Galéria >
 

Életrajz

Makovecz Imre 1935. november 20-án született Budapesten. Gyermekkorának meghatározó élményeit a XII. kerület – Hegyvidék – és Nagykapornak jelenti, ahol a nyarakat tölti nagyszülei házában. A zalai táj hangulata, az emberi lét harmóniája, a közösség spirituális értékei meghatározó élményt jelentenek számára. Gimnáziumi tanulmányai mellett aktívan sportol, kézilabdásként magyar bajnokságot nyer csapatával. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végzi 1954 és 1959 között. Az egyetem dokumentációs központjában Weichinger professzor segítségével megismeri Frank Lloyd Wright építészetelméleti írásait. Az organikus építészeti felfogás, az épület és táj viszonya meghatározza építészeti szemléletét. Huszonegy évesen, az egyetemi ifjúság tagjaként aktívan részt vesz az '56-os forradalomban, melynek fénylő tartalmát „ifjúsága virágjaként" hordozza lelkében.

A diploma megszerzése után 1959–62-ig a BVTV, 71-ig a SZÖVTERV munkatársa, ahol elsősorban a cég profiljából adódóan vendéglőket tervez (Sió csárda, Cápa vendéglő, balatonszepezdi Szövosz üdülő, Mezőgazdasági Vásár – Gulyás csárda). A sárospataki trinitárius kolostor romjainak felhasználásával alakítja ki a Borostyán Szállót, ahol Lakner Lászlóval, Mezei Gáborral és feleségével, Szabó Marianne-nal dolgozik együtt. Munkáit áthatja a számára életfelfogást jelentő antropozófia, melyet szemléletmódja, gondolkodása és tetteinek meghatározó elemeként nevezett meg. Rudolf Steiner írásainak, előadásainak tanulmányozása, a dornachi Goetheanum épületegyüttese, az ott látott euritmia előadás késztetést jelentettek építészetének új és sajátosan egyedi alapjainak kutatására. Útkeresésében felhasználja a steineri impulzusokat, de ezeket mindig, mint segédeszközt alkalmazza sajátos művészi céljainak megvalósításához, szakterületén továbbfejlesztve, kibontva a goethei metamorfóziselméletet. Korai, életműve első korszakának (1962–72) jelentős épületeiben markánsan jelenik meg az antropomorf látásmód és a kozmikus összefüggéseket hordozó hagyományokra épülő építészet. Vendéglő épületeinek centrális, tűz középpontra szerkesztett impozáns terei mutatják architektúrájának alapvonásait, mely már akkor – a kor, művészeti életet elzáró diktatúrája ellenére – szellemi rokonságot mutatott a leghaladóbb – s a sematikus modernizmusból kiábrándult – progresszív európai építészet áramlatival.

A 70-es évek első fele – a szakadatlan tervezés mellett – a kutatással és oktatással telik. Oktat a Műegyetemen, Iparművészeti Főiskolán, a MÉSZ mesteriskoláján, 1969 őszén lakásán elindítja magán-mesteriskolája első, majd 1975-ben második ciklusát. Két tanítványával – Gerle Jánossal és Sáros Lászlóval – együtt végzi azokat a mozgáskísérleteket, melyekben test és lélek, tér és idő egybefoglalásával az építészet antropomorf alapelemeit keresi. A kutatások folytatása a két magánpályázat – Minimáltér / 1972 és az Álarc nélküli bál / 1974. Az elsőre készített, az ember különböző tudatállapotát, égi-földi kapcsolatát megjelenítő kettősfalú burok egzisztenciális tere kutatásainak összegzését jelentik, egyben egy olyan sajátos szemlélet és poézis megjelenését jelzik, mely kiindulópontja művészetének és a magyar organikus építészeti mozgalomnak. A következő években a népművészet elemzésekkel foglalkozik, melyben a képi, imaginatív gondolkodás egységes szellemiségét találja meg. Kutatásait két napló (Napló I–II.) formájában publikálja. Szemlélete rokon vonásokat mutat a Csete György vezette Pécsi Csoport elképzeléseivel.

1972–77 között tervezi a sárospataki Művelődés Házát, mely összegzése addigi tapasztalatainak, kutatásainak. Az épület egy jelrendszer lényszerű megfogalmazása, melynek terei hierarchikus működési rendszerrel kapcsolódnak egymáshoz, bemutatva a részletetek és az alapgondolat metamorfikus kapcsolatát. Az aszimmetria, mint a szimmetria alrendszere jelenik meg az épületben, a nagyterem vasbeton fejezeteiről indított ragasztott fa szerkezeteiben itt tapasztalható meg markánsan a földet az éggel összekötő szerkesztésmód: a nehéz alépítmény és az „égből ereszkedő" tetőzet szerkezetei alkotják az architektúrát. Az épület tervezése során kerül kapcsolatba a Népművelési Intézet két munkatársával, Beke Pállal és Varga Tamással, akikkel közösen kidolgozzák a magyarországi közösségi épületek „nyitott ház" programját. 1975-ben készül el másik meghatározó műve, a Farkasréti temető ravatalozója, melyben Mezei Gábor belsőépítésszel a belső teret lényszerű bordázatként alakítják ki. A Művelődés Háza megvalósításának viharos története következtében „belső száműzetésbe" kényszerül, 1977-től a Pilisi Parkerdőben dolgozik Madas László igazgató baráti és támogató vezetése alatt. Itt, a visegrádi Mogyoróhegy jóléti erdejében és a dobogókői területen épülnek meg azok a tisztasági, kulturális, vendéglátó és közösségi épületek, melyek – a sárospataki házzal együtt – munkásságát és nevét a nemzetközi építészeti színtéren, mint egy új, sajátos felfogás megjelenítőjeként ismertté teszik.

A 70-es évek végétől, majd a 80-as években kiállításai nyílnak országszerte és külföldön, publikációi, könyvei jelennek meg, előadásokat tart építészeti és társadalmi nézeteiről, melynek következtében a nemzetmentő ellenállás meghatározó személyiségévé válik. Tevékenysége a sorvadásra ítélt, szerep nélküli települések felé fordul, közösségszervező kollégáival megindítják a faluházmozgalmat –Zalaszentlászló, Bak, Jászapáti, Jászkisér, Kakasd –, a Bakonyi falvakban végzett főépítészi munkájával mintát ad a települések revitalizációjához. 1983-ban Nagy Ervinnel közösen megalapítja saját irodáját, melybe négy év után meghívja az utolsó magán-mesteriskolájának, a Visegrádi Táborok csapatát. Ezekben az intenzív társadalmi és alkotó munkával folyó években tervezi a szigetvári Vigadó, a siófoki és a paksi templomépületeit. Utóbbi a népművészeti minták szerkezetelemzésében gyökerező szerkesztésével, a gömbről lefejtett kettős spirál térbeli kifejtésével kialakított térsorként életműve egyik legjelentősebb összegző eleme.

1989-ben Kálmán Istvánnal és Kampis Miklóssal megszervezik a magyar organikus gondolkodást tömörítő, főként építészekből alakuló Kós Károly Egyesülést, melynek kiállítása, konferenciája, posztgraduális képzése és negyedéves újságja a honi szakmai élet és kultúra meghatározó elemei.

1990-ben megbízzák a sevillai világkiállítás Magyar Pavilonjának tervezésével. Az épület üzenet a világnak a magyar néplélekről, kettősen orientált világunkról, kelet és nyugat közé szorított küzdelmes történelmünkről. Az üvegfödémbe ágyazott, gyökereit is mutató fa, a tükörképben is megépített enteriőr, a Janus-arcú tornyok, a pavilon komplex programja, a falba szorított kompország, a kapunemzet látnoki megjelenítése összegzése munkásságának. Az épületet – a rendszerváltás erőviszonyai miatt – kénytelen saját vállalkozásban magyar és székely szakemberekkel megépíteni. A pavilon nagy nemzetközi elismertségre tesz szert, Károly walesi herceg „a józan gondolkodás őrtornyának" nevezi. Építészeti szövetségek – mint a német, vagy a RIBA –, egyetemek –Dundee, Róma – tisztelik meg tiszteletbeli és díszdoktori címmel, 1997-ben megkapja a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérmét.

Az 1992-ben megalakuló Magyar Művészeti Akadémia az egyesület elnökévé választja. A 90-es években alkotói pályája kiszélesedik, mindig is energikus alkotóerejét templomok – Százhalombatta, Csenger, Pethőhenye –, díszletek – Bartók-trilógia –, beépítési és várostervek – Budapest Expó – középületek – az egri uszoda, a makói Hagymaház, a piliscsabai Stephaneum –, nemzetközi pályázatok és tervek – Windsor, London, Hannover, Benevento, Róma – jelzik, miközben fáradhatatlanul előadásokat tart Magyarországon, a Kárpát-medencében és külföldön. Munkásságát áthatja a Kárpát-medencében élők sorsa, műveiből, gondolataiból, közéleti tetteiből a befogadó közép-európai szellemiség sugárzik.

Az ezredfordulón programadó építészeti rajzait az Atlantiszi grafikákkal teljesíti ki, melyekben az létesülés és építés ívét a megtörtént és megtörténhetett-volna világáig tágítja, megidézve Goethe ősnövényét, Blossfeldt és Borges világát. A következő évtizedben építészeti tevékenysége Erdélyre és Makó városára koncentrálódik. A csíkszeredai katolikus templom angyalkupolás tere, a vargyasi református templom ősiségből növő falait folytató fa szerkezete a hely szellemiségéből merítik alapgondolatukat. Munkatársaival, a Kós Károly Egyesülés építészeivel és a Vándoriskolával részt vesz az évtized nagy magyarországi természeti és ipari katasztrófa utáni újjáépítéseiben a Beregben és Devecserben. Makóra tervezett épületei közül kiemelkedik a fürdő épületegyüttese, melynek kupolatere a feltörő termálvíz téri metamorfózisa. Utolsó nagy művében is érzékelhető alapvető alkotói magatartása, az Ég és Föld összekötése, ahol a tektonikus alépítményt és a lebegő kupolát a tiszta nyomásra szerkesztett szerkezetekkel tervezi egységes művé.

Összegző műve a személyes élményekkel is gazdag krisztinavárosi templom, melynek tervein 2004-től több fázisban dolgozik. Gazdag tervezői tapasztalata summázatának és poétikus látomásának köszönhetően az épület a nemzet templomaként, létezésünk ívét és világát jeleníti meg. Az épületről készült – önmagukban is grafikai műként értelmezhető – rajzait XVI. Benedek pápa – pappá szentelésének évfordulója alkalmából, a világ 60 meghívott művészének tartott vatikáni ünnepségen – megáldja.

Több mint fél évszázados munkássága alatt több száz épületet épített, több ezer tervet készített, melyben – ars poeticája szerint – mindig azt az egy épületet szerette volna megépíteni, „amely az emberiség kezdete előtt már állt a világban, a kezdetek világában, mint sugárzó, valóságos kép, az igazi otthon, az Aranykor eleven Háza."

Munkásságát a világban számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el, a XX. század utolsó harmadától induló nemzetközi organikus építészetet nevével fémjelzik. Hazánkban művészeti és közéleti tevékenységét 1969-ben Ybl-díjjal (Farkasdy Zoltán felterjesztésével), 1990-ben Kossuth-díjjal, 2001-ben Magyar Corvin-lánccal, 2003-ban Prima Primissima díjjal, 2011-ben Szent István-díjjal, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel ismerték el.

Élete utolsó napjáig, a rá jellemző rendkívüli odaadással dolgozott. Munkássága ugyan lezárult 2011. szeptember 27-i halálával, de életművében sok, kifejtésre váró és jövőbe mutató gondolatot hagyott nemcsak tanítványaira és szakmájára, de az egész nemzetére is.

_____________

Életrajzi adatok
Budapest, 1935. november 20.
Budapest, 2011. szeptember 27.

Tanulmányok
1954–1959: Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki kar                              
1999: DLA fokozat

Munkahelyek
1959–1962: BUVÁTI (Állami Tervező Intézet)
1962–1971: SZÖVTERV (Szövetkezeti Tervező, Kivitelező és Üzemszervezési Vállalat)
1971–1977: VÁTI (Városépítési Tervező Intézet)
1977–1981: Pilisi Állami Parkerdő gazdaság, építész tervezője
1981–1991: MAKONA Tervező Kisszövetkezet vezetője
1991–2011: MAKONA Kft. ügyvezető igazgatója

Oktatói tevékenység
1981–: Iparművészeti Főiskola, a MÉSZ Fiatal Építészek Körének tanára
1987: Nemzetközi Építészeti Akadémia tanára
1989–2011: Kós Károly Egyesülés-Vándoriskola
2005–2011: Budapesti Műszaki Egyetem, szerves építészet

Művészeti szervezeti tagság
1992–2011: Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet alapítója és elnöke
2011: Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagja, az MMA örökös tiszteleti elnöke

 

Társadalmi, közéleti szervezeti tagság
1989–2011: Kós Károly Egyesülés, alapító (Kampis Miklóssal és Kálmán Istvánnal)

 

Munkásság

Csernyus Lőrinc: Makovecz Imre építőművészete

„Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt a világban, a kezdetek világában, mint sugárzó, valóságos kép, az igazi otthon, az Aranykor eleven Háza. Néha, egy-egy helyen talán megvalósult belőle valami, de tapasztalnom kellett, hogy az én életem valósága sajnos rész szerint való, s míg az ősi kép egyre erősebben izzik a szememben, egyre távolabb kerülök a középponttól, egyre inkább ember leszek, magamra hagyatva a sötétség erőivel. Ezt az állapotot csak a növendékek, barátok szeretete világítja meg annyira, hogy Isten csöndje elviselhető legyen. Az eleven ház megfogalmazásáért volt minden: a mozgásformák figyelése, a minimális környezet keresése, a népművészeti minták szerkezetelemzése; minden, amivel foglalkoztam: az építés ősi szavai, a tér-idő folyamatosság, a dráma az építésben és az asszonyok faggatása az életről. Szeretném azt hinni, hogy az Úrnak van humora, megbocsátása ehhez az élethez, melyet én éltem. Erőt adott hozzá." (Makovecz Imre)

Makovecz Imre munkássága, munkáinak mennyisége a maga nemében egyedülálló. Magyarországon a klasszicizmus mesterei között voltak hasonlóan termékeny építészek. Különböző alkotó korszakait időrendben el tudjuk helyezni, de hogy teljességgel ismerjük és értjük-e, a válasz már nem egyértelmű. Életművének feltárása, rendezése korántsem ért véget, és akár egy-egy újabb terv vagy írás is adhat még információt a megértéshez.

Makovecz Imre korai munkáit nehéz megérteni Rudolf Steiner építészetének ismerete nélkül. A berhidai étterem (1963)[1], és a nagykállói áruház (1963) terve jól példázza az összefüggéseket. Az expresszív formálás, a beton, mint élő anyag mind azt a belsőből jövő erőt mutatják be, amely már előre vetíti Makovecz épületeinek tektonikai értelmezését. Az épület-lény szürreális imaginációjának bemutatása egész életművében megjelenik. Fontos megemlíteni, hogy Steiner nemcsak az építészetével, hanem filozófiájával az antropozófiával is hatott Makovecz Imrére. Makovecznél, ahogy Steinernél is kiindulási pont a természet teremtő erőinek átélése, illetve a természet mintáin alapuló új formák létrehozása. Steiner formai hatása tetten érhető a velencei (1963) és szekszárdi vendéglőnél (1964) valamint a balatonszepezdi borozónál (1965). A három épület antropomorf formálását jól mutatja be az egymás mellé tett három Makovecz-rajz is. A belső terek kialakításában szerepet kapott az euritmiai mozgások leképezése és a „mozgáskísérletek" első térbeli eredményei. Ez a térbeli-időbeli állapot szemből és hátulról nézve szimmetrikus, vagy majdnem szimmetrikus, oldalról nézve pedig aszimmetrikus.

Későbbi házainak nagy része is ennek az idő- és térbeli mozgásnak az architektonikus rögzítése. Az építés drámájának egy kimerevített filmkockája.       Már ezeknél az épületeknél is észre lehet venni a makoveczi tektonikai felfogást. (Makovecz a statika szó helyet általában a tektonika kifejezést használta). Az alul nehezebb és monolitikusabb anyagok használata felfelé az ég felé egyre könnyebbé válik, és egyre inkább hasonlít a növényvilág struktúrájára. A ferde támok, szaruzatok, a központi oszlopok egyszerre szerkezeti és térformáló megoldások. Makovecz korai házainál – mint szerkezeti elem – megjelenik a növény életének valamennyi alakváltozása. Ide tartozik még a mezőgazdasági kiállítás Gulya csárdája (1966) és a tatabányai Csákányosi csárda is (1966). A sárospataki Bodrog áruháznál (1969) az organikus tartóváz hatalmas beton épületplasztikává válik. Külső levelek veszik körbe a belső tereket. Az eddig alkalmazott mozgásképlet homlokzati felületté válik. Elmondása alapján Makovecz ekkor jött rá arra, hogy az akkori Magyarországon az a betontechnológia (szerkezeti és felületképzés), amit szeretett volna a házainál megvalósítani, nem volt kivitelezhető.

A szerkezeti változások a növényi metaforákból az emberi metaforák felé fordulásban jól érzékelhetők. Makovecz az oszlopról induló támrendszerből a bordaszerű tartók felé fordul. Ennek első példája a gyulavári vendéglő. Az antropomorf, bordákat idéző tartórendszer a velencei ifjúsági tábor épületeinél látszik a legjobban. Itt a külső és belső térelhatárolás egyben a tartószerkezet is. A homlokzat egyben metszet is. A hosszoldalak nyílászárók nélküli felülete ezt a szerkesztési módot még jobban kihangsúlyozza. A „mozgáskísérletek" fontos alaphelyzetei jelennek meg e korszakának a tervein és házain. Ez vonatkozik a „minimál tér" pályázati munkájának kettős burok ábrázolására is. A belső burok használata a budapesti farkasréti temető, ravatalozó belső terénél (1975) kristályosodik ki a legjobban. Ennek a szerkezeti megoldásnak a legkiforrottabb eredménye később a sevillai magyar pavilonban (1990) ölt testet.        

Sárospataki művelődési ház

A sárospataki művelődési házzal (1972) elérkeztünk Makovecz Imre alkotói pályafutásának egyik legkiemelkedőbb épületéhez, mely mintegy a korábbi munkáiban látható tektonikai rendszerek összefoglalása is. A monolitikus alsó szint és fölé boruló egytömegű tetőszerkezet ezt a két részt markánsan elválasztó visszahúzott ablaksáv kompromisszum nélkül mutatja be az épületszerkezetek egymásra épülő rendszerét. A korai vendéglők íves vasbeton erkélylemezei, melyek itt az épület homlokzatán és a belső terekben is fellelhetők már a későbbi hasonló vagy nagyobb léptékű házakra utalnak. (Szigetvár, Witten-Anen, Makó) Az antropomorf fejezetű vasbeton oszlopokról induló íves ragasztott tartók és térbeli ferde támaszos megoldások is sorra fognak visszaköszönni a későbbi munkákon. Az alaprajzi tagoltságából és az U alakú elrendezésből adódik, hogy nagysága ellenére is szervesen illeszkedik városi környezetébe. Az épület tervezésénél a tápéi álcsat[2] elemzése segítette a munkában. Egy ősi magas kultúrának a jeleit fedezi fel a magyar népművészet jelrendszerében, amelyeket a két dimenzióból kiterjeszt a harmadikba is. Azaz térbelivé növeli őket. Ezáltal a hely szellemét sikerül egyetemessé tágítani. A Napló I. és II. a kutatásainak és vizsgálódásainak az összessége.[3] A mindenhol jelen lévő kettőséggel foglalkozva jut el a közép makoveczi fogalmához. A kettőség, mely mindenhol jelen van, Kelet és Nyugat, fény és árnyék, pogány és keresztény, jó és rossz, férfi és nő, népi és magasművészet a középben nyer értelmet. A közép Makovecz számára Közép-Európát, a Kárpát-medencét jelenti. A makoveczi emlékezésben a középnek időbeli és térbeli kiterjedése is van. A világ kettősségének feloldását csak a közép fogalmának tisztázásával lehet elérni. A megoldás a szerves gondolkodás és a stílust teremtő művészet összeépítése az alkotó ember belső szellemi világában.

Visegrádi kiránduló központ

Visszatérve Makovecz Imre építészetére, a következő korszakát a visegrádi évek és a faluház mozgalom idejére tehetjük. Fontos megemlíteni, hogy itt tudott az állami tervező intézetek számára elfogadhatatlan világából kiszabadulni. És itt kezdte kiépíteni azt a fiatal építészekből álló társaságot, mely a visegrádi táborokon keresztül vezetett a MAKONA Kisszövetkezet megalakulásáig, majd később a Kós Károly Egyesülés és a Vándoriskola létrejöttéig.

Építészetében új minőséget a visegrádi kiránduló központ épületei (1978) hoznak. Ezek közül is a mosdó épületek. Mind alaprajzi elrendezésében, mind a metszeteiben ugyanazt a szerkesztési elvet követi. Hogy lehet egy gömböt határoló felületet síkba kiteríteni. A végeredmény két egymásba vágó S rúna, melyet, ha sorolni kezdek, eljutok a magyar vagy egy ősibb népművészet alapjeléhez, mely kísértetiesen hasonlít a jin-jang szimbólumra. A síkba terített két jel egymással szembefordítva adja az épületalaprajzot, függőleges vetületük a metszetet és az épület tömeget. A kirándulóközpont többi épülete érdekes módon sokkal merevebb, szigorúbb szerkesztési elvre épül. Az egyenlő szárú háromszög, mint alapelem a kiindulási pont. Ebből lép tovább a hatszög felé. Tömegformálásában már megjelennek az íves formák és felületek, de azok is leírhatók a matematika képleteivel. Ezekben a terekben az építész szándéka egyértelmű: az emberek kerüljenek minél nagyobb összhangba a környezetükkel. A homlokzati felületek egységesen fából, úgynevezett zsalus deszkafedéssel készülnek az alaptól az épület záródásáig. A fedés rajzolata követi az alaprajz mértani szigorúságát. Ez változik meg a tokaji közösségi épületnél és a dobogókői síháznál, valamint a baki faluháznál. Itt a granica-fedés valójában hajazattá, tollazattá, szerves burkolattá alakul át. A visegrádi korszakának méltó lezárása az Erdei Művelődési Ház (1984). Az épület egy dombház, mely a földből nő ki. Az egymásba metsző kettős kupolát tizenkét oszlop tartja. Az oszlopfőkön a zodiákus csillagjegyek szerepelnek.

Közösségi és faluházak

A tokaji közösségi házzal (1977) kezdődött az a közösségi építési folyamat mely egyre nagyobb szerepet játszott Makovecz Imre életében. Makovecz Imre – ahogyan azt tanítványai, követői hangsúlyozzák – az építést drámaként, olyan hosszan tartó folyamatként írja le, amelyben az építés és az azt megelőző tervezés során a döntéshozók, a helyi lakosság és a szakértők együtt keresik az adott feladat optimális megoldását. A párbeszéd, az egyeztetések időszakában egymást befolyásolják, sőt alakítják. Makovecz Imre a küzdelmes viták során felismerte, hogy mindenkit a saját szakértelmében kell bevonni a folyamatba, és arra is rájött, hogy a települést megújító, tervező munkában a bevonás, a részvétel segítése sajátos hozzáértést igénylő, összetett tevékenység, amelyhez a legtöbbször szükség van külső közösségi szakemberekre.

Beke Pállal és Varga Tamással való találkozása több évtizedes közös munkát jelentett. Az önállóságukat vesztett falvakra koncentráltak. Mentették, ami még menthető volt. Erkölcsi és művészi értelemben egyaránt a tönkretett faluházakat igyekeztek talpra állítani. Egyre-másra tervezi a faluházakat, toldásokat, bővítéseket. Ez az időszak a közösségi széthullás korszaka volt Magyarországon. A falvak lassú elnéptelenedésének korszakában épültek meg az első faluházak. A zalaszentlászlói faluház (1981) azért is jelentős Makovecz műveinek a sorában, mert bár itt volt leginkább kiszolgáltatva a külső körülményeknek, továbbá számos más művéhez viszonyítva ez „minimalista" mű, építészeti szempontból mégis az egyik legjelentősebb, mert egyszerűségében is rendkívüli kifejezőerővel bír.

Ettől az időtől kezdve Makovecz tervezési módszerében egyre nagyobb jelentőséggel bír az emlékezés, a személyes emlékezet megléte, szemben a hivatalos történelemmel. Épületeinek története van, melyek aztán építészeti elemekben, formákban meg is jelennek a házain. Az építés drámájának a folyamata Makovecznél nem választható el az emlékezettől, illetve az emlékezésen keresztül az eredethez történő alászálláshoz. A „lehetett volna", építészeti megformálásáról van szó. A faluházak között ennek kiemelkedő példája a kakasdi faluház (1986). A faluban élő székely és sváb nemzetiségek történelmének állít emléket az épület. A két eltérő kultúrát expresszív építészeti eszközökkel ábrázoló tornyok és az összekötő szárny Makovecz Imre és a falu közös akaratán alapuló párbeszéd eredménye. A szigetvári vigadó (1985) volt az utolsó tervek egyike, ahol Makovecz Imre még saját kezűleg rajzolta a kivitelei terveket és csomóponti részleteket. A sárospataki cour d'honneur mintájára készült el az utcai két szárny. Viszont az eldőlő homlokzatok és a még szárny nélkül ábrázolt tornyok egy újabb korszakváltás eljövetelét sejtetik.

Templomok

A rendszerváltozást megelőző években egyszerre két templom megtervezésére kap megbízást. A siófoki evangélikus (1986) és a paksi római katolikus templomra (1987). Ez a két terv jól példázza Makovecz Imre ökumenikus alapon nyugvó vallásos hitét. Pályája folyamán, különösen a késői években, egyre több egyházi megbízást kap, sokat a határon túlról, de a szakrális építészetről vallott felfogása nem változik. A siófoki templom építészeti gyökere a szigorúan szerkesztett hatszög alaprajzú házaiban keresendő. Evvel szemben a paksi templom a népművészeti jelekből levezetett S-rúnákból építkezik. Ez az elv még a templomon kívül is folytatódik, egymás után kilencszer jelenik a templom park növényzeti elrendezésében. Itt használ először természetes palafedést, ami aztán több későbbi művén is megjelenik. (sevillai pavilon, százhalombattai római katolikus templom, makói fürdő és művelődési ház). A két templom kapcsán kell megemlíteni Makovecz Imre angyal ábrázolásait. Itt jelennek meg először kézzelfoghatóan, mint építészeti elem és az épület szerves részeként értelmezhető szobrok formájában. Az előképek Medgyaszay István rárósmulyadi templomán illetve Wim Wenders Berlin felett az ég filmjében keresendők. Az angyalok megfigyelőként járnak a világban, nem tudnak beavatkozni az emberek életébe, azok nem is látják őket, azonban képesek inspirálni az embereket és új életerőt adni nekik. Ha az arcukat nem is látjuk (paksi templom) ábrázolásuk, ruházatuk teljesen emberszerű, mintha köztünk élnének.

Sevillai pavilon

Makovecz Imre számára a nemzetközi elismerést a sevillai pavilon (Spanyolország) hozza meg. Az épület kommunikációs és szimbolikus erejénél fogva is egyedülálló példa arra, hogyan tud egy építész saját benső világáról és egyidejűleg hazájáról is önarcképet felmutatni egy kiállítási pavilonban. A pavilon építészeti összegzése addigi alkotó tevékenységének. A bordaszerű tartószerkezet, a földfeltöltésből induló monolitikus felületképzés, a kelet-nyugat határán álló toronysorozat, mint a közép meghatározása a kettős homlokzati ábrázolással együtt mind a makoveczi építészeti esszenciának a része. Az épület belsejében lévő, az üvegfödémben álló tölgyfa, mely egyszerre mutatja meg a földalatti és földfeletti világot, az atlantiszi korra utal. Az üvegfödém alatt egy kupola van fejjel lefelé megépítve, és úgy van megvilágítva, hogy az végtelenített teret érzékeltessen, tehát az üvegfödémhez közelítve érezze mindenki azt, hogy a lent és fent, hogy viszonyul egymáshoz.

A sevillai pavilon egyszerre összegzi a farkasréti ravatalozó, a siófoki és paksi templom, kakasdi faluház építészetét és előrevetíti a lendvai színházat (1991) és a piliscsabai Stephaneumot (1995). Piliscsabán ismét az idő és tér együttese jut főszerephez. Az építészet itt ismét „a megtörtént és a megtörténhetett volna" lehetőségeit vázolja fel. Az idő bemutatása a cél építészeti eszközök felhasználásával. A Piranesi-szerű látomások, a megmerevedett lombozatok, és az egymásra dőlő vagy éppen felálló terek együttes alkalmazása valójában egy architektonikus színházi cselekmény. Az épületet használók tudat alatt mindennap megélik ezt a színházi eseményt.

Rajzok, vázlatok, írások

Makovecz olyan tökélyre fejlesztette a szabadkézi rajzolás művészetét, hogy minden egyes vázlata, skicce egy-egy önálló képzőművészeti alkotás. Rajztudása, arányérzéke, térlátása egyedülálló az építészek között. Ugyanez vonatkozik a munkabírására is. Minél többet szeretne magából kiadni. Minél többet szeretne a tanítványainak átadni. Fizikai erejének csökkenésével nem foglalkozik. Minden egyes újabb munkához egy újjászületett Főnix madár erejével kezd hozzá. Növények, angyalok, meg nem valósult tervek. Tulajdonképpen ez a kiindulási pontja Makovecz Imre Rajzok 2003 című albumának, de ennél azért többről van szó. Makovecz Imre 1999-ben kezdte el az album rajzainak elkészítését. Mindig is foglalkoztatta a tájak, növények, és az épületek szimbiózisa, amely az emberi alkotóerőnél na­gyobb erő jelenlétét sugallta. A rajzaiban alkotta meg a múlt és jövő építészetét. Előre és hátra közlekedett az időben és a tájban, a „lehetett volna" világában.

Vannak egyedi motívumok, melyek időről-időre megjelennek Makovecz tervein, egy-egy nem közvetlen építészeti funkciót hordozó elem, amelyek azon­ban az építész felfogása szerint a teljes körű kom­munikáció részei: az épületben felbukkannak saját előzményeinek, ma már nem létező, hajdanvolt kör­nyezetének töredékei. A földalatti világ nem csak morfológiai képleteket vet a fel­színre, hanem az elsüllyedt kultúrák emlékei is. A rajzaiban összemosódnak a kint és bent fogalmai. A házak az építés antropomorf jelentéstartalmú szavaival felöltöztetve válnak valósággá.

A növényi rügyek, kibomló levelek és virágok minden másnál erőteljesebben és szem­léletesebben tükrözik a természetben rejlő forma­erőket, erejüket és szépségüket. Az Atlantisz-sorozat ezt a természetes formaerőt nagyítja fel. Így a természet saját formái válnak építészeti léptékű elemekké.

Makovecz számára az agy, a kéz, a ceruza és a papír kapcsolatának beavatási szertartás jellege van, ami nem pótolható a számítógép virtuális világával. Ez nem pótolható a számítógép virtuális világával. Ő birtokában volt ennek az ősi tudásnak. Nála az Idő egyik szinonimája a Kortalanság.

Utolsó évek

Utolsó éveiben a megépült és megtervezett házainak nagy részét szakrális épületek adták. Újfajta térmodellekkel kísérletezik az egyszerűség és az összetett egyszerűség között utazva. Mivel számára már nincs sem szerkezeti, sem materiális nehézség az építészetben, ezért néha csak egész egyszerű vázlatokat rajzol. Ennek ellenére azok az épületek, melyeknek a sorsát a befejezéséig végig tudta kísérni, kiérlelt tökéletes alkotásokként szerepelnek a hatalmas életműben. Százhalombatta: római katolikus templom (1995), Petőhenye: római katolikus templom (1999), Csíkszereda: római katolikus templom (2001), Vargyas: református templom (1995), Csenger: görög-katolikus templom (1999), Kolozsvár: református templom (1994). A makói fürdő első ütemének (2007) átadására már Makovecz Imre halála után került sor. Az előbbiekben ha szakrális épületekről írtam, akkor azok az Isten házait jelentették. Makovecz Imre, ha más funkciójú épületet is tervez, akkor is hatását tekintve szakrális tér lesz belőle. Ilyenformán a makói fürdő, a víz és a tisztaság temploma. A történelem során a római és a török fürdő kultúra is itt hagyta az örökségét, mely a mai napig megmaradt a magyarság emlékezetében. Ennek az emlékezésnek az építészeti megfelelője a makói épület. Alapvetően a fürdő centrális terei, a vízbe és térbe állított antropomorf fejezetű oszlopok és a középen lévő növényszerű levegő-torony a külső és belső relaxációt, a megtisztulást segíti elő.

2005-től haláláig a budapesti felső-krisztinavárosi templom terve és jövője foglalkoztatta. A helyszínen gyerekkorában már elkezdtek építeni egy templomot, de a II. világháború miatt nem fejezték be. A történelemnek köszönhetően egy fizikailag és szellemileg is megnyomorított épület kezdeményből kellett a meglévő alaprajz felhasználásával egy új templomot tervezni. Makovecz többször is átdolgozta legelső vázlatát. Mindent szabad kézzel rajzolt. A legapróbb részletekig átgondolta ezt a látomásszerű világot. Kijelenthetjük, hogy szellemi örökségének egyik, ha nem a legfontosabb része ez a terv. Mi utódok és tanítványok próbáljuk, ahogy más munkáinál is tettük, a maximumot kihozni a rajzokból. Sajnos a Mester jelenléte nélkül.

Adódik a párhuzam a katalán építész, Antoni Gaudí és Makovecz között. Életük fő művét nem tudták befejezni. Gaudí az építés közben hagyta magára katalán nemzetét, míg Makovecz már a tervkészítés fázisában átlépett a magyarok égi otthonába. De ahogy a Sagrada Familia el fog készülni, úgy a budapesti felső-krisztinavárosi Szent-Mihály templomban is megszólalnak majd a harangok.

[2016]

[1] Az évszámok a tervkészítés idejét jelölik. Megépült ház esetében az átadás dátuma a műtárgyjegyzékben található.
[2] Tápé népvándorlás kori település volt. Ma Szeged egyik városrésze. Régészeti feltáró munka során került elő az egyik sírból az ezüst álcsat. (László Gyula: A népvándorláskor művészete Magyarországon, Corvina, Bp., 1974)
[3] Makovezc Imre: Napló I. képzőművészeti minták, szerkezetelemzési meditációk 1974–78. Napló II. jelekről, épületekről

 

Diplomaterv, ravatalozó BME (1959)
Mezőgazdasági faluközpont (1959)
Napló, Hamis történelmi ráismerés háza (1978)
Abasár, családi ház (Dr. Nagy Dezső, 1987)
Ábrahámhegy, családi ház (Göbölyös Jenő, 1972)
Ábrahámhegy, műtermes nyaraló (Göbölyös Gyula, 1972)
Alaszka, USA, családi ház (Rudolf Andor, 2001)
Almásneszmély, általános iskola (1988)
Almásneszmély, általános iskola, napközi épület (1988)
Alsóörs, családi ház (Tóth László, 1997)
Apajpuszta, családi házas lakótelep (1973)
Árpádhalom, bálványfa (1987)
Bácsalmás, áruház (1968)
Badacsonytördemic, borfeldolgozó (1968)
Badacsonytördemic, családi ház (Thaly Géza, 1988-94)
Bagod, Faluháza, rekonstrukció (1984-87)
Baj, családi ház (Baranyai László, 1984-87)
Baja, családi ház (Harsányi Zsolt, 1994-97)
Bak, faluház (1985-88)
Bakonyoszlop, családi ház (1985-89)
Bakonyszentkirály, családi ház (Háry, 1985-89)
Bakonyszentkirály, családi ház (Zsolt, 1985-89)
Bakonyszentkirály, orvosi rendelő (1985-89)
Bakonyszentkirály, Vár-hegy, falubővítés, iskola, tanulmányterv (1984)
Balassagyarmat, szabadtéri színpad (Palóc Múzeum, 1979)
Balatonakarattya, nyaraló (Bakay, 1970-72)
Balatonalmádi, nyaraló (Gergely, 1986)
Balatonfüred, hajókikötő (1995)
Balatonfüred, Halászkert vendéglő (1964-65)
Balatonfüred, Koloska csárda (1967)
Balatonkenese, nyaraló (Ziegler Tibor, 1974-76)
Balatonszabadi, Dózsa-major, beépítési terv (1983)
Balatonszabadi, Dózsa-major, családi ház (Istvándy Lajos,1983-86)
Balatonszabadi, Dózsa-major, családi ház (Mókusz,1986)
Balatonszabadi, Dózsa-major, családi ház (Szalay Ferenc,1983-86)
Balatonszabadi, Dózsa-major, családi ház (Varga Csaba,1986)
Balatonszepezd, étterem (1963-64)
Balatonszepezd, Szövosz-üdülőtelep (1965-67)
Belgrád, Szerbia, lakóház (1990)
Benevento, Olaszország, városközpont (2000)\
Berhida, vendéglő (1963-64)
Berlin-Köpenick, Németország, szálloda (1996)
Budakalász, nyaraló (Ziegler Péter, 1980-83)
Budakeszi, családi ház (Molontay, 1999-2001)
Budapest, Duna, Színház-hajó (1993-94)
Budapest, I., Lánchíd, Városegyesítés Centenáriumi emlékműve (1973)
Budapest, I., Márvány utca, Szövterv-TOT-IKV székház (1970)
Budapest, I., Tabán, Dózsa György tér, emlékmű (1995-96)
Budapest, II., Budaliget, Előd Vezér utca, családi ház (1979)
Budapest, II., Gugger-hegy, Vereckei út, családi ház (Hampel Katalin és Aubeck Tamás, 1981-84)
Budapest, II., Hűvösvölgy, Nagyrét, kemping (1981)
Budapest, II., Kis-Hárshegy, kilátó (1982)
Budapest, II., Kondorkert utca 9., ikerház (Pete Ernő és Megyeri Lajos, 1985-91)
Budapest, II., Máriaremete, családi ház (Czédli, 1979)
Budapest, II., Máriaremete, családi ház (Vörösbaranyi-Fekete, 1979)
Budapest, II., Nagy-Hárshegy, kilátó (1982)
Budapest, II., Pasarét, Hargita utca, családi ház (Juhász Péter, 1985-88)
Budapest, II., Pasarét, Pasa-park, Nemzeti Lovarda (1995)
Budapest, II., Schönherz utca 11., családi ház (Richter Károly, 1983-85)
Budapest, II., Szalamandra út, családi ház (Szervátiusz Tibor, 1977)
Budapest, II., Templom utca, családi ház (Richter Károly, 1983-85)
Budapest, II., Törökvész lejtő, családi ház (Gubcsi Lajos, 1983-86)\
Budapest, II., Törökvész út 68., ötlakásos társasház (Barabás Tibor, 2005-)
Budapest, II., Törökvész út 76., hatlakásos társasház (1983)
Budapest, II., Törökvész út 78., ikerház (Dózsa-Koltay, 1989-92)
Budapest, III., Csillaghegy, strandfürdő bővítése (1971)
Budapest, III., Jablonkai út, családi ház (Dr. Literáty Nagy Péter, 1992-93)
Budapest, III., Kecske utca, irodaház (1994-96)
Budapest, III., Kiscelli templom, díszlet (Terényi Ede - Odüsszeusz, 2001)
Budapest, III., Óbuda, sporttelep (1961)
Budapest, III., Pók utcai lakótelep, pavilonok (1984)
Budapest, III., Testvérhegy, családi ház (Menrich Sándor, 1988)
Budapest, IV., Megyeri híd, M0 autópálya észak hídja (1993)
Budapest, IX., Ferencváros, Csont utca, raktár (1962)
Budapest, Mezőgazdasági kiállítás, gulyáscsárda (1967)
Budapest, Nemzeti Színház, díszlet (Páskándi Géza - Tornyot választok, 1993)
Budapest, Nemzeti Színház, díszlet (Shakespeare, Lear király, 1994)
Budapest, Operaház, díszlet (Bartók Béla 3 színpadi művéhez, 1993)
Budapest, V., Belváros, Semmelweis utca, Magyarok Háza (1995)
Budapest, V., Lipótváros, Kossuth tér, 1956-os emlékmű (1991)
Budapest, VII., Erzsébetváros, Rákóczi út, szálloda (1989)
Budapest, VIII., Józsefváros, Mikszáth Kálmán tér, piarista kápolna átalakítása (1963)
Budapest, VIII., Józsefváros, Szentkirályi utca, irodaház (Comporgan, 1990-94)
Budapest, VIII., Kerepesi úti temető, Antall József síremléke (1996)
Budapest, X., Kőbánya, Dorogi utca, családi ház (Kálmán János, 1987-89)
Budapest, X., Kőbánya, Gulyás csárda (1966-67)
Budapest, X., Rákoskeresztúri köztemető, Halottak temploma (1985)
Budapest, X., Rákoskeresztúri köztemető, Ravatalozó (198-)
Budapest, XI., Albertfalva, Hunyadi János út, mézüzem raktár (1962-63)
Budapest, XI., Gazdagrét, Szent Angyalok temploma (1990-93)
Budapest, XI., Gellérthegy, Sziklakápolna berendezése (1992-93)
Budapest, XI., Kelenföld, Szent Gellért plébániatemplom (1983)
Budapest, XI., Lágymányos, BNV Vásárváros (1959-60)
Budapest, XI., Lágymányos, Expo '96 (1992-94)
Budapest, XI., Sasad, Brassó utca, társasház (1983)
Budapest, XI., Sashegy, Meredek utca, családi ikerház (Putics József, és Vojnár Zoltán, 1982-85)
Budapest, XII., Farkasrét, Fodor utca, családi ház (Fóth Ernő, 1968-74)
Budapest, XII., Farkasréti Temető, ravatalozók (1975-77)
Budapest, XII., Kútvölgy, Csipke utca, hétvégi ház (Makovecz Imre, 1974)
Budapest, XII., Kútvölgy, Csipke utca, katolikus szociális otthon (1994-96)
Budapest, XII., Kútvölgy, társasház (1990-1992)
Budapest, XII., Normafa, Eötvös utca, raktár (1979)
Budapest, XII., Normafa, síház és gondnoki lakás (1978)
Budapest, XII., Orbánhegy, Királyhágó tér, társasház (2001)
Budapest, XII., Svábhegy, családi ház (Aubeck Tamás, 1989)
Budapest, XII., Svábhegy, Hangya utca, családi ikerház (Scherich-Rákóczi, 1984)
Budapest, XII., Svábhegy, Karthauzi út, családi ház bővítés (Olasz Ferenc, 1993)
Budapest, XII., Svábhegy, Költő utca, OKTH székház (1980)
Budapest, XII., Széchenyi-hegy, Népművészetek háza, (1984)
Budapest, XII., Széchenyi-hegy, Rege park, vendéglátó pavilonok (1981)
Budapest, XII., Városmajor, Szabadtéri Színpad vetítőháza (1959-60)
Budapest, XII., Zugliget, Janka utca, tűzoltóálomás (1976)
Budapest, XIII., Újlipótváros, Hegedűs Gyula utca, társasház (2000)
Budapest, XIX., Kispesti Temető, ravatalozó (1975)
Budapest, XVII., Rákoskert, Borzavár utca, családi ház (Seregi János, 1995-97)
Budapest, XVII., Rákosliget, Bártfai utca, családi ház (Szabó Sándor, 1985-89)
Budapest, XX., Pesterzsébet, lakótelep beépítési terv (1959-62)
Budapest, XXII., Budafok, Tanító út, családi ház (Gálik Róbert, 1981)
Budapest, XXII., Budafok, Vadászforduló utca, családi ház (Slezák-Ruttkay, 1987-92)
Budapest, XXII., Budatétény, családi ház (Gubcsi Lajos, 1995-98)
Budapest, XXII., Budatétény, Jókai utca 34., családi ház (Gálik Róbert, 1986-92)
Cegléd, áruház (egykori Hitelbank bővítése - ifj. Nagy István, 1996)
Csenger, adventista imaház (1989-92)
Csenger, görögkatolikus templom 1. (1997)
Csenger, görögkatolikus templom 2. (1999-2000)
Csíkszereda, római katolikus templom (2001)
Csoma, római katolikus templom (1993)
Csorna, áruház (1966-69)
Csurgó, Csokonai utca 19-21., református templom (1993-94)
Debrecen, Faraktár út 5., családi ház (Kiss Ferenc, 1987-91)
Debrecen, Kálvin tér, városközpont (1976)
Debrecen, Mester utca 22., családi ikerház (Bujdosó-Bényei, 1989-92)
Dinnyés, horgásztelep (1979)
Diomede-szigetek, USA-Oroszország, ötletpályázat (1989)
Dobogókő, büfé (Lőrincz László, 1989)
Dobogókő, síház (1979-80)
Dombóvár, családi ház (Ozorai Gábor, 1982)
Dombóvár, művelődési központ, bővítés (1986)
Dombóvár, szálloda (1968-71)
Dombóvár, szoborpark (1986)\
Dugny, Párizs, Franciaország, középiskola (1992)
Dunaalmás, ravatalozó (1970)
Dunaföldvár, Béke tér, beépítési tanulmány (1984)
Dunaföldvár, üzletsor (1989)
Dunakeszi, Varsói utca 7., családi ház (Kovács László, 1985-86)
Dunamocs, Szlovákia, családi ház (Dr. Horváth Lajos, 1989)
Dunaszerdahely, Szlovákia, polgármesteri hivatal (1995-98)
Dunaszerdahely, Szlovákia, Templomtér rendezése (1994-2000)
Eger, sportuszoda (1993-2000)
Eitorf, Németország, családi ház (Hansgeorg Liessen, 1992-95)
Engen, Németország, ökumenikus kápolna (1999-2001)
Esztergom, Búbánat-völgy, nyaraló (Márkosi Lajos, 1973)
Esztergom, Királykunyhó, vadászház (1982)
Esztergom, Vaskapu, kirándulóközpont (1983)
Esztergom, Vaskapu, ravatalozó (1983)
Gádoros, családi ház (Kovács János, 1979-82)
Gádoros, Lenin utca 26., családi ház (Kovács János, 1979-82)
Gálosfa, kastélyszálló bővítése (1991)
Gárdony, Árvácska utca 23., hétvégi ház (Ripka Ferenc, 1979)
Göd, Alagi-major, díszeterm faliképe (1975)
Göd, Kernstok Károly utca 14., családi ikerház (Dr. Erdődy András, 1982-86)
Göd, Kossuth Lajos utca 49., hétvégi ház (Dóczy Ödön, 1986-88)
Gödöllő, Agrocenter, mintapavilonok (1989)
Gödöllő, családi ikerház (Szabó Zoltán, 1988)
Gödöllő, Százszorszép utca, családi ház (Dr. Hudák Péter, 1990-93)
Gölle, vendéglő (1965-67)
Graz, Ausztria, Schlossberg, Orwell-installáció (1984)
Graz, Ausztria, Trigon múzeum (1988)
Gyomaendrőd, családi ház (Varsányi Gyula, 2007)
Gyöngyös, Kertész utca 83., családi ház (Csortos nándor, 1988-91)
Győr, Czuczor Gergely Bencés Gimnázium kápolnája (1993-95)\
Győr, Duna Iparcikk Áruház (1969-72)
Gyulavári, kisvendéglő (1969)
Hajdúszoboszló, harangmúzeum (Jenei-Oborzil, 1994)
Hannover, Demeterhaus, Továbbképző és Kultúrközpont (1998-99)
Hannover, Expo 2000 ötletpályázat (1995)
Hódmezővásárhely, fedett sportuszoda (2001)
Hódmezővásárhely, színház (2001)
Hortobágy, madármegfigyelő tornyok (1975)
Hőgyész, áruház (1966)
Jászapáti, művelődési ház (1983-87)
Jászberény, családi ház (Váradi Csaba, 1988-92)
Jászberény, Kálmán utca 8., családi ház (Váradi Csaba, 1988-92)
Jászkisér, művelődési ház (1982-85)
Kakasd, faluház (1986-94)
Kakasd, II. világháborús hősi halottak emlékműve (1990)
Kaposvár, családi ház bővítése (Kósa Ferenc, 1981)
Kaposvár, Cseri út, ABC áruház (1968-69)
Kaposvár, közigazgatási központ beépítési terve (1977)
Káptalanfüred, nyaraló (Bakay Árpád, 1968-69)
Karancslapujtő, családi ház (Kovács, 1985-87)
Karancslapujtő, Palóc falu, falubővítés (1985)
Kassa, Szent Erzsébet templom tornya (2001)
Kecskemét, autóscsárda (Haladás ÁFÉSZ, 1969)
Kékestető, magassági pont, emlékmű (1985)
Keszthely, családi ház (Kastélykör, 1982)
Keszthely, idegenforgalmi pavilon (dr. Boros Károly, 1990)
Kisújszállás, Ostrom út 6., családi ház (Szitás József, 1995)
Kocsord, Székely Hadosztály emlékműve (1992-95)
Kolozsvár, Románia, református templom és szálloda (1994-97)
Kongalv, Svédország, tanárképző iskola és kultúrközpont (1996)
Kölcse, vendégfogadó és üzlet (1966-68)
Lakitelek, Tőserdő, madármegfigyelő torony (1975-76)
Leányfalu, Dunakanyar Vendéglátó étterem átalakítása (1971)
Leányfalu, Erkel utca, családi ház (Kolos, 1983)
Leányfalu, Gyulai Pál utca, családi ház (Szász István, 1995)\
Leányfalu, nyaraló (dr. Hidas Györgyné, 1970)
Lébény, faluközpont (1971)
Lendva, Szlovénia, színház (1991-)
Lendva, Szlovénia, zsidó iskola, tetőkiegészítés (1991)
Letenye, Mura áruház (1965-69)
London, Anglia, kiállítási pavilon (1997-98)
Makó, családi ház (Buzás Péter, 1999)
Makó, fedett uszoda (2001)
Makó, főtér parkosítása (2001)
Makó, Hagymaház, művelődési ház (1996-2000)
Makó, településvizsgálatok (1999)
Mártély, Boldogasszony házacskája, kápolna (2000)
Mártély, Művészeti alap üdülője (1987-89)
Mártély, nyaraló (Makovecz-család, 1995-97)
Mátészalka, Csokonai utca 5., családi ház (Pénzes Ottó, 1993-94)
Mátészalka, idősek háza (2001)
Mátrafüred, családi ház (dr. Rott Zsuzsa, 1999-2000)
Mátraháza, Erdészeti Szakiskola erdőtemploma (1989)
Mátranovák-Homokterenye-Nádújfalu, faluközpont (1983)
Mátraterenye, községközpont (1983)
Mikepércs, református lelkészlak és gyülekezeti terem (1985)
Mindszentkálla, nyaraló (Molnár Imre, 1987-88)
Mogyoród, Szent László kápolna (2000-2001)
Moszkva, Szovjetunió, lakótelep (1960)
Nagykálló, áruház (1963)
Nagykanizsa, Kilián György utca 3., családi ház (Laki Balázs, 1988-91)
Nagykáta, panzió (1989-92)
Nagykovácsi, családi ház (Fonyódi, 1990-93)
Nagykovácsi, családi ház (Ormos, 1993-95)
Nagyvárad, Románia, katolikus szociális otthon (1994)
Nagyvázsony, élelmiszerbolt (1963-64)
Neszmély, általános iskola (1987-91)
New York, USA, Adam Purple park átalakítása (1984)
Nosza, Jugoszlávia, római katolikus templom (1999)
Nyíregyháza, szakközépiskola, tornyok (1988-89)
Nyíregyháza-Sóstó, családi ház (dr. Frankovics Zsolt, 1987)
Orosháza, családi ház (Fekete, 1988-91)
Oszkó, faluház és általános iskola bővítése (1987)
Paks, 2000 lakás telepítési tanulmányterve (1985-87)
Paks, családi ház (1986 lehet hogy Jákli Péter)
Paks, családi ház (Jákli Péter, 1985-87)
Paks, Duna utca - Dózsa György utca - Táncsics Mihály út, beépítési tanulmányterv (1986)
Paks, hétvégi ház (Horváth István, 1984-87)
Paks, lakótelepi piac (1987-89)
Paks, Paksi Atomerőmű Vállalat, munkáslakások tanulmányterve (1987)
Paks, Szentlélek-templom, római katolikus templom (1987-91)
Paks, Tisztviselőtelep családi házas beépítése (1985-87)
Pápateszér, Csigi-malom, családi ház (Tihor Attila, 2001)
Pécel, Fáy-tanya, családi ház (strammer Géza, 1995-99)
Pécs, Bokor utca 2-6., baptista templom (1974)
Pécs, Népművészek háza (1985)
Pécs, Tenkeshegy, meteorológiai állomás (1973)
Pécsvárad, Vár udvarrendezés (1985)
Petőhenye, ravatalozó 2003. ÚJ
Petőhenye, római katolikus templom (1999-2001)
Pilis, gyártmánytervek (1983)
Pilis, tájjellegű épületek (1983)
Pilis, turistaház (1979)
Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Stephaneum (1995-2001)
Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, templom (1994-96)
Pilismarót, étterem és szálló (Hoffmann-kunyhó, 1973-74)
Pilismarót, szabadidő-központ (1972)
Pozsony, Szlovákia, családi ház (dr. Askold Zacko, 1992)\
Pusztaszer, családi ház (Tóth Pál, 1986)\
Pusztaszer, ravatalozó (1986-87)\
Rajna-híd, Németország, híd-kapu pályázat (1989)\
Réckeve, Szent István tér rendezése (2001)\
Recsk, Repeczky út 5., családi ház (Koch Árpád, 1983-88)\
Regensburg, Németország, családi ház (Wirth, 2000)\
Róma, Olaszország, Angyal-kapu (1999)\
Róma, Olaszország, Portoghesi lakótelep, parképítmények (2001)\
Sárospatak, A Művelődés Háza (1972-83)\
Sárospatak, Árpád Vezér Gimnázium (1988-93)\
Sárospatak, Bodrog áruház (1969-72)
Sárospatak, Borostyán vendégfogadó (1965-68)\
Sárospatak, Comenius utca - Hild tér, lakóházak (1989-95)
Sárospatak, Egészségház, tetőráépítés, (1983-84)
Sárospatak, ÉMÁSZ irodaház, beépítési tanulmányterv (197-)
Sárospatak, II. Világháborús emlékmű (1989)
Sárospatak, nyiilvános wc (1976)
Sárospatak, öregdiákok háza (1976)
Sárospatak, Pártház, tetőráépítés, (1983-84)
Sárospatak, Rákóczi út, beépítési terv 1. (1976)
Sárospatak, Rákóczi út, beépítési terv 2. (1980-88)
Sárospatak, Református Egyházi Könyvtár, kiállító és raktárépület (1982-87)
Sárospatak, utcai ivókutak (1975-76)
Sepsiszentgyörgy, Románia, ravatalozó (1997-)
Sevilla, Spanyolország, Expo '92 magyar nemzeti pavilon (1990-92)
Siklós, szőlészeti és borászati üzem, borfeldogozó (2000)
Siófok, családi ház (Vincze János, 1999)
Siófok, Fő utca 93-95., Janus Panzió átalalkítása (1990-93)
Siófok, Fő utca, evangélikus templom és lelkészlak (1986-90)
Siófok, nyaralótelep (2000)
Siófok, panzió (Vincze János, 200-)
Siófok, vásárcsarnok (1990)
Siómaros, II. Világháborús emlékmű (1985)
Siómaros, Kossuth Lajos Kör, egyesületi ház (1984)
Solymár, családi ház (dr. Jakab Tibor, 1989-91)
Solymár, családi ház (Kránitz Péter, 1994-95)
Solymár, Waldorf iskola (1989)
Solymár, Waldorf óvoda (1989-92)
Sopron, Bécsi utca - Patak utca, sportuszoda (1970)
Sopron, Nagytómalom, szabadidőközpont (1970)
Stuttgart, Németország, lakóház (1989)
Sükösd, családi ház (Szerdahelyi, 1989)
Szalafő, családi házak (1975-80)
Szárföld, Boldog Buzád emlékkápolna és harangtorony (1995)
Szarvaskő, családi ház (dr. Frankovics Zsolt, 1990-94)
Szásztelek, pusztaközpont, természetvédelmi állomás (1974)
Százhalombatta, római katolikus templom I. (1993-94)
Százhalombatta, Szent István király római katolikus templom II. (1995-98)
Szeged, halászcsárda (1968)
Szeged, Magdolna utca 16., családi ház (Kiss Gábor, 1988-92)
Szeged, MÉK-telep, szociális épület (1963-64)
Székesfehérvár, Rác utca - Palotai út, beépítési terv (1988)
Szekszárd, Sió csárda (1964-65)
Szentendre, családi ház (Beloni, 1998)
Szentendre, családi ház (Csuka Lajos, 1972)
Szentendre, családi ház (Király, 1989-92)
Szentendre, családi ház (Pál János Adolf, 1973)
Szentendre, családi ház, kerámia műterem (Végvári, 1984-95)
Szentendre, ferences templom, belső átalakítás (1963)
Szentendre, galéria, tanulmányterv (1970)
Szentendre, nyilvános wc (1974)
Szentendre, Péter-Pál utca - Dumtsa Jenő utca, szolgáltatóház (1973-76)
Szentendre, Postásstrand, Duna étterem (1973-76)
Szentendre, Raktár átalakítása, asztalosműhely (19--)
Szigetszentmárton, családi ház (Pollok László, 1992-93)
Szigetvár, vigadó (1985-94)
Szigliget, nyaraló (dr. Mezey György, 1989)
Szigliget, nyaraló (Schneider Sándor, 1986)
Tahi, baptista egyház nyári tábora (1986)
Tápiószele, iskola, tanári épület (1991-92)
Tapolca-Diszel, családi ház (Kárpáti Zsolt, 1995)
Tatabánya, autósscsárda (1971)
Tatabánya, Bányásztemplom, belsőépítészet, oltár (1980-87)
Tatabánya, Csákányosi csárda (1966-68)
Tatabánya, garzonházak, étterem (1972-74)
Tatabánya, Laczházy-vendéglő (1980)
Tatabánya, Óváros, Semmelweis utca, áruház (1974)
Tatabánya, Új Csákányosi csárda, vendéglő (1980)
Temesvár, Románia, református templom I. (1990-91)
Temesvár, Románia, református templom II. (1997-)
Thaiföld, családi ház (Nicolas Thomas, 2000)
Tiszaderzs, római katolikus kápolna (1991)
Tokaj, népművészeti tábor, közösségi ház (1977-79)
Túrkeve, áruház (1967-70)
Újvidék, Szerbia, 40000 magar férfi emléktornya (2000)
Ungvár, Ukrajna, szálloda (1998)
Überlingen, Németország, Naturata üzletház (Heinz és Elisabeth Knauss,1989-92)
Üllő, Álatorvos-tudományi Egyetem, állatklnika (1992-2000)
Üröm, családi ház (Záborszky, 1993-95)
Vác, Barabás Miklós utca 14.,családi ház (Szilva István, 1982-85)
Vác, Duna-part, rendezési terv (1992)
Vác, ravatalozó (1981-84)
Váci rév, buszváró, pihenő, büfé (1982-83)
Vargyas, Románia, református templom (1995-2009)
Varsó, Lengyelország, Magyar Kulturális Intézet, átalakítás (1997)
Velence, Cápa vendéglő (1963-64)
Velence, Fő út 141., családi ház (Pálinkás Tibor, 1996-98)
Velence, ifjúsági és szabadidőközpont (1973)
Velencei-tó, Kakas és Tyúk vendéglő (1967)
Verona, Olaszország, kiállítási installáció (1993)
Vértesszőlős, családi ház (Hajba Kálmánné, 1994-95)
Visegrád, Apátkút, vadászház (1984)
Visegrád, Arborétum, fahidak (1981)
Visegrád, Arborétum, játékok (1981)
Visegrád, családi ház (dr. Eisler Péter, 1988-92)
Visegrád, családi ház (Havér Sándor, 1985-90)
Visegrád, Duna-parti beépítési terv, idegenforgalmi központ (1988)
Visegrád, Duna-parti üzletház (1982-86)
Visegrád, Királykunyhó, átalakítási terv (198-
Visegrád, Mogyoróhegy, egészségügyi állomás (1980-80)
Visegrád, Mogyoróhegy, Erdei Művelődési Ház (1984-88)
Visegrád, Mogyoróhegy, kemping (1977-81)
Visegrád, Mogyoróhegy, Mócsai-tanya (1980-82)
Visegrád, Mogyoróhegy, Nagy László széke (1979)
Visegrád, Mogyoróhegy, szállásépületek (1977-81)
Visegrád, Mogyoróhegy, úttörő vándortábor (1984)
Visegrád, Mogyoróhegy, vendéglő (1980-82)
Visegrád, Mogyoróhegy, Visegrádi Kiránduló Központ (1984-88)
Visegrád, Nagyvillám, menedékház és teraszlefedés (1978)
Visegrád, Nagyvillám, turistaház bővítése (1981)
Visegrád, Rév utca, iskola bővítés és tornaterem (1985-88)
Windsor, Anglia, kastély helyreállítása (1994)
Witten-Annen, Németország, családi ház bőítése (Fackler, 1993)
Witten-Annen, Németország, Waldorfpedagógiai Intézet bővítése (1987-90)
Zalaszentlászló, családi ház (Targuba Miklós, 1984-86)
Zalaszentlászló, családi ház, (Rezneki József, 1985-90)
Zalaszentlászló, faluház (1981-85)
Zalaszentlászló, faluház bővítése, panzió és óvoda (1990-91)
Zalaszentlászló, Kossuth Lajos utca 46., családi ház (Lóránt József, 1984-88)
Zamárdi, Fecske köz, nyaraló (Kovács László és Szalai Mihály, 1990)
Zebegény, családi ház (Esztergomy György, 1981-86)
Abádszalók, szálloda (2006)
Abádszalók, termál hotel (2002)
Algyő, Pászka-ház (2002)
Alsace, Ungersheim, Franciaország, Ecomusée torony (2004)
Backnang, Németország, waldorf iskola és óvoda (2011)
Bak, búcsújáró kápolna (2008)
Balatonfenyves, móló (2004)
Balmazújváros, Ökrös tanya, csárda (Rózsa Péter, 2008)
Bécs, Ausztria, kilátó (2008)
Békés, Asztalos u., kútház (2010)
Bereg, árvízi újjáépítés (2001)
Beregszász, Katonai temető emlékműve (2007)
Bodony, Árpád út 116., családi ház (Korózs Gábor, 2005)
Bókaháza, kápolna (2007)
Budakeszi, Barátság utca, társasház (2006)
Budapest, II., Széll Kálmán tér, beépítési terv (2011)
Budapest, II., Törökvész út, 6 lakásos tárasház (2003)
Budapest, II., Verecke u. 118, családi ház átalakítás (Kostyál, 2002)
Budapest, III., Országzászló (2006)
Budapest, IX., templom a Ferencvárosi Torna Club részére (2002)
Budapest, orvosi rendelő és lakás (Dr. Eöry Ajándok, 2010)
Budapest, XI., Albertfalva u., családi ház (2010)
Budapest, XI., Citadella, Nemzeti Pantheon (2011)
Budapest, XI., Oltvány u.2., családi ház (Gruber, 2002
Budapest, XII., Apor Vilmos tér, templom (I.változat, 2004)
Budapest, XII., Csipke u. 6., családi ház (Varga, 2007)
Budapest, XII., Eötvös u. 42-44., társasház bővítés (2004)
Budapest, XII., Királyhágó tér, Iroda- és lakóház (2004)
Budapest, XII., országzászló (2005)
Budapest, XII., Ördögorom, kilátó (Westel torony, 2006)
Budapest, XII., Városkúti u. 2., családi ház (Makovecz Imre, 2007)
Budapest, XIV., Sportaréna, Árpád népe díszlet (2005)
Budapest, XVII., Rákoskert, református templom (2009)
Budapest, XVII., Rákosmente, városközpont beépítési vázlatterv (2007)
Budapest, XXII., Budafok-Tétény, Szent László kápolna (2007)
Csenger, fürdő (2007)
Csenger, járóbeteg központ (2008)
Csenger, Jelfa (2009)
Csenger, zsinagóga és szállásépület (2009)
Csíkszereda, Románia, püspöki palota és plébánia bővítése (2008)
Csíkszereda, Románia, római katolikus templom (2001)
Csíkszereda, Románia, vasútállomás (2006)
Csillebérc, ifjúsági központ beépítési terv (2006)
Debrecen - Kismacs, Waldorf általános iskola (2006)
Dénes György képek
Devecser, Az újjászületés kápolnája (2011)
Diósd, országzászló (2008)
Doba, Somlóhegy, borászat (2009)
Dobogókő, Libegő tervpályázat (2006)
Dobogókő, Pihenő sétány, üdülőépület (2011)
Dobogókő, síház bővítése (2005)
Dunakeszi, tóváros központ (2003)
Dunaszerdahely, Szlovákia, római katolikus templom (2004)
Egyiptom, templom átirat (2007)
Engen, Németország, ökumenikus kápolna (1999-2001)
Esztergom, Becket Tamás u. 33., családi ház (Christian Broberg, 2006)
Esztergom, Prímás-sziget, városi fürdő (2002
Farkaslaka, kilátó (2006)
Felcsút, Puskás Akadémia, fedett uszoda és kávézó (2007)
Felcsút, Puskás Akadémia, Kastély átalakítás és bővítés (2006)
Felcsút, Puskás Akadémia, Kastélykert beépítési terv (2007)
Gúta, Szlovákia, városközpont beépítés (2008)
Gyomaendrőd, családi ház (Varsányi, 2005)
Hódmezővásárhely, uszoda (2002)
Hortobágy, szénakazlak (2003)
Hosszúhetény, kápolna (Dr. Hadzsiev Janaki, 2011)
Isaszeg, 1848-as emlékmű (2007)
Ispánk, Keleti szer, családi ház (Világhy, 2005)
Ispánk, Nyugati szer, családi ház (Illés, 2005)
Izmit, Törökország, Thököly-Zrínyi emlékház (2006)
Kárpátalja, Ukrajna, Magyar tengerészek emlékműve (2007)
Kassa, Szlovákia, Szent Erzsébet templom torony (2005)
Kecskemét, Hoffmann u. 2., Don kanyar múzeum (2003)
Kisoroszi, családi ház (Dicső, 2003)
Kisrozvágy, régészeti park (2004)
Kolon, Szlovákia, kilátó (2006)
Kolontár - Devecser, Vörösiszap újjáépítés, lakóépületek (2011)
Kolontár, Az újjászületés emlékműve (2011)
Kolozsvár, Románia, családi ház (2008)
Komarno, Szlovákia, családi ház (Danci, 2008)
Komarno, Szlovákia, Öregvár beépítése, templom (2006)
Komarno, Szlovákia, Újvár beépítése (2007)
Lendva, Szlovénia, szökőkút (2006)
Magyaralmás, családi ház (2008)Makó, buszpályaudvar (2009)
Makó, Búza utca, bölcsőde (2009)
Makó, Hagymatikum, városi fürdő (2008-2011)
Makó, Széchenyi tér átépítése (2006)
Makó, zenepavilon (2008-2011)
Mályinka, Hagyományőrző szabadidő központ (2005)
Marosvásárhely, Románia, családi ház (2008)
Mártély, Boldogasszony kápolna (2007)
Mártély, Hullámtér Vendégház bővítése (2011)
Mátészalka, Kazinczy Ferenc út 3-5., Képes kávéház és galéria (2007)
Mátészalka-Nyírcsaholy, szabadidőközpont (2001)
Mezőkeresztes-Mezőnagymihály, Mária park (2007)
Mongólia, óvoda (2003)
Muzsla, Szlovákia, Úr kútja (2007)
Nagyrábé, faluház és múzeum (2008)
Nagytarcsa, Rákóczi u., családi ház (2007)
Paks, üdülő épület átalakítása (2011)
Páty, családi ház (Schweiger, 2005)
Pilisszántó, Boldogasszony kápolna (2007)
Ráckeve, szabadidő park (2011)
Róma, Olaszország, lakótelepi parképítmények (2001)
Sárospatak, frissítőház (2009)
Sárospatak, hajó (Beke T. István, 2011)
Sárospatak, Végardó Strand (2008)
Sárospatak, wellness központ, fürdő, szálloda (2008)
Sepsiárkos, Románia, temetőkápolna (2009)
Sepsiszentgyörgy, Románia, családi ház (Cserr Tünde, 2009)
Siklós, borászat (2001)
Siófok, társasház (2001)
Solymár, Hársfa u., családi ház (Esztergályos-Fonyódi, 2006)
Solymár, Waldorf iskola (2006)
Solymár, Waldorf iskola (2009)
Szarvas, Csuka u., családi ház (Tóth, 2002)
Szászrégen, kápolna (2004)
Százhalombatta, Főtér rendezése, tervpályázat (2005)
Százhalombatta, Római katolikus templom, bővítés (2005)
Székelyszentlélek, Románia, kápolna (2011)
Székelyudvarhely, Románia, emlékmű (2006)
Szekszárd, Béla király tér, várkert átépítése (2008)
Szekszárd, piac és mélygarázs (2008)
Szekszárd, polgármesteri hivatal átalakítása (2010)
Szentegyháza, Ifjúság u. 51., unitárius templom (2010)
Szentgerice, családi ház (Csongvay, 2009)
Szolnok, wellness szálloda (2007)
Szováta, Románia, Főtér rendezése, táncház, szabadtéri színpad (2009)
Szováta, Románia, kápolna (2009)
Sződliget, mesék háza (2008)
Tápiószele, Európa park (2006)
Taposiris Magna, Egyiptom, kopt templom (2003)
Tárnok, Ódluk, Új városközpont (2008)
Tiszafüred, Kossuth tér, '56-os kopjafa (2007)
Tisza-tó, kápolna (2006)
Tolvajos tető, Románia, kápolna (2010)
Tömörd, Ady utca 18., családi ház (Tory, 2003)
Tyukod, általános iskola bővítése (2007)
Újvidék, Szerbia, Magyar Hősi halottak Emlékműve (2001)
Überlingen, Németország, Naturata üzletház bővítése (2007)
Váraszó, templomtorony (2009)
Velence, Kemping u., családi ház (Jemendy László, 2006)
Visegrád, előregyártott sportcsarnok (Etalonsport, 2006)
Vonyarcvashegy, családi ház (Gárdos, 2002)
Zalaegerszeg, Gébárti tó, Boldogasszony Kápolna (2009)
Zalavár, Nemzeti Emlékhely (2009)
Zeutern, Németország, Malom és feldolgozóüzem (2006)
Zselíz, Szlovákia, Városközpont (2009)

Válogatott bibliográfia

Önálló kiadványok

2016 Dibujos y escritos / Makovecz Imre. - [Budapest] : [epl], 2016. - 98, [5] p. : ill., részben színes ; 28 cm + mell.
2016 Guide to Hungarian organic architecture / Makovecz ; [ed. Miklós György Serdián] ; [Huw Dangerfield ... transl.]. - [Budapest] : epl, 2016. - 159 p. : ill. ; 20 cm
2016 Zeichnungen und Schriften / Makovecz Imre. - [Budapest] : [epl], 2016. - 98, [5] p. : ill., részben színes ; 28 cm + mell.
2015 Tervek, épületek, írások / Makovecz Imre. - Budapest : epl, 2015. - 2 db : ill., részben színes ; 34 cm
2013 Makovecz : 78 gondolat : in memoriam Makovecz Imre, 1935-2011. - [Budapest] : epl, 2013. - 27, [80] p. : ill. ; 19 cm 2013 Makovecz - churches / [phot. Gábor Máté et al.] ; [... transl. Judith Sollosy]. - [Budapest] : [Püski], 2013., 338 p. - (Editio plurilingua, 1585-082X ; 2013/1).
2012 Írások : 1989-2009 / Makovecz Imre. - [Budapest] : [Serdian], 2012., 187 p. - (Editio plurilingua, 1585-082X ; 2012/21).
2012 Válaszok 2011-1981 / Makovecz Imre Biogr.:253-254.p.. - Budapest : epl, cop. 2012., 254 p. - (Editio plurilingua, 1585-082X ; 2012/31).
2011 Organikus építészeti útikönyv / Makovecz ; [Dénes György szerk.]. - [Budapest] : [Serdian], 2011., 181 p.
2011 Makovecz - templomok / [Máté Gábor, Papp Tamás, Zsitva Tibor fotó]. - [Budapest] : [Serdian], 2011., 325, [7] p.
2009 Drawings and writings / Makovecz Imre. - [Budapest] : [Serdian], 2009., 98, [5] p. - (eu21, 1788-747X ; 2009/13.)
2009 Írások : 1989-2009 / Makovecz Imre. - [Budapest] : [Serdian], 2009., 187 p. - (Editio plurilingua, 1585-082X ; 2011/9).
2009 Makovecz Imre, a léleképítő / Németh Miklós Attila. - 2. jav., bőv. kiad. - Budapest : Masszi, 2009. - 144 p. : ill., főként színes ; 24 cm. - (Teremtők)
2007 Rajzok és írások / Makovecz Imre. - [Budapest] : [Serdian], 2007., 98, [5] p. - (eu21, 1788-747X ; 2011/1.).2004 Rajzok : drawings : Ernst Múzeum, Budapest, 2004. március 21 - április 25 / Makovecz Imre. - [Budapest] : [Ernst Múzeum], [2004]., [48] p.
2003 Makovecz Imre : tervek, épületek, írások, 1959-2001 / szerk. Gerle János. - Budapest : epl, 2003., 367 p. - (Editio plurilingua, 1585-082X ; 2003/12.).
2003 Makovecz Imre rajzai / Sokszorosította és közzétette Vincze László. - Szentendre : Vincze László papírmerítő műhelye, 2003. - [82] t.fol. : ill., nyomatok, részben színes ; 62x44 cm
2002 Tervek, épületek, írások, 1959-2001 / Makovecz Imre ; szerk. Gerle János. - Budapest : Serdián, 2002 [Budapest] : Pauker. - 367 p. : ill., főként színes ; 34 cm. - (Editio plurilingua)
2001 Imre Makovecz : "l'architettura unisce in sé ciò che accade realmente e ciò che sarebbe potuto accadere" / a cura di Giancarlo Priori e Donatella Scatena. - Roma : Palombi, 2001. - 110 p. : ill., részben színes ; 28 cm  
2001 Válaszok, 2001-1981 / Makovecz Imre. - Budapest : epl, cop. 2001 Hungary : [s.n.]. - 217 p. : ill ; 28 cm. - (Editio plurilingua)
2000 Írások : 2000-1990 / Makovecz Imre. - Kaposvár : Shark Print, 2000 Budapest : Vel Kft. - 188 p. : ill. ; 28 cm. - (Editio plurilingua)
1996 Makovecz Imre műhelye : tervek, épületek, írások, interjúk / szerk. Gerle János. - Budapest : Mundus, 1996 [Budapest] : Mundus Press : Zrínyi. - 408 p. : ill., részben színes ; 33 cm. - (Magyar építőművészet)
1996 Wegierska architektura organiczna : Imre Makovecz : Katalog / Imre Makovecz ; János Gerle. - Warszawa : Wegierski Instytut Kultury, 1996., 16 p.
1991 Ausstellung Imre Makovecz in der Galerie der Stadtinitiative Wien, ... ab 18. März bis 30 April 1991 : Auswahl aus den Schriften von Imre Makovecz 1984-88 / [org. Galerie der Stadtinitiative Wien] ; der Katalog wurde von der "Török Sándor" Waldorfpädagogischen Stiftung ... ausgegeben ; zsgest. von János Gerle mit Hilfe Ágnes Trásy Boersma, Tjeerd és Voet, Dorothée "Imre Makovecz, ungarischer Architekt" c. írásával.. - Budapest : "Török S." Waldorfpädagogische Stiftung, 1991., 40 p.
1990 Makovecz Imre kiállítása / a katalógust szerk. Hadik András Az 1989-ben Rotterdamban rendezett kiállítás budapesti bemutatása.. - Boersma, Tjeerd et al. írásaival.. - Rend. a Nederlands Architektuur Instituut.. - Biogr.:25-28.p.. - [Budapest] : OMF, 1990., 32 p., [34] t.
1990 A századforduló magyar építészete / Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre. - [Budapest] : Szépirodalmi Könyvkiadó ; Bonex, 1990., 20, 287 p.
1989 Architekt Imre Makovecz : Mad'arské kulturní středisko v Praze : 1. prosinec 1988 - 15. leden 1989. - [Praha] : Mad'arské kulturní středisko, [1989]. - [16] p. : ill. ; 30 cm  
1980 Makovecz Imre / Frank János bevezető tanulmányával. - [Budapest] : [Corvina], 1980 Budapest : Révai Ny. - 82 l., [16] t.l. : ill., részben színes ; 28 cm. - (Corvina műterem)

Közlések

2007 Magyar lélek, magyar forma / Makovecz Imre, Melocco Miklós, Szörényi Levente. - [Budapest] : Éghajlat Könyvkiadó, 2007., 138 p., 16 t. - (Manréza-füzetek, 1786-3228 ; 5.).
2004 Olasz Ferenc fotográfus kiállítása / Makovecz Imre. - [2004]., 119.p. - (Tihanyi Kalendárium, 1417 4731 ; 2005).
1980 Bútorok / D. Blazsek Gyöngyvér ; Szerkesztette Fényi Tibor, Makovecz Imre. - [Budapest] : Népművelési Intézet, 1980. - [19] t.fol. ; 44x32 cm    1980 A ház / Erdei András ; Szerkesztette Fényi Tibor, Makovecz Imre. - [Budapest] : Népművelési Intézet, 1980. - [22] t.fol. ; 44x32 cm
1980 Tér és forma szimpozion : Zalaegerszeg, 1979. : Közösségi bútorok : Műhelyrajzok : [Kiállítás a Zala megyei Művelődési Központban 1979. november 16-tól december 10-ig] / [a katalógust szerkesztette Kováts Flórián, Földes Zsuzsa és Makovecz Imre]. - Zalaegerszeg : [Zala m. Műv. Kp.], [1980] Zalaegerszeg : [Zala m. Nyip.]. - 16 l. : ill. ; 42 cm

Recepció

2016 ...soedinââ nebo i zemlû... : vystaka Imre Makoveca : Moskva ..., 30 avgusta - 13 noâbrâ 2016 g. / [kurator ..., sost. ... vstup. st. Lërinc Černûš] ; [kiad. a Magyar Művészeti Akadémia]. - [Budapest] : MMA, 2016. - 95 p. : ill., részben színes ; 29 cm
2016 ...spojiť nebo a zem... : výstava Imre Makovecza : Východoslovenské múzeum v Košiciach, od decembra 2016 do marca 2017 / [kurátori ... Peter Pásztor, Lőrinc Csernyus] ; [zost. a úv. štud. nap. Lőrinc Csernyus] ; [kiad. a Magyar Művészeti Akadémia]. - [Budapest] : MMA, 2016. - 95 p. : ill., részben színes ; 29 cm
2016 Pancho Arena : the Ferenc Puskás Football Academy in Felcsút, Hungary : the architectural legacy of a master and his disciple - Imre Makovecz and Tamás Dobrosi, 2008-2015 / [ed. Tamás Dobrosi] ; [interviews ... Eszter Dénes] ; [... transl. by Zoltán Móra Ormai]. - Felcsút : Puskás F. Labdarúgó Akad., 2016. - 273 p. : ill., részben színes ; 28 cm
2015 Pancho Aréna : a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia épületegyüttese : mester és tanítvány - Makovecz Imre és Dobrosi Tamás építészete Felcsúton, 2008-2015 / [... szerk. Dobrosi Tamás] ; [az interjúkat kész. ... Dénes Eszter]. - Felcsút : Puskás F. Labdarúgó Akad., 2015. - 273 p. : ill., részben színes ; 28 cm
2014 ...összekötni az eget és a földet... : Makovecz Imre kiállítás a Vigadóban / [... kész. Makovecz Anna, Jánosi János] ; [közread. a] Magyar Művészeti Akadémia. - Budapest : MMA, 2014. - 215 p. : ill., részben színes ; 29 cm
2013 Csaba László; Gulyás Zoltán; Jánossy György; Jurcsik Károly; Makovecz Imre; Szentkirályi Zoltán; Vago Pierre / szerk. Turi Attila. – [Budapest] : Magyar Művészeti Akadémia, 2013. – 31 p.
1991 Architettura organica ungherese = Hungarian organic architecture = Magyar organikus építészet : [La biennale di Venezia, 1991] : [V. Mostra internazionale di architettura] / [concetto dell' esposizione ... Péter Gáborjáni] ; [redazione del catalogo ... Hedvig Dvorszky] / [traduzione italiana ... István Balázs] = [traduzione inglese ... Csaba Kozák et al.]. - Bp. : Artifex, [1991] Bp. : Novotrans. - 128 p. : ill., részben színes ; 29 cm