Életrajz
Gyulai Líviusz a magyar grafika „Nagy Generációjának" egyik képviselője. Pályafutása során mostanáig legkevesebb ötszáz könyvet illusztrált, emellett számos animációs filmet is létrehozott, de előszeretettel készít játékos, ironikus felfogású, XXX rézkarcokat, linómetszeteket és litográfiákat is.
1937 telén született a Kovászna megyei Erdővidéken, Baróton. Anyai ágon Gyulai Pál rokona, apai ágon olasz kőfaragók leszármazottja. 1944-ben édesanyja Magyarországra menekül, két évvel később fia is követi Sopronba. Gyermekkori olvasmányai során megismeri a nagy francia illusztrátorokat, Dorét és Daumiert. Sopronban az Ágoston Ernő vezette Képzőművész Kört látogatja, 1952-től Budapesten a Képzőművészeti Gimnáziumban, Komjáthy Gyula irányítása alatt folytatja tanulmányait.
1956 és 1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt, mesterei Ék Sándor, Fónyi Géza és Kmetty János voltak, Barcsay Jenő tárgyábrázolásra és anatómiára tanította. Gyulai Líviusz ekkoriban részt vett a Képzőművészeti Főiskola grafikai- és litográfiai műhelyének helyreállításában és kőre vitte Bernáth Aurél több festményét. Főiskolás évei alatt összebarátkozott Fejes Endrével, Kondor Bélával, de nagyra becsülte a fiatalon elhunyt Gruber Bélát is. Első illusztrációja a Vidám Könyvtár sorozat egyik Karinthy-kötete volt. Ekkortájt Kondor révén ismerte meg Nagy Lászlót, akinek jóvoltából rajzai rendszeresen megjelentek az Élet és Irodalom oldalain, de új feladatokat is kapott, Villont, Shakespeare-t illusztrált, a Kamaraszínházban tartott Romhányi-estekre díszleteket készített.
A főiskola befejezése után Olaszországban és Angliában járt tanulmányúton. Kati lánya az évtized végén, 1968-ban született meg.
Bár már 1971-ben elnyerte a Firenzei Grafikai Biennálé aranyérmét, első komolyabb szakmai sikerét Weöres Sándor Psychéjéhez készült rajzaival aratta 1972-ben, majd a következő évben Munkácsy-díjat kapott. Animációs filmeket 1976-tól készít. Első ilyen alkotása, a Delfinia főhőse – melyhez Szörényi Levente komponált zenét – egy élénk képzelőerővel megáldott kislány. Ezt követte az Új lakók című, bérházban élő kentaúrcsaládról szóló rajzfilm, mellyel elnyerte a Kairói Filmfesztivál első díját.
1990-ben vette feleségül Vennes Emmy színművésznőt, 1998-ban pedig megszületik unokája, Vendel. 2004-ben Kossuth-díjat kapott. Az Uffizi Képtár gyűjteménye linómetszetet vásárolt tőle.
Az életrajzot összeállította: Sípos László [2016]
___________________________
Életrajzi adatok
Barót (Románia), 1937. december 2.
Tanulmányok
1952–1956: Képzőművészeti Gimnázium, Budapest
1956–1962: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Grafika Szak
Munkahelyek
?–1983: Pannónia Filmgyár
Kecskeméti Animációs Stúdió, munkatárs
Művészeti szervezeti tagság
1996–: Pannónia Film Grácia csoportjának tagja
2011–:Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag
Munkásság
Sípos László: Gyulai Líviusz grafikusművész
Gyulai Líviusz életét már kora gyermekkorától áthatja az olvasás iránt érzett vonzalma – a soproni könyvtárból naponta hordta haza a könyveket, ne véletlen tehát, hogy különös hangulatú, ironikus felfogású grafikáit leggyakrabban irodalmi művek inspirálják. A kritika már a hatvanas években felfigyelt irodalmi kötődésére: „Gyakorlott kézzel találja meg az irodalmi alkotás dráma csomópontjait, s a stílus külső és belső követelményeire erősen ügyelve bontja ki azokat lapjain. Nem a mű egy-egy jelenetét, cselekménysorának kiragadott mozzanatát ábrázolja, mintegy »kimerítve« a sodró történések, hangulatváltozások valamelyikét, hanem a velük kapcsolatos gondolatait közi a nézővel. Törekvése sokkal inkább rokonítható a gondolkodó olvasóigényeivel, aki »lelke színpadán« újjáépíti magának az irodalmi alkotást. Gyulai munkáinak ez adja a sajátos varázsát"[1] – írták róla 1966-ban.
Rajzai pedig nem csak az írott művek kiegészítései, sokkal inkább azokkal egyenértékű alkotásokként értelmezhetőek: „Grafikus vagyok, könyvillusztrátor. Nincs nagyobb, sem kisebb vágyam, mint hogy az illusztrálandó műben csakugyan az író társa legyek" – mondja. Illusztrációi ugyanakkor önállóan, szuverén műalkotásokként is megállják helyüket.
Gyulai Líviusz a hazai irodalom jó néhány nagy művének lapjait illusztrálta, de úgy, hogy „mindegyikhez megleli a tökéletes stílust és technikát, és mégis minden esetben csorbítatlanul Gyulai Líviusz marad"[2].
Csokonai Vitéz Mihály írásai közül például a Karnyóné és a Dorottya című műveihez készített tollrajzot. Az utóbbi, 1977-ben készült kompozíción a jól ismert milói Vénusz (avagy méloszi Aphrodité) szobrának vállára félig barokk nőalak, félig madár lényt ültetett, az E. T. A. Hoffmann Murr kandúrjához tartozó lapon pedig félig gyermek, félig macska teremtmény látható.
Még az évtized elején illusztrálta Weöres Sándor Nárcisz és Psychéjét. A mű címlapjáról az oly gyakran megjelenő fedetlen keblű, rokokó nőalak köszön vissza, miközben hullámzó hajzuhatagát rocaille-díszítésű keret övezi. Rajzolt Fazekas Mihály Lúdas Matyijához, Mikszáth Beszterce ostromához, készített illusztrációt Krúdy-műhöz (Szindbád), Szerb Antal A királyné nyakláncához, vagy Határ Győző Pepitó és Pepitájához 2002-ben. Egy évvel az utóbbi előtt jelent meg Babits Jónás könyvének újraértelmezése, mely Gyulai Líviusz egyik legnagyszabásúbb vállalkozása. Ezzel a művével Orosz István szerint Szalay Lajos rajz-Genezisének, Zichy Mihály romantikus Madách-értelmezésének, Liezen-Mayer Sándor Faust-illusztrációinak és Bubenkius Orbis pictushoz készített metszeteinek sorába illeszkedik. A vershez több alkalommal készített grafikákat, sőt, a történetből animációs filmet is készített.
A sorozat újdonságaként a rajzok alatt a költő kézírását láthatjuk. „Gyulai […] Babits szálkás-kalligrafikus, a szecesszió korában iskolázott, mégis okossá, mértéktartóvá szelidült betűsoraihoz készített képeket. […] Ami azonnal szembeötlő: az írás és a rajz tüneményes egyneműsége. Mintha azonos kéz fogta volna a tollat – mintha egyazon toll sercegett volna a papíros és a kőtábla fölött."[3] Mintha a mű olvasása közben a költő és az illusztrátor lényének hasonulása menne végbe. „…a Babits-féle Jónás könyve többek között azt firtatja, hogy mit tehetünk, illetve mit kell tennünk, ha a világot erkölcsileg romlottnak, végveszélybe sodródónak tapasztaljuk. »Mi közöm nékem a világ bűnéhez? Az én lelkem csak nyugodalmat éhez. Az Isten gondja és nem az enyém: senki bajáért nem felelek én.« Jónás menekül az Úr parancsa elől, csendes magányba vágyik, ahol elrejtőzhet embertársai és az Isten elől. Úgy érzi, semmi köze nincs más emberekhez, Isten feladata róluk gondoskodni. De megtehetjük-e ezt? A választ Gyulai Líviusz grafikái is egyértelműen megadják: nem: egyikünk sem menekülhet az Úr parancsa elől. Mindenkinek megvan a maga feladata."
A múlt századok krónikái is felkeltették érdeklődését: A középkori francia mesék és bohózatok alcímet viselő Szamártestamentum és Villon parafrázisai pikáns hangulatú fametszet-technikát idéző sorozatainak „formai darabossága igen alkalmas arra hogy azzal is érzékeltesse Villon gondolkodásának fő karakterisztikumát: az elletmondásokat kiélező váratlan fordulatokat – ugyanakkor magának az illusztrátornak a kiváló adottságait is a groteszk kifejezésmódra"[4].
Rajzolt grafikákat ugyanakkor a Carmina Buránához (mely a Taverna Szálló Pezsgőbárjának falán látható), de Shakespeare, Cervantes (Don Quijote), Defoe (Robinson), Moliere (Zsugori telhetetlen fösvény ember), Bürger (Münchhausen báró) Sterne (Érzékeny utazások Francia- és Olaszországban), Balzac (Les Contes Drolatiques), vagy a későbbiek közül Leacock műveihez is, melyek kivétel nélkül szemet gyönyörködtető alkotások. Műveiben gyakran történelmi szereplők képmásait is megörökítette, ilyen VIII. Henriket (Henry), vagy I. Erzsébet királynőt (Shakespeare-emléklap) ábrázoló grafikái.
Témáját bármely korból is választja, rajzairól sugárzik, hogy szereti a művészetet, a nőket, az élet örömeit, mentalitása játékos és filantróp, képi megfogalmazása újszerű és egyedülálló. Munkáihoz nehezen találni előképet, vagy párhuzamokat más alkotókkal, miközben minden rajza konstans fejlődésének egy állomása. „Munkáiban […] a kezdetektől ott lüktet az az összetéveszthetetlen izgalom, az a szellemi kaland, amire a mester invitál. Ott incselkedik a játék. A halálosan komoly játék, mely még a hangulatot, az álmodott idillt is játékszerének tekinti. […] S mindezzel szerves egységben az európai műveltség és művészet legjobb hagyományai, a szerény anyagokat is nemessé avató briliáns technikai tudás, a mívesség. A klasszikus értékekhez ragaszkodó minőségi provincializmus és a teljesség horizontját átívelő nagyvonalúság."[5] Műveinek hangulata, dekorációja régi korokat idéz, előszeretettel alkalmaz rokokó díszleteket, miközben „minden egyes műve egy-egy tanítást fejez ki sajátos előadásmódban: humorral, tréfával, szeretettel és bölcsességgel, jókedvvel és sokszor fanyar fintorral. A groteszk és a humor Gyulai Líviusznál fontos elem, mely mindig valahonnan előbukkan, akár grafikáiról, akár animációs filmjeiről van szó. Ugyanígy a pajzán ábrázolás is."[6]
Egyik leghíresebb grafikája Rinocérosz kecskével című 1989-es litográfiája, melyről Ágh István így ír: „Ha az ember álmában Gyulai Líviusz művei jelennének meg, nagyon szép lenne az ébredése. Nem rémítenék a szörnyek, még az orrszarvú is szelíd monstrum lehetne, akit szeretnek a madarak, hiszen földkemény bőre tápláló televény, melyből szemelgetni lehet. Tűrné, sőt élvezné az a sötét, ormótlan hatalom az elűzhetetlen, letiporhatatlan madárkát. A vándor rajzolóművész leülhet a közelében oldalt, s a nagyság és a piciség harmóniáját zavartalanul megörökítheti. Így lesz keze alatt a félelem szimbólumából a békeség állóképe."[7]
Az orrszarvú-motívum további munkáin is megjelenik, ilyen az 1984-es Orrszarvút rajzoló férfi, vagy a Holdleány is. Öreg Casanova című művén rokokó öltözékű, megnyúlt képű, idős ember húz egy kocsit, melyben fedetlen keblű, fiatal nő trónol csukott szemmel. A férfialak mögött apró halálfej-ábrázatú öleb vánszorog, lelógó füleiben Casanova göndör, fodros parókája ismétlődik, előrevetítve az elkerülhetetlent.
A Magányos lovas címet viselő tollrajzon a hosszú, fehér lovon helyet foglaló és horizontot kémlelő katona alakja is az emberi társtalanság illusztrációjaként hat. A Sárkányt legeltető szűz grafikáján a fedetlen keblek és a félelmetes kinézetű, de jámbor lény alakja is megjelenik, a hatalmas, zömök állat fején még szarvakat is láthatunk.
Akármit is választ témájául Gyulai Líviusz, munkái humort, játékosságot, pozitív világlátást sugároz: „Talán nem is tudod, milyen szerencsés vagy. Szeretetreméltónak születtél, s minden megnyilvánulásodból a szeretet olvasható ki. Irigyellek, mert ilyen intenzitással rajongsz az életért, a művészetért, a humorért, a régi idők emlékeiért, a tiszteletre méltó mesterek útmutatásaiért, az írott szóért, a nőkért, a barátokért, a természetért, az állatokért és a tárgyakért" – írja Szemadám György a grafikus 65. születésnapjára.
Gyulai Líviusz a mozgókép világában is otthonosan mozog. Gyerekkorában már képes forgatókönyveket rajzolt. Első, 1976-ban készült kisfilmje, A Delfinia kislánya „bukolikus, egzotikus világba képzeli magát", az Új lakók kentaurokról szólnak, akárcsak a Tinti kaladjai, melyben egy rosszcsont kentaurfiú kalandjait követhetjük nyomon. Az első nemzetközi internetes animációsfilm-fesztivál győztese a Golyós mese lett, Jónás című alkotásának mozgókép-verziójával 1997-ben másodszor képviselte Magyarországot a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon. Krúdy-filmterve korábban nem valósult meg. A Szindbád, bon voyage! 2001-ben, Az én kis városom egy évvel később készült.
Gyulai Líviusz hosszú pályafutása rendkívül sokszínű és változatos, műveinek színvonala pedig állandó, noha ő maga néhány munkájáról visszamenőleg kritikusan vélekedik. Egy biztos, őt leginkább az érdekli, hogy rendületlenül rajzolhasson pestújhelyi házában: „Középkori kórok és háborúk pusztítanak manapság, s ebben a légkörben kell nap mint nap újból és újból a rajzlap fölé, a kő, a dúc fölé hajolni, a festőállvány elé állni, és meg kell teremteni azt a miliőt, melyben még pislákol annyi hit, hogy érdemes csinálni. Ennyi őrületben, egy információs viharban, mely megtépáz bennünket, s melyben persze rengeteg izgalom és csodálatra méltó gazdagság is van, egyre magányosabban kóválygunk. És én eközben leteszem a fenekemet, és rakom a pöttyöket, mint a légy. Véres háborúk dúlnak, és én úgy csinálok, mintha semmi sem történne. Ezek azok az idézőjelek – az én kis meghasonlásaim, groteszk kérdőjeleim –, melyeket a vonzódásaim köré ki kell tennem." [8] – mondta nemrég egy vele készült interjúban.
[2016]
[1] Horváth György
[2] Orosz István
[3] Orosz István: Gyulai Líviusz: Jónás könyve (in: Időutazás álló- és mozgóképeken)
[4] P. Supka Magdolna, 1967
[5] Antall István: Az irónia irónja. In: Gyulai Líviusz: Időutazás álló- és mozgóképeken
[6] Részlet Shah Gabriella köszöntő szövegéből a 2014-es salgótarjáni megnyitóról
[7] Ágh István: Különös, boldog világ. In: Gyulai Líviusz: Időutazás álló- és mozgóképeken. Te-art-rum. Budapest, 2002, 7.
[8] Időutazás álló- és mozgóképeken. p. 23.
Műjegyzék
1959 Karinthy Frigyes: Humoreszkek. Magvető
1964 Sremac, Stevan: Papháború. Európa
1965 Bieler, Manfred: Bonifác avagy matróz a palackban. Európa
1965 Ilf-Petrov: Elsöprő egyéniség. Európa
1966 Caragiale, Matei: Aranyifjak alkonya. Európa
1966 Fejes Endre: Vidám cimborák. Magvető
1966 Varga Domokos: Kutyafülüek. Magvető
1966 Zágon István: Minden másképpen van. Magvető
1967 Fröhlich, Hans-Jürgen: Na de mindegy
1967 Kisjó Sándor: Ön hogyan ideges? Szépirodalmi
1967 Mészöly Dezső: Villon és a többiek. Magvető
1967 Perrault, Charles: Csizmás kandúr. Móra
1967 Rehfisch, Hans José: Lüszisztráte mennyegzője. Európa
1967 Swift, Jonathan: Gulliver utazása Lilliputban. Móra
1967 Szerb Antal: A királyné nyaklánca. Magvető
1968 Neruda, Pablo: Megkóstoltuk Magyarországot. Corvina
1969 Berta, Bulcsú: A bajnok élete. Móra
1969 Gál György Sándor: Titánok. Móra
1969 Verne, Jules: Grant kapitány gyermekei. Móra
1969 Wyss, Johann David: Robinson család. Móra
1970 Verne, Jules: Utazás a Holdba. Móra
1970 Zoscsenko, Mihail: Kék könyv. Európa
1971 Faulkner, William: Víg tetem kiterítve. Magyar Helikon
1971 Fehér Tibor: Könyves király. Móra
1971 Magyar Imre: Ruth. Magvető
1971 Pavese, Cezare: Az ördög kastélya. Helikon
1971 Verne, Jules: Kétévi vakáció. Móra
1972 Szathmári Sándor: Kazohínia. Magvető
1972 Szép Ernő: Egyszer volt Budán kutyavásár. Móra
1972 Weöres Sándor: Psyché. Magvető
1973 Illyés Gyula: Ludas Matyi. Móra
1974 Kisch, Egon Erwin: Szenzáció! Szenzáció! Gondolat
1974 Mann, Heinrich: Az alattvaló. Európa
1974 Verne, Jules: Nyolcszáz mérföld az Amazonason. Móra
1976 Erdélyi Zsuzsa: Hegyet hágék. Magvető
1976 Sterne, Laurence: Érzékeny utazások… Helikon
1977 Gesta Romanorum. Helikon
1977 Veres Miklós: Hóreggelt. Móra
1978 Bán András: Gyulai Líviusz. Corvina
1978 Csokonai: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak. Helikon
1978 Jékely Zoltán: Csodamalom a Küküllőn. Móra
1978 Jékely Zoltán: Angyalfia. Szépirodalmi
1978 Kisch, Egon Erwin: Prágai utcák és éjszakák. Gondolat
1978 Lear, Edward: Boldog bolondságok. Móra
1979 Írók két háború között. Szépirodalmi
1979 Páskándi Géza: Tréfás-pipás-kupakos. Móra
1979 Bradbury, Malcolm: A történelem bizalmasa
1979 Rónaszegi, Miklós: Az a híres Háry János. Móra
1979 Takács Imre: Páskomi lakodalom
1980 Calvino, Italo: Eleink. Európa
1980 Gripari, Pierre: Mesék a Broca utcából. Móra
1980 Strindberg, August: Álomjáték. Helikon
1981 Ilf-Petrof: Elsöprő egyéniség. Európa
1981 Kis Anna: Hol van a világ vége? Móra
1981 Ráth-Végh István: A szerelem regényes életrajza. Corvina
1982 Farkas Henrik: Legendák állatvilága. Natura
1982 Ilf-Petrov: Tizenkét szék. Európa
1982 Kisch, Egon Erwin: Kriminalisztikai kalandozások. Gondolat
1982 Krúdy Gyula: A cirkuszkirály. Móra
1982 Páskándi Géza: A bolhakirály. Móra
1982 Queneau, Raymond: Az élet vasárnapja. Európa
1983 Andrade, Mario de: Makunaima. Magvető
1983 Csengey Gusztáv: A mocsarak királya. Móra
1983 Kiss Tamás: A bagolyvár és lakói. Móra
1983 Nesbith, Edit: Tündérmesék. Móra
1983 Olesa, Jurij Karlovic: A három kövér. Móra
1983 Szamártestamentum. Helikon
1984 Akik ki akarták merni a tengert. Móra
1984 Az eltáncolt papucs. Móra
1984 Csokonai Vitéz Mihály: Melyik a legjobb csók? Helikon
1984 Hernádi Sándor: Elmondani nem is nehéz. Gondolat
1984 Ráth-Végh István: A könyv komédiája. Corvina
1985 Gyurkovics Tibor: Kudi, a levegőember. Móra
1985 Mikszáth Kálmán: Hókirály. Móra
1985 Ráth-Végh István: Az emberek butításának története. Corvina
1985 Preussler, Otfried: Krabat a fekete malomban. Móra
1986 Magyar Erato. Magvető
1986 Ráth-Végh István: A szerelem regényes életrajza. Corvina
1987 Tordon Ákos: Lólila
1988 Tordon Ákos: Halfréd a vízimanó
1990 Kóka Rozália: Mátyás király rózsát nyitó ostornyel. Út kiadó
1993 Magyar Népmesék. Móra
1993 A tökéletes vendég. Helikon
1996 Szabó Lőrinc: Egy volt a világ. Széphalom
1997 Tóth Béla: A dervis kilenc egere. Terebes
1998 Gyurkovics Tibor: Isten homlokán. Kairosz
1999 Karácsonyi emlék (Angolszász elbeszélések). Marfa-Mediterrán
1999 Veress Miklós: Gombolós Gimbele. Littera Nova
1999 Rákos Sándor: Kertkapun ha bekukkantasz. Littera Nova
1999 Putnoki A. Dávid: Szószóró. Dinasztia Kiadó
1999 Kis Benedek: Sára könyve. Littera Nova
2000 Szepesi Attila: A tudós szamár. Littera Nova
2000 Tóth Bálint: Varázsduda. Littera Nova
2000 Kiss Anna: Szeleskönyv. Littera Nova
2000 Halász Zoltán: Utazások Casanovával. Vince
2000 Mihályfy Sándor: Akkora velőscsont, mint a Szent Gellért-hegy. Magánkiadás
2000 Ctvrtek, Vaclav: Pajzán mesék. Te-Art-Rum
2001 Babits Mihály: Jónás könyve. Arcus
2001 Moreau, Jean-Luc: Mimi és a sárkány. Littera Nova
2001 Szemadám György: Zé, Ó és Ó. Kortárs
2001 Balázs Tibor: Félkalap. Accordia
2002 Határ Győző: Tururu és Türürű. Littera Nova
2002 Határ Győző: Pepito és Pepita. Littera Nova
2002 Gyulai Líviusz: Utazás álló és mozgóképeken. Te-Art-Rum
2012 Cervantes: Don Quijote
2012 Berecz András: Sinka ének. Berecz Bt.
2013 Berecz András: Angyalfütty. Berecz Bt.
2013 Berecz András: Láttam a Holdat előttem. Berecz Bt.
2013 Berecz András: Büntetlenek. Berecz Bt.
2014 Kóka Rozália: Mátyás király neve napja. Berecz Bt.
2015 Cseh ételek. Ganésha Bt.
Grafikák (válogatás)
1976 Carmina Burana. Linómetszet, papír, 400 x 270 mm, j.j.l. : Gyulai Liviusz
1983 Meseillusztráció. Színezett linóleummetszet, 125 x 155 mm, j.l. Gyulai Líviusz
1984 Nagymamák tengerpartja. Szitanyomat, papír, 305 x 395 mm, , j.j.l. : Gyulai Liviusz
1984 Delphi. Szitanyomat, papír, 245 x 320 mm, j.j.l. : Gyulai Liviusz
1989 Balzac: Pajzán históriák I. Rézkarc, papír, 150 x 195 mm, j.j.l. : Gyulai Liviusz
1990 Az öreg Casanova. Rézkarc, papír, 200 x 200mm, j.j.l. : Gyulai Liviusz
1990 A Cordobai mecset éjjel. Nyomat, 260 x 335 mm, j.j.l. : Gyulai Liviusz 1990, e.a. IX/XXV
1991 Robinson Crusoe. Litográfia, papír, 625 x 470 mm, j.j.l. : Gyulai Liviusz
1991 Münchhausen báró. Szitanyomat, papír, 620 x 465 mm, j.j.l. : Gyulai Liviusz
1991 Sárkányt legeltető szűz. Litográfia, papír, 260 x 430 mm, j.j.l. : Gyulai Liviusz 1991
1993 Teázás a Topkapiban. Litográfia, papír, 500 x 700 cm, j.j.l. Gyulai Líviusz
1995 Rokokó. Linoleummetszet. 370 x 480 mm, j.j.l. : Gyulai Liviusz 1995
1998 A billiárd története I. Rézkarc, papír, 450 × 600 mm
1998 Henry. Színes tollrajz, 270 x 280 mm
1999 Balzac illusztráció I. Litográfia, papír, 700 x 500 mm, j.j.l. Gyulai Líviusz
1999 Cyrano de Bergerac: holdbéli utazás. Toll, papír, 350 × 300 mm
2000 Szőllőhegyen anno..., 310 x 420 mm, e.a. XXV/X., Gyulai Liviusz 2000
2001 Balzac illusztráció. Linómetszet, papír, 260 × 330 mm
Művei közgyűjteményekben
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Uffizi Képtár, Firenze
Párizsi Nemzeti Könyvtár
Köztéri művei
Murális munkák az Atrium Hyatt Szállóban és a Hotel Tavernában
Animációs filmek
1976 Delfinia
1977 Új lakók
1996 Jónás
Tévésorozatok
1977 Jómadarak
1982 Tinti kalandjai
Egyéni kiállítások
1966 Dürer Terem, Budapest
1968 Bécs
1973 Amszterdam (Gross Arnolddal és Szabó Vladimírral)
1975 Csók Galéria, Budapest
1980 József Attila Könyvtár, Miskolc
1981 Dorottya u. Galéria, Budapest
1982 Sárospataki Képtár, Sárospatak
1982 Csepel Galéria, Budapest
1982 München
1985 Festőterem, Sopron
1988 Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét
1989 Zsinagóga, Zalaegerszeg
1989 Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, Zalaegerszeg
1992 Sárospataki Képtár, Sárospatak
1997 MOL Székház Galéria, Szolnok
1997 Festőterem, Sopron
1997 Városi Kiállítóterem, Kazincbarcika
1998 Vigadó Galéria, Budapest
1998 Arte Fiéra, Bologna
1999 Helsinki
1999 Tampere
1999 Stockholm
1999 Brüsszel
2000 Madách Színház, Budapest
2000 Kaunas
2000 Riga
2001 Berlin
2002 Révkomárom
2002 Castel Guelfo
2003 Prága
2004 Cseh Centrum, Budapest
2004 Várnegyed Galéria, Budapest
2004 Bologna
2004 Faenza
2004 Új-Delhi, India
2005 Tabor
2006 Bukarest
2006 Bécs
2006 Faenza
2006 Róma
2007 Bukarest
2007 Kecskemét
2008 Miskolc, Hermann Ottó Múzeum
2008 Minszk
2008 Kijev
2008 Litomisyl, Csehország
2009 Mezőkövesd
2009 Balatongyörök
2009 Forrás Galéria, Budapest
2009 Pásztó
2009 Sopron, Festő terem
2009 Brno, Csehország
2010 Városi Képtár, Orosháza
2010 Balassagyarmat
2011 Peking
2012 Életmű kiállítás, Józsefvárosi Galéria, Budapest
2012 Vén Emil Galéria, Klauzál-ház, Budapest
2012 Életmű Kiállítás, Vecsési Kiállító Terem, Vecsés
2013 Életmű Kiállítás, Csokonai Művelődési Ház, Budapest
2013 Pestújhelyi Múzeum, Budapest
2013 Pekingi Nemzeti Múzeum, Peking
2013 A Magyar Nyelv Múzeuma, Széphalom
2015 Varsó
Csoportos kiállítások
1964-től nemzetközi grafikai, könyvművészeti kiállítások, Brno, Buenos Aires, Capri, Lipcse, São Paulo, Tokió stb.
1964 Stúdió-kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1968 Stúdió '58-68, Műcsarnok, Budapest
1968 Mai Magyar Grafika, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1969 Magyar művészet, 1945-1969, Műcsarnok, Budapest
1971 Magyar grafika Dürer emlékezetére..., Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1979 Magyar Grafika 1978, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1983 A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár.
© Magyar Művészeti Akadémia, 2017