Életrajz
Életrajzi adatok
Miskolc, 1928. április 3.
Tanulmányok:
1947–1951: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kar
1953: Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskola; mesterei: Bardon Alfréd, id. Janáky István, Weichinger Károly
Munkahelyek
1951–: Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara, Szabadkézi Rajzi Tanszék, meghívott előadó és gyakorlatvezető
1951–1955: Mezőgazdasági Tervező Iroda (MEZŐTERV), tervezőépítész
1955–1963: Ipari Épülettervező Vállalat (IPARTERV), osztályvezető
1963–1965: Sheppard Robson and Partners, London; építész
1965–1990: Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet (TTI) és Építészeti Technikai Intézet, főosztályvezető
1984–: a Budapesti Műszaki Egyetem angol nyelvi tagozatának címzetes egyetemi tanára
1990–: a Callmeyer és Tsa. építésziroda tulajdonos igazgatója
Művészeti szervezeti tagságok
1951: a Magyar Építőművészek Szövetsége alapító tagja
1983: az Amerikai Építészek Intézetének örökös tiszteletbeli tagja
1986-1990: a Magyar Építészek Szövetsége alelnöke, az Alkotó Tanács elnöke
1989-től: az Európai Nemzeti Mérnökszövetségek Egyesülete (FEANI) "Eurodiploma" minősítőbizottság tagja
1992–: Házat-Hazát Alapítvány kuratóriumának elnöke
1993–: Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja
1994–: a Budapesti Műszaki Egyetem DLA doktori bizottság tagja
1997–: a Magyar Építész Kamara egyik alapító tagja
1997–1999: a Magyar Építész Kamara első elnöke
2008–: a Történelmi Vitézi Rend tagja
1989–: a Magyar Szépmíves Társaság tagja
2001–: a Mi Otthonunk periodikus képes lap szerkesztőbizottságának elnöke
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
„Ha nem akarsz rongyos ingben-gatyában járni, akkor inkább az építészetet válaszd, mert úgy még mindig tudsz bőségesen festeni!" – javasolta egykori rajztanára, Meilinger Dezső Miskolcon, a Királyi Katolikus Fráter György Gimnázium növendékének, aki kedvvel rajzolt-festett – mikor pályaválasztás előtt állt.
Dán-német származású édesapja pedig, aki a magyar királyi hadsereg egykori ezredese volt, ám a trianoni döntést következtében ungvári szolgálati helyéről Miskolcra költözött, ott alapított családot: akvarellkészlettel ajándékozta meg, s biztatta: „akár Munkácsy Mihály is lehet belőled". Az édesanya meg gyakran görög-katolikus templomokba látogatott vele, ahol az ikonok, az orosz ikonfestők alkotásai sok rácsodálkozásra, bámulatra nyitottak pillanatot.
Végtére is a tanácsot megfogadta: építész lett, a Budapesti Műszaki Egyetemen 1951-ben építészmérnöki oklevelet szerzett. A Mezőterv, az Iparterv, Sheppard Robson londoni építészirodája, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet – egy-egy fontos, elmaradhatatlan etapja, helyszíne, építőköve életművének, építőművésszé formálódásának. Az egyes pályaszakaszokat, munkaköröket nem csupán a megvalósult építmények szegélyezik, de élethosszan tartó barátságok létrejötte és persze küzdelmek az építészet ügyéért, a kamaráért, egy-egy elbontásra szánt, noha értéket képviselő épületért, amely új funkciókkal felruházva megőrizhető. S közben mennyi valósággá lett építész-idea: családi házak és nyaralók, lakótelepek és ipari objektumok, emlékművek s nem utolsó sorban: az utódoknak az épülés lehetőségét szolgáló iskolák nagy száma.
Kétszeresen 28-as, mint önéletrajzi, a Kétszer huszonnyolc=56 című kötetében írja: mert 1928-ban látott napvilágot, és mert Miskolcon született. Szülővárosa, Miskolc pedig „igazi 28-as város volt", hiszen a kalauz csak ott, a miskolci Tiszai pályaudvaron kiáltotta el magát a Budapest-Kassai gyorsvonatról leszállva, hogy jelezze a mozdonyfrissítés időtartamát: „Miskolc huszonnyolc."
E két azonos szám, és különösen összegük bőven adhatott okot a számmisztikára. Ugyanis élete talán legfontosabb, de mindenképpen meghatározó történelmi eseményét éppen 1956-ban élte át, a sortűz véres csütörtökén, a Földművelési Minisztérium árkádjai alatt, ahol személyesen maga is a magyar szabadság kivívásáért küzdők közt találta magát. Újjászületésének helye és időpontja ez. (Ámbár, már akár korábban is: hogy 1945 májusában nem nyelte el őt is a ligetfalui tömegsír, miként kilencven tragikus sorsú társát – a helyzetfelismerés és gyors döntés mellett mi másnak volna betudható, mint isteni kegyelemnek.) Fed típusú fényképezőgépével 1956 októberének végén a forradalom sok helyszínét örökítette meg színes diafelvételeken, s utóbb, elsők közt állított emlékművet 1956 emlékezetének, a rendkívüli történelmi pillanat áldozatainak Budapesten, a falba fúródó golyók formájában, később Telkiben, Budajenőn, Sajógalgócon.
A párhuzamosan futó utak Callmeyer Ferenc életében mégis összetartanak, találkoznak, miként 28-as számai. Hiszen az építőművészet mellett a festészetről sem mondott le. A gyermekként hóból honvédet mintázó alkotópalánta utóbb tájképeket, ikonokat festett. Temperával készült alkotásain a Kárpát-haza parasztházait jelenítette meg, többnyire a Balaton-felvidékről, Telkiből, de embereket, önarcképet, még cicát is festett. És leginkább persze ikonokat, az orosz ikonfestők nagyszerű képeit hozta létre ismét reprodukciók formájában, talán éppen lelkigyakorlatként.
Kiemelkedő, több évtizedet átívelő és szerteágazó építészeti tevékenysége olyan példa, amelyre méltán tekinthet, és tekint is vissza az építészek utódnemzedéke.
1946-tól napjainkig személyes hangvételű naplót vezet, az általa megélt idők eseményeit, benyomásait rögzíti. Hogy emlékezzen, és emlékeztessen: mindig az éppen jelenben bolyongva, de múltat idézve, a jövő útjait kutatva. Callmeyer Ferenc, az építész, az alkotóművész, aki úgy véli, hogy az anyanyelv mellett az építészet hasonlóképpen hordozója a nemzeti kultúrának, amely érzékenyen reflektál korára, s annak változásaira.
[Az életrajzot összeállította: Balázs Sándor]
Munkásság
Munkásság
A mintegy hét szakmai évtizedre visszatekintő, kiemelkedő és szerteágazó pályafutása során köz- és magánépületeket, templomokat és iskolákat, ipari épületeket és nyaralókat egyaránt tervezett, városrendezési feladatokkal foglalkozott, s mellettük, nem kevésbé koncentrált figyelemmel: emlékműveket, képzőművészeti életművet hívott életre.; Tovább...
Munkásság
Balázs Sándor: Callmeyer Ferenc építészete
Az építészet kötőanyaga
„A rossz épületet könnyű leírni és megfogalmazni. A jó épületet nagyon nehéz. Odaállok, szeretem – és nem fogom tudni elmesélni, hogy miért."(Callmeyer Ferenc)
Házai olyan egyszerű építmények, amelyek nem mondanak többet annál, mint amennyi szükséges, de azt hibátlanul mondják – jelzi Zöldi Anna egyik, Callmeyer Ferenc építőművészetét bemutató cikkében.
Fiatal építészként tevékenységét, s az akörüli gondolatokat a legjobb alapokra fektette, amikor egykori professzora, Weichinger Károly intelmeit követte, tekintette iránytűnek, miszerint tisztességgel eleget tenni az építészet vitruviusi kritériumainak: a funkció, a szerkezet és esztétika egységében építeni és szolgálni a mindenkori megrendelőt a 20. század kultúrájának jegyében. Az építészetet ennek keretében, mindig is ebben az értelemben tekintette szolgálatnak, s házai, építményei ennek tanúságtevői.
Nem csupán építményeket, épületeket hívott életre, vagy éppen, mint oly gyakran, adott régi épületeknek új, korszerűbb megjelenést – ettől sokkal komplexebb szemlélet húzódik meg építőművészeti tevékenysége hátterében. A különféle tervek és megvalósításuk a kisebb-nagyobb közösségek terei, a közösségi létezés szolgálatában állnak, így társadalmi szerepet hordoznak.
A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának elvégzését követően rögtön vissza is tért annak falai közé tanársegédként, noha nem minden akadályoztatás nélkül. Ugyanis a dékáni hivatal származását kifogásolta, úgy vélték, a magyar királyi hadsereg egykori ezredesének fia megronthatja a fiatalságot. A tanári kar többsége azonban fel- és elismerte kiváló képességeit, s a rosszindulatú feltételezéseket visszautasította.
Eleinte a Budapesti Műszaki Egyetem külsős, majd rendes tanársegédje lett. Ám oktató évei java akkor következett el, miután már megjárta Angliát, jól megtanult angolul, s a Műegyetem angol nyelvű igazgatósága előadónak hívta meg: külföldi hallgatók számára a közösségi épületek tervezését tanította három évtizeden át.
Oktatóként és később műteremvezetőként egyaránt sok fiatal dolgozott keze alatt, s egyként hasonló gyakorlatot követett. Az épülettervek megszületését rajzos beszélgetések előzték meg, amelyek során Callmeyer Ferenc csupán felvázolta, hogy miképpen képzeli el egy-egy épület jellegét. Munkakapcsolatai ezen alapultak: éppen csak a gondolatot sugározta, és a skiccek, azok továbbgondolása nyomán már tudhatták munkatársai, hogy az adott helyzetben mit kell tenniük, hogy az épület életre keljen. Építészeti tevékenysége mellett oktatói munkálkodása is megerősítette hazai és nemzetközi ismertségét, ezért világszerte csak így emlegetik: CF tanár úr.
A mintegy hét szakmai évtizedre visszatekintő, kiemelkedő és szerteágazó pályafutása során köz- és magánépületeket, templomokat és iskolákat, ipari épületeket és nyaralókat egyaránt tervezett, városrendezési feladatokkal foglalkozott, s mellettük, nem kevésbé koncentrált figyelemmel: emlékműveket, képzőművészeti életművet hívott életre.
És még tovább, az életmű ettől jóval tágasabb, hiszen pályája során folyamatosan publikált, több éven át a Mi otthonunk képes havilap szerkesztőbizottságának elnöke volt, de barátja, Papp László építész révén gyakori esszészerzője az Amerikai Magyar Szónak is; oktatói tevékenységet folytatott, közéleti szerepet vállalt szakmája szervezeti- és etikai kereteinek kialakításában a Magyar Építészkamara, vagy éppen a Házat-Hazát Alapítvány élén.
Építőművészeti gondolkodásának formálódásában meghatározó szerepet játszott, hogy az ötvenes évek elején az Országos Műemlékvédelmi Hivatal megbízásából barátjával, a szintén építésznövendék Papp Lászlóval a nyári szabadság ideje alatt a Balaton-felvidék pusztuló népi műemlékeit látogatták sorra. A népi építészet, amely visszaköszön tervezőmunkáiban, illetve a tájegység iránti elköteleződése innen eredeztethető. Tudatlan, vagy éppen nagyon is tudatosan: Le Corbusier nyomdokain jártak barátjával. Le Corbusier Magyarországon az Alföldet járta be, hogy tanulmányozza a magyar parasztházak originális egyszerűségét és szépségét, ők a Balaton-felvidéket.
Ekkortájt fogalmazódik meg építészeti-szemléleti ideálja, amely a későbbiekben építészeti terveiben ölt testet, legkorábban talán a Poharazóban: az építészet az alázat egy megjelenési formája, így fogékony az emberi problémákra. Tapasztalatai olyan építőművészet gyakorlására vezetik, amely egyszerű, mentes a komplikált megoldásoktól, „amelyben nem merül fel kérdésként, hogy mi miért van, mert az épület minden egyes része valamiért van."
Poharazó, Tátika
Nem meglepő, hogy napjainkban Callmeyer Ferenc építész neve elsősorban a Balaton környezetébe tervezett és megépült házairól ismert. Számos, mára ikonikussá vált épület kötődik személyéhez, mint például Badacsony két jellegzetes épülete az ötvenes évek végéről: a Poharazó, amely elgondolásában messze megelőzte korát, és a Tátika Étterem. Callmeyer Ferenc egyedi hangvételű építészete a badacsonyi Poharazóval vesz kezdetet, amely a népi építészet körében tett megfigyeléseinek összegzője, hiszen a parasztember józan egyszerűségét és arányérzékét követi. Legkedvesebb munkájának, építészeti ideáljának mindmáig a badacsonyi Poharazót tekinti, mivel ezen épületére évtizedek múltán is örömmel tud tekinteni. Anélkül, hogy műemléki védelem alá helyezték volna, a Poharazót tulajdonosa eredeti állapotában tartotta meg, éppen úgy, ahogyan Callmeyer Ferenc megtervezte. Vonzereje nem csupán az ott iható borban van, de az épület is odacsalogatja az embereket.
A Balatoni Fejlesztési Program keretében jött létre az az épület, amely nem csupán anyaghasználatával, a Magyarországon vontatottan elterjedő nyersbeton alkalmazásával, de „szobrászi igényességgel megformált" jellege folytán is figyelmet és elismerést váltott ki. Callmeyer Ferenc egyik korai alkotása, a Tátika Étterem Badacsonyban ( 1958-1962) Magyarország egyik legfiatalabb műemléke. Az építész öntudata nyilatkozott meg e munkában, miszerint maga is képes olyan épületet létrehozni, amelyre utóbb mint műemlékre tekinthet az utókor.
Templomok
Templomot tervezni mindig is szándékában állt Callmeyer Ferencnek. Olyan szakrális tér létrehozásában gondolkodott, amelyben az ember magára és arra a kapcsolatra is rátalálhat, amely Istennel és a szentekkel összeköti létezését.
Építőművészeti pályafutása során több templom terveit is elkészítette, ám ezek többsége nem valósulhatott meg a szükséges anyagi háttér hiányában. Két templomépülete viszont igen: a Lakitelken álló Szent István ökumenikus kápolna, valamint a budapesti Rókus kápolna.
„Úgy éreztem, olyan szent helyet illenék terveznem, melyben éppen az egyszerűség emeli ki a szent cselekményt, s befelé fordulásával a hívő lélek magára tud találni. Magunkra találni pedig csak olyan térben lehetséges, ahol csend, fegyelem és világosság van. Templomot csak ennek tudatában lehet tervezni." - említi Callmeyer Ferenc.
E követelmények jegyében, ennek szellemében fogalmazódott meg a lakiteleki Szent István magánkápolna elgondolása, e kicsiny vályogkatedrális, egyik legkedvesebb építőművészeti alkotása. Megbízójával, Lezsák Sándorral akkortájt már jó barátságot tartott fenn. Döntő szempontként merült fel, hogy a templomocska terve illeszkedjék környezetébe, tehát olyan anyagokból épüljön fel, amelyek abban a térségben jelen vannak. Ennek megfelelően az építőanyag vályogból készült, betonerősítéssel. Formavilága a romanikából kölcsönzött, arányai is azt követik.
További elvárásként jelent meg, hogy az épület képviselje, kifejezze azt a hitet, hogy amikor a magyarok ősei letelepedtek e területen, a Kárpát-hazában, s megteremtették a Szent István-i országot, felvették a kereszténységet – azt saját ízlésük szerint voltak képesek formálni.
Callmeyer Ferenc helyesen mérte fel, hogy minden olyan épület esetében, ahol tömegek jelennek meg – s a templomépület kiváltképpen ilyen – az építész feladata megteremteni azt a hangulatot, amely össze tudja kapcsolni az embereket, hogy eggyé váljanak, hogy az emberiesség érzését váltsák ki egymásból. Olyan teret hozott létre, amely segíti annak felismerését, hogy az egymás mellett ülő emberek testvérek, mind a Jóisten teremtményei. A Szent István kápolna épületét éppen annak hátteréül teremtette meg, hogy az oda betérőben a jóérzés, az egymásrautaltág érzése fejlődhessen ki.
Amikor az 1956-ban a szovjet hadsereg által rommá lőtt Rókus kápolnát utóbb el akarták bontani, Callmeyer Ferenc a helybéli plébánossal megmentésére szövetkezett. Sikerrel jártak, a helyreállítási munkálatok támogatást nyertek. Ám kérdésként merült fel, hogy a kápolnaépület rekonstrukciója történeti korába ágyazva, autentikusan jelenjen-e meg ismét. Callmeyer Ferenc a helyreállítást úgy kísérelte meg, hogy a visszaállítás kora leolvasható maradjon, a Rókus kápolnában ne a barokk épületet lássuk meg, hanem annak továbbfejlesztését. Ezen helyreállítási koncepcióban ismét az építőművész öntudata nyilatkozott meg: miért kellene helyreállítani egy már letűnt kor, egy kétszáz évvel korábbi időszak építészetét, ha a kortárs is tervezhet olyan épületet, amelyre utóbb műemlékként tekinthetnek majd.
E szempont érvényesítését segítette, hogy a Rókus kápolnát gyorsan kellett helyreállítani, így Callmeyer Ferenc kevéssé használt barokk alkatrészeket, mi több a későbbi kialakítású, ám kevéssé sikerült bejáratot is modernizálta. E bejárat érdekessége, hogy egy félköríves lépcső vezet le hozzá, mivel a kápolna padlózata mélyebben helyezkedik el, s a lépcső peremén egy kővederbe, virágtartóba vésett évszám jelzi a helyreállítás időpontját.
„A használat az egyetlen, mely műemlékeinket át tudja menteni a jövő számára."
Számos esetben, így például a biatorbágyi Szily-Fáy kastély vagy a badacsonyi magtár esetében is: az elhasználódott, felszámolásra ítélt építmények elbontása helyett inkább az épületek átalakításának, felújításának terveit javasolta és készítette el Callmeyer Ferenc. Ennek feltétele és ára persze mindig az volt, hogy képesek legyenek a kor igényeihez mért funkciót ellátni. Rumi Imre, Biatorbágy főépítésze említi: „Akár egy bontási terv átértékelésével is lehet maradandót alkotni", miként ez Callmeyer Ferencnek gyakorlatává vált.
Hasonló feladatra vállalkozott építésztársával, Tóth Kálmánnal Badacsonyban is. A 19. század elején a tihanyi apátság magtáraként létrehozott műemléképület csak úgy menekülhetett meg, hogy új feladatok ellátására válik alkalmassá. Az 1963-as átalakítás során mozi és kultúrház kialakítására került sor, így részben eredeti építészeti elgondolásában őrződhetett meg a háromszintes, nyeregtetős, vízszintes-függőleges tagolású homlokzattal.
Tendenciaszerű Callmeyer Ferenc építőművészetében az átalakítás idejének nyilvánvaló jelzése, tükröztetése az épületben, hogy a kontrasztok érzékeltetésére modern építészeti elgondolások beépítésével törekszik. A magtárépület belső, szintekre tagoló fafödémeit felszámolták, a teret vasbeton lemezzel osztották meg; az egykori magtár földszintjére üvegezett vasbeton doboz került, amelyben az előtér és a kiszolgáló apparátusok kaptak helyet. Az alsó szinten mozi üzemelt, míg az emeleti részben a kultúrház helyiségei sorakoztak fel: előadó- és szakköri termek, könyvtár és gépház.
Anglia
Az 1960-as évek eleje a korábbiakhoz képest kedvező lehetőséget biztosított arra, hogy a hazai építészek nyugati kapcsolatokat építsenek ki, megismerkedjenek a nyugati építészettel, technológiájával. Az erdélyi szász vidékről származó, akkortájt éppen Angliában tevékenykedő Goldfinger Ernő, valamint egykori egyetemi társa, Hübner Tibor építészek révén a Magyar Építőművészek Szövetségének sikerült létrehoznia egy angliai ösztöndíjat, amelynek keretében évente négy magyar építésznek nyílt alkalma angliai építészirodákban dolgoznia. Az „angliás" hazai építészek között Callmeyer Ferenc egy neves londoni építész, Richard Sheppard magánirodájába került, ahol az uxbridge-i Brunel Műszaki Egyetem új campusának tervezési munkáin többnyire részlettervezőként dolgozhatott, ám hamarosan a tervezőcsoport egyik vezetője lett: az egyetem könyvtárának, éttermének és a diákszövetség épületének terveit már építészként jegyezhette.
Két éves gyakorlata, munkamorálja a tulajdonosok tiszteletét és elismerését váltotta ki, így felajánlották számára, hogy továbbra is Londonban dolgozzon. Callmeyer Ferenc azonban felelősen úgy döntött, hogy nem kockáztatja az utána kiutazó gyakornokok lehetőségét, így hazatért.
Idehaza azzal kellett szembesülnie, hogy az Ipartervnél státusát megszüntették. A Típustervező Intézet létrehozója és igazgatója, Hegedűs Ernő révén került új munkahelyére, ahol rögtön egy rangos és érdekes, kihívást jelentő feladattal bízták meg: az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság székházának beépítési tervét kellett elkészítenie. A dolog pikantériája, hogy a Kossuth Lajos téren álló szecessziós épületkompozíciónak csak az egyik fele épült meg korábban, az üres telekre született meg az új épületterv, amelynek előterébe azonban éppen Rákosi egykori óvóhelye nyílott. Az épület kivitelezése már a tervek szerint elindult, amikor az államhatóság közbeszólt: nem hagyták jóvá, hogy egy volt horthysta ezredes fiának tervei alapján valósuljon meg az építkezés.
Lakótelepek
1966-ban ugyan első díjat nyert az a Tenke Tibor-Callmeyer Ferenc-Mester Árpád-Környe Tibor nevéhez köthető tervpályázat, amely zöldmezős beruházásként a káposztásmegyeri lakótelepet hívta volna életre, ám kivitelezése az anyagiak hiányában csak jóval később és más tervek alapján, 1983-ban kezdődött meg. A lakótelep koncepcióját, skiccét Tenke Tibor vetette egy szalvétapapírra a Típustervező Intézet ebédlőjében – mint oly sokszor: a terített asztal melletti gondolkodás volt a legfontosabb ötletek szülője –, Callmeyer Ferenc társaságában.
Tenke Tibor és Callmeyer Ferenc több hazai és külföldi pályázaton indult közösen, ezek közül a legjelentősebb megvalósult tervük az újpalotai lakótelep volt, amelynek munkálatai 1969-ben kezdődtek meg. A városépítés, amelynek korszerű, a korszakra jellemző építőanyaga a gépesített gyártás révén létrehozott panellel történt – tömeges méretekben nyitott lehetőséget a lakáskérdés megoldására, amely nyilvánvaló igényként mutatkozott.
Újpalota városrendezési tervének kidolgozásában Callmeyer Ferenc nagy lelkesedéssel vett részt. Ugyanis kedvére volt várost tervezni, látni, ahogyan az építészet egyszerűbb formái – mint például a számára az építészet alapesetének számító kutyaól – a város esetében óriási dimenziót öltenek, az épületek hajlékot nyújtanak az embereknek, amit meg tudnak szeretni, így végtére is a jó érzés kiváltója lehet. Valamiképpen ebből a szemléletből kerekedhetett volna ki, itt vehetett volna kezdetet Callmeyer Ferenc lakótelep-építészete.
Ezen a területen is olyan környezet megteremtésére törekedett, amit az ember szerethet, ahol az emberek nem zavarják egymást, ahol magára maradva is jól érezheti magát az ember. Még a sorházak esetében is olyan épületek, a természet által is megérintett, rendezett környezet megalkotásán fáradozott, amelyek lokálpatriótává tehetik az ott lakókat, miként ez inkább megtörténik a történeti városokban vagy a falakban.
Sajnos ezen szempontok érvényesítése, a szerény tapasztalatok ilyen irányú kiértékelése a korszak magyarországi építészetében rendre elmaradt. Páskomligetből Újpalota lett.
Iskolák: Via schola, „az iskolautca"
A II. világháború után nem volt választás: politikai nyomásra, háborús jóvátétel gyanánt a szovjet házgyári technológiát kellett átvennie Magyarországnak. Csak később, a 60-as években nyílt alkalom, hogy a magyar állam megvásárolja az angol könnyűszerkezetes ún. CLASP építőrendszert, amely acélszerkezetből és előre gyártott betonelemek kombinációjából állt, s ami meggyorsította az építkezések futamidejét. Az Angliát megjárt, aztán a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetnél elhelyezkedő Callmeyer Ferenc a 70-es években kiemelkedő szerepet játszott az angol CLASP könnyűszerkezetes építési rendszer hazai bevezetésében, alkalmazási lehetőségeinek gyakorlatba ültetésében. Részben ezt az építési rendszert használta az általa tervezett mintegy 40 iskola megépítése során is, ám minden esetben az egyedi megjelenésre törekedett. Ám Callmeyer Ferencet elégtelenséggel töltötte el a házak egyformasága, hogy külsőre az egyik épület éppen olyan, mint a másik. Más jellegű, egyedi épületek létrehozására törekedett, ami korlátozza, felszámolja az egyhangúságot.
Iskolaépületeinek javát, amelyek behálózzák az országot, sőt azon túl is megjelentek, az Iparterv utódjának számító Típustervező Intézet idejében tervezte. Itt ugyanis a legkülönbözőbb városépítészeti megbízásokat kapták feladatul, például Újpalotán, az egykori Páskomligetben, vagy Káposztásmegyer terveinek kialakítása során. Ezen koncepciók természetesen oktatási-nevelési intézmények tervezését is magukba foglalták.
Angliai útja előtt Magyarországon elsősorban acélszerkezetes épületeket tervezett. Egy Sheppard Robsonnal folytatott beszélgetés – amely többek között arról tanúskodott, hogy az angolok, vagy általában a különböző nációk építészei remekül át tudnak élni egy-egy gondolatot – ébresztette rá a különböző magyar építő módszerek mellett egy másik lehetőségre. Londoni főnöke a felől érdeklődött, hogy a magyarok miért nem építkeznek sárból, természetesen a kiégetett téglára gondolva. Ez a lehetőség később fogant meg, került elő Callmeyer Ferenc tervezői gyakorlatában, kiváltképpen iskolatervei során.
Rövid ideig az Amerikai Egyesült Államokban is tevékenykedett, ott is letette névjegyét Callmeyer Ferenc. (A lehetőséget fiatalkori és későbbi barátja, egykori egyetemi társa, Papp László teremtette meg, aki emigráns magyar építészként komoly sikereket tudhatott magáénak az USA-ban.) Itt egy véletlen folytán korábbról ismeretlen feladattal szembesült: iskolaépület tervezésére kapott megbízást. Végiggondolta az iskolai életet, annak lehetséges hangulatát, hátterét, hogy azt milyen eszközökkel lehet optimalizálni. Megkedvelte iskolatervezést, beleértve az egyetemi épületegyüttesek létrehozását is, s idővel az iskolaépítészet specialistája lett.
Ugyanis feltalált, megteremtett egy olyan alaprajzi rendszert, amelyet iskolautcának (via schola) nevezett el. Az épületek kialakítása, térbeli elrendezése hasonló elgondolást követ csaknem minden esetben. Az emeleti és a nagy földszinti tágas teret összekapcsolta. Közlekedőtérként nem egy ajtókkal teletűzdelt folyosót tervezett meg, hanem olyan épületet, amelyben egy fő térre, zsibongóba nyílnak ki a tantermek ajtajai, ahová a szünetekben a diákok kijöhetnek. Fontos szempont volt továbbá, hogy a tanárok és a diákok tereit is összekapcsolja egymással. Végtére is ugyanazt szándékozott építészeti eszközökkel előmozdítani, mint építőművészeti tevékenységének egészében: a jó érzést – a téri elrendezéssel és a színekkel, hanghatásokkal, amelyek szintén döntő mozzanatai egy épülettestnek.
Az épületek formázható nyerstéglából készültek, ennek révén minden iskolának más formát, arculatot biztosíthatott. Mintegy 40 iskolát tervezett, s köztük valóban nincs két egyforma. Közülük a legkedvesebb a Nemzetközi Amerikai Iskola, amely a Diana úton áll. Az intézménytípus az építész nevével összeforrt, mivel sajátos elgondolást, építészeti elveket követ, amelyek rendre érvényesültek az általa tervezett oktatási intézmények kvitelezése során.
A nevéhez kötődő „via schola", az iskolautca típusú építészeti elgondolást később külföldön is átvették. És miután Angliában már adódott erre példa, az egyetemek tervezése is egyre inkább foglalkoztatta Callmeyer Ferencet.
Középületei, iskolái között néhány olyan is akad, amely egy egész városrész arculatát határozta meg. Kiemelkedő példája ennek a Dunaújváros déli városrészébe Remetei Tiborral közösen tervezett Nevelési Központ, amelyben óvoda és gimnázium egyaránt helyet kapott. Az intézmény-együttes tengelyt alkotott az új városrészben, köréje épültek a lakóépületek.
Lakóházak
Callmeyer Ferenc középületeket és magánházakat (nyaraló- és lakóháztípusterveket) egyaránt nagy számban tervezett, noha utóbbiakat fontosabbnak tekinti. Házépítési filozófiája különös módon gyermekkorából öröklődött. Arra alapozódik, azt tekinti irányadónak, hogy az építtető hogyan él, milyen tereket igényel életvitele, illetve hogy az épület egészét használni tudja, valamint a lakás vagy ház légköréhez hozzá tartozzon a jó érzés, hogy szerethető legyen. A tervezési folyamat során mindig igyekezett figyelemmel lenni az építtetők igényeire, de érdekeire is, egyfajta etikai odafordulással végbevinni terveit, a nehézségek ellenében is. E kooperáló hozzáállás (a tevékenységhez, a megrendelőhöz) mellett is helytálló a szakmáját, s annak színvonalát illető megjegyzése: „Építésznek lenni gyönyörű mesterség, de a társadalom kulturáltságának a függvénye, hogy milyen az építészet."
Magánházainak különböző terei tulajdonképpen ajtó nélkül csatlakoznak egymásba, így a közlekedő folyosó fontos tartozéka az épületnek. Személyes és építészeti tapasztalatai nyomán az vált meggyőződésévé, hogy az ideális ház jurtaszerű: közepe van, amelyet körbe lehet járni, de nincsenek válaszfalai, legfeljebb függönyök, amelyek az éjszakai órákban elválasztják egymástól az embereket. A kőből-téglából épített házai esetében is mindig e jurta elgondolást igyekezett érvényesíteni, némi módosulással: a nappali terével vizuális egységet alkotó közlekedő sáv különíti el a szobákat és a vizes helyiségeket a közösen használt terektől.
56-os emlékmű
Már az Építész Kamara elnökeként tisztelgő látogatáson vett részt az egyik miniszterhelyettesnél, éppen annak az épületnek a harmadik emeletén, amelynek árkádjai alatt menedéket talált az 1956-os sortűz idején. Amikor kiderült, hogy vendéglátója is ott volt, jelezhette szándékát, miszerint emlékművet szeretne állítani a sortűzben elhunytak emlékére. Az ötcentiméteres bronzgolyókat személyesen helyezte el a Földművelési Minisztérium épületének azon lyukaiba, amelyekbe a lövedékek becsapódtak.
Miután a II. világháborút követő időszakban építészkamara nem működött Magyarországon, Callmeyer Ferenc az Építőművészek Szövetségének alelnökeként 1985-től szorgalmazta létrejöttét, amely kezdeménye 1996-ban valósult meg. Az 1997-ben felálló Magyar Építész Kamara első választott elnöke Callmeyer Ferenc lett, aki nem csupán etikai feltételek teljesítéséhez kötötte a tagfelvételt, de célul tűzte ki az építészet társadalmi szintű elismerésének és megbecsülésének előmozdítását, valamint az építészek társadalommal szembeni felelősségének képviseletét. Álláspontja szerint ugyanis részint az adott társadalom kulturális színvonalának, másrészt az építőművész etikai hozzáállásának függvénye, hogy egy-egy korszakban milyen építészet jöhet létre. E mellett önfinanszírozóvá tette a három építészeti fórumot: a Közlönyt, az Építészeti Műhelyt és az Évkönyvet. Elnöki pozíciójáról a Nemzeti Színház építészeti tervpályázata körül kialakult szakmai-etikai körülmények miatt mondott le.
Közéleti tevékenysége mindig is kimagaslóan aktív volt. Például az erdélyi falurombolási tervek idején a Magyar Építőművészek Szövetsége, valamint a Magyar Mérnökök és Építészek ügyvivőjeként Stockholmban: a nemzetközi tiltakozás egyik megfogalmazója volt. Építészeti, urbanisztikai cikkei számos szak- és ismeretterjesztő lapban jelentek meg több évtizeden át, de tanulmányokat írt a napenergia építészeti hasznosításáról, és természetesen a korszerű iskolaépítésről, amelynek itthon és külföldön specialistája lett.
Erejéhez mérten ma is aktív szereplője szűkebb környezetének, Telki építész szakmai és kulturális, egyházi közösségének, közéletének. A 2000-es évek elején éppen lakóhelyének monográfiáját készítette el Telki ezer éve címmel. Képanyagának egy részét saját illusztrációi alkotják. Munkáját a sváb parasztság segítette, akikhez bizalommal fordult, s bizalmat nyert. De heraldikával is foglalkozott, két egyetemi szemeszteren át oktatta, és számos önkormányzat címerét készítette el, így Telkiét is.
E sokrétű és sokirányú alkotói tevékenység mögött, amelyek közül mégiscsak az építőművészet emelkedik ki, mint legfontosabb – egyszerű gondolat munkál szervező mozzanatként.
Az építészetre úgy tekint, mint jelhagyásra, egyben örök mulatságra. Olyan építmények, épületek létrehozására törekedett pályafutása során, amelyekben az ember jól érezheti magát, ugyanakkor külső és belső tereiben gyönyörködhet is. Az építészeti rend, a környezetétől elkülönülő rendezettség, a struktúra: műalkotásként született, amely az ember testi és lelki szükségleteinek kielégítése mellett gyönyörködésre is alkalmat nyújt. Tervei azzal a szándékkal születtek, hogy az építőanyag függvényében építményeit akár hosszú évtizedeken, évszázadokon át is láthassák – és gyönyörködhessenek benne.
A korszak, a modern és egyre modernebb technológiai eljárások természetesen Callmeyer Ferenc építészetét sem hagyták érintetlenül. Ám fontosabbnak gondolja, hogy egy új épületnek, épüljön bár régi kövekből vagy a legmodernebb építőanyagokkal, ha valódi építész építi: lelke van, amely egyszeri, s a másik lélekkel összetéveszthetetlen, noha utal az elődök példájára.
Művészetének és emberi tartásának ez a kötőanyaga, s mint említi:
„A téglát különbözőképpen lehet egymásra helyezni. Akár úgy is, hogy azon nyomban leomlik. De meg lehet találni a módszert, hogy a tégla a felrakott helyen megálljon – képletesen akár habarcs nélkül is, noha persze csak kell hozzá a kötőanyag, a habarcs. Mégis: az én igazi kötőanyagom a jóindulat."
[2019]
Megépült épületek (év, helyszín, társszerző)
Legfontosabb építészeti alkotásai
1952: biatorbágyi barokk Szily-kastély felújítása
1954: Víztorony, Püspökladány
1955: Kőbányai Gyógyszergyár irodaépülete, Budapest
1956: Szent Rókus-kápolna műemléki helyreállítása, Budapest
1959: Poharazó, Badacsony
1961: Rege Cukrászda, Tihanyi Bencés Apátság gazdasági udvara, Tihany
1962: Tátika étterem, Badacsony
1963: Németh László Művelődési Ház és mozi, Tihany
1963-1965: Brunel Egyetem campusa, Uxbridge, GB
1969: az újpalotai lakótelep, Budapest (Tenke Tibor, Callmeyer Ferenc, Mester Árpád)
1969: Weimar belső városrész rendezési terve (Callmeyer Ferenc, Mester Árpád, Tenke Tibor)
1963: Gyógyáruraktár, Gödöllő (Csikvári Antallal)
1972: Zsókavár utcai orvosi rendelő, Budapest (Tenke Tibor, Callmeyer Ferenc, Mester Árpád)
70-80-as évek: közel 40, a CLASPépítési rendszert alkalmazó iskola (Székesfehérvár, Velence, Dunaújváros stb.)
1984: Budapesti Nemzetközi Amerikai Iskola Keresztény Iskolatestvérek Osztrák-Magyar Iskolájá Miskolci Modem
Tervek, tervpályázatok
Mindszenti József emlékkatedrális, Budapest, Apor Vilmos tér
Katedrális, Budapest, Újpalota, Főtér,
Fogolykiváltó Boldogasszony temploma, Kócsúlyfalu – Hortobágy
Honvédelmi Minisztérium épülettömb a Szent György téren, Budapest
'56-os emlékmű, Múzeum és az Új Regnum Marianum, Ötvenhatosok tere, Budapest,
Orvosi rendelő, egészségház, Telki,
Nemzeti Színház, Budapest,
Nemzeti Sportcsarnok a Lágymányoson, Budapest
Irodaház, Roosevelt tér, Budapest,
Bilbao új város, tervpályázat
Times Square rendezése pályázat, New York
Sédszálló, Veszprém,
New York Kongresszusi központ, Rákóczi út, Budapest,
Magyar Pavilon, Sevilla
Egyéni kiállítások
1956: Magyar Építészek Szövetsége Székház, Budapest
1986: Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskola, Budapest
1993: Ikonok, Hotel Gellért, Budapest
1996: Építészrajzok, Szentendrei Pincegaléria, Szentendre
1998: Ikonok, Szentendrei Pincegaléria, Szentendre
2009: Ikonok, Solymári fesztivál, Solymár
2005: Erdőelve grafika, Magyar-Báder Galéria, Telki
2006: Festmények, Telki fesztivál, Telki
2008: Életmű-kiállítás, Kévés Galéria, Budapest
2009: Ikonok, Gospel Fesztivál, Solymár
Csoportos kiállítások
1952: Építészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1956: Magyar Építőművészek Szövetsége, Budapest
1991: Rajzok, Magyar Szépmíves Társaság, Vigadó Galéria, Budapest; Collegium Hungaricum, Bécs
Bibliográfia
Bibliográfia
Válogatott bibliográfia
Önálló album, gyűjteményes kötet
Callmeyer Ferenc-Rojkó Ervin: Hétvégi házak-nyaralók Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1972.
Callmeyer Ferenc - Rojkó Ervin: Az én házam Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974.
Callmeyer Ferenc - Rojkó Ervin: Az én házam Műszaki Kiadó, 1977.
Schulbauten im Leichtbausystem, Neue Heimat, 1981.
Clasp rendszerű iskolák, 1986 Ikonok, Szentendrei Építészgrafikai Galéria, Szentendre, 1998.
Callmeyer Ferenc: Kétszer huszonnyolc=56 Antológia Kiadó, Lakitelek, 2002.
Callmeyer Ferenc: Telki ezer éve 2004. Honszeretet Könyvtára 1. (magánkiadás)
Callmeyer Ferenc: Erdőelve meséi, (A Honismeret Könyvtára – 1)
Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2007. Kárpát haza, 2009.
Közlések
Mikó László - Callmeyer Ferenc: Az építészet szolgálat – Papp László - Magyar Építészetért érdemérem 2012.
Régi-új magyar építőművészet, 2012. 2. sz. 42-43. old.
Callmeyer Ferenc: Karácsonyi gondolatok
Mi otthonunk, 2012. január
Callmeyer Ferenc: Emlékkő Újpalotán
Mérnök Újság, 2009. (16. évf.) 11. sz. 26-27. old.
Callmeyer Ferenc: Adalékok az Építészpince történetéhez
Régi-új magyar építőművészet, 2007. 2. sz. 61. old.
Hogy mindenkinek legyen otthona
Mi otthonunk, 2006. december
Callmeyer Ferenc: Október 25. a Véres Csütörtök
Mérnök Újság, 2006. (13. évf.) 10. sz.
Callmeyer Ferenc: Piramis vagy sátor?
Magyar Szemle, 2000. (9. évf.) 7-8. sz. 177-183. old.
Callmeyer Ferenc: Piramis vagy sátor?
Technika, 1999. (42. évf.) 4. sz. 22-25. old.
Teljes szöveg: www.technikamagazin.hu
Callmeyer Ferenc-Timon Kálmán: Papp László
Új magyar építőművészet, 1998. 4. sz. 63. old.
Callmeyer Ferenc: Szent István Meditációs kápolna : Lakitelek – Népfőiskola
Magyar iparművészet, 1997. 4. sz. 26-27. old.
Callmeyer Ferenc: Szt. István Meditációs kápolna, Lakitelek – Népfőiskola
Technika, 1997. (40. évf.) 10. sz. 18. old.
Callmeyer Ferenc - Callmeyer László - Tiderenczl Gábor: Az "elérhető lakás"
Magyar építőipar, 1996. (46. évf.) 4. sz. 131-134. old.
Callmeyer Ferenc: Elérhető-e az "elérhető lakás"?
Magyar építőművészet, 1995. (86. évf.) 1. sz. 30-32. old.
Callmeyer Ferenc: Diplomamunka 93
Technika, 1993. augusztus-szeptember 87. old.
Callmeyer Ferenc: Tömeges lakásépítés - tömeges környezet (Korreferátum Szabó János cikkéhez)
Magyar tudomány, 1990. (35. (97.) köt.) 7. sz. 862-865. old.
Callmeyer Ferenc: Építsünk műemléket?
Valóság, 1988. november, XXXI. 11. szám. 86. p.
Callmeyer Ferenc: Badacsony, Tátika, 1988
Magyar építőművészet, 1988. (79. évf.) 3. sz. 30. old.
Callmeyer Ferenc: Napház, ha működne
Magyar építőművészet, 1988. (79. évf.) 2. sz. 35. old.
Callmeyer Ferenc: "Napiskoláink"
Magyar építőipar, 1987. (36. évf.) 11-12. sz. 570-573. old.
Callmeyer Ferenc: Új szelek
Magyar építőművészet, 1987. (78. évf.) 2. sz. 48. old.
Callmeyer Ferenc: Mese a termékeny talajra esett magról, két fejezetben
Magyar építőművészet, 1987. (78. évf.) 3. sz. 50-52. old.
Callmeyer Ferenc: Játékkocka-építészet és az út tovább
Magyar építőművészet, 1986. (77. évf.) 2. sz. 14-16. old.
Callmeyer Ferenc: Ilyen lesz a Times Square : tudja-e a demokrácia befolyásolni a városrendezést?
Magyar építőművészet, 1985. (76. évf.) 5. sz. 46-47. old.
Callmeyer Ferenc - Elekes Keve: Kertváros
Műszaki tervezés, 1984. (24. évf.) 5. sz. 6-7. old.
Callmeyer Ferenc: From the school to the community centrean architect's approach / Callmeyer Ferenc
In: Third Netherlands - Hungarian seminar on school building : Veszprém, Hungary, 8-10 June 1982 : Lectures and recommendations / [ed. Judit Ruttkay] / [org., publ. by the] Information Centre for School Building, National Centre for Educational Technology, Institute for Design Development and System Design. – Veszprém [etc.] : OOK ; Bp. : TTI, 1984, p. 133-138.
Callmeyer Ferenc: Rojó Ervin : 1920-1981
Magyar építőművészet, 1982. (31. évf.) 1. sz. 59. old.
Callmeyer Ferenc: A CLASP-H1-től az ALBA-CLASP-ig
Magyar építőipar, 1982. (31. évf.) 4. sz. 193-197. old.
Callmeyer Ferenc: 16 osztálytermes általános iskolák sorozattervezése 1981-ig
Magyar építőipar, 1982. (31. évf.) 4. sz. 198-203. old.
Callmeyer Ferenc: Egyszerűsített funkciójú tantermi épület CLASP EF szerkezettel
Műszaki tervezés, 1981. (21. évf.) 4. sz. 36-39. old.
Callmeyer Ferenc: Mit tehet ma a faluért az építész?
Városépítés, 1981. (18. évf.) 3. sz. 9-12. old.
Callmeyer Ferenc - Kovács Lajos - Görgényi Judit: Clasp-H1 általános iskolák, nevelési központ, Székesfehérvár
Magyar építőipar, 1980. (29. évf.) 1-2. sz. 25-30. old.
Callmeyer Ferenc: Batka István : 1927-1980
Magyar építőművészet, 1980. (29. évf.) 5. sz. 64. old.
Callmeyer Ferenc: Székesfehérvár, Vöröshadsereg úti és Vorosilovgrád ltp. CLASP-H1 16 tantermes prototípus általános iskolák
Magyar építőipar, 1979. (18. évf.) 1-2. sz. 21-22. old.
Callmeyer Ferenc: Tervezési tapasztalatok a CLASP-H1 építőrendszer kialakítási és a rendszer felhasználása területén
Műszaki tervezés, 1979. (19. évf.) 9. sz. 11-16. old.
Callmeyer Ferenc: Prototípus épületek tervezése a honosított, CLAPS-H1 építési rendszerrel
Műszaki tervezés, 1977. (17. évf.) 1. sz. 16-20. old.
Callmeyer Ferenc: A tömeges lakásépítéshez kapcsolódó gyermekintézmények
Területrendezés, 1977. (6. évf.) 2. sz. 39-49. old.
Callmeyer Ferenc: Komplex oktatási-, sport-, közművelődési épületek tervpályázata, 1976. A pályázat értékelése : Száray Lóránt, Surányi László
Magyar építőművészet, 1977. (26. évf.) 2. sz. 2-12. old.
Callmeyer Ferenc: Czóbel Múzeum, Szentendre : Építész-tervező Kathy Imre (BME)
Magyar építőművészet, 1976. (25. évf.) 4. sz. 32-73. old.
Callmeyer Ferenc - Erőss János: A CLASP-H1 építőrendszer
Magyar építőipar, 1976. (25. évf.) 9. sz. 541-545. old.
Callmeyer Ferenc: Univázas oktatási létesítmények
Műszaki tervezés, 1976. (16. évf.) 8. sz. 40-48. old.
Callmeyer Ferenc: Újpalota C5 bevásárló és művelődési központ
Műszaki tervezés, 1975. (15. évf.) 6. sz. 8-13. old.
Callmeyer Ferenc: Velencei-tó északi üdülőterületek tervpályázat ismertetése
Városépítés, 1975. (12 .évf.) 4. sz. 34-35. old.
Callmeyer Ferenc - Gáspár Éva - Tarján Mária: Újpalota, C4 és C8 Kereskedelmi központ
Magyar építőipar, 1975. (24. évf.) 1. sz. 8-11. old.
Callmeyer Ferenc: Egy zsűritag gondolatai a Velencei-tó északi üdülőterületek tervpályázat terveiről
Területrendezés, 1975. (4. évf.) 4. sz. 100-102. old.
Callmeyer Ferenc: Üdülőterületek építészetének ellentmondásai
Városépítés, 1974. (11. évf.) 4. sz. 8-9. old.
Callmeyer Ferenc: ÁFOR-üdülő, Keszthely
Magyar építőipar, 1973. (22. évf.) 4-5. sz. 227. old.
Callmeyer Ferenc: Gyógyszeráruraktár, Gödöllő
Műszaki tervezés, 1973. (13. évf.) 6. sz. 9-10. old.
Batka István - Callmeyer Ferenc: Könnyűszerkezetes kereskedelmi létesítmények
Műszaki tervezés, 1972. (12. évf.) 1. sz. 29-33. old.
Callmeyer Ferenc: Budapest-Újpalota C 4. kereskedelmi központ
Műszaki tervezés, 1971. (11. évf.) 1. sz. 18-19. old.
Callmeyer Ferenc: Budapesti televízió- és mikrohullám központ fejlesztés-tervpályázat
Magyar építőipar, 1971. (20. évf.) 5. sz. 278-282. old.
Callmeyer Ferenc: A bírálat
Magyar építőművészet, 1971. (20. évf.) 3. sz. 3-6. old.
Callmeyer Ferenc - Mester Ákos - Tenke Tibor: Weimar belső városrész rendezési terve
Műszaki tervezés, 1969. (9. évf.) 1. sz. 51-52. old.
Callmeyer Ferenc: Gondolatok egy kiállítás képeihez
Magyar építőművészet, 1969. (18. évf.) 4. sz. 56-57. old.
Callmeyer Ferenc: Kossuth Lajos téri irodaház
Műszaki tervezés, 1969. (9. évf.) 1. sz. 37-38. old.
Callmeyer Ferenc - Reischl Péter: "Újpalota" lakótelep módosított beruházási programja – Közintézmények
Műszaki tervezés, 1969. (9. évf.) 1. sz. 15-20. old.
Callmeyer Ferenc - Reischl Péter: A Típustervező Intézet javaslata a Páskomligeti városrész közintézményeinek felépítésére
Műszaki tervezés, 1968. (8. évf.) 1. sz. 15-20. old.
Callmeyer Ferenc: Könnyűelemes építési rendszer
Műszaki tervezés, 1967. (7. évf.) 5. sz. 32-34. old.
Callmeyer Ferenc: A "Budapesti új Sportcsarnok" tervpályázat
Műszaki tervezés, 1966. (6. évf.) 12. sz. 38-40. old.
Callmeyer Ferenc: Hétvégi nyaralók
Műszaki tervezés, 1966. (6. évf.) 1. sz. 17-20. old.
Callmeyer Ferenc: Zánkai Központi Úttörőváros tervpályázatának ismertetése
Magyar építőművészet, 1966. (15. évf.) 2. sz. 6-11. old.
Callmeyer Ferenc - Svastits Géza: Lakóterületek közintézményei
Műszaki tervezés, 1966. (6. évf.) 11. sz. 33-34. old.
Callmeyer Ferenc: Imperial College London, Diákszálló. Építészek: R. Sheppard, W. Mullins.
Magyar Építőművészet, 1965. 4. szám, 54–56. o.
Callmeyer Ferenc: Egy év Londonban
Magyar építőipar, 1965. (14. évf.) 4-5. sz. 238-246. old.
Callmeyer Ferenc: Hétvégi házak, nyaralók
Magyar építőművészet, 1965. (14. évf.) 6. sz. 32. old.
Callmeyer Ferenc: SZOT Gyógyüdülő, Hajdúszoboszló
Magyar építőművészet, 1963. (12. évf.) 6. sz. 20-25. old.
Mészöly András - Virág József - Callmeyer Ferenc: Berentei Vegyiművek 11000 t/év kapacitású elektrolízis üzem
Magyar építőipar, 1963. (12. évf.) 1. sz. 24. old.
Callmeyer Ferenc: A hétvégi ház pályázat
Magyar építőművészet, 1960. (9. évf.) 1. sz. 23-29. old.
Egy építész naplójából - Callmeyer Ferenc mesél (1.) 2012. szeptember 27.
http://static2.architectforum.hu/egy-epitesz-naplojabol-callmeyer-ferenc-mesel-1
Kárpát-hon - Egy építész politikai epizódszerepei, 2012. szeptember 24.
http://static2.architectforum.hu/karpat-hon-egy-epitesz-politikai-epizodszerepei
Callmeyer Ferenc: Mi a Kárpát Haza?
http://chartaxxi.eu/callmeyer-ferenc-mi-a-karpat-haza/
Recepció
Kisnyaralók
ÉM Építésügyi Tájékoztatási Központ Budapest, 1965,
Közösségi épületek
Építésgazdasági és Szervezési Intézet, Budapest, 1967
Major Máté: Az építészet új világa, Magvető Kiadó, 1969
Magyar Építészet 1945-1970, Szerk.: Szendrői Jenő, Corvina Kiadó, 1972
Vámossy Ferenc: A XX. század építészete, Budapest, Gondolat Kiadó, 1961
Vámossy Ferenc: Tartalom és forma az építészetben, Akadémiai Nyomda, Budapest, 1964
Merényi Ferenc: A magyar építészet 1867-1967, Műszaki Könyvkiadó, 1969
Vámossy Ferenc: Korunk építészete, Gondolat Kiadó, Budapest, 1975
Korunk építészete. Az építészet jövője, Tankönyvkiadó, Bp., 1983
Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1956
Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Magyar Építészeti Múzeumának kiadványa, 1992
Évek-művek-alkotók. Ybl Miklós-díjasok és műveik 1953-1994, Főszerk.: Schéry Gábor ÉTK Kft 1995
Kollár Lajos–Vámossy Ferenc: Mérnöki alkotások esztétikája, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996
Vámossy Ferenc–F. Vámossy Erzsébet: Az építészeti kultúra Magyarországon. Budapest, 1997
Preisich Gábor: Budapest városépítésének története 1945-1990, Műszaki Könyvkiadó, 1998.
Vámossy Ferenc: Az építészet története. A Modern Mozgalom és a későmodern. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002
Vidéki építészeti kalauz, Szerk.: Lőrinczi Zsuzsa 6B Bt. Kiadó, 2002.
Csizmady Adrienne: A lakótelep, Gondolat Kiadó, 2003.
Magyar építészet (A szecessziótól napjainkig) Kossuth Kiadó, 2004.
Borvendég Béla: Architectura Quo Vadis Építészet/elmélet sorozat, Terc Kft, 2005.
Körner Zsuzsa – Nagy Márta: Az európai és magyar telepszerű lakásépítés története 1945-től napjainkig, Tercium Kiadó, 2006.
Bonta jános: A magyar építészet egy kortárs szemével 1945-1960, Terc Kiadó, 2008.
A magyar építészet története (Pannon Enciklopédia) Szerk.: Sipos Lajos, Urbis Könyvkiadó, 2009.
Berza László: Budapest története képekben 1493-1980 - Képkatalógus 1. kötet (1-31978. tétel, 1982)
Cikkbibliográfia (folyóiratok, könyvben megjelent tanulmányok)
Gyógyáruraktár, Gödöllő : Építészek Callmeyer Ferenc (TÍPUSTERV), Csikvári Antal (IPARTERV) Magyar építőművészet, 1970. (19. évf.) 2. sz. 52-53. old.
Diplomata-lakóház a Tanács körúton, Magyar építőművészet, 1985. (76. évf.) 1. sz. 38-39. old
Wettstein Domonkos: Tátika Étterem, Badacsony, 1958-1961 : építész Callmeyer Ferenc / Wettstein Domonkos In: Metszet. – 3. (2011) 6., p. 9.
Itt és most - az építész otthona Tolnai Népújság, 2001. szeptember (12. évfolyam, 204-228. szám)
Lindner András-Horváth Zoltán: Callmeyer Ferenc a Magyar Építészkamara lemondott elnöke, HVG. – 21. (1999) 14 (1037), p. 156.
Dr. vitéz Callmeyer Ferenc, DLA ... - Reális Zöldek Klub realzoldek.hu › modules 2016. aug. 1.
Szénási: „Nem hajtottuk igába a lelkünket" Könyvhét, 2008 július
Viktor Sándor: Kós Károly a példa Telkiben, Népszabadság, 2011. augusztus 4.
Branczik Márta: Nyers, beton. Goldfinger Ernő nyomában.
http://epa.oszk.hu/02900/02996/00001/pdf/EPA02996_artm_2016_1_046-051.pdf
Simon Mariann: Kalandozások kora – Magyar építészek a 60-as évek Angliájában
http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/25/25simon.html
Díszszemle / Callmeyer 80, Borvendég Béla megnyitó szövege a Kévés Galéria ünnepi, április 3-án megnyíló kiállítására a 80 esztendős Callmeyer Ferenc munkásságából, 2008.
http://epiteszforum.hu/diszszemle-callmeyer-80
Az építész, akit a világon mindenki így ismer: CF tanár úr ...
lechnerkozpont.hu › cikk › az-epitesz-akit-a-vilagon-mindenki-igy-ismer-...
2017. dec. 1.
Callmeyer Ferenc kapta meg elsőként a Biatorbágy Városépítészetéért Díjat
http://epiteszforum.hu/callmeyer-ferenc-kapta-meg-elsokent-a-biatorbagy-varosepiteszeteert-dijat 2019. július 29.
Mádl Janka: Új funkciók a turizmus jegyében – Mesél a Rege és a mozi,
2017. szeptember 8
http://epiteszforum.hu/uj-funkciok-a-turizmus-jegyeben-mesel-a-rege-es-a-mozi
Molnár Szilvia, Rubóczki Erzsébet: A közösségi tervezés felé - a Zsókavár utcai orvosi rendelő, 2015. március 13.
http://epiteszforum.hu/a-kozossegi-tervezes-fele-a-zsokavar-utcai-orvosi-rendelo
Molnár Szilvia, Rubóczki Erzsébet: Gyógyítás és közösségteremtés az építészet eszközeivel, 2015. március 13.
http://epiteszforum.hu/gyogyitas-es-kozossegteremtes-az-epiteszet-eszkozeivel
Jean Monnet-emlékéremmel tüntették ki Callmeyer Ferencet, 2015. február 12.
http://static2.architectforum.hu/jean-monnet-emlekeremmel-tuntettek-ki-callmeyer-ferencet
Interjúk
Fekete Judit: A korzó a Dunába akar ugrani. Jóhiszemű városvédők is hozhatnak „halálos ítéletet", [beszélgetés CALLMEYER FERENCCEL] = Magyar Nemzet 1996. április 6.12.,
Szőnyei Tamás: "A legjobb, ha versenyt hirdetnek" Callmeyer Ferenc, a Magyar Építész Kamara elnöke, Magyar Narancs, 1999. márc. 11.
© Magyar Művészeti Akadémia, 2017