Galéria >
 

Életrajz

Supka Magda (B. Supka Magdolna, Bényiné Supka Magdolna, Supka Magdolna, Supka Manna) 

Supka Magda az első világháború kitörésének esztendejében született. Édesapja emigrációja után csak 1920-ban térhetett vissza Magyarországra. Ekkor költözött be abba a lágymányosi, mai Bocskai úti házba, ahol haláláig lakott. Édesanyja kitűnő festőművész volt, illetve lehetett volna, aki a családi hivatás miatt lemondott a művészpályáról. Édesapja, az öt nyelven beszélő értelmiségi, az író-régész-művészettörténész Supka Géza volt, aki a napjainkig élő Ünnepi Könyvhét-mozgalmat az 1920-as évek végén elindította. Supka Magdolna elvégezve elemi és középiskoláit a budapesti egyetem bölcsészkarán művészettörténet-német-olasz szakon szerzett diplomát. Az egyetemi tanulmányok befejezése után 1938-ban férjhez ment az író-újságíró-szerkesztő Féja Gézához – akivel 1943-as válásukig élt együtt –, és adaptálta az író akkor nyolcéves fiát, Féja Endrét, akivel haláláig megőrizte bensőséges, anya-gyermek kapcsolatát.

Már középiskolai és egyetemi évei alatt kitanulta az ötvös és ékszerész mesterséget, édesapja kívánságára, mivel szerinte egy humán érdeklődésű ember nem lehet meg legalább egy gyakorlati végzettség nélkül. Sokoldalú tehetségét vonzotta a képzőművészet, a színészi és az előadói pálya, a film világa, továbbá a műfordítás és az irodalom is: mindegyikhez voltak adottságai. Végül művészettörténészi munkássága bontakozott ki.

1943-ban kezdte meg múzeumi pályafutását: a Budapesti Történeti Múzeum Újkori Osztályán, a Kiscelli Múzeumban dolgozott, mint napidíjas gyakornok, majd később, 1957-től a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Osztályának tudományos főmunkatársa lett, s innen vonult nyugdíjba. Múzeumi munkája mellett állandóan kutatott, tanulmányokat és könyveket írt, fordított, kiállításokat szervezett és nyitott meg. Nevelt fia, Féja Endre így emlékezik meg a rendkívüli aktivitással és elhivatottsággal tevékenykedő Supka Magdolnáról:

„Kiemelném a vállalás tisztességét is, ami szintén végigkísérte. Jórészt másokért élt, ez töltötte ki az életét, a szolgálatot vélte földi hivatásának: a családjáért, a barátaiért, a méltatlanul kezelt tehetségekért és a magyarságért. Doktori disszertációja A magyar úrihimzés volt. A kötődés és magyarságtudat az, ami mindvégig jellemezte. A németországi Dürer-kiállításon is azt mutatta be, mire képes a mi művészetünk. Nemzeti értékeink egyik őrzője, számba vevője volt a művészet síkján, Zichy Mihálytól kezdve a fiatalokig. Életeleme lett, betöltötte életét a 20. századi kortárs művészet és a grafika világa. Rázmány Csaba unitárius püspök fogalmazta meg véle kapcsolatban a jézusi gondolatot: a fáklya magát emészti meg, hogy másokat szolgáljon. Önzetlenül segített a bajba jutottaknak, a mellőzötteknek és a művészet világából méltatlanul kiszorítottaknak. Sokakért élt, azokért, akiket szívébe fogadott. Kutatta, megérezte és felfedezte a tehetségeket, s kereste a lehetőségét kibontakozásuknak. Képes volt ösztönözni, bizalmat önteni az emberekbe, ezt a megelőlegezett bizalmat tapasztaltam magammal kapcsolatban is. Tudott szeretni, küzdeni szeretteiért, s tudott gyűlölni, a politikai és szakmai szűklátókörűséget tapasztalva. Tudott lelkesedni, tudott elkeseredni, és tudott ostorozni. A nehéz időkben adódott mód az emberség próbájára, ilyenkor tárult föl a lélek tisztasága és a segítő szándék önzetlensége."

Második, Bényi László festőművész-művészettörténésszel 1951 tavaszán között házassága után megszületett Eszter leánya, aki felnőve kitűnő textilművésszé érett. A családi kapcsolatok ápolása mellett nagyon sok embert ismert, rengeteg barátja volt, és nem csupán művészek: írókkal, orvosokkal ugyanúgy jó viszonyban volt, mint Ferenc József unitárius püspökkel. Hitt és bízott a barátaiban, és sokan szerették, többekhez kötötte szinte testvéri kapcsolat, mint például Koszta Rozáliához és a mindvégig mellette álló Sulyok Gabriella grafikusművészhez.

Élete végén több elismerő kitűntetésben részesült munkásságáért, ezek azonban különösen nem káprázatták el. Szerény „munkása" maradt vállalt feladatának: a magyar képzőművészet szolgálatának, értékei felfedezésének és felmutatásának. Küzdött Aba-Novák Vilmos, Kohán György, Szalay Lajos, Tóth Menyhért méltó és megillető helyéért a magyar művészetben. S keményen harcolt a tehetséges fiatalok értékeinek elismertetéséért.

Életének legválságosabb szakaszaiban a hit adott erőt, biztosított belső tartást számára. Istenhívő volt. Hitt a transzcendens világban, amelynek jelenségeivel művészetértelmezői munkája során sokat foglalkozott.

„Egyéniség volt, egyszeri és megismételhetetlen jelenség, akire oda kellett figyelni, aki képes volt lenyűgözni mindenkit: barátot és ellenfelet. Amikor eltávozott közülünk, sokan búcsúztatták: Gyurkovics Tibor, Makovecz Imre, Schmidt Mária, Pozsgay Imre, Sipos Mihály hegedűjátéka siratta, csupán őket említve a reá emlékezőkből. 2005. december 2-án temették, több százan búcsúztunk tőle, kísértük el Budán, a Szent Gellért plébániatemplom urnatemetőjébe. Az »övéi« jelen voltak, csupán az éppen regnáló »kulturális hatalom« képviselői maradtak távol. Egykori lakása alatt, a házfalon márványtábla őrzi emlékét." – emlékezett meg alakjáról és életútjának lezárulásáról Féja Endre.

Az életrajzot Wehner Tibor állította össze [2015]

_________________

Életrajzi adatok
Budapest, 1914. augusztus 3.
Budapest, 2005. november 10.

Tanulmányok
1938: a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett doktorátust
1971: a művészettörténet kandidátusa

Munkahelyek
1943–1954: Székesfővárosi Múzeumok, majd a Budapesti Történeti Múzeum muzeológusa
1954–1957: MTA (Magyar Tudományos Akadémia) Művészettörténeti Dokumentációs Központ munkatársa
1957-től nyugdíjazásáig a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főmunkatársa

Művészeti szervezeti tagság
1960–: AICA (Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozata) tagja
1994–2005: Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja
1998: a Magyar Képzőművészeti Főiskola díszdoktorává avatta
2011–: Magyar Művészeti Akadémia, posztumusz tiszteleti tag


 

Munkásság

Wehner Tibor: Egy 20. századi művészettörténész példája – Supka Magdolna munkásságáról

A lexikoncímszavak azt fogják az utókorra hagyományozni, hogy az 1914-ben született, a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetemen 1938-ban doktorátust szerzett művészettörténész csaknem hét évtizeden át fejtette ki rendkívül aktív munkásságát: muzeológusként, kutatóként, tudományos főmunkatársként, művészettörténeti jelentőségű kiállítások rendezőjeként, könyvek, tanulmányok, katalógusok írójaként, rejtőzködő, vagy háttérbe szorított életművek és törekvések felfedezőjeként és az értékek elkötelezett védelmezőjeként. A szakmai közvélekedés szerint Supka Magdolna a modern magyar grafika hatvanas-hetvenes évekbeli kibontakozásában és kiteljesedésében kifejtett munkálkodásával írta be nevét a magyar művészet történetének lapjaira, holott már 1938-ban könyvet adott közre egy látszólag periférikus művészeti jelenségről, a magyar úrihímzésről, és tudományos szempontból ő maga a legjelentősebbnek az 1959-ben publikált, Szempontok a képzőművészeti alkotótevékenység vizsgálatához, és az 1964-ben írt A drámai groteszk szerepe festészetünkben a művészetpszichológia szemszögéből című tanulmányait minősítette.

Alig-alig ismert az az életrajzi mozzanat, hogy Supka Magdolna művészettörténeti tanulmányai előtt ötvös-ékszerészként is megszerezte a segédlevelet, és hogy a modern művészet iránti érdeklődését az 1920-as évek végének mozdulatművészeti és dadaista költészeti kezdeményezései inspirálták. A kevéssé ismert elméleti munkák megírását követően, a hatvanas évtized második felétől az ismeretlen és elhallgatott életművek felfedezésének és dokumentálásának szentelte minden energiáját: így törvényszerű volt, hogy a rendszer hiteltelen eszményeivel, a kurrens művészetpolitikai elvekkel konfrontálódva kellett dolgoznia. Könyvek és tanulmányok sorozata tanúskodik arról, hogy szakmai küzdelmeit sikeresen vívta meg: Supka Magdolna műhelyében született meg az első átfogó feldolgozás Aba-Novák Vilmos festőművész munkásságáról – a művész székesfehérvári pannóinak bemutatásáért már a rendszerváltás után harcolt megalkuvásokat nem tűrve –, majd később nagyszabású monografikus összefoglalást írt Kohán Györgyről és Tóth Menyhértről. A kortárs művészet alkotói közül leginkább valóban a grafikusokra figyelt: nagyszabású tanulmányokkal és kismonográfiákkal kísérte Szalay Lajos, Kondor Béla, Szabó Vladimir, Csohány Kálmán és Rékassy Csaba művészetét. Elmondható, hogy ezek a művészek nem a szocialista realizmus manipulatív kánonjának alkotói, hanem progresszív, a konvenciókon túllépő alkotók. És mindemellett mindig előszeretettel figyelt a fiatalokra, az új és új tehetségekre: jelen volt a kiállítótermekben, következetesen vállalta döntéseit a zsűrikben, szenvedélyesen érvelt elvei érvényesítéséért a szakmai vitákban.

Az 1980–1990-es évektől Supka Magdolna körül állandóan jelen voltak – ha szabad így fogalmazni – legkedvesebb tanítványai: azok az alkotók, akik talán a legközelebb álltak hozzá, s akikkel nemcsak futó kontaktusa volt, hanem akikkel már-már alkotótársi kapcsolatokat ápolt, illetve akikhez nemcsak szakmai téren került közel. Azok a művészek, akiknek munkásságát folyamatosan figyelemmel kísérte, akiknek műveit rendszeresen elemezte, akiknek kiállításait fantasztikusan szellemes rögtönzésekkel megnyitotta, és akiknek katalógusait hallatlan mélyenszántó gondolatisággal átszőtt tanulmányokkal vezette be. Akiknek rendszeresen finoman „beszólt", egy-egy hümmögéssel jelzett, akiket egyszer az egekbe emelt, máskor meg a legmélyebb kétségekbe sodort. Ez a kortárs alkotók nemzedékeiből verbuválódott művészcsapat mintegy áttételesen megrajzolja Supka Magdolna művészettörténeti, művészettörténészi idea képét is: a komoly, a mély átélés által hitelessé érlelt, a forma szépségeivel éltetett, egyszeri és megismételhetetlen mű elengedhetetlen voltát, fenségének kikezdhetetlenségét. Az Ágotha Margit, Lévai Ádám, Püspöky István, Rékassy Eszter, Sáros András Miklós és Sulyok Gabriella grafikusművész, Földi Péter, Gaál József, Kárpáti Tamás, Kovács Péter, Krajcsovics Éva, Kurucz István András, Makó Judit, Muzsnay Ákos, Szentgyörgyi József és Tenk László festőművész, Kő Pál és Szabó Tamás szobrászművész – a tiszteletbeli Supka-tanítványok – munkáiból eredő sokszínűség, sokágúság azt is jelzi, hogy Supka Magdolna széles látókörű, rendkívül tájékozott, a modern művészet folyamataira figyelő szakember volt. Nem volt elkötelezettje egyetlen szemléletnek, valamely szűk stilisztikai körnek sem – bár az elvont művészet, illetve az általa „neoblablá"-nak minősített semmitmondás, a hiteltelenség, az átlátszó üresség, az alaptalan szenzációhajhászás, a szakmai túldimenzionálás értelemszerűen távol állt tőle –, minden esztétikai értékteremtést, minden kvalitást, minőséget tiszteletben tartott. Művészettörténészi ars poeticáját a nyolcvanas évek második felében így fogalmazta meg: „Egész munkásságom az értékek elsikkadásának, fel nem ismerésének ellenében alakult s áll máiglan: egyfelől a képzőművészeti hagyományaink feltáratlan jelenségei, másfelől az 1960-tól napjainkig született kortársművészet időálló értékeinek számon tartása és folyamatos írásbeli és kiállítási dokumentálása a műtörténeti profilom. Vagyis az a vonulat, amely a korábbi szocreál, s a mostani »avantgarde«-ok mögött húzódik." E tiszteletre méltó művészettörténészi vezérelv helyénvalóságát a munkásság és a művészettörténészi magatartás is igazolta. És nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy értekezéseit, tanulmányait, cikkeit és katalógus-bevezetőit mindenkor gyönyörű magyar nyelven, nemegyszer költői ihletettséggel – és korántsem mellékesen érhetően – fogalmazta meg.

Supka Magdolna szigorú, igényes és következetes volt: mérhetetlenül zavarta a tehetségtelenség, és soha nem adott engedményt a műnek: a rossz alkotásokon villámgyorsan túllépett, míg a nagy formátumú alkotók fontos munkáiért a végsőkig harcolt. Egy alig ismert magyar szobrász, az 1956-os emigrálása után Svédországban és később Japánban dolgozó Wagner Nándor még Budapesten megmintázott, drámai erejű József Attila-szobráról Supka Magdolna még az 1950-es évek első felében írt egy alapos elemzést, amely akkor sajnos nem segíthette a mű maradandó anyagban való megvalósítását. A gipszben maradt egészalakos szobrot Supka Magdolna ösztönzésének is eleget téve már a művész halála, az ezredforduló után öntötték bronzba, és 2005-ben, nagyváradi felállítása előtt, a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében mutatták be. Az öt évtizeddel megkésett szoboravatón ott volt Supka Magdolna is: az ötvenes években írt szoborelemző tanulmányát olvasta fel. Amiként a remekbe szabott szobron, a szövegen sem fogott az idő: minden szó súlyos, pontos és megkérdőjelezhetetlen volt.

[2015]

Válogatott bibliográfia

Önálló könyvek

1938 A magyar úrihímzés. Budapest, Budapesti Királyi Magyar Pázmány PéterTudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézete.
1953 Bényi László-~: Zichy Mihály. Budapest.
1966 Aba-Novák Vilmos. Budapest, Corvina Kiadó.
1966 Életképek a Magyar Nemzeti Galériában. Budapest.
1971 Aba-Novák Vilmos. (2. kiad.) Budapest, Corvina Kiadó.
1974 Életképek a Magyar Nemzeti Galériában. Budapest, Corvina Kiadó. (francia nyelven is)
1974 Szabó Vladimir. Budapest, Képzőművészeti Alap Kiadó.
1981 Rékassy Csaba. Budapest.
1986 Csohány Kálmán. Budapest, Corvina. Műterem.
1987 Pirk János. Budapest, Képzőművészeti Kiadó.
1990 Tóth Menyhért. Budapest, Gondolat Kiadó.
1992 ~-Kratochwill Mimi: Reich Károly. Budapest.
1994 Kohán György.
1996 Földi Péter. Szolnok, Tisza Nyomda. Paletta.
1996 Tenk László. Szolnok, Tisza Nyomda. Paletta.
1997 Lóránt János. Szolnok, Tisza Nyomda. Paletta.
1998 Kovács Péter. Szolnok, Tisza Nyomda. Paletta.
1998 Tóth Menyhért. Budapest, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete.
2001 Kohán György. Gyula, Gyula Város Önkormányzata.
2003 Kratochwill Mimi-~: Reich Károly. Budapest, Holnap Kiadó.
2004 Tóth Menyhért. Centenáriumi kiadás. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete.
2007 Kárpáti Tamás. Szolnok, Tiszta Nyomda. Paletta.
2008 A Pannó. Budapest, Holnap Kiadó.

 

Közlések

TANULMÁNYOK, CIKKEK, KATALÓGUS-BEVEZETŐK

1948 Bevezető. Pest-budai üvegek és porcellánok. Budapest, Budapest SzékesfővárosTörténeti Múzeuma. (Katalógus)
1956 Zichy Mihály ismeretlen rajzai. Új Világ 1956. március 1.
1956 Az illusztrálás magyar klasszikusa: Zichy Mihály. Képzőművészeti és Iparművészeti Tudósító 1956(4)15-16.
1956 Zichy Mihály ismeretlen rajzai. Szabad Művészet 1956(4)161-166.
1957 Szemlér Mihály (1833-1904). Művészettörténeti Tanulmányok 1957. 219-252.
1958 Bevezető. Pleidell János festőművész kiállítása. Budapest, Műcsarnok. (Katalógus)
1958 Ember és művészet. Tűnődés a világkiállítás eszméjéről. Műterem 1958(1)33.
1959 Szempontok a képzőművészeti alkotótevékenység vizsgálatához. Pszichológiai Tanulmányok. 1959. II. kötet. 465-482.
1959 Gondolatok a szolnoki művésztelep múltjáról és jelenéről. Jászkunság 1959(3)132-134.
1960 Les particularités national de la peinture d'Aba-Novák. – Aba-Novák festészetének nemzeti sajátosságairól. A Magyar Nemzeti Galéria Közleményei 1960(2)79-86; 175-.177.
1960 Munkácsy és Orlai Petrich. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Jubileumi Évkönyve Erkel Ferenc születésének 150. évfordulójára. 1960. 111-115.
1960 Gadányi Jenő festőművész (1896-1960). Művészet 1960(1)23-24.
1962 Bevezető. Szentendrei Képzőművészek Kiállítása. Szentendre, Ferenczy Károly Múzeum. (Katalógus)
1962 Bevezető. Aba-Novák Vilmos festőművész emlékkiállítása. Budapest, MagyarNemzeti Galéria; Szolnok. (Katalógus)
1962 A magyar festészet kiállítása. Művészet 1962(1)38-39.
1962 Szolnok szerepe Aba-Novák festészetében. Jászkunság 1962. június. 53-56.
1962 Szolnok szerepe Aba-Novák festészetében. Szolnok Megyei Néplap 1962. augusztus 2.
1963 Bevezető. Aba-Novák Vilmos festőművész emlékkiállítása. Kassa. (Katalógus) (szlovák nyelven)
1963 Bevezető. Aba-Novák Vilmos festőművész emlékkiállítása. Prága, Palac Kinskych. (Katalógus) (cseh nyelven)
1963 Bevezető. Aba-Novák Vilmos festőművész emlékkiállítása. Warszawa, Zacheta. (Katalógus) (lengyel nyelven)
1963 Bevezető. Koszta Rozália festőművész útirajzai. Budapest, Kulturális KapcsolatokIntézete. (Katalógus)
1963 Bevezető. Nagy István festőművész grafikái. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum. (Katalógus)
1963 Bevezető. Redő Ferenc és Vörös Rozália festőművészek kiállítása. Budapest. (Katalógus)
1963 Aba-Novák Vilmos kiállítása. Prága, Waldsteinska Galéria. Múzeumi Közlemények1963(2)43-45.
1963 Koszta Rozália: Gyula. Tusrajzok. Művészet 1963(3)43.
1963 Kohán Györgyről. Művészet 1963(2)29-32.
1963 Acta Historiae Artium. Tomus VIII. Fasciculi 1-2. II-IX. Bp. 1962.Művészettörténeti Értesítő 1963(4)242-245.
1963 A békéscsabai „VI. Alföldi Képzőművészeti Kiállítás". Művészet 1963(9)46-48.
1964 Bevezető. 11. Vásárhelyi Őszi Tárlat. Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum. (Katalógus)
1964 Bevezető. Aba-Novák Vilmos festőművész emlékkiállítása. Székesfehérvár, IstvánKirály Múzeum. (Katalógus)
1964 Bevezető. Tóth Menyhért festőművész kiállítása. Hódmezővásárhely, Tornyai JánosMúzeum. (Katalógus)
1964 A drámai groteszk szerepe festészetünkben a művészetpszichológia szemszögéből.Művészettörténeti Értesítő 1964(2)148-154
1964 Aba-Novák Vilmos grafikai kiállítása. Szolnok Megyei Néplap 1964. április 19.
1964 A magyar képzőművészet költői. Művészet 1964(10)18-21.
1964 A 75 éves Végh Gusztáv. A Könyvtáros 1964(12)436-437.
1965 Bevezető. Izložba Madjarske grafike. Belgrád. (Katalógus)
1965 III. Miskolci Országos Grafikai Biennále. Észak-Magyarország 1965. november 1.
1966 Bevezető. Nándor Mikola finn festőművész kiállítása. (Katalógus)
1966 Fekete-fehér. (A X. Magyar Képzőművészeti Kiállítás grafikáiról.)Művészet 1966(1)13-16.
1966 Csohány Kálmán grafikái Szegeden. Tiszatáj 1966(2)135.
1966 Kondor Lajos grafikusművész kiállítása. Művészet 1966(2)40-41.
1966 Holló László festőművész kiállítása, Kiskunfélegyháza. Művészet 1966(3)39.
1966 Csohány Kálmán kiállítása Szegeden. Művészet 1966(3)42.
1966 Stettner Béla grafikusművész kiállítása. Budapest, Dürer Terem. Művészet 1966(3)46.
1967 Bevezető. III. Délalföldi Tárlat. Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum. (Katalógus)
1967 Bevezető. Országos grafikai hét. Képcsarnok. (Katalógus)
1967 Bevezető. Gadányi Jenő festőművész emlékkiállítása. Budapest, Magyar NemzetiGaléria. (Katalógus)
1967 Gyulai Líviusz grafikái. Budapest, Dürer Terem. 1966. Művészet 1967(3)41.
1967 IV. Országos Grafikai Biennále. Észak-Magyarország 1967. december 10.
1968 Bevezető. Mai magyar grafika. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria. (Katalógus)
1968 Bevezető. Kohán György festőművész emlékkiállítása. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum. (Katalógus)
1968 Bevezető. Németh László festőművész kiállítása. Budapest, Kulturális KapcsolatokIntézete Kiállítóterme. (Katalógus)
1968 Vilmos Aba-Novák. (Réflexions sur les perspectives de la peinture narrative.)Acta Historiae Artium 1968(1-2)89-98.
1968 Raszler Károly grafikusművész kiállítása Nagymaroson. Művészet 1968(2)37-38.
1968 Kohán György festőművész emlékkiállítása Kiskunfélegyházán. Művészet 1968(5)47.
1968 Kohán György gyulai emlékkiállításáról. Békés Megyei Népújság 1968. december 24.
1969 Bevezető. 5. Miskolci Országos Grafikai Biennále. Miskolc, Miskolci Galéria. (Katalógus)
1969 Bevezető. Ungarische Grafik. Kiel, Sonninhalle des Kieler Schlosses. (Katalógus)
1969 Bevezető. Szabó Vladimir grafikusművész kiállítása. Budapest, Csók István Galéria. (Katalógus)
1969 Bevezető. Tóth Menyhért festőművész kiállítása. Budapest, Hazafias Népfront VI.Kerületi Klubja. (Katalógus)
1969 A hódmezővásárhelyi festészet. Budapest, Corvina Kiadó. Képzőművészeti Almanach 1969. 1. 29-31.
1969 Tóth Menyhért. Művészet 1969(2)25-27.
1969 Barczi Pál grafikái. Budapest, Dürer Terem. Művészet 1969(4)43.
1969 Koszta Rozália kiállítása Gyulán. Művészet 1969(11)37.
1970 Bevezető. Csohány Kálmán grafikusművész kiállítása. Gyula, Erkel Ferenc Múzeum. (Katalógus)
1970 Bevezető. Ilosvai Varga István festőművész kiállítása. Szentendre, Ferenczy Múzeum. (Katalógus)
1970 Bevezető. Varga Nándor Lajos festőművész kiállítása. Budapest, Műcsarnok. (Katalógus)
1970 Kohán György 1910-1964. A Magyar Nemzeti Galéria Évkönyve 1970.115-134; 223-231.
1970 A Dürer Terem és a magyar grafika. Műgyűjtő 1970(2)37-38.
1970 Stettner Béla művészete. Műgyűjtő 1970(4)31-32.
1970 Raszler Károly grafikusművész kiállítása. Művészet 1970(12)32-33.
1971 Bevezető. Magyar grafika Dürer emlékére születésének 500. évfordulóján. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria; Gyula, Erkel Múzeum Dürer Terme. (Katalógus)
1971 Bevezető. Raszler Károly grafikusművész kiállítása. Budapest, Kulturális KapcsolatokIntézete Kiállítóterme. (Katalógus)
1971 ~ Aba-Novák Vilmos című kandidátusi értekezésének vitája. Németh Lajos és Végvári Lajos opponensi véleménye, ~ válasza. Művészettörténeti Értesítő 1971. 235-247.
1971 Csohány Kálmán székesfehérvári kiállításáról. Gondolatok a népi-nemzeti jellegről az európai művészetben. Művészet 1971(1)40-41.
1971 Tarjáni Simkovics Jenő. Művészet 1971(6)14.
1971 Magyar Grafika 1971. Dürer emlékezetére születésének 500. évfordulóján. Kisgrafika Értesítő 1971. augusztus. 823-828.
1971 Rékassy Csaba grafikusművész kiállítása. Művészet 1971(9)41.
1972 Bevezető. Koszta Rozália festőművész kiállítása. Budapest, Fényes Adolf Terem. (Katalógus)
1972 Tóth Menyhért festőművész kiállítása Székesfehérvárott. Székesfehérvár, István Király Múzeum, 1970. Képzőművészeti Almanach 1972. 3. 23-26.
1972 Kohán György emlékkiállítása, Cegléd, Kossuth Múzeum. Művészet 1972(1)33-34.
1972 Koszta Rozália. Műgyűjtő 1972(3)46-47.
1972 Kondor Béla Dylan Thomas-illusztrációi. Művészet 1972(7)43-45.
1972 Dózsa György emlékkiállítás. Művészet 1972(9)2-3.
1973 Bevezető. Stettner Béla grafikusművész kiállítása. Budapest, Műcsarnok. (Katalógus)
1973 Bevezető. Szabó Vladimir festőművész kiállítása. Budapest, Csók István Galéria. (Katalógus)
1975 A Szép Szó galériája. Barczi Pál. Népszava 1975. április 19.
1976 Bevezető. Mai magyar grafika és kisplasztika Zichy Mihály és Ferenczy István tiszteletére.. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria. (Katalógus)
1976 Bevezető. Rajzok. Észak-magyarországi festő- és grafikusművészek rajzkiállítása. Miskolc, Miskolci Galéria. (Katalógus)
1976 Bevezető. Kohán György festőművész emlékkiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria. (Katalógus)
1976 Bevezető. Rozanits Tibor grafikusművész kiállítása. Szombathely, Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár. (Katalógus)
1976 Bevezető. Tóth Menyhért festőművész gyűjteményes kiállítása. Budapest, Műcsarnok. (Katalógus)
1976 Krajcsirovits Henrik kiállítása a Helikon Galériában. Új Forrás 1976(3)114-116.
1976 Tóth Menyhért nyomában. Művészet 1976(3)11-18.
1976 Kohán György emlékkiállítás. Magyar Nemzeti Galéria 1976. december 16 – 1977.január. Művészet 1976(12)48.
1977 Bevezető. XX. Alföldi Tárlat. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum. (Katalógus)
1977 Bevezető. Rajzok. Észak-magyarországi festő- és grafikusművészek rajzkiállítása.Miskolc, Miskolci Galéria. (Katalógus)
1977 Bevezető. Scholz Erik festőművész kiállítása. Budapest, Műcsarnok. (Katalógus)
1977 Gondolatok a grafikáról. Kisgrafika. A Kisgrafika Barátok Köre értesítője 1977(1)1-8.
1977 Intergraphik – 1976 – a képzőművészet sorskérdéseiről. A Magyar Képzőművészek ésIparművészek Szövetsége Tájékoztatója 1977(1)14-18.
1977 Perei Zoltán kiállítása Jászberényben. Szolnok Megyei Néplap 1977. november 19.
1978 Bevezető. Magyar Grafika 1978. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria. (Katalógus)
1978 Bevezető. Grafikai hét. Budapest, Képcsarnok. (Katalógus)
1978 Bevezető. Kohán György festőművész emlékkiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria. (Katalógus)
1978 Bevezető. Perei Zoltán grafikusművész kiállítása. Budapest, Csók István Galéria. (Katalógus)
1978 Bevezető. Szabó Vladimir festőművész kiállítása. Budapest, Csók István Galéria. (Katalógus)
1978 Bevezető. Szabó Vladimir festőművész kiállítása. Szeged, Bartók Béla Művelődési Központ. (Katalógus)
1978 Bevezető. Vagyóczky Károly grafikusművész kiállítása. Budapest, Csók István Galéria. (Katalógus)
1978 Régi beszélgetés Kohán Györggyel. Új Auróra 1978(1)11-22.
1978 Domanovszky György: Kántor Sándor. Jászkunság 1978(2)47-48.
1978 Nyári Tárlat. Kecskemét után Szolnokon. Szolnok Megyei Néplap 1978. augusztus 1.
1979 Bevezető. V. Balatoni Kisgrafikai Biennále. Tihany, Tihanyi Múzeum. (Katalógus)
1979 Bevezető. Grafica ungherese d'oggi. Firenze. (Katalógus)
1979 Bevezető. Ágotha Margit grafikusművész kiállítása. Budapest, Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállítóterme. (Katalógus)
1979 Bevezető Almásy Aladár grafikusművész kiállítása. Budapest, Helikon Galéria. (Katalógus)
1979 Bevezető. Muzsnay Ákos grafikusművész kiállítása. Budapest, Stúdió Galéria. (Katalógus)
1979 Bevezető. Perei Zoltán grafikusművész portré fametszeteinek kiállítása. Jászberény, Városi-Járási Könyvtár. (Katalógus)
1979 Bevezető. Perei Zoltán grafikusművész fametszeteinek kiállítása. Jászszentandrás, Művelődési Ház. (Katalógus)
1979 Bevezető. Perei Zoltán: Magyar írók. 37 eredeti fametszet. Jászberény, Jászberényi Városi-Járási Könyvtár. (Katalógus)
1979 Bevezető. Stettner Béla grafikusművész. (Katalógus)
1979 Ötödik Balatoni Kisgrafikai Biennále 1979. Tihanyi Múzeum. Kisgrafika. A Kisgrafika Barátok Köre értesítője 1979(1-2)62-64.
1979 Fazekas Magdolna képei és rajzai. Jászkunság 1979(2-3)
1980 Kohán György. In. Aradi Nóra (szerk.): Harmincöt év, harmincöt művész. Budapest,Corvina Kiadó. 156-165.
1980 Bevezető. A grafika. Fametszet, linómetszet, rézmetszet, rézkarc, litográfia, szitanyomás. Budapest, Képcsarnok. (Katalógus)
1980 Bevezető. Rajzkiállítás. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria. (Katalógus)
1980 Bevezető. Almásy Aladár grafikusművész kiállítása. Debrecen, DOTE Galéria. (Katalógus)
1980 Gegenwärtige Grafik aus Ungarn. Wiener Kunsthefte 1980(1)6-7.
1980 Csohány Kálmán 1925-1980. Kisgrafika. A Kisgrafika Barátok Köre értesítője 1980(1-2)19-20.
1980 Gondolatok a könyvtárban. Stettner Béla művészetéről. Kisgrafika. A Kisgrafika Barátok Köre értesítője 1980(1-2)27-28.
1980 Csohány Kálmán. Palócföld 1980(3)30.
1980 Gondolatok a könyvtárban. Stettner Béla művészetéről. Könyvtári Híradó. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Közlönye 1980. április-június. 19-20.
1980 Perei Zoltán portré fametszetei. Könyvtáros 1980(5)303.
1980 Így kezdődött. (Szalay Lajos) Művészet 1980(9)7-9.
1981 Bevezető. Csohány Kálmán grafikusművész emlékkiállítása. Budapest, Vigadó Galéria. (Katalógus)
1981 Paraszt-Gauguin. (Koszta Rozália.) Új Auróra 1981(2)81-86.
1981 Prágában. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Tájékoztatója 1981(3)41.
1981 Gondolatok a XI. országos grafikai biennálén. Észak-Magyarország 1981. 282.
1981 Tűnődés Csohány Kálmán emlékkiállítása alkalmából. (Vigadó Galéria, 1981. január-február.) Művészet 1981(2)52-53.
1982 Bevezető. Ágotha Margit grafikusművész kiállítása. Szolnok, Helyőrségi Művelődési Otthon. A Képzőművészeti Világhét Szolnok megyében. (Katalógus)
1982 Bevezető. Csohány Kálmán grafikusművész emlékkiállítása. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria. (Katalógus)
1982 Bevezető. Sulyok Gabriella grafikusművész kiállítása. Miskolc, József Attila Könyvtár. (Katalógus)
1982 Tizennyolc rézmetszet. Budapester Rundschau 1982. március 8.
1982 Rékassy. Budapest 1982(4)24-26.
1983 Bevezető. VII. Balatoni Kisgrafikai Biennále. Tihany, Tihanyi Múzeum. (Katalógus)
1983 Gyűrűző életmű (Tóth Menyhértről). Forrás 1983(9)78-83.
1983 A XII. miskolci grafikai biennále. Észak-Magyarország 1983. 291.
1983 Kálmán Csohány. A Lyricist of Graphic Art. The New Hungarian Quarterly 1983. 89. 168.
1984 Bevezető. IX. Országos Akvarell Biennále. Eger, MSZMP Oktatási Igazgatóság. (Katalógus)
1984 Bevezető. Mikola Nándor festőművész kiállítása. Budapest, Budapesti Történeti Múzeum. (Katalógus)
1984 Bevezető. Raszler Károly grafikusművész kiállítása. Vác, Művelődési Ház, Madách Imre Galéria. (Katalógus)
1984 Bevezető. Szalay Lajos grafikusművész kiállítása. Budapest, Vigadó Galéria. (Katalógus)
1984 Bevezető. Tóth Menyhért festőművész kiállítása. Budapest, Magyar Képzőművészeti Főiskola. (Katalógus)
1984 Ágotha Margit grafikusművész. Jászkunság 1984(2)47-48.
1984 Búcsú Stettner Bélától. Kisgrafika. A Kisgrafika Barátok Köre értesítője 1984(3)1-10.
1985 Bevezető. Csohány Kálmán grafikusművész emlékkiállítása. Salgótarján, NógrádiSándor Múzeum; Pásztó, Helytörténeti Múzeum. (Katalógus)
1985 Bevezető. Raszler Károly grafikusművész kiállítása. Esztergom, Keresztény Múzeum. (Katalógus)
1985 Bevezető. In memoriam Stettner Béla. Budapest, KBK. (Grafikai mappa)
1985 Csohány Kálmán grafikái, akvarelljei. Művészet 1985(11-12)9-13.
1986 Tenyészet és enyészet. Szabó Vladimir grafikái. Kortárs 1986(2)117-122.
1986 Fehérek táltosa. Tóth Menyhért művészetéről. Kortárs 1986(8)126-132.
1987 Bevezető. Raszler Károly grafikusművész kiállítása. Schaffhausen, Kultur Foyer. (Katalógus)
1987 Bevezető. Rékassy Csaba grafikusművész kiállítása. Budapest, Ernst Múzeum. (Katalógus)
1987 Végtelen a tenyérben. Bakonyi Péter interjúi Szalay Lajossal (Utószó: ~.) Budapest,Múzsák Kiadó.
1987 Bölcsek vagy balgák. Rékassy Csaba rézmetszetei. Kortárs 1987(1)107-112.
1987 „Rajzolt versek." Szalay Lajos grafikái. Kortárs 1987(3)137-143.
1987 „Engem a düh tart életben…" Kohán György rajzai. Kortárs 1987(8)127-133.
1987 „Lábujjhegyen éltünk…" Maracskó Gabriella rajzairól. Kortárs 1987(12)128-134.
1988 Bevezető. Földi Péter festőművész kiállítása. Gödöllő, Gödöllői Galéria. (Katalógus)
1988 Az utolsó járat. Muzsnay Ákos képei. Kortárs 1988(9)138-144.
1988 „Ha festek, velem van a világ." Földi Péter képei. Kortárs 1988(12)143-148.
1989 Bevezető. Az Országos Grafikai Biennále nagydíjasai 1961-1987. Miskolc, József Attila Könyvtár Kiállítóterme. (Katalógus)
1989 Bevezető. (Rádióbeszélgetés-részlet.) Tenk László festőművész kiállítása. Esztergom, Esztergomi Vármúzeum, Rondella Galéria. (Katalógus)
1989 A kártevés szennyes hordaléka. (Az ihletrombolók labirintusában.) Új Idő 1989(2)40-41.
1989 A rézmetsző. (Rékassy Csaba.) Új Idő 1989(5)
1989 A Széchenyi-gondolat. Egy grafikai albumról. Kortárs 1989(6)121-127.
1989 Az eszmélkedés stációi. Kovács Péter festészete. Kortárs 1989(8)133-139.
1989 Három évtized tükrében. A grafikai biennálék nagydíjasainak kiállításához. Napjaink 1989(12)27-28.
1990 Bevezető. Sulyok Gabriella grafikusművész kiállítása. Budapest, Csepel, Iskola Galéria. (Katalógus)
1990 A grafika kéznyújtása és nyelvújítása. Gina Hora és Dan Sorin Perjonschi Magyarországon és az Árkád Galériában. Kuti Kilátó. Párizs-Budapest. 1990. 21. 30-31.
1990 Vérbeli kolorista. Tenk László kiállítása. Művészet 1990(2)42-45.
1990 Gyolcsfehér. Tóth Menyhért festészete. Új Idő 1990(3)30-32.
1990 Az idők hírnöke – Előszó egy kéziratban maradt könyvhöz. Kortárs 1990(8)143-145, 150-152.
1990 Nyílt levél Michel Simonnak. Kortárs 1990(9)147, 150-152.
1991 Énekek éneke. Szalay Lajos rajzai. (Utószó ~.) Miskolc, Miskolci Galéria.
1991 25 éve halt meg Kohán György. Körösök vidéke. Honismereti füzet 1991. 4. 105-118.
1991 Levél a túlvilágra. Holnap 1991(4)24.
1991 Múzsák, kik nem hallgattak. Kortárs 1991(8)47-50.
1991 Reich Károly emlékének háza. Hitel 1991(19)44-45.
1992 Bevezető. A végtelen partján. (Tóth Menyhért) Sevilla, Expo '92. (Katalógus)
1992 Bevezető. Perei Zoltán grafikusművész emlékkiállítása. Hatvan, Hatvany LajosMúzeum. (Katalógus)
1992 Bevezető. Végh András festőművész kiállítása. Budapest, Vigadó Galéria. (Katalógus)
1992 Kohán György. Hitel 1992(1)32-33.
1992 Kohán György életművéről. Gyulai Hírlap 1992. január 10.
1992 Nomád pasztorál – Lóránt János művészetéről. Kortárs 1992(6)83-88.
1992 Apám-anyám a tenger. (Tóth Menyhért) Hitel 1992. június 24.
1992 A rajz természete. Élet és Irodalom 1992. október 22.
1992 A végtelen partjain.(Tóth Menyhért.) Hitel 1992(13)32-33.
1993 Bevezető. Reich Károly grafikusművész kiállítása. Szekszárd, Művészetek Háza. (Katalógus)
1993 Kohán, a rajzművészet klasszikusa. In. Fábián Irén (szerk.): Kohán György grafikai sorozata I. Gyula, Dürer Társaság. 201.
1993 Menyus. (Tóth Menyhért.) Hitel 1993(6)4-5.
1994 Bevezető. Barczi Pál grafikusművész kiállítása. Miskolc, Miskolci Galéria. (Katalógus)
1994 Bevezető. Tenk László festőművész kiállítása. Budapest, Vigadó Galéria. (Katalógus)
1994 Csak papír, fekete-fehér, kicsi és olcsó? ~ művészettörténész a makói művésztelepkiállításáról. Reggeli Délvilág1994. augusztus 19.
1994 Az ihlet lélektana. Lyukasóra 1994(10)18.
1995 Bevezető. Lóránt János Demeter festőművész kiállítása. Szolnok, MOL Galéria. (Katalógus)
1995 Bevezető. Tóth Menyhért festőművész kiállítása. Sopron, Festőterem. (Katalógus)
1995 Metaforák fehérben. (Tóth Menyhért) Hitel 1995(8)90-94.
1996 Bevezető. Hongaarse maand Haarlemmermer. Hoofddorp, Art Attak. (Katalógus)
1996 Bevezető. XV. Országos Akvarell Biennále. Eger, Tábornok-ház, Ifjúsági Ház. (Katalógus)
1996 Bevezető. Bikácsi Daniela festőművész kiállítása. Budapest, Sziget Galéria. (Katalógus)
1996 Bevezető. Csohány Kálmán grafikusművész állandó kiállítás. Pásztó, Pásztói Múzeum. (Katalógus)
1996 Bevezető. Rékassy Csaba grafikusművész életmű-kiállítása. Szolnok, Damjanich János Múzeum, Szolnoki Galéria. (Katalógus)
1996 Bevezető. Tenk László festőművész kiállítása. Szeged, Móra Ferenc Múzeum Képtára. (Katalógus)
1996 Szalay Lajos. Magyar Szemle 1996(3)280-283.
1997 Varga Nándor az ember és a művész. Kisgrafika. A Kisgrafika Barátok Köre értesítője1997(2)6-7.
1997 In memoriam Bertha Bulcsu. Lyukasóra 1997(3)30-31.
1997 Könyves elégia. Kortárs 1997(8)92-94.
1998 Bevezető. T-Art Gyűjtemény I. Festészet. Budapest, Vigadó Galéria. (Katalógus)
1998 „Süss fel, nap…" Földi Péter festészetéről. Hitel 1998(2)65-72.
1998 „Félreérthetetlen rend…" (Barczi Pál) Miskolci Műsor 1998. október 15.
1999 Bevezető. Kárpáti Tamás festőművész kiállítása. Budapest, Vigadó Galéria. (Katalógus)
1999 Bertha és Egry. In. D. Nagy Imre (szerk.): Bertha Bulcsu Emlékkönyv. Budapest, Magyar Írók Egyesülete. 29-30.
1999 Diskay Lenke kiállítása. Kisgrafika. A Kisgrafika Barátok Köre értesítője 1999(1)5-6.
1999 Perei Zoltán grafikai hagyatéka. Kisgrafika. A Kisgrafika Barátok Köre értesítője 1999(4)2.
1999 Lóránt János Demeterről. Új Holnap 1999. szeptember. 43.
2000 Bevezető. Emlékezés a grafika négy évtizedére a huszadik miskolci biennálealkalmából. XX. Országos Grafikai Biennále. Miskolc, Miskolci Galéria. (Katalógus)
2000 Bevezető. Ágotha Margit grafikusművész. Szolnok. (Katalógus)
2000 Bevezető. Földi Péter festőművész kiállítása. Budapest, Gold-Art Galéria. (Katalógus)
2000 Bevezető. Magyarul európai. Földi Péter, Muzsnay Ákos, Szabó Tamás kiállítása. Budapest, Vigadó Galéria. (Katalógus)
2000 Bevezető. Tenk László festőművész kiállítása. Szolnok, Szolnoki Galéria. (Katalógus)
2000 Bevezető. Tenk László festőművész kiállítása. Hajdúszoboszló, Szoboszlói Galéria. (Katalógus)
2000 Magyarul európai. Földi Péter, Muzsnay Ákos és Szabó Tamás művészetéről. Kortárs 2000(4)100-102.
2000 Emlékezés a grafika négy évtizedére a huszadik miskolci biennále alkalmából. Új Holnap 2000. május-augusztus. 137-141.
2000 Vadvizek. Tóth Menyhért teljessége. Forrás 2000(11)79-84.
2000 „Aranylón derengő nemes patina…" Kárpáti Tamás festészetéről. Premier 2000. december. 16-19.
2000 Tenk László kiállítása elé. Szókimondó 2000. december. 14-15.
2001 A zsömleglóriás polihisztor. Napút 2001(2)3-4.
2001 Üzenet Székesfehérvár polgáraihoz az Aba-Novák pannó fekete dobozáról ésújraszületett jussuk ünnepéről. Árgus 2001(6)65-67.
2001 Elnémított örökség. (Az Aba-Novák-pannó hányattatásai.) Hitel 2001(7)41.
2002 Bevezető. Szabó Tamás szobrászművész kiállítása. Budapest, Aulich Art Galéria. (Katalógus)
2003 Bevezető. Kárpáti Tamás festőművész kiállítása. Budapest, Aulich Art Galéria. (Katalógus)
2003 Bevezető. Tóth Menyhért festőművész rejtőző arca, Vadvizektől az Óceánig. Emlékkiállítás. Budapest, Aulich Art Galéria. (Katalógus)
2003 Bevezető. Tóth Menyhért festőművész emlékkiállítása. Kalocsa, Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. (Katalógus)
2003 „Van, aki forrón szereti." Szőke Barbara és Polyák János kiállítása. Magyar Iparművészet 2003(1)54-56.
2004 Bevezető. Kárpáti Tamás festőművész kiállítása. Budapest, Galéria '13. (Katalógus)
2005 Bevezető. Csohány Kálmán grafikusművész 1925-1980. (Katalógus)
2005 Bevezető. Tenk László festőművész kiállítása. Budapest, Aulich Art Galéria. (Katalógus)
2005 József Attiláját a művész ma is a maga vérén táplált gyermekének vallja. (Wagner Nándor.) Partiumi Közlöny 2005. április 30.
2005 Egy szobor feltámadása. (Wagner Nándor.) Hitel 2005(6)10-12.
2006 Üzenet a túlvilágra a tölgyek alól Kondor Bélának. Pannon Tükör 2006(2)54.
2007 Bevezető. Vízöntő. Lóránt János Demeter festőművész kiállítása. Budapest, Hamilton Aulich Art Galéria. (Katalógus)
2007 Ajánlás. In. Sulyok Gabriella. Budapest, Vox Artis Alapítvány. 33-35.
2009 Szalay Lajos. Miskolci Keresztény Szemle 2009(2)89-93.
2013 Bevezető. Háromalakos kútszobor – Feljegyzések Wagner Nándor alkotásáról. A székesfehérvári „Wagner-szoborlelet" kiállítása. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum. (Katalógus)
 

A bibliográfiát összeállította: Wehner Tibor [2013]

Recepció

Írások

1954 Németh Lajos: Bényi László-~: Zichy Mihály. Művészettörténeti Értesítő 1954(1)176-177.
1967 D. I.: ~: Aba-Novák Vilmos. Vigilia 1967(5)346-347.
1967 Rózsa Gyula: ~: Aba-Novák Vilmos. Népszabadság 1967. február 1.
1967 Simon Zoltán: ~: Aba-Novák Vilmos. Alföld 1967(4)78-79.
1967 Solymár István: ~: Aba-Novák Vilmos. Művészet 1967(6)46-47.
1975 I. S.: ~: Szabó Vladimir. Ars Hungarica 1975(1)169-170.
1984 Szabó Júlia: Bevezető. Supka Mannának, Manna néninek szeretettel. Budapest, FészekGaléria. (Katalógus)
1984 Bikfalvy Lilla: ~ 70 éves. Diákszó (A budapesti Fazekas Gimnázium lapja) 1984/85. szeptember (különszám) 4.
1984 Banga Ferenc grafikusművész az ünnepeltről. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Tájékoztatója 1984(3-4)19-20.
1985 55 grafikus kiállítása ~ tiszteletére. Miskolc, József Attila Könyvtár Kiállítóterme. (Katalógus, bev. Végvári Lajos.)
1988 Bayer Ilona-Németh Andrea: Művész-otthonok. Budapest, Minerva. 251.
1990 Arató Antal: Hervai Katalin kiállítása. Kisgrafika. A Kisgrafika Barátok Köre értesítője 1991(1-2)13.
1992 Bodor Béla: Fehér szivárvány. (~: Tóth Menyhért.) Élet és Irodalom 1992. február 21.
1995 Névjegy. A MMA kincsestára. Életrajzok, dokumentumok 1992-1994. Budapest.
1999 Balázs Sándor: Olyan sűrű volt, mint egy elektromos tér. Beszélgetés ~ művészettörténésszel Tóth Menyhért művészetéről. Magyar Demokrata 1999. június 24.
1999 Lőcsei Gabriella: Mint a fekete-fehér film. A vonal patrónája. ~ 85 éves. Magyar Nemzet 1999. augusztus 7.
2001 Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, III. kötet. P-Z. Budapest, Enciklopédia Kiadó. 428.
2001 Péntek Imre: Egy XX. századi pannó üzenetei. Beszélgetés ~ művészettörténésszel. Árgus 2001(4)90-94.
2004 Tüskés Gábor: Kohán György. ~ monográfiájáról. Tiszatáj 2004(3)83-89.
2005 Arató Antal: In memoriam ~. Kisgrafika 2005(4)2-3.
2005 Rázmány Csaba: Dr. Bényi Lászlóné, Dr. ~. Élt 91 évet. Unitárius Élet 2005(6)
2005 Gyurkovics Tibor: Manna. Magyar Nemzet 2005. november 26.
2006 Arató Antal: Emlékezés ~ művészettörténészre. Könyvtári Levelező/Lap 2006(1)15-16.
2006 Pósa Zoltán: Manna néni szellemi mannája. Művészet és Barátai 2006(1)
2006 Arató Antal: In memoriam ~. Pannon Tükör 2006(2)55-56.
2007 Magyar katolikus lexikon. XII. kötet. Budapest, Szent István Társulat.
2007 Arató Antal: ~ kisgrafikai vonatkozású írásai. Kisgrafika 2007(1)9.
2007 Wehner Tibor: Egy művészettörténész eleven emléke. Hommage à Manna-kiállítás Tatán. Új Forrás 2007(4)98-100.
2013 Wehner Tibor: Tapló. Kíméletlen Művészeti Napló 1996-2006. Budapest, Enciklopédia Kiadó. 161, 185, 192, 195, 196, 198, 215, 230, 231, 235, 239, 250, 278, 284, 296, 300, 332, 346, 353, 368, 409, 438, 442, 443, 465, 470, 481, 510, 565, 570, 585, 627, 639.  

Televízió, film, rádió
1984 Stúdió '84. Magyar Televízió 1. (~-nak, Manna néninek szeretettel című kiállításról.) 1984. szeptember 18.
1989 Noktürn. Éjszakai csevegés ~ művészettörténésszel. Göczey Zsuzsa és Zelki János műsora. Bartók Rádió. 1989. október 13.
1994 Művészettörténetek. ~-portré. Magyar Televízió 2. Szerk.: Bihari Ágnes. Rend.: B. Farkas Tamás. 1994. február 5.
2003 ~ művészettörténész. Rend: Rudas Gábor. 29'.
  
Kiállítások
1984 ~-nak, Manna néninek szeretettel rendezett kiállítás. Budapest, Fészek Galéria.
1985 ~ tiszteletére rendezett kiállítás. Miskolc, József Attila Könyvtár.
2006 Hommage à Manna, Tata, Magyary Zoltán Művelődési Ház
2013 Hommage à Manna, Budapest, Józsefvárosi Galéria

A bibliográfiát összeállította: Wehner Tibor [2013]