Galéria >
 

Életrajz

Csáji Attila 1939-ben született Szepsiben (Abaúj vármegyében, Magyarországon – ma Szlovákia), 1948 óta él Budapesten. Gyermekkorában egy évet Hollandiában töltött. Ekkortól kezd intenzíven rajzolni tanulni. 1956-ot követően el kell hagynia Budapestet, Miskolcon érettségizik, majd az Egri Tanárképző Főiskola rajz-tanári szakát végzi el 1964-ben.1966-ban Rómában tölt néhány hónapot egyházi támogatással. A hatvanas-hetvenes években a magyar avantgarde egyik fő szervezője (SZÜRENON kiállítás, "R" kiállítás, balatonboglári kápolna tárlatok koncepciójának kialakítója, lengyelországi múzeumok magyar avantgard kiállítás sorozata, stb.). Igen jelentős mértékben hozzájárult egy olyan friss szellemű művészeti folyamat elindításához, melynek hatása máig tart s az általa szervezett kiállítások ma már művészettörténeti jelentőségűek. A 70-es évek elején többször kap lengyelországi, csehszlovákiai majd franciaországi és hollandiai ösztöndíjakat, meghívásokat művésztelepekre. Csáji Attila művészete pályakezdése óta mindvégig a figyelem középpontjában állt, olykor a hatalom is túlzottan kitüntette "érdeklődésével" részben a hivatalos művészettel szemben álló alkotókat tömörítő mozgalom szervezése, részben a festészet formanyelvét megújító munkái miatt.

A hetvenes évek közepétől a Központi Fizikai Kutató Intézet támogatásával a lézer képi lehetőségeit kutatja, társa a munkában Dr.Kroó Norbert a magyarországi lézerkutatás vezetője. Új képi transzformációs módszert kísérletezik ki, az ún. szuperpozíciós módszert. Az  eszközrendszert és módszert 1980-ban szabadalmaztatják. Ezután számos európai országból meghívást kap előadásokra és bemutatókra (Koppenhága Bella Center, Finnország - Finnlandia Palota, Stuttgart Messepallas, stb.). 1987-ben Soros ösztöndíjat kap (Boston, New York). A Massachusetts Institute of Technology - CAVS fényművészeti munkássága alapján taggá választja. 1991-ben az Interscience Technology támogatásával a lézer képi lehetőségeit tanulmányozza az Egyesült Államokban. A Leonardo Társaság (Los Angeles) tagja lesz. 1990-tól Groholy Tibor kutató mérnökkel dolgozik együtt lézeres optikai rendszerek fejlesztésében és Laser-environmentek, fény-installációk megvalósításában.

Az életrajzot összeállította P. Szabó Ernő [2014]

Csáji Attila: Önéletrajz tárgyilagosan

Szepsiben születtem. Nyolcéves koromig Kassán éltem, majd az ún. lakosságcsere egyezmény kapcsán kerültem szüleimmel Magyarországra. Gyerekkoromban Hollandiában töltöttem egy évet. Akkor kezdtem tanulni intenzíven rajzolni. Hazatérve Zajti Ferenc tanított éveken keresztül a műtermében.

Az 1956-os forradalom után el kellett hagynom Budapestet, s évekig vidéken éltem. Egerben végeztem Főiskolát. Utána Rómába kaptam ösztöndíjat (olaszt, s nem a magyar államtól). Rómában barátságba kerültem Amerigo Tottal. Hazatérve feladatomnak tartottam az underground művészet szervezését. Létrehoztam a SZÜRENON csoportot, majd számos itthoni és külföldi avantgárd kiállítást szerveztem (SZÜRENON kiállítások, „R" kiállítás, Kápolna tárlatok underground szellemű beindítása, lengyelországi-jugoszláviai avantgard kiállítás sorozatok, stb.).

A fénnyel való kép alakítás a 60-as évek második felétől foglakoztat, ekkor festettem az ún. Üzenet-Jelrács sorozatot (plasztikus, súrolófénnyel értelmezett képek, speciális fényérzékeny festékek, stb.). A hetvenes évek elején készültek a „Feketék". 1977-től a KFKI támogatásával a lézerfény képi lehetőségeit kutatom. A lézerfény koherenciáját kihasználva egy ún. preholografikus vagy szuperpozíciós  módszert alakítottam ki, mely nemzetközileg unikumnak bizonyult (a módszert és eszközrendszert 1980-ban szabadalmaztattuk). Európa és az Egyesült Államok számos városában ismertettem előadásokon ill. bemutatókon. Kutatásaimat Soros ösztöndíjjal a Massachusetts Institute of Technology / Center for Advanced Visual Studies laborjaiban, műtermeiben folytattam tovább, ahol taggá is választottak. 1991-ben az Interscience Technology támogatásával a lézer enviromentek lehetőségeit tanulmányoztam az Egyesült Államokban (Los Angeles, San Francisco, Orlando, Sarasota, St.Louis, New York, Boston, Cambridge).

Hazatérve egy technikai-művészeti központ szervezésébe kezdtem (Kepes Központ – első egységét 1993-ban adtuk át Egerben). Segítettem újra életre hívni a Szinyei Társaságot (első választott elnöke lettem), részt vettem a Művészeti Alap átszervezésében, ahol az Alkotó Művészek Országos Egyesülete szintén elnökké választott. Ezek a teendők rendkívül elvontak a munkámtól, ezért úgy határoztam, hogy ezekről a tisztségekről lemondok, s csak olyan tisztséget vállalok, ami nem akadályozza művészi munkámat. 1993-ban Fényszimpóziont szerveztem – a Szimpzion Társasággal együttműködve (ez volt a Kepes Központ első rendezvénye). 1993-ban a Nemzeti Kulturális Alap Képzőművészeti Kuratóriumának az elnöke lettem. Részt vettem éveken keresztül a Nádasdy Akadémia működésében. 1995-ben információs videó láncot szerveztem Budapest legfontosabb képző- és iparművészeti múzeumai és galériái között.1996-ban beindult a videó lánc működése. Ebben az évben ismét Nemzetközi Fényszimpóziont szerveztem a Szimposion Társaság támogatásával. Létrehoztuk a Nemzetközi Kepes Társaságot, amelynek elnöke lettem. A Szinyei Alapítvány elnökeként – a Ca Leasing támogatásával – létrehoztuk a Pest Center Galériát, mint a kortárs művészet új fórumát, ahol havonta visszatérően ún. Kepes esteket is rendeztünk.

Lézer kalanddal terhelten sem hagytam abba a festést, s ma is festőnek tekintem magam. 

Élet mozaikok *

Gyermekkorom a Felvidékhez köt, Rozsnyó és Kassa között elterülő gyönyörű vidékhez – természetesen elsősorban Szepsihez, ahol születtem. Fel-felrémlik bennem váratlanul, ahogy a behavazott tájon lovas-szánkóval  vonulunk át a Szádellői völgy szűk szikla-torka felé, ülünk a nyírt bukszusok között nagyanyám kertjében, a vénséges-vén fenyők alatt, a fehér és vaskos kálomista templom, ahol apám prédikált, ámulat a karmos bútorok között nagyapám félhomályos szobáiban. És festmények, rajzok, kerámiák. Felejthetetlen apró-mozaikok, a „másodfű csikó" nyihogása, ahogy sörényébe kapaszkodva próbálok feljutni a hátára, kassai kertünk világnagy cseresznyefája, a „Nagy indián könyv", vagy a murányi-titokzatos rengeteg. És a kevésbé békés emlékek: a bombázások Kassán, majd a világháborút követően a partizán razziák, apám elhurcolása, az utcán végig zúduló felhergelt sovén tömeg, a visszatérő rigmussal: „magyarok a Dunába". Európa újabb szégyene: a Benes-dekrétumok, a kitelepítés, a napfelkelték a marhavagon rácsai mögött, ahol a komód tetejére dobott matrac volt az ágyam. Megérkezés az „ígéret földjére", Magyarországra, Budapestre. Váltás. Váltás? Pokrócmodorú géppisztolyos belügyesek vártak ránk és cipeltek minket az Aréna utcai iskolába fertőtleníteni-megmosdatni. A „Rajk-fiúk" úgy kezelték a kitelepítetteket, mint a rühes állatokat. Ekkor vesztette el bennem ez a riasztó szó a hitelét, hogy „fasiszták". Hitetlenkedve, gyerekként döbbentem rá: magyar is gyűlölheti a magyart. De miért? Nem értettem. Kezdtem megjegyezni ezt a szót, hogy ÁVO.

Ezt követte egy váratlan ajándék: egy boldog év Hollandiában, Utrecht–Driebergenben, a van der Horst családban. Közös biciklis bolyongások Minie-vel, aki festőnek tanult Utrechtben. Múzeumok, gyűjtemények, képek. És más: a földig bombázott Rotterdam, Rajna, a halott folyó, hetek az északi tengeren fríz halászokkal „a ködös Walhalában", a mindennapi tábla csokoládé, szelídgesztenye gyűjtés a királynő driebergeni kastély-kertjében, és rajzi stúdiumok. Majd visszatérve Budapestre folytattam a tanulmányokat Zajti Ferenc műtermében – éveken keresztül. 

Kamaszként Rimbaud költészetének élménye szakadt rám, mint a szabadság kinyilatkoztatása, tőle tanultam a szó mágiája által „részeg hajóként" kóborolni olyan tájakon, ahol feltárulhatott – egyre teljesebben – az iskolán túli felszabadító szellem kimeríthetetlen világa. Így köszöntött rám a forradalom, 1956 októbere, a rácsodálkozás a váratlanra: a külső valóságban is létezhet szabadság, s élménye lenyűgöző. És megszületett a remény, hogy az osztályharcra nevelésből, a társadalmi feszültségek tovább gerjesztéséből, a gyűlölködésből talán van kigyógyulás. Mindig tudtam, éreztem, magamban hordoztam, mint éltető energiát, hogy az egyénen túl létezik valami más, valami különös transzcendáló erő, amit úgy hívhatnak: közösség. A forradalom idején ez a rejtett és mágnesezett érték élő valósággá  vált. Sokaknak sokáig úgy tűnt, hogy a 20. századi civilizációnak sikerült felszámolnia ezt.  A forradalom áldozat készsége maga volt az élő cáfolat.

Majd ránk szabadult az iszony, a tankos-százezrek és ismét diadalt ült a vörös csillag terrorja. A kétely vált döntővé – úgy hiszem nemcsak bennem, mint ifjúban, de nemzedékemben és azon túl – kétely az ellentétes értelembe forduló jelszavakban, a mozgalmakban, a túl gyors igazodásban. A kemény, megjegecesedett rendben. A szellemi élet a föld alá vonult. A Hamvas Bélák, Mezei Árpádok, Várkonyi Nándorok, Kassák Lajosok, Korniss Dezsők, Gyarmathy Tihamérok a perifériára szorultak vagy ezen is túl.  A belső száműzés időszaka volt ez. Belenőttem egy felismerésbe: a művész számára a legfontosabbak a belső történések – akkor ha van iránytűje idebenn, amit követni tud. Közben festő lettem. A hatvanas évek közepén megjelent egy új művész generáció – 56-ot kamaszként átélt nemzedék – mely a művészetben kívánta megélni egy szabadabb lét vágyát. Nem volt hajlandó lefeküdni egy torz társadalom elvárásainak – nem nyugodott bele a „reménytelenbe". Az eseményeknek nem pusztán elszenvedője, de alakítója is lettem – az „avantgárd" egyik meghatározó szervezője. Tudatosan kerestem azokat a fiatal művészeket, akik hasonlóan gondolkodtak, mint én. Poloskás legénylakásokból, pinceklubokból, mosókonyha-műtermekből, műteremmé avanzsált halottasházból, padlásszobákból verbuváltam a „gárdát", az ismeretlenségből a szerény reflektor fénybe – de ennél jóval többe: az elszigeteltség bénultságából éltető szellemi közegbe. Bocz Gyula, Csutoros Sándor, Haraszty István, Haris László, Ilyés István, Pauer Gyula, Prutkay Péter, Türk Péter és folytathatom a sort – így találtak egymásra. Létrehoztam a SZÜRENON-t, a magyar avantgárd lengyelországi múzeumokban megvalósuló kiállítás sorozatát, majd ezt követően az Ipartervesek bevonásával és az idősebb nemzedék néhány tagjának (pl., Korniss Dezső) részvételével az „R" kiállítást. Erről írták: „fordulópont – hosszú idő után a maga összetettségében ismét előttünk áll a magyar avantgárd."     

Számomra a fordulópont a 70-es évek második felében következett be, amikor a fénnyel értelmezett plasztikus képek után lehetőségem nyílt a testetlen fény – ezen belül a koherens lézerfény – képi lehetőségeinek a kutatására a Központi Fizikai Kutató Intézetben. Kroó Norbetnek köszönhetem. Nem olyan rég, a Kiscelli Múzeum komor templomterében megvalósuló fényművészeti bemutatómmal kapcsolatban írtam a következőket: „Ma a vizuális újítás megállíthatatlan. Aki megpróbálja Lót feleségeként sóbálvánnyá mered és megkövül. A művészetekben nem az újítást kell leállítani, – az kikerülhetetlen – fetisizálását  kell megszüntetni. És a törmelékek alatt, a legegyszerűbb-legbonyolultabb utat kell keresni, mely a klasszikus megfogalmazás szerint lélektől lélekig visz. Hogy az korszerűtlen? Hadd kérdezzek vissza: nem lehetünk függetlenebbek, feltétlen a 'lélekhámozott' ember gondolkodását kell követnünk? Ne múlt századi sémák alapján döntsünk a korszerűségről.

 

* 2008. novemberében készült a Napkút Kiadó „1939"-es könyvéhez.

Munkásság

P. Szabó Ernő : Csáji Attila

Feljebb – Mezei Ottó emlékére. Ezt a címet kapta Csáji Attila egyik, 2004-ben készült vegyes technikájú festménye. Rendkívül finoman megmunkált részletek és egyetlen gesztussal megformált felületek kerültek egymás mellé a képen, ahogyan egységet alkot az egyetlen szín tónusaiból építkező alap és a felület különbözőpontjain hirtelen „kigyulladó", mintegy tájékozódási pontokat kijelölő erőteljes, meleg színfoltok hálózata. Szinte vonalzóval meghúzott egyenesek vezetik a pillantást fölfelé, egy láthatatlan pont, célpont felé, egyszerre utalva a kiváló művészettörténész utolsó szavaira, s általában az élet, az alkotó tevékenység értelmére.

Csáji Attila egyik legköltőibb alkotása egyben azt az irányt is jól érzékelteti, amely a festőművész pályáját jellemzi a korai, a hatvanas évek elején festett expresszív színvilágú képeitől a legújabb alkotásokig. A korai műveket a ma már legendássá vált Petri Galla-féle lakásgalériában állította ki először, 1965-ben. Egy évvel korábban készítette Szürenon című sorozata első darabjait is, néhány év múlva a sorozat címe a progresszív művészek mozgalma, a Szürenon névadójává vált. A hatvanas évek közepén jelentek meg művein a kalligrafikus jelek, informel alakzatok, amelyek plasztikus formálása arra is utal, hogy a kép alkotója egyre tudatosabban használta ki a néző mozgását, helyváltoztatását, illetve a felületen megjelenő fény-árnyék hatás változásait. Szorosan kötődik e művek létrejötte ahhoz a revelatív élményhez, amelyet Csáji Attila számára az 1956-os forradalom jelentett. „Számomra a forradalom legnagyobb élménye a szabadság volt. A béklyót hihetetlen erővel és váratlansággal szétzúzó, a mélységekből feltörő, jövőt teremtő szabadság. Amikor a költészet – néhány napra – valósággá vált, a lét az igazság vonzásának sodrásába került" – fogalmazott egy alkalommal. Egy évtized kellett, hogy képileg is megfogalmazhassa szabadságélményét az Üzenetekben–Jelrácsokban. E képek, ahogyan alkotójuk is nevezi őket, „szabadság struktúrák". Az akkoriban született „jelrácsok" fénnyel értelmezett plasztikus képek. Szerves részük a súrlófény. A hatvanas évek végén ezek a munkák a szabadság struktúráit jelentették a számára, harmóniát a káoszban, egységet az improvizatív struktúrában. Akkoriban erősen foglalkoztatta az autonóm ember és a szabadság problematikája. Kételkedett a jelszavakban, de a szabadosság pancsoló káoszában is. A technika akkoriban különösképpen még nem vonzotta, az viszont meggyőződésévé vált, hogy a technikai civilizációt nem elutasítani kell, hanem humanizálni.

Már a hatvanas évek művei ígérték a fény természetrajza, a fényművészet lehetőségei iránti érdeklődése elmélyülését, amely a hetvenes évektől végzett lézerkísérleteiben hamarosan manifesztálódott is – miközben festői pályája is kiteljesedett a nyolcvanas-kilencvenes években. A művek két csoportja közötti összekötő kapcsolat fontos elemét jelentette, hogy a hetvenes években Csáji Attila a fényérzékeny festékek használatával is intenzív kísérleteket végzett. A fényporokat már a hatvanas évek végén elkezdte használni, a különböző lámpákkal megvilágított felületen ezeknek köszönhetően átstrukturálódott a kép. A nagy változás a Magyar Nemzeti Galéria műhelykiállítását követően játszódott le. Mesterséges fényekkel értelmezte a plasztikus képeket, ezeket látva hívta meg Kroó Norbert fizikus, a magyarországi lézerkutatás vezetője a Központi Fizikai Kutatóintézetbe, ahol addig ismeretlen eszközökkel dolgozhatott a kinetikus művészet hagyományait folytatva, illetve azokon túllépve. Úgy véli, Moholy-Nagy László, a klasszikus avantgárd világszerte elismert mestere a „fényfestőt" már a múlt század első felében megálmodta, ennek a tevékenységnek az eszköztára azonban csak az utóbbi évtizedekben teremtődött meg olyan szinten, hogy a művészi munkában egyesülhessen a költői, a festői, a mérnöki tevékenység. Korábban kicsit olyan volt a helyzet, mint amikor Gábor Dénes fölfedezte a holográfiát, de nem rendelkezett olyan rendezett fényforrással, amely a holográfiához szükséges. A fényművészet gazdagodásában sok mindennek szerepe van, de a lézeré a legfontosabb. Csáji Attilának segítségével olyan összefüggésrendszerre sikerült rábukkannia, amely nemzetközileg egyedülálló. A Központi Fizikai Kutatóintézetben dr. Kroó Róberttel együttműködve a lézer képi lehetőségeit kutatva kidolgozta az új képi transzformációs módszert, az úgynevezett szuperpozíciós rendszert, amelyre 1980-ban nemzetközi szabadalmat kapott. A szuperpozíciós módszer a lézer koherenciáját használja fel, s klasszikus optikai eszközök segítségével rendkívül gazdag látványrendszert épít fel. Számos helyen tartott előadást az úgynevezett szuperpozíciós eljárásról, ennek alapján hívták meg 1987–88-ban a Massachusetts Institute of Technologyba. 1987-ben a Soros Alapítvány támogatásával Bostonban és New Yorkban végzett kutatásokat, Fénykalligráfiák címet viselő transzmissziós hologramjainak egyik sorozata ebben az időszakban, 1987-88-ban született. 1991-ben az Interscience Technology támogatásával tanulmányozta a lézer képi lehetőségeit az Egyesült Államokban, állandó taggá választották a Center for Advanced Visual Studiesban, olyannyira, hogy ma is használhatja az intézmény eszközeit. 1993-ban tagjává választotta a Los Angeles-i Leonardo Társaság.

A kilencvenes évek festményeit (Bikanász a labirintusban, 1994, Nagy pajzs, 1998) részben a hetvenes években kialakult redukáltabb formavilág, a szinte monokróm színhasználat, a színek megsötétedése, drámai hatása jellemzi, részben a váltás igénye, az érdeklődés elmélyülése azok iránt az ősi struktúrák, jelrendszerek iránt, amelyek képesek az időtől, társadalmaktól független esztétikai, etikai tartalmak közvetítésére. Az 1998-as Rájuk sütött a falakon a hajnal, a 2000-ben született A Barlang mélye bennünk van, a 2001-es Szétszaggatásból újjáéledő, Feljegyzések Narchos útjáról az őskultúrák emlékeire utalva az ezredfordulón érvényes kifejezési lehetőséget keresi, illetve annak a módját, hogy hogyan ötvözhető egységgé a kétféle vizuális, szellemi világ. Ennek a szintéziskeresésnek illetve - teremtésnek a dokumentuma az a műcsoport, amely az ezredforduló utáni években született, a többi között a Quattara I. (2003) és az Egy emlékezetes feljegyzés (2007). Az előbbi mintegy felülnézetben ábrázolt archeológiai feltárás képét adja, a kiemelkedő részletek mintha csak sejtetnék a felület alatt rejtező kultúrák gazdagságát, az élet felmérhetetlen dimenzióit. Az utóbbi lendületes gesztusokra utaló részletei még csak nem is utalnak realisztikus részletekre, a kép alapszerkezetét megadó háromszög motívum és a mellé társított absztrakt részletek együttese egyszerre fogalmazza meg a játékosság és a rendteremtés, a személyes mondandó és a vizualitás általános törvényei, a mikro- és makrovilág törvényei ötvözésének a szándékát.

A lézerrel végzett művészi-természettudományos kísérletek kiteljesedése lett volna, ha megvalósul a budai Duna-partra tervezett lézertorony a végül elmaradt budapesti világkiállítás alkalmából. Három egységből álló hatalmas, 33,5 méter magas obeliszk lett volna az építmény, amelyet Polonyi Károly építész segítségével szeretett volna megvalósítani a lágymányosi egyetemi fejlesztési központ területén. Az épület – torony – közepén fénytengely emelkedett volna a magasba, virtuális teret képezve a torony fölött. A gondolat, hogy a középpontba a fény kerüljön, abból a tényből következett, hogy a fény az őskultúrák óta szervező erő, alapszimbólum, az élet alapvető meghatározója, másrészt a kezdetek óta jelképi tartalmai vannak, a fény minden vizuális jelenséggel összefügg.

Ennek a műnek ugyan legfeljebb a terveit szemlélhetjük, abban a reményben, hogy egyszer mégiscsak megvalósulnak, a következő néhány évben azonban jónéhány nagyszabású fényművészeti munka született. 2002-ben Dániában, az Európai Unió soros elnöksége idején, egy nagyszabású fényművészeti bemutató, a Lux Europae keretében tizenhét ország tizenkilenc művésze mutatta be alkotását Koppenhágában három hónapon át, november-január között. Csáji Attila tíz méter magas, Visszatérés című műve a rendezvény centrumában, a dán kulturális intézet falán jelent meg, idézte meg egy lassan kihunyó-eltűnő, majd újra égni kezdő, egyre fényesebb lángú gyertyával a természet organikus rendjét, az ahhoz való visszatérés szükségességét. 2003-ban az egri trinitárius templomban Visszatérés címmel rendezett fény performanszt, 2005-ben pedig a Kiscelli Múzeumban illetve a Római Magyar Akadémián mutatta be Lappok és laptop című nagyszabású lézer environement-jét, a festményein is megjelenő ősi jelek, motívumok valamint a legkorszerűbb technika ötvözésével. Csáji Attila, pontosabban az egymással folyamatos párbeszédet folytató művekből rendezett kiállítás látogatója számára mindez azt jelentette, hogy a tudomány internacionális világa összeegyeztethető a tradícióval, amely felé sokak szerint a hagyományos olajfestésnek fordulnia kell. Vagy éppen azt, hogy az innováció nagyon fontos, de nem egyedül üdvözítő: a művészet sokkal átfogóbb, több mintsem egyetlen követelménynek való megfelelés. Ennek a teljességigénynek a jegyében készül a művész a budapesti Műcsarnokban 2014 folyamán megrendezésre kerülő kiállítására is.

[2014]

Művei közgyűjteményekben

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Fővárosi Képtár, Budapest
Ludwig Múzeum, Budapest
Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
Modern Képtár, Pécs
Institute of Contemporary Arts, Kinshan, Szöul
M.I.T. Gyűjtemény, Cambridge
Maitani Gyűjtemény, Orvieto
Museum Pomorze, KoszalinNemzeti Múzeum, Poznań
Nemzeti Múzeum, Szczecin
Schöffer Gyűjtemény, Kalocsa
Kozawa Gyűjtemény, Tokió
Nemzetközi Modern Múzeum, Hajdúszoboszló
Szepsi Helytörténeti Gyűjtemény
Rozsnyói Múzeum
Csák-Körmendi Gyűjtemény, Sopron és Budapest
Kortárs Magyar Múzeum, Dunaszerdahely
Székely Múzeum, Sepsiszentgyörgy
Richardson Gyűjtemény, USA
Brassói Múzeum, Brassó
Kassai Múzeum, Kassa
KOGART Gyűjtemény, Budapest
Müller Gyűjtemény, USA
Jodpuri Maharadzsa Gyűjteménye –Jodhpur
Manekraj Collection - Jodhpur
National Gallery of Modern Art – Delhi
National Gallery of Modern Art-Mumbay
National Gallery of Modern Art-Mumbay

Egyéni kiállítások (válogatás)

1965 Petrigalla lakásgaléria, Budapest 
1966 Galleria 88, Róma 
1967 Salon od Nova, Poznan 
1968 Fényes Adolf terem, Budapest 
1970 Hotel Műszaki, Budapest 
1971 Lengyel Kultúra, Budapest 
1976 Kassák Klub, Budapest 
1977 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 
1977 DOTE Galéria, Debrecen 
1978 SALON, Újvidék 
1979 Horváth Endre Galéria, Balassagyarmat 
1981 Városi Művelődési Központ, Miskolc 
1983 Almássy téri Szabadidőközpont, Budapest 
1984 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest,  (lézerfotók és hologramok)
1985 Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 
1988 Massachusetts Institute of Technology (CAVS), Cambridge 
1989 Műcsarnok, Budapest 
1989 Somogyi Képtár, Kaposvár 
1994 Balatonboglári Vörös Kápolna 
1995 Körmendi Galéria, Budapest 
1997 Jakobi Galéria, Kassa 
2000 Városi Művelődési Központ, Hajdúszoboszló, 
2003 Baranya Galéria, Pécs, (Csáji Attila önálló tárlata)
2003 Pest Center Galéria, (Csáji Attila képei néhány magángyűjteményből)
2005 Helsinki Magyar Kulturális Intézet (3 magyar fényművész: Csáji Attila, Mattis-Teutch Waldemar, Mengyán András)
2005 Siófoki Kálmán Imre Múzeum,  (visszatekintő tárlat Csáji Attila munkáiból)
2005 Római Magyar Akadémia,  („Az organikus képektől a hologramig")
2006 Pro-Top-Art Galéria, Budaliget,  (Csáji Attila egyéni tárlata)
2007 Sétatér Fesztivál, Barbakán, Pécs,  (Lappok és Laptop / Visszatérés-lézerenvironment)
2007 Budapest Galéria,  (visszatekintő tárlat)
2008 Symbol Galéria, (egyéni – kurátor: Orbán Attila)
2008 Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely,  („Jubileumi tárlat")
2008 Székely Múzeum, Gyárfás Képtár, Sepsiszentgyörgy,  („Jubileumi tárlat")
2010 Klebelsberg Kuno Művelődési Kúria, Budapest,  (Csáji Attila és Végh András kiállítása)
2010 Suez Galéria, Hága, Hollandia,  (Csáji Attila egyéni kiállítása)
2011 Galeria Suciu - Karlsruhe-Ettlingen  (Cs.A egyéni kiállítása)

Csoportos kiállítások (válogatás)

1969 SZÜRENON, Kassák Klub, Budapest
1970 Magyar Avantgarde-Nemzeti Múzeum, Koszalin, Szcecin, Poznan 
1970 "R"-kiáálítás, Budapesti Műszaki Egyetem 
1973 Kortárs magyar művészet, Hooght Centrum, Utrecht 
Arnhemi Múzeum, Hága Képzőművészeti Szövetség Székháza
1974 Nemzetközi Grafikai Biennálé Frechen 
1983 ELECTRA 83, Párizsi Modern Művészeti Múzeum 
1983 XX. századi magyar művészet, Szt.István király Múzeum, Székesfehérvár
1984 "LICHT-BLICKE" - hologram világkiállítás. Filmmuseum, Frankfurt am Main 
1986 KIS 85" Kinshan, Szöul 
1991 "60-as évek" Magyar Nemzeti Galéria
1993 "Új szerzemények - A magyar művészet századai a múzeumi gyűjtés tükrében", Magyar Nemzeti Galéria 
2000 Light and Space, Kunstihoone, Tallin 
2000 Artistes Hongrois en France 1920/2000- autor de la collection Szőllősi-Nagy- Nemes, Angers, Franciaország 
2000 Folyamat Társaság Kiállítása, Sopron, Festőterem 
2000 Festőtársaság Kiállítása, Szeged
2000 Hologramok, Mai Manó Ház, Budapest 
2000 MKISz Festő Szakosztály Milleniumi Szalon, Budapest
2000 Körmendi Csák Gyűjtemény, Sopron 
2000 Kápolnatárlat 1970 és ma, Balatonboglár
2000 KIPE 13 Galéria, Hódmezővásárhely 
2000 Nyári Tárlat Milleniumi Szalon, Budapest 
2000Olof Palme ház, Budapest 
2000 Naturalizmus, realizmus, verizmus, Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely 
2000 Nemzetközi Kepes Társaság Őszi Tárlata, Pest Center Galéria
2000 „Corpus Regni", Művészeti Malom, Szentendre 
2000 Mezei Ottó, 75 éves Missionart Galléria, Budapest 
2000 A fény a tudományban és a Művészetben, Elektrotechnikai Múzeum, Budapest
2000 Körmendi-Csák Gyűjtemény, Genf 
2000 KIPE 13, Vigadó 
2001 KIPE 13, Cifra Palota, Kecskemét, 
2001 Nemzetközi Fényszimpózium, Kepes Múzeum, Eger 
2001 Folyamat Társaság ,Tatabánya 
2001 Egy fényévvel a XX. század után, Művelődési Központ, Szombathely 
2001 Ab ovo tojás, Vigadó 
2001 Fényszimpózium, Pest Center Galéria, Budapest 
2001 Rozsnyói Művésztelep Kiállítása, Nádor Galéria, Budapest 
2001 Rozsnyói Művésztelep Kiállítása, Miskolc 
2001 Szépművescéh Kiállítása, Kisgaléria, Pécs 
2001 „Juvenáliák", Kortárs magyar képzőművészek gyerekkori rajzai, Társalgó Galéria
2001 Hungarian Contemporary Art from Körmendi-Csák Collection, Art Hall, Tallin, Észtország 
2001 Rozsnyói művésztelep, Rozsnyói Múzeum, Szlovákia 
2001 MŰ-TEREM, kortárs galéria megnyitása MŰ-TEREM Galéria, Virág Judit, Budapest 
2001 Modern magyar művészet, Museum Moderner Kunst, Passau, Ausztria
2001 Modern Magyar Képtár nyitó kiállítása, Janus Pannónius Múzeum, Pécs 
2001 Vállogatás a Dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Képtár Gyűjteményéből Rimaszombati Városi Galéria
2002 Szinyei Társaság meghívásos tárlata, Művészeti Malom, Szentendre 
2002 Folyamat Társaság kiállítás, Tampere, Finnország 
2002 Szín és tér, MKISz interdiszciplináris szakoztályának a kiállítása, Prága 
2002 Artistes Hongrois en France, 1920/2000 – autor de la collection Szőllősi-Nagy – Nemes, Angers, Franciaország, 
2002 Szegedi Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum, Szeged
2002 Folyamat Társaság kiállítása, Millenáris Kiállítás 
2002 Szépműves Társaság kiállítása, Bécs, Magyar Intézet 
2002 Szépműves Társaság kiállítása, Óbudai Társaskör
2002 Dimensio Group 1972-2002, Salo Art Museum, Finnország 
2002 „A szabadág kis körei", Pest Center Galéria, Budapest 
2002 KIPE 13, Újlipótvárosi Galéria 
2002 LUX EUROPAE, Koppenhága
2002 Szimetria-Szimetria 20/02, Pest Center Galéria, Budapest
2003 Dimensio Group 1972-2002, Espoo, Finnország 
2003 Kortárs művészek portréi, Hatvan, Chikán Galéria 
2003 „Lappok és laptop", Trinitárius teplom, Eger 
2003 Nemzetközi Kepes Társaság kiállítása, Trinitárius templom, Eger
2003 V. Fényszimpózium, Kepes Múzeum, Eger 
2003„A festészet vége?", Milleneumi Szalon, Budapest
2003 Matzon Ákos gyűjteménye, Kassák Múzeum, Budapest 
2003 Szinyei Művész-Műgyűjtő Klub, Pest Center Galéria, Budapest
2003 Nemzetközi Kepes Tásaság kiállítása, Espoo, Finnország 
2003 Szimetria Rézkarcolók Galériája
2003 BÁV Aukciós kiállítása Budapest 
2003 Várszínházi fényvarázs – fényenviroment – A Gyulai Várszinház 40 éves, Gyulai Vár 
2003 Collection Szőllősi Nagy, Magyar Intézet, Párizs, Franciaország 
2003 Szinyei Társaság kiállítása, Dunaszerdahely, Szlovákia 
2003 Szinyei Társaság kiállítása, Rév-Komárom, Szlovákia 
2003 Szépműves Céh kiállítása, Körmendi-Csák Galéria, Budapest 
2003 Mű és Jel, Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely, Szlovákia 
2003 Folyamat Társaság kiállítása, Pécsi Galéria 
2003 MVSZ 56, MVSZ Galériája, Budapest 
2003 Nemzetközi Kepes Társaság kiállítása, Baranya Galéria, Pécs 
2004 „Szamizdat", Budapesti Millenáris 
2004 Magyar kollázs, Győr 
2004„Tavaszi tárlat", Pesterzsébet, 
2004 Akvarell Biennalé, Eger 
2004 Disztelgés Gruber József emlékének, Budapesti Műszaki Egyetem aulája 
2004 Dialógus 2004 (MKISZ), Milleneumi Szalon 
2004 Matzon Gyűjtemény, Siófoki Múzeum 
2004 Szinnyei Társaság, Kaposvár 
2004 Szöllőssi-Nagy-Nemes Gyűjtemény, Szentendre Művészetmalom 
2004 Szinyei Társaság kiállítása, Lendvai Galéria, Szlovénia 
2004 Szinyei Társaság, Rippl Rónai Múzeum, Kaposvár 
2004 Aczélszobrászati Művésztelep, Dunaújváros 
2004 „Gondolat-Vonal-Rajz", Magyar Művészeti Akadémia, SZMA, Pécs 
2004 Symmetry 2004, Ráday utca 
2004 „Gondolat-Vonal-Rajz", Magyar Művészeti Akadémia, SZMA, Miskolc 
2004 Körmendi Gyűjtemény, Hajdúszoboszló 
2005 „33-an", a Magyar Festők Társaságának alapítói 
2005 Hernádi Gyűjtemény, Kassák Múzeum, Budapest 
2005 „Szinyei Társaság", Szombathelyi Műcsarnok 
2005 „Tavasz tárlat", Pesterzsébeti Múzeum 
2005 Nemzetközi Kepes Társaság kiállítása", Eger Trinitárius templom 
2005 Fotóhasználat a festészetben 
2005 Folyamat Társaság kiálltása, Szombathely 
2005 Folyamat Társaság kiállítása, Hegyvidéki Galéria, Budapest 
2005 Műgyűjtőknek, Látványtár, Tapolca-Diszel 
2005 Nemzetközi Kepes Társaság kinetikus és fényműhelye, Brassói Múzeum
2005 Nemzetközi Kepes Társaság kinetikus és fényműhelye, Megyei Képtár, Sepsiszentgyörgy 
2005 Folyamat+Vízfestők Társaságának közös kiállítása, Miskolci Galéria 
2005 „Kór-szelet", Szinyei Társaság kiállítása, Komárom
2005 KOGART Aukció 
2005 „Tisztelet Gruber Jánosnak", Magdeburgi Egyetem Aulája
2005 Szolnoki Festészeti Triennálé
2005 Szegedi Nyári Tárlat 
2005 A „Megújúlt Kortárs Magyar Galéria", Vermes Villa, Dunaszerdahely
2005 Újabb szerzemények a Barna Gyűjteményben, Kálmán Imre Múzeum, Siófok 
2006 KIPE, Bécs
2006 Csák-Körmendi Gyűjtemény, Vychodoslovenká Galéria, Kassa 
2006 „7 fényművész", Párizsi Magyar Intézet 
2006 „Egymásra néző", Szinnyei Társaság, Kolozsvár Bánffy Palota (Szépművészteti Múzeum) 
2006 Kepes Társaság, Trinitárius templom, Eger 
2006 Koncept, MKISz Vár, Táncszinház
2006 Organikus képzőművészet, Szentendre 
2006 MKISZ Festő Szakosztály kiállítása, Pápa 
2006 „56", Pesterzsébet
2006 Ösztöndíjasok kiállítása, Római Magyar Akadémia
2006 Folyamat Társaság, EU Székház, Brüsszel
2006 „Szinyei Klub", Galéria-nyitó kiállítás, Pro-Top-Art Galéria 
2006 Gondolat-vonal-rajz, Magyar Művészeti Akadémia, Aulich Galéria
2006 Új szerzemények, Pesterzsébeti Múzeum
2007 Organikus Művészet, Pro-Top-Art Galéria
2007„Jöjjön velünk a jövőbe", Kelet Szlovákiai Galéria, Kassa
2007 Tavaszi tárlat, Pesterzsébeti Múzeum 
2007„Távoli fények – közelítő színek", a régi japán művészet és modern látásmód, Szombathely
2007 „Távoli fények – közelítő színek", a régi japán művészet és modern látásmód, Debrecen, Déri Múzeum
2007 „Távoli fények – közelítő színek", a régi japán művészet és modern látásmód, Szeged, Móra Ferenc Múzeum 
2007 Nyári Tárlat, Szeged 
2007 Tavaszi Színek, Szinyei Társaság Tárlata, Szentendre, Művészet Malom 
2007 Festészet napja, MKISZ Festőszakosztályának kiállítása, Pro-Top Galéria
2007 "Nézzetek-nézetek", "Festészet napja", Szinyei Társaság kiállítása, Olof Palme ház
2007„Organikus művészat", Manréza spirituális és kulturális központ, Dobogókő
2007 FÉNY, Egri József születésének 125. évfordulóján, Volksbank 
2007 „Fókuszban a gyűjtemény",Ludwig Múzeum
2007 Töreki Művésztelep kiállítása a Symbol Galériában, Budapest
2008 Szinyei Társaság kiállítása, Kassai Múzeum
2008 „Távoli fények – közelítő színek", a régi japán művészet és modern látásmód, Kaposvár, Ripll-Rónai Múzeum 
2008 Kis magyar Quattrocento, Csók Galéria
2008 „Művészeti szemle", MAOE, Olof Palme Ház 
2008 Klasszikusok és kortársak, a siófoki Kálmán Imre Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből, kurátor: Matyikó Sebestyén József 
2008 Tavaszi Tárlat, Pesterzsébeti Múzeum, 
2008 KIPE 13, Kassa 
2008 Mozgás'08, kinetikus művészeti kiállítás (kurátor Hangyel Orsolya), Pécsi Galéria 
2008 Debreceni Nyári Tárlat 
2008 „Az organikus képektől a holográfiáig", Power pointos előadás, Kortárs Magyar Galéria, Dunaszerdahely művésztelep 
2008„Matzon Ákos gyűjteménye", Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár  Érték-Művészet-Mecenatura, a Magyarországi Volksbank Zrt. rendezésében
2008 KOGART, Kurátor: Bretus Imre
2008 Organikus Művészet, kurátor: Durkó Zsolt, Debrecen 
2008 Kortárs Magyar Galéria újra rendezett tárlata, Dunaszerdahely 
2008 PAGE konferencia, Pécs
2008 Abigail Galéria, Nyári Aukció
2008 Abigail Galéria, Téli Aukció
2008 „A tudomány képei – A képek tudománya", Kisérleti fotó, kurátor: Haris László, A22 Galéria
2008 „Művészeti Szemle", MAOE, Olof Palme Ház 
2008 „Terülő minták", Erdős Renée Ház 
2008 Kiáramlás és delej – 68 hatása a magyar képzőművészetre, Centrális Galéria 
2009 Osztrák-magyar vállogatott Szép Péter  kollekciójából, Csók István Képtár, Székesfehérvár
2009 Tendenciák, Magyar Képző- és Iparművész Szövetség festőszakosztálya rendezésében, Balaton Múzeum, Keszthely 
2009 „Danubia Art", Modern magyar művészet- modern szlovák művészet, 2009.április 6 – április 25 ig, Városháza Átriuma, Hága, Hollandia 
2009 Nemzetközi Kepes Társaság kiállítása, A22 Galéria 
2009 Homage Bauhaus 90, A22 Galéria, Budapest
2009 Poly'Art: entre sciences et arts, l'exposition poly-artistique du départment INMA et de l'unité MEMA, Université catholique de Louvain, Louvain-la-Neuve, Belgium 
2009 Állami Művészeti Díjazottak, MAOE Milleneumi Szalon, Olof Palme,
2009 Folyamat Társaság kiállítása, Bukaresti Magyar Intézet 
2009 Magyar Festészet Napja, Aulich Art Galéria, Doyenek
2009 50 Magyar Képzőművész Szitanyomata, Nemzetközi Modern Múzeum, Hajdúszoboszló
2010 Kinetica Art Fair, London
2010 VIII. Fényművészeti Szimpózium, Pécs
2010 Dalai Láma tiszteletére, Budapest Galéria
2010 Invenció és Intonáció, MKISz Művésztelepi Galéria, Szentendre
2010 Doyenek, Magyar Nemzeti Galéria
2010 Szépműves Céh, Sárvári Vár
2010 Szépműves Céh, Keszthely Múzeum
2010 A Töreki Művésztelep 7 éve, Symbol Galéria, Budapest
2010 60-as, 70-es évek, Missionart Galéria, Budapest 
2010 Zoo, Állatkerti Kiállítás, Budapest 
2011 Manekraj Alapítvány művésztelepének kiállítása –  Jodhpur – Kaas Bagh Manekraj Foundation 
2011 Manekraj Alapítvány művésztelepének kiállítása – Magyar Kulturális Intézet – Delhi 2011
2012 Fény-Szín-Mozgás _Laczkó Dezső Múzeum 
2013–2014  FRom Organic Forms To Light Art – Kortárs magyar művészet National Gallery of Modern Art, New Delhi, Mumbai, Bangalore 

Művésztelepek, tanulmányutak, szimpózium szervezések

1966 Római tanulmányút egyházi támogatással 
Lengyelországi szimpóziumok, Poznań, Zbanszyn, 1969-70-71
1971Vasszobrászati művésztelep, Dunaújváros 
1971Tanulmányút: Olaszország, Franciaország, Hollandia 
1973 Pöstyén-Moravany szimpózium 
1973 Hollandiai tanulmányút a hágai képzőművészeti szövetség támogatásával 
1975 Károlyi Alapítvány, Vence, Franciaország 
1977-től A koherens lézerfény képi lehetőségeit tanulmányozza a KFKI-ban 
1982-től A reflexiós holográfia lehetőségeit tanulmányozza a BME 1.sz Fizikai Intézetében 
1983 Tanulmányút Németországban a frankfurti Filmmuseum meghívásával, 
1988-89 Center for Advanced Visual Studies (M.I.T., Cambridge, Massachusetts, USA), 
 Előadásokat tart  Cambridgeben, Bostonban, New Yorkban, Scenectudyban stb., az ún. szuperpozíciós módszerről
1987-88 MEDIA LAB,Cambridge, a transzmissziós holográfia lehetőségeit tanulmányozza
1991 ILDA, Sarasota, Florida
1991 Arttransition, Cambridge (MA, USA)
1991 Tanulmányút az Egyesült Államokban az Interscience Technology támogatásával,  New York, Los Angeles, San Francisco, St. Louis, Orlando, stb.
1992 Szimpózion társaság, Szarvas
1992 Tanulmányút Hollandiában és Németországban
1993 Nemzetközi Fényszimpózium, Eger
1995 Tanulmányút Németországban
1995 Tanulmányút Hollandiában
1996 "Space in Space", Pozsony
1996 Nemzetközi Fényszimpózium, Eger
1999 Fény a tudományban és a művészetben, Elektrotechnikai Múzeum
1999 Rozsnyói művésztelep
1999 Nemzetközi Fényszimpózium, Eger
2001 Tanulmányút Finnországban (Dimension csoport tagság)
2001Rozsnyói művésztelep
2001 Nemzetközi Fényszimpózium, Eger
2007 Nemzetközi Fényszimpózium Budapest, Magyar Művészeti Akadémia
2010 Nemzetközi Fényszimpózium Pécs, Művészetek Háza –EKF program keretében
2011 „A fényművész"  és „Az 5-vagy a 6" lézeranimációs film vetítése -Löffler Múzeum Kassa 

 

Válogatott bibliográfia

Önálló kiadványok

Hegyi Loránd, Körner Éva, Mezei Ottó, Sík Csaba tanulmányaival, Takács Ferenc előszavával, Körmendi Galéria, Budapest, 1997
Pekó Anita: Csáji Attila, L'artista de la societá, tranzformazioni e interferenze,
Accademia di belle Arti di Brera, Milano, 1998
Csáji Attila: Billenő idő, Püski Kiadó, 2009
Csáji, Attila Time on the Tilt, Püski Kiadó 2010.

Recepció

Körner Éva: Cs.A. képeiről (FMK katalógus előszó), 1965
Mezei Árpád: Üzenetek (katalógus, megnyitó)
Corvina Almanach, 1969
Mezei Ottó: Cs.A. képeiről, Magyar Építőművészet, 1969 március
Sík Csaba: Cs.A. képei, HÍD, 1969 II.
Tölgyessy János: Cs.A. kiállítása, Művészet, 1969/1
Pap Gábor: Cs.A. kiállítása, Művészet 1969/1
Beke László: Magyar nem-ábrázoló művészet, Kritika, 1971 január
Vadas József: Új magyar avantgarde?, Új Írás, 1971 május
Rózsa T. Endre: Az utak összeérnek? Kritika, 1971 június
Bojár Iván: Kiállításról-kiállításra, Magyar Hírlap, 1971. november 9.
Eva Vrbicka: Zamok ktorom ziju muzi, Prace, 1971. szept. 1.
Mezei Ottó: Cs.A. üzenetei, HÍD, 1971/6
Sik Csaba: Rend és Kaland (tanulmány kötet), Magvető, 1971
Ács József: Az új magyar avantgarde újvidéki tárlata, Magyar Szó, 1972. november 26.
Mezei Ottó: A. Zydron és Cs.A. kiállítása a Lemgyel Kultúrában, Építőművészet, 1973/II
Juhász Erzsébet: Túl a közhelyeken, Képes Ifjúság (Újvidék)
Művészeti Kislexikon, Akadémia Kiadó, Budapest, 1973
P.Szűcs Julianna: Patthelyzet, Népszabadság, 1974. október 4.
Aspecten van hedendaagse hongarsee kunst (hollandiai kiállitás sorozat katalógusa)
Jan v. Krieken:  Geen eigen gezicht in hongarse kunst / Magyar művészet jellegzetes arculat nélkül, Arnhemse Courent 1974/II.12
Veres L.: Ungheria Oggi, D'Ars Milano 63-64/1973
Slikar iz Budimpeste (Mali Likovni Salon katalógusa, Újvidék)
Bányai János, Cs.A.: Magyar grafikai kiállitás, HÍD 1978/4
Bodri Ferenc: Elnémult jelek és eleven gesztusok metamorfózisa, Művészet, 1980. április
Licht-Blicke, Holographie - die 3. Dimension für Technik und Kunst,
Deutches Filmmuseum Frankfurt am Main, 1984
Lóska Lajos: A jelrácsoktól a lézerig, Művészet, 1985 május
Marx György: Ecset és lézer, Fizikai Szemle, 1980 4.sz.
Sinkovits Péter: A lézerfénytől a preholografikus képekig, Művészet, 1981 május
Csapó György: Művészek, Műhelyek (tanulmány kötet)
E.Szakhmáry Király: Laser au lieu de pinceau, Hongrois, 1980 N.1.
K. Mezei: Ungersk konsten död fagel, Bo konst paletten, 4/81 Göteborg
Falus Gábor: Fényszimfóniák lézerrel, Népszabadság, 1980. június 4.
Laser Beam Mobil (katalógus angol és német, 17 kisméretű színes reprodukcióval)
Wien, Messepalas - Stuttgart, Messepalas - Wien, Kommerzial Bank, etc., 1981
Szócikk, A szürrealizmus enciklopédiája, Corvina kiadó, 1983
Szilágyi Erzsébet: Születhet-e új vizuális művészet, Film-Színház-Muzsika, 1984 XI.24.
Hegyi Gyula: képgépek, Magyarország 1984/50
Licht symphony in der Wohnung.Laser licht mobil (Stutgart), LMIM, 1984
Csapó György: Közelképek (tanulmány kötet)
Az 5. vagy a 6. (az első lézeranimációs filmről) Filmévkönyv, 1985
Das fünfte oder das sechtse... eine Laser-Komposition von A.Cs.,
Jugend Filmfestival (ismertető), Oberhausen, 1985
Hegyi Loránd: Csáji Attila kiállításához, Műcsarnok kiállítás katalógusa, 1987-88
Physics as Art: An Artist Working with Laser and Holograhy - Union Collage, New York, 1989
Hegyi Loránd: Utak az avantgarde-ból, Jelenkor Kiadó, Pécs,1989
Nagy Ildikó beszélget Cs.A-val: "A 60-as évek" kiállitás katalógusa, MNG, 1991
Mezei Ottó: Szürenon és kisugárzása, Ars Hungarica 1991/1
Obrazy a po-obrazy – Jana Bodnarowa Baum- Fórum Obcianskej Spulusnostii  1993
Modern and Contemporary Hungarian Art, Soros Foundation
Fine Art Documentation Center, 1993
A modern posztjai, ELTE, 1994
Sinkovits Péter: A nyolcvanas évek képzőművészete - Cs.A. nyilatkozata
Hongarske artisten te gast in Wageningen  -  „WN" 1995. Hollandia
Peter Weibel: Jenseits von Kunst, Passagen Verlag, 1997
Kortárs Magyar Művészet, Körmendi Galéria Budapest, 1997
Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, Enciklopédia Kiadó, 1999
Andrási G., Pataki G., Szücs Gy., Zwickl A.: Magyar
képzőművészet a 20. században, Corvina Kiadó, 1999
Polónyi Károly: Építész-településszervező a perifériákon, Műszaki Könyvkiadó, 2000
- Szófia 2000. – cikk az „Ucnink(?) „ban – ez a bolgár Népszabadság-  Csáji Attila a lézer képi lehetőségeiről tartott előadásáról a Szófiai Magyar Intézetben Fénymásolat nálam
Csáji Attila: A fényművészet  magyar vonatkozásai,
Képzőművészeti kiállítás az Elektrotechnikai Múzeumban, 2000
Kárpáti Andrea és Köves Szilvia: Juveníliák II, Magyar Iparművészeti Egyetem, 2001
Licht Art int he City_ Lux Eurpae-Coppenhagen- Helge Krarup- 2002
Lyssymposium i Ungarn-Helge Krarup 2003.
Dimensio esittaytyy Veturitallisa – Velli Mati Hentonen Finland 2003
On the Works of Attila Csáji –Pietro Franesi- NY Biennale Art.- 2009.
2004 12-23 kinai cikk - a művészeti holográfia ismertése – sajnos kinai betükkel, felirattal
Attila Csáji -Dalle immagini organiche all"ologramma-Teknemedia- Roma- 23-11.2005
Dalle immagini organiche all"ologramma- ROMAONE-Cultura-  25-11.2005

Im Zeichen des Lichts Badische Neueste Nachtritten – Michael Hübl- 30-11.2011
Antti Maasalo- Kuvanveitaja  - Finland- 2012
A fényművészet mestere – Medveczky Ádám- Magyar Fórum 2012.
Fényszimpóziumok kiadványai, Kepes Múzeum, Eger, 1993, 1996, 1999, 2001, 2013
From Organic forms to Light Art-Selection from the Contamporary Hungarian Art by Attila Csáji- NGMA_DELHI
When two worlds meet- Rinky Kumar-„Miday Mumbay" 16-11-2013
From Organic Forms to Light Art- Buzzetown 17-12-2013-
From Organic forms to Light Art -ARTslant India- 17-12-2013-
From the Land of Innovation- Jajanthhi Madhukar – Bangalore Mirror- 23-12.2013
A szemléleti sokszínűség jegyében – P.Szabó Ernő-Magyar Nemzet- 2014..01.08