Életrajz
Tordai Hajnal tervező művész 1946-ban született Gyöngyösön. Művészeti érdeklődése, a rajz és a jelmezek iránti érdeklődése már a gimnáziumi évek alatt elkezdődött. A budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban tett érettségi után, először az 1955-ben alakult Jaschik Álmos Dekoratőrképző Művészeti Szakiskolában tanulta a grafikai, kiállítási és dekoratőri ismereteket.
Ezt követően Hincz Gyula és Gyémánt László festőművészeknél, Somogyi József szobrászművésznél tanulta a tervezői mesterséget a Zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskolában. A művészetpedagógiai képzés a korszerű vizuális műveltség elsajátítására helyezte a hangsúlyt. „Dániel Kornél, s az első kurzust indító tanári kar (Végvári Lajos professzor, Hincz Gyula, Somogyi József, Mizser Pál és Gyémánt László) egy olyan iskolatípus lehetőségeit körvonalazták, mely akkoriban nálunk nem létezett, pontosabban elfelejtődött. A nagybányai festőiskola, a kis párizsi szabadiskolák (pl. a Julian-Akadémia), s természetesen a Vaszary vagy éppen Szőnyi által is működtetett szabadiskola-típus lett a követendő modell." (Dr. Hann Ferenc, 25 éves a zebegényi Szőnyi István nyári Képzőművészeti Szabadiskola, katalógus, 1992. Szőnyi István Emlékmúzeum, p.1.) Egyedülálló tanulmányi háttérrel felvértezve ugyan, de a Magyar Képzőművészeti Főiskolára felvételt nem nyerve, Hajnal 1966-tól a Magyar Állami Operaház jelmezfestőjeként dolgozott, Márk Tivadar Kossuth-díjas tervező mellett. Nyaranként továbbra is Zebegényben tanult és alkotott, művésztanárai voltak: Makovecz Imre, Fekete György, Schrammel Imre, Gorka Géza, Fajó János, Korga György, Csikszentmihályi Róbert és Bakallár József is.
1974-ben tervezett először, Plautus: A hetvenkedő katona előadásának jelmezeit a Szombathelyi Iseumban, melyet Békés András rendezett, a díszleteket Forray Gábor tervezte. A festőművész-tervezőt mestereként tisztelte, számos szakmai tanácsot kapott a színharmónia és a nagy létszámú kórus jelmezeinek tervezéséhez és kivitelezéséhez is.
Még ugyanebben az évben, Békés Andás rendező, színész-osztályvezető kérésére három önálló tervezése is megvalósult a Színház- és Filmművészeti Főiskola Ódry Színpadán, Kerényi Imre rendezésében, Laczkovich Piroska jelmeztervezővel közös munkaként. Csehov: Cseresznyéskert színpadra állításának próbáin ismerkedett meg Szinte Gábor festő- és tervező művésszel, aki meghatározó személyiség, mester volt pályájának alakulásában.
1975-ben már számos budapesti és vidéki színház számára tervezett: a Madách Színházban Karinthy Ferenc: Hetvenes évek című darabját, Szinte Gábor díszleteivel, Kerényi Imre rendezésében.
Ezt követte az első közös munka Csikós Attila festőművésszel, tervezővel az Ódry Színpad kamaratermében, K.Wittlinger: Ismeri a tejutat? című darabjában és az első jelmeztervezés az opera műfajában, C.M.Webber: A bűvös vadász előadásában a Pécsi Nemzeti Színházban, Huszár Klára rendezésében.
1975-ben lett a Magyar Állami Operaház jelmeztervezője. Mestere és tanácsadója Makai Péter Erkel Ferenc-díjas díszlettervező, rendező lett. Az Erkel Színházban mutatkozott be Móricz Zsigmond- Szabó Ferenc: Légy jó mindhalálig! című operájában, Mikó Andás rendezésében, Makai Péter díszleteivel.
1977-től 1993-ig a Győri Kisfaludy Színház tagja, 1993-tól a budapesti Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház tervezőjeként dolgozott.
1996-ban mutatkozott be első tervezői kiállításával a Várszínházban. Ugyanebben az évben Nyíregyházám a G.B.Shaw: Szent Johanna (Móricz Zsigmond Színház, rendező Verebes István) jelmezeiért az évad legjobb tervezője elismerést vehette át.
A Magyar Színház által alapított Főnix-díjat az alapítását követő első évben nyerte el a színházban tervezett magas színvonalú, művészi jelmezei elismeréseként. Az alapítást követő évben, 2006-ban kapta meg a mesteréről elnevezett Márk Tivadar Emlékplakettet, a Kossuth-díjas művész, az Operaház örökös tagja emlékének megőrzéséért, szellemi hagyatékának ápolásáért kifejtett szerteágazó művészi tevékenységéért, a művész munkásságának emléket állító emlékszoba létrejöttében és kiállításában való közreműködéséért.
2009-ben kiemelkedő művészi munkája volt a hatalmas jelmez-együttest felvonultató produkcióban, Sopronban, a Novomatic Arénában bemutatott A vörös Pimpernel musicalkomédiában. Győrben félórás vastapsot kapott a tervező és az előadás létrehozói, a Fenyő Miklós: Made in Hungária bemutatóján is.
2013-ban Taps-díjjal jutalmazta a Győri Nemzeti Színház a L. Bricusse – F. Wildhorn: Jekyll és Hyde jelmezeit és látványvilágát (díszlet Kentaur, rendező Molnár László) nemcsak Győrben, de a Szegedi Szabadtéri Színpadon is megvalósuló, színharmóniát és gondolati gazdagságot tükröző művészi munkáért.
Az elmúlt tizenöt évben, már szabadúszóként is számos budapesti, vidéki, szabadtéri és határon túli színházi társulat tervezőjeként dolgozott vendég művészként: Karinthy Színház, Belvárosi Színház, Vaskakas Művészeti Központ (Győr), Fővárosi Operettszínház, Belvárosi Színház, József Attila Színház, Magyar Színház, Győri Nemzeti Színház, Kecskeméti Katona József Színház, Ruttkai Színház, Szatmárnémeti Északi Színház.
Alkotott TV-filmek tervezőjeként is, ezek között a legsikeresebb a Zsaruvér és csigavér I.-II. zenés produkció volt, 2001-ben.
Tordai Hajnal neve ismert és elismert színháztörténeti és szcenográfiai kiállítások létrehozójaként a Nemzeti Színházban, a József Attila Színházban, a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT), a Bálványosi Nyári Egyetemen, Tusnádfürdőn és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen is.
A Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező tanszékének óraadó tanára, a Magyar Művészeti Akadémia színházi tagozatának rendes tagja, akadémikusa.
A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjének kitüntetettje, Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, a Márk Tivadar - Emlékplakett első díjazottja.
2013-ban Az Álarcosbáltól a Traviatáig című életmű kiállítását az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet rendezte meg a Bajor Gizi Színészmúzeumban, a kurátor Turnai Tímea főmuzeológus volt, a szcenikai gyűjtemények vezetője. A megnyitó beszédet a tervező gyermekkori jó barátja és alkotótársa Karinthy Márton színházigazgató tartotta. „ Csipkékben, szalmakalapokban, apró tárgyakban, mütyürökben ő a legjobb. Kimeríthetetlen. Évtizedek óta már nem csak jelmezeket tervez. Összegyűjt minden fellelhető értéket, kacatot, régi korokból itt maradt apró jellegzetességet, csecsebecsét. Leporolja, megragasztja, kiegészíti, felújítja, rendszerezi, katalogizálja: újra életre kelti azokat. A régi Nemzeti jelmeztárát először az Operett Mozsár utcai raktárában térképezte fel, onnan egy nedves kőbányai raktárba kísérte tovább aggasztó sorsukat és óvta meg őket az enyészettől. Az új Nemzetibe Jordán Tamás aktív együttműködésével régi színész grafikáktól, oszloprészletekig, torzókig és személyes tárgyakig mindent gyűjt, szállít, óv és szeret. Hajni egyszemélyes kultúr misszió és hagyománytisztelet." (http://szinhaz.hu/kulissza/52056-az-alarcosbaltol-a-traviataig-tordai-hajnal-jelmezeibol-nyilt-kiallitas)
A Múzeumok Éjszakáján a tervező művész tiszteletére zenés színházi jelmez- és kalapbemutatót rendezett az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet a tárlat termeiben és a múzeum kertjében.
Tordai Hajnal 2013-tól ötletgazdaként részt vesz az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szcenika sorozatának létrejöttében. Eddig megjelent kötetek: Szcenika1 - Márk Tivadar, Szcenika2 - Vágó Nelly, Szcenika3 - Nagyajtay Teréz, a Nemzeti „jellemtervezője", Szcenika4 - Vogel Eric az élet, a női szépség illusztrátora (a kötetek anyagát válogatta, írta: Turnai Tímea színháztörténész). Küldetésének tekinti, hogy a látványtervezés mestereinek, jeles tanárainak rajzait, grafikáit felkutassuk, feldolgozzuk, majd albumba rendezzük.
Tordai Hajnal jelen van az Országos KönyvtárMozi program keretében is, mely a magyar filmkultúra alapvető értékeit mutatja be, több, mint százötven vidéki könyvtárban is elérhető művészi életút interjúival. A Tordai Hajnalról készült művészi portréfilm Budapesten és számos vidéki városban is elérhető. (Tordai Hajnal portréfilm, MMA, 2013. rendező: Domokos János) Tordai Hajnal „legújabb szerelme a szobrászat: groteszk figuráiban élettapasztalatának, ember- és valóságismeretének esszenciája jelenik meg." (Nánay István előszava Tordai Hajnal szobor katalógusához) A Corpus, a Torso, a Primadonna, a Tótágas, a Tánc, a Bohóckirály és a Napernyős lány szobrok Hajnal kiállítási tevékenységének újra gondolásai, önálló alkotóművészeti munkák, melyek a színházi tervezés és a művészeti szabadiskolák örökségeit tükrözik. Hatalmas magán gyűjteményével jelmezek, kellékek, fejdíszek, rajzok, csipkék és kézműves színpadi táskák segítik a színházi produkciók létrejöttét.
Tordai Hajnal rajzait, terveit, jelmezeit, kiállítási koncepcióit és forgatókönyveit két közgyűjtemény őrzi: az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szcenikai gyűjteménye, valamint a Széchenyi Könyvtár színháztörténeti tára. Rajzai, tervezi az OSZMI által összeállított nemzetközi katalógus magyar szekciójának anyagában is elérhetőek az Europeana Collections online (www.europeana.eu) programban. Szobrai, kisplasztikái magángyűjteményekben találhatók.
Tordai Hajnal a Nemzeti Színház történeti kiállításainak rendezője, létrehozója, a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitűntetett, Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, a Márk Tivadar Emlékplakett tulajdonosa, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, akadémikusa.
Mégis, amire a legbüszkébb munkásságában, az a színházi társulatok és alkotó közösségek szakmai elismerése. Nyíregyházán az Ostar-díj, Győrben a Taps-díj, az Operaházban a Márk Tivadar - Emlékplakett, Pécsen a szakmai kiállítások elismerése, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben a műgyűjtésben, forráskutatásban, szakkiadványokban való közreműködése, felkérések sora, ami a szakmai megbecsültséget jelenti számára.
Az életrajzot összeállította: Turnai Tímea színháztörténész, a szcenikai gyűjtemény vezetője, OSZMI [2016]
__________________
Életrajzi adatok
Gyöngyös, 1946. július 21.
Tanulmányok
1960–1964: Fazekas Mihály Gimnázium, Budapest
1964–1966: Jaschik Álmos Dekoratőrképző Művészeti Iskola
1968–1970: Zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola
1970–1976: Zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola alkotója
1970–1974: Magyar Állami Operaház, művészeti gyakornok, jelmezfestő
Társulati tagság
1966–1977: Magyar Állami Operaház
1977–1993: Kisfaludy Színház, Győr (ma Győri Nemzeti Színház)
1993–2000: Nemzeti Színház
2000–2001: Pesti Magyar Színház
2001–: szabadúszó tervező számos budapesti és vidéki színházban
Oktatói tevékenység
2010–: Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező tanszék, óraadó tanár
Művészeti, szervezeti tagság
1968–: Szőnyi István Múzeum Baráti Kör, tag
1992–2016: Magyar Látvány – Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társasága, tag; 2008–2011: elnök
2009: A Pécsi Országos Színházi Találkozó szakmai zsűrijének tagja
2013–: Magyar Művészeti Akadémia színházművészeti tagozat, rendes tag
Munkásság
Munkásság
Tordai Hajnal minden lépését erős intuíció és őszinte érzelem, az alkotás öröme követte és követi jelenleg is. Az elismert jelmeztervező, a hosszú évtizedek alatt, a közös alkotás folyamatában legendásan szubjektív viszonyba került az előadások létrehozóival, alkotóival.; Tovább...
Munkásság
Turnai Tímea: Pályakép Tordai Hajnal művészetéről
A színház és mesterei iránti alázat jelmeztervei – A vázlatoktól a premieren át a színházművészeti tárlatokig
Tordai Hajnal minden lépését erős intuíció és őszinte érzelem, az alkotás öröme követte és követi jelenleg is. Az elismert jelmeztervező, a hosszú évtizedek alatt, a közös alkotás folyamatában legendásan szubjektív viszonyba került az előadások létrehozóival, alkotóival.
A jelmeztervezés rendkívül sajátos műfaj, egyben feltétlen bizalmon is alapuló viszony az öltözetet viselő színművésszel. Alkalmazott művészet, hiszen a rendezővel, a díszlet tervezőjével és az öltözeteket viselő, a karaktereket alakító művészekkel, operaénekesekkel együttműködve jöhet létre az átütő színházi előadás.. Tordai Hajnalnak ezért a rajzkészség, anyagismeret és vizualitás mellett elsősorban empatikus készségre és csapatmunkában való gondolkodásra kellett mindig is nyitottnak lennie, ha otthonra akart találni a színházi közegben. Szinte bőrévé vált a színház, levehetetlen gúnyává, lényének egyetlen meghatározó karakterévé.
Művészi hajlamát dédnagyapjától örökölte, aki az aradi festőiskola alapítója és tanára volt. Rajzolt a gimnáziumi évek alatt is, sőt a szülői házban teleszurkálva a falakat, rendszeresen tárlatot rendezett tematikus rajzaiból. Eredetileg festőművésznek készült, de az színház, az opera színpada elvarázsolta, az ő szavaival élve szabályosan „bekebelezte" a színház. „Az a morális mérce, amit az Operaházban tanultam, elkísért és kísér ma is minden munkámban" – hangsúlyozta. (Tordai Hajnal Akadémiai székfoglaló előadásából, MMA, 2014. szeptember 12.) A festői látásmódú, rendkívül kreatív Forray Gábor tervező munkássága meghatározó volt a jelmeztervező pályaképének kialakulásában. Forray, mint ösztöndíjas tervező, Oláh Gusztáv mellett dolgozott, így Hajnal az ő terveik alapján a legmagasabb szinten sajátíthatta el a művészeti mesterséget.
Tervezői módszere, a képzőművészet kifejező eszközeivel, a Jaschik Álmos Képzőművészeti Szakiskola adta dekoratőri alapokkal, majd a zebegényi Szőnyi István Művészeti Szabadiskola intuícióival, a legnemesebb alapanyagok kiválogatására és használatára ösztönözte. A színharmónia megteremtése, a karakterek jellemfestése a viselettel, számára alapvető kihívás az öltözet és a kiegészítők kialakításában. A színpadi tervezés mellett az önálló képzőművészeti alkotások megteremtőjeként is dolgozott a nyári Képzőművészeti Szabadiskolában. Itt születtek kisplasztikái, mint Tordai Hajnal: Csámpás, vagy ceruza, kréta rajzai, melyekből a legismertebb az Önarckép, valamint olajpasztell művei, mint a Szentendre, vagy a Szentes tájképei.
Első operaházi tervezésében, Szabó Ferenc új magyar zenedrámájának ősbemutatójára, a Légy jó mindhalálig előadásában több, mint negyven jelmezt kellett létrehozni, összehangolva Makai Péter díszleteinek koncepciójával és Mikó András rendezői elképzeléseivel. Sokszor átolvasva a darabot, hallgatva az operát, hosszan beszélgetve a rendezői koncepcióról, temérdek vázlatot készít, egyeztet a színészekkel. Ha kell, papírból varázsol bársonyt, festett kövecskékből ékszereket, kárpithuzatból palástot. Ha a látványvilág költségvetése szűkös, szinte hulladékként kezelt anyagokból is csodákat álmodik. Színekkel és formákkal jelzi az érzelmeket, a darab tartalmát követő játékosi kapcsolatokat. Színpadi tervezései során nem a vászonra, inkább a színpadra fest és alkot színekkel, csipkékkel és ékszerekkel, varázslatos drapériákkal és egyedi kalapokkal, fejdíszekkel. A hangulat és a tartalom összefüggéseit a rendező mondanivalójához igazítja.
A születendő jelmezek így színpadi jellemfestővé varázsolják a tervezőt. Számos olyan viselete született, melyet úgy emlegettek a sajtóban, hogy a bemutató legnagyobb találata volt. (Jézus Krisztus Szupersztár) A jelmezt meghatározza a kellékek, kiegészítők gazdag tárháza is. Mivel Hajnal meghitt kapcsolatot ápol a színházi tárgyakkal, különösen a kalapok, csipkék, kézműves hímzett táskák szerelmese, ezért kiemelt figyelmet fordít a részletekre is. A darab korának viseleteit ismerve, a kor divatját is alkalmazva, felhasználva egyedi kincsestárát is, számos esetben a bemutató után éljenző közönség várja. Pedig nem alkalmaz különös technikákat, vázlatai krétával, filccel, ceruzával születnek, anyagmintákkal gazdagon tűzdeltek, könnyen megfogalmazható és érthető kivitelezési ötleteket adva a szabászoknak, vagy a jelmezt viselő karaktereknek.
Az ifjúsági darabok és a gyermekmesék iránti szeretete számos előadásban megmutatkozott. Óriási szakmai elismerést kapott a Romhányi József - Fényes Szabolcs: Hamupipőke című zenés mesejáték jelmezeiért, melyet 1990-ben Kaposváron mutattak be, 1991-ben Nyíregyházán, Czeizel Gábor rendezésében, Menczel Róbert díszleteivel. De mivel két különböző társulat művészei alakították a mesefigurákat, ezért egyetlen évad alatt kétszer is színpadra alkalmazta a varázslatos jelmezeket. „ Minden mese közel van a szívemhez, ezért tetszenek nekem a nagy zenés darabok is, amikhez imádok ruhákat tervezni." Ezután egymást követték a mesejátékok, mivel a rendezők Budapesten és vidéken Hajni ábrándos jelmezeit szerették volna a színpadon látni. Tervezte A félőlény figuráit Szegeden és a televízióban, Oliver szívbemarkoló jelmezeit Győrben, Lázár Ervin meséjét, A négyszögletű kerek erdőt a Madách Színházban, A mindent látó királylányt Csanádi Judit díszletében az Arany János Színházban, A kis herceget a Karinthy Színházban. Az ötletes kellékektől, a sálként és játékként is alkalmazott plüss figurákig csillogó álomvilágot varázsolt a színpadra.
„Ezért van az is, hogy a nevemhez sok gyerekdarab is kötődik. Szeretem a mesei túlzást, amikor a jellemek felnagyítva visszaköszönnek az öltözékekről és az elrajzoltságot.
Utóbbit gyakran alkalmazom más műfajú előadások esetében is. „ (Szűcs Anita: Jelmezek a fellegekből, Tordai Hajnal ruhakölteményeit a tisztelet hatja át, Kisalföld, 2013.06.01.)
Tervezői művészetének elsődleges elemzői egyben a siker hatásfokának letéteményesei is, a nézők. Vastapssal, felállva köszöntik a látványt, a színorgiát, a jelmezeket. „Csipkékben, szalmakalapokban, apró tárgyakban, mütyürökben ő a legjobb. Kimeríthetetlen. Évtizedek óta már nem csak jelmezeket tervez. Összegyűjt minden fellelhető értéket, kacatot, régi korokból itt maradt apró jellegzetességet, csecsebecsét. Leporolja, megragasztja, kiegészíti, felújítja, rendszerezi, katalogizálja: újra életre kelti azokat.
A magyar játékfilmekhez tervezett munkái, jelmezei közül kiemelkedő volt közös munkája Bujtor Istvánnal. 1996-ban Rejtő Jenő: Három testőr Afrikában című regényét dolgozták fel, melyben, többek között, Koncz Gábor, Szilágyi István, Rátóti Zoltán, Stenczer Béla, Kállai Ferenc, Reviczky Gábor, Benedek Miklós és Bán Ferenc jelmezeit, viseleteit tervezte.
„A régi Nemzeti jelmeztárát először a Mozsár utcai raktárban térképezte fel, onnan egy nedves kőbányai raktárba kísérte tovább aggasztó sorsukat és óvta meg őket az enyészettől. Az új Nemzetibe Jordán Tamás aktív együttműködésével régi színész grafikáktól, oszloprészletekig, torzókig és személyes tárgyakig mindent gyűjt, szállít, óv és szeret. Hajni egyszemélyes kultúr misszió és hagyománytisztelet." Az Álarcosbáltól a Traviatáig, BGM, 2013, kurátor: Turnai Tímea, Karinthy Márton színházigazgató megnyitó beszédéből (http://szinhaz.hu/kulissza/52056-az-alarcosbaltol-a-traviataig-tordai-hajnal-jelmezeibol-nyilt-kiallitas)
Illékony művészetének érdekessége, hogy amíg a festőművész egyetlen portréba, tájképbe sűríti mondanivalóját, addig a tervezői folyamatban 1-1 mozdulathoz, jelmezhez számos vázlat születik, egyetlen előadáshoz a szereplők számától függően, akár több száz is. Ezek között akad olyan is, mely leválik a színházi alkotói folyamatról és önálló életre kel, mint művészeti alkotás, bár nem ezzel a céllal születik. Az 1970-es években a Magyar Állami Operaház számára tervezett jelmezek esetében ez többszörösen is igaz, hiszen a prózai színészekkel ellentétben, itt nemcsak a szereplők gúnyáját, de a teljes kórus öltözetét is színpadra kell álmodni egyéni karakterekkel, színvilággal, a tömegmozgatás színpadi mozgásának hatásvizsgálatával és alkalmazásával. A ruha számára nemcsak mez, több annál, jel és jelzés, mely olyan meghatározó mondanivalót is sugallhat, mely betölti a teljes teret, szinte díszletté is válik a fényeffektekkel kiemelt térben.
Tordai Hajnal a XV. Országos Színházi Találkozójának legjobb jelmezért járó díját vehette át 1996-ban G.B.Shaw: Szent Johanna című nyíregyházi előadás öltözeteiért, melyet Verebes István rendezett. Pontos viseleti kutatásokat követve, a végtelen tisztaság bemutatására, a díszletekkel harmóniában monokróm fehér öltözeteket tervezett. Johanna viselete tért csak el, a rendezői koncepcióhoz híven, halványkék tónust kapott. „A jelmezek legfőbb erényei a fejfedők. A stilizált fejviseletek kiválóan utalnak a történelmi korszakra, viselőjük rangjára és egyben jellemére is. Épp ily sikerültek a katonák különféle horgolt ruhadarabjai, amelyek a középkori lovagi páncél fémsodronyát jelképezik. A legmulatságosabb kellék pedig Károly király fehér papírfecni-koronája."(Saád Katalin kritikája, Színház, 1996. június, p. 39-42.) Verebes Istvánnal a Radnóti Színpadon is együtt alkotott, számos előadásban. (Márton László: Lepkék a kalapon, ősbemutató, 1987, Kárpáti Péter: Szingapúr, végállomás, 1987, Shaw: Szent Johanna, 1988, Csehov: Három nővér, 2002.) A Radnóti alkotói közösségében meghatározó volt azon előadások létrehozása is, melyeket Valló Péter rendezővel hoztak létre. (Baltuanikas: Ábrándok, 1987, Shakespeare: Julius Caesar, 1988, Bíró Lajos: Hotel Imperial, 1989.) Ebben az alkotói korszakban dolgozhatott együtt a színháztörténet kortárs alkotói szemléletét tükröző, kiemelkedő, kísérleti előadásokat létrehozó rendezőkkel, Babarczy Lászlóval (Shaw: Pygmalion, 1990.) és Ács Jánossal (Molie're: A képzelt beteg, 1991.) is.
A legutóbbi években a tervezés mellett egyre fontosabb szerepet kap pályaképében a műgyűjtés és a színházi relikviák feldolgozása, tematikus tárlatokba rendezése. Ennek kiemelkedő fontossága van a színházi szakma legnagyobb seregszemléjén a Pécsi Országos Színházi Találkozón, illetve a Bálványosi Nyári Egyetem tusnádfürdői találkozóján.
Tordai Hajnal gyermekkorából átmentett kiállítás rendezői művészetében a megismételhetetlen színházi pillanatok tárlatokba rendezett képi világa talán visszaad valamit abból a csodából, amelyért születik, a színház és mesterei iránti végtelen alázat, szakértelem és látvány, a színházi összmunka feledhetetlen pillanatairól. Első színháztörténeti tárlatát egyik mestere rajzaiból rendezte 1994-ben a Várszínházban. Nagyajtay Teréz a Nemzeti Színház jelmeztervezőjének karaktert ábrázoló rajzai az Országos Széchenyi Könyvtár segítségével kerültek bemutatásra.
2003-tól a Nemzeti Színházzal közösen szervezve, színháztörténeti kiállítások rendezésével is bemutatkozott a Zikkuratban majd a POSZT-on. A Nemzeti Színház igazgatója, Jordán Tamás, valamint Tordai Hajnal ötleteiből, forráskutatásából létrejövő színházi tárlatok az ország számos művelődési központjába eljutottak. (segítő, támogató az archívum vezetője, Kávássy Klára volt) A képzőművészeti kiállítások közül kiemelkedő volt az Inst.Álom (2005) a Magyar Képző- és Iparművészet (2007), a textiltörténeti kiállítások közül a Hét titok a textil körül, a Szentivánéj, a Színterek textilművészete, az Arc-állások című 2006-ban bemutatott munkák. A Zikkurat épületében rendezett kiállítások évről-évre egy-egy elismert színművész, színházi szakma, képzőművészeti műhely tematikáját dolgozták fel. Nagy Fruzsina - Szűcs Edit tárlat (2008). 2009-ben Tordai Hajnal ötletei alapján olyan jelentős, hiánypótló tárlatok születtek a Nemzeti közreműködésével, mint a Renesz-e-Ánsz, Kortárs képzőművészet a színházban, többek között, Grosch Arnold, Balla Margit, Kő Pál válogatott munkáival.
2009-ben, tárlatai mellett Tordai Hajnal a Pécsi Országos Színházi Találkozó versenyprogramjának kiválasztásánál a szakmai zsűriben is dolgozott.
A Pécsi Országos Színházi Találkozón folytatódott a színháztörténeti források feltárásának bemutatása. Évente jelentkeztek a szervezők 1-1 színészportré bemutatásával, (Törőcsik Mariról, Bodrogi Gyuláról, Bessenyei Ferencről, Kállai Ferencről, Molnár Piroskáról, Máthé Erzsiről), színházi tervezők alkotásainak reprezentálásával (Horesnyi Balázs, Szlávik István, Szakács Györgyi, Vata Emil, Mira János, Húros Annamária), valamint színházi mesterségeket bemutató tárlatokkal. (színpadi ékszerek, Szintézis – Jelmezek és divat, Dívák- és kalapok, Jelmezfestés- Osváth Ildikó, Cipészek - Csodacipők) A vándorszínjátszástól a XIX. századi Magyarországon át, a Nemzeti Színház épület történetén keresztül a XX. századi Teátristák művészetét reprezentálták (támogatók: OSZMI, MMA, POSZT, 2013 – 2015.).
A nagy sikerű és ötletgazdag, forrásokban bővelkedő történeti tárlatokat a Bálványosi Nyári Egyetemen, Tusnádfürdőn is bemutatták. ( A tárlatok ötletgazdája, szervezője Tordai Hajnal, a források, képek, kéziratok és hanganyagok összeállítója Gajdó Tamás színháztörténész, látványtervező Juhász Tibor grafikus voltak). A BÁB-EL című, a bábkészítés történetéről, a bábtervezésről, a Magyar Képzőművészeti Egyetem diplomázó bábtervezőinek munkáiból létrejött válogatást is először a POSZT-on, majd az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Galériájában mutatták be, Tordai Hajnal szervezésében, Orosz Claudia vezető tanár részvételével és tanítványaival.
Munkamódszerében az élettelen anyag egyszerűen megelevenedik a színpadon. Minden alkalommal számos próba előzi meg a kész jelmez létrejöttét, mindaddig variálva, amíg az énekes, vagy színész számára a legelfogadhatóbb és legkifejezőbb formavilág létre nem jön. Mindent megtesz azért, hogy a jelmezről alkotott elképzeléseit elfogadtassa a szereplőkkel. Talán ezt az empatikus készséget alkalmazta leginkább számos színház és rendező Hajnal művészetében, hiszen mindig nagyon ügyel arra, hogy a reflektorfényben a textilek, színek harmóniában legyenek a díszlettel, a színész karakterével és a rendezői elképzelésekkel is.
A főszereplőnek hangsúlyos tónust, a mellékszereplőknek naturálisabb színeket és formákat választva alakul ki a textilek egysége, színpadi látványvilága. A jó jelmez elképzelésében egy jelzés, mely a karakter alátámasztására szolgál. Csak akkor funkcionálhat, ha nem hivalkodó, csak egyszerűen kifejező. Munkái közül mindig az volt a legkedvesebb, amire éppen készült. Ugyanakkor a színházkritika elismerése is fontos számára. 2001-ben a Jekyll és Hyde című musical-thriller országos turnéra kapott felkérést, sikerét és látványvilágát a New-York-i Brodway - produkciókhoz hasonlították. Elsődleges szerepet kapott a bravúros koreográfiák megvalósíthatóságához igazított funkcionális és pazar jelmez. Ausztriában és Németországba is meghívták a Molnár László rendezésében megvalósult előadást.
.A tárgyak, kellékek, ékszerek, csipkék és más kiegészítők, kalapok gyűjtője, szerelmese ő, de csak abban az esetben alkalmazva a színpadon, ha helye, funkciója van a jelmezen, ha szorosan kapcsolódik a kifejezendő mondanivalóhoz, ha karaktert adhat a színésznek, megkönnyíti az énekes vagy prózai szöveget formáló színész munkáját. (Tordai Hajnal munkamódszeréről, Parallel, Turnai Tímea: Párhuzamos életutak – Mesterek és tanítványaik, 2013. december)
Pályaképét, történetemet legszívesebben úgy fejezném be, mint egy tündérmesét. Jött egy fiatal szépséges királylány, ki szőkeségével, szorgosságával és jóságával meghódította a színpadi világot. A kicsi és a legkisebb színházak, alakuló produkciók, társulatok létrejöttét is felajánlásaival segítve, legtöbbször anyagi ellentételezés nélkül is, hosszú évtizedek alatt jelmezeivel, gyűjteményével és ötleteivel nélkülözhetetlen, kedves anyókává változva, kinek a jelmeztől a kiállításon át a fiatalok szakmai útjának segítéséig minden kiemelkedően fontos feladat. Neve méltán került országos szakmai reflektorfénybe.
2014-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjaként és akadémikusaként, székfoglaló előadását „Mentés a molyos időkből" címmel tartotta. Tervezői, kiállítás rendezői, oktatói és színháztörténeti kurátori tevékenysége mellet 2016-ban ismét új oldaláról mutatkozik be. Támogatója az első színháztörténeti- és jelmeztörténeti kötetnek, mely a muzeális és kortárs jelmezek nemzeti közgyűjteménybe épített és feldolgozott, legérdekesebb darabjait reprezentálják (Turnai Tímea: Mesélő jelmezek, OSZMI, 2016.). De nemcsak kulturális értékek létrehozója, őrzője és közvetítője, tevékenységével igyekszik a magyar színházi élet kiemelkedő fordulópontjainak, minél szélesebb körű megismertetésére is a nagyvilágban. Szervezőként segítette az Operettszínház, Kálmán Imre: Csárdáskirálynő 100 előadásának bemutatását Németországban. A rendezvényt megnyitotta és támogatta Tordai-Lejkó Gábor, München Főkonzulja.
2016 februárjában tűzte műsorára a Magyar Televízió, az MMA megbízásából készült Tordai Hajnal portréfilmet (rendező Domokos János, 2013).
A jelmeztervezőt a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Színház, a Magyar Színház, a Győri Nemzeti Színház, a Karinthy Színház alkotói egyaránt, a morális mércével felvértezett, alázattal alkotó mesterként tisztelik. Tordai Hajnal a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével, Jászai Mari-díjjal kitűntetett Érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, akadémikusa, a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező tanszékének tanára.
Nemzeti közgyűjteményünk gyarapítójaként, Gombár Judit látványtervek, Forray Miklós díszlettervek, Márk Tivadar rajzok, Bajor Gizi relikviák, Vogel Eric által tervezett jelmezek és kalapok, Makai Péter vázlatok, valamint kortárs magyar drámák szövegkönyveinek felkutatója és értő megmentője. Közel három évtizede mentoromként tisztelhetem az alkotót. Számára ugyanolyan fontos a magyar látványtervezés, a színpadi vizualitás forrásainak felkutatása, szakszerű feldolgozása, albumokba, tárlatokba rendezése, és bemutatása, mint számomra, színháztörténészként. Hódolat és hála illeti meg Őt, értékmentő és alkotó tevékenységéért!
A szerző színháztörténész, a szcenikai gyűjtemények vezetője, OSZMI
[2016]
Jelmeztervek
Plautus: A hetvenkedő katona
Szombathelyi Iseum, 1974. D. Forray Gábor, R. Békés András
A.P.Csehov: Cseresznyéskert
Ódry Színpad, 1974. D. Szinte Gábor, R. Kerényi Imre
Szabó Ferenc: Légy jó mindhalálig!
Magyar Állami Operaház, 1975. D. Makai Péter, R. Mikó András
Karinthy Ferenc: Hetvenes évek
Madách Színház, 1975. D. Szinte Gábor, R. Kerényi Imre
G.B. Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló
Kisfaludy Színház, Győr, 1976. D. Csikós Attila, R. Boschán Daisy
P. Mascagni: Parasztbecsület
Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1977. D. Csányi Árpád, R. Békés András
G. Lorca: Bernarda Alba háza
Pécsi Nemzeti Színház, 1978. D. Vata Emil, R. Gali László
G. Feydeau: Zsákbamacska
Kisfaludy Színház, Győr, 1978. D. Rajk László, R. Vas-Zoltán Iván
Szép Ernő: Patika
Kisfaludy Színház, Győr, 1979. D. Meller András, R. Maár Gyula
Kisfaludy Károly: Kisfaludy-játék
Kisfaludy Színház, Győr, 1980. D. Meller András, R. Harag György
Nádas Péter: Takarítás
Kisfaludy Színház, Győr, 1980. D. Rajk László, R. Szikora János
Miklós Tibor – Várkonyi Mátyás: Sztárcsinálók
Sportcsarnok, Győr, Rock Színház, 1981. R. Kovács János
Kacsoh Pongrác: János vitéz
Kisfaludy Színház, Győr, 1981. D. Vata Emil, R. Hegedűs László
M. Krlela: Glembay-vér
Kisfaludy Színház, Győr, 1982. D. Dóra Gábor, R. Emőd György
M. Leigh – D. Wassermann: La Mancha lovagja
Kisfaludy Színház, Győr, 1982. D. Meller András, R. Kazán István
G. Feydeau: A női szabó
Kisfaludy Színház, Győr, 1984. D. Vayer Tamás, R. Emőd György
G. Bizet: Carmen
Kisfaludy Színház, Győr, 1986. D. Vata Emil, R. Bor József
Herczeg Ferenc: Kék róka
Radnóti Miklós Színház, 1986. D. Makai Péter, R. Bencze Zsuzsa
Márton László: Lepkék a kalapon
Radnóti Miklós Színház, 1987. D. Kis-Kovács Gergely, R. Verebes István
R. Baltuanikas: Ábrándok
Radnóti Miklós Színház, 1987. D/R. Valló Péter
Szirmai Albert: Mágnás Miska
Hököm Színpad, 1987. D. Varga Győző, R. Karinthy Márton
Szép Ernő: Vőlegény
Szigligeti Színház, Szolnok, 1987. D. Menczel Róbert, R. Ács János
Kárpáti Péter: Szingapúr, végállomás
Radnóti Miklós Színház, 1987. D. É.Kiss Piroska, R. Verebes István
Molnár Ferenc: Úri divat
Radnóti Miklós Színház, 1987. D. Varga Mátysás, Bakó József, R. Verebes István
Csurka István: Megmaradni
Nemzeti Színház, 1988. D. Bakó József, R. Sík Ferenc
Shakespeare: Julius Caesar
Radnóti Miklós Színház, 1988. R/D. Valló Péter
Shaw: Szent Johanna
Radnóti Miklós Színház, 1988. D. Kis-Kovács Gergely, R. Verebes István
Jacobi Viktor: Leányvásár
Kisfaludy Színház, Győr, 1989. D. Vata Emil, R. Bor József
W. Shakespeare: Othello
Csiky Gergely Színház, Kaposvár, 1989. D. Menczel Róbert, R. Ács János
Bíró Lajos: Hotel Imperial
Radnóti Miklós Színház, 1989. D. Menczel Róbert, R. Valló Péter
Romhányi József – Fényes Szabolcs: Hamupipőke
Csiky Gergely Színház, Kaposvár, 1990. D. Menczel Róbert, R. Czeizel Gábor
G.B.Shaw: Pygmalion
Radnóti Miklós Színpad, 1990. D. Menczel Róbert, R. Babarczy László
Békés Pál: A félőlény
Arany János Színház, 1991. D. Menczel Róbert, R. Ács János
Romhányi József – Fényes Szabolcs: Hamupipőke
Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, 1991. D. Menczel Róbert, R. Czeizel Gábor
W.S.Maugham – Verebes István: Csodás vagy, Júlia!
Játékszín, 1991. D. Makai Péter, R. Verebes István
Molie're: A képzelt beteg
Radnóti Miklós Színház, 1991. D. Menczel Róbert, R. Ács János
Miklós Tibor – Kocsák Tibor: Légy jó mindhalálig!
Győri Nemzeti Színház, 1992. D. É.Kiss Piroska, R. Pinczés István
J.Giradoux: Chaillot bolondja
Várszínház, 1993. D. Rózsa István, R. Iglódi István
W. Shakespeare: Hamlet, dán királyfi
Várszínház, 1994. D. Szász Endre, R. Sík Ferenc
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
Művész Színház, 1994. D. Duba László, R. Robert Herzl
G.Puccini: Pillangókisasszony
Győri Nemzeti Színház, 1994. D. Khell Csörsz, R. Imre Zoltán
E. Rostand: Cyrano
Vígszínház, 1995. D. Kis-Kovács Gergely, R. Verebes István
Móricz Zsigmond: Úri muri
Nemzeti Színház, 1995. D. Mira János, R. Bodrogi Gyula
Venyige Sándor: Tündérkert
Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, 1996. D. Székely László, R. Rajhona Ádám
G. B. Shaw: Szent Johanna
Móricz Zsigmond Színház, 1996. D. Kis-Kovács Gergely, R. Verebes István
Molnár Ferenc: A doktor úr
József Attila Színház, 1997. D. Horesnyi Balázs, R. Végvári Tamás
W. Gibson: Libikóka
Várszínház, 1998. D. Vereczkei Rita, R. Székhelyi József
P. Weis: Jean Paul Marat üldöztetése
Várszínház, 1998. D. Mira János, R. Bodolay Géza
Móricz Zsigmond: Úri muri
Merlin Színház, 1998. D. É.Kiss Piroska, R. Jordán Tamás
C. Goldoni: A chioggiai csetepaté
Új Színház, 1998. D. Simon Gabriella, R. Taub János
Szabó Magda: Régimódi történet
Nemzeti Színház, 1999. D. Menczel Róbert, R. Meczner János
Herczeg Ferenc: Majomszínház
Nemzeti Színház, 1999. D. Dózsa István, R. Iglódi István
Barta Lajos: Szerelem
Szolnoki Szigligeti Színház, 2000. D. Kis-Kovács Gergely, R. Verebes István
Eisemann Mihály: Bástyasétány 77
Karinthy Színház, 2000. D. É.Kiss Piroska, R. Karinthy Márton
J. Cocteau: Szent szörnyetegek
Petőfi Színház, Sopron, 2000. D/R. Valló Péter
Berényi Gábor: Drága Gizám!
Várszínház – Reflektórium, 2001. D. É.Kiss Piroska, R. Berényi Gábor
L. Bricusse - F. Wildhorn: Jekyll és Hyde
Békés megyei Jókai Színház, 2001. D. Kis-Kovács Gergely, R. Molnár László
M. Gorkij: Éjjeli menedékhely
Új Színház, 2001. D. Kis-Kovács Gergely, R. Verebes István
W. Grimm – Pozsgai Zsolt: Holle anyó
Budapesti Kamaraszínház, Tivoli Színpad, 2002. D/R. Cseke Péter
Koltai János: A primadonna
Madách Színház, 2002. D. Koltai János, R. Koltai János
Csehov: Három nővér
Radnóti Miklós Színház, 2002. D. Kis-Kovács Gergely, R. Verebes István
Lázár Ervin – Balatoni Monika – Cseke Péter: A négyszögletű kerek erdő
Madách Színház, 2003. D. Götz Béla, R. Cseke Péter
B. Friel: Húsz év után
Madách Színház, 2003. D. Horesnyi Balázs, R. Huszti Péter
Nóti Károly: Szeressük egymást!
Karinthy Színház, 2004. D. É.Kiss Piroska, R. Karinthy Márton
Schwajda György: A néma revolverek városa
Magyar Színház, 2005. D. Mira János, R. Iglódi István
Zágon István – Nóti Károly: Hyppolit, a lakáj
Ruttkai Éva Színház, 2006. D. Galambos Péter, R. Verebes István
Erkel Ferenc: Bánk bán
Győri Nemzeti Színház, 2007. D. Szegő György, R. Bor József
Fenyő Miklós: Made in Hungária
Győri Nemzeti Színház, 2008. D. Molnár Tamás, R. Forgács Péter
L. Webber: Evita
Győri Nemzeti Színház, 2008. D. Bátonyi György, R. Molnár László
J. Offenbach: Orfeusz az alvilágban
Szegedi Nemzeti Színház, 2009. D. Mira János, R. Iglódi István
Lázár Ervin: Négyszögletű kerek erdő
Katona József Színház, Kecskemét, 2010. D. Götz Béla, R. Cseke Péter
Romhányi József: Hamupipőke
Játékszín, 2010. D. Menczel Róbert, R. Balázsovits Lajos
Schaffer: Ördöglakat
Thália Színház, 2011. D. Menczel Róbert, R. Szirtes Tamás
Herczeg Ferenc: Kék róka
Játékszín, 2012. D. Menczel Róbert, R. Balázsovits Lajos
L. Bricusse – F. Wildhorn: Jekyll és Hyde
Győri Nemzeti Színház produkciója, Szegedi Szabadtéri Játékok, 2012. D. Kentaur, R. Molnár István
R. Baer: Hitted volna?
Belvárosi Színház, 2013. D. Mira János, R. Verebes István
Szirmai Albert: Mágnás Miska
Győri Nemzeti Színház, 2014. D. Csík György, R. Molnár Lajos
Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő
Budapesti Operettszínház, 2014. D. Mira János, R. Verebes István
A.Saint Exupéry – Szirtes Balázs: A kis herceg
Karinthy Színház, 2014. D. Iványi Árpád, R. Botos Éva
G. Scarnicci – P. Tarabusi: Kaviár és lencse
József Attila Színház, 2015. D. Mira János, R. Verebes István
E. Thompson: Aranytó
Szentendrei Teátrum-Orlai Produkció, 2015. D. Csanádi Judit, R. Gálffi László
P. Quilter: Csalogány család
Karinthy Színház, 2015. D. Juhász Kata, R. Kőváry Katalin
Selmeczi Bea – Verebes István – Balázs Feco: Angyalföldi ballada
József Attila Színház, 2015. D. Mira János, R. Verebes István
Murray Schisgal: Második nekifutás
Karinthy Színház, 2015. D. Juhász Kata, R. Szilágyi Tibor
TV-film tervezések
Rejtő Jenő: Három testőr Afrikában, rend. Bujtor István, 1996.
Ingmar Bergman: Konfesszió, 2001.
Orfeusz az alvilágban, TV-film, rend. Iglódi István, 2002.
Bujtor István - Freinreisz Károly: Zsaruvér és csigavér I.-II. 2001.
Fényes Szabolcs-Szenes Iván: Az ördög nem alszik, 2003.
J.Offenbach: Orfeusz az alvilágban, játékfilm, 2003.
Kiállítások, tárlatok
1994 Nagyajtay Teréz művészete, Várszínház Galéria, létrehozók: Tordai Hajnal, Iglódi István
1997 Tordai Hajnal – Jelmeztervek, kurátor: Nemzeti Színház igazgatóság, Várszínház Galéria
2003 Színházi ékszerek, Törőcsik Mari portré, Régi idők színészei és előadásai, POSZT
2004 Tervezői portrék: Horesnyi Balázs, Szlávik István, Szakács Györgyi, POSZT
Bessenyei Ferenc portré, fotókiállítás, POSZT
2005 Szintézis – Jelmezek és divat, POSZT
Kállai Ferenc portré, fotókiállítás, POSZT
Inst.Álom, képzőművészeti tárlat, Zikkurat
2006 Molnár Piroska portré, fotókiállítás, POSZT, Dívák és Kalapok utazó kiállítás, POSZT
Vata Emil tervezőművész, festőművész, POSZT
Hét titok a textil körül, Szentivánéj, Színterek textilben, Arc-Állások,Zikkurat
Színészóriások a Zikkuratban, dedikált fényképek Gobbi Hilda hagyatékából, Nemzeti Színház, létrehozók: Tordai Hajnal, Kávássy Klára, Juhász Tibor
2007 Magyar Képző- és Iparművészet, válogatás, Zikkurat
Szétszórt csillagok, POSZT
Máthé Erzsi portré, fotókiállítás, valamint Mira János portré, tervezői tárlat, POSZT
2008 Jelmezfestés – Osváth Ildikó műhelyében, Bodrogi Gyula portré, fotókiállítás, POSZT 2008 Szárnyak alatt – Húros Annamária tervező, POSZT
Nagy Fruzsina és Szűcs Edit, Zikkurat
2009 Cipészek és csodacipők, POSZT
Haumann Péter portré, fotókiállítás, Árvai György tervező tárlata, POSZT
Renesz-e-Ánsz, Kortárs Képzőművészet, Magyar Művészeti Műhely, Zikkurat
Eredeti és hamis, közreműködő: IM, Collegium Hungarikum, Bécs
2003–2009 Nemzeti Színház-Zikkurat-Vándorkiállítások Tordai Hajnal szervezésében
2013 Vándorszínészet a 19. századi Magyarországon, POSZT, Pécsi Nemzeti Színház, OSZMI-MMA, létrehozók: Gajdó Tamás, Tordai Hajnal, Juhász Kristóf
A Nemzeti Színház épülettörténete, Bálványosi Nyári Egyetem, Tusványos, OSZMI, MMA, létrehozók: Tordai Hajnal, Juhász Kristóf
Báb-el, Pillanatképek a bábkészítés történetéből, MKE, OSZMI, MMA, létrehozók: Orosz Claudia vezető tanár, Tordai Hajnal, Juhász Kristóf, Juhász Tibor
2014 Báb-el, Pillanatképek a bábkészítés történetéből, Márkus Színház, MMA, létrehozók: Tordai Hajnal, Juhász Kristóf, Juhász Tibor
2015 Teátristák-„nagy játékosok", két évszázad színházi alkotói, POSZT, Pécs, Nádor Galéria, létrehozók: Gajdó Tamás, Tordai Hajnal, Juhász Tibor, OSZMI, MMA
Egyéni kiállítások
1996 Tordai Hajnal művészete, gyűjteményes tárlat, Várszínház, Bp.
2010 Morzsakefék és morzsalapátok, válogatás Tordai Hajnal gyűjteményéből, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Bp.
20 művész, 10 díszlet- és 10 jelmeztervező, válogatás a magyarszcenográfia elmúlt öt évtizedének, húsz tervező művészének alkotásaiból, POSZT, Pécsi Nemzeti Színház, OSZMI (létrehozó: Horányi Júlia)
2013 Az Álarcosbáltól a Traviatáig, Tordai Hajnal életmű-kiállítás, BGM (kurátor: Turnai Tímea)
Tordai Hajnal portréfilm, rendező: Domokos János, MMA, Bp.
Europeana Collections, Eclap projekt, OSZMI, Bp.
2016 Tordai Hajnal művészete, időszaki tárlat, József Attila Színház, Bp.
Kiállítástervezések
1994 Nagyajtay Teréz művészete, Várszínház Galéria, Bp. (létrehozók: Tordai Hajnal, Iglódi István)
1997 Tordai Hajnal – Jelmeztervek, Várszínház Galéria, Bp.(kurátor: Nemzeti Színház igazgatósága)
2003 Színházi ékszerek, Törőcsik Mari portré, Régi idők színészei és előadásai, POSZT
2004Tervezői portrék: Horesnyi Balázs, Szlávik István, Szakács Györgyi, POSZT
Bessenyei Ferenc portré, fotókiállítás, POSZT
2005 Szintézis – Jelmezek és divat, POSZT
Kállai Ferenc portré, fotókiállítás, POSZT
Inst.Álom, képzőművészeti tárlat, Zikkurat
2006 Molnár Piroska portré, fotókiállítás, POSZT, Dívák és Kalapok utazó kiállítás, POSZT
Vata Emil tervezőművész, festőművész, POSZT
Hét titok a textil körül, Szentivánéj, Színterek textilben, Arc-Állások, Zikkurat
Színészóriások a Zikkuratban, dedikált fényképek Gobbi Hilda hagyatékából, Nemzeti Színház, létrehozók: Tordai Hajnal, Kávássy Klára, Juhász Tibor
2007 Magyar Képző- és Iparművészet, válogatás, Zikkurat
Szétszórt csillagok, POSZT
Máthé Erzsi portré, fotókiállítás, valamint Mira János portré, tervezői tárlat, POSZT
2008 Jelmezfestés – Osváth Ildikó műhelyében, Bodrogi Gyula portré, fotókiállítás, POSZT 2008: Szárnyak alatt – Húros Annamária tervező, POSZT
Nagy Fruzsina és Szűcs Edit, Zikkurat
2009 Cipészek és csodacipők, POSZT
Haumann Péter portré, fotókiállítás, Árvai György tervező tárlata, POSZT
Renesz-e-Ánsz, Kortárs Képzőművészet, Magyar Művészeti Műhely, Zikkurat
Eredeti és hamis, közreműködő: IM, Collegium Hungarikum, Bécs
2003–2009 Nemzeti Színház – Zikkurat – Vándorkiállítások Tordai Hajnal szervezésében
2013 Vándorszínészet a 19. századi Magyarországon, POSZT, Pécsi Nemzeti Színház, OSZMI, MMA (létrehozók: Gajdó Tamás, Tordai Hajnal, Juhász Kristóf)
A Nemzeti Színház épülettörténete, Bálványosi Nyári Egyetem, Tusványos, OSZMI, MMA (létrehozók: Tordai Hajnal, Juhász Kristóf)
Báb-el, Pillanatképek a bábkészítés történetéből, MKE, OSZMI, MMA (létrehozók: Orosz Claudia vezető tanár, Tordai Hajnal, Juhász Kristóf, Juhász Tibor)
2014 Báb-el, Pillanatképek a bábkészítés történetéből, Márkus Színház, MMA (létrehozók: Tordai Hajnal, Juhász Kristóf, Juhász Tibor)
2015 Teátristák-„nagy játékosok", két évszázad színházi alkotói, POSZT, Pécs, Nádor Galéria, létrehozók: Gajdó Tamás, Tordai Hajnal, Juhász Tibor, OSZMI, MMA
[2016]
Bibliográfia
Bibliográfia
Válogatott bibliográfia
Recepció (válogatás)
Magyar Színpad – Kép – Írók, PQ '95, OSZMI, 1995. p. 122-123.
Magyar Szcenográfia 1995–2005. Göncöl Kiadó, 2005. p. 294-295.
Szűcs Anita: Jelmezek a fellegekből, Kisalföld, 2013.06.01. http://www.mma.hu/sajtotukor/-/content/10180/1/jelmezek-a-fellegekbol
Szcenika 1 – Márk Tivadar, összeállította, válogatta Turnai Tímea, szerk. Szűcs Katalin, ötletgazda Tordai Hajnal, OSZMI, 2013.
Turnai Tímea: Párhuzamos életutak, Márk Tivadar és Tordai Hajnal, Parallel, 2013. december
Turnai Tímea: Mesélő jelmezek. In: Szcenikai kutatások Márk Tivadar inspirációitól Tordai Hajnal managementjéig. OSZMI, Bp., 2016. (támogató: Tordai Hajnal) p. 115-120.
Tordai Hajnal jelmezeiből nyílt kiállítás http://szinhaz.hu/kulissza/52056-az-alarcosbaltol-a-traviataig-tordai-hajnal-jelmezeibol-nyilt-kiallitas
Tordai Hajnal kapta a Márk Tivadar emlékplakettet http://www.kultura.hu/szinhaz/tordai-hajnal-kapta-mark
Mentés a molyos időkből, Tordai Hajnal akadémiai székfoglaló előadása, 2014. http://www.mma.hu/szinhazmuveszet1/-/event/10180/tordai-hajnal-mentes-a-%E2%80%9Emolyos-idokbol-kuzdelem-egy-tuno-kor-maradandosagaert;jsessionid=98C5B68B6484ADEB5949AD4F0B6E4664
[2016]
© Magyar Művészeti Akadémia, 2017