Lovas Ilona 1946. január 1-én született Budapesten. Édesapja Lovas Pál, édesanyja Kármán Ilona. Budapesten él. 1987 és 1990 között New Yorkban élt és dolgozott.
A budapesti Magyar Iparművészeti Főiskolán 1969 és 1974 között végezte tanulmányait, ahol 2002 és 2004 között DLA-képzésen vett részt. 2004-ben habilitált. A soproni Nyugat-magyarországi Egyetem docense.

Az 1970-es évek közepe óta van jelen műveivel a magyar művészet hazai és külföldi csoportos kiállításain, s 1980 óta rendszeresen jelentkezik alkotásaival az itthon és külföldön megrendezett önálló kiállításain is. Munkásságát számos díjjal honorálták: többek között 1973-ban elnyerte a Milánói Textiltriennále II. díját, 1993-ban Ferenczy Noémi-díjat, 2005-ben Érdemes Művész-elismerést kapott.

Az 1970-es években már a hagyományos textil-kompozícióktól eltávolodó, a tradicionális textilművészeti műformákkal, anyagokkal és technikákkal szakító, az ún. iparművészet és képzőművészet határait elmosó munkákat alkotott. Művei természetes, gyakran organikus anyagokat (víz, fű, papír, marhabél, ostya) feldolgozó objektek, environmentek, installációk. A 2000-es évektől munkásságában új médiumok és új műformák jelentek meg: a fotó, a videó, a videóinstalláció, a performansz. 

Az életrajzot összeállította: Wehner Tibor [2016]