Magyar Művészeti Akadémia
  • Akadémikusok
    Tagozatok
  • Könyvtár
  • mma.hu
  • mma-tv.hu
  • Súgó
  • Impresszum
  • Adatvédelem
  • Szerzői jogok
  • Hírlevél
  • Kapcsolat
  • magyar English [Beta]
Magyar Művészeti Akadémia
  • Akadémikusok
  • Könyvtár
  • mma.hu
  • mma-tv.hu
  • Súgó
  • magyar English [Beta]

format.option.empty_header
13337
MMA11733

 
Galéria >
 

Életrajz

Életrajz

Balázs Mihály
Kossuth-, Ybl Miklós-díjas és Prima Primissima-díjas építész
Hernád, 1955. november 26.
Az MMA rendes tagja (2012–)
Építőművészeti Tagozat


Tovább...

Életrajz

  • Életrajz
  • Díjak
  • Curriculum vitae

Életrajzi adatok
Hernád, 1955. november 26.

Tanulmányok
1975–1980: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar
1984–1986: MÉSZ (Magyar Építőművészek Szövetsége) Mesteriskola

Munkahelyek
1980–1986: a KÖZTI építész tervezője
1986–: BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszékén főállású oktató; 1998–: egyetemi docens; 2001–: tanszékvezető helyettes; 2011–: tanszékvezető
2012–: egyetemi tanár
1987–1988: a MÉSZ Fiatal Építészek Körét vezette; 2004–2008: alelnöke

Művészeti szervezeti tagságok
1980–: Magyar Építészek Szövetsége tagja
1997–: Magyar Építész Kamara tagja
1997–2004: BÉK Etikai Bizottság tagja; 2000–2004: elnökségi tag
2000–2010: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Tanácsadó testület, Központi és a Fővárosi Tervtanács
2002–2005: Magyar Formatervezési Tanács tagja
2012–: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag
2014–: „European Academy of Sciences and Arts" tagja
 

Vallomás

A szavak az építészetről szólnak, a mondat az életről. Ezt a gondolatot minden egyetemi előadásom előtt megosztom hallgatóimmal, mert szeretném bennük és magamban is tudatosítani, hogy az építészet nem önmagáért való dolog és hogy legfőképpen nem rólunk, építészekről szól. Amikor építészetről beszélek, az anyag, technológia, szerkezet logikus összefüggéseiről vagy éppen a mű esztétikájáról gondolkodom. A mozaikokból végül mindig az élet alapvető kérdéseihez vezető kép rajzolódik ki, és itt nem csak az emberi létre gondolok, hanem az élő természet egészére. Az építés valójában térfoglalás, a tágasnak tűnő de valójában nagyon is véges méretű és sérülékeny bioszféra egy darabjának kisajátítása. A tér magához rendelése az ember számára létszükséglet, a természeti világ egészére nézve azonban alapvetően káros. Évezredeken át, amíg az ember szimbiózisban élhetett környezetével ez a konfliktus rejtve maradt, az elmúlt kétszáz év, azon belül is különösen az utóbbi másfél évtized népességnövekedése mindezt látványosan felszínre hozta. A fogyatkozó tér és a növekvő térigény paradoxona mára az építést alapvető morális kérdéssé tette.

Az építészettel kapcsolatos érzéseim és megállapításaim eredendően két forrásból táplálkoznak. Az egyik egy tudattalanul tapasztalt, ösztönösen elraktározott, lelkembe mélyen beágyazódó élményhalmaz, mellyel szülőhelyem, a homokhátság gyerekkoromban gazdagon megajándékozott, a második pedig egy kitanult mesterség, melynek ismeretét tanáraimtól, mestereimtől kaptam. E két dolog szintézisére törekszem. Megfigyeltem, hogy építészeti gondolataim döntően belső képek világában születnek, majd racionális tényezők érvrendszerében fejlődnek. Az érzés, ha nincs a ráció kontrollja alatt, tévutakra vezet. Az is fontos, hogy tanult dolgaimat (nem lebecsülve azok erejét) az élményeimben gyökerező megérzések szűrőjén átengedjem. Ebben az oda-vissza folyamatban bizonyos csatornák kikapcsolása néha elengedhetetlen: van amikor az „okosság" zavaró, mert gátolja az érzékelés útján szerezhető információk áramlását, eltávolít a lényegi sajátosságok felismerésétől.

A megismeréshez nekem kimondhatatlanul fontos a jelenségek lassú, óvatos, megközelítése, a figyelmesség, a szemlélődés. Időszerűtlennek tűnhet ez a kijelentés manapság, amikor minden felgyorsulni látszik, mégis úgy gondolom, lényegi dolgaiban a világ nem változik. A látszat és a valóság közötti ellentmondás feloldásához megismerésre, ahhoz pedig végtelen türelemre van szükség. Nálam bizonyára születési adottság, hogy alkalmanként az apró dolgoknak is nagy jelentőséget tulajdonítok, hogy azt hiszem, a kicsiben gyakran rejtőzik a mindenség. Szűkebb hazám, a Felső-Homokhátság egyik jellegzetes növénye a királydinnye szépen példázza ezt. A látszólag haszontalan élőlény tud valamit, amit mi emberek nem: a hajnali pára néhány csepp vízéből a tűzforró homokban is meg tud élni. Ez lenyűgöző, tökéletes teljesítmény. Hogy különleges képességét, alig észrevehető virágát, tövisszerű termését méltóképpen megcsodálhassam, letérdelek, óvatosan közel hajolok hozzá. Ez a mozdulat sok mindent kifejez abból, amit a megismerésről gondolok. Az alázatosság nem szégyen. Persze tudományos művekben olvashatunk is a királydinnye kinézetéről, genetikai tulajdonságairól, de a személyes élményt, a csoda megtapasztalását mindez nem pótolhatja. A közelhajolás veszélyes is lehet, néha épp a nagy távolságról való rálátás segít. Ha túl közelről nézem a papírt, nem látom a rajzot, könnyen lemaradhatok a lényegi összefüggések felismeréséről. A részlet és az egész egyszerre fontos, ez nézőpontom állandó változtatására kényszerít, folyamatos léptékváltásra, dinamikus viselkedésre ösztönöz.

Hogy az építészet művészet-e, avagy tudomány sokan próbálják meghatározni, a köztük lévő arányokat megtalálni. Elgondolkodtat, hogy magamat azonban sem művésznek, sem tudósnak nem gondolom. Foglalkoztat a kérdés, hogy hol van a helyem ebben a rendszerben? Azt hiszem az építészetnek megvannak a maga önálló ismérvei, feladatai és lehetőségei, amelyek átívelnek a művészet és tudomány határain. Az építészet önálló entitás, szintézis megteremtésére alkalmas kapcsolatrendszer a humán és a reál oldal között. Kivételes korok kivételes pillanataiban ez a két oldal összeér. Gondoljunk csak a Firenzei Dóm kupolájára és Brunelleschire. Kivételes példákban a racionális mérnöki gondolkodás és a művészi érzékenység együtt van jelen, hagyományosan ezt a logikát követi az egyetemi képzés is. Érzékelhető azonban az épített világnak egy gyorsan bővülő szférája, ami nem sorolható sem az építőművészet, sem a mérnöki létesítmények sorába és a kettő metszetében sem helyezhető el. A Föld népességének jelentős része saját maga által létrehozott építményekben él, olyanokban, amik ugyan magukon hordozzák alkotójuk tudásának és érzéseinek jegyeit, mégsem nevezzük őket építészeti alkotásnak, pedig bizonyos értelemben azok. Ezt a kategóriát sokféleképpen nevezhetjük: népi, vernakuláris, spontán építészet. Ezzel a kategóriával először habilitációs előadásomban foglalkoztam. A műépítészet és a népi építészet közötti összefüggéseket vizsgálva eljutottam a mai kor „népi" építészetéhez, aminek A józan ész építészete nevet adtam. A tervezés intézményesülésének és az építés spontaneitásának közös eredménye ez, amely számottevően alakítja településeink élhetőségét és megjelenését, de ami nem a műépítészet helyett, hanem azzal egyidejűleg mellette létezik. Néhány példás törekvés ellenére úgy tűnik, jelentőségének felismerése még várat magára, az erről való módszeres gondolkodás a közeljövő feladata.

Saját életem tapasztalata, hogy az ünnep akkor szép igazán, ha azt értelmes és örömteli hétköznapok kisérik. Amikor az építészetre gondolok, nekem elsősorban az ilyen hétköznapi élmények jutnak eszembe. Szeretem a házavatók kitüntetett pillanatait, de az odáig vezető út (talán mert az építészet misztikus erejét az építés teljességében látom) mindig maradandóbb nyomot hagy bennem, mint a megérkezés. Ha tehetem, ezen az úton gyalog indulok el és szándékosan lassan, figyelmesen haladok. Biztonságérzetet nyújt a kitaposott ösvényen való járás, melyről kíváncsiságom miatt mégis gyakran letérek. Minden ekkor dől el. A kitérők a megszokottól eltérő, új nézőpontokhoz, egyéni meglátások lehetőségéhez vezetnek. Tervezés közben csak látszólag távolodok el a lényegtől: a házat indirekt módon közelítem, kerülgetem, mint a szövés laza vetőszálai a kifeszített láncfonalakat. Az építészetről kialakult nézeteimet e „fonalak" mentén, személyes tapasztalataimból kiindulva próbálom összegezni. Van egy különleges, mindent átszövő „fonala" is életemnek, valamennyi közül a leghosszabb, legszínesebb, legállandóbb, ami az egyetemhez köt. Egyre inkább úgy tűnik, ebben sűrűsödik minden építészeti ismeretem és ez tartja ébren bennem az érdeklődést, ami lehet, hogy a praxis során amúgy elhalványulna.

A ház olyan, mint az építője. Nem az antropomorf építészet fogalmai szerinti alaki hasonlóságról van szó, hanem mélyebb, absztrakt megfelelésről, arról, hogy a ház magán viseli korának és alkotójának minden lényegi tulajdonságát. Az elsődleges érzékelésben a forma ugyan meghatározó, de kis keresgéléssel mögötte mindig megtalálható létrejöttének kiváltó oka, felfedezhetők milyenségének alakító tényezői. Figyelmemet egyre inkább ezek a tényezők kötik le. Az építészet kapcsán mind gyakrabban gondolok arcokra és kezekre, mozdulatokra. Kíváncsian fürkésző tekintetek, megbízók mosolygós vagy gondterhelt pillantásai, építőmesterek tettrekész nézése és kemény kézfogása jelennek meg emlékeimben. A kézfogás és a nézés csalhatatlan archaikus jeleket hordoznak, melyek sokat elárulnak jellemről, szándékról.

Az épített világot, legyen az régmúlt vagy jelenkor, csak a benne élő emberekkel együtt tudom szemlélni, elképzelni. Tervezés közben vannak arcokkal és mozdulatokkal összefüggő látomásaim, néha ilyen koreográfiák kifejezetten részei elképzeléseimnek. Építészként azzal, hogy tereket, térkapcsolatokat alkotok, alapvetően meghatározom az emberek mozgását, figyelmének irányultságát. Életét. Nem felejthetem, hogy az építés végső célja végül mindig a „lakás", az ember elválaszthatatlanul hozzátartozik házához, mint madár a fészkéhez.

Az emberben munkálkodó szüntelen átalakítási kényszer és a birtoklási vágy talán abból ered, hogy nem találja helyét a természeti világban, élete fenntartásához nem elegendőek a természetadta lehetőségek, azokat hol kényszerűségből, hol csupán valamilyen irracionális belső indíttatásból folyton átalakítja. Feloldhatatlan ellentmondás, hogy miközben egyre közelebb vágyik a természeti világhoz, építő-átalakító tevékenységével valójában egyre távolodik attól. Értelme és alkotásra késztető képzelete az, amely végzetesen kiemeli őt ebből a környezetből. Az a hely, melyet magáénak érezhet, a személyes tapasztalattól függetlenül létező világba is terjeszkedik. Ez a kettősségen alapuló, bizonytalan és nyugtalanító határhelyzet készteti az embert az ösztönös cselekvéseken túlmutató, feloldhatatlan ellentmondásokkal teli örökös gondolkodásra, alkotásra. Az emberiség történetét végigkísérő alkotó-teremtő tevékenység mára hatalmas „építmény" kialakulásához vezetett. Ez a szellemi és anyagi rétegekből építkező, egyre nagyobb és bonyolultabb konstrukció olykor alig észrevehetően megmozdul, újrarendezi vonalait. Él. Ezek a mozgások lekötik a figyelmem. Az átrendeződés eredményeként az alkotóelemek között lévő „rések" átalakulnak, megszűnnek és újak születnek. Épp ezeket a lakható, alakítható kisebb-nagyobb réseket, helyeket keresem a folytonos változás közepette. Az építészet számomra alkotás általi helykeresés. Út a személyesség felé. 

Balázs Mihály, Vallomás [2017]

Munkásság

Munkásság

A nagy oktatói, opponensi és előadói tapasztalat ellenére tévedés lenne azonban azt hinni, hogy Balázs Mihály alapvetően intellektuális érvrendszerekre támaszkodva, filozófiákhoz tapadva gondolkodna az építészetről: személyiségének érdekessége éppen abban található, hogy döntéseiben a nagyon is ösztönös módon megszülető elképzeléseire és a józanész diktálta tiszta érvelésre támaszkodik.;
Tovább...

Munkásság

  • Pályakép
  • Munkák
  • Kiállítások

Somogyi Krisztina: Balázs Mihály építész

Balázs Mihály Ybl-díjas, Kossuth-díjas, Prima Primissima-díjas építész, egyetemi tanár, a kortárs magyar építészet meghatározó alkotója, közéleti és egyetemi szerepvállalásának köszönhetően a magyar építészetről szóló diskurzus fontos alakítója. Életművében kettős szálként párhuzamosan fut tervezői aktivitása és a Műegyetem Középülettervezési Tanszékéhez kötődő egyetemi jelenléte. Utóbbinak 2010 óta tanszékvezetője, emellett az Építőművészeti Doktori Iskola vezetője is egyben. 2012-óta az MMA, 2014 óta az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagja.

Mind tanári, mind tervezői tevékenységének indításában mestere, Török Ferenc játszott meghatározó szerepet. Az egyetem elvégzését követő rövid KÖZTI-s időszakot követően 1986-tól folyamatosan tanít az egyetemen. Terveit 1992-től a Török és Balázs Építész Műteremben, 2011 óta a Balázs Mihály Építész Műteremben készíti. Az életpálya során szinte minden fontos középület-típusra készített tervet, a legkisebb (belsőépítészeti) léptéktől a legnagyobb méretű épületig, ami a jelenleg tervezés alatt álló székesfehérvári Alba Aréna multifunkcionális csarnok.

A nagy középületek tervezése ellenére, személyiségéhez talán a kisebb, jól behatárolható közösségek számára készülő épületek, így templomok, iskolák állnak legközelebb. Empátiája a helyi kultúra, adottságok, életmódok iránt jól tettenérhető épületein és publikációiban. Szociális érzékenysége megmutatkozik az általa vezetett diploma- és DLA témák kiválasztásában. Több mint 150 fiatal építész konzulense, közük több diploma-díjas és DLA tanulmányokat is végzett építész mestere, így bátran állítható, hogy hatása a következő építészgenerációk személetére jelentős.

Szemléletmód
A nagy oktatói, opponensi és előadói tapasztalat ellenére tévedés lenne azonban azt hinni, hogy Balázs Mihály alapvetően intellektuális érvrendszerekre támaszkodva, filozófiákhoz tapadva gondolkodna az építészetről: személyiségének érdekessége éppen abban található, hogy döntéseiben a nagyon is ösztönös módon megszülető elképzeléseire és a józanész diktálta tiszta érvelésre támaszkodik. Az a természetes egyszerűség, amely gyermekkorának, a hernádi tanyavilágnak a tapasztalata, máig meghatározza hétköznapjait. Tehát, annak ellenére, hogy a középiskolai tanulmányok megkezdése óta városban él, mégis őrzi magában a vidéki Magyarország természetközeli világát, a kisebb emberi közösségekre jellemző értékrendet. Ez azt is jelenti egyben, hogy az a plurális szemléletű világrend, amely ma mindenben tapasztalható, a vélemények, stílusok, értékek, szemléletek és teóriák már-már átláthatatlan sokasága számára csak mint érdekesség létezik; figyelmét ennél általánosabb, az efemer világtól távol eső gondolatok kötik le. Ennek következményeként életművét állandó értékek, illetve jól tapintható elmozdulásokból születő tiszta folyamatok jellemzik. Gondolkodása az elmúlt években léptéket váltott: a túlnépesedés globális problémája, ezzel összefüggésben az ideiglenesség, a biztonság és az identitás kérdésköre avagy az építészeti felelősség kiterjesztése az ökológiai értelemben is arányos és fenntartható megoldások keresése által egyfelől új érdeklődési területekként is megjelölhetők, ugyanakkor olyan témákként is azonosíthatók, amelyek a kisebb közösségek tanulmányozása során már a kezdetektől figyelme homlokterében voltak. A tanyák világa és a glóbusz: a lépték különbség ellenére az egyes ember helykeresésén keresztül a kettő természetesen kapcsolódik benne egymáshoz.

Alkotások az életmű korai időszakából
A korántsem lezárt életművet figyelve azonosítható egy egyszerűsödési tendencia: a kezdeti kifejezetten összetett szerkesztések helyébe az elmúlt időszakban kevesebb gesztussal, pontosabban artikulált tervek kerültek. Nem stílusváltásról van azonban szó, tehát nem a posztmodernből az új modern irányzatok irányába történő elmozdulásként érdemes szemlélni a történteket; az életmű alakulása természetes, belső következmény valahogy úgy, mint ahogyan azt Brâncuşi fogalmazta meg: „Az egyszerűség nem cél a művészetben, de önmagunk ellenére is az egyszerűséghez jutunk el, ha felfogjuk a dolgok valódi értelmét."

A nyolcvanas évek végén tervezett első önálló alkotásai, a kazincbarcikai és fehérgyarmati templomok, vagy a Velencébe és Tihanyba tervezett családi házak szerkesztési elve még kifejezetten additív jellegű. Az alapformákkal, így a körrel és négyszöggel való játék több, akkori épületében visszaköszön. A helyi építészet jellemezőihez, vagy a templomépítészet hagyományaihoz való kötődés finom érzékenységgel, absztrakt utalásokkal kerülnek megjelenítésre. Ebben a korai korszakban szintén megfigyelhető a homlokzatok kialakításának vízszintes tagolása, amely több épületét, az ég felé egyre inkább kikönnyülő módon ritmizálja. Ezt a vízszintes irányt tovább erősítik azok a nútolások, amelyek a burkolati anyagban megjelennek.

A korai paksi, nyíregyházi és budapesti épületek bőbeszédűbb megoldásai is jól mutatják ugyanakkor, hogy Balázs Mihály fiatal építészként – a magyar posztmodern építészet időszakában – is idegenkedett a díszítés ráaggatott felszínként, dekorációként való megjelenítésétől. A korábban már említett természetes egyszerűségre való törekvés megtapasztalható abban, hogy a díszítések még akkor is az építészeti szerkezetekből és anyagokból következnek; sohasem válnak harsánnyá, öncélúvá, az építészet nyelvén kívül eső narrációvá. Az első épületek homlokzatainak komponáltsága tehát pusztán azt mutatja, hatalmas kedvvel készültek ezek a házak: alkotójuk szívesen bíbelődött a részletekkel.

Ennek az időszaknak a lezáró alkotása két templom. A Magyar Szentek Templomát, mesterével, Török Ferenccel közösen tervezte még a budapesti EXPO helyszínére. Az 1996-ban felszentelt templom mind formai értelemben, mind jelentéseiben, stiláris megoldásaiban és utalásaiban is összetett alkotás. A templomtér 24 méteres centrális terét impozáns kupola zárja. Ebbe a kupolába egy tengely metsz bele, amely az utcai homlokzaton ház formában artikulálódik: mintha két épület, két kor torlódna ott egymásba. A templom az ókeresztény katakombák világát időző altemplomra emelkedik, az épületegyütteshez plébánia és kálvária is csatlakozik. Balázs Mihály megfogalmazásában cél volt, hogy ,,a kétezer éves kereszténység és az ezer éves magyar egyház történelmi háttere, valamint az egyetemes kommunikáció közti helyes arányt megtalálva ezt az eszmeiséget térben, formában, anyagban megfogalmazzák." 2015-ben újraindult a gondolkodás a közösségi terekről és a kert kialakításáról. A folyamatosság fontossága tettenérhető abban is, hogy a jelenleg folyó tervezésben Balázs Mihály alkotótársa volt hallgatója Török Dávid, aki egyben mesterének Török Ferencnek gyermeke.

Egy évvel később 1997-ben szentelték fel a Sopron északkeleti részén lévő lakótelepen álló Szent Imre plébániatemplomot, amely még tükrözi a Török Ferenc szemléletét és az említett, additív szerkesztési logikát, de már nélküle, Fejérdy Péterrel közösen valósul meg. Az épületegyüttes három nagy egységből áll. A harangtorony és közösségi ház anyaghasználata differenciált, térkapcsolata izgalmas. A háromhajós templom apszisa az ókeresztény hagyományokat követően keletelt. A templomtér kör szerkesztésű, de a ráhelyezett nyeregtető linearitását erősíti. Az épület erődtemplom-szerűen zárt, a béletes kapuzat történeti hagyományokat idéz.

A Matáv Krisztina körúti épületének kialakítása
Hatalmas hazai és nemzetközi érdeklődést vívott ki a Budapest, Krisztinavárosban lévő, német birodalmi katonai iskola alapjain megépült KOGÉPTERV szocreál épületének Matáv székházzá való átalakítása. AZ 1997-ben kiírt meghívásos pályázatra beadott terv lényege (amelyet Török Ferenccel együtt készített), hogy a tervezők a meglévő architektúrát alapvetően értékesnek gondolták, abban felfedezték az eredeti tervező, Németh Pál tehetségét és a skandináv modernizmus gondolatiságát, ezért minimális eszközökkel kívánták átlényegíteni a meglévő épületet. A tervezés során a létesítmény kiemelten fontos részévé vált az udvar, amely közel háromezer négyzetméter, hatvanezer légköbméter. Ennek a szigorú, mérnöki épületnek az udvarában egy nagy gesztussal, kvázi tájként oldotta meg a konferenciaterem elhelyezését. A központi íves elem, a fa és kő felületek összességében egy olyan archaikus képet (a dombba bevájt menedék emléke) hívnak elő a befogadóban, hogy műveltségtől és a kortárs építészet iránti affinitástól függetlenül mindenki számára elfogadható/szerethető ez a megoldás. A térképzés képes feloldani az udvar embertelen méreteit, természetes módon artikulálja az irányokat, miközben ez a mesterséges táj elegáns humorral megfogalmazott ellenpontja is az épületnek. Ez a tér képes megjeleníteni az egész épület rehabilitációra vonatkozó építészeti koncepciót: a meglévő roppant tömegű „birodalmi" épületet olyan új kontextusba helyezi, amely értékeinek megőrzése mellett átértelmezhetővé, befogadhatóvá teszi azt.

Az új irodai igényekhez alkalmazkodva Balázs Mihály meggyőző egyszerűséggel alakította át a korábbi szűk, középfolyosós irodai tereket, egyéni alkotói fantáziáját a teljesen új funkció kialakítására összpontosította. Az új konferenciaterem a T-com saját rendezvényei mellett számos országos jelentőségű eseménynek és nemzetközi konferenciának is otthont adott otthon megépülése óta. Az épület rekonstrukciója 2000-ben elnyerte a „The Architectural Review" különdíját. Az eltelt 17 év alatt az épület értéke megmaradt, érzékelhető, hogy az építészeti állítások időtállók és szerethetők mind az ott dolgozók, mind a környéken lakók, mind a szakma számára.

Családi házak
A 2000-es évek után Törökbálintra és Tinnyére terezett családi házak, illetve a Gül Baba utcában lévő saját ház építészeti megoldásainak megfogalmazása már kifejezetten szűkszavú, pontos ugyanakkor továbbra is érzelemgazdag. Egyfelől a biztos formaalakítás és a terek arányossága másfelől a természetes anyagok míves jelenléte okán az épületek a hagyományos architektúrát kedvelők és a kortárs építészet új gondolatai iránt nyitott emberek számára egyszerre vonzó.

A törökbálinti Tükörhegy a tervezői szándék egy masszív tégla alapelemből és ahhoz aszimmetrikusan hozzá tapasztott, faszerkezetű melléképületből álló, afféle „prériház" létrehozása volt. A végtelenül egyszerű képlet, a tömör formai szerkesztés, a visszafogott anyaghasználat és részletképzés tudatos önkorlátozás eredménye. A ház belső terei ösztönösen befelé fordulva a ház önnön territóriumaként értelmezhető, részben fedett teraszra nyílnak. A tervezéskor még nem lehetett tudni, hogy ez a befelé fordulás majd nem csak a vad szelek és a meleg nyári nap, hanem a tágabb, egyre zajosabbá váló építészeti környezet ellen is védelmet nyújt.

A tinnyei szántóföldekből elcsippentett, „Eszterhill" „fejlesztését" nem a helybéliek bővülő lakhatási igénye hívta életre, hanem a kiköltöző városi családoké, ebből adódóan rövid időn belül vált heterogénné a környezet. A tervezett ház dacolni kíván a kialakulóban lévő utcaképpel. A „ház formájú ház" kötődése kettős: eszmeileg az archaikus házformához, fizikai környezetében pedig a telek végében még szélesen elterülő, megművelt szántóföldhöz kapcsolódik. A ház utcai és oldalhomlokzatai ezért zártak, befelé fordulók, a hátsó kert felőli oldal pedig nyitott, a tájra rácsodálkozó. A tömeget egyszerű formájú, karakteres nyeregtető fedi. A ház belső térisége jól áttekinthető. A nappali szoba és a hozzá térben közvetlenül kapcsolódó konyha centruma, mint a vidéki házakban oly gyakran, a cserépkályha. Az épületet átadása után számos lap megjelentette. A 2010-es években az épület sajnos komoly károkat szenvedett.

A híres Felhévízi gyógyforrások és a Gül Baba sírja között a hegyoldalra felkapaszkodó, középkori eredetű szűk, mediterrán hangulatú utcácska Buda egyik legkülönlegesebb helye. A korukat, méretüket, karakterüket tekintve igen eltérő jellegű épületeket az utca sajátos térisége ötvözi egységgé. Az utca felső részen álló épület egy hányatott sorsú, régóta lakatlan, kétszáz éves késő barokk ház átépítésével, bővítésével kapta mai formáját. A ház lelke a zárt udvar (és a közepén egyre nagyobbra növő galagonyafa), melyre a földszinten lakószobák nyílnak, az emeleten hálószobák és műterem kaptak helyet. Az intim utcára csak mértékletesen megnyíló ház a műterem galériaszintjéről feltáruló, a városra nyíló panorámával ellensúlyozza zártságát. A homlokzat megjelenése őszintén tükrözi vissza a lakók szemléletét: a fazsalugáterek zárt állapotában a ház tömör falként teljesen takarja és védi a belső világot: semmit sem sejtet a mögöttes terek gazdagságából. Nyitott állapotaiban azonban játékos, dinamikus módon hívja fel magára a figyelmet, izgalmas állapotaival hozzájárul a változatos utcakép fenntartásához.

A családi házak tervezésében Balázs Mihály jellemzően feleségével Somogyi-Soma Katalinnal dolgozik együtt. Igy van ez jelenben is: a korábbi családi házakhoz kapcsolódóan 2007-ben Pakson, a löszfal tetején lévő, panorámás telekre kaptak megbízást, majd ennek következményeként a domb másik oldalán 2017-es átadással épül a következő családi ház. A megbízásokat tehát a korábbi épületekben szerzett élmények alapozzák meg, és jellemző módon a megbízókban a megismert „minta ház" reprodukálásának az igénye fogalmazódik meg. Ennek ellenére végül mind formai, mind térszervezési szempontból minden egyes épület más lesz, tehát önálló karakterjeggyel rendelkező. Ez a sajátosság természetes módon következik egyfelől a hely adottságaiból, másfelől a családdal való hosszas és intenzív egyeztetésből, amely nem zárul le a tervek készítésével, hanem minden esetben végig követi a teljes építési folyamatot.

 A cél tehát a minden szempontból megfelelő otthon megteremtése – a végeredmény azonban nemcsak a bennlakók, hanem az építész szakma megelégedését is rendre kivívja. Példának okáért a paksi Czibula ház a Terc Kiadónál megjelent Családi házak című album címlapjára került. A dombnak támaszkodó, a távlat irányába egy-egy izgalmas felnyílással forduló kompakt épületen is megfigyelhető a Gül Baba utcában lévő épületnél már említett kettősség. A paksi épület egyszerre mondható zártnak és masszívnak, de az ellenkezője is állítható róla, hiszen az épület főhomlokzata elé húzott fa árnyékoló mögött egy olyan épület bújik, amely nagyon is intenzív kapcsolatot ápol a külvilággal. A kő és fa felületek kapcsolódása, a terek szervezése, a nyílások kiosztása és legfőképpen az épület összhatása egyfelől kiválóan alkalmas arra, hogy ikonikus megjelenéssel, egy könyv címoldalán érveljen a kortárs építészet mellett, ugyanakkor a ház szerkesztésében, különös tekintettel külső és belső tér összekapcsolásában ráismerhetünk a parasztházak tornácára, azaz egy fontos hagyományhoz is kapcsolhatjuk az épületet.

Épített hagyomány
A hagyomány sajátos értelmezése, értelmezendősége is olyan gondolat, amely állandó jelleggel foglalkoztatja Balázs Mihályt. Az említett családi házakhoz kapcsolhatóan, de mégis külön kategóriaként kell említsük a hernádi Szent Család Közösségi Házat (alkotótárs Tatár Balázs 2010). A kis méretű épületnek nemcsak az az érdekessége, hogy szülőfalujában, annak közössége számára épült, hanem különlegessége, hogy a hagyományos alföldi parasztház megjelenését, logikáját transzponálja középületre. Tömeg- és homlokzatképzésében, de még méretében is teljesen beleillik a közösségi ház a faluképbe – ennek ellenére képes kiemelkedni környezetéből. Ennek fontos eleme az épület előtti előkert, így a közösségi ház a templommal kerül összefüggésbe. Az épülethez elképzelt harangláb még nem épült meg, de tervezése 2017-ben elindult – ez is jelzi, hogy a közösségi ház „gyökeret eresztett" a homokhátságon. Ennek a sikernek bizonyosan oka, hogy Balázs Mihály nem szűnt meg érdeklődéssel szemlélni azt a vidéket ahonnan származott. Habilitációs anyagának és egyetemi előadásainak is állandó fókusza a vidék építészete, a házépítés szükségszerű gesztusaiból, logikáiból visszafejthető természetes építés. Egyetemi hallgatóként a megfigyelésből indított: az alföldi falvak tipológiája foglalkoztatta, rajzsorozatban rögzítette az éppen drasztikus változás alatt lévő vidéki kultúrát. Egyetemi tanárként a mélyebb és általánosabb összefüggések megértése foglalkoztatja, így „Az építészet egy" címmel több helyen megtartott előadásában a műépítészet és a spontánépítészet közötti összefüggések azonosítását és felmutatását vállalta magára. Erről így nyilatkozik egy megjelenés alatt lévő könyvben: „Egy koherens és konszolidált építészeti világ helyébe új korszak lépett, teli új reményekkel és kételyekkel, korlátokkal és lehetőségekkel, látszólag minden mozzanatában tagadva a régit, kerülve a hagyományt. Ha azonban nyitottsággal és elmélyült figyelemmel közelítünk ehhez az építészethez, felismerhetjük benne az évszázados tapasztalat nyomait. Ha nem a megszokott formát keressük, hanem megpróbáljuk türelmesen feltárni a kiváltó okok összességét, ráismerhetünk az építési logika érvényességére és dominanciájára. Úgy tűnik, hogy a következetes gondolkozás, a tapasztalat és az ösztönös viselkedés lendülete éppúgy átörökíti a variánsokban létező, szerző nélküli népi építészet természetességét, mint a szerzőhöz kötött, klasszikus műveltségen alapuló műépítészet mérnöki okosságát és kifinomult szépségét. Ez a józan ész építészete, a közelmúlt egy még kiértékelésre váró, ellentmondásaiban is szép, tanulságokkal teli korszaka."

Első nagy középületek
Első nagy önálló középületei egyetemek számára készültek. Elsőként a Nyíregyházi Szent Atanáz Hittudományi Főiskola, amelynek komoly kihívása volt, hogy zajos főút mellett kellett megteremteni az elmélyült tanuláshoz, imához és tudományos munkához szükséges csendet. Ezen az épületen jól megfigyelhető, hogy a korábbi additív szerkesztést felváltotta egy reduktív szemlélet. A ma elérhető számtalan lehetőség, a technológiák és anyagok egyre gyarapodó kínálata számára nem a korlátlan szabadságot, a játék lehetőségét ígéri, hanem sokkal inkább elkerülendő csapdát jelent: mértéktartó attitűddel, az építtető, a felhasználó közösség, a társadalom és a világ ökológiájának figyelembevételével igyekszik leszűkíteni játékterét az éppen szükségesre.

Az épület sorsában meghatározó pillanat volt, amikor a város az előírt keretes beépítés helyett megértette és elfogadta azt az építészeti koncepciót, amely nagy előkerttel, a telek középső részén sávosan végighúzódó épületet vázolt fel. A főiskola három fontos funkciót lát el: az épület földszintjét teljesen átmetsző világos előcsarnokból egyik irányba nyílik az oktatási szárny, a másik irányból kapcsolódik az önállóan is használható díszterem; a könyvtár és a hozzá tartozó szemináriumi szobák pedig a tetőtérben és a toronyban kaptak helyet. Az építészeti szándék szerint egy egyszerű, de jól formált, tartós anyagokból megépített, időtálló épület képes kifejezni a benne működő intézmény szellemiségét. Anyaghasználata tudatosan rendkívül visszafogott, homogén, jellemzően égetett agyag és tégla. A tégla homlokzat a könyvtár keleti oromfalánál és a nagyelőadó déli falánál üveg-berakásokkal perforált, a főbejárat fölötti mezőben rostélyszerűen lukacsos, kerámiaelemekkel díszített. A ház tömege, a részletekre kiterjedően is szigorúan zárt, befelé építkező. Kivétel ez alól a keleti homlokzat, mely a könyvtár jelképi erővel is bíró, magasított üreges oromfalával (melyben egy többszintes könyvállvány található) a belváros házainak magasságához közelít. 2017-ben a megbízó azzal a szándékkal jelentkezett Balázs Mihálynál, hogy a hallgatók számára kollégiumi épület létrehozására szánta el magát. A folytathatóság, a folytonosság igénye tehát ezen a helyszínen is megjelent.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Kar
A szükségesre és a lényegre való koncentrálás Balázs Mihály legtöbb munkájánál azonban nemcsak választott szemlélet, hanem egyben következmény is: a pénzszegény beruházások logikus velejárója. A magyar építési gyakorlatban oly gyakran tapasztalható szűkösség azonban számára nem elkeserítő tény, hanem akár inspiráció is: arra ösztökéli, hogy terveit minden sallangtól megfossza. Budapest nyolcadik kerületében megépült Információs Technológia Kar épületén ez jól megfigyelhető: így pl. a számítógépes laborok északra tájolása kiváltja a nyári klimatizálást, az épület zárt tömegű szervezése a védelmet szolgálja.

A büdzsé szűkössége mellett komoly kihívást jelentett mind a meglévő környezet, mind az érvényben lévő beépítési szabályozás, amely a Külső-Józsefváros kifejezetten heterogén környezetében, a közvetlen szomszédságot adó tekintélyes méretű, a Szigony utca keleti és nyugati oldalán végighúzódó mintegy 200 m hosszú, 10-12 emeletes panel sávházak karéjában kisléptékű magastetős épületet kívánt meg. Nehéz kapcsolatot teremteni ezekkel a monoton építményekkel, amelyek sokkal inkább semleges háttérnek, semmint háznak érezhetők. A terület déli oldalát a Práter utca határolja, jó léptékű, egykor igényes, de mára lepusztult 19. század végi épületeivel. Az épület anyagi okokból szakaszolva épült, az első két szárny 2003-ban került átadásra, a második etap szerkezete 2004-ben készült el. Az épület kívülről zárt tömbként jelenik meg, körben fallal határolt. Az egyetem földszintjén az előcsarnok-aula tereihez kapcsolódóan nagyméretű előadótermek találhatók, a második ütemben étterem és tornaterem épül. Az első emeleten igazgatási helyiségek kaptak helyet. A további szinteken kápolna, könyvtár, laboratóriumok és tanári munkaszobák létesültek.

A terv lényege egy olyan szisztematikus alaprajzi elrendezés kialakítása volt, mely hosszú távon képes a folytonos szervezeti-oktatástechnológiai változások befogadására. Ez különösen fontos a kar jellegéből következően, hiszen az információtechnológia egyike a leggyorsabban fejlődő tudományoknak. Az egyszerű homlokzatok és a visszafogott tér- és tömegalakítás azt a célt szolgálja, hogy az épület természetessége a benne élőket és a körülötte járókat kiegyensúlyozott viselkedésre késztesse, ugyanakkor nagyvonalúsággal képviselje a katolikus egyház és az egyetem szellemiségét. A látszólagos formai egyszerűség ellenére azonban tévedés lenne egyszerű, könnyen megérthető alkotásokként elkönyvelni az elmúlt években elkészült házakat. Jelentéseit tekintve igen sűrűek, tereit figyelve igen gazdagok ezek az alkotások. A szerkesztés rafináltan összetett, a térkapcsolatok gyakran nehezen azonosítható módon, talányos eszközökkel érik el hatásukat. Érdekes tapasztalás, hogy ami kintről zártnak és komornak tűnik ott a belső aulák váratlanul nagyok és fényben úsznak, az emeleti szinteken pedig teljesen transzparens a ház, hiszen a belső traktusokon itt-ott teljesen keresztüllátni. Szintén ilyen ellentmondó tapasztalat, hogy bár az egyetem elsőként idegen testként, önmaga felé forduló tömbként érzékelhető közvetlen lakótelepi környezetében, mégis árnyaltan reflektál az új épület az épített közegre. Így az egyetem külső téglaborítása és a belső, fehérre meszelt homlokzatok egy távolabbi szemszögből nézve nagyon is rímelnek a Külső-Józsefvárosra jellemző, századfordulós bérházak tűzfalaira. Nem az egyetem tehát itt az idegen test, hanem azok a sávházak, amelyek teljesen érzéketlen módon vágják keresztbe a városrész struktúráját. Sőt! Ha jobban megnézzük az egyetem belső homlokzatainak ablakkiosztását és a nyílások arányait, talán nem tévedés észrevenni azt sem, hogy akár még a panelházak építészetére is történik finom utalás. Az ITK épületének empatikus környezetbe ágyazása a környéken ma tapasztalható, a hely iránt érzéketlen befektetői gigaberuházásokkal összehasonlítva válik mindenki számára egyértelművé.

Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont
A bizonytalan identitású szociofizikai környezetbe helyezett középület kérdéskörével találkozunk a pécsi könyvtár kapcsán is, de semmiképpen sem szabad ezt az állítást egyfajta panaszként elkönyvelnünk. Már csak azért sem, mert a pécsi könyvtár tervezését a Pécs 2010- Euróapa Kulturális Fővárosa esemény kapcsán kiírt nemzetközi pályázaton nyerte el a Balázs Mihály által vezetett tervezőcsapat. A helyszín és a funkció (több egészen különböző könyvtár integrációja egészült ki a tudásközpont név alatt összegzett konferencia és előadótér funkciókkal) kiindulásként adottság volt – a tervezők szép feladatot láttak abban, hogy egy közintézmény tervezésével egy városrész identitását alakíthatják. Mi a szerepe, feladata, lehetősége a könyvtárnak a 21. században, egy olyan korban, ami a digitális felületein valós időben feldolgozhatatlan mennyiségű adatot és információt oszt meg mindenkivel? „A könyvtár befogadó, rendező, rendszerező szerepe mellett felértékelődtek korábban mellékesnek tűnő tulajdonságai, találkozási pont, közösségi hely, városi közéleti színtér lett. Furcsa ellentmondás persze, hogy ehhez a könyvtárnak egyszerre kell nyitottnak és zártnak, felszabadultnak és szigorúan ellenőrzöttnek lennie, ami alapvetően formálja és értelmezi az építészeti szempontokat." Fontos és árulkodó gesztusnak tartom, hogy habilitációs anyagában Balázs Mihály belülről kifele mutatja be épületét, tehát nem a külvilággal találkozó kerámiafelületű homlokzattól indít, hanem a belső, szimbolikus jelentésekkel telített „kaptárnak" nevezett térből tágítja, építi kifele épületét. „Az épület belső magjában lévő kaptár olyan biztos pont, ahol a szárnyaló képzelet szabad. A meditáció, a befelé tekintés, a csönd, a szépség, az ideák tere, katarzisé, amely a lényeget jelentő ideák közelébe repít és ahol a koncentráció révén a képzelet a megszerzett tudásra alapozva, azt megtermékenyítve új alkotásokhoz vezethet. Ez a tér első pillantásra rejtve marad. Intimitása abból fakad, hogy vállalja, de nem tűzi zászlajára a formálódó gondolatok sebezhetőségét. Inkább védelmet nyújt számukra. Mi szépséget látunk abban, hogy a Tudásközpont elképzelésre egy olyan épülettel válaszolunk, amelynek központjába nem a konkrét, állandóan változó tudás kerül, hanem a gondolkodás lehetősége, tehát egy olyan üres tér, amely a benne lévő ember gondolataival telítődhet. A földszinti fogadótér és fórum horizontálisan nyitott, lelkületében és funkcionális kapcsolataiban együtt él a város őt körülvevő közterületeivel. A felsőbb szintek a bennük folyó tevékenységnek megfelelően inkább befelé fordulók, a külvilággal a városkép és a táj látványán keresztül tartanak kapcsolatot, ez a kötődés tehát csak a vizualitás szintjén valósul meg. A két téri karaktert az egész belsőt átfogó, hétköznapi értelemben funkció nélküli „kaptár" köti össze, melynek függőleges tengelye a terv már említett, eszmei centruma. Formáját tekintve ez a belső, absztrakt tér analóg, archaikus, organikus. A „kaptárt" körülölelő terek racionális szerkesztés eredményeként jöttek létre, flexibilitásukkal, a változás, változtatás lehetőségeit hordozzák." Érdekes értelmezési dimenzió a könyvtár a külső felületének és az említett kaptár belső borításának összevetése. Amíg a homlokzat geometrikus szerkesztésű, a belváros felé egy éles hegyesszöggel forduló alakzat és az üvegfelület high-tech anyaggal borított, amelyet különböző sűrűségű raszter borít addig a Kaptár burkolata egyedi alkotás, Nagy Márta pécsi kerámiaművésznek a Zsolnay-gyárban kivitelezett egyedi alkotása. Lokális és globális, kézműves és design termék, lágy forma és geometrikus szerkesztés: ismételten jelentkezik egy olyan polaritás, amelynek összetett viszonya számos irányba nyitja az értelmezést. A tervezés és az építés összetett és nehéz folyamatában kiemelt szerep jut a fiatal tervezőtársnak Tarnóczky Tamásnak, aki szintén tanítványa volt.

Isteni Irgalmasság Temploma, Győr- Kismegyer
Mint láttuk, Balázs Mihály életművében kiemelt fontosságot kap az egyházakkal való viszony, ezen keresztül a szakrális tartalmú középületekkel, így templomokkal való gondolkodása a kezdetektől az első önálló építészeti alkotás, a Kazincbarcikai görögkatolikus templom tervezése óta nyomon követhető. Győr külvárosában, egy családiházas övezetben, a Szőlős utcai házak közé besorolva található az a 2011-ben átadott római katolikus templom, amely az említett első alkotásokkal összehasonlítva pontosan megrajzolja azt a már többször említett tendenciát, amely az additív szerkesztéstől az egyre pontosabb, redukáltabb, tömörebben fogalmazásmód fele vezet. Ez a templom „egyszerű" csarnoktemplom, amely egy domb oldalában található. Hosszházas, nyeregtetős téglaépület, amely kívülről fehér vakolt felülettel, belső tereiben nyerstégla felülettel jelenik meg. Az épület nyugati oldalán lévő az épület tere fölé emelkedő oromzat izgalmas helyszín: anyagok, terek és közösségek találkozása. A templom telepítését itt is a környezet értelmezi, ami a lakókörnyezet megléte ellenére szakrális, hiszen az új templom a domboldalon lévő régi temető és a dombtetőn lévő kis barokk kápolna összefüggésében értelmezhető, velük tart szellemi kapcsolatot.

A helyzetből adódik, hogy az utca síkjától mélyen visszaléptetett a templom: az előtte kialakuló előkert átmeneti tér a profán és szakrális világok között. Fontos hangsúlyoznunk ezt az átmeneti jelleget, hiszen a nyugati homlokzat említett sajátossága éppen az, hogy a csarnoktérből kilátni az utca irányába, tehát optikai értelemben állandóan megvalósuló a terek közötti kapcsolat. Ennek jelentése egyértelmű – és kötődik a plébános szemléletmódjához – a vallásos közösség és az épület sem zárkózik el a hétköznapoktól, hanem nyitott adottságként állandóan keresi a kapcsolódást vele. Itt érdemes visszagondolni arra, hogy az átmeneti terek létrehozása is olyan építészeti kérdés, amely az életműben gazdagon megjelenik.

A csarnoktér elementáris hatású: ennek elsőre azonosítható eszköze nemcsak a tér hatalmas léptéke, hanem az anyagválasztás egyneműsége és természetessége. Különösen szép a a szentély mögötti fal sűrű függőleges bordázata. A tégla domináns elem, ezzel összhangban van a fa fedélszék. A mesteri asztalosmunka, így a „dobozként" elhelyezett padozat egyneműsége felerősíti a térélményt, amelyet az említett bejárati fal osztása mögötti üvegfalon és a játékosan elhelyezett kis ablakokon beömlő fény játéka tesz élővé. A templom alaprajzi szerkesztését nézve válik egyértelművé, hogy az egyszerűnek tűnő szerkesztés itt sem annyira evidens: a tér aszimmetrikus, a szerkesztés síkjai egymáshoz képest kissé eltoltak. Ez az alig érzékelhető billenés teszi rejtélyessé az amúgy elsőre átláthatónak és megérthetőnek tűnő csarnokteret. A templom tervezésében Somogyi-Soma Katalin volt a tervezőtárs.

Pályázatok és tervek
Az életmű többi megvalósult alkotásáról is hosszan értekezhetnénk, de talán ennél fontosabb időt szánnunk azoknak a nem megvalósult pályázatoknak és terveknek, amelyek az elmúlt évtizedben születtek. A pályaművek fontossága kettős: egyfelől kiterjesztik a gondolkodást a középülettervezés minden fontos funkciójára, másfelől elméleti munkaként lehetővé teszik, hogy az értelmezések ne kalandozzanak messze az alkotói szándéktól. Annak ellenére így van ez, hogy a pályázatok készítése mindig teammunka, amelyben Balázs Mihály jellemzően volt hallgatóit vonja be, de amelyben más időről-időre más diszciplínák felől érkező munkatársak gondolatai is megjelennek.

Az 1997-es Erzsébet térre elképzelt Nemzeti Színház pályázatára készített pályamű 3. helyezést ért el – amely pályázat volumenéhez kimagasló teljesítmény. Masztaba-szerű, zárt tömböt képzeltek el a térre, amely archaikus világával elkülönült volna a historizáló Pest építészetétől.
A múlthoz és a romokhoz való összetett gondolkodás, a szentimetalitás nélküli, valóságból kiinduló ugyanakkor a hagyományt gazdagon értelmező szemlélet fontos állításai a Budai Várba készített Honvéd Főparancsnokság épületére kiírt Budavár-Kapuház pályázat (2003, kiemelt megvétel) vagy a Helyőrségi Templom újragondolására készített engedélyezési tervek, Székeshehérváron a 2009-es Nemzeti Emlékhelyre kiírt pályázat (kiemelt megvétel).

A múzeumokról való gondolkodás kapcsán több fontos pályázatot kell említsünk, ebből három a Liget-Projekthez kötődik. Az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum tervezésére kiírt nyílt nemzetközi pályázat készítése során a kiírási helyszín hibás jellegét fogalmazta meg a terv. Ez természetesen együtt járt a pályázatból való kizárással – ami egy ilyen ráfordítású munka esetén komoly vállalás – de egyben hozzájárult a helyszínnel kapcsolatos érdemi vitához, ami elvezetett a pályázat egészének érvénytelenítéséhez és új forduló kiírásához, egyáltalán nem mellesleg a beadott pályaműben meghatározott helyszínre. Ugyanerre a funkcióra kiírt meghívásos pályázatban a gondolkodás iránya a két múzeum integrálhatóságát és ezzel összefüggésben a kompaktság lehetőségét kutatta. A beadott pályamű a legkisebb méretű múzeumi épület lehetőségét mutatta meg úgy, hogy az alsó szintekre helyezett funkciók a park egészének életét támogatta volna.

A Néprajzi Múzeum pályázatának készítésekor a sűrű városi szövet és a park találkozásának zónája, illetve az új elem és a közeli Műcsarnok épületének jelenléte volt a fő motiváció. A térszín alatti világ gazdagságával és különböző intimitású kertek, belső terek létrehozásával tükrözte vissza az azonosított városi jelleget, ebben gyökereztette a néprajzot szolgáló épületeket.

A Liget-projektől elkülönülően azt megelőzően készült pályázat mind a Szépművészeti Múzeum, mind a Nemzeti Múzeum, mind az Iparművészeti Múzeum felújítására és új közönségi funkcióknak (a tervben shrine, előadók, találkozóhelyek és múzeum shop) elhelyezésére. Ezek a tervek egyszerre mélyen alázatosak a meglévő építészeti alkotás iránt, ugyanakkor saját állításaikban bátrak, önállóak. A nemzeti fontosságú múzeumok mellett szimbolikus tartalommal bíró pályázatot készítettek Tatabányán, a Gerecse kapuja címmel. Az elmúlt években kialakult egy olyan fiatal építészekből álló mag Balázs Mihály körül, amely a nagyszámú pályázatok során összeszokott, rövid idő alatt is hatékonyan és izgalmas eredményt produkálva dolgozik együtt. A közös gondolkodásnak izgalmas állomása volt a 2012-es Széll Kálmán térre beadott pályamű (3. díj), amely a nyertes pályaműhöz hasonlatosan szintén tisztelte és megtartotta a tér közepén álló Legyezőépületet, de a hozzá tartozó épületrészeket sem bontotta volna el.
Ezeknek a terveknek és pályázatoknak a kutatása, megőrzése – más építészek fontos pályázataival együtt – fontos lenne nemcsak az életmű, hanem a korszak megértéséhez.

Zárásként
A „hellyel való törődés", a közösség érdekeit szolgáló megoldások hozzátartoznak Balázs Mihály építészetéhez. A mai világ hangos megnyilvánulásait figyelembe véve különösen ritka ez a visszafogott alkotói hozzáállás, amely az ego látványos előtörése helyett sokkal inkább egy megélt személyességet tart lényegesnek. Úgy gondolom, hogy az életmű dinamikáját és az értelmezés sokszerűségét a korábban többször is említett kettősségek jelenléte okozza: tradicionális és újszerű, tömör és transzparens, befele forduló és kommunikáló, helyi és általános, egyedi és közismert, egyszerű és összetett, mérnöki és művészi, intellektuális és emocionális egyáltalán nem tekinthetők ebben az életműben ellentétpároknak. Így, miközben a természeti tájhoz fűződő kapcsolatában Balázs Mihálynak az északi népek affinitását érzékelhetjük, joggal mondhatjuk, hogy fénykezelése a déli népek építészetével rokonítja habitusát. Vagy: egyszerre igaz, hogy a szélsőséges megoldások sem idegenek tőle (elég akár tetőinek hajlásszögeit megfigyelnünk korai munkáiban), de összességében építészete nagyon is kiegyensúlyozott, konfliktusokat kerülő. Hogyan lehet ez? Az ellentmondás miként feloldható? Én úgy gondolom, a magyarázat valahol abban rejtőzik, hogy Balázs Mihály gondolkodása az emberi lét központi lényegéhez közelít. Ösztönösen az építészet, a „helykeresés" eszenciájára összpontosít; ezen a szinten pedig a dolgok még összetartoznak, nem pólusaira szétesve, hanem yin-yang módjára, egy ősi rendben együtt léteznek, dinamikus harmóniát alkotnak. A mai kor intellektuális bizonytalanságában megnyugtató, hogy vannak olyan építészek, akik magától értetődően, biztos lábbal állnak a földön. Az építész sikerét önmagában ez is megalapozhatná, de az életmű titokzatos szépségét az adja, hogy Balázs Mihály házai valahogyan felérnek az égig…

[2017]

Folyamatban lévő munkák

2017 – Harangláb a hernádi Szent Család Közösségi Ház kertjében
2017 – Alba Aréna jégcsarnok, Székesfehérvár (Tarnóczky Tamással) ép. eng. terv
2017 – Magyar Szentek Temploma, közösségi terek (Török Dáviddal) kiviteli terv
2016 – Krúdy Vigadó rekonstrukciója, Nyíregyháza (Karácsony Tamással és Pelle Zitával)
tanulmányterv
2016 – Paks, Kis Péter háza, építés alatt

Megvalósult tervek

2011 Isteni Irgalmasság r.k templom, Győr-Kismegyer (Somogyi-Soma Katalinnal)
2010 Törökbálint, hatcsoportos óvoda (Tatár Balázzsal és Török Dáviddal)
2010 Hernád, Szent Család r. k. közösségi ház (Tatár Balázzsal)
2010 Pécs, Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont (Tarnóczky Tamással és Tatár Balázzsal)
2009 Hernád, Puglits-ház (Tatár Balázzsal)
2008 Budapest, III. San Marco utca, speciális iskola (Tarnóczky Tamással)
2007 Paks, Czibula Mihály háza (Somogyi-Soma Katalinnal)
2007 Vácduka, kastély helyreállítás (Tarnóczky Tamással)
2005 Budapest, Vérhalom utcai lakásbelső
2004 Budapest, PPKE Információs Technológiai Kar, Práter utca (Tarnóczky Tamással - Somogyi-Soma Katalinnal)
2003 Nyíregyháza, Görög Katolikus Hittudományi Főiskola
2002 Budapest, Gül Baba utca 23. lakóház (Somogyi-Soma Katalinnal)
2002 Tinnye, Molnár- ház (Somogyi-Soma Katalinnal)
2001 Törökbálint, Huber-ház (Jóföldi Szabolccsal)
1999 Fehérgyarmat, Görög Katolikus templom (Somogyi-Soma Katalinnal)
1999 Budapest, MATÁV Igazgatási Központ, Krisztina krt.55. (Török Ferenccel)
1997 Sopron, Szent Imre Plébániaközpont (Fejérdy Péterrel)
1997 Hajdúdorog, 12 osztályos g.k. Gimnázium – (Somogyi-Soma Katalinnal)
1996 Hajdúdorog, Görög Katolikus kollégium (Kern Andreával, Klenk Csabával)
1996 Budapest (EXPO), Magyar Szentek Temploma (Török Ferenccel)
1995 Kazincbarcika, Görög Katolikus templom
1994 Nyíregyháza, 60 lakásos lakóház a belvárosban (Török Ferenccel)
1994 Nyíregyháza, g. k. parókia
1994 Tihany, Bod-ház
1991 BME Oktatói Klub a Központi Épületben (Somogyi-Soma Katalinnal)
1991 Budapest, Vatikán Állam Nunciaturája (Török Ferenccel)
1991 Paks, Kosár utcai 24 lakásos lakóház (Kern Andreával, Klenk Csabával)
1991 Budapest, Panasonic Irodatechnikai Szaküzlet (Patartics Zoránnal)
1989 Velence, Vörös László háza
1987 Budapest, XII. Fodor utca 13/b négylakásos lakóház (Somogyi-Soma Katalinnal)

Fontosabb tervek

2015 Budapest, Bionikai Innovációs Központ (Tarnóczky Tamással) – ép. eng.
2012 Magyar Szentek Temploma közösségi terei (Török Dáviddal) – tanulmányterv
2008 Törökbálint, óvoda módosított terve (Falvai Balázzsal) – ép.eng.-kiviteli terv
2008 Tállya, borászati vendégház (Tatár Balázzsal) – tanulmányterv
2008 Nyíregyháza, 16 tantermes g.k. iskola (Tatár Balázzsal és Török Dáviddal) – ép.eng.
2005 Paks, Energetikai Szakközépiskola labor (Tarnóczky Tamással) – tanulmányterv
2004 Nyíregyháza, 16 tantermes g.k. iskola – tanulmányterv 1-2.
2002 Páty, Római katolikus templom – tanulmányterv
2000 Budapest, Helyőrségi Főtemplom, Budavár, Kapisztrán tér – ép. eng.
2000 Esztergom, Városháza-Megyeháza rekonstrukciója (Tarnóczky Tamással) – tanulmányterv
1999 Nógrád, Vár-panzió (Somogyi-Soma Katalinnal) – tanulmányterv
1999 Esztergom, Mária-Valéria híd-fõ áruház (Tarnóczky Tamással) – tanulmányterv
1999 Esztergom, Városháza-Megyeháza rekonstrukciója (Tarnóczky Tamással) – tanulmányterv
1998 Hernád, Községháza – tanulmányterv
1997 Budapest, a Bárdos Lajos Zeneiskola bővítése (Somogyi-Soma Katalinnal) – tanulmányterv
1995 Nyíregyháza-Borbánya, Görög Katolikus templom – tanulmányterv
1993 Pannonhalma, többcélú csarnok terve – kiviteli terv
1993 Pannonhalma, Bencés Apátság fejlesztési terve (Török Ferenccel) – tanulmányterv
1993 Tállya, Görög Katolikus kápolna – tanulmányterv
1992 Nagyszakácsi fazekasház – tanulmányterv
1992 Paks, 16 tantermes általános iskola (Cságoly Ferenccel és Karácsony Tamással) – ép. eng.
1989 Budapest, II. Kárpát utca, kétlakásos lakóház – ép. eng.
1989 Vecsés, r.k. plébánia – ép. eng.
1988 Budapest, Törökvészi út háromlakásos lakóház – tanulmányterv
1988 Budapest, Mór u. 19., hatlakásos lakóház (Somogyi-Soma Katalinnal) – ép. eng.
1987 Mór, 16 tantermes általános iskola (Török Ferenccel) – ép. eng.
1985 Budapest, Budakeszi úti négylakásos lakóház (Somogyi-Soma Katalinnal) – ép. eng.
1982 Budapest, Deák Ferenc utcai bankház (Alpár Ignác) rekonstrukciója, KÖZTI – ép. eng
1982 Pápa, Fő u. 11-13., lakóház, KÖZTI – kiviteli terv
1982 Pápa, klubház és vendéglő, KÖZTI – tanulmányterv

Fontosabb nyílt tervpályázatok

2016 MOME campus
2014 Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum, Budapest – kizárás, nemzetközi
2013 Debrecen, Intermodális Közösségi Közlekedési Központ – megvétel
2012 Budapest, Széll Kálmán tér rendezése – III. díj
2012 Magyar Iparművészeti Múzeum bővítése – II. díj
2011 Eger, Bárány uszoda felújítása
2010 Magyar Nemzeti Múzeum bővítése
2009 Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely – kiemelt megvétel
2009 Újpest, Fő tér rendezése
2009 Győr, Agora Polus center – II. díj
2007 Pécs EKF, Tudásközpont-könyvtár – I. díj, nemzetközi
2006 Budavár, Petermann bíró u. 9.
2005 Törökbálint, óvoda – I. díj
2004 Budapest, Dísz tér 17. pályázat – megvétel
2003 Budapest, Budavár-Kapuház pályázat – kiemelt megvétel
1998 Budapesti Levéltár – III. díj
1997 Magyar Nemzeti Színház – III. díj
1988 Cegléd, Szabadság tér rendezése – kiemelt, megvétel
1986 Szentendre, Kossuth Lajos utca környékének rendezése
1983 Hajós Alfréd Sportuszoda bővítése – IV. Díj
1983 Egyiptomi Civilizációk Múzeuma, nemzetközi
1983 Javaslatok az alföldi falvak folyamatos átépítésére – III. díj
1982 Veszprém, Séd-völgy rendezése
1980 Eger, Tetemvár rehabilitációja (diplomaterv) – UIA nemzetközi
1979 Zenei központ – megvétel

 

Egyéni kiállítások

2014 Trafik Kör Kortárs Művészeti Egyesület, Dabas, 2014. október
2009 RÉT, N&N galéria, Budapest 2009
2008 "Házaim" Hernád, Művelődési Ház, 2008
1999 A hitelesség változó fogalma a műemlékvédelemben – Országos Műemlékvédelmi Hivatal kiállítóterme, Budapest, 1999 (vele egy időben: Török Ferenc, Cságoly Ferenc, Kiss Katalin)
1977 „Építő Művészet" Vigadó Galéria, Budapest, Városi Galéria, Nyíregyháza, 1977 (vele egy időben: Somogyi-Soma László, Csíkszentmihályi Róbert, Török Ferenc)

Csoportos kiállítások

2016 Műcsarnok, KÖZÉP-Középületek Közvetlen Közelségben, a Középülettervezési Tanszék 70 éves jubileumi Kiállítása
2015 Új Nemzeti Galéria és Ludwig Múzeum nemzetközi tervpályázata, Design Terminal, Budapest
2014 I. Építészeti Nemzeti Szalon – Műcsarnok
2013 Intermodális Központ, Debrecen pályázat kiállítása – Debrecen
2013 Mies van der Rohe díj pályázat kiállítása
2013 Széll Kálmán tér tervpályázat – a Design Terminal Budapest épületében
2012 Magyar Iparművészeti Múzeum Aula – Építészeti tervpályázat
2012 Kortárs Portugál és Magyar építészet – Székelyudvarhely, Művelődési Ház
2010 12 év – Dél-Dunántúl építészete a 21. század elején, Budapest, FUGA, Pécs
2011 Tudásközpont, Peking Építészeti EXPO, UIA
2011 Tudásközpont, Piranesi Exhibition in Piran,
2011 RÉT a Fugában
2010 V4 Családi Házai 2010 – Budapest, Prága, Varsó, Pozsony, Beiruth, Libanon
2010 RÉT a Fugában
2009 A mindenség modellje – Kortárs templomépítészet, Debrecen, MODEM
2009 Építészet és írott gondolat – N&N galéria
2007 Tudásközpont, Építészet Hónapja – Pécs, – Bp., Gödör klub
2006 Közép¬60, Budapest Galéria
2005 Mies van der Rohe díj pályázat kiállítása
2005 II. Országos építészeti kiállítás – Budapest, Dorottya utca
2005 Szakrális terek építészete az ezredfordulón – BME aula
2004 A Magyar Kultúra Napja – ELTE
2003 Országos Építészeti kiállítás – Budapest Műcsarnok
2002 Millenniumi Építészeti Kiállítás – Millenáris-park, Budapest
2001 Tervek a jövőnek, MATÁV Igazgatási Központ – Lovicka Oktatási és Kultúrcentrum, Varsó
2001 Az inverz város. Velencei biennálé anyaga – Ernst Múzeum, Budapest
2000 Az inverz város. Velencei biennálé, Olaszország
2000 MATÁV az „ar+d" pályázatán – RIBA Architecture Gallery, London
1999 Magyar Szentek temploma, Budapest – Peking, UIA kongresszusi kiállítás
1998 Budapesti Levéltár pályázat – Városháza díszterme, Budapest
1997 Görög Katolikus templom, Kazincbarcika – PIRAN, Szlovénia
1997 Nemzeti Színház-pályázat – Budapest Kongresszusi Központ
1997 Nemzeti Színház-pályázat – Vár Galéria, Budapest
1994 Építészeti grafika – Budapest, MÉK, Kós Károly terem
1989 „Iskola 8" Építészeti Kiállítás – Budapest, Tölgyfa Galéria
1987 Magyar Építészeti Kiállítás – Bécs
1987 Fiatal művészek fesztiválja – Budapest, Vigadó
1986 Építészeti grafikai kiállítás, Esztergom

 

Bibliográfia

Bibliográfia

Tovább...

Válogatott bibliográfia

  • MMA könyvtári állomány
  • Közlések
  • Recepció
Közlések


Az egyszerre megragadás képessége, in KÖZÉP – Középületek közvetlen közelségben című, a BME Középülettervezési tanszékéknek 70 éves jubileumi kiadványában, 2017.
Bán Ferenc kiállításának megnyitója – OCTOGON 123. szám 2015. november.
Beavatkozás – BME kiállítás megnyitó a Várbazárban, Építész Közlöny 240 54-56. 2015.07.
Városi tisztás – Paksi balneoterápiás központ, Építész Fórum 2014.03.03.
Török Ferenc 75 éves, laudáció – , 2011/6.42.
Az építész nézőpontjából - Pécs,Tudásközpont - Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2011/4.177-180.
12 év - Dél-Dunántúl építészete a 21. század elején, Pécs 2010, kiállítási katalógus. 6-11.
Görögkatolikus általános iskola terve, nyíregyháza 2000-2009. Magyar Építőművészet 2009/1. 21-23.
Egyház és építészet - MÉ Post Scriptum 2008/6. VIII.47. 13-17.
Kis történet - Alaprajz 2008/1-2. 42-45.
Gondolattöredékek... - Magyar Építőművészet 2007/4. 26-27.
A hagyományépítés láncszeme /Iskola, Hajdúdorog/ - Magyar Építőművészet 2007/1.
Gondolatok építészetről és rajzról - Magyar Építőművészet 2005/4. 27.
A budai Szent György tér, tervpályázat 2004.- Magyar Építőművészet 2005/1. 30.
Arány és lélek /Paks rendelőintézet/ - Metszet 2004.
Villaépítészet Magyarországon, 5 ház, szerk. Lévai-Kanyó Judit, Terc kiadó 2003.48. 49.
Budapesti képeslapok 2001. Alkotóhét a BME Középülettervezési Tanszékén - Atrium 2001/6.20.
Görög Katolikus Gimnázium, Hajdúdorog - Műszaki tervezés 2000/4.36-38.
MATÁV Igazgatási Központ - Műszaki tervezés 2000/1. 26-28.
Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely pályázat - Érték Forma 99/1. 16-17.
Képzési feladatok, oktatási struktúra ... – Alaprajz 99/2.12-13. és Új Magyar Építőművészet 99/2. 10.
Beszélgetés az építészoktatásról – ARC 99/2.46-55.
Sopron, Szent Imre templom – Műszaki tervezés 98/6. 2-4.
Budapesti levéltár pályázat – Új Magyar Építőművészet 98/4. 37.
Magyar Szentek Temploma – Műszaki tervezés 1997/6
Magyar Nemzeti Színház pályázat – Építészet Könyvek sorozat 1997. 40,41,60.
Magyar Szentek Temploma – Budapest építészeti kalauz 1997. 100.
Vatikáni Nunciatura – Budapest építészeti kalauz 1997. 91.
Kazincbarcikai templom – Érték-forma 97/3
Sopron, Szent Imre templom – Építés, felújítás 97/7.
Görög Katolikus templom, Kazincbarcika – Építész Műhely mintaszám 1997. 8.
Mesteriskola – MÉ 96/3.41.
Vatikáni Nunciatura – MÉ 95/3. 39.
Török és Balázs – Épületek, tervek, tárgyak MÉ 94/3-4. 58-72.
Tervek, rajzok – MÉ 89/1-2. 2,7,14,16,22,40,41,45,49,60,75,82,84,94,101,103,108,109.
Műemlékvédelem, értékvédelem – MÉ 86/5. 12.
Parasztházak homlokzattipológiája – MÉ 84/2. 9-39.
Pápa, foghíjbeépítés terve – Opeion 84/1. 18-19.
Az alföldi falvak építészete-tanulmány Opeion 84/1.8-13.
Építészeti rajzok Opeion 82/2. Borítók és 12. 44.
Építészeti rajzok Opeion 82/1. 40-41.

 

Recepció

Nyomtatásban megjelent külföldi publikációk
Neue Nationalgalerie und Ludwig Museum, Wettbeverde Aktuell 6/2015.26.
Architekturführer Budapest_Arne Hübner, Johannes Schuler, 2012 DOM publishers, Berlin
Gesprach mit der ... Pécs, Tudásközpont kerámia, Neue Keramik 2012.11_1, Schrammel Imre

Architecture V4 1990-2008. Praha, 2009 140-141. Jan Stampel
MATÁV Headquaters - The Phaidon Atlas of Contemporary World Architecture 2004. 602.
MATÁV Headquaters - The Architectural Review 99/12.72-74 , Peter Davei
Vatikáni Nunciatúra - Der Architekt 91/12. 600., Paulhans Peters

Cikkek
Sashegyi Zsófia, A törődést a Magyar középületek is megérdemlik, Magyar Nemzet/ 2016.10. 10.
Szegő György, Liget Budapest, Új Nemzeti Galéria tervpályázata, Magyar Építőművészet 2015/04.4.
Vámos Dominika, Menekülés a közösségbe – Építészet/oktatás konferencia – Magyar Építőművészet 2014/7.37-38.
Wesselényi-Garay Andor, Ján Krcho , Isteni Irgalmasság r.k templom, Győr-Kismegyer – ARCH (SK) 07-08/13. 32-35.
Puhl Antal szerk., Magyarország híres villái – FOIBOS BOHEMIA, Praha, 2013. 242-244 -
Katona Vilmos, Mestervonások – Isteni Irgalmasság r.k templom, Győr-Kismegyer, Octogon 2012/4.36-39.
Katona Vilmos, Interjú – Octogon 2012/4.31-35.
Önkifejezés helyett szolgálat, Magyar Építőművészet 2012/1.18-21., Vámos Dominika
Vukoszávljev Zorán, Egyszerűségében gazdag/ Isteni Irgalmasság r.k templom, Győr-Kismegyer, Metszet, 2012/1. 40-45.
Lillik Mária, A Győr-Kismegyeri Bencés templom felszentelése – Obláció, Bencés lelkiségi lap 2011/2.
Sulyok Miklós, Maradunk, Hernád, közösségi ház, Magyar Építőművészet 2011/6.42.13-16.
Az építészet közösségi műfaj – Gentleman Magazin 2011.04.19.
Schrammel Imre, Kaptár, Pécs – Magyar Iparművészet, 2011/4. 26-30.
Vukoszavljev Zorán, Bibliotheca Universalis – Metszet, 2011/1. 20-27.
Rigó Bálint, Isteni Irgalmasság r.k templom, Győr-Kismegyer – Obláció, Bencés lelkiségi lap 2010/1.
Bojár Iván András, Egy ház kultúrát teremt – Octogon 83. szám 2010/10.78-82.
Somogyi Krisztina, Könyvtár-upgrade 2010. Magyar Építőművészet 2010/5.10-16.
Rigó Bálint, Beszélgetés…, Obláció, Bencés Lelkiségi Lap 2010. X/1.
Farsang Barbara, Modern tér élménye, Octogon, 2009/9. 79, 82.
Kossuth-díjasunk van! Hernádi Hírmondó, 3. éfv.2. szám címoldal
Szeifried Adél, "A józan ész építészetében hiszek" – A mi otthonunk, X. évf.2009/4. 84.
Somogyi Krisztina, Egészséges szemlélettel. Értelmi fogyatékos gyermekek iskolaotthona, Bp. Magyar Építőművészet 2009/1. 3-8.
Marosi Bálint, Tiszta beszéd tőmondatokban., Paks, Czibula-ház Atrium, 2008/6 30-38.
Emiel Lamers, Art gallery, library and music centre, Pécs, A10, 2008 jan-feb.
Somogyi Krisztina, Nagy döntések előtt? után? Pécsi EKF pályázatok, M Építőművészet 2007/5.43-46.
Vargha Mihály, Somogyi Krisztina: Balázs Mihály – Recenzió, ÉS 2007/44.
Csanády Pál, Somogyi Krisztina: Balázs Mihály – Recenzió, Alaprajz, 2007/1.60.
Götz Eszter, Somogyi Krisztina: Balázs Mihály – Recenzió, Magyar Építőművészet 2006/6.61.,
Bojár Iván András, Tiszta építészet – Könyv recenzió, Octogon 2006/6.73.
Somogyi Krisztina, Ahogyan a tó lent és a hegy fent…(Tihany) - Atrium, 2005/4.16-20.
Vukoszávljev Zorán, Tiszta metszékek PPKE ITK- Octogon 2005/2.84-86.
Lenkei Csilla, Az építészet poézise (Molnár-ház) – Atrium 2005/3.14-16.
Weselényi-Garay Andor, A formálás aszkézise (Huber-ház) – Atrium 2005/2.32-34.,
Vargha Mihály, Párhuzamos két ház (PPKE ITK) – Élet és irodalom 2005.ápr.15. 26.,
Somogyi Krisztina, Több perspektívából nézve – PPKE ITK új épülete – Árkád 2005/1.6-7.
Weselényi-Garay Andor, A hit ereje – PPKE ITK új épülete – Atrium 2005/1.96-97.
Weselényi-Garay Andor, A csend ereje – PPKE ITK új épülete - Alaprajz 2005/1.38-41.,
Patartics Zorán, A közhelyromboló - PPKE ITK új épülete - Magyar Építőművészet 2005/1.21-26.,
MATÁV Igazgatási Központ – The Phaidon Atlas of Contemporary World Architecture 2004. 602.
Szegő-Haba, 111 év – 111 híres ház, MATÁV Igazgatási Központ B+V Lap- és Könyvkiadó 2003. 226.
Nagy Gábor, Kell-e félni a Kapisztrán téren? – Magyar Építőművészet Post Scriptum 2003/6.9.,
Szegő György, Budavári Helyőrségi Főtemplom terve Magyar Építőművészet Post Scriptum 2003/6.7-8.
Vukoszávljev Zorán, Tiszta képletek – Magyar Építőművészet Post Scriptum 2003/6-3-5.
Okrutay Miklós, Lezárt üzenet (Görög Kat. Hittud. Főiskola) Magyar Építőművészet, 2003/5.3-8.
Bach Péter, A tudás tégladoboza (Nyíregyháza, Görög Kat. Hittud. Főiskola) Atrium, 2003/5.36-41.
Vukoszávljev Zorán, Kiegyensúlyozott aszimmetria (Görög Kat. Hittud. Főiskola) Alaprajz, 2003/6.18-21.
Szász Katalin, Kelet-nyugati átjáró (Szent Atanáz Görög Kat. Hittud. Főiskola) Octogon 2003/4.45-47.
Bojár Iván András ,Téglaépítészet Magyarországon , 2002, 19–20.
Ki kicsoda 2002.88., Geiger-Biograf kiadó
Transzparens épületszerkezetek – Dr. Széll Mária 2001, 205.
Wesselényi-Garay Andor, 1936-1984-2000 - Alaprajz 2001/6.16-19.
Gerle János, Tervek a jövőnek, 2001. Varsó – Új M.É. 2001/4.55.
Nemcsics Ákos, Földépítészet – Családi ház 2001/3.56.
Dr. Schneller István, Ajánló –Alaprajz 2000/2.10.
Vukoszávljev Zorán, Görög Katolikus templom, Fehérgyarmat V Új Magyar Építőművészet 2000/1.20-23.
Balázs Mihály a Review pályázatán – Alaprajz 2000/1.8.
Három külföldi díj magyar építészeknek. Új Magyar Építőművészet 2000/1.3.
Budapest Építészeti Nívódíja 1999 – Új Magyar Építőművészet 2000/1.2.
Budapest Építészeti Nívódíja 1999 – Alaprajz 2000/1.5.
Ki kicsoda 2000 - Első kötet 82. – Geiger-Biograf kiadó
Kortárs Magyar Művészeti Lexikon – Enciklopédia kiadó 1999.
Lovas Cecília, Az építészet szakralitása – Atrium 99/6.16-23.
Szász Katalin, Újraértett hagyomány (Görög Katolikus templomok) – Octogon 99/6.20-21.
Magyar Építészet - Gyorsjelentés Kiadó Budapest 1999. 8,51,83,100.
Fehérgyarmat, Görög Katolikus templom – Oktogon 99/4. 98.- szerk.
Patonai Dénes, UIA kongresszus, Peking. Kiállítási anyag - Új Magyar Építőművészet 99/3 20.
Soóki-Tóth Gábor, MATÁV Igazgatási Központ – Facility Management 99/3-4.
Simon Mariann, MATÁV Igazgatási Központ – Új Magyar Építőművészet 99/4. 18-25.
Szegő György, MATÁV Igazgatási Központ – Atrium 99/4. 11-25.
Bojár Iván András, MATÁV Igazgatási Központ – Octogon 99/2.109-115.
Bakonyi Gyöngyi, MATÁV Igazgatási Központ – Office 99/2. 8-19.
Sugár Péter, MATÁV Igazgatási Központ – Alaprajz 99/4. 14-19.
Csontos Györgyi, MATÁV Igazgatási Központ – Építőmester 99/3. 14-18.
Szalai András, Szent Imre templom kritikája- Octogon, Sopron, 98/2. 53-54.
Magyar Nemzeti Színház pályázat - Építés, felújítás 97/5. 29.
Magyar Szentek Temploma - Építés, felújítás 97/2. 24-26.
Dvorszky Hedvig, Pesti Vigadó Kiállítás - Magyar Iparművészet 97/1.
Török Ferenc, Tihany, lakóház - MÉ 95/6. 30-31.
Ybl-díjasok - MÉ 95/5. 4.
Veres István, tömbrehabilitáció – Nyíregyháza, MÉ 95/4. 36-38.
Schéry Gábor, Évek, művek, alkotók ÉTK 1995. 446.
Török Ferenc, Török és Balázs - Magyar Iparművészet 94/6. 46-48.


Könyvfejezetek
A mindenség modellje – Kortárs magyar templomépítészet. Debrecen, 2010. 94-102., 284-287.
KÖZ-TÉR-KÖZ Pécs 2010 EKF 43-45., 50-61. Hungarofest kiadó, Somogyi Krisztina
Tizenkét kőmíves, Terc Kiadó 2009. 79-97., 100. Szerk. Csontos Györgyi-Csontos János
Családi házak – szerk. Lévai-Kanyó Judit. TERC Kiadó 2009. Tinnyei ház 74-77., Paksi ház 144-147.
Templomok, Budapest, szerk. Csordás Lajos. Vince Kiadó, 2007 Magyar Szentek Temploma 52, 132.
Kortárs magyar építészeti kalauz - Octogon könyvek – Klein-Lampel 2001.48, 62, 119, 233.


Válogatott elektronikus publikációk
http://epiteszforum.hu/az-epiteszet-a-parbeszed-platformja-somogyi-krisztina-balazs-mihaly-dla
http://5osa.com/entry/T%C3%B6r%C3%B6k-%C3%A9s-Bal%C3%A1zs-%C3%89p%C3%ADt%C3%A9szeti-Kft-Regional-Library-and-Knowledge-Center
http://www.mek.hu/index.php?link=Alkotohet_2015_A_BME_Epiteszmernoki_Kar_hallgatoinak_kiallitasa
http://epiteszhk.bme.hu/kari-papir/20150424/liget-budapest-interju-balazs-mihallyal
http://www.mma.hu/epitomuveszet2/-/event/10180/balazs-mihaly-tiz-kep-%E2%80%93-epiteszetrol
http://www.slideshare.net/nemethlorant/balzs-mihly-tz-kp-ptszetrl
http://www.furedtv.hu/?p=videok&anyagid=3258
https://www.youtube.com/watch?v=9UCYNZB3-34
http://www.mma.hu/epitomuveszet2/-/event/10180/balazs-mihaly-tiz-kep-%E2%80%93-epiteszetrol
http://www.mma-tv.hu/mma-tv/-/video/1694445/kozossegi-epiteszet-epiteszet-oktatas-2014-konferencia
http://www.mma.hu/muveszeti-hirek/-/event/10180/elove-tenni-az-epuletet
http://www.youtube.com/watch?v=7D1caUASnMg
http://epiteszforum.hu/varosi-tisztas-a-paksi-gyogyaszati-kozpont
http://www.arch.sk/?page=arch&rok=2013&cislo=7&action=obsah
http://epiteszforum.hu/szell-kalman-ter-rekonstrukcioja-balazs-mihaly-es-szerzotarsainak-iii-dijas-terve
http://epiteszforum.hu/node/21641 Iparművészeti Múzeum tervpályázat
http://epiteszforum.hu/node/21547 A Szent visszavétele, Győr-Kismegyer templom
http://meonline.hu/aktualis/onkifejezes-helyett-szolgalat/ Győr-Kismegyeri templom
https://www.youtube.com/watch?v=_FPXyps3Q1g
http://vimeo.com/user11059072
http://epiteszforum.hu/node/19886 RÉT nyilvános est a Fugában
http://www.siamanswer.com/%E0%B8%94%E0%B8%B9%E0%B8%84%E0%B8%A5%E0%B8%B4%E0%B8%9B/Kapt%C3%A1r-echo/Mw-Pg2j91OU     Tudásközpont
http://digitalia.tudaskozpont-pecs.hu/books/osszefogassal-a-kozos-cel-sikereert-2010/htm/11osszefogas.html   Tudásközpont
http://www.archiweb.cz/buildings.php?type 9&action show&id 3104 Tudásközpont
http://www.designlines.de/praxis/Bienenkorb-fuer-Leseratten_2352189.html?bildnr 8  Tudásközpont
http://www.dezeen.com/2011/09/12/regional-library-and-knowledge-centre-by-torok-es-balazs-epiteszeti/ Tudásközpont
http://www.archdaily.com/166359/regional-library-and-knowledge-center-torok-es-balazs-epiteszeti-kft/  Tudásközpont
http://gentleman.hu/magazine/2011/04/19/balazs-mihaly-az-epiteszet-kozossegi-mufaj
http://epiteszforum.hu/node/19306 Balázs Mihály: Személyes nézőpontból (1)  Tudásközpont
http://epiteszforum.hu/node/19038 A józan ész építészete
http://epiteszforum.hu/node/18995 Akácfa tükör - közösségi ház Hernádon
http://epiteszforum.hu/node/17507 Balázs Mihály Prima Primissima díjas
http://epiteszforum.hu/node/17416 RÉT - FUGA
http://epiteszforum.hu/node/17411 Hagyomány és sokszínűség
http://epiteszforum.hu/node/17215 PÉCS 2010 kirándulás
http://epiteszforum.hu/node/16818 Hatszáz négyzetméteres Zsolnay díszburkolat az új pécsi tudásközpontban
http://epiteszforum.hu/node/16680 Átadták a törökbálinti Bóbita Óvodát
http://epiteszforum.hu/node/16191 Magyar Nemzeti Múzeum pályázat - Balázs Mihály és társai
http://epiteszforum.hu/node/15011 Látogatás az épülő Tudásközpontban
http://epiteszforum.hu/node/14546 Székesfehérvár, Nemzeti Emlékhely fejlesztése
http://epiteszforum.hu/node/12808 RÉT - rajzok és tervek - Balázs Mihály
http://epiteszforum.hu/node/12128 Agóra PÓLUS interaktív kiállítási központ
http://epiteszforum.hu/node/12074 Kitüntetések március 15. alkalmából
http://epiteszforum.hu/node/9879 A személyesség az, ami felismerhetővé tesz egy házat
http://epiteszforum.hu/node/9653 Paks Városi Művelődési Központ bővítésének és felújításának tervpály.
http://epiteszforum.hu/node/9451 Előrelépés -Pécs
http://epiteszforum.hu/node/9293 Építészet ma - pécsi előadássorozat
http://epiteszforum.hu/node/8973 Tervjavaslatok versenye a Szépművészeti Múzeumra
http://epiteszforum.hu/node/7552 Somogyi Krisztina: Balázs Mihály
http://epiteszforum.hu/node/7326 Tizenkét kőmíves az m1 műsorán
http://epiteszforum.hu/node/5351 Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont tervpályázat
http://epiteszforum.hu/node/3195 Balázs Mihály
http://epiteszforum.hu/node/2955 Műemlék lakóépület építészeti kialakítása, Petermann bíró utca 9.
http://epiteszforum.hu/node/977 Gyakorlati Képzési Központ tanulmányterve, Paks
http://epiteszforum.hu/node/13248 Műteremház Angyalföldön, a Reitter Ferenc utcában
http://epiteszforum.hu/node/13260 Hatcsoportos óvoda Törökbálinton - a tervpályázat eredménye
http://epiteszforum.hu/node/4607 Párhuzamos két ház
http://epiteszforum.hu/node/136 PPKE Információs-Technológia Kar épülete a Práter utcában
http://epiteszforum.hu/node/6535 "Budavár-Dísz tér 17." építészeti tervpályázat
http://epiteszforum.hu/node/863 Balázs Mihály és Somogyi-Soma Katalin pályaműve Győr-Kismegyer
http://epiteszforum.hu/node/2330 Családi ház, Törökbálint
http://epiteszforum.hu/node/2327 Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
http://epiteszforum.hu/node/10517 A Budavári Helyőrségi Főtemplom újjáépítési terve
http://epiteszforum.hu/node/13216 Görög katolikus egyetem épül Nyíregyházán - alapkő letétel
http://epiteszforum.hu/node/4234 "Budapest Építészeti Nívódíja 1999"
http://epiteszforum.hu/node/1695 Három külföldi díj magyar építészeknek!

Fontosabb filmek, videofelvételek
Portréfilm / Trafik Kör, 2014.10.16. Ligetvári Dorottya_ https://www.youtube.com/watch?v=xGC2gUUnPYc
Videó Portré / PlusTvNews, 2013.dec.10. /Szalóczy Pál
Hangos portré / Dabas Rádió, 2010. / Szabó Erika
Díszpolgári ünnepség / Hernád tv, 2009./ Liga Mihály
Portréfilm / DEKO tv, 2009.ápr.29. / McMenemy Márk
Portréfilm – Hernád tv, 2008. Liga Mihály
Portréfilm – MAG tv, 2008. Tölle Andrea
Portréfilm – Dunaföldvár Városi Televízió 2007.
Magyar Építőmesterek MTV1, 2007.04.13.,Torma Tamás
XII Kőmíves – 2006.12.09., Csontos Györgyi és Csontos János
Lélek és építészet – 2006.10.20. Somogyi Krisztina


Kapcsolódó tartalmak

  • hírek
  • események
  • videók
További események >
További hírek >
További videók >
  • © Magyar Művészeti Akadémia, 2017

  • facebook
  • Hírlevél
  • Szakértők
  • Impresszum
  • Adatvédelem
  • Szerzői jogok
  • Kapcsolat