Galéria >
 

Életrajz

Tanulmányok

1957–1961: Bartók Béla Zeneművészeti Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola, zeneszerzés szak
1961–1966: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (az 1960-as években az intézmény neve: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola volt. A tanszak: Zenetudományi tanszak néven működött.

Munkahelyek

1966–196: A Művelődési Minisztériumi ösztöndíjasa, Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet
1967–1972: Tudományos segédmunkatárs, Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet
1972–1994: Tudományos munkatárs, Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete
1995–1998: Osztályvezető, Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, 20. századi Magyar Zenetörténeti Osztály
1998–2007: Csoportvezető, Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, Legújabb kori Zenetörténeti osztály (A magyar zenetörténettel foglalkozó osztályok közös vezetője az igazgató, Tallián Tibor volt.)
2005–2007: A  Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Művelődésügyi Minisztérium által működtetett Dohnányi Archívum osztályvezetője
2007– napjainkig: A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete, illetve 2013-tól a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Intézete Zenetudományi Intézetének (MTA BTK ZTI) nyugalmazott tudományos főmunkatársa. 

Művészeti szervezeti tagság

2002–2006: MTA Zenetudományi Intézet Tudományos Tanácsának tagja
1995–: MTA Zenetudományi Bizottságának tagja
2015-ig: Magyar Alkotóművészek Egyesületének elnökségi illetve választmányi tagja
1995–1998:MTA ZTI 20. századi magyar zenetörténeti osztályának vezetője, majd csoportvezetője 1998–2008.
2005–2008: MTA ZTI Dohnányi Archívumának vezetője
1986–2004: Zeneakadémia Weiner Leó emlékszobájának és hagyatéki gyűjteményének tudományos vezetője Az OTKA Zenetudományi zsűrijének tagja több ciklusban (1996-tól kezdődően)
2000–2013: OTKA Kollégium tagja
2001–2004, 2008–2013: MTA Közgyűlési Képviselője két ciklusban
1992–2013-ig: A Veress Sándor Társaság alapító és elnökségi tagja
2016–: MMA Művészetelméleti tagozatának tagja
2017–: MMA levelező tagja
2017–: Magyar Kodály Társaság tiszteletbeli tagja

Munkásság

Marosi Edit: Berlász Melinda zenetörténész 

„Sic itur ad astra..."

Berlász Melinda zenetörténész, a 20. századi magyar zeneszerzés és zenei élet kiváló ismerője, tudós kutatója, zenetörténeti kötetek, sorozatok létre hívója és szerkesztője. Szakmai útja a fiatalkori útkeresés, pályaválasztás éveiben már predesztinálódik. Édesapja, dr. Berlász Jenő – történész, levéltáros, könyvtáros – 1957-ig a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárának vezetője volt, abban az épületben, ahol a Kodály vezetésével működő Népzenekutató Csoport működött. Berlász Jenő közvetlen kapcsolatban volt Kodály Zoltánnal és munkatársaival, akiknek zenéhez vonzódó lányát is bemutatja. Berlász Melinda már gyerekként is „zenéhez tartozónak" érzi magát, s e látogatás alkalmával Kiss Lajos, Kerényi György és mások szinte elvarázsolják tudásukkal, szakmai szenvedélyükkel. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolai felvételire Szekeres Kálmán zenetörténész készíti fel. A zeneszerzés szakon Sugár Rezső osztályába kerül, akire nagyigényű, nagy tudású tanárként emlékszik vissza. Berlász Melinda 14 évesen jut be a már érettségizett, leendő zeneszerzők közé, ahol 1961-ben fejezi be tanulmányait. A Zeneakadémián a zenetudományi tanszakra – ahová akkoriban évente néhány hallgatót vettek fel – Carlo Gesualdo madrigáljait elemző dolgozattal jelentkezik. Öt éven át kiváló mestereknél tanul: főtanszak tanárai Szabolcsi Bence, Bartha Dénes, Gárdonyi Zoltán és Bárdos Lajos voltak. Szakdolgozatát Gluck zenedrámáiról írja. 1966-ban fejezi be zeneakadémiai tanulmányait. Kutatói munkakörben szeretne elhelyezkedni, és lehetősége nyílik arra, hogy az 1961-ben alapított Bartók Archívumban, – amelynek igazgatója akkoriban Szabolcsi Bence volt, s mely intézményből a Zenetudományi Intézet kifejlődött –, már ötödéves hallgatóként megbízást kapjon. Munkáját az Intézet akkori osztályvezetője, Ujfalussy József koordinálja. Az első években főként adatgyűjtő, forráskutató feladatokkal bízzák meg, mint például a kortárs magyar zeneszerzők (pl. Kadosa Pál, Farkas Ferenc, stb.) műveinek külföldi előadásait tartalmazó adattár összeállításával. 1966-tól minisztériumi ösztöndíjjal tovább dolgozik a Zenetudományi Intézetben, ahol a kutatómunka és publikációs tevékenység terén alapvető ismereteket szerez.
Berlász Melinda a 18 századi egyetemes zenetörténet felől érkezett, s munkahelyén a kortárs és a 20. századi magyar zeneszerzés felé veszi útját. Folyóiratokban koncertkritikákat közöl és Ujfalussy József mellett a forráskutatás gyakorlatát is elsajátítja: 1969-től első feladatai közé tartozik a Tanácsköztársaság zenei életére vonatkozó zenei dokumentumok feltérképezése és közzétételének előkészítése.
1972-ben tudományos segédmunkatárssá nevezik ki. Első életműkutatása az 1963-ban elhunyt Lajtha László munkásságához fűződik, amely a Lajtha-hagyaték első szisztematikus áttekintését, feldolgozását jelentette. A Lajtha-kutatás kezdeményezője Ujfalussy József volt, aki már az 1950-es években Lajtha nyugat-magyarországi népzenekutatói útjainak minisztériumi támogatója volt. A Tolnay Gábor főszerkesztésében megjelenő, A múlt magyar tudósai című, az Akadémiai Kiadónál megjelent sorozatban Berlász felkérést kap egy Lajtha Lászlóról szóló kötet megírására. A megbízás Lajtha népzenei tevékenységének alapkutatását jelentette, a Néprajzi Múzeum adattára 1910–1950-ig terjedő írásos dokumentumainak forráskutatását, illetve többek között Lajtha kéziratos és folyóiratokban publikált népzenei tárgyú írásainak feldolgozását. Múzeumi jelentések és egyéb források alapján rekonstruálja Lajtha gyűjtőútjainak helyszíneit és időrendjét, és az 1910-es évektől 1950-ig a Nemzeti Múzeumban illetve a Néprajzi Múzeumban végzett munkásságának történetét, s végül az 1950-es évektől megalakult Lajtha-csoportnak a „nyugati székelység" körében végzett gyűjtői tevékenységét is. A Lajtha-alapkutatás második programjaként az 1970-es években hozzálát Lajtha népzenei és egyéb tárgyú írásainak felkutatásához. Lajtha László születésének századik évfordulójára, 1992-ben közreadja a Lajtha-írások első kötetét, amely 55 írást tartalmaz. "Az írásgyűjtemény (…) a tartalmilag meghatározó (…)  írásműcsoportoktól kiindulva" adja közre „Lajtha László kutatói érdeklődésének kisebb, önálló tematikus területeit: a magyar népzenekutatást képviselő műcsoport után a magyar néptánckutatásról, a hangszertörténetről, továbbá több témát felölelő egységben a zenei közéletről, zeneszerzőkről, és kortársakról szóló írásművek" tematikus egységeit.(…) A gyűjteményt a szerző önmagáról, munkásságáról adott nyilatkozatai zárják." [1]A Lajtha-írások második kötetének munkálatai napjainkban folytatódnak, várhatóan 2020-ban jelenik meg a két kötet teljes anyaga a Rózsavölgyi kiadónál. "A tervezett második kötet az előző kötetben nem publikált művek teljes anyagát közzéteszi, az első kötet válogatási elveit tekintetbe vevő, kiegészítő szempontok alkalmazásával. Az új kötetben ismét a népzenei írások csoportja lesz a legterjedelmesebb. (...) A publikációk tartalmi és számbeli súlypontját (…) itt a második világháborút követő időszak termése képviseli, tekintettel a Népzenei monográfiák ötkötetes sorozatának bevezetőire, a tematikusan ide tartozó, Egy „hamis" zenekar című tanulmányra, továbbá az ekkoriban készült népzenei recenziókra." [2]
Berlász Melindát, aki évtizedeken át behatóan foglalkozott a 20. századi magyar zenei élet levéltári és egyéb forrásainak feltárásával, a dokumentumok sorsszerűen szembesítik Veress Sándor életművének jelentőségével. Ugyanis az 1949-ben Svájcba emigrált Veress Sándor munkásságáról a magyar zenei élet, a zenetudományi oktatás évtizedeken át nem vett tudomást, annak ellenére, hogy Veress már a '30-as évektől kezdve a fordulat évéig a korabeli magyar zeneszerzés és zenetudomány élvonalbeli személyisége volt. Bartók és Kodály számos döntése is arról tanúskodott, hogy Veress munkásságában vélték megvalósulni az általuk képviselt program szellemi kontinuitását. (Veress Kodály utóda volt a Zeneakadémia zeneszerzés tanáraként, illetve Bartók, majd Kodály népzenei munkatársa a Magyar Tudományos Akadémián.)
Berlász Melinda kutatói felismerése alapján elhatározza, hogy az itthon teljes feledésre ítélt Veress-életmű kutatását halaszthatatlanul megkezdi, és személyes kapcsolatot alakít ki a Bernben működő, idős zeneszerzővel. Tervének céljából 1980-ban, hivatalos ösztöndíjjal Svájcba utazik. Háromhetes szerzői konzultáció eredményeként elkészíti Veress zeneműveinek, írásainak és a berni egyetemen tartott előadásainak első műjegyzékét, amely az általa szerkesztett, Veress Sándor első rehabilitációs kezdeményezését teljesítő tanulmánykötetben jelent meg a szerző 75. születésnapja alkalmából (1982). „A tanulmánykötet éveken át érlelődött munkákat foglal egybe. Három különböző indítékú, más-más megközelítésű tanulmányt közöl, a Veress-életmű tudományos igényű megismerésének első kezdeményezéseit. Demény János egy tervezett Veress-monográfián dolgozott, Terényi Ede kolozsvári zeneszerzőt pedig Veress Sándor műveinek stiláris vizsgálata inspirálta. " [3]
A magyar zeneművészet és népzenetudomány eredményeinek nyugat-európai képviseletét, főként Bartók, Kodály kompozíciós és tudományos örökségének ismertetését Veress évtizedeken át hivatásának tekintette, e szellemi közvetítésre tízéves, a Berni egyetemen folytatott oktató programja lehetőséget nyújtott. (Példaként említhető e műcsoportból a Kodály-évfordulókat köszöntő előadások és írásművek. Veress Kodály-köszöntői a közeljövőben, immár másodízben jelennek meg a Folk Magazin folytatólagos számaiban.) Berlász Melindának az évek során mintegy 40 Veress Sándorral foglalkozó tanulmánya, cikke, ismertetése, lemezkísérő szövege jelent meg. Az 1982-ben megjelent Veress- tanulmánykötet után, 1989-ben, egy újabb berni tanulmányút alkalmával Berlász Melinda Veress régi tervének megvalósulását segíti elő:  az immár 60 éve, 1930-ban végzett, történeti jelentőségű moldvai népzenei gyűjtésének teljes kéziratanyagát, – mintegy 140 népdal kéziratos lejegyzését, a helyszíni gyűjtőnaplót és az unikális értékű fényképgyűjteményt kiadásra készíti elő a szerző útmutatásával.
2007-ben és 2010-ben újabb, hiánypótló kottakiadványokat ad közre: Veress Sándor kórusműveinek kétkötetes, kritikai gyűjteményét.  (I. Gyermek-, női- és férfikarok, 2007, – II. Vegyeskarok, 2010, Editio Musica, Budapest). A kötetek Veress alkotó munkásságának egyik jelentős, főként magyar nyelvű műfajcsoportjáról adtak átfogó tájékoztatást és a zenei gyakorlat számára az újbóli megszólalás  lehetőségét kínálják fel.
2017 őszén, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetörténeti Múzeumában megvalósul az első Veress-életmű kiállítás, a szerző halálának 25. évfordulója alkalmából. A kétnyelvű, magyar és német nyelven megrendezett kiállítás Veress Sándor három szellemi tevékenységét mutatta be, a címadás szerint: Veress Sándor – zeneszerző, tanár és kutató. A kiállítás kurátora Berlász Melinda volt.
Berlász Melinda munkásságának egy másik elágazását jelenti a II. világháborút követő zeneélet (1945–1956) "teljes" rekonstrukcióját célzó nagyszabású forrásfeltárás és közreadás, amelynek kutatói módszereként Berlász a levéltári iratok vizsgálatát kezdeményezte. A programhoz Tallián Tibor zenetörténész is csatlakozott és többéves kutatásaik eredményeként háromkötetes kiadványban a '80-as évek közepén többezres nagyságrendű zenetörténeti iratot publikáltak. (Berlász Melinda–Tallián Tibor (közr. és szerk.): Iratok a magyar zeneoktatás történetéhez. in: Műhelytanulmányok a Magyar zenetörténethez, MTA ZTI 1984., Iratok a magyar zeneélet történetéhez I.–II. in: Műhelytanulmányok a Magyar zenetörténethez, 1985.)       
Berlász Melinda munkásságának egy további elágazása a zenetudomány-történet köréhez kapcsolódik. A Lajtha- és Veress-forráskötetek és -tanulmányok után további népzene-történeti témákkal foglalkozott az azidőtájt még kevéssé feldolgozott életművek összefüggésében (többek között Dincsér Oszkárral, Domokos Pál Péterrel és Rajeczky Benjaminnal foglalkozó tanulmányokban). E tárgykörhöz kapcsolódott Járdányi Pál összegyűjtött írásműveinek kiadása is. (Járdányi Pál összegyűjtött írásai. MTA ZTI, 2000.) Az írásgyűjtemény 133 írást közöl az 1942–1966 között készült Járdányi-írásokból: a hagyatékban megőrzött kéziratos műveket, az idegen nyelveken publikált írásokat, és a kötetben először megjelenő, Járdányi nyolcrészes előadássorozatának teljes szövegét, amely a halála előtti hónapokban hangzott el a rádióban, a magyar népzenéről. A kötet fejezetei a következők: "Magyar népzene és zenetudomány, Bartókról és Kodályról, Zenepedagógia, zeneelmélet, Magyar zeneélet és zenei műveltség."[4]
A magyar zenetudományi irodalom történeti ismeretének szolgálatában Berlász számos 20. századi zenetörténész bibliográfiáját állította össze: a már említett életmű-kutatásokhoz kapcsolódó műjegyzékeken kívül, önálló publikációként adta közre Szabolcsi Bence (1969), Gárdonyi Zoltán (2016) írásainak első, átfogó összegzését, illetve Bartha Dénes folyóirat-szerkesztői tevékenységének ismertetését.
Berlász Melinda 1995-től, kandidátusi fokozatának megszerzésétől kezdve osztályvezetőként folytatja tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében, Ezekben az években a 20. századi magyar zenetörténeti kutatások szervezője és irányítója. Tudományszervezői feladatai megszaporodnak, munkatársainak száma fokozatosan gyarapodik, főként a támogatást biztosító, általa vezetett OTKA-pályázatok következtében. Egyre több tematikus kutatást irányít: kezdeményezi a Dohnányi-, Hubay-életmű rehabilitációját tanulmányok és disszertációk keretében, feldolgozatlan 20. századi életművek tanulmányszerű értékelésére inspirálja a fiatal kutatókat, többek között a Vass Lajos emlékezete (1998, Püski) és a Kósa György (2003, Akkord) című, általa szerkesztett kiadványokban. Szakmai feladatait odaadó lelkesedéssel végzi.
Életműkutatásainak körét Weiner Leó munkásságának pedagógia-történeti feldolgozásával folytatja. A mester ötven tanítványának memoárjait gyűjti össze azzal a szándékkal, hogy Solti Györgytől Doráti Antalig, a legelismertebb külföldi és hazai előadóművészek nyilatkozatainak összességében feltárja és bemutassa a páratlan hírű Weiner-pedagógia elveit, művészi eszköztárát. Berlász érdeme, hogy már a Weiner-centenárium előtti években vallomásra késztette a mester még élő, egykori tanítványait, kollégáit, barátait. A kötet széles körben megtapasztalt népszerűsége miatt az első kiadás kötetei elfogytak, és néhány új nyilatkozat is arra sarkallta a kiadót, hogy egy második, bővített kiadásban adja közre a Weinerről szóló emlékanyagot. Az új memoárgyűjtemény hét írással és értékes képanyaggal egészült ki, illetve egy függelékben közölt, Weiner-tanítványok névjegyzékével, amelyet Varró István – a híres zongorapedagógus, Varró Margit férje – 1955-ben, Weiner 70. születésnapjára állított össze a külföldön élő tanítványok és barátok névsorával.[5] A második kiadás Weiner Leó és tanítványai címen, 2003-ban került a nagyközönség elé.
Berlász Melinda osztályvezetői éveiben, majd a 20. századi kutatás csoportvezetőjeként 2007-ig az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) illetve az újabb, ún. Széchenyi-pályázat támogatásával kutatócsoportot szervez, melynek témavezetőjeként (2004–2007) a Kodály Zoltán és tanítványai címet viselő tanulmánykötet munkálatait tervezi és vezeti. A kötet A hagyomány és a hagyományozódás vizsgálata két nemzedék életművében alcímet viseli, mintegy jelezve a kutatás koncepcióját, amely a Kodály-tanítványok különböző nemzedékeinek alkotás-szemléletében Kodály Zoltán zeneszerzői, tudósi és pedagógiai életművének továbbélését vizsgálja.  "A kötetben a szellemi hagyományozódás tematikus terve –, amely a Kodály-életmű és a tanítványok munkássága közötti tudományos összefüggésekre helyezi a hangsúlyt, leginkább egy híd képéhez hasonlítható, amelynek két pillére között folyamatos érintkezés zajlik" – írja a kötet szerkesztői előszavában[6] Berlász Melinda. A Kodály-életműhöz kapcsolódó négy tanulmány a Kodály-irodalom új területeit jelzi. Az első mű a Kodály-család történetét feltáró okmánykutatás, a második Kodálynak a 19. századhoz fűződő kapcsolatát vizsgálja tudományos és zeneszerzői szemszögből. Egy további kultúrpolitikai és társadalomtörténeti munka Kodály második világháború utáni társadalmi szerepét és helyzetét tárta fel levéltári és intézményi iratok alapján. A vizsgálatban résztvevő Kodály-tanítványok kiválasztása során két szempont találkozott: egyfelől két tanítvány- nemzedék, két jelentős egyéniségének képviseletében esett a választás Járdányi Pálra és Veress Sándorra. Másfelől viszont a tanítvány-nemzedékek közösségi, műhelyszerű együttműködésének modellértékű funkciójára adott alkalmat az a Magyar Kórus alkotói-kiadói-terjesztői tevékenységét bemutató vizsgálat, amely az 1930–1950-ig terjedő időszakban az új magyar kórusirodalom születésével egybefonódva követi nyomon a Kodály- és a tanítvány-kompozíciók kiadásának történetét. Berlász Melinda kilenc munkatársával közösen megalkotott tanulmánykötete, amelyben két hiányt pótló, a Kodály-tanítványok munkásságát feldolgozó bibliográfia is megjelent, fontos kézikönyvnek minősült: bekerült a Márai Programba, a Magyar Állam 250 példányt megvásárolt belőle, s ezeket az ország jelentős könyvtáraiba eljuttatta.
A korábbi években, 1992–1995 között készült el Berlász Melinda kandidátusi disszertációja, amely A magyar népzenekutatás új forrásai és új megközelítései címen legújabb népzenetörténeti alapkutatásainak eredményeit összegezi főként Lajtha- és Veress- kéziratos forrásainak alapján. 
Veress Sándorral folytatott közös kutatómunkája elismeréséül Veress Sándor úgy döntött, hogy halála után pedagógiai műveinek többezer kéziratát és magyar nyelvű szakkönyveinek egy csoportját az MTA Zenetudományi Intézetnek ajándékozza, annak az intézménynek, amelynek korábbi szervezeti egységében – 1934-től Bartók, majd 1940-től Kodály mellett maga is népzenekutatóként munkálkodott.
Berlász Melinda 2005-től 2007-ig kinevezést kap a 2001-ben megalakult, a Zenetudományi Intézetben működő Dohnányi Archívum vezetésére, és egyidejűleg a 20. századi munkacsoport vezetését is ellátja. Az Archívum létrehozásának célja Dohnányi életművének rehabilitációja, gondozása, kutatása, különféle Dohnányi-források gyűjtése és közzététele volt. Az Archívum által kezdeményezett széleskörű kutatási tevékenység kimagasló eredményeit tükrözi az intézmény kiadásában megjelent öt tanulmánykötet, amely Dohnányi Évkönyv címen 2002 és 2007 között került kiadásra. Azonban az intézmény önálló tudományos egységként való működtetésére a pénzügyi lehetőségek drasztikus beszűkülése miatt 2009 után nem volt lehetőség. 2012 júliusától a Dohnányi-gyűjtemény az MTA Lendület programja keretében létrejött, 20–21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport kezelésébe került, ami kutatás-szervezési és financiális szempontból is új fejezetet nyitott a Dohnányi Archívum történetében. A gyűjteményben jelenleg több ezer Dohnányival kapcsolatos, eredeti dokumentum (zenei kéziratok, levelek, fényképek, naptárak, személyes és hivatalos iratok, emléktárgyak), nyomtatványok (könyvek, kották, újságkivágatok), hangfelvételek, valamint a világ számos pontjáról származó kézirat- és dokumentum-másolatok találhatók.[7]

Berlász Melinda volt az, aki a 20. századi zenetörténeti kutatások összefüggésében a tudományosan feldolgozatlan, több nemzedéknyi, zeneszerzői életmű alapkutatását kezdeményezte és az eredményeket egy kétnyelvű kismonográfiai-sorozatban publikálta. A kismonográfiák kétrészes koncepcióját aképpen alakította ki, hogy a teljesség igényével készült műjegyzék „tudományos állványzatához" egy közérthető, összefoglalást társított, amely az alkotó életművének ismertetésére volt hivatott. A köteteket a zeneszerző fotója, aláírása, kézírásos kottaképe egészíti ki. A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósult bilingvis (magyar és angol nyelven is megjelenő), előzmény nélküli sorozat, napjainkig 40 szerzői kismonográfiát számlál Berlász Melinda sorozat- és kötetszerkesztésében, 30 szerző tollából.   (Magyar zeneszerzők / Hungarian Composers. A Mágus kiadó, illetve a Budapest Music Center kiadásában 1998-tól napjainkig). A sorozat pótolhatatlan a magyar zenetörténeti tájékozódás szolgálatában.
Berlász Melinda szerkesztői tevékenységéhez tartozik, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete évkönyveinek, a Zenetudományi dolgozatoknak  szerkesztője, és 2005-től a Dohnányi-évkönyvek utolsó két kötetének is.
Az intézet történetéhez kapcsolódott Berlász 2013-ban végzett, nagyszabású kötetszervező és -szerkesztő megbízása, amely egykori osztályvezetőjének, az intézet korábbi igazgatójának, Ujfalussy Józsefnek emlékére készült. (Berlász Melinda–Grabócz Márta (szerk.): Tanulmányok Ujfalussy József emlékére. L'Harmattan, 2013.)
Szerteágazó, gazdag szakmai munkája ma is tart. „Együtt él" azokkal, akikkel foglalkozott. Érdeklődésének előterében ma is a még feldolgozatlan zenetörténeti kérdések állnak. Az előzmények nélküli alapkutatás. A fundamentum építését tekinti fő feladatának. Kutatásaival, mélyen gyökerező elhivatottságával szolgálja ma is a zenetudományt, a magyar zenei életet. 


[1] Berlász Melinda: Mit ígér Lajtha László Összegyűjtött írásainak második kötete? A megjelent és az előkészületben álló Lajtha-írásgyűjtemények összefüggéseiről. In.: Lajtha László halálának ötvenedik évfordulója tiszteletére rendezett konferencián, 2013. február 16-án elhangzott előadás szerkesztett változata.

[2] Ua.

[3] Berlász–Demény–Terényi: Veress Sándor. Zeneműkiadó, Bp., 1982.

[4] Körber Tivadar: Járdányi Pál összegyűjtött írásai. In.: Parlando, 2001., 6. sz. p. 49–50.

[5] Batta András: Volt egyszer egy Zeneakadémia. In.: Muzsika, 2003/június

[6] Kodály Zoltán és tanítványai. A hagyomány és a hagyományozódás vizsgálata két nemzedék életművében. Szerk.: Berlász Melinda. Rózsavölgyi és Társa, Bp., 2007.

[7] http://www.zti.hu/mza-dohnanyi

 

Kiállítások
Weiner Leó. Centenáriumi emlékkiállítás rendezése. 1985. Budapest, Weiner emlékszoba. (Király utca 91.)
Vaughan Williams. Kiállítás rendezése Budapesten, az Angol Követségen, 1989. február
Lajtha László. Centenáriumi emlékkiállítás  rendezése. Budapest, Néprajzi Múzeum, A Magyar Kultúra Napja: 1992 jan. 21. (kéziratos tervek, feliratok) Berlász Melinda rendezésében
Lászlo Lajtha. Centenáriumi emlékkiállítás  rendezése. Párizs, Magyar Intézet (Francia kézirat, tablók, feliratok), 1992 őszén.
Uraufführung der Sinfonie  Kodálys, kiállítás rendezése,  Luzern, 1993. június (Bevezető előadás)
Emlékkiállítás Veress Sándor halálának 25. évfordulójára: Veress Sándor: Zeneszerző – Népzenekutató – Pedagógus 1907–1992 (magyar és német nyelvű feliratokkal). Kurátor: Berlász Melinda, MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeum (2018 áprilisáig megtekinthető)

Válogatott bibliográfia

Önálló kiadványok: könyvek, tanulmánykötetek (szerzőként, társszerzőként, közreadóként, szerkesztőként)

Lajtha László. In: A múlt magyar tudósai. Tolnai Gábor (főszerk.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984. 275., 2/ CD-Rom, Budapest, Arcanum Kiadó, 2002.
Berlász Melinda–Demény János–Terényi Ede: Veress Sándor. Tanulmányok. Berlász Melinda (szerk.) Budapest, Zeneműkiadó, 1982.
Emlékeink Weiner Leóról. Negyvenkét emlékezés. Berlász Melinda (gyűjtötte, közreadta és szerkesztette, előszóval ellátta) Budapest, Zeneműkiadó, 1985.
Veress Sándor: Moldvai gyűjtés. In: Magyar Népköltési Gyűjtemény új folyama XVI. Berlász Melinda–Szalay Olga (közr. és szerk.) Budapest, Múzsák, 1989.
Lajtha László összegyűjtött írásai I. Berlász Melinda (gyűjtötte, közreadta és szerkesztette), Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992.
Iratok a magyar zeneoktatás történetéhez 1945–1956. In: Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez. Berlász Melinda –Tallián Tibor (gyűjtötte, összeállította és szerkesztette), Budapest, MTA ZTI, 1985.
Iratok a magyar zeneélet történetéhez 1945–1956. I.–II. In: Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez. Berlász Melinda –Tallián Tibor (gyűjtötte, összeállította és szerkesztette), Budapest, MTA ZTI, 1985, 1986.
Vass Lajos emlékezete. Tanulmányok és dokumentumok. Berlász Melinda (szerkesztette) Budapest, Püski, 1998.
Járdányi Pál összegyűjtött írásai. Berlász Melinda (közreadta és szerkesztette) Budapest, MTA Zenetudományi Intézete, 2000.
Kósa György 1897–1984. (Dalos Anna, Szacsvai Kim Katalin, Halász Péter és Gombos László tanulmányai.) Berlász Melinda (bevezette és szerkesztette) Budapest, Akkord Kiadó, 2003.
Weiner Leó és tanítványai. Emlékeink Weiner Leóról. Ötven emlékezés. Berlász Melinda (Gyűjtötte és szerkesztette) Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2003.
Gerencsér Rita (összeáll. és közr.): Durkó Zsolt. Berlász Melinda (szerk.) A magyar zeneszerzés mesterei. Várbíró Judit (sorozat-szerk.), Budapest, Holnap Kiadó, 2005.
Kodály Zoltán és tanítványai. A hagyomány és a hagyományozódás vizsgálata két nemzedék életművében. Berlász Melinda (közr. és szerk.) Budapest, Rózsavölgyi Kiadó, 2007.
Tanulmánykötet Ujfalussy József emlékére. Berlász Melinda és Grabócz Márta (szerk.), Budapest, L'Harmattan, 2014.
Magyar és angol nyelvű kismonográfia-sorozat: a 20. századi magyar zeneszerzők életművének feldolgozása, alapkutatást igénylő, új műjegyzékkel. (A sorozatban néhány, korábban még feldolgozatlan 18.–19. századi komponista-életmű is helyet kapott, az erdélyi zeneszerzői életművek feldolgozására külön hangsúlyt fordít.)
Magyar Zeneszerzők / Hungarian Composer. Magyar–angol nyelvű kismonográfia-sorozat: a kiadvány koncepciója és a kötetek szerkesztése: 1–39. Budapest, Mágus Kiadó, 1998–2012, 1–37., a 38. kötettől a Budapest Music Center kiadása, 2014–2016, 38–39. kötet, továbbá egyes kötetek második, bővített kiadása.

Szerkeszett kötetei

Gombos László: Hubay Jenő. (Budapest, Mágus Kiadó, 1998) = Berlász Melinda (szerk.), Magyar zeneszerzők 1, angol nyelven: László Gombos: Jenő Hubay (Budapest, Mágus Publishing, 1998) = (ed.) Melinda Berlász, Hungarian Composers 1.
Dalos Anna: Kósa György. (Budapest, Mágus Kiadó, 1998) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 2, angol nyelven: Anna Dalos: György Kósa. (Budapest, Mágus Publishing, 1998) = Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 2.
Halász Péter: Kurtág György. (Budapest, Mágus Kiadó, 1998) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 3, angol nyelven: Péter Halász: György Kurtág. (Budapest, Mágus Publishing, 1998) = Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 3.
Kárpáti János: Szőllősy András. (Budapest, Mágus Kiadó, 1999) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 4, angol nyelven: János Kárpáti: András Szőllősy. (Budapest, Mágus Publishing, 1999) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 4.
Farkas Zoltán: Istvánffy Benedek. (Budapest, Mágus Kiadó, 1999) = Berlász Malinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 5, angol nyelven: Zoltán Farkas: Benedek Istvánffy. (Budapest, Mágus Publishing, 1999) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 5.
Domokos Mária: Lavotta János. (Budapest, Mágus Kiadó, 1999) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 6, angol nyelven: Mária Domokos: János Lavotta. (Budapest, Mágus Publishing, 1999) Melinda Berlász (ed.)  Hungarian Composers 6.
Halász Péter: Decsényi János. (Budapest, Mágus Kiadó, 1999) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 7, angol nyelven: Péter Halász: János Decsényi. (Budapest, Mágus Publishing, 1999) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 7.
Karasszon Dezső: Gárdonyi Zoltán. (Budapest, Mágus Kiadó, 1999) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 8, angol nyelven: Dezső Karasszon: Zoltán Gárdonyi. (Budapest, Mágus Publishing, 1999) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers no. 8.
Gerencsér Rita: Durkó Zsolt. (Budapest, Mágus Kiadó, 1999) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 9, angolul: Rita Gerencsér: Zsolt Durkó. (Budapest, Mágus Publishing, 1999) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 9.
Bónis Ferenc: Mosonyi Mihály. (Budapest, Mágus Kiadó, 2000) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 10, angolul: Ferenc Bónis: Mihály Mosonyi. (Budapest, Mágus Publishing, 2000) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 10.
Farkas Zoltán: Sári József. (Budapest, Mágus Kiadó, 2000) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 11, angolul: Zoltán Farkas: József Sári. (Budapest, Mágus Publishing, 2000) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 11.
Csengery Kristóf: Soproni József. (Budapest, Mágus Kiadó, 2000) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 12, angolul: Kristóf Csengery: József Soproni. (Budapest, Mágus Publishing, 2000) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 12.
Gerencsér Rita: Kocsár Miklós. (Budapest, Mágus Kiadó, 2001) = Berlász Melinda (szerk.), Magyar zeneszerzők 13, angol nyelven: Miklós Kocsár (Budapest, Mágus Publishing, 2001) = Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 13.
Rákai Zsuzsanna: Petrovics Emil. (Budapest, Mágus Kiadó, 2001, 2/ bőv., Budapest, Budapest Music Center, 2014) = Berlász Melinda (szerk.)  Magyar zeneszerzők 14, angol nyelven: Emil Petrovics (Budapest, Mágus Publishing, 2001) = Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 14., 2. bővített kiadás: Budapest Music Center, 2015.
Dalos Anna: Maros Rudolf. (Budapest, Mágus Kiadó, 2001) = Berlász Melinda (szerk.), Magyar Zeneszerzők 15, angol nyelven: Rudolf Maros (Budapest, Mágus Publishing, 2001) =Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 15.
Sz. Farkas Márta: Lendvai Kamilló. (Budapest, Mágus Kiadó, 2001) = Berlász Melinda (szerk.), Magyar zeneszerzők 16., angol nyelven: Kamilló Lendvai. (Budapest, Mágus Publishing, 2001), = Melinda Berlász (ed.), Hungarian Composers 16. 
Kiszely–Papp Deborah: Dohnányi Ernő. (Budapest, Mágus Kiadó, 2001) = Berlász Melinda (szerk.), Magyar Zeneszerzők 17., angol nyelven: Ernő Dohnányi (Budapest, Mágus Publishing, 2001) = Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 17.
Pethő Csilla: Ránki György. (Budapest, Mágus Kiadó, 2002) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 18, angolul: Csilla Pethő: György Ránki. (Budapest, Mágus Publishing, 2002) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 18.
Szitha Tünde: Jeney Zoltán. (Budapest, Mágus Kiadó, 2002) =Berlász Melinda (szerk.) Magyar Zeneszerzők 19, angolul: Tünde Szitha: Zoltán Jeney. (Budapest, Mágus Publishing, 2002) Melinda Berlász (ed.) Hungaroan Composers 19.
Gombos László: Szokolay Sándor. (Budapest, Mágus Kiadó, 2002) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 20, angolul: László Gombos: Sándor Szokolay. (Budapest, Mágus Publishing, 2002) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 20.
Sárosi Bálint: Bihari János. (Budapest, Mágus Kiadó, 2002) =Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 21, angolul: Bálint Sárosi: János Bihari.(Budapest, Mágus Publishing, 2002) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 21.
Szekeres Kálmán–Sz. Farkas Márta: Sugár Rezső. (Budapest, Mágus Kiadó, 2002) =Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 22, angolul: Kálmán Szekeres–Márta Sz. Farkas: Rezső Sugár. (Budapest, Mágus Publishing, 2002) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 22.
Olsvay Endre: Bozay Attila. (Budapest, Mágus Kiadó, 2002) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 23, angolul: Endre Olsvay: Attila Bozay. (Budapest, Mágus Publishing, 2002) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 23.
Pintér Csilla Mária: Szőnyi Erzsébet. (Budapest, Mágus Kiadó, 2002, 2/bőv. 2014) =Berlász Melinda (szerk.) Magyar Zeneszerzők 24, angolul: Csilla Mária Pintér: Erzsébet Szőnyi. (Budapest, Mágus Publishing, 2002, 2/2014.) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 24., második bővített kiadás: Budapest Music Center, 2015.
Németh G. István: Csiky Boldizsár. (Budapest, Mágus Kiadó, 2003) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 25, angolul: István Németh G.: Boldizsár Csiky. (Budapest, Mágus Publishing, 2003) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 25.
Retkes Attila: Horusitzky Zoltán. (Budapest, Mágus Kiadó, 2003) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 26, angolul: Attila Retkes: Zoltán Horusitzky. (Budapest, Mágus Publishing, 2003) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 26.
Dalos Anna: Kadosa Pál. (Budapest, Mágus Kiadó, 2003.) =Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 27, angolul: Anna Dalos: Pál Kadosa.(Budapest, Mágus Publishing, 2003) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 27.
Sas Ágnes–Farkas Zoltán: Fusz János. (Budapest, Mágus Kiadó, 2003) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 28, angolul: Ágnes Sas–Zoltán Farkas: János Fusz. (Budapest, Mágus Publishing, 2003) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 28.
Kovács Ilona: Pongrácz Zoltán. (Budapest, Mágus Kiadó, 2004) =Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 29, angolul: Ilona Kovács: Zoltán Pongrácz. (Budapest, Mágus Publishing, 2004.) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 29.
Gilányi Gabriella: Dubrovay László. (Budapest, Mágus Kiadó, 2004) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzől 30, angolul: Gabriella Gilányi: László Dubrovay. (Budapest, Mágus Publishing, 2004) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 30.
Gombos László: Farkas Ferenc. (Budapest, Mágus Kiadó, 2004) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 31. angolul: László Gombos: Ferenc Farkas. (Budapest, Mágus Publishing, 2004) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 31.
Kusz Veronika: Járdányi Pál. (Budapest, Mágus Kiadó, 2004) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 32, angolul: Veronika Kusz: Pál Járdányi. (Budapest, Mágus Publishing, 2004) Melinda Berlász (ed.) Hungaroan Composers 32., utánnyomás: Budapest Music Center, 2016. 
Hollós Máté, Vántus István. (Budapest, Mágus Kiadó, 2005) = Berlász Melinda (szerk.), Magyar zeneszerzők 33, angolul: Máté Hollós: István Vántus. (Budapest, Mágus Publishing, 2005) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 33.
Szitha Tünde: Vidovszky László. (Budapest, Mágus Kiadó, 2006) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 34, angolul: Tünde Szitha: László Vidovszky. (Budapest, Mágus Publishing, 2006.) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 34.
Németh G. István: Vermesy Péter. (Budapest, Mágus Kiadó, 2006) = Berlász Melinda (szerk.) Magyar zeneszerzők 35, angolul: István G. Németh: Péter Vermesy. (Budapest, Mágus Publishing, 2006) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 35.
Ittzés Mihály: Bárdos Lajos. (Budapest, Mágus Kiadó, 2009.) =Berlász Melinda (szerk.)  Magyar zeneszerzők 36., angolul: Mihály Ittzés: Lajos Bárdos. (Budapest, Budapest Music Center, 2014) Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 36. 
Sziklavári Károly: Egressy Béni. (Budapest, Mágus Kiadó, 2012) = Berlász Melinda (szerk.), Magyar Zeneszerzők 37, angolul: Károly Sziklavári: Béni Egressy (Budapest, Budapest Music Center, 2015) = Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 37.
Sziklavári Károly: Huszár Lajos. (Budapest, Budapest Music Center, 2015) = Berlász Melinda (szerk.), Magyar zeneszerzők 38., angolul: Károly Sziklavári: Lajos Huszár. (Budapest, Budapest Music Center, 2017. = Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 38.
Laskai Anna: Dávid Gyula. Berlász Melinda (szerk.) In: Magyar zeneszerzők 39. (Budapest, Budapest Music Center, 2016.) 48. angolul: Anna Laskai: Gyula Dávid.(Budapest, Budapest Music Center, 2018 = Melinda Berlász (ed.) Hungarian Composers 39.
Windhager Ákos: Mihalovich Ödön. Berlász Melinda (szerk.) In: Magyar zeneszerzők 40. (Budapest, Budapest Music Center, 2019) 51., angolul előkészületben

Sorozat-szerkesztés: az MTA ZTI Évkönyvének szerkesztése megalakulásától, ­­Domokos Máriával 1978-tól 1988-ig: 

Zenetudományi dolgozatok (Az MTA Zenetudományi Intézet Évkönyve) szerkesztése Domokos Máriával 1978–1988. (Budapest: MTA Zenetudományi Intézet 1978–1988)

18–19. századi kottakiadványok, önálló kötetként: közreadás és szerkesztés
Vivaldi: Concerto in B, con due violini. = Közr.:––. Budapest: Zeneműkiadó–Eulenburg, 1971.
J. B. Vanhall: Concerto in C per clarinetto. = Közr.:––. Budapest: Zeneműkiadó, 1972.
Franz Krommer: Esz dur klarinétverseny. Közreadta: --.= Budapest: Zeneműkiadó–Eulenburg, 1974.
Ch. W. Gluck: De profundis. Partitura és zongorakivonat. Közr.: ––. Zeneműkiadó–Eulenburg,1977., 2/ Zürich: Eulenburg 1979.

20. századi kottakiadványok: Veress Sándor kórusainak első kritikai, gyűjteményes kiadása
Veress Sándor: Kórusművek / Chorwerke / Choral works I. Gyermek-, női- és férfikarok/ Kinder-, Frauen- und Männerchöre / Choruses for Children's, Female and Male Voices. Berlász Melinda (Közr. és szerk.) Budapest, Editio Musica  Z.14552. 2007. 115.
Veress Sándor: Kórusművek / Chorwerke / Choral works II. Vegyeskarok / Gemischte Chöre / Mixed Choruses. Berlász Melinda (Közr. és szerk.) Budapest, Editio Musica Z. 14553 2010. 111.

 

Tanulmányok, cikkek, kritikák tanulmánykötetekben, folyóiratokban

Szabolcsi Bence félévszázados munkássága. Bibliográfia. (Homolya Istvánnal összeállította: B. M.) Budapest, Zeneműkiadó, 1969. 7–42, = Bónis Ferenc (szerk.), Magyar Zenetörténeti Tanulmányok. Szabolcsi Bence 70. születésnapjára, 2/ „Bence Szabolcsi's works." Studia Musicologica 11. 1969. 7–25.
Bemutatók krónikája. Muzsika 1972/XIV/2
En souvenir de László Lajtha. Studia Musicologica  14. 1972. 11–15.
Bartók Béla: II. szvit. zenekari átiratok. (hangl. ism.) In: Bartók Hanglemez-összkiadás, Somfai László (szerk.) Hungaroton, 1972.
Bemutatók krónikája.  Muzsika, 1972/2.
Bemutatók krónikája.  Muzsika, 1972/3.
Bemutatók krónikája. Muzsika, 1972/4.
Bevezető tanulmány és a jelzett fejezet anyaggyűjtése és szerkesztése: Hangversenyélet a fővárosban és környékén. Ujfalussy József (szerk.): Dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaság zenei életéből. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973. p. 164–167.
Bevezető tanulmány és a jelzett fejezet anyaggyűjtése és szerkesztése: A Magyar Nemzeti Operaház és a zenés színházak. Ujfalussy József (szerk.): Dokumentumok a Magyar Tanácsköztársaság zenei életéből. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973. p. 64–67.
Bemutatók krónikája. Muzsika 1973/XV/2
Bemutatók krónikája. Muzsika 1974/XVI/2
Prokofjev: II. hegedűverseny. A hét zeneműve sorozat. Budapest, Zeneműkiadó Z 1974/2.
Bemutatók krónikája. Muzsika 1974/ XVII/4
Bemutatók krónikája. Muzsika 1974/ XVII/6
Bemutatók krónikája. Muzsika 1974/ XVII/8
90 éve született Weiner Leó. Muzsika  1975/ XVII/4 p. 10–12.
Gondolatok a pályakezdésről: Három fantasztikus tánc. Breuer János (szerk.): Sosztakovics emlékére. Budapest, Zeneműkiadó, 1976.
Bemutatók krónikája. Ravel emlékműsor. Muzsika 1976/XVIII.
Zenetörténet-tanítás a Zeneművészeti Főiskolán 1875–1945. Ujfalussy József (szerk.): A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve. Budapest, Zeneműkiadó 1977, p. 254–267.
Néhány dokumentum Weiner Leó tanári pályájának utolsó időszakából. Ujfalussy József (szerk.): A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve. Budapest, Zeneműkiadó, 1977. p. 222–239.
Enescu-fesztivál, 1976. Muzsika 1977/XX/1. p. 16–18.
Bemutatók krónikája.  Muzsika  1977/ XX/2. p. 27–28.
Bemutatók krónikája. Muzsika 1977/XX/3. p. 26–27.
Bemutatók krónikája. Muzsika 1977/XX/4 p. 7–8.
Bemutatók krónikája. Muzsika 1977 XX/5
Bemutatók krónikája. Muzsika 1977/XX/8 p. 34–35.
Lajtha László egy éve a Nemzeti Múzeum néprajzi osztályán. Zenetudományi dolgozatok. MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, 1978. Berlász Melinda–Domokos Mária (szerk.) p. 119–124.
Áttekintés 15 év magyar zeneművészetéről. Összefoglalás a legújabb kori magyar zeneszerzésről. In.: Literatura 1978/1–2. p. 103–189.
Tudományos ülésszak Kodály emlékére. Muzsika 1978/XXI/2
László Zsigmond 85 éves. Muzsika 1978/XXI/5
Sz. Farkas Márta: Bartalus István. In: A múlt magyar tudósai, Budapest, Akadémiai Kiadó,1978. (rec.) Magyar zene, 1978/3.
Benkő András: A Bolyaiak zeneelmélete. (rec.) Studia Musicologica 1978/XIX.
Zeneoktatási reformok a Tanácsköztársaság idején. Parlando, 1979. 21. évf. 3. sz. p. 2–6.
Hat évtized távlatából. Muzsika  1979/XXII/3
Bemutatók krónikája. Muzsika 1979/XXII/5
Énekes játékok a népszínházi operatársulat programján. Muzsika 1980/XXIII/5 p. 17–19.
Ránki György folyamatos pályaíve. Muzsika 1980/XXIII/6 p. 35–36.
Két ismeretlen Bartók-levél a párizsi UNESCO-Archívumban. Zenetudományi dolgozatok, Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, 1981. Berlász Melinda–Domokos Mária (szerk.) p. 135–143.
Bemutatók krónikája. Muzsika, 1981/XXIV/4 p. 38–39.
Bemutatók krónikája. Muzsika, 1981/XXIV/5 p. 44–45.
Tisztelgés egy pálya előtt. (A 80 éves Domokos Pál Péter köszöntése.) Népszava, 1981. június 16. 6.
Petrovics Emil: Kantáták. (hangl, ism.) Hungaroton, 1981.
Kodály conducts Kodály. (hangl. ism.) Hungaroton, 1981.
A Magyar Művészeti Tanács szerepe zenei életünk megújhodásában 1945–1950. Zenetudományi dolgozatok. Budapest, MTA ZTI, 1982. Berlász Melinda–Domokos Mária (szerk.) p. 142–154.
Da capo al Fine. Segélykiáltások a magyar népzenekutatás létéért. Magyar Zene 1982/XX/2 p. 10–17.
Veress Sándor – a népzenekutató. In: Berlász Melinda – Demény János – Terényi Ede Veress Sándor. Tanulmányok. Berlász Melinda (szerk.) Budapest, Zeneműkiadó, 1982. p. 136–148.
Veress Sándor művei. I. Zeneművek jegyzéke, II. Publikációk, III. Zenetudományi előadások a Berni Egyetemen (1968–1977). In: Berlász Melinda – Demény János – Terényi Ede: Veress Sándor. Tanulmányok. Berlász Melinda (szerk.) Budapest, Zeneműkiadó, 1982. p. 155–180.
A 75 éves Veress Sándor köszöntése. Muzsika 1982/XXV/2. 10–11.
Lajtha-emlékhangversenyek. Muzsika  1983/XXV/6. p. 35–36.
Bécsi zenei nyár. Muzsika, 1983/2. sz. 16.
Doráti Antal: Egy élet muzsikája. Budapest: Zeneműkiadó 1981. (rec.) Hungarológiai Értesítő, 1983/3–4. p. 237–238.
Pernye András: A nyilvánosság. Zenei írások. Budapest: Zeneműkiadó, 1981. (rec.) Hungarológiai Értesítő, 1983. 3–4. p. 240–241.
Péter László: Bartók Szegeden. Szeged, Somogyi Könyvtár, 1981. (rec.) Hungarológiai Értesítő, 1983. 3–4. p. 241.
Bartha Dénes, a folyóiratszerkesztő. A Magyar Zenei Szemle és a Zenei Szemle főszerkesztője 1941–1949. Magyar Zene 1984/XXII/2 p. 115–134.
Eősze László: Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban. Budapest: 1982. (rec.) Hungarológiai értesítő, 1984/3–4. p. 199.
Breuer János: Kodály kalauz. Budapest, Zeneműkiadó, 1982. (rec.) Hungarológiai Értesítő, 1984. 3–4. 197–198.
Lajtha László széki gyűjtése. Tudományos tanulmány az LPX 18092–94 hanglemezkiadványhoz. Sebő Ferenc (szerk.) Hungaroton, 1985.
A harmónia megőrzője, Weiner Leó. In: Évfordulók, 1985. Budapest, Kossuth Kiadó, 1985.
Egy emlékezés-gyűjtemény tanulságai. Reflexiók a jubileumra megjelent Weiner-kötethez. Magyar Zene 1985/XXIII/3. p. 249–254.
Előszó. In: Emlékeink Weiner Leóról. Negyvenkét emlékezés. Berlász Melinda (gyűjtötte, közreadta és szerkesztette) Budapest, Zeneműkiadó 1985. p. 7–12.
A zeneörömének intonációja. Ősbemutatók a Vigadóban. Kóta, 1986/2. 18.
Bemutató. Lendvay Kamilló Variazioni… Muzsika, 1987. 6. sz. p. 26–27.
Bartha Dénes, a Székesfővárosi Zenekar művészeti igazgatója 1947–1949. Válogatás a működésére vonatkozó levéltári dokumentumokból.  Magyar Zene 1988/XXVI/4 p. 415–429.
Lajtha Lászlóra emlékezünk. (Halálának 25. évfordulóján) Confessio. Kiadja a Magyarországi Református Egyház, 1988/2. p. 82–87.
Két írás Lajtha Lászlótól. Bev. és szerk. In: Hommage à Lajtha. Emlékfüzet. A népzenekutató és zeneszerző halálának 25. évfordulóján rendezett népzenei emlékverseny alkalmából kiadja a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szombathely, 1988. p. 3–15.
Hagyományőrzés és történeti tudat. Gondolatok a szombathelyi – Lajtha László emlékére rendezett – népzenei versenyről és emlékülésről. Vasi Szemle, 1988. nov. 22.
Veress Sándor moldvai gyűjtőnaplója. Néprajzi, népzenei adalékok a moldvai magyarság történetéhez. Zenetudományi dolgozatok, (Budapest, MTA Zenetudományi Intézet,1988.) Domokos Mária–Berlász Melinda (szerk.) 169–192., 2/ röv. közl: Csicserry–Rónay István: Veress Sándor. Budapest, Occidental Press 2007. 51–53.
Lajtha László zeneszerzői életművének műfaj szerinti megoszlásáról. Vasi Szemle 1989. p. 231–235.
Szerkesztői előszó. Veress Sándor: Moldvai gyűjtés. In: Magyar népköltési Gyűjtemény új folyama. XVI. Budapest, Múzsák Kiadó, 1989. p. 21–32.
Lajtha Lászlónak a Leduc-kiadóhoz intézett levelei. I. 1943–1949. Zenetudományi dolgozatok MTA ZTI 1990–1991. p. 115–132.
A műfajszerű gondolkodás Lajtha László zeneszerzői életművében. Műfajláncok, műfajcsoportok, mint az alkotópálya meghatározói. I. Magyar Zene 1990/XXVIII/1 p. 99–107.
A műfajszerű gondolkodás Lajtha László zeneszerzői életművében. Műfajláncok, műfajcsoportok, mint az alkotópálya meghatározói. II. Magyar Zene 1990/XXVIII/2 p. 193–201.
Ilyen voltam, ilyen vagyok. (rec.) Domokos Pál Péter: Mútbanéző c. kötetéről. Honismeret, 1990.
Bárdos Lajos: Írások népzenénkről. (rec.) Hungarológiai Szemle, 1990.
Weiner Leó: II. Divertimento.  (hangl.  ism.) Hungaroton, 1990.
Weiner Leó és Varró Margit közös zenei munkásságáról. Mindig velem voltál abban, amit tőled tanultam. In: Két világrész tanára: Varró Margit. Ábrahám Mariann (szerkesztette és közreadta) (Budapest: Zeneműnyomda 1991., Magyar, angol, francia szöveggyűjteménnyel) 1992. p. 541–561.(magyarul), 562–574. (angolul)
Veress Sándor Moldvai gyűjtése. Honismeret, 1991.
Lajtha László. A magyar Lajtha-irodalom bibliográfiája. Az Országos Széchényi Könyvtár Eseménynaptára, 1992.
Lajtha László. A Néprajzi Múzeum centenáriumi emlékkiállításának katalógusa. Angol, német, francia és magyar nyelvű kiadványok. (Budapest, Néprajzi Múzeum, 1992. január)
Az utolsó kitekintés és búcsú Lajtha László életében. (Szombathely, A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola kiadványa, Zenei füzetek I. 1992. p. 19–30.
Az írás szerepe Lajtha László életművében. Muzsika 1992/XXXV/6 p. 21–26.
Az utolsó év „vigasza" (1962–1963). In: Lajtha Tanár úr. R. Szilvássy Ildikó (szerk), Budapest, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, 1992. p. 31–43., p. 62–74.
Dokumentumok az 1940–44-es erdélyi gyűjtések és hanglemezfelvételek történetéhez. Lajtha erdélyi gyűjtőútjainak dokumentumaiból. Magyar Zene 1992/XXX/2 p. 115–137.
Lajtha László zeneszerző írásaiból. (Levél egy falusi tanítóhoz és Claude Debussy című írások közlése.) Berlász Melinda (bev. és közr.) Magyar Nemzet, 1992. június 30. 11.
Tradíció és jelen nagy szintézisben való összefogása a barbarizmus szégyenkorában. Veress Sándor emlékezete. Muzsika 1992/XXXVI/5 p. 11–14.
Úgy szeretem Helvétiát, hogy nem feledhetem Kolozsvárt. Veress Sándor emlékére. Magyar Nemzet 1992. március 25.
Veress Sándor kórusműveiről. Zeneszó 1992. július
Veress Sándor emlékezete. Néprajzi Hírek, 1992.
Zenei szakértő – szociográfus. Járdányi Pál, a negyvenes évek zenekritikusa. Magyar Zene 1992/ XXIX/1 p. 8–13.
Weiner Leó tanári pályája. In: Fejezetek a Zeneakadémia történetéből. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Közleményei 4. Kárpáti János (szerk.) (Budapest, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, 1992.) p. 279–295.
Hűség és konzekvencia. (műism. tan.) Balassa Sándor Karl és Anna c. operájának I. felvonásáról. Az Országos Filharmónia „Korunk zenéje" c. kiadványa, 1992.
Lajtha Lászlónak a Leduc-kiadóhoz intézett levelei. 1950–1962. II. Zenetudományi dolgozatok. Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, 1993–1994, p. 161–180.
Lajtha László 23 levele Henry Barraud-hoz. Magyar Zene 1993/XXXI/1. p. 13–42.
Veress Sándor és a moldvai magyarok népzenéje. In: Megfog vala apóm szokcor kezemtül. Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére. Halász Péter (szerk.) (Budapest, Lakatos Demeter Társaság, 1993). p. 106-109.
Bárdos Lajos: Népzenénkről. Budapest: Tankönyvkiadó 1990. (rec.) Hungarológiai Szemle, 1992–1994.
Was bleibet aber, stiften die Dichter. Tisztelgés Farkas Ferenc 90. születésnapján. Muzsika 1995/XXXIX/12 p. 17–20., 2/ In: Vallomások a zenéről. Farkas Ferenc válogatott írásai. Gombos László (közr. és szerk.) Budapest, Püski, 2004. p. 199–206.
...iemer mêr ouwê... Veress Sándor Walter von der Vogelweide Elégiájának geneziséről. Magyar Zene 1995/XXXIII/ p. 141–144.
A Magyar Zenei Kamara szervezetei. Ősbemutatók, emlékhelyek. Az Erkel Ferenc Társaság. Zene, Zene, Tánc. 1995. 2. sz. 9.
Homo ornans. Paksa Katalin: A magyar népdal díszítése. (rec.) Magyar Nemzet, 1995. I. 10.
Balassa Sándor. Pályakép. Zene, Zene, Tánc. 1995. 1. szám
Veress Sándor. Emlékfüzet halálának 3. évfordulója alkalmából. A Miskolci Szimfónikus Zenekar kiadása,  Miskolc, 1995. 3–10.
Veress, Sándor. Pályakép és műismertetések műveinek CD-összkiadásához. (4 nyelvű Booklet-Text). Claudio Danuser ( szerk.), Zürich: MIGROS. Genossenschafts-Bund, 1995.
Deodatus. A Lajtha-Leduc levelezés kényszerpályája 1952–1962. Zenetudományi dolgozatok 1995–1996. (Budapest: MTA Zenetudományi Intézet 1996), 229–233.
Nemzetközi Kodály-konferencia Budapesten. Muzsika, 1997. dec. p. 12–14.
Egy életmű az „Éneklő Magyarország" második korszakáért. 1952–1992. In: Vass Lajos emlékezete. Tanulmányok és dokumentumok. Berlász Melinda (szerk.) (Budapest, Püski Kiadó, 1998.) p. 17–23.
A Járdányi-írások történeti jelentősége. Zenetudományi dolgozatok. (Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, 1999.) p. 297–304.
Magyar zeneszerzők. Füzetsorozat a közművelődés és a zenetudomány szolgálatában. Muzsika, 1999. jún. (42. évf. 6) 15–16.
A közreadó előszava. In: Járdányi Pál összegyűjtött írásai. Berlász Melinda (közr. és szerk.) Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, 2000. p. 11–16.
Gondolatok Ádám Jenő zeneszerzői életművéről. Székely Miklós (szerk.): Ádám Jenő élete és munkássága. (Budapest, Püski, 2000.) p. 127–132.
Veress Sándor egyetlen Corale tétele. In: Zenetudományi dolgozatok. Szabolcsi Bence emlékére. (Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, 2000.) p. 169-182.
Tradíció és jelen szintézise Veress Sándor Passacaglia concertantejában. Utószó Veress kompozíciójának koncert-előadásához.  Magyar Zene, 2000/2. p. 117–126.
Bozay Attila (1939–1999). In: Bozay Attila: Az öt utolsó szín. Opera három felvonásban. Műsorfüzet a bemutató előadásokra. Budapest, Magyar Állami Operaház, 2000. október. 21.
Ujfalussy József, a Zenetudományi Intézet osztályvezetője. Magyar Zene 2001/XXXIX/1 p. 3–11.
Veress Sándor népzenei írásai. In: Magyar zenetörténeti tanulmányok Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról. Bónis Ferenc (szerk.) (Budapest, Püski, 2001.), p. 300–308.
A magyar népdal történeti „korszakai. Magyar népzenetudomány-történet. Paksa Katalin kötetéről." (rec.) Muzsika 2001/44/4 p. 34–35.
Dincsér Oszkár kutatásai a Pátria-felvételek összefüggésében. Egy évtized a Néprajzi Múzeum műhelyében. Zenetudományi dolgozatok (Budapest, MTA ZTI, 2001–2002.) p. 121–145.
Veress Sándor-emlékhangverseny a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi intézetében. Bevezető előadás. Zene, Zene,Tánc 2002/1. p. 33–34.
Takács Jenő. (Pályakép, kompozíciók) Budapesti Fesztiválzenekar, Műsorfüzet. 2002. szeptember, 1–20.
Olsvai Imre köszöntése. Muzsika 2002/45/12 p. 5–6.
Szerkesztői előszó. In: Kósa György 1897–1984. (Dalos Anna, Szacsvai Kim Katalin, Halász Péter és Gombos László tanulmányai.) Berlász Melinda (szerk.) Budapest, Akkord Kiadó, 2003. p. 7–10.
Előszó a második, bővített kiadáshoz. In: Weiner Leó és tanítványai. Emlékeink Weiner Leóról. Ötven emlékezés. Berlász Melinda (gyűjt. és szerk.) Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 2003. p. 7–10.
Horusitzky Zoltán: Dalok. (kísérőtanulmány), HCD 32263
Lajtha-körkép, Párizs 1968. Nyugat-európai és magyar alkotói kapcsolatok a Lajtha-memoárok tükrében. 1929–1963. Magyar Zene. A 70 éves Kárpáti János tiszteletére. XLI/2 (2003) p. 167–180.
Veress Sándor Kodály-képe. In: Az Idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. = Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária, Nagy Ilona (szerk.) I. kötet Budapest, L'Harmattan, 2004. p. 327–354.
Előszó. In: Vallomások a zenéről. Farkas Ferenc válogatott írásai. Gombos László (közr.) Budapest, Püski, 2004. p. 11–14.
Eősze László. Laudáció. Zene, Zene, Tánc 2004/1. 28.
Berlász Melinda laudációja Eősze László tiszteletére. Parlando, 2004/XLVI/2. p. 38–39.
A harmadik Dohnányi Évkönyv elé. In: Dohnányi Évkönyv 2004. Sz. Farkas Márta és Kiszely–Pap Deborah (szerk.) (Budapest: MTA Zenetudományi Intézet Dohnányi Archívuma, 2004.) p. 1–2. 
Dohnányi Évkönyv 2003. Sz. Farkas Márta és Kiszely-Papp Deborah (szerk:) Budapest: MTA Zenetudományi Intézet Dohnányi Archívuma 2004.) (rec.) In: Magyar zene, 2005. p. 109–113. 
Drága Grétém! Weiner Leó levelei Varró Margithoz 1938–1960. (1), Muzsika 2005/48/8 p. 25–29.
Drága Grétém! Weiner Leó levelei Varró Margithoz 1938–1960.(2), Muzsika 2005/48/9 p. 13–17.
Drága Grétém! Weiner Leó levelei Varró Margithoz 1938–1960. (3), Muzsika 2005/48/10 p. 24–29.
Pallagi János. Laudáció. Parlando 2005/XLVII. p. 21–22.
Veress Sándor Mementoja az 1956-os forradalom mártírjainak emlékére. In: Magyar zenetörténeti tanulmányok. A nemzeti romantika világából. Bónis Ferenc (szerk.) Budapest, Püski Kiadó, 2005. p. 285–286.
Doráti Antal. In: Nemzeti évfordulóink 2006. (Budapest, Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézet, 2005.) p. 22. 
Csak lélekben és gondolatban. Veress Sándor Kodály-köszöntői az emigrációból. Forrás 2007/39/12 p. 87–100.
Kodály Zoltán és Veress Sándor levelezése. In: Kodály Zoltán és tanítványai.= Berlász Melinda (szerk.) Budapest, Rózsavölgyi Kiadó, 2007. p. 175–200.
Veress Sándor Kodály-képe. Veress Sándor magyar- és idegen nyelvű Kodály írásainak, előadásainak történeti szerepe a Kodály irodalomban. In: Kodály Zoltán és tanítványai. Berlász Melinda (szerk.) Budapest, Rózsavölgyi Kiadó, 2007. p. 201–222.
Az ötödik Dohnányi Évkönyv elé. In: Dohnányi Évkönyv 2006/2007, Sz. Farkas Márta, Gombos László (szerk.) Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, 2007. p. 1–2.
Két félidős élet. Száz éve született Veress Sándor. Interjú Berlász Melindával (Az interjút Mikes Éva vezette) Muzsika 2007/50/4 p. 3–6.
Weiner Leó zongoraműveinek hangzó összkiadása négy CD korongon. In: Parlando, 2007/XLIX/5 p. 55–57.
Csicsery Rónay István: Veress Sándor. Budapest, Occidental Press, 2007.  (rec.) Gramofon 2007. nyári szám, 62.
A közreadó előszava / Vorwort des Harausgebers / Editors Foreword. in: Veress Sándor: Kórusművek / Chorwerke / Choral works I. Vegyeskarok / Gemischte Chöre / Mixed Choruses, = Berlász Melinda (közr. és szerk.) Budapest, Editio Musica, 2007, Z. 14552, VIII–XXIV.
Sándor Veress. Szerzői estek a Magyar Zene ünnepe alkalmából a Művészete Palotájában: 2007. nov. 26., 27. (Berlász Melinda szerző- és műismertetései) Budapest, Budapest Music Center 2007, angol és magyar nyelven p. 1–36.
Búcsúzunk Virizlay Mihály gordonkaművésztől. Parlando, 2009/LI/1
Virizlay Mihály emlékezete. Parlando, 2009/LIV/2
A II. Országos Lajtha Műveltségi Verseny, 2009. Parlando, 2009/LIV/3. p. 60–63.
A közreadó előszava / Vorwort des Harausgebers / Editors Foreword. in: Veress Sándor: Kórusművek / Chorwerke / Choral works II. Vegyeskarok / Gemischte Chöre / Mixed Choruses, = Berlász Melinda (közr. és szerk.) Budapest, Editio Musica, 2010, Z. 14553), VII–XXXIII.
Lajtha László szimfóniáiról. (Interjú Berlász Melindával, Jancsovics Antal és Sugár Miklóssal) in: Két világ közt. Beszélgetések Lajtha Lászlóról. = Az interjúkat készítette és közreadta: Solymosi Tari Emőke. Budapest, Hagyományok Háza, 2010. p. 293–302.
Lajtha László zenekari műveiről. (Interjú Berlász Melindával és Jancsovics Antallal) in: Két világ közt. Beszélgetések Lajtha Lászlóról. = Az interjúkat készítette és közreadta: Solymosi Tari Emőke. Budapest, Hagyományok Háza, 2010. p. 303–309.
Monográfia az ugróstáncok dallamairól. Paksa: Katalin: Az ugrós táncok zenéje. Népzenetörténeti áttekintés. (rec.) Magyar Zene 2010/XXXXVIII/4 p. 504–507.
A Járdányi Pál tiszteletére rendezett emlékhangverseny... Parlando 2010/LII/3 p. 60–62.
Memoárkötet Lajtha Lászlóról. Solymosi Tari Emőke: Két világ közt. Beszélgetések Lajtha Lászlóról. (rec.), (Budapest: Hagyományok Háza 2010,) Magyar Zene 2011/ XLIX/2. p. 232–238.
Én és a zene. Lajtha László utolsó vallomásai önmagáról, kompozícióiról (1960–1962). Erdélyi Zsuzsanna: A kockás füzet. Úttalan utakon Lajtha Lászlóval. (rec.) (Budapest: Hagyományok Háza 2011.), Magyar Zene 2011/XLIX/2 p. 239–244.
Harmincöt éves a Bárdos Lajos Zenei Hetek Kórusfesztivál (1977–2011). Kempelen Tündével, a Bárdos Lajos Zenei Hetek alapító karnagyával és művészeti vezetőjével beszélget Berlász Melinda. Parlando 2011/6 p. 46–51. 
Domokos Pál Péter és Veress Sándor utolsó találkozása. Veress Sándor köszöntője, Bern, 1983. november 30. In: Tükröződések. Ünnepi tanulmánykötet Domokos Mária népzenekutató-zenetörténész tiszteletére. Szalay Olga (szerk.) Budapest, L' Harmattan, 2012. p. 337–353.
Szerzői és előadóművészi összetalálkozások Veress Sándor és Végh Sándor pályaútján (1935–1962). in: Részletek az egészhez. Tanulmányok a 19. és 20. század zenéjétől. Emlékkönyv a 80 éves Bónis Ferenc tiszteletére. Ittzés Mihály (szerk.), (Budapest, Argumentum Kiadó, 2012. p. 423–439.
Mit ígér Lajtha László Összegyűjtött írásainak második kötete. Internetes megjelenés: http://zti.hu/files/mza/docs/Lajtha50/Lajtha50_BerlaszMelinda_Mit_iger.pdf
Veress Sándor Radó Ági zongoraművészhez intézett levelei (1967–1973). Közr. és szerk:  Magyar Zene 2013/VI/2  Documenta 154–207.
A „Variations on a theme of Zoltán Kodály" és a Kodály Foundation keletkezéstörténete. In: Élet és Mű. Emlékkönyv Eősze László tiszteletére. Ittzés Mihály (szerk.), (Budapest, EMB, 2013. p. 99–142.
Csütörtöki beszélgetések Ujfalussy Józseffel. Pályakép kortársakkal. In: Tanulmánykötet Ujfalussy József tiszteletére. Berlász Melinda és Grabócz Márta (szerk.), Budapest, l'Harmattan kiadó, 2013. p. 65–136.
Tanítványom, barátom – Ligeti György. Veress Sándor és Ligeti György megújuló kapcsolata Ligeti emigrációjának első éveiben (1956–1958). In: Pontosan, szépen. Almási István 80. születésnapjára. Salat–Zakariás Erzsébet (szerk.), Kolozsvár, Mega Könyvkiadó 2014. p. 66–78.

Gárdonyi Zoltán zenetudományi munkásságának bibliográfiája.In: Szabó Balázs (szerk.) Nemzedékről nemzedékre Tanulmányok, visszaemlékezések Gárdonyi Zoltán születésének 110. évfordulója és Gárdonyi Zsolt 70. születésnapja tiszteletére. Budapest: A Magyarországi Református Egyház Kálvin János kiadója, 2016. 19–30p. ISBN 978 963 558 347 8
A Zenetudományi Intézet 20. századi magyar zenetörténeti gyűjteményének kutatástörténeti szerepe az első húsz éves periódusban (1966–1986).In: Kiss G (szerk.) Zenetudományi dolgozatok 2013–2014. MTA BTK Zenetudományi Intézet, Budapest, 2016. p. 452–473 ISSN 0139-0732
Gárdonyi Zoltán és Gárdonyi Zsolt laudációja." Magyar Örökség-díjazott reformátusok.  In: Confessio, 2016/3. p. 72–73. , 2/ Parlando 2016. 4. sz.
A távolság még jobban összehozott minket. Dohnányi Ernő és Dániel Ernő szellemi közössége az emigrációban, levelezésük tükrében (1948–1856). In: Kusz Veronika, Ránki András (szerk.) Dohnányi tanulmányok 2017,Budapest MTA BTK ZTI, 2017.  p. 109–152 ISSN: 2560-1202
Kodály Zoltán diadalútja a californiai Santa Barbarában. Magyar Művészet V. évf. (2017) 3. In. Kulin Ferenc (szerk.) Magyar Művészet V. (2017) évf.. 3. sz. p. 115–122.
Beszélgetés Balassa Sándorral Földindulás című operájáról. In: Magyar Művészet, V. évf. 1. szám (2017)
Berlász Melinda: Hazatérőben. Veress Sándor emlékkiállítás az MTA Zenetörténeti Múzeumában. Magyar Szemle, új folyam XXVII. 7–8. szám (2018. július–augusztus), p. 20–28.
Berlász Melinda: Veress Sándor a magyar népzenekutatás európai „nagykövete". Ethnographia (Viga Gyula szerk.), 129/2018/4. p. 728–744.

Tanulmányok, cikkek, kritikák tanulmánykötetekben, folyóiratokban idegen nyelven
Csongor und Tünde. Tanzspiel von Leo Weiner. Horst Seeger (hrg.)): Oper heute. Ein Almanach der Musikbühne. Berlin, Henschelverlag, 1978. p. 247–258.
Contribution hongroise à l'organisation internationale des investigations de la musique folklorique. Écrits de László Lajtha, 1934, 1939. Studia Musicologica  1980/22. p. 427–458.
Zoltán Kodály as President of the Arts Council of Hungary (1945–1950). Bulletin of the International Kodály Society, Centenary Issue, (Budapest: Editio Musica 1982/2.) László Eősze and László Vikár (editors) 38–41.
Werkverzeichnis von Sándor Veress. Schweizerische Musikzeitung 122/4 (1982) Jürg Stenzl (ed.) 275–276.
Sándor Veress-Bibliographie. Schweizerische Musikzeitung 122/4 (1982)  276–277
Sándor Veress: Publikationen.  Schweizerische Musikzeitung 122/4 (1982) 276–277.
Über die Erneuerung der Instrumentalpädagogik in Ungarn 1932–1947. Schweizerische Musikzeitung 122/4 (1982) 266–274.
László Lajtha and T. S. Eliot. New Hungarian Quarterly 1992/3. p. 163–170.
Die Moldauer Sammlung von Sándor Veress und ihre Notationsweise in synoptischen Tafeln. In: Perspektíven der Musikethnologie. Bruno B. Reuer–L. Tari (hrsg): (München: 1994.) p. 118–126.
Ad Trio d'archi. Ein Dokument zum harmonischen Denken von Sándor Veress. Mitteilungen der Paul Sacher Stiftung. no 7. (Basel: Paul Sacher Stiftung 1994.) p. 30–34.
Wesen und Bedeutung des Kammermusikunterrichts von Leó Weiner / The Nature and Significance of Leó Weiners Chamber Music Teaching. In: Von Budapest nach Bloomington. Janos Starker und die ungarische Cello-Tradition / From Budapest to Bloomington. Janos Starker and the Hungarian Cello Tradition. Péter Halász (ed.) Kronberg: Kronberg Academy Verlag, 1999. 29–40/175–185.
Dohnányi Yearbook 2003. (rec.) in: Studia Musicologica  46/3–4. p. 471–474.
Sándor Veress's Image of Kodály: a Bilateral, Authentic Testimony. The historical role in the Kodály-literature of  Veress's writings and lectures on Kodály. Studia Musicologica 46/34, 2005, p. 295–324.
The Correspondence of Zoltán Kodály and Sándor Veress (1930–1967). In: Sándor Veress. Komponist–Lehrer–Forscher. Doris Lanz, Anselm Gerhard (herausg.) Schweizer Beiträge zur Musikforschung, Bd. 11. Kassel, Bärenreiter Verlag, 2008. p. 223–240.
Sándor Veress: String Quartets (Nos 1., 2.), String Trio. Ensembles Des Equilibres (Agnes Pyka, Cécile Gouiran, Magali Demesse, Yannick Callier) kísérőtanulmány, Hungaroton Records HCD:32691 Ltd., 2011.
Zoltán Kodály's  Journey of Triumph in Santa Barbara, California. Hungarian Review (Gyula Kodolányi ed.), Vol. IX, No. 2 . (March 2018) 89–102.
Zoltán Kodály's Visit to Santa Barbara and the Premieres of Psalmus Hungaricus and the Symphony in Amerika. Studia Musicologica, Tibor Tallián (ed.)Volume 58, No. 1, (March 2017) 89–117.
„I love Helvetia so deeply that I cannot forget Kolozsvár". Commemorating the 25th Anniversary of Death of Sándor Veress. Hungarian Review (Gyula Kodolányi ed.),Vol. IX. No. 5. (September 2018) 108–122.

Idegen nyelvű lexikonokban megjelent szócikkek, címeik szerint:
Maróthy, János. In: MGG online lexikon – 2016. november
Lajtha, László. In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians kiadás,  vol. 10. Macmillan 1980. (John S. Weissmann/Melinda Berlász)
Lajtha, László. In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, 2. kiadás, 2003, vol. 14. 134–137. l. (John S. Weissmann/ Melinda Berlász)
Lajtha, László. In: Die Musik in Geschichte und Gegenwart. (MGG) Allgemeine Enzyklopädie der Musik. Bärenreiter Verlag, Zweite, neubearbeitete Ausgabe (2003) 1030–1031. (Melinda Berlász)
Lajtha, László. In: Komponisten der Gegenwart (KDG). Edition Text und Musik, é. n. Band III. l. n. (Melinda Berlász)
Hungary I. Art Music 4. From 1900. In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol 11. (Ed. Sadie S.) London: Macmillan, 2001, pp 853–854.
Balassa, Sándor. In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol 2. (Ed. Sadie S.) London: Macmillan, pp. 525–526
Bárdos, Lajos. In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol 2. (Ed. Sadie S.) London: Macmillan, 2001, pp. 721–722
Decsényi, János. In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol 7. (Ed. Sadie S.) London: Macmillan, 2001. pp. 127
Dubrovay, László In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol 7. (Ed. Sadie S.) London: Macmillan, 2001, pp. 633–634
Hollós, Máté In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol. 11. (Ed. Sadie S.) London: Macmillan, 2001, pp. 632
Járdányi, Pál In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol. 12. (Ed. Sadie S.) London: Macmillan, 2001, pp. 894
Károlyi, Pál In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol. 13. (Ed. Sadie S.) London: Macmillan, 2001, 385–386
Kocsár, Miklós  In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol. 13. (Ed. Sadie S.) London: Macmillan, 2001, pp. 714
Patachich, Iván In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol. 19. (Ed. Sadie S.) London: Macmillan, 2001, pp. 228–229
Poldini, Ede In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol. 20. (Ed. Sadie S.) London: Macmillan, 2001, pp. 27–28
Rezső Sugár. In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol. 24. (Ed. Sadie S.) London: Macmillan, 2001, pp. 663
Vass, Lajos. In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol. 26. (Ed. Sadie S.) London: Macmillan, 2001, pp. 337–338.
Sándor Veress. In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol. 26. (Ed. Sadie S.) London, Macmillan, 2001, pp. 473–475
Weiner, Leó In: The New Grove Dictionary of Music and Musicians, Vol. 27. (Ed. Sadie S.) London: Macmillan, 2001.
Tóth, Margit In: Musik in Geschichte und Gegenwart (MGG) Allgemeine Enzyklopädie der Musik. Bärenreiter Verlag, Zweite, neubearbeitete Ausgabe (2003)
Viski, János. In: Musik in Geschichte und Gegenwart.(MGG) Allgemeine Enzyklopädie der Musik. Bärenreiter Verlag, Zweite, neubearbeitete Ausgabe (2003)
Leó Weiner. In: Musik in Geschichte in Gegenwart (MGG) Allgemeine Enzyklopädie der Musik. Bärenreiter Verlag, Zweite, neubearbeitete Ausgabe (2003)
Magyar zeneszerzők szócikkei a Kammermusik lexikonban, Berlin,1990.
Balassa, Sándor. in: Kammermusiklexikon, I., Ingeborg Allihn (szerk.) Berlin: 1990.
Bozay Attila. in: Kammermusiklexikon, I., Ingeborg Allihn (szerk.) Berlin: 1990.
Durkó, Zsolt. in: Kammermusiklexikon, I., Ingeborg Allihn (szerk.) Berlin: 1990.
Kurtág, György. in: Kammermusiklexikon, II., Ingeborg Allihn (szerk.) Berlin: 1990.
Lajtha, László. in: Kammermusiklexikon, II., Ingeborg Allihn (szerk.) Berlin: 1990.
Láng, István. in: Kammermusiklexikon, II., Ingeborg Allihn (szerk.) Berlin: 1990.
Veress, Sándor. in: Kammermusiklexikon, III., Ingeborg Allihn (szerk.) Berlin: 1990.
Weiner, Leó. in: Kammermusiklexikon, III., Ingeborg Allihn (szerk.) Berlin: 1990.
Lajtha, László. in: Komponisten der Gegenwart. H. Heister, W. Sparrer (hrsg.) München: Edition Text und Kritik. 1992–1993.

Lexikális jellegű szócikkek magyar nyelvű emlékkönyvekben, lexikonokban (válogatás):
Veress Sándor. Szócikk a Brockhaus–Riemenn Zenei Lexikon III. kötete számára. Budapest, Editio Musica, 1985. p. 597–598.
Balassa Sándor. Pályakép,, műjegyzék. Szócikk A Magyar Művészeti Akadémia Kincsestára  Névjegy c. kiadványában. Életrajzok, dokumentumok, 1992–1994. Budapest, 1994. p. 12–13.
Zeneakadémiai tanárok szócikkei a Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia c. emlékkönyvben Budapest: LFZE, 2000.
Balassa Sándor. in: Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia. Gádor Ágnes és Szirányi Gábor (szerk.) Budapest, LFZE 2000. p. 50–51.
Bozay Attila. in: Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia. Gádor Ágnes és Szirányi Gábor (szerk.) Budapest, LFZE 2000. p. 64–65.
Dániel Ernő. in: Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia. Gádor Ágnes és Szirányi Gábor (szerk.) Budapest, LFZE 2000. p. 72–73.
Járdányi Pál. in: Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia. Gádor Ágnes és Szirányi Gábor (szerk.) Budapest, LFZE 2000. p. 140–141.
Lajtha László. in: Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia. Gádor Ágnes és Szirányi Gábor (szerk.) Budapest, LFZE 2000. p. 174–175.
Nyíregyházi Ervin. in: Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia. Gádor Ágnes és Szirányi Gábor (szerk.) Budapest, LFZE 2000. p. 206–207.
Pártos Ödön. in: Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia. Gádor Ágnes és Szirányi Gábor (szerk.) Budapest, LFZE 2000. p. 218–219.
Veress Sándor. in: Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia. Gádor Ágnes és Szirányi Gábor (szerk.) Budapest, LFZE 2000. p. 322–323.
Weiner Leó. in: Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia. Gádor Ágnes és Szirányi Gábor (szerk.) Budapest, LFZE 2000. p. 330–331.

 

Szekunder bibliográfia (válogatott)
Bakó Endre: Két zenei könyv. Veress Sándor. Tanulmányok. In.: Alföld, 1983. 34. évf. 5. p. 95–96.
Bereczky János: Berlász Melinda–Demény János–Terényi Ede: Veress Sándor. Tanulmányok. Berlász Melinda (szerk.) Budapest: Zeneműkiadó 1982. 180. In.: Hungarológiai Értesítő 1984. 3–4. p. 196–197.
Breuer János: Zenetudományi dolgozatok 1978 (szerk. : Berlász Melinda, Domokos Mária) In.: Magyar zene, 1979. 4. sz. p. 433-435.
Demény János: Egy "népzenekutató" emlékezete, és ami ennél sokkalta több... : Berlász Melinda: Lajtha László : A múlt magyar tudósai : [könyvismertetés] In.: Forrás, 1985. 17. évf. 7. sz. p. 89–90.
Faragó József:   Veress Sándor: Moldvai gyűjtés. in: Magyar Népköltési Gyűjtemény új folyama XVI. Berlász Melinda–Szalay Olga (közr. és szerk.) Budapest: Múzsák 1989. 421.    Honismeret, 2002/30/5
Farkas Zoltán: Harminckét változat egy classicus témára : Berlász Melinda-Grabócz Márta (szerk.): Tanulmánykötet Ujfalussy József emlékére. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2013    In.: Magyar Zene 2016. 54. évf. 1. sz. p. 93–101.
Fehér Anikó: „...Amit a tanár úr csinál, az a legszebb!"
Járdányi Pál halálának 50. évfordulójára . In.: https://folkradio.hu/hir/6935
Ittzés Mihály: Hiánypótló kották. Veress Sándor: Kórusmûvek I–II. Közreadja: Berlász Melinda. Budapest: Editio Musica, 2007, 2010 In.: Magyar zene, 2011. 49. évf. 1. sz. p. 124–128.
Ittzés Mihály: Kodály Zoltán és tanítványai. Könyv egy korszakos jelentőségű 20. századi zenei-szellemi műhelykisugárzásáról. In.: Muzsika, 2008/ július
Körber Tivadar: Járdányi Pál összegyűjtött írásai. In.: Parlando, 2001. 6. sz. p. 49–50.
László Ferenc: Az első könyv Lajtha Lászlóról - Berlász Melinda: Lajtha László In.: Muzsika, 1985. 28. évf. 7. sz. p. 40–42.
László Ferenc: Berlász Melinda–Demény János–Terényi Ede: Veress Sándor. Tanulmányok. Berlász Melinda (szerk.) Budapest: Zeneműkiadó 1982. 180. In.: Utunk, 1983. 19. évf. 2.   
Soltész Elekné: Berlász Melinda - Demény János - Terényi Ede: Veress Sándor In.: Parlando : zenepedagógiai folyóirat, 1983. 25. évf. 6–7. sz. p. 53–54.
Tari Lujza: Moldvai gyűjtés. Gyűjtötte Veress Sándor. Szerkesztették Berlász Melinda és Szalay Olga. Magyar Népköltési Gyűjtemény XVI. A Magyar Néprajzi Társaság megbízásából szerkeszti Voigt Vilmos. Budapest, 1989. 421 p. Magyar Néprajzi Társaság, Múzsák Kiadó. In: Ethnographia, 1993. 104. évf. 2. sz. p. 624–626.
Vikár László: Veress Sándor: Moldvai gyűjtés. in: Magyar Népköltési Gyűjtemény új folyama XVI. Berlász Melinda–Szalay Olga (közr. és szerk.) Budapest: Múzsák 1989. 421. In.: Muzsika 1990/ 7. sz.