Életrajz
Buda Ferenc Debrecenben született 1936. november 3-án. Édesapja és édesanyja is szegény családban nőtt fel, apja Szabolcsból származott Debrecenbe, anyja Debrecenben született. Szegény körülmények között éltek, apja a debreceni elsőfokú szociális ügyosztályon dolgozott hivatalsegédként. A hivataltól kapott szolgálati pincelakásban laktak Debrecenben. Később a mai Bem térre költöztek (akkori nevén Magos György tér), egy földszintes lakásba főbérlőként. Itt élték át a háború alatti bombázások egy részét, később anyja nővéréhez költöztek Józsára. Lakásukat szétbombázták, ezért a ház udvarán egy másikba költöztek, itt laktak 1945 nyarától 1959-ig.
Ötéves korában egy unokatestvérétől ráhagyott olvasókönyvből megtanult olvasni. 1945-46 körül írja meg első verseit. Az általános iskolát hétévesen az Eötvös Utcai Elemi Iskolában kezdte 1943-ban, majd 1947-ben íratták szülei a Református Gimnáziumba. Az iskolát egy évre rá államosították, megszüntették a cserkészmozgalmat, amihez Buda Ferencet nagy vonzalom fűzte. 1951-ben a Fazekas Mihály Gimnáziumban tanult tovább, ahol egyre több verset kezdett írni, és megtanult oroszul. Egyik tanára, Kiss Tamás támogatta költészeti törekvéseit: megjelentette verseit az Alföld című folyóiratban, és az ő biztatására látogatta a debreceni írócsoport rendezvényeit. (Buda Ferenc több interjúban is kitért arra, hogy tőle kapta ezt az egész életére, költészetére kiható tanácsot: „úgy kell megírni a verset, hogy egyetlen felesleges szó se legyen benne.") Nagy hatással volt rá József Attila, Tóth Árpád és Arany János költészete.
1955-ben érettségizett, és rögtön felvették a Kossuth Lajos Tudományegyetem nappali tagozatára, magyar-orosz szakra. Ebben az évben jelennek meg nyomtatásban első versei is az Alföld folyóirat hasábjain. 1956 késő őszén kézről-kézre jártak írásai, többek között Vass László barátjával is megosztotta ezeket, aki gyanútlanul az őt megfigyelő besúgóknak szavalta el három versét. A Rend, a Tizenöt-húszéves halottak és Pesten esik a hó című költeményeit „Égető" álnéven írta alá, mégis keresték először az egyetemen, majd otthonukban. Buda Ferenc végül apja tanácsára önként jelentkezett a rendőrségen. Államrend elleni izgatás miatt egy év börtönre ítélték, és az állampusztai rabgazdaságba került kényszermunkára 1957. június 30-tól. Innen 1958. február 21-én szabadult. Tanulmányait nem folytathatta, csak később levelező tagozaton, miután kérelmére mentesítették a büntetett előéletből származó joghátránytól. Ötvenhatos verseinek kéziratát Für Lajosnak adta, aki akkor a debreceni kollégium könyvtárosa volt. Később az ő levelesládájából kerültek elő a művek. A forradalommal, megtorlással foglalkozó lírája csak a rendszerváltás után jelenhetett meg (Csöndország, 1991).
Az állampusztai kényszermunka után a Vasipari Vállalatnál és az Épületburkoló Vállalat debreceni munkahelyén helyezkedett el. Ezalatt végig szüleinél lakott.
1959-ben vette feleségül Csiker Mártát. Az év elején Somogyba mentek, ahol felesége szerzett munkát számára a karádi erdészetnél. Itt mint erdei rakodókezelő dolgozik. Nagycsepelyen albérletben, később Szóládon felesége nagymamájánál laktak. 1960-ban vetődött fel benne a Pestre költözés lehetősége, hiszen Debrecenben nem látott esélyt az irodalmi előbbre jutásra. Barátaik segítségével jutottak el a fővárosba, ahol se lakásuk, se állásuk nem volt. Kislányukat később felesége édesanyja Pestről Kaposvárra vitte. Juhász Ferenchez fordultak segítségért, aki rövid időre befogadta őket, majd egy hét után sikerült albérletet szerezniük és Júlia lányukat is visszavehették maguk mellé.
1963 augusztusában négyéves kislányukkal Pusztavacsra költöztek egy szolgálati lakásba a Hunyadi térre. Pár hónappal később felesége a helyi óvodában kapott munkát, ő pedig képesítés nélküli tanítóként helyezkedett el, és újrakezdte egyetemi tanulmányait levelező tagozaton. 1963-ban jelent meg első verseskötete, a Füvek példája, melynek kiadásában Juhász Ferenc segített a költőnek a Szépirodalmi Kiadó szerkesztőjeként.
Heltai Nándor meghívására részt vett egy kecskeméti irodalmi esten, ahol Jankovich Ferenccel és Maróti Lajossal szerepelt együtt. Nem sokkal a rendezvény után újabb levelet kapott Kecskemétről, most már azzal az ajánlattal, hogy telepedjenek le a városban. 1965-ben költöztek Kecskemétre, ahol a „Sárga Iskolában", az 1. számú Általános Iskolában (később Petőfi Sándor Általános Iskola) tanított történelmet, oroszt, földrajzot, magyart. Közben levelezőn végezte tovább az egyetemet, felesége ekkor várta második gyermeküket, Ádámot.
Kecskemétre költözésük sem volt zökkenőmentes, számos helyen laktak, mielőtt megtalálták végleges otthonukat. Éltek a Táncsics utcai volt színészotthonban, a zeneiskola volt Erkel utcai épületében. (Felesége egy időre még visszatért Pusztavacsra is, a még meglévő szoba-konyhás lakásukba, míg ő Hernádi Gyula bírósági fogalmazó irodájában lakott.) Amikor megszületett Ádám, az iskola igazgatója a szertárépület egyik helyiségében adott nekik szállást. Innen a Rávágy térre költöztek, majd 1972-ben a Hunyadivárosban találtak megfelelő otthonra. Legkisebb lányuk már ide született.
Buda Ferenc az 1969/70-es tanévet saját kérésére a kerekegyházi-alsópusztai általános iskolában töltötte, ahová családja is vele költözött. 1970 és 1986 között a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa volt, emellett folyamatosan írt, fordított, és ekkor teljesedett ki mint fa- és kőfaragó mester is – legtöbb alkotását elajándékozta. A kecskeméti Forrás folyóirat megalapításától részt vett annak munkájában, de 1986-tól lett állandó munkatársa a lapnak.
1979-ben a Lakiteleki Írókonferencián őt kérték fel a nyitó beszéd megtartására.
1994-ben eladták a kecskeméti lakást, és felesége egészségi állapota miatt Sopronba költöztek. Itt, a Németh László Közép-Európai Népi Akadémián egy bentlakásos kurzus keretében tartott órákat a kulturális rokonság-ismeret témakörében, és vezetett kézműves foglalkozásokat is. Szolgálati lakást azonban nem kaptak, ezért az eladott kecskeméti házukból származó pénzt élték fel, és végül Fertőrákoson találtak maguknak megfelelő otthont.
1997 októberében költöztek vissza Bács-Kiskun megyébe, Tiszakécskére, ahol Buda Ferenc ma nyugdíjasként él. A Hetek költőcsoport tagja, melyet Kabdebó Lóránt hozott létre és ő adott nevet is a lazán szerveződő irodalmi társaságnak. (Tagjai voltak még Ágh István, Bella István, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon.) 2002 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Buda Ferencnek műfordítói tevékenysége is jelentős. Leginkább a közép-ázsiai török nyelvek foglalkoztatják. Többször járt Kazahsztánban, Kirgiziában, Mongóliában, Azerbajdzsánban. A török népek iránti érdeklődését Mándoki István turkológus keltette fel. Első utazására az Írószövetség delegáltjaként került sor 1976-ban, a finnugor írók nemzetközi kongresszusára. Baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt fordításai is megjelentek. Varázsének (Kecskemét, 1973) című kötetébe török, mordvin, lapp, finn, mari népköltészeti alkotásokat válogatott be. Kazak és kirgiz népmesék olvashatók 1988-ban közreadott köteteiben: A láthatatlan tolvaj, A szürke héja.
Fafaragással, bőr- és csonttárgyak készítésével is foglalkozik. Első generációs értelmiségiként felmenői még kétkezi munkából éltek, a kézművesség szeretetét tőlük örökölte. A néprajzhoz is vonzódott már diák korától kezdve.
Ötvenedik születésnapja alkalmából tisztelői és barátai megjelentették a Csönd, ének, csönd... című kötetet (Kecskemét, 1986), melyben addig még közöletlen írásai és műveinek bibliográfiája is megjelent.
A Forrás folyóirat 1996 novemberében ünnepi számmal köszöntötte a hatvan éves költőt. Ugyanebből az alkalomból jelent meg Szekér Endre irodalomtörténész Buda Ferencről szóló monográfiája (Kecskemét, Forrás Könyv- és Lapkiadó, 1996).
Hetvenedik születésnapján Tiszakécske és Kecskemét városa mellett a Katona József Könyvtár a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal és a Magyar Versmondók Egyesületével közösen Országos szavalóversenyt rendezett.
2007-ben Isten szalmaszálán címmel magyar portréfilm készült a költőről. Közreműködője volt a Kaleidoszkóp Versfesztiválnak.
Műveit a kecskeméti Ciróka Bábszínház, a debreceni Vojtina Bábszínház, a budapesti Holdvilág Kamaraszínház és a nagyváradi Állami Színház is bemutatta.
Az életrajzot összeállította: Labancz Edit [2013]
_____________________________________
Életrajzi adatok
Debrecen, 1936. november 3.
Tanulmányok
1951–1955: Fazekas Mihály Gimnázium, Debrecen
1955–1957: Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, magyar–orosz szak
1968: elvégezte a magyar szakot levelező tagozaton
Munkahelyek
1958–1959: Vasipari Vállalat és az Épületburkoló Vállalat, Debrecen
1959: a karádi erdészetnél erdei rakodókezelő, Somogy
1960–1963: Chinoinban segédmunkás, Budapest
1963–1965: Pusztavacsi általános iskola, tanár
1965: 1. számú Általános Iskola, Kecskemét, tanított történelmet, oroszt, földrajzot, magyart
1969–1970: kerekegyházi-alsópusztai általános iskola
1970–1986: Bács-Kiskun Megyei Levéltár, munkatárs
1986–: Forrás folyóirat, Kecskemét, állandó munkatárs
Művészeti, szervezeti tagság
Magyar Írószövetség tagja; Magyar Írószövetség Duna-Tisza közi csoportjának titkára
2011–: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag
2013–: Digitális Irodalmi Akadémia tagja
Buda Ferenc: Néhány szó az életemről
Árva cselédlány Anyám és nincstelen falusi ivadék Apám egyetlen fiaként Kosztolányi halála napjának hajnalán születtem Debrecenben. Életem kezdetén különféle pince-albérletekben laktunk. Anyám szavaiból tudom, hogy járni is így tanultam meg: a pincelépcsőn fölfelé kapaszkodva. Nagyszüleimet – a szabolcsi Rohodon lakó apai nagyanyámon kívül – nem ismerhettem. A Debrecenben s környékén élő kiterjedt anyai rokonsággal meghitt s gyakori volt a kapcsolat. Jó visszaemlékezni reájuk.
Sohasem látott anyai nagyapámat s azt a bizonyos pincelépcsőt egy-egy korai versem idézi föl.
Legelső maradandó emlékem nem kép, nem is hang – egy alaktalan, szavakba foglalhatatlan, kietlen hiányérzet: amidőn Anyám hosszú időre kórházba kerül, s én ezt úgy élem meg, mintha kívülrekedtem volna a lakható világon. Másféléves lehettem ekkoriban.
Egyik unokatestvérem rámhagyott olvasókönyvét lapozgatva ötesztendős koromra merő kíváncsiságból megtanulok olvasni. Ekkoriban volt az is, hogy Anyám egy napon bemutatta nekem Csokonait: ott állt a költő a Nagytemplom meg a Kollégium között egy testes kőoszlop tetején zsinóros ruhában, kezében citerával.
Rá egy évre közeli ismeretségbe kerülök a másik költővel is: húsvétra megkapom Anyámtól Petőfi Összes Költeményeit piros kötésben. A következő esztendő őszén már iskolás vagyok, ám addigra túljutok a kötet nagyrészén; a János vitézt s a Nemzeti dalt többször is elolvasom.
Közben – egyelőre még a határokon kívül – folyik a háború. Apámat behívják katonának, hosszú-hosszú időn át nem láthatjuk. Negyvennégy június másodikán lezajlik az első bombázás Debrecenben, a Nagyállomás környéki utcákat szétveri az angolszász légierő. A légitámadások mind gyakoribbak, ketten Anyámmal kihúzódunk a városból a józsai atyafisághoz. Nyár végefelé Apám hazalátogat szabadságra. A család nem engedi vissza. Közeledik, majd átcsörtet rajtunk a front. A kapkodva visszavonuló németek után beözönlenek az oroszok. Megszállás, szorongattatás. Aztán: vége a háborúnak, a romokat eltakarítják, átlépünk két korszak határán. Új szavakat kell megtanulni, pl. demokrácia, felszabadulás. Tapasztalatainkkal nem mindenben vágnak egybe, ám azért csak mondják, mondják – jelzővel felcicomázva ill. anélkül – negyven hosszú esztendőn át.
Sokat olvasok. Valamikor 45-46 fordulója táján megírom első – négysoros – versemet. Ezt az idők folyamán több is követi, költő azonban még nem akarnék lenni. Rajzolni szeretek inkább, s a messzi tájak vonzanak. Koptatom hát szorgosan színes ceruzáimat, jobb híján térképeken utazgatok, s bújom a Nagyerdőt.
Szüleimnek az a vágya, hogy tanult ember váljék belőlem. Ez megegyezik az én szándékaimmal is. Beíratnak hát 1947-ben az akkor még nyolcosztályos Református Gimnázium első osztályába. (Máig emlékszem a csütörtöki órarendre: latin, magyar, földrajz, számtan.) A tanévet már az ötödik általánosban fejezem be, közbejön ugyanis az iskolareform s az államosítás. Családi zűrök, serdülőkori válság, a valóság s a hangoztatott eszmék közötti összhang hiánya. Meg-megcsappan a tanulás iránti kedvem, lázadozom. A nyolcadikat úgy fejezem be, hogy háromévi orosz oktatás után a cirill betűk jónéhányának a hangértékével sem vagyok tisztában.
1951 szeptemberétől a Fazekas Mihály Gimnázium diákja vagyok. Kiváló tanárok keze alá kerülök, megemberelem magam. Az orosz nyelvvel is összebarátkozom. Harmadiktól a történelmet Kiss Tamás tanítja, költészetben az első mesterem. („Versbe egy fölösleges szót se!")
55-ben az Alföld először ad közre néhányat a verseimből. Aztán érettségi, s még azon évben fölvesznek magyar-orosz szakra Debrecenben. Jeles professzorok közelségén kívül még egy alapvető változás: eddig 12 éven át csak fiúiskolákba jártam, itt viszont lányokkal együtt tanulok. Mintha mézbe csöppentem volna. Szerelem, szerelem, a maga édes és keserű ízeivel.
1956. Tavasszal árvíz, földrengés.
Ősszel forradalom.
Október 23 és november 4 között se időm, se türelmem a vershez. Utána nekilátok. Verseim kézről-kézre terjednek egyetemi társaim között.
Utolsó, máig kitartó szerelem.
57 februárjában újraindul a tanítás az egyetemen. Tizenkilencedikén keresnek a rendőrök. Másnap jelentkezem. Letartóztatnak s három versem miatt bűnvádi eljárás indul ellenem. Ítélet: 1 év börtön. Letöltöm.
Szabadulásom után öt évig segédmunkás vagyok hol itt, hol ott. 59-ben összeházasodunk. Házunk s egyebünk ugyan nincs, de ez nem számít. Még azévben megszületik első gyermekünk. Őt aztán 65-ben, 67-ben, 70-ben, 71-ben és 78-ban követik a többiek, összesen 3 lány és 3 fiú. Velünk együtt valamennyien múltszázadbeliek.
Tengődés, bolyongás ide-oda az országban: Somogy, Debrecen, Budapest. A hatvanas évek elejétől fogva a verseim újra megjelenhetnek.
1963 az újabb stáció: folytathatom (levelezőn) egyetemi tanulmányaimat, taníthatok képesítés nélküli nevelőként Pusztavacson, s a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelenik első verskötetem, a Füvek példája.
1965-ben szíves hívásra Kecskemétre költöztünk. Azóta – bár időközben négy évet távol kellett töltenünk – ezt a Duna-Tiszaközi tájat második: befogadó szülőföldemnek tekintem, s öröm számomra, hogy az immár negyedik évtizedét megérő Forrás-nak megalapítása óta a munkatársa lehetek.
Életem, életünk sem rögökben, sem virágokban nem szűkölködött. Dolgoztam, írtam, fordítottam, időnként meg-megjelent egy-egy könyvem, negyvenéves korom után néhányszor a kölyökként térképen elképzelt tájak egynémelyikére is eljutottam. Gyermekeink szinte máról-holnapra felcseperedtek. Hála Annak, akit megillet: becsületes ember vált mindnyájukból.
Időről-időre el-eltöprengtem rajta: ki vagyok, mi vagyok én, s vajon mi értelme mindannak, amit művelek? Ma úgy gondolom: nem több, s talán nem kevesebb – afféle rezgő húr vagy membrán vagyok ég és föld, ember és világ, ember és ember között. Ezért ha magamban beszélek is, szavaimat úgy alakítom, mintha mások is hallgatnák, mintha mások is hallanák, hisz a hangszer teste, a rezonanciaszekrény nem egyéb, mint a közösség, álljon bár hat-nyolc főből, tízmillióból – vagy hatmilliárdból.
Sokáig abban a hiszemben éltem, hogy csak a magam erejéből jutottam előbbre.
Ma már tudom: magasba mindenkor a mások szíve és karja emelt: Szüleimé, szeretteimé, felebarátaimé, anyanyelvem távoztuk után is élő apostolaié.
Olykori vissza-visszahulltomért pedig egyedül magamat okolhatom.
Munkásság
Munkásság
Buda Ferenc 1936. november 3-án született, azon az éjszakán, amelyiken Kosztolányi Dezső meghalt. Szinte napra pontosan húszéves volt, amikor az 1956-os forradalmat az orosz tankok eltaposták. A két tudatosított hagyomány közül ez a második határozta meg erősebben az életútját.; Tovább...
Munkásság
Füzi László: Buda Ferenc költészete
Buda Ferenc 1936. november 3-án született, azon az éjszakán, amelyiken Kosztolányi Dezső meghalt. Szinte napra pontosan húszéves volt, amikor az 1956-os forradalmat az orosz tankok eltaposták. A két tudatosított hagyomány közül ez a második határozta meg erősebben az életútját, annál is inkább, mert a forradalom eltaposása után írott verseiért perbe fogták és elítélték. „1956-ban voltunk húszévesek. A harmadik félévet jártam a debreceni egyetemen. Néhány vers miatt perbe fogtak, egy esztendőre ítéltek el, ezt letöltöttem. Fiatal voltam, erős, a börtönnel nem tört bennem ketté semmi, de újra kellett kezdenem mindent" – mondta erről. Költészetének alakulására is hatással volt a börtönben töltött egy év. Olyan világba került, ahol a külsővel szemben mindenképpen egy belsőt kellett kialakítania, s azt felmutatnia. A hatalmat, a mindenkori hatalmat valójában ekkor tanulta meg gyűlölni. '56 aztán végigkíséri a pályáján, Állampusztán kötetterjedelmű ciklust írt: a Falak könyve a teljességvágy és a megalázottság, leszorítottság feszültségét mutatja meg, a József Attila-i teljességigényt a kényszerű realitásokkal ütközteti, miközben történelmi érvényű ítéletet fogalmaz meg a bontakozó új rendről. Példát idézve előbb, mintegy József Attila verseinek világát újrateremtve állította szembe a maga világát a hataloméval: „Te nem lehetsz okos, / így vádjaidat vesd el, / s mert ember vagy, jogos / vétkeidet ne kövesd el", majd a mindenséggel mérd magad parancsát szembesítette az állampusztai valósággal: „Dolgozz, igyál, egyél / s feküdj le este tízre. / Nyelved hegyéig ér / a félelem vasíze."
Buda börtönversei csak 1989-ben jelenhettek meg, költői indulása, a személyes útkeresés terheit is megmutató, 1963-ban megjelent Füvek példája című kötethez kapcsolódik. Ennek versei jelzik, hogy a klasszikus magyar irodalmi hagyomány mellett az avantgárd hatása is meghatározta Buda Ferenc költői világát, ugyanakkor a vállalás etikai parancsát is megfogalmazta: „nékem a füvek példája erőt ád, / s az égig épülő láthatárok között / én már csak dolgozni akarok, álmomban is / dolgozni felnőtt felelősséggel, / földnek támaszkodó vaslétra-akarattal, / fejemet fölemelem, mint a füvek, a zöld katonák" – írta, ugyancsak József Attilára visszautalva a Füvek példája című versében. Eszmény és valóság ütközése figyelhető meg az Ébresszen aranysíp (1970) című kötetben is. Az öntanúsítás formái már ekkor jelen voltak költészetében, ahogy az állandó feszültségek, küzdelmek is, az életből a versbe költöző küzdelmek: „Jó lelkiismerettel és elkészült elmével, / állok ide, fegyvertelen. Meg nem puhultam, / meg sem lágyultam, alku ma sincs. / Szakadék életünk örökös küzdelem az / örömért, maradék ifjúságunkért. / Konok hit nélkül nem megy. Nélkülünk ki / hajtaná végre a virradatot? Füvek, levelek / hatalmára esküszöm. // Virulj fel, szabadulás" – a Roham című vers vallomásos, önjellemző sorai akár egy Buda Ferenc verseit tartalmazó antológia mottójaként is állhatnának.
Buda Ferenc életútját 1956 és a hozzá való ragaszkodás a félbehagyott, csak később elvégzett egyetemmel, az útkeresésekkel, a kései letelepedéssel (Kecskeméten), az állandó szembenállással erősen meghatározta. Az ötvenhatos verseihez írott jegyzetében mondja: „Szabadulásom pillanatában a bosszúvágy – ha egyáltalán tápláltam magamban effélét – azon nyomban kihunyt belőlem. Túléltem, ami történt. Személyes elszámolni, leszámolni valóm senkivel nincsen. Szükséget nem szenvedek, megbecsülés övez. Ám az igazság helyreálltát várom azóta is." Kényszerek, gondok, vállalások az egyik oldalon – a másikon viszont ott volt-van az ezekből való kilépés vágya is: A Zöld ág című versében olvashatjuk: „Szárnyon szállani? / Merre? /Hová? / Fát vágok begyújtani, / itt a tél nemsoká." A repülés vágya egyik haikujában is feltűnik: „Repülni – hová? / Riadt madár kuporog / repedt tojáson." A kilépésnek ez a vágya mintha a Kosztolányi-hagyományra utalna vissza, ezt erősíti a Lennék kisgyermek című versben felszakadt vágy is:
Valami mégis megszakadt félbe.
Egy évben egyszer játszani kéne. –
Szánkázni télben, fürödni nyáron,
Csücsülni hajlós cseresznye ágon.
Leggyakrabban használt kifejezése, „kulcsszava": a szív. Nem abban a vonatkozásban, ahogyan annyian használták, például József Attila az Áldalak búval, vigalommal… kezdetű versében, tehát a szerelem kifejezőjeként – abban is természetesen, gondoljunk Buda mindenki által ismert nagy versének, a Ne rejtőzz el címűnek a példájára („Benn zörömbölsz a szivemben, / s elsimulsz a tenyeremben") –, de más vonatkozásban is, Buda a teljes ember képviselőjeként, a teljes emberség vállalásaként használja ezt a kifejezést. Két példát említek a tucatnyinál többől: „Emlékezéssel szívig megrakodva / a kinti gerlezúgást hallgatom" (Az ember olykor); „Hó hull hazámra, / bokáig, térdig, övig / szívig fölérő." (Havazás). A szívvel, a szív jelentette teljességgel szemben a művi világ képviselőjeként pedig feltűnik a műszív: „Műkő. Műselyem: / Műszív. Műméz. Művirág. / Műtét és műtett." (Civilizáció) Innét érthetjük meg az örökös számvető hajlamot is, ami abból fakad, hogy az ember és a természet, az ember és a történelem kapcsolatába mindig belelép valami, ahogy Buda mondja: „…itt valaki / mindig mindent összekuszál, / összebeszél", közöttük természetes kapcsolat nem jöhet létre. Nem véletlenül említem a természetet és a történelmet: Buda még mindig a természetben és a történelemben él.
Nagyobb kompozíciói, így a Tanya-hazám című verse, az Árvaföld című vers, aztán a Himnusz haza a tájhoz kötődnek. Ez így túl általánosan hangzik, ezért pontosítani kell a kijelentést: valamennyi az Alföldhöz, azon belül is a Kiskunsághoz kötődik. Beszélt erről is: „biztos vagyok benne, hogy a Legfőbb Hatalom, akiben én hiszek, nekem is szánt egy szerepet – következésképpen szánt egy helyet is, egy színteret, ahol a történet, az én történetem lejátszódhat - mondotta egy interjúban. - Tagadhatatlan, hogy az Alföldhöz való elementáris kötődésben óriási része van annak, hogy Debrecenben születtem, itt nőttem fel - azzal együtt, hogy mindig volt elvágyódásom domborúbb tájakra -, hogy az életünk legjava Kecskeméten telt el. Gazdag emberi kapcsolataim alakultak itt ki, kezdettől szívesen befogadtak, s én is magamba fogadtam ezt a tájékot. Persze, ez így még nem elégséges magyarázat, hisz számos ember éli le ott az életét, ahonnét folyton elvágyódik, ahol nem érzi otthon magát. Akkor hát miért, miért... Kell mögötte lennie valami korábban keletkezettnek, valami olyannak, ami az én életemet akár korszakokkal megelőzte..." Mi lehet az, ami az életünk kezdete előtt is kötődést biztosít egy tájjal? Ne gondoljon senki sem holmi irracionális, természetfölötti magyarázatra, ha valamiről szó lehet, akkor a múlt megéléséről, a múlthoz való kötődés tudatosításáról lehet szó. S ha elolvassuk újra a verseket, akkor látjuk, hogy nem csak „tájversekről" van szó, másról is: a Tanya-hazám a tájban élő emberekről beszél, az Árvaföld az elbizonytalanodásról, a Himnusz haza a történelemről. S közben képek, kijelentések, példaként álljon itt kettő a Tanya-hazámból. „Szótlan föld, mindent kibírsz", hangzik a vers „összefoglalója". Meddig, kérdezhetjük. A másik idézendő kép: „Kishúgom, vérrel beszöktetett / kökénybokor/ mi lesz velünk? / Mi vész el velünk?". Buda egyik legszebb természeti képe ez, értelmezése során számos irányba elindulhatunk. Az embert és a természetet egylényegűnek tekinti, azonosulása a mindenkori kiszolgáltatottakkal történik meg, ezért mondhatjuk, ha nem lett volna az „ötvenhatos" kötődés, akkor sem lett volna más hangoltságú ez a költészet, hiszen a kiszolgáltatottság ezen a tájon mindig újratermeli magát.
Buda Ferenc vállalásai és azonosulásai mögött nagy küzdelmek zajlanak. A kijelentések mögött tűnődéseket és kételyeket találunk. A felkiáltások mögött kérdéseket, a magyar költők közül talán Buda Ferenc verseiben leljük meg a legtöbb kérdést. Erről igy beszélt: „Az ember maga is választ keres dolgokra, és kínok-keservek közepette jó esetben eljuthat odáig, hogy a kérdést fel tudja tenni. Talán ez sem kis dolog. Ezek egyszerű, elemi kérdések: Ki látogat meg tarló arcú öreg? Vagy: kié a nyűg? kié a konc? Vagy kicsit transzcendentálisnak tűnik, de hát ez is egyszerű kérdés: Ki űzi el az ördögöt? Vagy: kell rá hitel? van rá hitel? ki dönti el? mi dönti el? Ennyire egyszerűek a kérdések, mint ahogy az életünk is pár alapkérdésre egyszerűsödik le" – mondta. Lássunk még néhány éles, a jelenségek közepébe hatoló kérdést: „A szó magában mit ér?", „Szó, szó, de mit ér?" „Mit sző a pók, miféle szálat, / hogy az a sírig szétszakíthatatlan?" „Ki válaszol? / Ki válaszol nekem?" „Nyár lett a tél? Tél lesz a nyár?"
Buda Ferenc lírájában az élet és a költészet szoros összekapcsolódására figyelhetünk fel. Buda a költészetet az élet mércéjével méri, máig őrzi a költői szó erejébe, vagy inkább a fontosságába vetett hitet, mert hiszen a kételyek az elmúlt évtizedekben mégiscsak megjelentek költészetében. Verseinek megformáltsága mögött az anyaggal küzdő ember mesterségtiszteletét érezzük. Buda ugyanazt a küzdelmet vívja a nyelvvel, a költői mesterség anyagával, mint a szobrász a kővel vagy a fával: formálja, csiszolja, alakítja, amíg a végleges formára rá nem lel, a verseknek ezt a formálódását, csiszolódását számos példával lehetne bizonyítani. De maradjunk még a költői világ jellemzésénél: a több mint negyven évvel ezelőtt megjelent Füvek példája című kötetet még a többszólamúság jellemezte, később a költői hang tragikusabb hangvételűre változott, miközben a költő magatartáseszménye nem változott meg. Ezt Nagy Lászlót búcsúztatva fogalmazta meg:
Hagyatékod: a Mű, a megbonthatatlan, felülmúlhatatlan.
Hagyatékod: a fejünk fölött összeroppanó mennyboltozat - a ránkszakadt felelősség.
Kortársak, utódok, kezdő és leendő pennaforgatók, nem tollat temetünk ma itt, de kardot.
A toll és a kard összekapcsolása egyértelműen a magyar költészet hagyományaira utal vissza, az pedig, hogy Nagy Lászlót ehhez a hagyományhoz kapcsolta, a koronként átalakuló, de az átalakulásban a folyamatosságot s ezzel a társadalmi küzdelmet is vállaló költőeszmény megfogalmazását jelentette.
Az eszményért folytatott küzdelmek hívták életre Buda Ferenc ún. öntanúsító verseit. A Legenda című az egyedül virrasztó bibliai József képével éppúgy az elhagyatottságra, a magányra utal, mint például a Szél fúj című vers a bezártság képével. Mellettük több más műben is uralkodó szerepet tölt be az öntanúsítás gesztusa. Buda versvilága végsőkig letisztult. Azt hihetnénk, már csak a megbékélés állapotának tiszta kijelentéseit olvashatjuk nála, például az Élünk hát kezdetű versben: „Élünk hát, / élünk, / elődül s örökösül. / Arcra az arc, sors a sorsra / kormokkal ráüszkösül." Ettől a végsőkig redukált világtól vezetett az út a vállalás és az azonosulás nagy verseiig. „Röst nem leszek vérrel fizetni, / hússal, csonttal csak itt adózom./ Itthon vagyok, öledbe fekszem. / Holt számból búzaszál kizöldül." (Holt számból búzaszál)
Nagy kompozíciói közül a Roham volt az első, ezt követte a már említett Tanya-hazám című verse. A közösséggel való azonosulásra mutatnak rá az Árvaföld és a Himnusz haza címűek. Az Árvaföld a távlatvesztés költeménye („Árvaföld deres mezején / Állok a világ legközepén. / Távol s közel / kemény szik, porhanyó homok"), ez a távlatvesztés a társadalom átalakulása közepette eltűnő közösségi célokra is vonatkozik: „Megvirrad, bealkonyul. / Éjbe, az éji égbe hatol / a vadliba-ék / feltarthatatlanul. / Leszáll-e valahol? / Ha vízre lel, / bizton leszáll. / Ám itt valaki / mindig mindent összekuszál, / összebeszél." A Himnusz haza című vers a számára otthont adó Homok-hazától való elszakadás állapotában született, ha a Tanya-hazám a táj jelenével való azonosulás verse volt, akkor a Himnusz haza a homokvilág múltjával való azonosulás nagy, összefoglaló érvényű verse.
A nagyobb terjedelmű kompozíciók mellett a rövid versek is feltűntek Buda Ferenc költészetében, jól mutatják ezt újabban írott haikui. Ezt a tizenhét szótagos japán versformát Buda teljesen a maga világához asszimilálta, költészetének nyelvi gazdagsága, ereje, tudatossága roppant erővel mutatkozik meg a lélek rezdüléseit vagy éppen a világ abszurditását kifejező haikukban. Újabb verseiben, írásaiban, interjúiban Buda Ferenc gyakran szólt a rendszerváltást kísérő folyamatok ellentmondásosságáról, egy helyütt, az írás megteremtette szabadságból kiindulva írta: „határtalan a szabadság, elveszni benne". Máskor, egy interjúban a következőket mondotta: „Az embernek magába kell 'süppednie' és körül kell néznie, hogy mi minden is történt velünk. A tágabb világ változásait úgy kellett megtapasztalnom, hogy egymással ellentétes tendenciák érvényesültek. A szabadság - jobb szó híján nevezem így - bizonyos megnyilvánulási formái kiteljesedtek, vadhajtásokat is növesztettek, a szabadság más formái pedig - számomra legalábbis - végletesen korlátozódtak".
Buda újabb „félhosszú" versei, így a Rigmusok századra, századvégre, az Össztánc és a Malom címűek a 20. századból a 21. századba átforduló ember világáról beszélnek. „Ez a század ilyen század – / mint egy nyúlbogyót, lerázhat" – áll a Rigmusokban, a 20. századra vonatkoztatva a sorokat, az Össztánc pedig lehangoló társadalmi képet mutat be. Ugyanakkor Buda korábbi teljesen zárt, s társadalmi kérdésekre hangolt, feszültségektől terhes versvilága nyitottabbá vált, a keserűség mellett ott van benne a játékosság is, az irónia, néha a derű is fölsejlik – igaz, ebbe a világba néha szinte belehasít egy-egy „negatív" dal, mint például a Farkasok lehangoló látomása: „Ordasok bár a farkasok, / hozzánk képest irgalmasok, / egymáshoz jók, hűségesek, / okosak, illedelmesek,/ nem ölnek, csak ha éhesek." Budát az új formák keresése jellemzi, így jelentek meg a már említett haikuk és anagrammák, versvilágának egésze jóval összetettebbé vált a korábbiakhoz képest, miközben továbbra is megfigyelhető a nagyobb kompozíciók iránti igény, ezzel együtt ismét csak a számvetésre és az összefoglalásra való hajlam érvényesülése. Néha pedig a teljes élmény fedezetével megjelenik a dal, ismét csak a dal, azzal a tisztasággal, mint ötven évvel ezelőtt, a Ne rejtőzz el és a Szürkeszemű írásakor: „Gömbre írt szivárvány – / Egykor az valék: / Isten szalmaszálán / Szappanbuborék." (Isten szalmaszálán)
A műfordítás Buda világában szinte azonos értékű az „eredeti" versekkel. Emberi-történeti tájékozódása azonos gyökerű, így érthető az is, hogy figyelme miért fordult a közép-ázsiai török nyelvű népek, vagy éppen a finnugor nyelvű népek története és költészete felé. A műfordítás és „önvallomás" azonosságát egyetlen példa bizonyíthatja itt, a mariból fordított népköltészeti alkotás fordítása:
Tett engem apám tuskóra, mondván:
»Tuskó égtével égjen meg ő is!«
Tett engem anyám folyóba, mondván:
»Folyóvíz folytával folyjék el ő is!«
Tett engem ángyom tornác elébe:
»Kijövők, bejárók rúgják föl!« – mondta.
Tett engem bátyám asztal elébe:
»Hadd lesse, mások hogy esznek!« – mondta.
Tuskó elégett – én meg nem égtem,
Folyóvíz sodra dehogy sodort el,
Kijövők, bejárók belém nem rúgtak,
Falnom bár nincs mit, nem haltam éhen!
[2013]
Bibliográfia
Bibliográfia
Válogatott bibliográfia
Önálló könyvek magyarul
Verseskötet
Füvek példája: Versek (Bp., Szépirodalmi, 1963)
Ébresszen aranysíp (Bp., Szépirodalmi, 1970)
Holt számból búzaszál (Bp., Magvető, 1982)
Csöndország ([Budapest], Arany Lapok, 1991)
Hatalmam nyugalom: Összegyűjtött versek és műfordítások közeli és távoli rokonoktól (Bp., Magvető, 1992)
Árvaföld: versek ([Budapest], Kairosz, 2000)
Árapály (Bp., Nap, 2005)
Isten szalmaszálán: Buda Ferenc legszebb versei (Kecskemét, Forrás, 2006)
Túl a falon – az én ötvenhatom (Bp., Holnap, 2006)
Mi híja még – Versek, 1955-2005 (Bp., Holnap, 2006)
Túl a falon: az én ötvenhatom (Bp., Holnap, 2006)
Míg élsz : versek (Bp., Holnap, 2014)
Próza
Évgyűrűk bilincsei (Kecskemét, Bács-Kiskun Megy. Tcs. VB. Műv. Oszt., 1988)
Rendkeresés: jegyzetlapjaimból (Bp., Holnap, 2009)
Rendkeresés : Jegyzetlapjaimból (Bp., Holnap, 2009)
Világ, világom : egy kéziratos könyv fejezeteiből (Bp., Holnap, 2011)
Gyerekkönyv
Kócmadzag: Kormos István emlékére (Bp., Móra, 1979)
Színre szín: két mesejáték (Bp., Holnap, 2010)
Doromboló (Bp., Holnap, 2013)
Diótörő (Bp., Holnap, 2014)
Színre szín : két mesejáték (Bp., Holnap, 2010)
Fehérlófia ; Lévay Tamara illusztrációival (Bp., Holnap, 2013)
Doromboló : versek apróbb-nagyobb emberek használatára ; Keresztes Dóra illusztrációival. (Bp., Holnap, 2013)
Diótörő : A. C. Hoffman meséje és Csajkovszkij balettműve alapján írta -- ; Pásztorhy Panka rajzaival (Bp., Holnap, 2014)
Műfordítás
Varázsének. Műfordítások a török, mordvin, lapp, finn, mari népköltészetből ([Kecskemét], Bács-Kiskun Megyei Tanács, 1973)
Sumér és Ázsia. Olzsasz Szülejmenov. (Ford. Buda Ferenc – Garfield, N. J. : Turán, 1977)
A láthatatlan tolvaj. Kazak népmesék (Bp., Móra, 1988)
A szürke héja. Kirgiz népmesék (Bp., Európa Könyvkiadó, 1988)
Hatalmam nyugalom – Összegyűjtött versek és műfordítások közeli és távoli rokonoktól (Bp., Magvető, 1992)
Kimondott szó – kilőtt nyíl. Török népek szólásai és közmondásai (Bp., Terebess Kft., 1998)
Szerkesztésében, közreműködésével megjelent kötetek
Szécsi Margit: A csillagos Golgota [Szerk. Buda Ferenc] Bp., Helikon, 1993.
Homokfúvás. [Szerk. és az előszót írta Buda Ferenc] Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Tanács, [1986.]
Hideg Antal: Megtelni szabadeséssel. Versek 1968–1988-ig. [Szerk. Buda Ferenc] Lakitelek, Antológia, 2006.
Csingiz Ajtmatov: Dzsingisz kán fehér fellege [Ford.: Somfai-Kara Dávid, szerk. és utószó Buda Ferenc] Bp., Holnap, 2008.
Arany János: Toldi. Költői elbeszélés tizenkét énekben [Kass János grafikáival; a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta Buda Ferenc] Bp., Holnap, 2009.
Recepció
Irodalmi műveiről:
Buda Ferenc / Szekér Endre. Kecskemét: Forrás Könyv-és Lapkiadó, 1996., 152 p.
II. Debreceni Költészeti Fesztivál. In Élet és Irodalom. 48. évf. 13. sz. (2004. márc. 26.), p. 16.
A VII. népzenei találkozó Kecskeméten / Kovács Júlia. In Népszava. 1977. aug. 31., p. 5.
Állampusztától Budáig. In Bácskapocs. 1. évf. 26. sz. (1989. november 21.), p. 3.
Aranyló és vérszagú napok: Buda Ferenc verseskötete az 1956-os forradalomról és szabadságharcról / Pósa Zoltán. In Magyar Nemzet. 69. évf. 160. sz. (2006. jún. 14. szerda), p. 14.
Az Aranymosó öröme és remény(telen)sége / Vekerdi László. In Forrás. 28. évf. 11. sz. (1996. nov.), p. 25-36.
Áraszály: Avagy lehet-e a nyűtt vonóbul bot? / Kabdebó Lóránt. In Parnasszus. 17. évf. 4. sz. (2011 Tél), p. 19-23. [Elemzés a 24 haiku című versfüzérről.]
Arcképek: Buda Ferenc. In Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László. - Kecskemét: Kecskeméti Lapok, 2003. – p. 111-114.
Arcképvázlat Buda Ferencről / Szekér Endre. In Forrás. 1. évf. 1. sz. (1969), p. 73-78. = Érték és írás: Tanulmányok, jegyzetek / Szekér Endre. - Kecskemét: Bodor J., 1981. – p. 120-135.
Árvaföld: Buda Ferenc új kötete / Fenyvesi Lajos. In Magyar Nemzet. 63. évf. 176. sz. (2000. júl. 29.), p. 33.
Teljes szöveg: http://mno.hu/migr/arvafold-853357
Árvaföld poétája: Erdélyi János filmje Buda Ferencről / Pósa Zoltán. In Magyar Nemzet. 63. évf. 160. sz. (2000. júl. 11.), p. 14.
Árvaföld szószólója: Buda Ferenc versei lenyűgözően egyszerűek és hitelesek / Barna Máté. In Magyar Nemzet. 69. évf. 299. sz. (2006. nov. 2. csütörtök), p. 19.
Azonosulás a népköltészettel / Bata Imre. In Forrás. 6. évf. 12. sz. (1974), p. 86-88.
Bács-Kiskunból fú a homok / Zelei Miklós. In Élet és irodalom. 30. évf. 27. sz. (1986. júl. 4.), p. 10. [A Homokfúvás című versantológiáról.]
Baljós és reményteli jelek: Buda Ferenc az ünnepi könyvhéten dedikálja Rendkeresés című új kötetét / Pósa Zoltán. In Magyar Nemzet 72. évf. 152. sz. (2009. jún. 5.), p. 14. Teljes szöveg: http://mno.hu/migr_1834/baljos_es_remenyteli_jelek-316325
Belső lélekállapot tükre (Buda Ferenc: Árvaföld) / Bakonyi István. In Hitel. 13. évf. 11. sz. (2000), p. 104-106.
A belső türelemről: Buda Ferenc hetvenötödik születésnapjára / Füzi László. In Parnasszus. 17. évf. 4. sz. (2011. Tél), p. 11-13.
Buda Ferenc. In Egy marék parázs / [szerk. Szekér Endre, Varga Mihály]. - Kecskemét: Kecskemét Város Tanácsa, 1968. - (Aranyhomok kiskönyvtár; 1.). - p. 5-7.
Buda Ferenc. In „Fölrepülni rajban..." / Kiss Ferenc. - Bp.: Szépirod. Kiadó, 1984. - p. 200-207.
Buda Ferenc. In Magyar líra az ezredfordulón / [szerk. Elek Tibor]. - Békéscsaba: Békés M. Kvt.; [Gyula]: Tevan, 2000: Colorprint. - p. 14.
Buda Ferenc: Árapály / Szekér Endre. In Kecskemét Magazin. 1. évf. 2. sz. (2006. márc.), p. 16.
Buda Ferenc: Árvaföld / Szekér Endre. In Jelenvaló. 1. évf. 7. [!8.] sz. (2000. jún. 1.), p. 5.
Buda Ferenc arcképéhez / Kiss Ferenc. In Napjaink. 12. évf. 8. sz. (1973), p. 6–7.
Buda Ferenc bibliográfia. In Csönd, ének, csönd...: Buda Ferenc ötven esztendős / szerk., bibliogr. készítette Agócs Sándor. - Kecskemét: Magyar-Finn Kulturális Egyesület, 1986. – p. [73]-133.
Buda Ferenc Csöndországa / Ágh István. In Magyar Fórum. 3. évf. 18. sz. (1991. máj. 2.), p. 13.
Buda Ferenc csöndországa: A Falak könyve verseiről / Szekér Endre. In Forrás. 27. évf. 8. sz. (1995), p. 52-62.
Buda Ferenc: Ébresszen aranysíp / Vasy Géza. In Kortárs. 15. évf. 8. sz. (1971), p. 1323-1324.
[Buda Ferenc életrajza.] In Könyv és Ifjúság '78 / Ballai József, Tábori Kálmán. – Kecskemét: KISZ Bács-Kiskun M. Biz., 1978. – p. 16.
Buda Ferenc: Ébresszen aranysíp / Héra Zoltán. In Népszabadság. 29. évf. 51. sz. (1971. márc. 2.), p. 7.
Buda Ferenc estje. In Élet és Irodalom. 36. évf. 15. sz. (1992. április 10.), p. 5. [A költő szerzői estjéről az Írószövetség klubjában.]
Buda Ferenc kitüntetése. Petőfi Népe. 48. évf. 138. sz. (1993.jún.7), p.1. [Nagy Imre emlékplakettet kapott Buda Ferenc az 1956-tal foglalkozó verseiért.]
Buda Ferenc és Utassy József költők irodalmi estje az Erdei Ferenc Művelődési Központban Kecskeméten. In Petőfi Népe. 46. évf. 125. sz. (1991. máj. 30.), p. 8.
Buda Ferenc: Füvek példája / Juhász Béla. In Alföld. 14. évf. 12. sz. (1963), p. 94-[96.]
Buda Ferenc: Füvek példája / Kaposi Márton. In Tiszatáj. 17. évf. 11. sz. (1963), p. 10.
Buda Ferenc: Füvek példája / Horgas Béla. In Kortárs. 8. évf. 1. sz. (1964), p. 157-158.
Buda Ferenc: Füvek példája / Kiss Ferenc. In Kortárs. 8. évf. 4. sz. (1964), p. 58–60.
Buda Ferenc: Füvek példája / Ladányi Mihály. In Élet és Irodalom. 8. évf. 2. sz. (1964. január 11.), p. 6.
Buda Ferenc hármaskönyve / Ágh István. In Forrás. 18. évf. 11. sz. (1986), p. 3-9. [A Füvek példája, Ébresszen aranysíp és Holt számból búzaszál című kötetekről.]
Buda Ferenc: Hatalmam nyugalom / Szekér Endre. In Petőfi Népe. 47. évf. 98. sz. (1992. április. 25.), p. 6.
Buda Ferenc: Hatalmam nyugalom / Vasy Géza. In Vigilia. 58. évf. 2. sz. (1993), p. 158.
Buda Ferenc: Holt számból búzaszál / Utassy József. In Jelenkor. 26. évf. 3. sz. (1983. márc.), p. 283-284.
Buda Ferenc: Holt számból búzaszál / Cs. Nagy István. In Életünk. 21. évf. 5. sz. (1984. máj.), p. 470-472.
Buda Ferenc: Holt számból búzaszál. In Erős várunk a vers: Esszék, tanulmányok / Szekér Endre; [szerk. Füzi László]. - Kecskemét: Forrás Szerk., 1991. - (Forrás könyvek). - p. 178-180.
Buda Ferenc költészete / Vasy Géza. In Holnap. 3. évf. 10. sz. (1992), p. 18-23.
Buda Ferenc költészete. In Sors és irodalom: Esszék és elemzések / Vasy Géza. - Bp.: Széphalom Könyvműhely, cop. 1995. – p. 174-194.
Buda Ferenc költő Kiskunmajsa vendége volt: előadást tartott a könyvklubban. In Petőfi Népe. 46. évf. 64. sz. (1991. márc. 18.), p. 3.
Buda Ferenc költői arcképéhez: (Válogatás a költőről megjelent tanulmányokból, kritikákból)
In Csönd, ének, csönd...: Buda Ferenc ötven esztendős / szerk.,bibliogr. készítette Agócs Sándor. - Kecskemét: Magyar-Finn Kulturális Egyesület, 1986. – p. [47.]-71.
Buda Ferenc költői nyelvéről / Szekér Endre. In Forrás. 28. évf. 11. sz. (1996.nov.), p. 46-51.
Buda Ferenc: …költő: válogatott bibliográfia / [összeáll. Bakó László]: [kiad. a] Kiskunhalasi Városi Könyvtár. – 2. bőv. Kiad.. – Kiskunhalas: Kiskunhalasi Városi Könyvtár, 1988. – (Mai magyar írók – költők: Kiskunhalasi Városi Könyvtár kiadványai; 46.)
Buda Ferenc köszöntése / Pósa Zoltán. In Magyar Nemzet. 69. évf. 314. sz. (2006. nov. 17. péntek), p. 15. [A Mi híja még: versek, 1995-2005 című kötetről.]
Buda Ferenc köszöntése. In Köztér. 3. évf. 3. sz. (2000. márc.), p. 7
Buda Ferenc összegyűjtött versei / Füzi László. In Új Könyvpiac. 17. évf. (2007. márc.), p. 16-17. [Könyvismertetés a Mi híja még című kötetéről.] Teljes szöveg: http://www.ujkonyvpiac.hu/cikkek.asp?id=2212
Buda Ferencről / Kovács Sándor Iván. In Tiszatáj. 17. évf. 7. sz. (1963), p. 12.
Buda Ferencről / Bata Imre. In Alföld. 22. évf. 5. sz. (1971), p. 71-73.
Buda Ferencről, egyszerűen / Juhász Ferenc. In Parnasszus. 17. évf. 4. sz. (2011 Tél), p. 5.
Buda Ferenc szerzői estje / Bella István. In Új Magyarország. 2. évf. 88. sz. (1992.ápr.13.), P11. [A Hatalmam nyugalom című kötetről.]
Buda Ferenc: Színre szín / Bakonyi István. In Kortárs. 55. évf. 3. sz. (2011), p. 118-119. Teljes szöveg: http://www.kortarsonline.hu/2011/03/buda-ferenc-szinre-szin/2978
Buda Ferenc-torzó könyvekkel / Nagy Gábor. In Forrás. 38. évf. 11. sz. (2006. nov.), p. 29-35. = Az értelmezésig és tovább: tanulmányok, kritikák / Nagy Gábor. - Miskolc: Felsőmagyarország K., cop. 2009. - p. 124-133. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0611/nagy.pdf
Buda Ferenc: Túl a falon / Bakonyi István. In (H)arcok és művek: tanulmányok, recenziók, esszék, emlékezések / Bakonyi István. - Miskolc: Felsőmagyarország K., 2008. - p. 70-73.
Buda Ferenc új könyve / P. L. In Halasi Tükör. 20. évf. 4. sz. (2006. jan. 25.), p. 6. [Az Árapály című verseskötetről.]
Buda Ferenc új könyve / P. L. In Halasi tükör. 20. évf. 4. sz. (2006. jan. 25.), p. 6.
Buda Ferenc új otthona / Szentirmay Tamás. In Alföldi Lapok. 5. évf. 46. sz. (1997.nov.27.), p. 5.
Buda Ferenc új verskötete / Kiss Ferenc. In Forrás. 15. évf. 3. sz. (1983), p. 82-87. = „Fölrepülni rajban..." / Kiss Ferenc. - Bp.: Szépirod. Kiadó, 1984. - 208-217. [A Holt számból búzaszál című kötetről.]
Buda Ferenc világa / Alföldy Jenő. In Forrás. 33. évf. 11. sz. (2001. november), p. 70-72. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0111/alfoldy.html
Csönd, ének, csönd...: Könyv az ötvenéves Buda Ferenc tiszteletére / Vasy Géza. In Petőfi Népe. 42. évf. 156. sz. (1987. júl. 4.), p. 5. = Forrás. 19. évf. 8. sz. (1987), p. 94-95.
Csönd, ének, csönd...: Buda Ferenc ötven esztendős / Fogarasi Zsuzsa. In Confessio. 11. évf. 4. sz. (1987), p. 104-105.
Csöndország és árvaföld: Buda Ferenc versei. In Irodalom és nemzeti önismeret / Görömbei András. - Bp.: Nap Kiadó, 2003. - (Magyar esszék). - p. 368-378.
Csöndország költője: Buda Ferenc: '83. In Forrás. 28. évf. 11. sz. (1996.nov.), p. 40-44. = Tárgyiasság és látomás: Versek, portrék, motívumok napjaink költészetéből / Vasy Géza. - Bp.: Krónika Nova, 2000. – p. 95-102.
Diktatúrában költőnek lenni: A Kévés Galéria Buda Ferenc és Tóth Bálint munkásságát mutatta be a költészet napján / Német Dániel. In Magyar Hírlap. 45. évf. 89. sz. (2012. ápr. 16. hétfő), p. 12. Teljes szöveg: http://www.magyarhirlap.hu/pp_hir_nyomtat.php?hir_id=248761
„Égre nyíló hajlék a szavakból": Buda Ferenc: Mi híja még / Lövétei Lázár László. In Székelyföld. 12. évf. 8. sz. (2008. aug.), p. 171-173.
Egyetlen felesleges szó se: Buda Ferenc verseit olvasva. In Forrás. 38. évf. 11. sz. (2006. nov.), p. 19-27. = Perifériáról betekintő / Fekete J. József. - Miskolc: Felsőmagyarország, cop. 2008. p.70-82. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0611/fekete.pdf
Egy kard mint művészi remeklés: Buda Ferenc hetvenötödik születésnapjára / Alföldy Jenő. In Forrás 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 34-40. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1111/alfoldy.pdf
Egy kékharisnya följegyzéseiből: Csönd, kuss, fecsegés, beszéd, ország / Esterházy Péter. In Élet és Irodalom. 37. évf. 7. sz. (1993. február 19.), p. 3.[A Csöndország című kötetről.]
Egy magyar Eurázsiából: Buda Ferenc költészetéről / Alföldy Jenő. In Parnasszus. 17. évf. 4. sz. (2011 Tél), p. 15-18.
Élmény és forma Ágh István, Bella István, Buda Ferenc és Ratkó József költészetében / Pomogáts Béla. In Új Írás. 4. sz. (1977), p. 112-114.
Az élménylíra új képviselői: [Buda Ferenc] In A magyar irodalom története, 1945-1975 / szerk. biz. Béládi Miklós [et al.]. - 2. kiad. - Bp.: Akadémiai Kiadó, 1984. 2/2. köt., A költészet 2. / szerk. Béládi Miklós. - 1986. - p. 935-937.
Előszó / Juhász Béla. In Alföld / [szerk. Kiss Tamás]. - [Debrecen]: Alföld; Bp.: Magvető, 1967. – p. 5-22.
Előszó / Szekér Endre. In Varázsének: Műfordítások a török, mordvin, lapp, finn, mari népköltészetből. - [Kecskemét]: Bács-Kiskun Megyei Tanács, 1973. - (Forrás könyvek). – p. 7-8.
Emlékezés és vallomás: Buda Ferenc: Világ, világom című könyvéről / Dobozi Eszter. In Forrás. 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 48-52. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1111/dobozi.pdf
Emlékező köszöntés / Ágh István. In Forrás. 39. évf. 2. sz. (2007. febr.), p. 59-60. [Ágh István írása Buda Ferenc költészetéről 1956 kapcsán.] Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0702/agh.pdf
„Az ének megmarad" / Szekér Endre. In Kecskeméti Lapok. 92. évf. 44. sz. (1996. november 7.), Buda Ferenc 60 éves mell., p. 3.
Az ének megmarad - Hetek (versantológia). II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 1985. In Látóhatár. 37. évf. 6. sz. (1987. jún.), p. 182-192.
Ének és mágia: Kormos István és Buda Ferenc fordításairól / Veress Miklós. In Magyar Hírlap. 7. évf. 302. sz. (1974. nov. 2.), p. 6.
Épül Tordháza: elindult két fiatalember: A Nagykunság ad otthont a Turolháza Alapítvány védnökségének. In Heti Magyarország. 38. sz. (1992. szeptember 18.), p. 14. [Buda Ferenc és Lezsák Sándor részvételével.]
Az év könyvei. In Magyar Narancs. 4. évf. 28. sz. (1992. december 3.), p. 7. [A Hatalmam nyugalom című kötetet is díjazták.]
Ez ilyen század: Egy Buda Ferenc-verstől vezetve / Kelemen Lajos. In Parnasszus. 17. évf. 4. sz. (2011 Tél), p. 28-30. [A Falak könyve verssorozatról.]
Falak könyve: A börtönben írt versciklus. In Kécskei Újság. 7. évf. 44. sz. (2002. nov. 13.), p. 3.
Faludy György Hetényegyházán: Bahget Iskander kertjében két Kossuth-díjas is randevúzott. In King Kecskemét. 5. évf. 6. sz. (2005. jún.), p. [30.]
Félezren szavalnak az idei Versmondók Találkozóján. In Petőfi Népe. 66. évf. 79. sz. (2011. ápr. 5. kedd), p. 5.
Férfikönnyek / Pintér Lajos. In Forrás. 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 22-23. [Pintér Lajos kecskeméti költő visszaemlékezése Buda Ferenc barátságának egy életképére.]
Fiatal költők / Kabdebó Lóránt. In Új Írás. 4. sz. (1967), p. 104-114.
„Folyóirat-vigalmi est": Negyvenedik születésnapját ünnepelte a Forrás / T. K. In Petőfi Népe. 64. évf. 73. sz. (2009. márc. 27. péntek), p. 2. Teljes szöveg: http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kultura/folyoirat-vigalmi-est-negyvenedik-szuletesnapjat-unnepelte-a-forras-221966
Fordulni termőre / Alföldy Jenő. In Élet és Irodalom. 18. sz. (1983), p. 11.
Forrás-est a bácsalmási művelődési központban Dobozi Eszter, Buda Ferenc, Füzi László és Pintér Lajos részvételével. In Petőfi Népe. 46. évf. 128. sz. (1991. jún. 03.), p. 12.
Forrás-est Buda Ferenc költő és Füzi László főszerkesztő részvételével a kalocsai Nagy Lajos Könyvtárban és a solti Vécsey Könyvtárban. In Petőfi Népe. 46. évf. 121. sz. (1991. máj. 25.), p. 12.
A Forrás szerkesztői, Füzi László és Mák Ferenc bemutatták Buda Ferenc Csöndország és Pintér Lajos Kézjegy c. kötetét a költészet napján a kecskeméti kamaraszínházban. In Forrás. 46. évf. 83. sz. (1991. ápr. 10.), p. 8.
Füvek példája / Imre Katalin. In A Könyv. 3. évf. 11. sz. (1963), p. 28.
A füvek példája és az Árvaföld költője: Buda Ferenc anyanyelve a varázslatosan erőteljes többszólamúság / Pósa Zoltán. In Magyar Nemzet. 64. évf. 61. sz. (2001. márc. 13.), p. 14. Teljes szöveg: http://mno.hu/kulturpult/a-fuvek-peldaja-es-az-arvafold-koltoje-844828
Garbonciások Lakiteleken. In Petőfi Népe. 64. évf. 182. sz. (2009. aug. 5. szerda), p. 2.
Gömbre írt szivárvány. In Petőfi Népe. 61., [évf.] 17. sz. (2006. jan. 20. péntek), p. [1.]
Gömöri György és Buda Ferenc: 1956, a mi forradalmunk / Szekér Endre. In Tiszatáj. 60. évf. 11. sz. (2006. nov.), p. 119-121. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/00700/00713/00183/pdf/tiszataj_EPA00713_2006_11_119-121.pdf
Harminc éves a Forrás. In Köztér. 2. évf. 3. sz. (1999. márc.), p. 7.
Három költő a forradalomról: Buda Ferenc: Túl a falon - az én ötvenhatom. In Hitel. 19. évf. 10. sz. (2006. okt.), p. 177-179. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00057/pdf/20061025-86187.pdf
Három „vidéki" antológia / Bakonyi István. In Új Forrás. 8. évf. 6. sz. (1986. dec.), p. 88-90. [A Homokfúvás című kötetről is.]
Hatalmam nyugalom: Buda ferenc börtönversei / Frigyesy Ferenc. In Új Magyarország. 2. évf. 92. sz. (1992. április 17.), p. 11.
Hatalmam nyugalom, Wilhelm-dalok: Buda Ferenc és Tolnai Ottó versei. Az év könyvei / Szakolczay Lajos. In Új Magyarország. 2. évf. 300. sz. (1992. december 21.), p. 10.
A házi feladat és a Petőfi-kötet: Buda Ferenc költő középiskolásokkal osztotta meg élményeit / Magyarvári Annamária. In Petőfi Népe. 63. évf. 79. sz. (2008. ápr. 4. péntek), p. 20.
A hegedű és a hű macska: Yehudi Menuhin meséjét Buda Ferenc írta színpadra. In Petőfi Népe. 61., [évf.] 105. sz. (2006. máj. 6. szombat), p. 2.
A hét költője: Buda Ferenc / Heltai Nándor. In Petőfi Népe. 46. évf. 124. sz. (1991. máj. 29.), p. 4. [A Magyar Rádió bemutatja a kecskeméti Buda Ferencet.]
A hiteles költő: A hetvenesztendős Buda Ferencről és költészetéről / Füzi László. In Élet és irodalom. 50. évf. 45. sz. (2006. nov. 10.), p. 9. = A középpont hiánya / Füzi László. - Pozsony: Kalligram, 2008. - p. 175-181.
„Hogy újra láthassam és átélhessem, ami volt": Buda Ferenc: Világ, világom / Molnár Vilmos. In Székelyföld. 15. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 120-121. Teljes szöveg: http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MTQ5Ng==
Homokfúvás / Biró József. In Palócföld. 23. évf. 6. sz. (1987), p. 84-87.
Hurcolva konok hitet / Komáromi Attila. In Kecskeméti Lapok. 92. évf. 44. sz. (1996. november 7.), Buda Ferenc 60 éves mell., p. 3.
A hűséges asszonyokra is gondolnak: A megyei önkormányzat is emlékbizottságot alakított / B. F. I. In Petőfi Népe. 61., [évf.] 69. sz. (2006. márc. 23. csütörtök), p. 2.
Így került ő Kecskemétre. In Kecskeméti Lapok. 101. évf. 9. sz. (2005. márc. 17.), p.6
Infinitívusz: Buda Ferenc: Túl a falon. Az én ötvenhatom / Ekler Andrea. In Bárka. 14. évf. 5. sz. (2006. szept.-okt.), p. 133-140. = „A közöny az ördög karosszéke": tanulmányok, esszék, kritikák / Ekler Andrea. - Miskolc: Felsőmagyarország K., cop. 2008. - p. 19-28. Teljes szöveg: http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_200605.pdf
Isten szalmaszálán / Lőcsei Gabriella. In Magyar Nemzet. 70. évf. 262. sz. (2007. szept. 25. kedd), Műsorújság mell. p. 17. [Az Isten szalmaszálán című, Buda Ferencről készült portréfilmről.]
Isten szalmaszálán. In Új Könyvpiac. 16. évf. 1-2. sz. (2006. jan.-febr.), p. 14-15. [Buda Ferenc: Árapály című verseskönyvéről.] Teljes szöveg: http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_200605.pdf
Isten szalmaszálán: Buda Ferenc legszebb versei / Vekerdi László. In Forrás. 38. évf. 11. sz. (2006. nov.), p. 36-48. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0611/vekerdi.pdf
Isten szalmaszálán - Buda Ferenc portré. In Filmévkönyv 2008 / [szerk. Löwensohn Enikő]. - [Bp.]: M. Nemz. Filmarch., [2008]. - p. 129.
Jegyzetek Buda Ferenc költői világáról / Hatvani Dániel. In Forrás. 3. évf. 4. sz. (1971), p. 78-81.
Kalevalai ritmusban / Pusztay János. In Forrás. 6. évf. 12. sz. (1974), p. 88-90. = Új Könyvek. 1974/19. sz., p. 26-27.
Két könyvpremier. In. Magyar Hírlap. 25. évf. 91. sz. (1992. április 16.), p. 14. [Buda Ferenc: Hatalmam nyugalom című verseskötetéről.]
Két magyar költő irodalmi portréfilmje. In Magyar Hírlap. 40. évf. 281. sz. (2007. dec. 3. hétfő), p.17. [Az Isten szalmaszálán című portréfilmről.] Teljes szöveg: http://www.magyarhirlap.hu/kultura/ket_magyar_kolto_irodalmi_portrefilmje.html
Kirgiz mesék / Erdélyi S. Gábor. In 168 óra. 19. évf. 31. sz. (2007. aug. 2.), p. 38. [Könyvismertetés a Dzsingisz kán fehér fellege című kötetről.] Teljes szöveg: http://www.168ora.hu/arte/kirgiz-mesek-8207.html
Kócmadzag. In A magyar gyermekvers / Bognár Tas. - Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, cop. 2001. - p. 223-228.
„Konok hit nélkül nem megy": Szekér Endre: Buda Ferenc, Forrás Kiadó, Kecskemét, 1996 / Papp István Géza. In Magyar Napló. 11. évf. 3. sz. (1999. márc.), p. 49-50.
Kőbe vésendő szavak: Buda Ferenc: Árapály / Ekler Andrea. In „A közöny az ördög karosszéke": tanulmányok, esszék, kritikák / Ekler Andrea. - Miskolc: Felsőmagyarország K., cop. 2008. - p. 151-153.
Költő a fekete aszály évadján: Vázlat Buda Ferencről / Görömbei András. In Alföld. 1983. 7. sz. (1983), p. 66-70. = Ki viszi át...?" / Görömbei András. - Bp.: Szépirod. Kiadó, 1986. – p. 218-228.
A költő mítosza: Buda Ferenc 60 éves / Pécsi György. In Élet és Irodalom. 40. évf. 44. sz. (1996.nov.1.), p. 22.
Egy költő törvénykeresése: Buda Ferenc: Ébresszen aranysíp / Ilia Mihály. In Új Írás. 11. évf. 9. sz. (1971), p. 123–124.
Költők a Dunában, avagy Buda Ferenc tekintete / Fekete Vince. In Forrás. 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 46-47. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1111/feketev.pdf
Költőportrék filmen: Buda Ferenc és Kalász Márton az írószövetség vásznán / Varga Klára. In Magyar Nemzet. 70. évf. 329. sz. (2007. dec. 3. hétfő), p. 14.
Könyvbemutatók az Írószövetségben. In Élet és Irodalom. 36. évf. 16. sz. (1992. április 17.), p. 8. [A Hatalmam nyugalom című kötetről.]
Könyvek a hátsó sorból - egy történet 1956-ból: Buda Ferenc: Túl a falon / Bokányi Péter. In Életünk. 44. évf. 10. sz. (2006), p. 80-83.
Könyves szerda Buda Ferenccel / Petrozsényi Eszter. In Könyvtári Levelező/lap. 23. évf. 5. sz. (2011), p. 18.
Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/00300/00365/00114/pdf/kll1105_18.pdf
Könyv és univerzum / Urbán Péter. In Szépirodalmi Figyelő. U.f., 10. évf. 6. sz. (2011), p. 53-59. [A Világ, világom. Egy kéziratos könyv fejezeteiből című kötetről.] Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01400/01433/00047/pdf/EPA001433_szepirodalmi_figyelo_11-6-012-latoszog_buda-urban.pdf
„Kötélből a hosszú, szóból a kurta": Buda Ferenc prózakötetéről / Pécsi Györgyi. In Népszava. 116. évf. 229. sz. (1988. szept. 24.), p. 8. [Az Évgyűrűk bilincsei című kötetről.]
A különállás és összetartozás magatartásmodellje Buda Ferenc költészetében / Nagy Gábor. In Hitel. 17. évf. 8. sz. (2004. aug.), p. 92-109. Teljes szöveg: http://www.hitelfolyoirat.hu/arch/0408/muhely.html
A mai költő Mestere: A keresztyén ihletettségű kortárs irodalomról / Zsille Gábor. In Új Ember Kalendárium 2011 / [szerk. Bókay László]. - [Bp.]: Új Ember Kiadóhivatal, [2011]. - p. 70-74.
Magyar irodalom - két lengyel folyóiratban / Kiss Gy. Csaba. In Nagyvilág. 32. évf. 3. sz. (1987. márc.), p. 447.
Mátyás király, a plébánatos / FA. In Magyar Hírlap. 41. évf. 272. sz. (2008. nov. 21. péntek), p. [A Holdvilág Kamaraszínház: Mátyás király és a cinkotai kántor című előadásáról.] Teljes szöveg: http://www.szinhaziadattar.hu:8181/web/_pdf/009724.pdf
Meggyökerezni a homokon – Buda Ferenc / Miklya Luzsányi Mónika. In Kis-Kunság. 2. évf. 9. sz. (2009.november 16.), p. 9. Teljes szöveg: http://kis-kunsag.hu/hun/s_!news/index.html
A menyegző éjszakája: Négyszer az egyetemi színpadon / Fencsik Flóra. In 168 óra. 15. évf. 44. sz. (2003. okt. 30.), p. 24-25. Teljes szöveg: http://www.168ora.hu/arte/a-menyegzo-ejszakaja-1036.html
Mérték és méltóság: Buda Ferec: Árapály. In Kortárs. 50. évf. 7/8. sz. (2006), p. 121-124. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/00300/00381/00107/pappen.htm
Miért szeretik? In Kecskeméti Lapok. 92. évf. 44. sz. (1996. április 11.), p. 2. [Pócs Péter, Tapasztóné Perlaki Magdolna, Bárdos Ferenc, Koloh Elek, Hatvani Zoltán, dr. Bodóczky László, Szabó Sándor és Kiss Jenő nyilatkozik.]
Mi híja még / Babosi László. In Irodalmi Jelen. 7. évf. 64. sz. (2007. febr.), p. 21. [A Mi híja még, Versek 1955-2005 című kötetről.] Teljes szöveg: http://www.ij.nyugatijelen.com/archiv/2007/2007%20februar/ij5.html
Mit szól költőnk kitüntetéséhez? In Kecskeméti Lapok. 101. évf. 9. sz. (2005. márc. 17.), p. 6. [Buda Ferenc Kossuth-díjáról nyilatkozik Szekér Endre, Füzi László, Mikulás Ferenc, Bahget Iskander és Komáromi Attila.]
MTA–- Soros díjak. In Élet és Irodalom. 34. évf. 10. sz. (1990. márc. 9.), p. 2. [Buda Ferenc is ösztöndíjban részesült.]
Műhelytitkok, elvek, módszerek: századunk költői munkájukról / Kovács László. In Kristály. 4. évf. 1/2. sz. (1993), p. 2.
Művalóság ellen: mű és valóság: Buda Ferenc: Árapály. In Magyar Napló. 18. évf. 6. sz. (2006. jún.), p. 41-43.
Nagy Imre-emlékplakett Buda Ferencnek. In Petőfi Népe. 48. évf. 139. sz. (1993. június 17.), p. 8.
Napjaink szerelmes földrajza. 9. Buda Ferenc Kiskunsága / Csatári Bálint. In Grádics: a Kecskeméti lapok kulturális melléklete. 1. évf. 8[!9]. sz. (1997.nov.20.), p. 15.
Negyven év, negyven vers: Buda Ferenc: Az elmondhatatlan szavak / Ratkó József. In Életünk. 46. évf. 6-7. (2008), p. 76-90. [Ratkó József esszéjében negyven költőről és negyven versükről mondja el gondolatait, köztük Buda Ferencről is.]
Óriás szandálban: Buda Ferenc: Isten szalmaszálán / Hámori Zoltán. In Petőfi Népe. 61., [évf.] 89. sz. (2006. ápr. 15. szombat), p. 6.
Ötven magyar költő vérrel virágzó versei. In Magyar Nemzet. 69. évf. 355. sz. (2006. dec. 30. szombat), p. 15. [A Benke László szerkesztésében megjelent Vérrel virágzó című verseskötetében szerepel Buda Ferenc Pesten esik a hó című verse is.]
A pálya tiszta íve: (Buda Ferenc: Hatalmam: nyugalom) / Gyurácz Ferenc. In Hitel. 5. évf. 4. sz. (1992. december), p. 101-103.
Premierek: Kecskeméti Ciróka Bábszínház. In Pesti Műsor. 61. évf. 17. sz. (2006. ápr. 27. - máj. 3.), p. 26. [Ajánló A király, a macska és a hegedű című előadáshoz.]
„Régi az újat óvja" / Vasy Géza. In Parnasszus. 17. évf. 4. sz. (2011 Tél), p. 24-27. [A Rendkeresés című kötetről.]
A reménykedés kapujában: (Gondolatok Buda Ferenc Roham című verséről) / Zalabai Zsigmond. In Irodalmi Szemle. 14. évf. 9. sz. (1971), p. 853-857. = A vers túloldalán: Tanulmányok / Zalabai Zsigmond. - Bratislava: Madách [etc.], 1974; Bp.: Szépirodalmi Könyvkiadó. – p. 58-65.
A rend keresője: Buda Ferenc köszöntése / Fekete J. József. In Forrás. 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 24-33. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1111/feketej.pdf
Rendkereső: Buda Ferencről és költészetéről / Füzi László. In Múzeumőr. 7. évf. 2. sz. (2009 nyár), p. 39-41. Teljes szöveg: http://www.muzeum.bacskiskun.hu/kiadvany/muzeumor/muzor09_02.pdf
„Semmim sincsen, mégis csak veszthetek": Buda Ferenc: Csöndország / Füzi László. In Forrás. 23. évf. 6. sz. (1991), p. 70-74. = Petőfi népe. 46. évf. 86. sz. (1991. ápr. 13.), p. 4.
„Sértetlen szép vizek páncéllá hegesednek: (Buda Ferencről) / Szakolczay Lajos. In Új Írás. 2. sz. (1977), p. 83-88.
Sír a király / Pintér Lajos. In Kecskeméti Lapok. 92. évf. 44. sz. (1996. november 7.), Buda Ferenc 60 éves mell., p. 3.
SOS Buda Ferenc és Horgas Béla verse mellé / Székelyhidi Ágoston. In Tiszatáj. 17. évf. 10. sz. (1963), p. 4.
Stílusjegyek Buda Ferenc költészetében / N. Nyáry Erika. In A magyar nyelv rétegződése: [A Magyar Nyelvészek IV. Nemzetközi Kongresszusának előadásai] / szerk. Kiss Jenő és Szűts László. - Bp.: Akadémiai Kiadó, 1988. [2. köt.]. - p. 716-729.
„Suhogó kések között születtem...": Buda Ferenc költészetéről: Mi híja még - Versek 1955-2005. In A „tűrt" és „tiltott" határán: az elmúlt félszázad háttérbe szorított alkotóiról / G. Komoróczy Emőke. - Bp.: Hét Krajcár, 2010. - p. 295-319.
Szavak a hallgatásból: Buda Ferenc: Hatalmam nyugalom / Zimonyi Zoltán. In. Könyvvilág. 36. évf. 12. sz. (1991), p.10.
„Szétporló csillagok" alatt: Buda Ferenc: Árapály. - (Szemle). In Hitel. 19. évf. 6. sz. (2006. jún.), p. 117-119. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00053/pdf/20060629-17491.pdf
Szólásért való énekkel / Ágh István. In Új Írás. 4. sz. (1983), p. 123-124.
A szó magában mit ér?: Buda Ferenc: Holt számból búzsaszál / Füzi László. In Napjaink. 22. évf. 6. sz. (1983.jún.), p. 30.
Sztálin élve vagy halva: Buda Ferenc folytatja önéletrajzi írását. In Petőfi Népe. 66. évf. 91. sz. (2011. ápr. 19. kedd), p. 5.
Tanúságtétel és prófécia: Buda Ferenc: Túl a falon / Dobozi Eszter. In Magyar Napló. 18. évf. 10. sz. (2006. okt.), p. 36-38.
Tanya-haza, homok-haza: Alföldi honfoglaló / Pintér Lajos. In Szabad Föld. 61. évf. 18. sz. (2005. máj. 6.), p. 11. Teljes szöveg: http://www.szabadfold.hu/cikk?3155
„A teljesség igénye nélkül": Szekér Endre: Buda Ferenc / Vekerdi László. In Forrás. 29. évf. 7. sz. (1997.júl.), p. 84-90.
Történet egy vaddisznóról / Molnár Vilmos. In Forrás. 43. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 41-43. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1111/molnar.pdf
Túl a falon - az én ötvenhatom: Buda Ferenc könyve / Görömbei András. In Azonosságtudat, nemzet, irodalom / Görömbei András. - Bp.: Nap K., 2008. - p. 321-325.
Tündöklő hallgatás / Lezsák Sándor. In Csönd, ének, csönd...: Buda Ferenc ötven esztendős / szerk.,bibliogr. készítette Agócs Sándor. - Kecskemét: Magyar-Finn Kulturális Egyesület, 1986. – p. [27]-35. [Részlet.]
Tűnődés a költő titkairól. In Köztér. 3. évf. 3. sz. (2000. márc.), p.7.
Úgy vagyok B. Ferivel, hogy nem éppen very well… / Kutasi Ferenc. In Bácskapocs. 1. évf. 29. sz. (1989. december 12.), p. 16.
Új irodalmi műsor / Tamás István. In Új Tükör. 23. évf. 41. sz. (1986. okt. 12.), p. 31. [A kéthavonta jelentkező Olvasólámpa első televíziós adásában Buda Ferenc munkásságát is összefoglalták.]
Varázsének forrása / Kiss Dénes. In Népszava. 102. évf. 298. sz. (1974. dec. 21.), p. 5.
Vaskosárban vaskenyér: Buda Ferenc gyűjteményes kötetéről / Pósa Zoltán. In Magyar Nemzet. 69. évf. 343. sz. (2006. dec. 16. szombat), p. 35. [A Mi híja még című kötetről.] Teljes szöveg: http://mno.hu/migr_1834/vaskosarban-vaskenyer-482767
„Vaslánc vacog a kutyaólon": Beszélgetés Buda Ferenccel. In Kecskeméti Lapok. 102. évf. 6. sz. (2006. márc. 2.), p.5.
A vas szó Buda Ferenc verseiben / K. Szoboszlay Ágnes. In Jelentéstan és stilisztika: A magyar nyelvészek II. nemzetközi kongresszusának előadásai / szerk. Imre Samu. - Bp.: Akadémiai Kiadó, 1974. - (Nyelvtudományi értekezések; 83.). – p. 601-604.
Vázlat Buda Ferenc költői arcképéhez / Hatvani Dániel. In Forrás. 18. évf. 11. sz. (1986), p. 10-12.
Versek a börtönből is / Borzák Tibor. In Vasárnap. 13. sz. (1992. augusztus 23.), p. 14. [A Hatalmam nyugalom című kötetről.]
Versekhez közelítve X. Szécsi Margit: A csillagos Golgota / Vasy Géza. In Forrás. 26. évf. 8. sz. (1994. aug.), p. 101-102. [Szécsy Margit hagyatékában maradt műveit Buda Ferenc a kecskeméti Forrás c. folyóirat főmunkatársa állította össze.]
A „versekkel hittevő" költő – közelnézetben: (Szekér Endre: Buda Ferenc) / Juhász Béla. In Hitel. 11. évf. 3. sz. (1998), p. 102-104.
Versnek ritkán kedvez a kor: Buda az országúton kamasz trabanttal / Borzák Tibor. In Mai Nap. 6. évf. 207. sz. (1994. júl. 30.), p. 11.
„Vitézek, mi lehet...?": (Gondolatok a hetvenéves Buda Ferenc költészetéről) / Maros Miklós In Hitel. 19. évf. 11. sz. (2006), p. 35-39. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00058/pdf/20061201-23031.pdf
Más művészeti tevékenységéről:
Buda Ferenc az 1956-os kopjafaemlékmű faragója. In Kecskeméti Lapok. 85. évf. 9. sz. (1989. október 27.), p. 2.
[Buda Ferenc bőr-, fa- és nemezmunkái.] In Forrás. 10. évf. 7-8. sz. (1978), b 2, 32., 38., 66., 83., b 4.
[Fotók.]
Buda Ferenc fafaragásai / Heltai Nándor. In Petőfi Népe. 28. évf. (1973. nov. 4.), p. 5.
[Buda Ferenc faragásai.] In Forrás. 6. évf. 1. sz. (1974), p. 9., 31., 32., b 2 fül
[Fotók.]
Buda Ferenc faragja a kopjafát. In Kecskeméti Lapok. 85. évf. 5. sz. (1989. szeptember 29.), p. 3.
Fafaragás lett a hónap műalkotása. In Petőfi Népe. 60. évf. 54. sz. (2005. márc. 5. szombat), p. 5.
Kopjafa Kálmán Lajos emlékére. In Jelenvaló. 2. évf. 17. sz. (2001. nov. 15.), p. 1. [A Katona-napok alkalmából avatták fel a református temetőben dr. Kálmán Lajos népzenekutató sírján az a kopjafát, amit Buda Ferenc készített.]
Miért szép, miért jó, miért példamutató: Jegyzetek a kalocsai fafaragó kiállításról: (III. megyei fafaragó kiállítás) / H. N. In Petőfi Népe. 29. évf. (1974. szept. 11.), p. 5.
Rajzairól:
Indián motívumokat ábrázoló rajzai. In Forrás. 8. évf. 3. sz. (1976), p. 26., 27., 28., 29.
Kirgiz népművészeti motívumok [Rajzok]. In Forrás. 9. évf. 7-8. sz. (1977), p. 8., 9., 10., 14., 17.
Önarckép [Grafika]. In Forrás. 1. évf. 2. sz. (1969), b 1 fül
Rokon népek rajzai a rokon népek történetével foglalkozó kiadványok alapján. In Forrás. 25. évf. 7. sz. (1983), b 1, b2, b 3, b 4, 1., 2., 4., 28., 33., 51., 55., 56., 65., 71., 72.
Rajzai hiteles néprajzi kiadványok nyomán. In Forrás. 6. évf. 11. sz. (1974), Kirgiz: p. 3., 4., 5., 6., nvajo-indián: p. 27., 28., 29., török: p. 41., 42., maori motívumok: p. 48., 50.
Szamojéd népművészeti motívumok, szakkönyvi anyagból. In Forrás. 7. évf. 3. sz. (1975), p. 36., 37., 38., 39.
Interjúk
A VII. népzenei találkozó Kecskeméten / Kovács Júlia. In Népszava. 105. évf. (1977. aug. 31.), p. 5.
10 kérdés Buda Ferenchez / Nádor Tamás. In Magyar Ifjúság. 25. évf. 35. sz. (1976. aug. 27.), p. 27-28.
„Akár a babérjaimon is csücsülhetnék...": Ünnepi beszélgetés Buda Ferenc Kossuth-díjas költővel / Pál László. In Halasi Tükör. 21. évf. 16. sz. (2007. ápr. 18.), p. 6.
Aki már megjárta a Csöndországot: Buda Ferenc - legújabb kötetéről: [int.] / Csontos Lajos. In Kecskeméti Lapok. 87. évf. 20. sz. (1991. május 17.), p. 7.
Beszélgetés Buda Ferenc költővel / Gózon Ákos. In Kincskereső. 20. évf. 10. sz. (1993), p. 25-26.
Börtön viselt legenda: Beszélgetés Buda Ferenc költővel / Párdi Anna. In Új Magyarország. 2. évf. 135. sz. (1992. június 9.), p. 15.
Bosszúvágy nélküli ember: [Int.] / Borzák Tibor. In Szabad Föld. 61. évf. 42. sz. (2005. okt. 21.), p. 11.
Buda Ferenc. In Értékőrzők, értékteremtők. - [Bp.]: Magyar Közművelődési Intézet, [2008], p. [4.]-[5.]
Buda Ferenc: [Int.]. - (Bemutatjuk). In Hírlevél. 12. évf. 154. sz. (2007. jan.), p. 2-4.
Buda Ferenc Kossuth-díjas. In Kecskeméti Lapok 101. évf. 9. sz. (2005. márc. 17.), p. 6.
Buda Ferenc költőt kérdezi Szabó Tibor Benjámin. - (Ünnepi könyvhét). In Új Könyvpiac. 21. évf. 6. sz. (2011. jún.), p. 6-7.
Buda: a rossz dolgok ellensége vagyok: Tenyérnyi kokárda nélkül is ízig-vérig magyar lehet az ember - vallja a költő / Gál Zita. In Petőfi Népe. 62. évf. 18. sz. (2007. jan. 22. hétfő), p. 14. Teljes szöveg: http://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/buda-a-rossz-dolgok-ellensege-vagyok-64507
Csőre töltött nyugalom / Borzák Tibor. In Tallózó. 4. évf. 30. sz. (1992. július 23.), p. 1430-1431. = Kecskeméti Lapok. 88. évf. 28. sz. (1992. július 17.), p. 5.
„de én hálok a világgal, / nem énvelem ő": Buda Ferenc, Elek Tibor, Nagy András, Nagy Gábor, Zalán Tibor beszélgetése. In Forrás. 37. évf. 10. sz. (2005. okt.), p. 56 - 61. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Egymásban bízó emberek közösségében a jövő: [Int.] In Hunyadivárosi Hírmondó. 4. évf. 2. sz. (2011), p. 8.
Életrajz kötetbe kötve: Ahogy egyre nagyobb fazékban kellett főzni, úgy lett egyre gazdagabb a karácsonyunk, mi pedig egyre szegényebbek. Nosztalgiával gondolok vissza. / Rákász Judit. In Petőfi Népe. 64. évf. 301. sz. (2009. dec. 24. csütörtök), Karácsony mell., p. 1.
Életünk s vállalt sorsunk az irodalom: Beszélgetés Buda Ferenccel / Füzi László. In Napjaink. 21. évf. 11. sz. (1982), p. 18-20. = Csönd, ének, csönd...: Buda Ferenc ötven esztendős / szerk.,bibliogr. készítette Agócs Sándor. - Kecskemét: Magyar-Finn Kulturális Egyesület, 1986. – p. [37]-45.
„Engem ide visszavárnak": [Int.] / Pécsi Györgyi. In Kecskeméti Lapok. 92. évf. 44. sz. (1996. nov.7.), Buda Ferenc 60 éves mell. p. [1.]
Erről-arról. In Nyitott Szemmel. 2. évf. 16. sz. (2011), p. 56-57.
Fölfelé gördülő kő vagyok / Borzák Tibor. In Magyar Ifjúság. 30. évf. 39. sz. (1986. szept. 26.), p. 36-37.
Fölöttem hold is, csillag is...: Beszélgetés Buda Ferenc költővel / Dávid Orsolya. In Lakiteleki Újság. 21. évf. 5. sz. (2009. jún.), p. 6.
„Gazdátlanul a Föld is árva": beszélgetés Buda Ferenccel / Elek Tibor. In Bárka. 11. évf. 4. sz. (2003), p. 58-69. = „Fényben és árnyékban" / Elek Tibor. - Pozsony: Kalligram, 2004; Bp.: Pesti Kalligram. - p. 336-352. Teljes szöveg: www.c3.hu/~vers/archiv/archiv12/1.doc
„Hatalmam: nyugalom": Beszélgetés Buda Ferenc költővel / Frigyesy Ágnes. In Kis Újság. U. f. 3. évf. 8. sz. (2000. febr. 25.), p. 11.
Hazulról - haza / Sági Norberta. In Forrás. 44. évf. 7/8. sz. (2012. júl.-aug.), p. 7-18. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1207/buda.pdf
Igényes alkotások: (B. Kiss Béla és Buda Ferenc népművészeti alkotásairól). In Forrás. 10. évf. 7-8. sz. (1978), p. 82-83.
Az ihlet teszi valóságossá az erotikát: [Riport]. In Magyar Nemzet. 67. évf. 155. sz. (2004. jún. 18.), p. 14.
„Az írás az nem gyerek": Interjú Buda Ferenccel / Jolsvai Júlia In Könyvhét. 13. évf. 11/12. sz. (2009. jún.), p. 296. Teljes szöveg: http://www.konyv7.hu/index.php?akt_menu=1121 [Buda Ferenc a Rendkeresés c. könyvének megjelenése kapcsán.]
„Játszani is engedd...!": Beszélgetés Buda Ferenc költővel gyermekkoráról, ünnepről, játékról / Váczi Mária. In Múzeumőr. 9. évf. 4. sz. (2011 tél), p. 15-16. Teljes szöveg: http://www.muzeum.bacskiskun.hu/kiadvany/muzeumor/muzor11_04.pdf
Két víz között, két tűz között, a világ közepén: Buda Ferenc költő „ambivalens csontjai": [Int.] / Lőcsei Gabriella. In Magyar Nemzet. 63. évf. 36. sz. (2000. febr. 12.), p. 19.
Ki a demokrata?: [Riport] / Hardi Péter. In Szabad Föld. 62. évf. 41. sz. (2006. okt. 13.), p. 4. Teljes szöveg: http://www.szabadfold.hu/cikk?7386 [A nyilatkozók között van Buda Ferenc Tiszakécskén élő költő is.]
A költők száját nem lehet befogni / Körmendi Lajos. In Szabad Föld. 57. évf. 42. sz. (2001. okt. 19.), p.22. [Buda Ferenc az 1956-os Bp.i forradalom eseményeire emlékezik.]
A kunsági homok költője: [Int.] / Kada Erika. In Mai Hölgyválasz. 2. évf. 12. sz. (1996.dec.), p. 5.
Leárazott vidék: Kerekasztal-beszélgetés az alföldi tanyavilágról / Lőcsei Gabriella. In Magyar Nemzet. 67. évf. 14. sz. (2004. jan. 17.), Magazin mell. p.30-31.
Legenda Kiss Tamásról: Összegyűjtötte Albert Zsuzsa. In Forrás. 39. évf. 9. sz. (2007. szept.), p. 65-79.
Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0709/albert.pdf [Írók, költők emlékeznek Kiss Tamásra. A visszaemlékezők között nyilatkozik Buda Ferenc költő is.]
Legenda Ratkó Józsefről (Albert Zsuzsa, Antall István, Babosi László, Buda Ferenc, Bugya István, Jánosi Zoltán, Kocziszky Éva, Nagy András László és Serfőző Simon kerekasztal-beszélgetése). In Hitel. 19. évf. 9. sz. (2006), p. 84-104. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00056/pdf/20060925-40199.pdf
Legendás személyiségek meséltek: Orosz László és Buda Ferenc pályájáról, kecskeméti kötődéséről. In Petőfi Népe. 66. évf. 267. sz. (2011. nov. 15. kedd), p. 5.
Lehetne a hatalom kegyeltje: Interjú Buda Ferenc Bács-Kiskun megyében élő költővel. In Magyar Hírlap. 25. évf. 282. sz. (1992. december 1.), Országjárás: Bács-Kiskun mell., p. 1. Maradjunk két lábbal a földön!: Interjú Buda Ferenccel / Miklós Magda. In Petőfi Népe. 59. évf. 243. sz. (2004. okt. 16.), p.20.
„Mindennapos olvasó vagyok": Beszélgetés Buda Ferenccel / Vasy Géza. In Olvasó Nép. 10. évf. 2. = 36. sz. (1988), p. 113-126.
Mit olvas Buda Ferenc költő? In Petőfi Népe. 65. évf. 5. sz. (2010. jan. 7. csütörtök), p. 14.
Négyszemközt Buda Ferenccel: [Int.] / Hatvani Dániel. In Petőfi Népe. 23. évf. 110. sz. (1968. máj. 12.), p. 6.
Nem a börtönnek, nem magamnak, hanem a Jóistennek tartozom hálával: Buda Ferenc költővel beszélget Frigyesy Ágnes. In Honismeret. 18. évf. 5-6. sz. (1990), p. 29-32.
Nem fogja be pörös száját / Medveczky Attila. In Magyar Fórum 21. évf. 35. sz. (2009. szept. 3.), p. 9. Teljes szöveg: http://www.miep.hu/fuggetlenseg/2009/szeptember/11/13.htm
„…olyan, mintha hazatérnék": Buda Ferenc Kossuth-díjas költő szülőföldről, szeretetről, küzdésről / Harmati Edina. In Debreceni Főnix. 10. évf. 11. sz. (87. sz.) (2011. november-december), 6.
Oktalan gyűlölködés: Buda Ferenc hitelességről és megbocsátásról: [Int.] / Sándor Zsuzsanna. In 168 Óra. 18. évf. 48. sz. (2006. nov. 30.), p. 42-43. Teljes szöveg: http://www.168ora.hu/arte/oktalan-gyulolkodes-6782.html
„Polgárává Kecskemét fogadott": Látogatás Buda Ferencnél / Pavlovits Miklós. In Petőfi Népe. 26. évf. (1971. okt. 3.), p. 5.
A szabadság befelé határtalan: [Int.] / Lázár Fruzsina. In Magyar Nemzet. 70. évf. 283. sz. (2007. okt. 16. kedd), Műsorújság mell. p. 2.
A szokatlan édennél jobb a megszokott pokol: Költő kerékpárral: [Int.] / Jenei Gyula. In Szabad Föld. 56. évf. 42. sz. (2000. okt. 17. ), p.16.
Tiszta Forrás, konok hit / Tóth Tímea. In Szabad Föld. 60. évf. 18. sz. (2004. ápr. 30.), p. 22. Teljes szöveg: http://www.szabadfold.hu/cikk?294
Válság vagy váltás?: szociográfusok kerekasztal-beszélgetése a Forrás szerkesztőségében: Hatvani Dániel, Buda Ferenc, Bánlaky Pál, Kamarás István, Varga Csaba, Csató Károly, Varga Dávid, Kőbányai János, Tóth Tibor, Kovács János és Bodor Jenő felszólalása. In Forrás. 14. évf. 5. sz. (1982), p. 88-96.
A változásokról álló napig lehetne tűnődni: Beszélgetés Buda Ferenccel / Füzi László. In Forrás. 31. évf. 3. sz. (1999. márc.), p. 19-23. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
„Versbe egy fölösleges szót se": Szöllősi Mátyás interjúja a 75 éves Buda Ferenccel / Szöllősi Mátyás. In Parnasszus. 17. évf. 4. sz. (2011 Tél), p. 6-10.
„Vérzik az ősz vörös levelekkel": (Beszélgetés Buda Ferenccel) / Szakolczay Lajos. In Magyar Napló. 16. évf. 7. sz. (2004), p. 22-28. = Párbeszédek és perbeszédek: interjúkötet / Szakolczay Lajos. - Bp.: M. Napló, 2010. - p. 108-126.
Villáminterjú Buda Ferenccel / V. M. In Petőfi Népe. 27. évf. (1972. nov. 19.), p. 6.
Gyűjteményes könyvekben magyarul megjelent írások
In 222 új magyar vers. / [vál. és szerk. Borbély Sándor]. Bp.: Móra, 1980. Szegénység, csüngő vállú fűzfa. 336-337.
In „Áldassék érte ez a homok" / szerk. Birck Edit. Cegléd: Tóth István, 2004. Hetven esztendő. 171-172. p.
In Alföld / [szerk. Kiss Tamás]; [bev. Juhász Béla]. Debrecen: Alföld – Bp.: Magvető, 1967. Szülőföld, Debrecen. 74-75. p.; Könyörgés. 75-77. p.; Kert. 77-81. p.; Éjszaka. 81-83. p.; Füvek példája. 83-86. p.
In Arcok és énekek: verses antológia / [szerk. Madár János, Hanácsek Erzsébet]. Bp.: Rím Könyvkiadó, 2008. Holt számból búzaszál. 45 p.; Legenda. 48. p.; Dal. 67 p.
In Bahget Iskander / [előszó Buda Ferenc]. Hetényegyháza: Iskander Studio, [é.n.] A fényképíró születésnapjára: A hatvanesztendős Bahget Iskander köszöntése. [4.] p.
In Cini-cini muzsika / szerk. Sulyok Magda. Bp.: Móra, 1982. (Óvodások verseskönyve.) (Esőt ígér) = Alkonyat. 12. p.; (Fűszál derekán) = Bogár. 29. p.; Kovácsmondóka. 117. p.; (Messzire nyargal) = Szivárvány. 20. p.; Négyen utaznak. 35. p.
In Csönd, ének, csönd...: Buda Ferenc ötven esztendős / [szerk., bibliogr. készítette Agócs Sándor.] Kecskemét: Magyar-Finn Kulturális Egyesület, 1986. Könyörgés. 9-10. p.; Egy széthasadt kőrazjra. 11-12. p.; Üdvözlet. 13. p.; Túl a falon. 14. p.; Ázsia felett. 15-16. p.; '83. 17-19. p.; Fölöttem hold is csillag is. 20. p.; Mi híja még mi híja már. 21. p.; A szó. 22. p.; Fekszem csak egymagam. 23 p.; Szállj a kútba. 24. p.; Haza és nemzeti önismeret. 25. p.
In Égi s földi virágzás tükre: Kortársak Nagy Lászlóról / [vál. és szerk. Balogh Ferencné]; [bev. Czine Mihály]. Veszprém: Veszprém M. Tanács, 1984; Bp.: Eötvös M. Kvt.: Magyar Könyvklub. (Horizont közművelődési kiskönyvtár; 11.) Az elmondhatatlan szavak. 62-63. p.
In Egyetlen verseink / [vál., szerk. és az előszót írta Somos Béla]. Bp.: Szépirod. Kiadó, 1991. p. 166-167. Március. 166-167. p.
In Az éjszaka csodái / [vál., szerk. és bev.] Horgas Béla. Bp.: Kozmosz Kvk., 1981. (A magyar irodalom gyöngyszemei) Éjszaka. 304-305. p.
In Az elmúlástól tettenérten / [vál. és szerk., az előszót írta Z. Szabó László]. Bp.: Kozmosz Kvk., 1983. (A magyar irodalom gyöngyszemei) Ősz. 271. p.
In Ének a Don hőseiért: Versek és emlékezések / szerk. Bobory Zoltán. Bp.: Püski Kiadó Kft., 1992. Az elesett katonák emlékére. 85-86. p.
In Az ének megmarad: Hetek: Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József, Serfőző Simon versei / [vál., szerk. és az utószót írta Zimonyi Zoltán]. Miskolc: BAZ M. Tcs., 1985. Arcunk. 99-100. p.; Az elesett katonák emlékére. 129-130. p.; Ázsia felett. 141-142. p.; Elégia. 29. p.; Égő virágének. 20-21. p.; Fák. 111. p.; Hó. 23-24. p.; '83. 145-146. p.; Pesten esik a hó. 66. p.; Sárga fény, sárga lomb. 22. p.; Szólaljatok. 75-78. p.; Szűkölnek fagyok. 14. p.; Tanya-hazám. 177-185. p.; Trágyaterítgető. 21. p.; Túl a falon. 148-149. p.
In Az év versei / [vál. és szerk. Nagy Gábor]; Bp.: Magyar Napló, 2011. p. 40-72. Egybe örökké. 40-41 p.; Madarak. 42 p.; Álomi bálom. 48-51. p.; Az a mennybolt. 51 p.; Míg élsz. 70-72 p.
In Ezer magyar haiku / [vál, szerk. és az előszót írta Vihar Judit]. Bp.: Napkút Kiadó, 2010. (Idő I.): [Haiku]. 150 p.; (Civilizáció I.): [Haiku]. 174. p.; (Üzenet II.): [Haiku]. 215 p.; (V.): [Haiku]. 269 p.
In Fejből fújom verseimet: Mutatványok a finn népköltészetből / [szerk. Kozmács István]. Kecskemét: Magyar-Finn Kulturális Egyesület, 1984. Buda Ferenc: Üdvözlet az Olvasónak! 1. p.
In Fiatal magyar költők / [Harsányi Zoltán.] Bp.: Szépirod. Kiadó, 1963. (Diákkönyvtár) Naponta. 19-20. p.; Vascsillag. 20. p.; Felettem vassisakos mennybolt. 21-22. p.; Szólásért való ének. 32-33. p.
In Forrás antológia: 1969–1979 / [Szerk. Hatvani Dániel, Szekér Endre]. Kecskemét: Fel. kiad. Bodor Jenő, 1979. 46-47. Szólásért való ének. 32-33.
In Forrás antológia: 1979–1989 / [szerk. Füzi László, Pintér Lajos, Szekér Endre]. Kecskemét: Vár. Tcs., 1990. Szállj a kútba. 73. p.; Szél fúj. 74. p.; Ázsia felett. 75 p.
In Három gyermekkar [Nyomtatott kotta] / Bánkövi Gyula. [S.l.]: [S.n.], [199?] Fűszál derekán.
In A haza és a nemzeti önismeret: Fiatal írók József Attila Köre Találkozója. Lakitelek: [s.n.], 1979. [Buda Ferenc megnyitója]. 1. p.
In Hét évszázad magyar versei / [szerk. biz. Király István, Klaniczay Tibor et al..] 5. bőv. kiad. Bp.: Szépirod. Kiadó, 1978–1979. 4 db Füvek példája. 636-638. p.; Ne rejtőzz el. 638.; Erdő, falu. 638-640.; Ébresszen aranysíp. 640.; Csillag les rám. 641. p.
In Homokfúvás / [szerk. és az előszót írta Buda Ferenc]. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Tanács, 1986. Előszó. [5.] p.
In Homok-haza: irodalmi képeskönyv Bács-Kiskun megyéről / [vál. és szerk. Füzi László.] Kecskemét: Forrás K., 1998. Mit sző a pók? 15 p.; Tanya-hazám. 56-[59.]; Holt számból búzaszál. 83 p.; Árvaföld. 90. p.; Himnusz haza. 108-109 p.;
In Imakönyv Magyarországért, édes hazánkért / [szerk. Rideg István]. Bp.: Magyarországért, Édes Hazánkért K., 2003. Himnusz haza. 26. p.
In Íróportrék, csoportképek a Forrás történetéből: Bahget Iskander fotói. Kecskemét: Forrás Szerk., 2003. A fényképíró születésnapjára: A hatvanesztendős Bahget Iskander köszöntése. [1]-[2.] p.
In Jeles napjaink: Irodalmi antológia iskolai ünnepekhez. Bp.: Múzsák, 1991. p. 30. Pesten esik a hó. 30. p.
In A kert öröme: 101 vers kertbarátoknak / [vál. és szerk. Széphalminé Szeghy Éva]. Bp.: NPI, 1982. Kert. 11-14. p.; Füvek példája. 77-79. p.
In Kóc, kóc / [Bródy Vera, Győrfi András, Urai Erika illusztrációival]. Bp.: Holnap, cop. 2002. Csöszöge Gácsér. 22. p.
In Könyv és ifjúság '78 / [Ballai József, Tábori Kálmán.] Kecskemét: KISZ Bács-Kiskun M. Biz., 1978. Ne rejtőzz el. 17. p.; Kormos Pistának kései levél. 17-18. p.; Az elmondhatatlan szavak. 19-20. p.
In Kortárs költészet – grafika: 4. Országos Biennálé: 2001. november 11. – december 8. / [előszó Füzi László]. Kecskemét: Műhely Művészeti Egyesület, 2001. Buda Ferenc: Himnusz haza. [33]-[34.] p.
In Legkedvesebb versem: egy korosztály antológiája / [szerk. Borbély Sándor]. Bp.: Móra, 1984. Ne rejtőzz el. 152. p.
In Magyar líra az ezredfordulón: versek és tanulmányok. / [szerk. Elek Tibor]. Békéscsaba: Békés M. Kvt.; [Gyula]: Tevan, 2000. Diptichon Pannóniából. 15-16. p.; Zöld ág. 16-17. p.; Vadvíz. 17. p.
In Mai magyar költők antológiája / [vál. E. Fehér Pál, Garai Gábor]; [szerk. Kormos István] Új válogatás. Bp.: Móra, 1964. Tűzben s havas szélben. 445-446. p.
In Mai magyar költők antológiája: új, bővített válogatás / [vál. E. Fehér Pál, Garai Gábor] Bp.: Kozmosz, 1966. Tűzben s havas szélben. 418-419. p.
In Mai magyar költők antológiája. Bp.: Kozmosz Könyvkiadó, 1974. (A magyar irodalom gyöngyszemei) Az elesett katonák emlékére. [360]-[361.] p.; Tanya-hazám. 362-370. p.
In Egy marék parázs: Buda Ferenc, Gál Farkas, Goór Imre, Hatvani Dániel versei / [szerk. Szekér Endre, Varga Mihály]. Kecskemét: Kecskemét Város Tanácsa, 1968. Nagyapám. 7-8.; Ne rejtőzz el. 9. p.; Vonatozók. 10-11. p.; József Attila halálára. 12-15. p.; Vascsillag. 16. p.; Sújtok tavaszi ággal. 17. p.; Szólaljatok. 18-21. p.; Kés, virág. 22. p.; Mély sír. 23-24. p.; Csillag les rám. 26. p.; Füvet, csillagot virágzik. 27. p.; Az elesett katonák emlékére. 28-29. p.; Roham. 30-34. p.
In Más ég, más föld: a Hetek költőinek antológiája / [szerk. és az utószót írta Jánosi Zoltán]. Miskolc: Felsőmagyarország, 2001. 63 haiku. 23-32. p.; 1956. 78. p.; Arcunk. 197-198. p.; Árvaföld. 166-168. p.; Az elesett katonák emlékére. 65-67. p.; Ázsai felett. 55-56. p.; Ég s föld között. 48-50. p.; Elégia. 129-130. p.; Hadak jönnek. 319-321. p.; Himnusz haza. 110-114. p.; Hózivatar, gyehenna. 283-285. p.; Március. 88-89. p.; Más ég, más föld. 335-336. p.; Rigmusok a századra, századvégre. 329-333. p.; Roham. 82-86. p.; Szólaljatok. 7-10. p.; Tanya-hazám. 155-164. p.; Túl a falon. 238-239. p.; Túlélés. 322-323. p.; Vonatok. 118. p.
In „A megszolgált örökkévalóság": versek a magyar történelemről / [vál. és szerk. Bihari Sándor]. Bp.: Kozmosz Kvk., 1984. (A magyar irodalom gyöngyszemei) Az elesett katonák emlékére. 347-348. p.; Kincseket őrzök. 489. p.
In Megtartó varázslat: Költők József Attiláról / [Vál. és szerk. Szakolczay Lajos] Bp.: Magvető, 1980. József Attila halálára. 261-264. p.
In A mesélő kert: Félszáz mai magyar mese / [írta Altay Margit, Ács Kató.] Bp.: Móra, 1975. Nyakigláb és Telizsák. 27-28. p.
In Negyedszázad magyar verseiből: 1945–1970. Bp.: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1970. Naponta. 551-552. p.
In Népzene tábortűznél. Írások a népművészetről. [Műsorfüzet] Lakitelek, 1979. júl. 28-29. Ők a népdalt még nem könyvekből… 3. p.
In Őrzők vigyázzatok. [Antológia]. (1. köt.) Még négyen jöttek. Válogatás negyven év katonaprózájából. 1945–1985. [Vál., szerk., előszó: Illés Lajos] Bp.: Zrinyi K, 1985. Az elesett katonák emlékére. 164-165. p.
In Schéner Mihály virágtára: meseházi költők antológiája / [összeáll. és szerk. Szakolczay Lajos.] Szeged: Bába, 2003. Tiborc tűnődik. 22. p.; Szólásért való ének. 32-33.; Holt számból búzaszál. 73 p.; Kovácsmondóka. 128 p.; Kutya a társam. 173 p.
In Szép szerelmes szavak: Versválogatás 500 év magyar költészetéből / [vál. Banos János]. Bp.: Népszava Könyv Kft., 1988. Ne rejtőzz el… 279 p.; Lennék kisgyermek. 279-280.;
In Szép versek 1963 / [fel. szerk. Z. Szalai Sándor.] Bp.: Magvető, 1964. Szólaljatok. 35-37. p.; Tűzben s havas szélben. 38. p.
In Szép versek 1964 / [fel. szerk. Z. Szalai Sándor.] Bp.: Magvető, 1965. Mély sár. 74. p.; (önmagáról). 73. p.
In Szép versek 1965 / [fel. szerk. Z. Szalai Sándor; fotó Koffán Károly.] Bp.: Magvető, 1966. Erdő, falu. 49-50. p.; Zöld libamező. 50-51.
In Szép versek 1968 / [szerk. Mátyás Ferenc, Z. Szalai Sándor; fotó Langer Klára, Sándor Zsuzsa.] Bp.: Magvető, 1969. Az elesett katonák emlékére. 47-48.p.
In Szép versek 1970 / [szerk. Mátyás Ferenc, Z. Szalai Sándor]. Bp.: Magvető, [1971]. Messzehordó. 32. p.; Tanya-hazám. 33. p.; Kutya a társam. 33-34. p.; Vonatozók. 34-35. p.; Ébresszen aranysíp. 35-36. p.
In Szép versek 1972 / [szerk. Mátyás Ferenc]. Bp.: Magvető, 1973. Arcunk. 36. p.; Tanya-hazán (részlet). 37-43. p.
In Szép versek 1973 / [szerk. Mátyás Ferenc] 1973. Bp.: Magvető, 1974. Egy széthasadt kőrajzra. 35-36. p.; Élünk hát. 36-37. p.
In Szép versek 1983 / [vál. és szerk. Bata Imre]. 1983. Bp.: Magvető, cop. 1984. Túl a falon. 67. p.; Ázsia felett. 68-69. p.
In Szép versek 2007 / [összeáll. Háy János] Bp.: Magvető, 2007. p. 30-31. Míg élsz. 30-31. p.; Tér, idő. 37-38.p.
In Szimfónia: 30 év lírai története / [vál. és szerk. Baranyai Ferenc]. Bp.: Kozmosz Kvk., 1977. (A magyar irodalom gyöngyszemei). Az elesett katonák emlékére. 378-380. p.
In Szívzuhogás: Magyar költők szerelmes versei / [vál. és szerk. Rozslay Zsuzsanna és Varga Lajos Márton]. Bp.: Móra, 1986. Arcunk. 135-136.; Kés, virág. 159.
In Szülőföldem Bács-Kiskun...: Antológia / [szerk. Fenyvessiné Góhér Anna]. Kecskemét: Katona József Megyei Könyvtár: Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Könyvtára, 1970. Szólaljatok. 95-98.p.
In Talált kincs: Válogatás a Kincskereső című folyóirat elmúlt 10 évi számaiból / [szerk. Grezsa Ferenc]. Bp.: ILK, 1985. Kőből rakott mese. 243-244. p.
In Tények, emlékek Tóth István fotóművészről = Facts, memories I. Tóth's career in the mirror of data / [szerk. a szerk.biz.] Cegléd: Tóth I., 1993. Hetven esztendő. 5. p.
In Termő ékes ág: magyar költők versei az anyáról / [vál., szerk. és jegyz. Domokos Mátyás]. Bp.: Kozmosz könyvek, 1972. (A magyar irodalom gyöngyszemei). Öregasszony. 162-163. p.
In Tiszta szigorúság: Fiatal költők antológiája / [vál. és szerk. Illés Lajos] Bp.: Magvető, 1963. Szegénység, csüngő vállú. 47-48. p.; Trágyaterítgető. 49. p.; Könyörgés. 50-51. p.
In Versek a zsebben / [írta Ratkó József... et al.]. Bp.: Móra, 1978. Ne rejtőzz el. 170. p.
In Verses országjárás / [vál., szerk. és bev. Fodor András.] Bp.: Kozmosz Kvk., 1977. (A magyar irodalom gyöngyszemei) Tanya-hazám. 260-269. p.
Folyóiratközlések
* In Hitel. 5. évf. 3. sz. (1993. március), p. 6-7.
XXX. In Kecskeméti Lapok. 92. évf. 44. sz. (1996. nov.7.), Buda Ferenc 60 éves mell. p. 2.
'83. In Alföld. 35. évf. 5. sz. (1984), p. 33-34.
12 haiku. In Forrás. 31. évf. 4. sz. (1999. ápr.), p. 1.
24 haiku. In Forrás. 43. évf. 6. sz. (2011), p. 3-6. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1106/buda.pdf
Adózzunk főhajtással. In Kecskeméti Lapok. 90. évf. 34. sz. (1994. szept. 1.), Tiszta forrás mell. p.11. [A költő köszöntője a népzenei találkozóra.]
Ágh István köszöntése. In Forrás. 40. évf. 6. sz. (2008. jún.), p. 66-67. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0806/buda.pdf
Akácvirág. In Kortárs. 4. évf. 5. sz. (1960), p. 704. = Kincskereső. 3. évf. 6. sz. (1976), p. 20.
Aki azért ír. In Alföld. 6. évf. 1-2. sz. (1955), p. 74.
Álom. In Forrás. 43. évf. 11. sz. (2011), p. 8. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1111/buda.pdf
Álomi bálom. In Forrás. 41. évf. 11. sz. (2009. nov.), p. 3-5. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0911/buda.pdf
Árapály. In Forrás. 35. évf. 4. sz. (2003. ápr.), p. 3-4. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Árapály: Ilia Mihálynak. In Kecskeméti Lapok. 99. évf. 13. sz. (2003. ápr. 10.), Jelenvaló kulturális mell. p. 5.
Arcok: P. S. mesternek Sepsiszentgyörgyre. In Korunk. 3./3. évf. 7. sz. (1992), p. 13. = Petőfi Népe. 47. évf. 178. sz. (1992. július 29.), p. 8. = Kecskeméti Lapok. 92. évf. 44. sz. (1996. nov. 7.), Buda Ferenc 60 éves mell., p. 4.
Árvaföld. In Forrás. 26. évf. 3. sz. (1994. márc.), p. 1-2. = Kecskeméti Lapok. 92. évf. 44. sz. (1996. nov.7.), Buda Ferenc 60 éves mell. p. 2.
Ász(ka). In Élet és Irodalom. 49. évf. 25. sz. (2005. jún. 24.), p. 13.
Ázsia felett. In Forrás. 15. évf. 1. sz. (1983), p. 5. = Petőfi Népe. 47. évf. 151. sz. (1992. június 27.), p. 6.
Bábel. In Látó. 14. évf. 6. sz. (2003. jún.), p. 24. = Lyukasóra. - 12. évf. 8. sz. (2003. aug.), p. 6.
Bal-jobb. In Forrás. 41. évf. 12. sz. (2009. dec.), p. 15-18. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0912/buda.pdf
Baráti ház küszöbén. In Szovjet Irodalom. 7-8. sz. (1985), p. 152.
Bella István: 1940–2006. In Hitel. 19. évf. 6. sz. (2006. jún.), p. 128. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00053/pdf/20060629-76557.pdf [Elhangzott Bella István költő temetésén.]
Benedek Péter. In Forrás. 2. évf. 5. sz. (1970), p. 89.
Bicskával, ceruzával. In Forrás. 6. évf. 1. sz. (1974), p. 33.
Bizalom és őszinteség: (Vallomások az ifjúságról). In Új Írás. 1. sz. (1965), p. 82-90.
Boldi. In Forrás. 43. évf. 11. sz. (2011), p. 5-6. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1111/buda.pdf
Búcsú Hideg Antaltól. In Köztér. 2. évf. 11. sz. (1999. nov.), p. 2.
Búcsú Jékely Zoltántól. In Forrás. 14. évf. 5. sz. (1982), p. 76.
Buda Ferenc. In Napút. 7. évf. 10. sz. (2005. dec.), 149. p.
[Buda Ferenc rövid önvallomása 70. születésnapja alkalmából.]
[Buda Ferenc haikui]. In Forrás. 28. évf. 11. sz. (1996. nov.), p. 13,15,36,39,51,68,94.
Buda Ferenc levele a Bácskapocs szerkesztőjéhez. In Petőfi Népe. 44. évf. 291. sz. (1989. december 8.), p. 3.
Buda Ferenc: Rendteremtés: Naplójegyzetek. In Grádics: a Kecskeméti Lapok és az Alföldi Lapok kulturális melléklete. 3. évf. 4. sz. (1999. ápr. 29.), p. 11.
Bulgária tatárjai között. In Petőfi Népe. 25. évf. (1970. okt. 4.), p. 6.
Buszon, Pest felé. In Szabad Föld. 61. évf. 18. sz. (2005. máj. 6.), p. 11. Teljes szöveg: http://www.szabadfold.hu/cikk?3155
A búza. In Barangoló. 2. évf. 5.-7. sz. (1994. máj.-júl.), p. 43.
Csak szükséges gyerek van: (Hozzászólás a Népességi gondok című vitához.) In Élet és Irodalom. 25. évf. 50. sz. (1981. dec. 12.), p. 5.
A csengődi 12 pont. In Petőfi Népe. 61. [évf.] 248. sz. (2006. okt. 21. szombat), p. 3.
Csodaszarvas: Bábjáték-mese. In Székelyföld. 12. évf. 8. sz. (2008. aug.), p. [5]-20.
Csóka. In Bárka. 11. évf. 4. sz. (2003), p. 55-56.
Csillag les rám. In Új Írás. 4. sz. (1967), p. 31.
Dal. In Forrás. 29. évf. 6. sz. (1997.jún.), p. 8
Dal a háromlábú székről: Egy hajdani képmutogató népdal nótáján. In Székelyföld. 15. évf. 11. sz. (2011. nov.), p. 5.
Délibábos távlatok. In Magyar Hírlap. 41. évf. 261. sz. (2008. nov. 8. szombat), Ahogy tetszik mell., p. 17.
Derű – ború: Tűnődések fehérről, feketéről. In Forrás. 42. évf. 1. sz. (2010. jan.), p. 18-22. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1001/buda.pdf
Derű – ború: Tűnődések fehérről-feketéről II. In Forrás. 42. évf. 5. sz. (2010. máj.), p. 20-27. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1005/buda.pdf
Derű – ború: Tűnődések fehérről, feketéről III. In Forrás. 42. évf. 9. sz. (2010. szept.), p. 34-39. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1009/buda.pdf
De szeretnék... In Alföld. 7. évf. 5. sz. (1956), p. 74.
Didergő dal. In Forrás. 43. évf. 11. sz. (2011), p. 7-8. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1111/buda.pdf
Dolgoznék veletek együtt…: (Elhangzott 1978. július 21-én, a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának kecskeméti kiállításán.) In Forrás. 10. évf. 10. sz. (1978), p. 83-84.
Ébresszen aranysíp. In Kortárs. 7. évf. 9. sz. (1963), p. 1353.
Ecetfaló. In Kortárs. 4. évf. 5. sz. (1960), p. 704.
Ég-föld közt verődő visszhang: Bodri Ferenc rajzaihoz. In Kecskeméti Lapok. 87. évf. 10. sz. (1991. március 8.), p. 8.
Égő virágénekek. In Kortárs. 4. évf. 5. sz. (1960), p. 704.
Egy széthasadt kőrajzra. In Élet és Irodalom. 17. évf. 11. sz. (1973. márc. 17.), p. 12.
Egybe örökké. In Forrás. 42. évf. 11. sz. (2010. nov.), p. 3. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1011/buda.pdf
Éjszaka. In Alföld. 14. évf. 4. sz. (1963), p. 41.
Elégia a működő gyehennáról. In Látó. 14. évf. 6. sz. (2003. jún.), p. 23.
Az elmondhatatlan szavak. In Forrás. 10. évf. 4. sz. (1978), p. 5. [Elhangzott a Farkasréti temetőben, 1978. február 6-án, Nagy László temetésén.]
Emlékkövek történelme: A Bilge türk kagán sírfeliratáról. In Forrás. 10. évf. 4. sz. (1978), p. 69-72.
Az én Csokonaim. In Hitel. 18. évf. 1. sz. (2005), p. 29-30. Teljes szöveg: http://www.hitelfolyoirat.hu/arch/0501/nemzet.html
Eső és este. In Kincskereső. 3. évf. 6. sz. (1976), p. 20.
Esteledik. In Forrás. 43. évf. 11. sz. (2011), p. 7.
Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1111/buda.pdf
Ez-az. [Kecskemét]: [s.n.], 2011. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1111/Buda%20Ferenc_EZ-AZ.pdf [Megjelent a Forrás 2011. novemberi számának mellékleteként Buda Ferenc 75. születésnapjára.]
Fák, fejfák [Versfacsimile]. In Forrás. 6. évf. 5-6. sz. (1974), p. [7.]
Falak könyve 1957: In Alföld. 40. évf. 8. sz. (1989. aug.). Séta, Összevert, Töredékek. p. 3-6.
A Falak könyve 1957. In Tiszatáj. 43. évf. 8. sz. (1989. aug.). A vétkeim hatalmasak. 5. p.; Nőttem. 6. p.; Felleg mögött. 6. p.; Tűnődöm. 7. p.; Mondd, ugye soha. 7. p.
Farkasok. In Forrás. 34. évf. 5. sz. (2002. máj.), p. 5. = Petőfi Népe. - 57. évf. 130. sz. (2002. jún. 6.), p. 4. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Fecsegés [szócikk]. In Forrás. 37. évf. 7-8. sz. (2005. júl. - aug.), p. 7-8. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0507/200507.pdf
Fekszem csak egymagam. In Alföld. 37. évf. 5. sz. (1986), p. 17.
A fényképíró születésnapjára: a hatvanesztendős Bahget Iskander köszöntése. In Forrás. 35. évf. 7-8. sz. (2003. júl./aug.), p. 129-130. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Fohász a virradatban. In Forrás. 34. évf. 5. sz. (2002. máj.), p. 4-5. = Keresztyén Igazság. 2006. 71. sz. 18-19. – Ua. Petőfi Népe. 60. évf. 61. sz. (2005. márc. 14. hétfő), p. 2. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Föld, víz, ég: 14 haiku. In Kecskeméti Lapok. 97. évf. 4. sz. (2001. febr. 1.), Jelenvaló mell., p. 3. = Forrás. 27. évf. 7. sz. (1995. júl.), p. 3.
Fölöttem hold is csillag is. In Tiszatáj. 38. évf. 7. sz. (1984. júl.), p. 3.
A fordítás öröme és reménytelensége. In Forrás. 10. évf. 7-8. sz. (1978), p. 13-16.
Füvek példája. In Alföld. 14. évf. 1-2. sz. (1963), p. 53-54.
Füvet, csillagot virágzik. In Alföld. 19. évf. 5. sz. (1968), p. 29.
Gellért Sándor: 1916–1988. In Alföld. 39. évf. 3. sz. (1988), p. [96.]
Gólya [dal] / zene Gryllus Vilmos. In Barangoló. 2. évf. 9. sz. (1994. szept.), p. 24.
Gyöngyvirág. In Forrás. 43. évf. 11. sz. (2011), p. 4. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1111/buda.pdf
Haiku. In Kortárs. 47. évf. 1. sz. (2003. jan.), p. 52. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/00300/00381/00065/buda.htm
E határon túli… In Forrás. 9. évf. 3. sz. (1977), p. 82.
Hat pár haiku: (Lenn-fönn), (Tél); (Akkor és most I.), (Akkor és most II.), (Hiány), (Rutin). In Kortárs. 55. évf. 5. sz. (2011), p. 3. Teljes szöveg: http://www.kortarsonline.hu/2011/05/hat-par-haiku/2912
Hideg Antal versei elé. In Forrás. 7. évf. 2. sz. (1975), p. 38
Himnusz haza. In Forrás. 28. évf. 11. sz. (1996. nov.), p. 1-5. = Kecskeméti Lapok. 92. évf. 44. sz. (1996. nov.7.), Buda Ferenc 60 éves mell. p. [1.] = Szabad Föld. 59. évf. 51-52. sz. (2003. dec. 19.), p. 25.
Hó és csönd. In Forrás. 2. évf. 1. sz. (1970), p. 7.
Holt számból búzaszál. In Magyar Nemzet. 63. évf. 36. sz. (2000. febr. 12.), p. 19.
Hózivatar, gyehenna. In Kecskeméti Lapok. 92. évf. 44. sz. (1996. nov.7.), Buda Ferenc 60 éves mell., p. 4.
Hozzászólás – „vonatos" ügyben. In Tiszatáj. 18. évf. 1. sz. (1964), p. 10.
Hőből, fényből. In Forrás. 36. évf. 12. sz. (2004. dec.), p. 3. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0412/200412.pdf
Hrisztosz aneszti!. In Köztér. 3. évf. 4. sz. (2000. ápr.), p. 1.
Huszadik évem: 56. In Forrás. 38. évf. 10. sz. (2006. okt.), p. 3. = Petőfi Népe. - 61., [évf.] 248. sz. (2006. okt. 21. szombat), p. 3. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0610/buda.pdf
Innen és túl Bácsalmáson. In Forrás. 29. évf. 10/11. sz. (1997.okt.-nov.), p. 50-54.
Írás a kövön. In Új Írás. 4. sz. (1978), p. 43.
Írásjel nélkül. In Napjaink. 28. évf. 6. sz. (1989. jún.), p. 3.
Isten szalmaszálán. In Forrás. 34. évf. 9. sz. (2002. szept.), p. 13. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Ítélet. In Forrás. 1. évf. 2. sz. (1969), b 1 fül
Jégzajlás, rügyfakadás, tűz. In Látó. 17. évf. 10. sz. (2006. okt.), p. 21-32. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/00300/00384/00042/458.html
Jegyzetlapjaimból: Ókécskei emlékek. In Grádics: a Kecskeméti Lapok és az Alföldi Lapok kulturális melléklete. 3. évf. 14. sz. (1999. nov. 25.), p. 4.
Jó erőt, szabad eget: Orosz János kiállítása elé. In Kortárs. 46. évf. 11. sz. (2002. nov.), p. 97-98. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/00300/00381/00063/buda.htm [Kiállításmegnyitó beszéd 2002. szeptember 4-én az Ernst Múzeumban.]
József Attila halálára. In Alföld. 13. évf. 6. sz. (1962), p. 13-15.
Jön a jövő. In Székelyföld. 9. évf. 1. sz. (2005. jan.), p. 5.
Kender alatt kis ember. In Forrás. 43. évf. 11. sz. (2011), p. 6-7. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1111/buda.pdf
Keringő 12 tételben, alcímekkel. In Bárka. 11. évf. 5. sz. (2003), p. 26-28. Teljes szöveg: http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_200305.pdf
Kert. In Alföld. 14. évf. 9. sz. (1963), p. 3-5.
Késői jelentés – A felszabadulásra emlékezve. In Élet és Irodalom. 9. évf. 11. sz. (1965. március 13.), p. 11
Két emlék a múltból. In Kortárs. 53. évf. 2. sz. (2009), p. 62. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/00300/00381/00134/buda.htm
Két karácsony. In Grádics: a Kecskeméti lapok kulturális melléklete. 1. évf. 10. sz. (1997.dec.23.), p. [4.]
Két költő versei elé. In Forrás. 17. évf. 3. sz. (1985), p. 28. [Turai Kamill, Kolontár Sándor költészetéről.]
Kicsi versek: Angol, Svájci, Beduin. In Lyukasóra. 14. évf. 5. sz. (2005. máj.), p. 9. = Forrás. 38. évf. 7-8. sz. (2006. júl.-aug.), p. 58-63. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0607/buda.pdf
Kihűl. In Kortárs. 33. évf. 7. sz. (1989. júl.), p. [31.]
Ki látogat meg? [Részlet a Tanya-hazám részlete]. In Forrás. 3. évf. 3. sz. (1971), p. 11. [Részlet a Tanya-hazám című versből.]
Kincseket őrzök. In Alföld. 19. évf. 5. sz. (1968), p. 29.
Ki tudja? In Forrás. 33. évf. 7-8. sz. (2001. júl./aug.), p. 99-100. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Kőből rakott mese. In Kincskereső. 3. évf. 6. sz. (1976), p. 20.
A költő nemcsak a halál rokona. In Forrás. 1. évf. 2. sz. (1969), p. 22.
Könyörgés. In Alföld. 13. évf. 5. sz. (1962), p. 33.
Korommezőkön. In Kortárs. 33. évf. 7. sz. (1989. júl.), p. [31.]
Köszöntő. In Új Horizont. 25. évf. 4. sz. (1997. okt-nov-dec.), p. 10.
Köszöntő. In Életünk. 39. évf. 9. (2001), p. 761. [Beszéd Nagy László emlékére.]
Köszöntő szavak Csoóri Sándorhoz. In Forrás. 22. évf. 2. sz. (1990. febr.), p. 49.
Kötésen át két szem figyel: [Pócs Péter plakátjai]. In Forrás. 19. évf. 11. sz. (1987), p. 75.
László úr keze. In Kecskeméti Lapok. 92. évf. 44. sz. (1996. nov.7.), Buda Ferenc 60 éves mell., p. 4. = Forrás. 29. évf. 7. sz. (1997.júl.), p. 3.
Legenda. In Grádics: a Kecskeméti lapok kulturális melléklete. 1. évf. 10. sz. (1997.dec.23.), p. [3.]
Levél a Művészet Bács-Kiskun megyei számának szerkesztőjéhez. In Művészet. 16. évf. 6. sz. (1975), p. 3.
Levél egy (két? három?) levélről. In Forrás. 35. évf. 2. sz. (2003. febr.), p. 27-29. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Levél Konrad Sutarskinak a magyar nyelv és egyebek ürügyén. In Hitel. 22. évf. 5. sz. (2009. máj.), p. 95-99.
Limerick valcer. In Napút. 9. évf. 2. sz. (2007. febr.-márc.), p. 98.
Madarak. In Forrás. 43. évf. 11. sz. (2011), p. 3. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1111/buda.pdf
Magán-közügy. In Petőfi Népe. 23. évf. (1968. szept. 15.), p. 7.
Malom. In Magyar Napló. 16. évf. 7. sz. (2004. júl.), p. 21.
Március. In Alföld. 39. évf. 7. sz. (1988), p. 3-4. = Olvasó. 1989. június 2., p. [1]. = Kecskeméti Lapok. 99. évf. 9. sz. (2003. márc. 13.), Jelenvaló mell., p. 6.
Március. In Grádics: a Kecskeméti Lapok kulturális melléklete. 1. évf. 2. sz. (1997.márc.13.), p. 1.
Margit a keskeny úton. In Napjaink. 25. évf. 11. sz. (1986), p. 29.
Más ég, más föld. In Hitel. 13. évf. 7. sz. (2000), p. 3.
Mécsesszemű remény. In Napjaink. 28. évf. 6. sz. (1989. jún.), p. 3.
A méltó munkát mindenkor vállalom. In Petőfi Népe. 55. évf. 45. sz. (2000. febr. 23.), p. 8. [Buda Ferenc a Balassi irodalmi díjról.]
Az a mennybolt. In Forrás. 41. évf. 6. sz. (2009. jún.), p. 3-4. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0906/buda.pdf
Messzi út tanulságokkal. In Forrás. 9. évf. 7-8. sz. (1977), p. 3-17.
Míg élsz. In Forrás. 38. évf. 5. sz. (2006. máj.), p. 3-4. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0605/buda.pdf
Mi híja még mi híja már. In Látóhatár. 35. évf. 7. sz. (1985. júl.), p. 37. = Tiszatáj. 39. évf. 4. sz. (1985. ápr.), p. 14.
Mit fizetnek érte? In Petőfi Népe. 25. évf. (1970. szept. 13.), p. 6.
Mit szóltok? In Alföld. 7. évf. 5. sz. (1956), p. 74.
Mit sző a pók ? In Forrás. 29. évf. 2. sz. (1997. febr.), p. 1, 2. = Grádics: a Kecskeméti lapok kulturális melléklete. 1. évf. 1. sz. (1997. febr. 13.), p. [5.]
MR1. In Forrás. 41. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 3-6. = Korunk. 3. f. 20. évf. 3. sz. (2009. márc.), p. 89-90.
Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/00400/00458/00147/indexe83a.html
Múltunk fekete-fehérben: [Lakatos Vince szociofotóiról]. In Forrás. 14. évf. 6. sz. (1982), p. 55.
Nagyapám. In Alföld. 7. évf. 2. sz. (1956), p. 32.
Nálunk manapság. In Bárka. 11. évf. 4. sz. (2003), p. 56-57.
Ne rejtőzz el... In Alföld. 7. évf. 2. sz. (1956), p. 32. = Kincskereső. 23. évf. 8/9. sz. (1996.nov./dec.), p. [1.] = Petőfi Népe. 61. évf. 255. sz. (2006. okt. 31. kedd ), A Petőfi Népe ötven éve mell. p. 5.
Négyszázkilencvenöt nyolc-nulla-nyolc – 1957: az én huszonegyedik évem. In Forrás. 38. évf. 11. sz. (2006. nov.), p. 3-18. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0611/buda.pdf
Négyszázkilencvenöt nyolc-nulla-nyolc: 1957: az én huszonegyedik évem [II. rész]. In Forrás. 38. évf. 12. sz. (2006. dec.), p. 58-76. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0612/buda.pdf
Négyszázkilencvenöt nyolc-nulla-nyolc: 1957: az én huszonegyedik évem [III. rész]. In Forrás. 39. évf. 2. sz. (2007. febr.), p. 38-58. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0702/buda.pdf
Négyszázkilencvenöt nyolc-nulla-nyolc: 1957: az én huszonegyedik évem [IV., befejező rész]. In Forrás. 39. évf. 3. sz. (2007. márc.), p. 67-86. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0703/buda.pdf
Néhány szó: Az I. Országos Népzenei Konferencia Kecskeméten. In Kiskunság. 1967. dec., p. 95. [A konferencia beköszöntője.]
Néhány szó az ujgurokról. In Parnasszus. 7. évf. 2. sz. (2001. nyár), p. 119. = Eső. 2001. (4. évf.) 2. sz., p. 119. [Buda Ferenc néprajzi jegyzete.]
Nem halt meg. In Forrás. 1. évf. 1. sz. (1969), p. 60.
Nőttön nő tiszta fényük: Csete Ildikó művészetéről. In Kecskeméti Lapok. 101. évf. 8. sz. (2005. márc. 10.), Jelenvaló mell., p.7.
Nyár, '57, Állampuszta. In Kortárs. 47. évf. 1. sz. (2003. jan.), p. 52.
Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/00300/00381/00065/buda.htm
Összeöregszünk. In Forrás. 35. évf. 3. sz. (2003. márc.), p. 37. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/ [Rövid köszöntő a 60 éves Kiss Benedekhez.]
Össztánc. In Kecskeméti Lapok. 100. évf. 11. sz. (2004. márc. 25.), p. 6. = Forrás. 36. évf. 3. sz. (2004. márc.), p. 3-7. = Székelyföld. 10. évf. 1. sz. (2006. jan.), p. 11-15. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0403/200403.pdf
Ősz. In Búvár. 41. évf. 9. sz. (1986), p. 21.
Őszi derű. In Forrás. 41. évf. 12. sz. (2009. dec.), p. 19. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0912/buda.pdf
Panna. In Forrás. 43. évf. 11. sz. (2011), p. 4-5. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1111/buda.pdf
Pesten esik a hó. In Szabad Föld. 52. évf. 45. sz. (1996. nov.5.), p. 13. = Helikon. 17. évf. 20. = (466.) sz. (2006. okt. 25.), p. 4. Teljes szöveg: http://helikon.ro/index.php?m_r=404
Péter. In Alföld. 19. évf. 5. sz. (1968), p. 29.
Petőfi utolsó látomása. In Forrás. 32. évf. 3. sz. (2000. márc.), p. 19-20. = Jelenvaló. 1. évf. 3. sz. (2000. márc. 14.), p. 1. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Pincelépcsőn tanultam meg járni. In Alföld. 6. évf. 4. sz. (1955), p. 42.
Rajzok az időből. In Forrás. 13. évf. 12. sz. (1981), p. 71.
Ratkó József sírjánál. In Holnap. 1. évf. 2. sz. (1990), p. 23.
Rend. In Szabad Föld. 52. évf. 43. sz. (1996.okt.22.), p. 13. = Petőfi Népe. 58. évf. 247. sz. (2003. okt. 22.), p. 4. = Petőfi Népe. 62. évf. 247. sz. (2007. okt. 22. hétfő), p. 3. = Üzen a homok. 3. évf. 1. sz. (2007), p. 31. = Petőfi Népe. 65. évf. 247. sz. (2010. okt. 22. péntek), p. 3.
Rendkeresés – jegyzetlapjaimból. In Forrás: 31. évf. 3. sz. (1999. márc.), p. 13-18.; 31. évf. 7/8. sz. (1999. júl./aug.), p. 53-58.; 31. évf. 9. sz. (1999. szept.), p. 33-38.; 31. évf. 10. sz. (1999. okt.), p. 46-51.; 31. évf. 11. sz. (1999. nov.), p. 39-42.; 32. évf. 7/8. sz. (2000. júl-aug.), p. 24-29.; 33. évf. 5. sz. (2001. máj.), p. 28-34.; 35. évf. 12. sz. (2003. dec.), p. 94-101.; 36. évf. 1. sz. (2004. jan.), p. 27-34.; 36. évf. 2. sz. (2004. febr.), p. 20-26.; 36. évf. 4. sz. (2004. ápr.), p. 96-102.; 36. évf. 5. sz. (2004. máj.), p. 84-96.; 36. évf. 6. sz. (2004. jún.), p. 96-108.; 36. évf. 7-8. sz. (2004. júl./aug.), p. 38-47.; 36. évf. 10. sz. (2004. okt.), p. 24-31.; 36. évf. 11. sz. (2004. nov.), p. 52-59.; 36. évf. 1. sz. (2004. jan.), p. 27-34.; 36. évf. 4. sz. (2004. ápr.), p. 96-102.; 36. évf. 5. sz. (2004. máj.), p. 84-96.; 36. évf. 6. sz. (2004. jún.), p. 96-108.; 36. évf. 7-8. sz. (2004. júl./aug.), p. 38-47.; 36. évf. 10. sz. (2004. okt.), p. 24-31.; 36. évf. 11. sz. (2004. nov.), p. 52-59.; 37. évf. 4. sz. (2005. ápr.), p. 97-104.; 37. évf. 9. sz. (2005. szept.), p. 55 - 69.; 37. évf. 6. sz. (2005. jún.), p. 19-27.; 40. évf. 5. sz. (2008. máj.), p. 33-37.; Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Rendteremtés: naplójegyzetek. In Grádics: a Kecskeméti Lapok és az Alföldi Lapok kulturális melléklete. 3. évf. 1. sz.(1999. jan. 28.), p. 8.; 3. évf. 2. sz. (1999. márc. 11.), p. 7.
Rigmusok a századra, századvégre. In Forrás. 32. évf. 3. sz. (2000. márc.), p. 16-19. = Kincskereső. 28. évf. 8/9. sz. (2001. nov./dec.), p. 72. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Rigó. In Kortárs. 47. évf. 1. sz. (2003. jan.), p. 52. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/00300/00381/00065/buda.htm
Rímgyötrők. In Forrás. 38. évf. 7/8. sz. (2006. júl.-aug.), p. 60-61. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0607/buda.pdf
Rokonok közé jöttem: (Elhangzott a Dél-alföldi Tárlat megnyitójaként Hódmezővásárhelyen, 1972. május 7-én.) In Tiszatáj. 26. évf. 6. sz. (1972), p. 94-95.
Rokonok üzenete. In Petőfi Népe. 41. évf. (1986. február 22.), p. 4.
Röviden: Buda Ferenc új könyve / P. L. In Halasi Tükör. 20. évf. 4. sz. (2006. jan. 25.), p. 6.
Simonyi Imre köszöntése. In Forrás. 2. évf. 5. sz. (1970), b 1 fül
Súlyosan jár. In Kortárs. 33. évf. 7. sz. (1989. júl.), p. [31.]
Szállj a kútba. In Forrás. 18. évf. 11. sz. (1986), p. 1.
A számtartók kórusa. In Forrás. 38. évf. 5. sz. (2006. máj.), p. 4-5. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0605/buda.pdf
Szavak a sírra: búcsú Kalász Lászlótól. In Forrás. 31. évf. 4. sz. (1999. ápr.), p. 96. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Szécsi Margit laudációja. In Hitel. 18. évf. 11. sz. (2005), p. 128. Teljes szöveg: http://www.hitelfolyoirat.hu/arch/0511/essze.html
Szécsi Margit temetésén: Buda Ferenc, Király László és Kósa Ferenc búcsúztatója. In Hitel. 4. évf. 2. sz. (1991), p. 4-6.
Szél. In Új Írás. 1962. 2. évf. 3. sz. (1962. március), p. 194.
Szellem és szabadság: Jó olvasást, éltető álmokat. In Petőfi Népe. 54. évf. 127. sz. (1999. jún. 3.), p. 2.
Szervátiusz Jenő szobrász köszöntése. In Forrás. 9. évf. 3. sz. (1977), p. 82.
A szó. In Napjaink. 25. évf. 2. sz. (1986. febr.), p. 6.
Szűkölnek a fagyok. In Alföld. 15. évf. 5. sz. (1964), p. 417.
Szülőház, szülői házak: I. In Tiszatáj. 58. évf. 8. sz. (2004. aug.), p. 23-39. = Szépirodalmi Figyelő. 3. évf. 5. sz. (2004), p. 30-49. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/00700/00713/00156/pdf/tiszataj_EPA00713_2004_08_023-039.pdf
Szülőház, szülői házak: II. In Tiszatáj. 58. évf. 9. sz. (2004. szept.), p. 21-33. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/00700/00713/00157/pdf/tiszataj_EPA00713_2004_09_021-033.pdf
Szürkeszemű. In Alföld. 7. évf. 4. sz. (1956), p. 72.
Tanulgatjuk a csillagok járását. In Kecskeméti Lapok. 86. évf. 29/30. sz. (1990. július 20.), Nyári Magazin, p. 11. [Buda Ferenc beszéde.]
Tanya-hazám. In Petőfi Népe. 45. évf. 235. sz. (1990. október 6.), p. 5.
Tanya-hazám: [Részlet]. In Szabad Föld. 54. évf. 6. sz. (1998.febr.10.), p. 13.
Tárgyaim. In Kortárs. 19. évf. 8. sz. (1975), p. 1314-1318.
Tér, idő. In Forrás. 36. évf. 9. sz. (2004. szept.), p. 3-4. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Tiborc tűnődik. In Hitel. 16. évf. 2. sz. (2003. febr.), p. 3. = Irodalmi Szemle. 46. évf. 4. sz. (2003. ápr.), p. 9.
Teljes szöveg: http://www.hitelfolyoirat.hu/arch/0302/kolteszet.html
Tizenkét haiku. In Magyar Napló. 9. évf. 10. sz. (1997), p. 7.
Tizennyolc éves dal. In Alföld. 6. évf. 1-2. sz. (1955), p. 74-75.
Tizenöt-húszéves halottak. In Helikon. 17. évf. 20. (466.) sz. (2006. okt. 25.), p. 4. = Teljes szöveg: http://helikon.ro/index.php?m_r=403
Tizenöt-húszéves halottak. In Új Ember. 52. évf. 42. sz. = (2517.) sz. (1996.okt.20.), p. 8.
Tollvonás, ceruzanyom: Grafikus barátaimnak. In Forrás. 30. évf. 2. sz. (1998.febr.), p. 6-7. = Grádics. 1. évf. 8. sz. (1997), p. [1.]
Tor(zó). In Forrás. 41. évf. 12. sz. (2009. dec.), p. 18-19. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0912/buda.pdf
Trágyaterítgető. In Szabad Föld. 53. évf. 43. sz. (1997.okt.28.), p. 13.
Triptichon Pannóniából. In Látó. 14. évf. 6. sz. (2003. jún.), p. 24-25.
Tudás, tisztesség. In Természet Világa. 135. évf. 7. sz. (2004. júl.), p. 86. Teljes szöveg: http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/kulonszamok/k0401/31.html
Túlélés. In Forrás. 28. évf. 2. sz. (1996. febr.), p. 1-2. = Kecskeméti Lapok. 92. évf. 44. sz. (1996. nov.7.), Buda Ferenc 60 éves mell., p. 4.
Túl a falon. In Élet és Irodalom. 26. évf. 48. sz. (1982. nov. 26.), p. 1.
Tükör és mutatvány. In Forrás. 8. évf. 7-8. sz. (1976), p. 12.
Tűz. In Alföld. 6. évf. 1-2. sz. (1955), p. 74.
Tűzben s havas szélben. In Alföld. 14. évf. 7. sz. (1963), p. 12.
Urálon túli üzenet. In Forrás. 6. évf. 3. sz. (1974), p. 69-71.
Utószó. In Forrás. 41. évf. 11. sz. (2009. nov.), p. 6. = Székelyföld. 13. évf. 11. sz. (2009. nov.), p. 5. = Szépirodalmi Figyelő. U.f., 8. évf. 6. sz. (2009 ), p. [3.] Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0911/buda.pdf
Üdvözlet. In Forrás. 13. évf. 11. sz. (1981), p. 16.
Üzenettörlés. In Forrás. 34. évf. 5. sz. (2002. máj.), p. 3-5. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Vadludak. In Forrás. 35. évf. 6. sz. (2003. jún.), p. 43-44. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/
Vagyunk verebek. In Napjaink. 28. évf. 6. sz. (1989. jún.), p. 3.
Válasz a választásban: Magyar írók és költők a felelősségről. In Új Ember. 58. évf. 13/14. (2800/2801.) sz. (2002. márc. 31./ápr. 7.), p. 19. Teljes szöveg: http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.03.31/1901.html
Válaszlevél az anyanyelvről: Csóri Sándornak. In Hitel. 22. évf. 2. sz. (2009. febr.), p. 39-49. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00085/pdf/hitel_EPA01343_2009_02_20090304-07012.pdf
Az a város. In Forrás. 41. évf. 6. sz. (2009. jún.), p. 3. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0906/buda.pdf
Végbúcsú Nagy Gáspártól. In Forrás. 39. évf. 3. sz. (2007. márc.), p. 112. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/0703/buda1.pdf
Vekerdi László: (1924–2009): Ezúttal: inkább csak ború. In Forrás. 42. évf. 4. sz. (2010. ápr.), p. 51. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1004/buda.pdf
Versek a falak könyvéből: 1956–1957. In Hitel. 2. évf. 13. sz. (1989. jún. 21.), p. 4.
A Világ folytatása. In Forrás. 43. évf. 12. sz. (2011. dec.), p. 7-18. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1112/buda.pdf
A Világ folytatása: Az utóérés folytatása III. In Forrás. 44. évf. 5. sz. (2012. máj.), p. 5-14.
Világ, világom II. Az utóérzés kezdete (regényrészlet). In Alföld. 63. évf. 7. sz. (2012), p. 9-20.
Világ, világom: Egy kéziratos könyv fejezeteiből: IV. In Hitel. 21. évf. 3. sz. (2008), p. 41-55. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00074/pdf/20080326-71049.pdf
Világ, világom: V. In Hitel. 21. évf. 9. sz. (2008), p. 6-28. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00080/pdf/hitel_EPA01343_2008_09_20081003-84747.pdf
Világ, világom: VI. In Hitel. 21. évf. 10. sz. (2008), p. 57-77. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00081/pdf/hitel_EPA01343_2008_10_20081028-55336.pdf
Világ, világom: VII. In Hitel. 21. évf. 11. sz. (2008), p. 26-41. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00082/pdf/hitel_EPA01343_2008_11_20081128-79303.pdf
Világ, világom: VIII. In Hitel. 21. évf. 12. sz. (2008), p. 26-38. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00083/pdf/hitel_EPA01343_2008_12_20081223-82897.pdf
Világ, világom: IX. rész. In Hitel. 22. évf. 1. sz. (2009), p. 22-34.
Világ, világom: X. In Hitel. 22. évf. 9. sz. (2009), p. 33-43. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00092/pdf/hitel_EPA01343_2009_09_20091002-39197.pdf
Világ, világom: XI. In Hitel. 22. évf. 10. sz. (2009), p. 23-37. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00093/pdf/hitel_EPA01343_2009_10_20091028-24803.pdf
Világ, világom: XII. In Hitel. 22. évf. 11. sz. (2009), p. 40-49. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00094/pdf/hitel_EPA01343_2009_11_20091202-84212.pdf
Világ, világom: XIII. In Hitel. 22. évf. 12. sz. (2009), p. 32-52. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00095/pdf/hitel_EPA01343_2009_12_20100106-44207.pdf
Világ, világom: Egy kéziratos könyv fejezeteiből I. In Hitel. 19. évf. 11. sz. (2006. nov.), p. 23-34. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00058/pdf/20061201-40820.pdf
Világ, világom: Egy kéziratos könyv fejezeteiből II. In Hitel. 20. évf. 3. sz. (2007), p. 67-76. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00083/pdf/hitel_EPA01343_2008_12_20081223-82897.pdf
Világ, világom: Egy kéziratos könyv fejezeteiből III. In Hitel. 20. évf. 7. sz. (2007), p. 69-84. Teljes szöveg: http://epa.oszk.hu/01300/01343/00066/pdf/20070730-70815.pdf
Világ, világom: Sztálin élve és halva. In Forrás. 43. évf. 4. sz. (2011), p. 4-15. Teljes szöveg: http://www.forrasfolyoirat.hu/1104/buda.pdf
Zöld ág. In Kecskeméti Lapok. 92. évf. 44. sz. (1996. nov.7.), Buda Ferenc 60 éves mell. p. 2.
© Magyar Művészeti Akadémia, 2017