Magyar Művészeti Akadémia
  • Akadémikusok
    Tagozatok
  • Könyvtár
  • mma.hu
  • mma-tv.hu
  • Súgó
  • Impresszum
  • Adatvédelem
  • Szerzői jogok
  • Hírlevél
  • Kapcsolat
  • magyar English [Beta]
Magyar Művészeti Akadémia
  • Akadémikusok
  • Könyvtár
  • mma.hu
  • mma-tv.hu
  • Súgó
  • magyar English [Beta]

format.option.empty_header
125296
MMA6918

 
Galéria >
 

Életrajz

Életrajz

Cserny József
Kossuth-díjas iparművész
Diósgyőr, 1939. augusztus 4.
Budapest, 2009. július 10.
Az MMA posztumusz tiszteleti tagja

 


Tovább...

Életrajz

  • Életrajz
  • Díjak

Életrajzi adatok
Diósgyőr, 1939. augusztus 4.
Budapest, 2009. július 10.

Tanulmányok
1957–62: Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Kaesz Gyula, Borsos Miklós és Dózsa Farkas András.
1962: Diplomamunka: 850-es Fiat személygépkocsi karosszériaterv és kábelkihúzógép

Munkahelyek
1962–: önálló tervező
1984–: az Ipari Formatervező Zsűri szaklektora

Művészeti szervezeti tagság
1962–: a Magyar Népköztársaság Művészeti Alap, 1969-től a Képző és Iparművészek Szövetségének tagja
1975–: a Zsennyei Műhely alapító szervezője; 1978–1982: szervező titkár; kezdeményezője az 1993-ban induló Junior Zsennyei Műhelynek
1984–: A Magyar Képző és Iparművészeti Szövetség Szimpozion Bizottság titkárhelyettese
1986–: A Magyar Képző és Iparművészeti Szövetség Szimpozionok és Alkotótelepek Társaságának tagja, 1994–: elnök
1992–: a Ferenczi Noémi- és a Munkácsy Mihály-díj szakmai kuratórium tagja
1992–1993: Tervezzünk Opelt országos formatervezői pályázat szakértője
1993–: az Ipari Formatervezési Nívódíj és a Miniszterelnöki Különdíj zsűrijének tagja
1994–: a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja
1996–1998: A „Lépés a jövőbe" designpályázat zsűrielnöke
1997–: a Moholy-Nagy László ösztöndíjbizottság tagja, a Soproni Egyetem tiszteletbeli doktora
2001–: a Magyar Képzőművészeti Egyetem Habilitációs Bizottságának tagja
2011–: a Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagja

Munkásság

Munkásság

Cserny József ipari formatervező művész munkássága egyidőben kezdődött a formatervezés széleskörű elterjedésével. Leginkább járművek tervezésével foglakozott, munkái nagy többségében egyedül dolgozott.;
Tovább...

Munkásság

  • Pályakép
  • Munkái

Hidvégi János Péter: Cserny József ipari formatervező-művész

Az iparcikkek, köztük a járművek tömeggyártásban való termelése és értékesítése következtében, az 1960-as évektől kezdődően kapott egyre jelentősebb hangsúlyt a termékek kialakítása, megjelenése, designja. Ezt a megjelenést, a külalakot jelentős részben a formatervező-designerek álmodják meg a kor ízlése, a társadalom igényei és nem utolsó sorban a műszaki tartalom figyelembevételével. Cserny József ipari formatervező művész munkássága egyidőben kezdődött a formatervezés széleskörű elterjedésével. Leginkább járművek tervezésével foglakozott, munkái nagy többségében egyedül dolgozott. Tervei alapján számos új jármű született, ugyanakkor az sem keserítette el, ha egyik-másik tervét elutasították; elképzeléseit százával vetette papírra, újabb ötleteit olykor csak vázlatosan, máskor a „legutolsó alátét" megtervezéséig kidolgozta.
Ma a nagyobb gyártók saját formatervező részlegeket működtetnek, másrészről vannak kifejezetten formatervezői munkák elvégzésére szakosodott vállalkozások, hogy a járművek szinte összes szerkezeti részletét egységes koncepcióban fejezzék ki. Sok esetben a külalakot megálmodó személyek nevei ismeretlenek, legalábbis nehezen kideríthetők, azonban a „formát" mindenki ismeri.
Cserny József egyéni, sajátos stílusjegyeit a legtöbb munkáján fel lehet ismerni, ugyanakkor néhány kivétellel egyedüli tervezője, és részben kivitelezője is volt alkotásainak, így ezek egyértelműen az ő nevéhez köthetők.  
A design, a formatervezés jelentőségének növekedése hazánkban az 1950-es évek közepére tehető, ekkor alapították a Képző- és Iparművészeti Főiskolán az önálló formatervezési szakot. A szak vezetői Borsos Miklós, Dózsa Farkas András, Kaesz Gyula voltak. Cserny József az első formatervezők között végzett, majd egész életében járművek, elsősorban közúti járművek formatervezésével foglalkozott.
A főiskolán 1956-ban kezdődött a formatervező képzés, Cserny József a második évfolyamba járt. Járművek iránti rendkívüli érdeklődése már ekkor megmutatkozott, főiskolai tanulmányai alatt is tervezett járműveket; rajzai az Autó-Motorban, a volt csehszlovákiai Moto Swet újságjában is megjelentek. Kapcsolatba került Urbach Lászlóval, aki a második világháború előtt a Mátra motorkerékpárokat gyártotta és megismerkedésükkor az egri Finomszerelvény-gyárban készülő Berva motorkerékpárok gyártásának előkészítésében is részt vett. Cserny József mind a Berva moped, mind egy gyártásba nem került robogó formatervezésébe is bedolgozott.
A formatervező hallgatók már a főiskolai tanulmányok alatt bekapcsolódtak az ipari termelésbe. Dózsa Farkas András tanszékvezető fontosnak tartotta a járművek designját, formatervezését, ő maga is lelkes motoros és kisautó-tervező és -építő volt. Kereste a kapcsolatot a nagy ipari üzemekkel, járműgyárakkal. A hallgatók Dózsa Farkas András vezetésével részt vettek a csepeli Motorkerékpár-gyárban éppen fejlesztés alatt lévő Tünde robogó tervezésében. Az új jármű teljesen új konstrukcióban készült, addig nem alkalmazott módon tervezték: megrajzoltatták az új járművet, majd elkészíttették az „életnagyságú" agyag modelljét, és az erőátviteli egységeket a meglévő formához igazították. Cserny József is részt vett ebben a munkában, de nem éppen elismerőleg nyilatkozott a Csepeliekről: „A műszakiak felesleges tehernek érezték a formatervezőkkel való konzultációt, nehéz volt velük együttműködni. Ha leadtam egy egységes tervet, akkor, ha mást nem, belekötöttek egy ívbe és átrajzoltatták. Előfordult, hogy belerajzoltak golyóstollal a grafikába...".
Ilyen előzmények után nem volt tartós az együttműködés, az 1958-ban bemutatott Tündén számos egyszerűsítést végeztek az eredeti tervekhez képest. Sajnos maga a típus sem volt túl sikeres, gyártását 1961-ben leállították.
Cserny 1962-ben szerzett diplomát, a Diósgyőri Gépgyár ösztöndíjasaként a gyár kábelhúzó gépének, majd egy- és kéttonnás villás targoncák formaterveit készítette el.
Néhány nagyvállalatnak készült tervezés után önálló tervezőként dolgozott tovább, közúti járműveket, kemping és ipari lakókocsikat, speciális szállítójármű-karosszériákat, elektromos kisjárműveket, sport- rokkant- és bevásárlókocsikat, üvegszál erősítésű poliészter karosszériákat, építőelemeket, műanyag sport-és szabadidő-hajókat tervezett.
Az 1960-as évek közepére már kirajzolódtak a szocialista nagyipari termelés korlátai és ekkor indultak jelentős fejlődésnek a kisebb üzemek, ahol a kisebb sorozatokban vagy egyedileg gyártott termékek előállítása gazdaságosan megoldható volt. Cserny József gondolatvilágához, stílusához, habitusához sokkal közelebb álltak ezek az üzemek, mint a nagyvállalati struktúra. A fellendülő kisipari járműtervezésbe kapcsolódott be. Meggyőződése szerint: „A kisüzemben a tervező részt kap a műhelymunkából, ott van a prototípus megszületésénél, maga is készíti, és személyesen irányítja a munkát. Minden járműhöz tartozik egy út a kérdés feltevésétől, a kezdődő kutatástól az ismeretek modellezésén és a kísérletek elvégzésén keresztül a tárgy megformálásáig. A jármű egy-egy kor technikai csúcseredményeinek az összefoglalása; komplex tervezést kíván, a használókkal együtt alakítja a tervező, aki folyamatos visszajelzést kap és vár."
Cserny József magát sokkal inkább „konstruktőrnek", mint formatervezőnek tartotta. Munkái közül legnagyobb számban a különféle utánfutók, lakókocsik tervei valósultak meg. 1962-től a Budapesti Járműipari Szövetkezetnek, a Budamobilnak kis- és nagyméretű sátras Camping utánfutókat, csomagszállító utánfutókat, zárt egytengelyes lakókocsikat tervezett, melyek nyugati exportra is készültek. Cserny tervei alapján a Balaton lakókocsit minden kényelemmel; beépített konyhával, hűtőszekrénnyel, mosogatóval, ruhás- és könyvesszekrénnyel, világítással és szellőző berendezéssel szerelték fel, melynek köszönhetően kül- és belföldön is nagy érdeklődéssel fogadták. A következő években két- és négyszemélyes lakókocsikat is tervezett. A legjelentősebb eredményeket azonban a nagyobb méretű, ún. ipari lakókocsik érték el. Az Alföld típusú egytengelyes, 7 m-es, legnagyobb méretű lakókocsi-család többféle felhasználásra; lakó, fürdő, büfé, iroda, üzleti szolgáltatásra ajánlották, mintegy 4000 darab készült belőlük. Cserny terveivel nemcsak a korábban is készülő lakókocsik külső megjelenését változtatta meg, hanem a teljes technológiát átalakította. A korábbi alvázas konstrukciókat önhordó szerkezetűvé alakította, így a lakókocsik saját tömege jelentősen csökkent. Figyelembe kellett vennie ugyanakkor a gyártó üzemek gépesítettségét, mert ezek a szövetkezetek nagyméretű présgépekkel nem rendelkeztek, ezért a formaterveknek igazodniuk kellett a technológiai lehetőségekhez is. Ugyanitt készültek speciális célú autóbuszok: csuklós hotelbusz, összkerékhajtású terepjáró busz és miniszteri vadászkocsi is.
A Fecske típusú lakókocsi-családja 1966-ban a BNV nagydíját nyerte el. A típuscsaládban három különböző nagyságú, de azonos méretű modulelemekből, zártszelvényekből összeállított, acélgyűrűs vázszerkezetet tervezett. A terméket az akkor újdonságszámba menő, üvegszál erősítésű poliészter műanyaglemez külső burkolattal tervezte. Ezek a járművek már lágyabb, lekerekítettebb formát kaptak. Az egytengelyes lakókocsi futóműve és fékrendszere a Csepel tehergépkocsikból származott, hazai Cordatic gumiabroncsokkal szerelték, a vonószem a kivitelező cég saját gyártmánya volt. A 4, 6- és 8 méter hosszúságban készült lakókocsik teljesen üres belső térrel vagy akár teljesen beépített bútorzattal, különleges kialakítással, akár úsztatható változatban is készültek, 2–8 személy tartózkodására alkalmas kivitelben.
A lakókocsikat gáz, olaj vagy elektromos hálózati fűtéssel, hűtéssel, külső elektromos hálózatra, víz és csatornahálózatra kapcsolható vizesblokkokkal alakították ki. Európában ezek volt az első 8 m-es hosszúságú egytengelyes pótkocsik. Hazánkban ezeknél a járműveknél alkalmaztak először üvegszál erősítésű műanyagot és légféket. E lakókocsik gyártása 1966–75-ig folyt, mindhárom típusból 3000 darab készült. Felhasználói a nagy építővállalatok, külszíni bányák, az útépítő cégek, szerelővállalatok, a posta és a honvédség voltak. Gyártásában az Egyesült Jármű Ktsz., illetve a Vegyipari és Műanyag Gyártástechnológiai Laboratórium Szövetkezet vett részt.
Az új műanyagot az ipar más területén is gyorsan használatba vették. A balatonkenesei Sirály Vas és Fémipari Szövetkezet az elsők között gyártott műanyag hajótesteket. Csernyt meghívták konstruktőrnek. Az első hajó a svéd megrendelésre készült Primőr 18 (kb. 5,5 m) kajütös motoros hajó volt.
1968–79 között 12-féle hajót tervezett. A Delfin 4-személyes motoros külföldre, a Sirály-expressz már hazai piacra készült, de tervei alapján készültek univerzális, evezős, kisvitorlás, rendőrségi motoros és vitorlás hajók is. A legyártott hajók közül több mint 2000 darab került exportra.
Cserny már megjelenésüktől rendkívüli érdeklődéssel fordult a villamos hajtású járművek felé. Részt vett az 1960-as évek végén a Villamosipari Kutatóintézet Tyny kisautójának a tervezésében, és miután ennek nem lett folytatása, saját villamos jármű-konstrukcióval kísérletezett. A háromkerekű „botkormányos" járműve 1984-re készült el. Miután egy szerencsétlen támogatói szerződés miatt nem sikerült bevonnia a gyártásba az Egyesült Jármű Szövetkezetet, mellyel egyébként jó munkakapcsolatban volt, a járművek kivitelezésére az 1990-es évek legelején, a veszprémi Robix mezőgazdasági gépgyár vállalkozott. Az Akkumobilok 3 változatából közel 10 db elkészült, azonban a céget hamarosan felszámolták. E járművek felhasználására tucatnál is több lehetőséget dolgozott ki, végül azután MRS (Multi Roller System) néven egy gyöngyösi vállalkozás kezdett mozgáskorlátozottaknak villamos hajtású járművek gyártásába. A villamos járművek tervezése élete végéig foglalkoztatta, még legutolsó rajzai között is található villamos hajtású kiskocsi.
A szabadkézi rajzok nagyon fontos szerepet töltöttek be Cserny munkásságában. A családja körében „kávérajzoknak" nevezett vázlatokat legtöbbször a reggeli kávé közben vetette papírra. Ezekből a rajzokból egy-egy alkalommal több tucat is készült. A skiccek további kidolgozása a napi munka után már a rajzasztal mellett folytatódott.
Cserny József egyetlen megrendelést, felkérést sem utasított vissza, minden munkának hatalmas lendülettel kezdett neki. A BKV megrendelésére 1973-ban a Budapesti Nemzetközi Vásár területén közlekedő „Mikroszerelvényt" tervezett, majd 1986-ban a terveket megújította. A BNV után ezek a szerelvények ma is a Margitszigeten közlekednek.
Az 1980-as évek elején a Belvárosi Vendéglátóipari Vállalat könnyen mozgatható elárusító épület tervezésére kérte fel Cserny Józsefet. Az általa tervezett műanyag pavilon sokféle funkcióban használhatóvá vált. Az építmény vonalai illeszkedtek a felhasznált Ikarus autóbusz-ablakok vonalaihoz, ugyanakkor az ajtók elhagyásával a fülkék minden irányban összekapcsolhatók voltak, s így a belső tér tetszés szerint növelhetővé vált. Az 1990-es évek elején Cserny – az FSO program keretében – a Lengyelországban készülő kisteherautók felépítményeit tervezte.
A formatervezés mint munka inkább az ipari tevékenységek közé tartozik, Cserny József azonban a művészeti életben is jól ismert személyiség volt. Magával ragadó stílusával, rendkívüli szónoki- és szervezőképességével rendszerint a társaság középpontjában állt, ugyanakkor önfeláldozó tagja volt a közösségnek. Egyik megszervezője és elindítója volt a Sympozion-mozgalomnak, valamint a Zsennyei Műhely elnevezésű, formatervező művészeket összegyűjtő nemzetközi találkozóknak, és mindenben részt vett, ami a művészethez, alkotáshoz kapcsolódott. Nagy érdeklődéssel fordult minden újdonság felé és minden munkájában igyekezett a „dolgok mélyére ásni".

[2017]

Tervezőmunkái

1958-tól mint főiskolai hallgató: Egri Finomszerelvénygyár, Berva moped robogók (főkonstruktőr: Urbach László)
1958–62 Diósgyőri Gépgyár (Digép) társadalmi ösztöndíjas, drót és kábelhúzó gépek, 1965-től 1-2 tonnás villás emelő targoncák.
1962 Magyar Hajó- és Darugyár 130 m-es üdülőhajó, SZOT 50, Druzsba (2 példányban megépült) tervezőtársai: Dudás László, Jancsó Miklós, Kelemen József, Nagy Tibor, Szabó Gyula. Veres László
1963 Hunyadi motoros 70 m. Dudás Lászlóval
1963 Bányagépgyártó Tröszt Tatabánya bányamentő kocsi
1962–65 Csepel Motorkerékpárgyár 125 cm-es típus fejlesztés, főkonstruktőr: Jurek Jenő.
1962–65 Budapesti Járműipari Szövetkezet: kis és nagyméretű sátras és Camping utánfutók, csomagszállító-, motorkerékpár-utánfutó, 3,5 m-es zárt egytengelyes lakókocsi (Artex nyugati szállításra) Alföld típusú, egytengelyes 7 m-es ipari lakókocsi család többféle felhasználásra: lakó, fürdő, büfé, iroda, üzlet szolgáltatásra, 4000 db. készült. 1966-ban BNV nagydíjat nyert
Speciális célú autóbuszok: csuklós hotelbusz, összkerékhajtású sétabusz, miniszteri vadászkocsi
Nyíregyházi VAGÉP 1 tonnás nyitott-zárt teherkocsi
1967 Ikarus 180
1965–85 Egyesült Járműipari Szövetkezet, gyűrűs rendszerű ipari lakókocsi-család, 4-8 m-es különféle cirkuszi kocsik, állatszállító, pénztár, lakókocsik Holló típusú lakókocsi család RIES nyugat-német cégnek készített luxus kivitelű irodakocsi (1973)
1966-tól Fecske lakókocsicsalád, Egyesült Járműipari szövetkezet, BNV nagydíjat nyert; víziló-, tigris- és elefántszállító pótkocsik
1968–95 Balatonkenese Sirály Ipari szövetkezet (szerkezeti műanyagok) Delfin, primőr 18, Express és rendőrségi, katonai motoros kishajók
2,6–7 m-es evezős , vitorlás kishajók és yachtok; Sirály –Nautika, Rebell, Mark I, II, III. Backdecker (exportra kb. 2000. db.)
1970 Villamosipari Kutatóintézet TYNY-70 villanyautó
1973 A BKV számára készített városnéző mikrobusz szerelvény, első széria, második széria: 1986.
1981-ben Nívódíjas Modul Ipari lakókocsi család, kompozit építésű, Ferihegyi Repülőtér tűzoltókocsi-rendszere, személyszállító járművei
1984 Akkumobil villamos hajtású, többcélú kisautó
1986–95 Robix Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat (Veszprém) elektromos kisautócsalád, 18 típus, kistraktor tanulmányterv, farmerkocsi és Briggs –Stratton motoros vadászkocsi
1989 Mátravidéki Építő és szakipari szövetkezet (Gyöngyös) MRS –System rendszerű rokkantkocsicsalád (elektromos és kézi)
1990 Sirály FSO Polonéz truck (lengyel kooperációban kifejlesztett hűtő, termosz és áruszállító felépítmény)
1990 Sirály Expo kocsicsalád, akkumulátoros kiskocsik
1990 Lenin Mgtsz Autójavító Üzem, Csepel Autó Union, emeltszintű ragasztott szerkezetű turistabuszt
1992–93 Budamobil, Budapesti Járműipari Szövetkezet 13000 literes üzemanyagszállító gépkocsi, 34000 l-es félpótkocsi tervezése.
1993 ZTS Kolarovó (Szlovákia) Babetta kismotor fejlesztés 

Bibliográfia

Bibliográfia

Tovább...

Válogatott bibliográfia

  • MMA könyvtári állomány

Kapcsolódó tartalmak

  • hírek
  • események
  • videók
További események >
További hírek >
További videók >
  • © Magyar Művészeti Akadémia, 2017

  • facebook
  • Hírlevél
  • Szakértők
  • Impresszum
  • Adatvédelem
  • Szerzői jogok
  • Kapcsolat