Munkásság

Németh Zsombor: Vashegyi György

Vashegyi György pályáját egy 1989. április 21-én, a budapesti Jogi Egyetem Aulájában megrendezett hangversenytől számolja.[1] Ezen Henry Purcell két ódája – „Welcome to all the pleasures" (Z. 339) és „Come ye Sons of Art" (Z. 323) – és Antonio Vivaldi Stabat matere (RV 621) csendült fel a Ságvári Endre Gimnázium Vegyeskara és az Ars Nova Kamarazenekar közreműködésével. A koncert műsorával Vashegyi világosan kijelölte azt, hogy mivel foglalkozna a jövőben szívesen: egyrészt drámai erejű vokális zenékkel, másrészt úgynevezett „régi", azaz a mainstream repertoáron időben kívül eső zenetörténeti művekkel – azon belül is a Magyarországon kuriózumnak számító darabokkal.

A következő évben, 1990. május 1-jén (az első szabadon választott Országgyűlés megalakulásának napján) adta első hangversenyét a Purcell Kórus, amely együttes Vashegyi Hellmuth Rilling és John Elliot Gardiner kurzusain szerzett tapasztalatai alapján alakult meg 1989 őszén.[2] A Zeneakadémia Nagytermében megrendezett hangversenyen, amelyen az addig Magyarországon ismeretlen Blow Venus and Adonisa, illetve Purcell Dido and Aeneasa (Z. 626) csendült fel az Erkel Ferenc Kamarazenekar közreműködésével, de elsősorban a Purcell Kórus keltett feltűnést azzal, hogy tagjai között csupa szólista igényű és képességű énekes volt.[3] A produkció sikerét jelzi az, hogy a hangversenyt december 28-án ugyanott meg kellett ismételni. Az év december 2-i, Bach-kantátákat műsorra tűző előadásuk már a kritikusok figyelmét is felkeltette: Csengery Kristóf a Muzsika hasábjain a Purcell Kórust és Vashegyi Györgyöt méltatta, a karmester erényeként az alapos, lelkiismeretes felkészítő munka által az előadókban rejlő szubjektív zenei aktivitás kiaknázását, a produkció koordinálását és „ihletettségét" kiemelve.[4] Külön pozitívumként tűntette fel a kritika az eredeti szövegeket és Vashegyi magyar nyersfordításait is tartalmazó füzetecskék kiosztását, melyek fontos népművelő szerepet töltenek be. (A szövegek és háttérinformációk közlése a Vashegyi-előadások mai napig elmaradhatatlan kellékei.)

Vashegyi György 1991. április 3-án mutatkozott be operakarmesterként: a Budapesti Kamaraoperában a Concerto Armonico élén dirigálta Gluck Orfeo ed Euridice [SPK1] művét. Fodor Géza szerint Vashegyi ekkor „nagyon fiatal és igen tehetségesnek tűnő" volt, és bár a „figyelemmegosztást és -koncentrálást igénylő színházi komplexitás" kapcsán a kritikusnak voltak fenntartásai, kiemelte, hogy Vashegyi „historikus felkészültségén és magasfokú muzikalitásán túl az is félreismerhetetlen, hogy a historikus interpretáció őnála kreatív és modern, a szó történeti és aktuális értelmében egyaránt autentikus zenélés."[5] Ugyanebben az évben alakult meg az Orfeo Zenekar is (akkor még Orfeo Kamarazenekar néven), amely első hangversenyét nem sokkal Gluck-bemutató után, április 24-én tartotta a Zeneakadémia Nagytermében, Monteverdi Orfeo-jának hangversenyszerű előadásával. (Az, hogy Vashegyi a két Orfeo-operát egymástól időben közel adta elő, valószínűleg nem véletlen: 1988 nyarán Gardiner kurzusának tematikája Monteverdi, Gluck és Haydn Orfeusz-operái voltak.)[6]

A következő évek folyamán a „lelkes, nagy szervező", „tudásszomjtól sarkalt és elmélyült kottaolvasó" Vashegyi és együttesei a „hazai régi zenei muzsikustársadalom kulcsfigurájává" váltak.[7] A zeneakadémiai koncertjeik mellett például rendszeresen adtak elő Bach-kantátákat a Belvárosi Főplébániatemplomban és a Mátyás templomban, de bemutatkoztak a Pesti Vigadóban és az Óbudai Társaskörben is, 1993-ban pedig Vashegyi György diplomahangversenyén – műsoron Mozart Die Zauberflöte (K. 620) operája – is közreműködtek. Egyes kritikusok azonban már 1992-ben attól tartottak, hogy Vashegyi a hirtelen jött siker miatt „taposómalomba" kerül és az „interpretációs elnagyoltságok" általánossá válnak.[8] Bár voltak ebben az időszakban kifejezetten jó visszhangú koncertek is – például a teljes Vivaldi L'Estro Armonico, op. 3 megszólaltatása 1994 októberében –, az egyre szaporodó negatív visszajelzések az 1995. január 20-i Rameau: Castor et Pollux bemutató táján csúcsosodtak ki.[9]

Az évtized második felében ez a tendencia azonban megfordult, részben talán azért, mert Vashegyi együtteseinek műsorain egyre több kisebb lélegzetvételű zenemű kapott helyet, így jobban előtérbe kerülhetett az aprólékos műhelymunka. Ez persze nem jelentette azt, hogy a nagyszabású bemutatók elmaradtak volna: ezekben az években került sor a Purcell Fairy Queen (Z. 629), Händel Belshazzar (HWV 61 – Howard Williams vezényletével) és Messiás (1741–42-es verzió) előadására. 2000. április 6-án a Zeneakadémián Magyarországon első alkalommal teljes egészében korabeli hangszereken csendült fel Vashegyi György együtteseivel és vezényletével Bach Máté-passiója (BWV 244) – az a mű, amelyik a fiatal Vashegyit a zenei pálya felé orientálta. Ugyanabban a hónapban, a Purcell Kórus megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a másik nagy Bach-opuszt, a h-moll misét (BWV 233) is előadták.

Szintén erre az időszakra tehető Vashegyi két együttese repertoárjának időbeni kiszélesedése is: egyre több Haydn- és Mozart-művet szólaltattak meg. 1998. november 4-én a budapesti Szent István Bazilikában „hanglemez után kiáltó tökéletes előadásban" Mozart Requiemjét (K. 626),[10] 1999 nyarán Così fan tutte (K. 588) operáját – amely előadás László Ferenc kritikust jobban vonzotta, mint a Magyar Állami Operaház egy év alatt fellépő vendégművészei együttvéve. [11] 1999-re a romantikát is elérték: november 4-én a Brahms Ein deutsches Requiemjét (op. 45) adták elő, a Mozart-előadásokhoz hasonlóan Magyarországon először korhű hangszereken. Mindeközben erre az időszakra esnek a feltűnést keltő Gesualdo-előadások is.

Vashegyi ezekben az években további szakmai mérföldkövet is elért: 1997-ben együtteseivel felléphetett a Soproni Régi Zenei Napok keretében (amelynek onnantól kezdve meghatározó alakja lett mind előadóként, mind tanárként), 1999-ben Fertőd-Eszterházán a Haydn Fesztiválon, ahol pár évvel később Strém Kálmán ösztönzésének köszönhetően 2002 és 2007 között Haydn összes eszterházai szimfóniát műsorra tűzték azzal a hangszeres létszámmal, amellyel Haydn évtizedeken át ugyanitt adott koncerteket.[12] 1998-ban jelent meg Vashegyi és együtteseinek első lemeze a Hungarotonnál (Istvánffy: Messa Dedicata al Patriarcha Santo Benedetto. Kraus: Requiem.), amelyet 2010-ig további 17 felvétel követett, nagy részük „premier recording."

Az ezredfordulóra a két együttesnek már komoly nemzetközi turnéi voltak (Izraelben és Franciaországban), annak ellenére, hogy a komoly műhelymunka anyagi feltételei mind a mai napig nem lettek kielégítően rendezve, holott Vashegyi ezt a problémát minden fórumon jelezte, jelzi.[13]

Két együttese mellett Vashegyi az 1990-es években operakarmesterként is egyre elismertebbé vált. Az évtized elején a már említett Gluck-bemutatón kívül számos más darabot adott elő a Budapesti Kamaraoperával közösen, emellett 1998 decemberében Mozart Idomeneo-jának (K. 366) romániai premierjét vezényelte a kolozsvári Magyar Operában. 1999 és 2000 májusában a MÁV Szimfonikus Zenekar, illetve sikeresen nyitva a kortárs magyar zene felé is, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara élén az Orfeo Zenekar billentyűjátékosaként is jeleskedő Gyöngyösi Levente A gólyakalifa című operájának hangversenyszerű ősbemutatóját vezényelte Budapesten.[14]

Vashegyi György 2000 augusztusában debütált a budapesti Állami Operaházban Haydn L'infedeltà delusa (Hob. XXVIII/5) című operájával. Ez az előadás azonban nem csak Vashegyi pályáján volt mérföldkő: vele együtt debütált az Operaházba a rendező Káel Csaba is, és az Orfeo Zenekar közreműködésével ez volt az első régi hangszeres operaelőadás az intézmény történetében.[15] Tallián Tibor szerint Vashegyi minden elismert zenei, produceri és „dompteuri" képességét összpontosította a produkció létrejöttéhez, kiemelte továbbá a zenekari munka kifinomultságát,[16] de hasonlóan pozitívan írtak az előadásról más, nem csak zenével foglalkozó médiumok is.[17]

Vashegyi a következő évadban az Operaház Così fan tutte- és Figaro-produkciójának karmestere volt. 2002 nyarán az Operafesztivál keretében Mozart Szöktetés…-ének új színpadra állítását vezényelte, s a 2003/2004-as évadtól kezdve rendszeresen dirigálja Mozart és Verdi operáit az Operaházban és az Erkel Színházban. 2005-ben az ő vezényletével mutatták be színpadon Gyöngyössi Levente Gólyakalifáját.

Ebben az időszakban vált Vashegyi György keresett vendégkarmesterré is. 2003 decemberében Kocsis Zoltán meghívására mutatkozott be a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén. Az 1990-es évek végén és a 2000-es években számos hazai és külföldi, historikus- (például Concerto Armonico, Capella Savaria, Musica Aeterna) és modernhangszeres együttest (például Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, Kolozsvári Filharmonikus Zenekar, MÁV Szimfonikus Zenekar, Pannon Filharmonikusok, Miskolci Szimfonikus Zenekar, Óbudai Danubia Szimfonikus Zenekar, Budafoki Dohnányi Zenekar, Prágai Kamarazenekar) dirigált.

2005-ben Vashegyi Györgyöt és együtteseit kérték fel a Művészetek Palotája – Fesztivál Színház megnyitó előadására, melynek alkalmából Monteverdi L'Orfeo című operáját mutatták be nagy sikerrel (2005. március 16.). Később ugyancsak ezen a színpadon mutatták be, szintén Káel Csaba rendezésében Charpentier Actéon című darabját és újra előadták Purcell Dido & Aeneas című operáját is. Később az intézmény különböző játszóhelyein műsorra tűzték többek között Mozart Varázsfuvoláját, Rameu Pygmalionját, Händel Herculesét (HWV 60) és Monteverdi Poppeáját. A Művészetek Palotája – különösen a Zeneakadémia 2009–2013 közötti felújítása alatt – egyre inkább Vashegyiék elsőszámú otthonává vált. Hangversenyeikről rendszeresen készültek felvételek, amelyeket a Magyar Televízió sugárzott.[18]

Vashegyi György, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar a 2010-es évekre nemzetközi viszonylatban is tényezővé vált. Michael Haydn Der Kampf der Busse und Bekehrung művének 2009-es hangversenyfelvétele a német Carus kiadásában jelent meg. Igazán átütő sikert azonban francia barokk és klasszikus művek tolmácsolásával értek el: 2012-ben a Palazetto Bru Zanenell együttműködve Méhül Adrienjét adták elő Budapesten és vették lemezre, míg 2014-ben a Versailles-i Barokk Zenei Központtal hasonló közreműködésben Jean-Philippe Rameau: Les Fêtes de Polymnie című operáját rögzítették.

Ugyan a kritikusok mind az induláskor, mind a közelmúltban többször negatívumként tüntették fel, hogy a hangversenyek szólistái sokszor az együttesei tagságából kerülnek ki,[19] ez azonban Vashegyi nagyon tudatos és megfontolt együttesépítés-koncepciójának része. A Purcell Kórusban és az Orfeo Zenekarban olyan, később híressé vált művészek „nevelkedtek", mint Kolonits Klára, Schöck Atala, Baráth Emőke vagy Paulik László (utóbbi két, Tartini-hegedűversenyeket tartalmazó CD-t is rögzített az Orfeo Zenekarral és Vashegyi Györggyel). A két együtteshez kapcsolódóan egy nem hivatalos zenetudományi műhely is működik Vashegyi mellett Scholz Anna és Pintér Ágnes közreműködésével, amely a premierekhez szükséges előadási anyagok elkészítésével foglalkozik.[20] Vashegyi kutatási eredményeinek egy kis szeletét a Muzsika hasábjain tette közzé.

Ugyan nem tartotta magát kifejezett professzor-alkatnak,[21] Vashegyit még hallgatóként, 1992-ben kérték fel, hogy basso continuo tárgyat tanítson a Zeneakadémián. Kroó György, a zenetudományi tanszék akkori vezetője meghívására 1995 és 1997 között Ausführungspraxist tanított az ifjú muzikológusoknak. A kezdeményezés két év után abbamaradt, mert a tanszék következő vezetői nem tartottak igényt a Vashegyi által oktatott tárgyra.[22] A Zeneakadémiától azonban nem távolodott el azóta sem, régizenei kamarát és historikus zenetörténetet tanít.[23]

Soproni József, a Zeneakadémia akkori rektora már 1991-ben a régizene-képzés szükségességéről, sőt a megvalósítást illetően konkrét tervekről beszélt,[24] a szervezett régizene-képzés a Zeneakadémián csak 2010-ben, a Vashegyi György által vezetett régizene-tanszakcsoporttal indult el. A 2011 tavaszán kerültek először meghirdetésre a barokkfuvola, barokkoboa, barokkhegedű és fortepiano mesterképzés-szakirányok, az induló 2011/2012-es tanévben a tanszakcsoportnak öt hallgatója volt. Vashegyi személyes meghívására olyan vendégoktatók vettek részt a régizene-tanszékcsoport munkájában, mint Malcolm Bilson vagy Simon Standage.[25] Már a következő két tanévre tervbe volt véve a historikus cselló-, gamba-, furulya- és fagottoktatás elindítása,[26]

A 2000-es évek második felétől Vashegyi az egyetem zenekaraival is egyre többet dolgozik együtt (először csak kurzusszerű projekteken, mint a 2012-es Haydn-projekt, 2014-től állandó jelleggel).[27] A 2014/2015-ös évtől vezénylést is tanít a Liszt Ferenc téri épületben.[28]

[2016]


[1]http://orfeo.hu/content.php?phase=concerts&subphase=vgy&concert_search_year=1989&concert_search_month=0&filter=210&solist=0 (Utolsó megtekintés: 2016. március 18.) Jelen írás összes hangversenyre vonatkozó adata az orfeo.hu oldalról származik.
[2] Hózsa Zsófia: „„Az ember mindig azt csinálja, amiben hisz!"." Playliszt, 2015. 05. 13. http://playliszt.reblog.hu/az-ember-mindig-azt-csinalja-amiben-hisz (Utolsó megtekintés: 2016. március 12.)
[3] i. m.
[4] Mezei János–Csengery Kristóf: „Hangverseny." Muzsika 44/3. (1991. március), 40–48. 40.
[5] Fodor Géza: „Orfeusz aktualitása." Muzsika 44/6. (1991. június), 24–34. 29.
[6] Lásd J. Győri László: „Nem az Auftakt a lényeg. Beszélgetés Vashegyi Györggyel." Muzsika 42/4. (1999. április), 9.
[7] Csengery Kristóf: „Hangverseny." Muzsika 35/2. (1992. február), 44–48. 44.
[8] Csengery Kristóf: „Hangverseny." Muzsika 35/3. (1992. március), 39–45. 41.
[9] Lásd pl. Csengery Kristóf: „Hangverseny." Muzsika 38/3. (1995. március), 41–46. 43. Ezt az előadást majdnem 20 évvel később Vashegyi is túlzottan „heroikus" vállalkozásnak találta, lásd Hózsa, i. m.
[10] Breuer János kritikája a Népszabadság 1998.november 3-i számából, idézi: http://orfeo.hu/content.php?phase=reviews (Utolsó megtekintés: 2016. március 18.)
[11] László Ferenc: „Hangversenykritika. " A Hét, 1999.augusztus 08.
[12] Mikes Éva: „104-en innen, 89-en túl." Muzsika 51/10. (2008. október), 30–32.
[13] Lásd pl. J. Győri, i. m.; Mikes, i. m.; Hózsa, i. m., Ur Máté: „A régizene életforma." Fidelio 2015. 10. 30. http://fidelio.hu/zenes_szinhaz/2015/10/30/a_regi_zene_eletforma/ (Utolsó megtekintés: 2016. március 12.)
[14] Visszhangját lásd például: Porrectus: „Az utolsó év. Századunk Zenéje 2000 – a Magyar Rádió hangversenyciklusáról." Muzsika 43/7. (2000. július), 38.
[15] http://orfeo.hu/content.php?phase=about&subphase=vgy (Utolsó megtekintés: 2016. március 12.)
[16] Tallián Tibor: „"E helyen tobzódó parasztok lármáztak". Budapesti Nyári Operafesztivál az Operaházban – Haydn: L'infedelta delusa." Muzsika 43/10. (2000. október), 33.
[17] Böröcz László: „Bélhúr, forradalom és célfotó." Magyar Narancs 2000/32. (2000. 08. 03).
[18] http://nava.hu/kereses-eredmenye/?search=%22vashegyi+gy%C3%B6rgy%22&sort=collp (Utolsó megtekintés: 2016. március 18.)
[19] Lásd például [19] Csengery Kristóf: „Hangverseny." Muzsika 35/2. (1992. február), 44–48. 44., illetve Németh Zsombor: „Több Rameau-t!" Opera-Világ 2011. 05. 10. http://operavilag.net/budapest/tobb-rameau-t/ (Utolsó megtekintés: 2016. március 12.)
[20] Ur, i. m.
[21] J. Győri, i. m.
[22] i. m.
[23] http://lfze.hu/hu/vonos-tanszek/oktatok/-/asset_publisher/igH6lADMqTfe/content/vashegyi-gyorgy/ (Utolsó megtekintés: 2016. március 12.)
[24] Feuer Mária: „Lehetőség és kínálat. Beszélgetés Soproni Józseffel." Muzsika 44/6 (1991. június), 10.
[25] Malina János: „Abból kell kiindulnunk, ami összeköt bennünket. Vashegyi György a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ősszel induló régizenei tanszékéről." Muzsika 54/5 (2011. május), 6–7. Mikes Éva: „104-en innen, 89-en túl." Muzsika 51/10 (2008. október), 30–32. 30.
[26] Uzsaly Bence András: „"Hagyományteremtő kezdeményezés kelt életre"." Fidelio 2012. 05. 21. http://fidelio.hu/eduart/2012/05/21/vashegyi_gyorgy_hagyomanyteremto_kezdemenyezes_kelt_eletre/ (Utolsó megtekintés: 2016. március 12.)
[27] Uzsaly, i. m.
[28] Hózsa, i. m.

 

C. GESUALDO DI VENOSA (1560-1613): Responsoria, 1611 (első teljes magyarországi előadás)

C. MONTEVERDI (1567-1643): L'Orfeo, 1607 (első teljes magyarországi előadás)
Il Ballo delle Ingrate, 1608

F. TUNDER (1614-1667): Egyházi művek
Dominus illuminatio mea
Nisi Dominus a 5 (valószínűleg újkori bemutató)
Streuet mit Palmen (valószínűleg újkori bemutató)
Hosianna dem Sohne David
Sinfonia a 7 (valószínűleg újkori bemutató)
Helft mir Gott's Güte preisen (valószínűleg újkori bemutató)
An Wasserflüssen Babylon
Wend' ab deinen Zorn

A. DRESE (1620-1701): Nun ist alles überwunden

M. LOCKE (1622-1677): Curtain Tune (The Tempest, 1674)

P. HAINLEIN (1628-1686): Sonata à 5 / Battallia ex C

J.-B. LULLY (1632-1687): Atys, 1676 (részletek)
Atys est trop heureux! (Acte 1)
Scène du sommeil (Acte 3)
Espoir si cher et si doux (Acte 3)
Armide, 1686 (részletek)
Enfin il est en ma puissance (Acte 2)
Passacaille (Acte 5)
Le perfide Renaud me fuit (Acte 5)

D. BUXTEHUDE (1637-1707): Rythmica oratorio: Membra Jesu Nostri, 1680

G. B. DRAGHI (1640-1708): Ode for St. Cecilia's Day, 1687

Johann Christoph BACH (1642-1703): Fürchte dich nicht
Lieber Herr Gott, wecke uns auf
Meine Freundin, du bist schön
Merk auf mein Herz und sieh dorthin
Unsers Herzens Freude hat ein Ende

M. A. CHARPENTIER (1645-1704): Messe a 8 H. 3 (újkori bemutató)
Messe pour Mr Mauroy H. 6 (újkori bemutató)
Messe des Morts H. 10
Répons H. 126-134 (valószínűleg zömében újkori bemutatók)
Psalmus Davidis 87us H. 207 (újkori bemutató)
Motet pour les Trépassés H. 311
In Nativitatem Domini Canticum H. 416
Airs sur des stances du Cid H. 457
Actéon H. 481

P. HUMFREY (1647-1674): Részletek a "Harmonia Sacra" (1693) című gyűjteményből
Lord! I have sinn'd
O the sad Day! (On a dying Friend)
Wilt thou forgive that Sin (A Hymn to God the Father)

J. BLOW (1649-1708): Venus&Adonis, 1683

C. GEIST (1650-1711): Egyházi művek (valószínűleg zömében újkori bemutatók)
Absorpta est mors
Alleluia. Surrexit pastor bonus
Altitudo, quid hic jaces
Beati omnes, qui timent Dominum
Die mit Tränen säen
Dixit Dominus Domino meo
Domine, ne secundum peccata nostra
Es war aber an der Stätte
Orietur sicut sol
Pastores dicite
Quam pulchra es, amica mea
Resurrexi, et adhuc tecum
Schöpfe Hoffnung, meine Seele
Vater unser, der du bist im Himmel
Wie schön leuchtet der Morgenstern

H. PURCELL (1659-1695): The Yorkshire Feast Song, 1690
Love's goddess sure was blind, 1692
Timon of Athens, 1695
Dalok, duettek és jelenetek a "Harmonia Sacra" (1693) c. gyűjteményből
Close thine Eyes (Upon a Quiet Conscience)
The Earth trembled
In guilty Night (Saul and the Witch of Endor)
5 Pavan (g-moll, A-dúr, a-moll, B-dúr, g-moll a 5)
Three Parts upon a Ground

J. J. FUX (1660-1741): Pulcheria, 1708

T. ALBINONI (1671-1751): C-dúr concerto Op. 10 No. 3
c-moll concerto Op. 10 No. 11

F. A. BONPORTI (1672-1749): F-dúr hegedűverseny Op. 11 No. 5

Johann Ludwig BACH (1677-1731): Das Blut Jesu Christi
Das ist meine Freude
Ich will auf den Herren schauen
Unsere Trübsal, die zeitlich und leicht ist
Uns ist ein Kind geboren

G. Ph. TELEMANN (1681-1767): Deus, judicium tuum TWV 7:7

J.-P. RAMEAU (1683-1764):  Hippolyte et Aricie, 1733 (részletek)
Temple sacré, séjour tranquille (Acte 1)
Cruelle mère des Amours (Acte 3)
Hippolyte et Aricie, 1757. évi verzió
Castor et Pollux, 1737
Les Fêtes d'Hébé, 1739 (részletek)
Pour rendre à mon himen (Entrée 2)
Les Fêtes de Polymnie, 1745 (újkori bemutató)
Pygmalion, 1748

J. S. BACH (1685-1750): d-moll orgonaverseny-rekonstrukció (BWV 146 és 188 nyomán)
(Vashegyi György rekonstrukciója - bemutató)
Singet dem Herrn ein neues Lied BWV 190
(Gyöngyösi Levente rekonstrukciója - bemutató)
Johannes-passion BWV 245 - 1724. évi lipcsei verzió

G. F. HANDEL (1685-1759): Aci, Galatea e Polifemo, 1708
Acis and Galatea – Serenata in tre parti, 1732
Athalia, 1733
Funeral Anthem ("The Ways of Zion do mourn"), 1737
L'Allegro, il Penseroso ed il Moderato, 1740
Hercules, 1744
Theodora, 1749

G. TARTINI (1692-1770): Hegedűversenyek (valószínűleg zömében újkori bemutatók)
C-dúr D 7, D-dúr D 17, D-dúr D 20, D-dúr D 34, E-dúr D 47,
F-dúr D 69, A-dúr D 90, A-dúr D 101

J.-M. LECLAIR (1697-1764): Hegedűversenyek
d-moll Op. 7/1, A-dúr Op. 10/2, e-moll Op. 10/5
Scylla et Glaucus, 1746

G-B. PERGOLESI (1710-1736): Stabat Mater, 1736 – Eybler 1795 körüli bécsi verziója

D. PEREZ (1711-1778): De Lamentatione Jeremiae Prophetae, 1757 (újkori bemutató)
De Lamentatio Jeremiae Prophetae, 1761 (újkori bemutató)
Incipit Lamentatio Jeremiae Prophetae, 1763 (újkori bemutató)

C. W. GLUCK (1714-1787): Orfeo ed Euridice (újkori bemutató)

G. MANNA (1715-1779): Nagyheti responzóriumok, 1741 (újkori bemutató)

M. HAYDN (1737-1806): Der Kampf der Buße und Bekehrung, 1768 (újkori bemutató)
Der büßende Sünder, 1771 (újkori bemutató)
Graduale "Tenuisti manum" MH 695
Missa Quadragesimalis MH 552
Missa Sanctae Crucis MH 56
Missa Tempore Quadragesimae MH 553
Missa pro Quadragesima MH 551
Nagycsütörtöki responzóriumok MH 276
Nagypénteki responzóriumok MH 277
Nagyszombati responzóriumok MH 278

J. HOOK (1746-1827): D-dúr fortepianoverseny Op. 1/4

T. LINLEY (1756-1778): A Shakespeare Ode, 1776

W. A. MOZART (1756-1791): L'Oca del Cairo KV 422 (Gyöngyösi Levente rekonstrukciója)
c-moll mise KV 427 (Richard Maunder rekonstrukciója)
Requiem KV 626 (Richard Maunder rekonstrukciója)

J. M. KRAUS (1756-1792): d-moll requiem, 1775 (újkori bemutató)
c-moll szimfónia, 1783

É-N. MÉHUL (1763-1817): Adrien, 1799 (újkori bemutató)

G. LICKL (1769-1843): C-dúr mise
D-dúr ünnepi mise

F. MENDELSSOHN (1809-1847): Vom Himmel hoch, 1831
Wir glauben all an einem Gott, 1831
Ach Gott vom Himmel, sieh darein, 1832

SZOKOLAY Sándor (1931–2013): Széchenyi-Miniatűrök (ősbemutató)

GYÖNGYÖSI Levente (1975- ): A Gólyakalifa (ősbemutató)
Lukács-passió (ősbemutató)
 

Diszkográfia

UN OPÉRA POUR TROIS ROIS
A Versailles entertainment for Louis XIV, XV, XVI.
Works by Lully, Rameau, Gluck et al. / GCD 924002. 2 CDs / Chantal Santon-Jeffery, la Renommée; Emőke Baráth, la Gloire; Thomas Dolié, Apollon / Purcell Choir / Orfeo Orchestra / conducted by György Vashegyi / Total playing time 47:51 + 43:55 / Recorded at the Béla Bartók National Concert Hall of Müpa Budapest, Hungary, on 21-23 November 2016
Engineered by Classic-Sound Ltd Budapest / Executive producer: Carlos Céster / Programme conception and booklet essay by Benoît Dratwicki (CMBV) / English – Français – Deutsch / Design: Rosa Tendero / Made in Austria

MONDONVILLE: ISBÉ
Purcell Kórus/Purcell Choir; Orfeo Zenekar/Orfeo Orchestra; vezényel/conducted by György Vashegyi
Katherine Watson – Isbé; Reinoud Van Mechelen – Coridon; Thomas Dolié – Adamas; Chantal Santon-Jeffery –Charite, la Volupté; Alain Buet – Iphis, 3e Hamadryade; Blandine Folio Peres – Céphise, la Mode; Rachel Redmond – l'Amour, une Bergère, Clymène, une Nymphe; Artavazd Sargsyan – Tircis, 1ère Hamadryade, un Dieu des bois
Márton Komáromi – 2e Hamadryade
GCD 924001. 3 CDs; Total playing time 61:25 + 48:55 + 63:04
Recorded at Müpa Budapest, Hungary, on 6-8 March 2016
Engineered by Ádám Matz; Artistic supervision: Benoît Dratwicki (CMBV); Executive producer: Carlos Céster; Booklet essay by Benoît Dratwicki; English–Français–Deutsch.

MONDONVILLE: De profundis, Cantate Domino, Magnus Dominus, Nisi Dominus
Purcell Kórus/Purcell Choir, Orfeo Zenekar/Orfeo Orchestra; vezényel/conducted by György Vashegyi
Chantal Santon-Jeffery– szoprán; Daniela Skorka – szoprán; Mathias Vidal– haute-contre; Jeffrey Thompson – haute-contre; Alain Buet – basszbariton
GCD 923508; Total playing time: 43:20 + 52:47
Recorded in Budapest (Béla Bartók National Concert Hall, MÜPA), Hungary, on 2-4 November 2015
Engineered by Ádám Matz; Produced by Benoît Dratwicki; Executive producer: Carlos Céster; Booklet text: Louis Castelain (CMBV); English–Français–Deutsch.

RAMEAU: Polümnia ünnepei, 1745
Purcell Kórus/Purcell Choir, Orfeo Zenekar/Orfeo Orchestra; vezényel/conducted by György Vashegyi 
Baráth Emőke - szoprán - Polymnie, Une Suivante de Hébé, Une Syrienne, Un Nymphe; Véronique Gens - szoprán - Stratonice, Oriade; Aurélia Legay - szoprán - Mnémosine, Hébé, Argélie; Stefanik Márta - szoprán - La Victoire; Mathias Vidal - haute-contre - Le Chef des Arts, Alcide, Antiochus; Thomas Dolié - basszus - Jupiter, Séleucus, Zimés; Blazsó Domonkos - basszus - Le Destin
GCD 923502 ; Recorded in Budapest (Palace of Arts, MÜPA), Hungary, on 5-8 April 2014
Engineered by Ádám Matz; Produced by Benoît Dratwicki; Booklet essay by Benoît Dratwicki (CMBV); Booklet in English–Français–Deutsch.

MÉHULE: Adrien (Szöveg: François-Bernard Hoffmann. Opera három felvonásban)
Purcell Kórus/Purcell Choir, Orfeo Zenekar/Orfeo Orchestra; vezényel/conducted by György Vashegyi 
Philippe Do – Adrien; Gabrielle Philiponet – Émirène; Jennifer Borghi – Sabine; Philippe; Talbot – Pharnaspe; Marc Barrard – Cosroès; Nicolas Courjal – Rutile; Jean Teitgen – Flaminius; Katalin Szutrély - Une Romaine
Available in download form only on Qobuz, iTunes and all legal download platforms. Digital booklet adapted for tablet Recording made in Budapest, in Palace of Arts, 2012. június 26.
Produced by Palazzetto Bru Zane | 2014. In partnership with Ediciones Singulares 

HAYDN: Der Kampf der Buße und Bekehrung
Hamvasi Szilvia, Elisabeth Scholl, Szabóki Tünde, Váradi Zita, Zádori Mária – sopranos;
Purcell Kórus / Purcell Choir – Orfeo Zenekar/ Orfeo Orchestra; vezényel / conducted by Vashegyi György 
 83.351/00; special format, CD (jewel case); Carus-Verlag GmbH & Co KG; Első kiadás / First Recording 

MANNA: Nagyheti responzóriumok / Responsories for the Holy Week
Purcell Kórus / Purcell Choir; Vályi Csilla – gordonka / cello; Gyöngyösi Levente – orgona / organ; vezényel / conducted by Vashegyi György 
HCD 32652; 5991813265227; (P) 2010 Hungaroton Records Ltd.; DDD Első kiadás / First Recording

GEIST, Christian: Templomi koncertek / Kirchenkonzerte
Chamber Ensemble of the Orfeo Orchestra – Orfeo Zenekar Kamaraegyüttes; vezényel / conducted by György Vashegyi 
Zádori Mária, Pintér Ágnes ­- soprano/szoprán; Bárány Péter ­- countertenor/kontratenor; Megyesi Zoltán, Kálmán László ­– tenor; Cser Krisztián ­- bass /basszus 
HCD 32587; 5991813258724; (P) 2008 Hungaroton Records Ltd.; DDD Első kiadás / First Recording 

LICKL: Sacred Music / Egyházi zene
Erdődy KamarazenekaR / Erdődy Chamber Orchestra – Purcell Kórus/Purcell Choir, Vezényel / Conducted by György Vashegyi 
HCD 32480; 5991813248022; (P) 2008 Hungaroton Records Ltd. DDD Első kiadás / First Recording 
Mária Zádori 1 – 6 , Eszter Wierdl 7 , Zita Váradi 8 – 13 – szoprán / sopranos; Katalin Halmai— mezzoszoprán / mezzo-soprano 1-6; Lúcia Megyesi-Schwartz contralto—/ alto 8-13; Zoltán Megyesi — tenor 1-6, 8-13; Krisztián Cser — basszus / bass 1-6, 8-13; Szabolcs Szamosi – orgonaszóló / organ solo 1 – 6; Zsolt Szefcsik – hegedűszóló / violin solo 7, 12; Orsolya Mód – gordonkaszóló / cello solo 10 
Hangversenymester / Leader: Zsolt Szefcsik; Recording producer: Katalin Pusztási; Balance engineer: János Győri; Edited by Katalin Pusztási; Recorded at Hungaroton Studio on 15-20 October, 2007. 
Scores: edited by Szabolcs Szamosi 1 – 6 , manuscripts 7 (with permission of Pécs Cathedral), edited by Institute of Musicology of the Hungarian Academy of Sciences 8 – 13. 
Front cover:Pécs Chatedral - detail (with the kind permission of Bishopric of Pécs; Design by Rita Szefcsik; Booklet editor: Enikő Gyenge.

GYÖNGYÖSI: Missa Lux et Origo, Cantici Fratris Sole / Naphimnusz
Purcell Kórus / Purcell Choir, Orfeo Zenekar / Orfeo Orchestra; vezényel / conducted by György Vashegyi 
Andrea Csereklyei – szoprán / soprano (6., 9., 11., 15., 19.); Atala Schöck – alt / contralto (6., 11., 14., 15., 17.); Gabriella Rém – alt / contralto (19.); László Kálmán– tenor (6., 7., 12., 17., 19.); Dávid Csizmár – bariton / baritone (6.); István Kovács – basszus / bass (12., 15., 17., 18., 19.); Zsófia Molnár – hegedű / violin (12., 20.); László Móré – mélyhegedű / viola (7.); Bálint Maróth – gordonka / cello (7., 14.); Levente Gyöngyösi – orgona / organ (9.) 
5991813248329; (P) 2007 Hungaroton Records Ltd.; DDD 
Recording Producer and editor: Katalin Pusztási; Balance Engineer: László Csintalan; CD Master: Judit Lukács; Front cover: Painting by Matthias Grünwald; Photo: Gabriella Szabó; Design: Miklós Juhász; Booklet Editor: Lajos Winkler; Recorded at the Budapest Hungaroton Studio, Budapest, 2007.

HAYDN: Nagyheti responzóriumok / Responsories for Holy Week, Responsoria pro Hebdomada Sancta, MH 276-278 (1778) 
Purcell Kórus – Orfeo Zenekar korabeli hangszereken / on period instruments ; Maróth Bálint – gordonka / cello; Janzsó György – nagybőgő / double bass; Gyöngyösi Levente – orgona / organ; Vezényel / Conducted by Vashegyi György 
HCD 32596; 5991813259622; (P) 2008. Hungaroton Records LTD.; DDD Első kiadás / First Recording; A = 415 Hz 
Front cover: design by Miklós Juhász; Booklet editor: Enikő Gyenge; Recording producer: Zsuzsa Dvorák; Balance engineer: János Győri; Edited by Zsuzsa Dvorák; Recorded at Hungaroton Studio on 22-24th and 27-28th April, 2008. Scores: Carus Verlag Stuttgart, 2005 (CV 54276)

HAYDN: Die Schöpfung
Korondi Anna – szoprán; Timothy Bentch – tenor; Kovács István – basszus; Purcell Kórus – Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken); Vezényel: Vashegyi György 
OMFCD 004-5; (P) 2005 ORFEO Music Foundation; Live recordings made in Fertőszentmiklós, Catholic Church, 27.08.2005.

TUNDER: Egyházi művek / Sacred Music
Purcell Kórus / Purcell Choir, Orfeo Zenekar / Orfeo Orchestra; vezényel / conducted by György Vashegyi 
Zádori Mária – szoprán; Csereklyei Andrea – szoprán; Bárány Péter – kontratenor; Timothy Bentch – tenor; Megyesi Zoltán – tenor; Kovács István – basszus; Benkő Pál - basszus 
HCD 32304; 5991813230423; (P) 2004 Hungaroton Records LTD. First Recording; Latin és német nyelven

CHARPENTIER: Messe des Morts, Psalmus Davidis 87us, Salve Regina
Purcell Kórus – Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken); vezényel Vashegyi György
Zádori Mária – szoprán; Csereklyei Andrea – szoprán; Bárány Péter – kontratenor; Gavodi Zoltán – kontratenor; Drucker Péter – tenor; Regenhart András – tenor; Kutik Rezső – tenor; Kovács István – basszus; Sólyom-Nagy Máté - basszus 
HCD 32235; (P)2004 Hungaroton Records LTD.; 5991813223524

Giuseppe TARTINI: Hegedűversenyek II. / Concertos for Violin and Orchestra Vol.2
C-dúr hegedűverseny D. 7 16'35" ; D-dúr hegedűverseny D. 20 19'49" ; A-dúr hegedűverseny D. 90 19'35" ; D-dúr hegedűverseny D. 17 17'56" ; Összidő: 74'13" 
Kadenciák és Capriccio (D. 90) Paulik László 
ORFEO Zenekar (korabeli hangszereken); Vezényel: Vashegyi György 
HCD 32234; 5991813223425; (P) 2004 Hungaroton Records LTD. 

CHARPENTIER: Messe à 8 voix et 8 violons et flùtes, Motet „Miseramini mei"(H. 3) 
MOTET pour les Trépassés a 8 'Miseremini mei' (H. 311) 
Purcell Kórus – Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken); vezényel Vashegyi György
Zádori Mária – szoprán; Jani Gabriella – szoprán; Bárány Péter – kontratenor; Gavodi Zoltán – kontratenor; Kutik Rezső – tenor; Regenhart András – tenor; Kovács István – basszus; Sólyom-Nagy Máté - basszus 
HCD 32146; 5991813214621; (P) 2003 Hungaroton Records LTD.; First Recording 

CARISSIMI: Motetták / Motetts
1. Exsulta, gaude, filia Sion (4´51˝); 2. Anima nostra (5´10˝); 3. Mortalis homo (6´16˝); 4. Hymnum iucunditatis (4´37˝); 5. O ignis sancte (7´06˝); 6. Cantabo Domino (5´38˝); 7. O dulcissimum Mariae nomen (3´17˝); 8. Sed frustra gementes (3´28˝); 9. Domine, Deus meus (11´42˝); 10. Laudemus virum gloriosum (3´45˝); 11. Vanitas vanitatum (10´53˝); Összidő: 67´45˝ 
Solamente Kamaraegyüttes; Vashegyi György - orgona, csembaló; Jennifer Ellis – szoprán; Kiss noémi – szoprán; Davidovocs Igor - basszuslant, theorba 
HCD 32033; 5991813203328; (P) 2002 Hungaroton Classic LTD. First Recording 

TARTINI: Hegedűversenyek I. / Concertos for Violin and Orchestra Vol.1
E-dúr hegedűverseny D 47 (17´05˝); F-dúr hegedűverseny D 69 (17´49˝); A-dúr hegedűverseny D 101 (19´13˝); D-dúr hegedűverseny D 34 (16´28˝); Összidő: 70´58˝ 
Kadenciák Paulik László; Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken); Vezényel: VashegyiI György 
HCD 32045; 5991813204523; (P) 2002 Hungaroton Records LTD.; First Recording

MOZART: Requiem KV 620 
Csereklyei Andrea – szoprán; Németh Judit – alt; Mukk József – tenor; Kovács István - basszus 
HAYDN: Salve Regina Hob.XXIIIb:2 
Zádori Mária – szoprán; Németh Judit – alt; Drucker Péter - tenor 
Kovács István – basszus; Gyöngyösi Levente - orgona szóló 
Purcell Kórus – Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken); vezényel Vashegyi György
OMFCD 002; (P) 2001 ORFEO Music Foundation; Live recordings made in Budapest, Cathedral St. Stephan, 04.11.1998. and Fertőd, Castle Esterházy, 05.09.2000.

Johann Sebastian BACH: Máté-passió (részletek) / Matthäus-passion (extraits)
Purcell Kórus – Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken); vezényel Vashegyi György
Mukk József - tenor (Evangélista); Sólyom-Nagy Máté - bariton (Jézus); Kiss Noémi – szoprán; Béres Judit –szoprán; Németh Judit – alt; Drucker Péter – tenor; Fried Péter - basszus 
OMFCD 003; (P) 2001 ORFEO Music Foundation; Live recordings made in Budapest, Academy of Music, Great Hall 06.04.2000

CHARPENTIER: Messe Pour M. Mauroy, 5 Répons (ca. 1690)
Purcell Kórus – Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken); vezényel Vashegyi György
Csereklyei Andrea – szoprán; Kiss Noémi – szoprán; Bárány Péter – kontratenor; Gavodi Zoltán – kontratenor; Drucker Péter – tenor; Regenhart András – tenor; Kovács István – basszus; Demjén András –basszus; Kalmanovits Zoltán - basszus 
HCD 31869; 5991813186928; (P) 1999 Hungaroton Classic LTD.

ISTVÁNFFY: Szent Benedek mise/Messa dedicata al patriarcha Santo Benedetto (33´33")
KRAUS: Requiem (26´23˝)
Purcell Kórus – Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken); vezényel Vashegyi György
Hamvasi Szilvia – szoprán; Kiss Noémi – szoprán; Németh Judit – alt; Drucker Péter – tenor; Kovács István – basszus; Benkő Pál - basszus 
HCD 31782; 5991813178220; (P) 1998 Hungaroton Classic LTD. First Recording; Latin nyelven

ISTVÁNFFY: Szent Benedek mise/Messa dedicata al patriarcha Santo Benedetto
PURCELL:"Hail! bright Cecilia" - Ode for St.Cecilia's Day 
Purcell Kórus – Orfeo Zenekar (korabeli hangszereken); vezényel Vashegyi György
Hamvasi Szilvia – szoprán; Kiss Noémi – szoprán; Bárány Péter – kontratenor; Gavodi Zoltán – kontratenor; Drucker Péter – tenor; Kovács István - basszus 
OMFCD 001; (P) 1997 ORFEO Music Foundation; Live recordings made by Ádám Kard, in Sopron, St. Michael's Church, 21.06.1997.

GLUCK: Orfeo ed Euridice / Orfeusz és Euridike (DVD)
Orfeusz / Orfeo: Derek Lee Ragin; Euridike / Euridice: Adrienne Csengery; Ámor / Amore: Anna Pánti; Tomkins Énekegyüttes / Tomkins Vocal Ensemble (karigazgató / chorus master: János DobrA) 
Concerto Armonico Kamarazenekar / Concerto Armonico Chamber Orchestra
Közép-Európai Táncszínház / Central Europe Dance Company 
Díszlet / Scenery: Zsolt Csengery; Koreográfus / Choreographer: Eva Campeanu; A jelmezeket tervezte és rendezte / Costume designer and director: Domokos Moldován 
Bécsi változat (1762) * Vienna version of 1762 * Wiener Fassung von 1762; Szöveg / Libretto: Raniero de' Calzabigi; Olasz nyelven / Sung in Italian 
Interjú a művészekkel / An interview woth the artists (MTV, Katalin Bogyay) 1991. március 3-i előadás felvétele,  Magyar Televízió munkatársai / Film crew (Hungarian Television)
Szerkesztő / producer: Judit Várbíró; Zenei rendező / Musical director: Cecília Fejes; Műszaki vezető / Tehnical assistant: Menyhért Dobos; Hangmérnök / Sound engineer: Ferenc Császár, György Jáger; Képvágó / Editor: Antal Pokorny; Képtechnikus / Assistant editor: Zoltán Láposi; Rögzítésvezető / Recording manager: József Hertendi; Fővilágosító / Lighting: Ferenc Kenyeres; Felvételvezető / Broadcast manager: Lajos Mohl; Operatőrök / Camera crew: Zsolt Almási, András Beregszászi, Kornél Mészáros; Vezető operatőr / Chief D. O. P.: Gábor Agoston; A rendező munkatársa / Director's assistent: Ilona Adamovics (keretben), László G. Kecskés; Gyártásvezető / Production manager: Ágnes Dési (keretben); Rendező / Director: Domokos Moldován 
Hungaroton Records; szerkesztő / editor: Enikő Gyenge; műszaki szerkesztő / technical editor: Marianne Szilasi; design: Miklós Juhász; fotó / photo: Domokos Moldován, Róbert Szabó; gyártásvezető / production manager: Teréz Séfel.

[2017]

Szemelvények a lemezekről megjelent kritikákból

Mondonville: Isbé

„A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar letette névjegyét a francia zenében: 2015-ben készített, igencsak ígéretes Fêtes de Polymnie lemezük, majd 2016-ban Mondonville négy nagy motettájának rögzítése után új szintre léptek: nagyobb változatosság, több szín a zenekari hangzásban, a dráma életre keltése, a karakterek megjelenítése…
A zenekar és kórus hangzása ugyanazt a kerekséget adja, mint korábban bármikor, jól felismerhető, erőteljes csengéssel, amely nem vonul nyersesség, vagy »tömeghangzás« mögé, olyan fajta tömeg ez inkább, amely bármiféle »súlyosságot« nélkülöz. Röviden: az erő és dinamika olyan összeállítása ez, amely nem felejtkezik el éteri áriákban sem finommá válni, ahol a basszusé a leglágyabb, a hegedűké pedig a legsúlyosabb szólam. E hangzást pedig Vashegyi György állította össze, az ő keze képes ezeket az összetevőket egységgé olvasztani."
Loïc Chahine, le-babillard.fr, 2017.05.22

„Az a mestermunka, melyet a mostani világpremier Isbé-lemezükön produkáltak, nagy gondossággal készült, minthogy mindig megtalálják a helyes hangot a fél-karakterek megjelenítéséhez; valóban nem kevesebb, mint remekmű."
Jean-Charles Hoffelé, artalinna.com, 2017.05.19

„Az igazat megvallva, ezen a felvételen egyetlen énekelt rész sem kifogásolható. Az összes szólista kiváló hangú énekes, nemkülönben a kórustagok. A Vashegyi György vezette, korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar csodálatos hangzást produkál, sok drámai effekttel. Valóban nehéz elhinni, hogy nem francia együttesről beszélünk. Olyan, mintha Párizsban alakult zenekart hallanánk a Duna mellé kihelyezve. Ez egy elsőrangú felvétel, melynek köszönhetően Mondonville: Isbé című operája mint az 1740-es évek legjobb francia operáinak egyike vonulhat be a történelembe."
Stuart Sillitoe, musicweb-international.com, 2017 április

„Vashegyi György és kiváló magyar kórusa, illetve zenekara a 2 CD-t tartalmazó Mondonville: Grand motets kiadvány után ugyanazon szerző első operáját vette lemezre […] A hangszerelés rendkívül sokszínű: Charité és Chephise áriáit olykor csak magas vonósokkal kíséri, míg a máskor oly komor cselló szólam a magas brácsa hangzását idézi […] Fuvolák, oboák és fagottok számára is akadnak kiemelkedő pillanatok, melyek néhol talán Vashegyi vagy kollégái szükséges szerkesztésének termése."
Richard Lawrence, Gramphone magazin, 2017 március

„A 2016 márciusában Budapesten készült felvétel, Vashegyi György szakértő, idiomatikus, feddhetetlen zenei irányítása alatt az Orfeo Zenekarral és a Purcell Kórussal egy igazi csábítás.
Külön dicséret illeti a kórust. A korai XVIII. századi francia barokk zene minden rajongójának kötelező."
Dr. Ingobert Waltenberger, der-neue-merker.eu, 2017 január

„Habár a történet könnyű és papírforma szerinti, a zene kitesz magáért: dús hangszerelés, eklektikus nyelvezet, újító formák és felfokozott érzelmek. Vashegyi magyar erőit élő, megható előadásával vezeti, a főszerepben Watson és Van Mechelen hozza a tökéletes alakítást."
The Sunday Times, 2017. január 22.

„[…] a Purcell Kórus, amely intonációs tisztaság, egységesség és zenei vonalvezetés szempontjából messze a legjobb énekegyüttesek között van közel s távol."
Andrea Falentin, logenplatz.die-deutsche-buehne.de, 2017 január

„Hálával kell adóznunk a Purcell Kórus tagjainak. Mindannyian magyarok. Mégis kifogástalanul énekelnek franciául. El kell ismernünk a rengeteg erőfeszítést, mellyel ilyen magas színvonalon elsajátították a francia dikciót. És épp így már most nagyon várhatjuk az Orfeo Zenekar következő produkcióját. Hangszeres tudásuk, a legapróbb részletekben rejlő művészetük és a zenekar egységessége végtelenül meggyőző, a szólistákat megbízhatóan támogatják, így világítanak rá a partitúrában lejegyzett zene különböző oldalaira."
Michael Boesch, Baroquiades.com; 2017.03.12.

Az Isbé elnyerte a nemzetközi Quobuzissime-díjat, amely az egyik legfontosabb nemzetközi zeneletöltő szolgáltatás elismerése, valamint megkapta a spanyol Scherzo magazin 2017 májusi számának megtisztelő A hónap lemeze címét is.

Mondonville: Grands motets

„Vashegyi György és merész csapata elkötelezettnek tűnik Mondonville ügyét illetően, első lemezük, mely négy nagy motettát egyesít (ebből hármat a világon elsőként rögzítettek lemezre), ragyogó mozzanat, csoda, melyet meg kell ismerni, hiszen jelen esetben Mondonville még Rameau-t is felülmúlja. Akárhogy is, a magyar együtteseknek folytatniuk kellene a sort, remélem, hallhatom majd az ő előadásukban az In exitu Israelt vagy a Venite exultemust."
Jean-Charles Hoffelé, artalinna.com, 2017.05.19.

„Magyarországi tartózkodásom alkalmával mély hatást gyakorolt rám a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar, valamint a francia szólisták előadása, melyet élőben, koncerten hallhattam a Müpában. A motettákat a kiváló akusztikájú Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben vették lemezre […] a Versailles-i Barokk Zenei Központ közreműködésével. A kórus és zenekar előadása magával ragadó – akárcsak a szólistáké […] Vashegyi György a francia speciális zenei stílust beépítette repertoárjába, melyre hajlékony és érzékeny vezénylése is bizonyíték."
Andrew Benson-Wilson, Early music review- andrewbensonsilson.com, 2017.03.29
„Mondonville nagy motettái csodálatosak – a XVIII. században a Concert Spirituel repertoárjának alapdarabjai, és szerencsére folyamatosan a modern időkben is felfedezzük szépségüket. A motetták közül a Cantate Domino most került először felvételre. Az előadóművészek kiváló tolmácsolói a francia barokk repertoárnak ezen a lemezen, hozzák a tőlük elvárt magas színvonalat."
David Hansell, earlymusicreview.com, 2016.04.01.

„Vashegyinek sikerül bemutatni a hangszínek gyönyörű ragyogását és fenntartani a mű következetesen táncos stílusát, annak ellenére, hogy viszonylag nagy kórust és zenekart tart mozgásban. A Purcell Kórus jó formában, homogén hangzásképet nyújt… Ugyanez vonatkozik az Orfeo Zenekarra; különösen kiemelkedőek a vonósok, minden hangsúlyozás ellenére meglepően hajlékony hangot nyújtva. [...] Összességében több mint üdvözlendő, hogy ez a dupla CD gazdagítja a katalógust, ami azt mutatja, hogy Magyarországról is nagyon jó hírek jöhetnek."
Sven Kerkhoff, musikansich.de, 2016.04.08.

„Ez az interpretáció párját ritkítja, nem lehet eldönteni, hogy a karmester, a kórus vagy az öt énekes szólista érdemei nagyobbak-e, hisz mindannyian feltüzelve és elszántan dolgoztak e nagyszerű motetták felfedezésén. Íme tehát egy teljességgel példaértékű kiadás, amely hűen mutatja be a zeneszerző Mondonville elképesztő zsenialitását."
Bruno Peter, Crescendo Magazine, 2016 június

Rameau: Polümnia ünnepei

Az összefoglalót készítette: Scholz Anna, 2015

Nemzetközi sikert aratott a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar Rameau-lemeze
Komoly visszhangot váltott ki a nemzetközi zenei sajtóban a Vashegyi György vezette Purcell Kórus és Orfeo Zenekar által készített, Jean-Philippe Rameau egy kevéssé ismert művét, a Polümnia ünnepeit bemutató hangfelvétel. A két cd-ből álló kiadvány, mely a Glossa kiadó gondozásában jelent meg, 2015 májusában elnyerte a különösen nagy elismerésnek számító Német Lemezkritikusok Díját is (Preis der deutschen Schallplattenkritik), a lemez Franciaországban elnyerte a Diapason d'Or díjat, valamint a francia Opéra Magazine júniusban a legjobb felvételnek járó Diamant de l'Opéra címmel tüntette ki.
A projekt a Versailles-i Barokk Zenei Központtal együttműködésben jött létre a Rameau halálának 250. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat részeként. A Polümnia ünnepei nagyszabású színpadi alkotás: prológusból, valamint három, egymástól független történetet feldolgozó felvonásból áll. 1745-ben hangzott el először a párizsi Operában a franciák számára hatalmas győzelemmel végződő Fontenoy-i csata megünneplésére.
A Purcell Kórus és a korhű hangszereken játszó Orfeo Zenekar lemezén a fiatal magyar énekesek, Baráth Emőke, Stefanik Márta és Blazsó Domonkos mellett francia szólisták szerepelnek: a francia barokk zene egyik sztárja, Véronique Gens, valamint Mathias Vidal, Thomas Dolié és Aurélia Legay.
A francia, német és angol újságok kritikusai az együttesek, a karmester és a szólisták méltatása mellett magát az újrafelfedezett művet is igen nagyra becsülik.
A francia Diapason magazinban Jean-Philippe Grosperrin szerint a Polümnia ünnepei „egészen bizonyosan a dijoni zeneszerző egyik legszebb zenei gyermeke. [...] A bámulatosan felkészült és kifejezően zenélő magyar együttesek élén Vashegyi György a formák sokféleségét fölényes építész módjára egyensúlyozza ki. A színek és a zenei folyamat intelligens felmutatása, olyan artikuláció kidolgozása, amely nem szorítja korlátok közé a frázisok hajlékony kifejezését, biztos alapok, de arisztokratikus kivitelezés: ez mind Vashegyi György érdeme, csakúgy mint az, hogy az előadáshoz Scholz Annával és Pintér Ágnessel együtt elkészítették az 1745-ös partitúra alapján a modern kottaanyagot. [...] Jelentős és kiemelkedő felvétel egy nagyszerű műről, a XV. Lajos stílus szép példájáról, amelyért legalább annyira dicséret illeti a magyarországi »múzsákat« mint a Versailles-i Zenei Központot."
Az Opéra Magazine kritikusa, Michel Parouty is lelkesen üdvözli az elfeledett darab új felvételét és elismerő szavakkal illeti a zenészeket: „Minden kétséget kizáróan káprázatos a partitúra, [...] és Rameau zsenije mutatkozik meg a hangszerelés finomságában és a ritmikai sokféleségben. [...] Zeneileg teljes az öröm, mivel a Purcell Kórus erőteljes és elegáns, az Orfeo Zenekar fényesen és ragyogóan mutatja be a zene ezernyi színét, Vashegyi György dirigálása pedig szilárd, de ez mégsem zárja ki a rugalmasságot és a finomságot; összességében az affektálás nélküli választékosság mintája. Az énekesek teljesítménye teljes összhangban van: kiemelhetjük akár Véronique Gens hangjának nemességét és teltségét, Aurélia Legay energikusságát, Baráth Emőke eleganciáját, Thomas Dolié kifejezésének őszinteségét, Mathias Vidal finomságát... Ennél többre hogy is vágyhatnánk? A legmegindítóbb a második felvonás; ez egészen bizonyosan a Rameau-diszkográfia legnagyobb pillanatai között lesz mostantól számon tartva."
Több kritikus is nagy elismeréssel szólt a magyar zenészek magas szintű stílusismeretéről. A Gramophone újság hasábjain Richard Lawrence például így írt: „A magyar kórus és a korhű zenekar annyira jól közvetíti a francia szellemiséget, hogy jöhettek volna akár egyenesen a Szajna-partról is." A francia Musikzen oldalán Albéric Lagier szerint: „[A Polümnia ünnepeihez] elsőre William Christie-t, Emmanuelle Haïm-ot vagy Jérémie Rhorer-t várnánk, de nem! Ebben az esetben egy francia-magyar produkcióról van szó, melyet Vashegyi György vezet. Franciábbnak mutatkozik a franciáknál: különös súlyt helyez a partitúra pazar színei és a nagyszabású zenekari letét bemutatására." Jérémie Bigorie a Classica című lapban pedig így vélekedett: „A francia-magyar csapat tökéletes egységben muzsikál, a stílust és a kiejtést is beleértve; bravó a Purcell Kórusnak!"

Méhul: Adrien

„Vashegyi György vezénylése a korszak stílusának tökéletes ismeretét és annak élménydús átadását valósítja meg; a magyar zenekar a speciális hangzásvilág előadásának magas színvonalú képességéről tesz tanúbizonyságot.
A zenekar hozzáértő, magabiztos hangzásával felülemelkedik az előadó számára nem kis nehézséget támasztó partitúra kívánalmain, és a feszültséggel bíró értelmezéssel tipikusan romantikus arculatát mutatja fel a műnek Vashegyi. Az előadás sikeréhez nem kevésbé járul hozzá a kórus, különösen az első felvonás fináléjában, mely az opera egyik legjelentősebb zenei pillanata."
Giordani Cavagnino, 2015 július
„Anselm Gerhard kritikus ír Étienne-Nicolas Méhul Adrien című operájának cd-felvételéről. A darabot nálunk, a Müpában vette fel a Palazzetto Bru Zane, az újrafelfedezésre váró régi francia operákat kiadó alapítvány – bár ezt a tényt sajnos nem említi a kritikus. Annál örömtelibb, hogy felsőfokon ír Vashegyi György karmester és a felvételen közreműködő együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar teljesítményéről. Különösen kiemeli azt az aprólékos figyelmet, amelyet Vashegyi az énekelt szöveg érthetőségére fordít."
Részlet Fábri Péter kritikai összefoglalójából Anselm Gerhard cikkéről (Opernwelt, 2015 szeptember/október)

„Gyönyörű jelenetekben ötvözi a szerző a kórust és a szólistákat: ideges, feszült, sőt hivalkodó stílus bontakozik ki a történet erejét jól kifejezve. Kimagasló és kifogástalan a magyar karmester, Vashegyi György vezénylése (nemrég aratott sikert Rameau: Polümnia ünnepei felvételével). Kiemelkedő teljesítmény,[…] különösen azért, mert a zenekar és kórus előadása hibátlan: pontos, kerek, és ha kell, kemény."
Ernst Van Bek, classiquenews.com; 2015.04.22.

Michael Haydn: Der Kampf der Buße und Bekehrung

„Vashegyi értő olvasatában a szerző lenyűgöző kompozíciója.[…] Érdemes alaposan elmélyedni benne."
Philip Reed, Choir & Organ, 2014 szeptember/október

„1768 elején mutatták Der Kampf der Buße und Bekehrung c. oratóriumot, mely az akkori salzburgi érsek szolgálatában álló három zeneszerző komponált. […] Az egyedüli rész amely fennmaradt, Michael Haydn (Joseph Haydn öccse) tollából származik, eredetileg a második része volt az oratóriumnak. A fennmaradt zenei anyagból hangfelvételt elsőként Vashegyi György készített Budapesten, a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar élén 2009-ben. A mű nagyságához méltó koncertfelvétel az előző hónapban vált elérhetővé a hallgatók számára. […] Saját kórus-énekesi tapasztalataim szerint, Michael Haydn legjobban kórusra komponált, kompozíciós technikájában érződik zenei neveltetése: a bécsi fiúkórusban töltött évek. A mű kórustételei egyértelműen az oratórium zeneileg kimagasló részei."
Charles T. Downey, ionarts.blogspot.com; 2014. augusztus 26.

„Az ilyen hosszú recitativók nagy kihívást jelentenek az előadók számára. Sok olyan oratórium- és operaelőadást hallottam, ahol az előadóknak nem sikerült fenntartani a hallgató figyelmét. Ez alkalommal ilyen nem történt. Michael Haydn zeneszerzői kvalitásai és az előadók képességei révén az énekelt szöveget pontosan értelmezve, a helyes hangsúlyok megtartásával adják elő – ugyanakkor nem hiányzik a kellő ritmikai szabadság sem az előadásból. A hit kinyilatkoztatása igaz retorikai érvek formájában jelenik meg, melyet Vashegyi szorosan követ a zenekarral."
Johan van Veen, musica-Dei-donum.com; 2014

Joseph Haydn: Die Schöpfung

„Tudomásom szerint az oratóriumból korábban honi lemezfelvétel nem készült, ezért örömmel fogadtam az idén jubiláló Purcell Kórus, valamint az Orfeo Zenekar albumát. Közismert, hogy az együttes hosszú évek óta állandó szereplője a nyári, fertődi Haydn-fesztiválnak, ahol a szimfóniák és egyházi zenék mellett a vizsgálatunk tárgyát képező oratóriumot is megszólaltatták. A Teremtést is itt rögzítették, 2005-ben, Vashegyi György vezényletével.
Az oratórium szólistái a műfaj kiváló reprezentánsai. Korondi Anna, Timothy Bentch és Kovács István elkötelezettséggel és alázattal, nemzetközi mércével is magas színvonalú teljesítményt nyújtott. A kórus éteri tisztaságú hangzása magával ragadó élmény. Vashegyi György alapos stílusismerettel, a zenei szövet csodálatos színeinek mesteri keverésével, következetesen, dinamikusan irányítja a teljes előadói apparátust. […] A felvétel technikailag is kifogástalan, hallgatása élmény. Kíváncsian várjuk, hogy Vashegyi György együttese mikor örvendezteti meg Haydn zenéjének kedvelőit az Évszakokkal."
Spangel Péter, www.momus.hu; 2010.03.09