Szabó Zoltán: Eredics Gábor

A szerteágazó szalmai életút különböző elemei mégis korrelálnak, kölcsönösen feltételezik egymást és egy irányba mutatnak. Az előadóművészi pályán, a színpadon töltött idő, a koncertpódiumon szerzett tapasztalat és élményanyaghoz; a népzenei gyűjtő, feldolgozó, alkotó, interpretáló tevékenységhez szervesen kapcsolódik a katedrán, a művészetoktatás alap-, közép-, és felsőfokú szintjein kifejtett oktatói, intézményszervezői aktivitás, az oktatásstratégiai innováció, a művészeti nevelés megújításának, szakmai fejlesztésének belső igénye. Mindebben a látszólag különálló nagy zenei területek is összekapcsolódnak, nevezetesen a klasszikus zene és a népzene egymást gazdagító egysége is megszületik. Az egyikben szerzett tapasztalat a másikban hasznosul és viszont, az itt szerzett muzikalitás, amott adja alapját a „jó gyakorlatnak", terem jó gyümölcsöt. Sőt ebbe a folyamatba a társművészeti területek, a tánc, az irodalom és színház művészet is integrálódik. Ehhez kapcsolódik a felnőtt nevelés, az iskolán kívüli művészeti nevelés, az amatőrmozgalom. Része e folyamatnak a közművelődési, ismeretterjesztési feladatvállalás, a magyar kulturális értékek, a nemzetiségi közösségek hagyományainak képviselete.

Közel két évtizedes múlttal kötődik a felnőttoktatás zene- és táncművészeti ágához. Tanfolyamokon, felsőfokú képzések során karvezetők, népdalkörvezetők, gyermek-és néptáncpedagógusok, koreográfusok több generációját tanította, vizsgáztatta országszerte (Sárospatak, Győr, Székesfehérvár, Zsámbék, Tata, Budapest) és a határokon túl is a Vajdaságban és Felvidéken. Az alapfokú zeneiskolai oktatásba Budakalászon – mint iskolaalapító, a középfokú zenei képzésbe Vácott – mint tanszakalapító kapcsolódott be. A Kalász Művészeti Iskola megalapításával egy időben, végezte el a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi Tanszékén a Közoktatás-vezetői Szakirányú Továbbképzést, ahol 1999-ben diplomát szerezett. Az ott elsajátított tanügyi, munkajogi, pedagógiai, közoktatási-művészetoktatási, vezetéselméleti ismeretek – a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán szerzett tudásra épülve – meghatározóak voltak abban, hogy zenészhivatása mellett, iskolaigazgatásra, pedagógiai vezetésre is alkalmassá váljon. Az iskolaalapítás nehéz, de felemelő és eredményekben rendkívül gazdag időszakot jelentett számára: kialakítani az intézmény egyediségét: egy csodákra képes nevelőtestületet létrehozni, összekovácsolni, vezetni, tanszakokat alapítani, kiváló hangszereket beszerezni, a pályázatírásban a hatékonyságot elérni, az önálló épület megszerzésében eredményes stratégiát kidolgozni. E tapasztalatoknak meghatározó jelentősége volt abban, amikor integrált oktatási-közművelődési intézmény, a Kós Károly Általános Művelődési Központ megalapításával, vezetésével bízták meg Budakalászon (2008-2011). Az összetett intézményi struktúra kialakítása, a működés hétszáz oldalt meghaladó alapdokumentumainak megalkotása (SZMSZ, PMP, Minőségirányítási Program stb.) a folyamatos fenntartói átszervezési törekvések közepette nagy körültekintést, türelmet, állóképességet igénylő feladat volt. Emellett előadásokat tartott a Fővárosi Pedagógiai Intézetben, Sárospatakon a Művészeti Nevelési Konferencián, az Óbudai Népzeneiskolában, a Budapesti Tanítóképző Főiskolán. Számos alkalommal volt népzenei, néptánc minősítő rendezvények, országos művészeti-, tanulmányi-, tehetségkutató versenyek zsűritagja, zsűri elnöke, résztvevője, mentora, pályázatok kurátora.

A Vujicsics Együttes négy évtizedes folyamatos működése során előadói és alkotói sikereivel, nagy hatással képviselte a hazai és nemzetközi koncertéletben a szülőföld értékes hagyományait. A teljesség igénye nélkül: 1981: Valencia (Spanyolország); 1982: Vienna Folk Festival (Ausztria); 1983: Roskilde Festival (Dánis) ; 1983, 1984 Kuvait; 1984 Jeunesses Musicales turné (Belgium); 1984 Koncetrgebau Amsterdam (Hollandia); 1985: Mittagong Festival (Austrália); 1987: San Sebastian (Spanyolország); 1989: Brosella Folk Festival, Bruxelles (Belgium); 1989: WOMAD Festival, London (Nagy-Britannia); 1989: Edinburgh Festival (Nagy-Britannia); 1992, 1998: Avignon Festival (Franciaország); 1992, 1999, 2002: Saint Chartier Folk Festival (Franciaország); 1993: Skagen Festival (Dánia); 1994: San Giorgio a Liri (Olaszország); 1995: Okarina Etno Festival BLED, BOVEC, METLIKA, MURSKA SOBOTA (Szlovénia);  1994, 1996, 2000: Nantes (Franciaország); 2001: Telemarkfestivalen (Norvégia);  2003: Lapidárium Varsó (Lengyelország); 2005: Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Belgrád, (Szerbia); 2005: „Harmincéves a Vujicsics Együttes" MÜPA, Nemzeti Hangversenyterem;  2006: Belgrádi Zenei Fesztivál - BEMUS Kolarac Hall, (Szerbia); 2006: Festival of World Cultures – Dublin (Írország); 2012: Pozsony KC Dunaj Kultúrközpont, (Szlovákia).

Gyűjtő, tudományos, művészeti és ismeretterjesztő tevékenysége révén az általa negyven éve vezetett együttes a Kárpát-medencei délszláv népzenei tradíciót közkincsé formáló, egyedi hangzásvilágot kiérlelő, valamint a zenei örökség áthagyományozása érdekében végzett sokoldalú tevékenységével a népzenei mozgalom élvonalbeli szakmai műhelyévé vált. Ezzel is erősítve a magyarországi szerbek és horvátok zenei önismeretét, országosan is lendületet adva a hagyományőrzésnek, az intézményes népzeneoktatásnak, az integratív művészeti nevelés térhódításának.

Lektora volt a középfokú népzenei alaptanterveknek, vezető-szakértője az alapfokú, zeneiskolai népi hangszeres oktatás tantervi programjának, a középfokú szakvizsga anyagának, szerzője a 2011-12 tanévtől bevezetett népi harmonika és a megújított tamburák főtárgyak tantervi programjainak. A lektori és vezetőszakértői munka rávilágította arra a sajátos körülményre, hogy felsőfokú szakképzés híján a középfokú vizsgakövetelmények (szakdolgozat készítés) a népzenei területen túlzottak, de arra is, hogy az alapfok-középfok kimeneti és bemeneti szintjei sincsenek egyeztetve. Fel kellett ismerni az egyeztetés és a zeneakadémiai tanszakalapítás szükségességét.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2003-tól alapító tagja – Dr. Batta András rektor és Richter Pál tanszékvezető közvetlen munkatársaként – a Népzenei Tanszék szakalapítását előkészítő munkacsoportnak, 2006-tól a szakirány vezetőségének. Szakmai tevékenysége eddigi legkiemelkedőbb eredménye, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 2007-ben megkezdte működését a Népzenei Tanszék. A történelmi jelentőségű áttörést eredményező sikeres stratégia kimunkálásában, a tanszék létrehozatalában, a szakirányok akkreditációjában kezdeményező és meghatározó szerepet vállalt Richter Pál és Batta András közvetlen munkatársaként. 2007-től tagja a tanszék oktatói karának, 2010 szeptemberétől kinevezett művésztanárként a pengetős szak szakirány felelősi, 2011-től a tanszék szakcsoportvezetői feladatkörét látja el.

Négy évtizede folytatott tevékenysége (alkotó és előadóművész, szakreferens oktatásszervező, tanár mindenképpen hozzájárult a táncház mozgalom 2011. évi nagy nemzetközi sikeréhez, a magyar hagyományátörökítési modellnek az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára történő felvételéhez.

Diákjai közül hazai és nemzetközi szinten kimagasló sikereket a Söndörgő együttes tagjai értek el. Tevékenységüket patinás koncerttermi sikerek (Queen Elizabeth Hall, Kings Place, Opéra de Lyon, Philharmonie Luxembourg, Wiener Konzerthaus, Bimhuis, Zeneakadémia Nagyterme), jelentős fesztiválok (Roskilde, Lowlands, TFF Rudolstadt, Vieilles Charrues, Budapesti Tavaszi Fesztivál), mértékadó világlapok, szakfolyóiratok és hírforrások méltatásai (Guardian, The Independent, Financial Times, BBC Radio, Songlines Magazin), Junior Príma Díj jelzik. Legutóbbi lemezüket a világ 10 legjobb népzenei albuma között tartják számon.

Jelenlegi kutatómunkájából kiemelkedik a Bartók Béla korai szerb fonográf felvételeinek, a század-eleji gramofonlemezek és Vujicsics Tihamér gyűjtéseinek, a zenei közművelődés és mindenekelőtt az oktatás számára nélkülözhetetlen forrásanyagainak kiadása, előkészítése. Tervei között kiemelt jelentőségű a közelmúltban elkészített népi harmonika akkreditációs anyag alapján a szakindítási folyamat felgyorsítása.

2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjai közé választotta. Az MMA Népművészeti, Néprajzi Tagozatában valamint az Oktatási, Képzési és Tudományos Bizottságában hathatósan segíti a művészeti nevelés megújításának, fejlesztésének ügyét. Mindehhez a 2014-ben a Vujicsics Együttes vezetőjeként, együttesével megkapott megosztott Kossuth Díj különösen kedvező feltételeket teremt.

[2014]