Magyar Művészeti Akadémia
  • Akadémikusok
    Tagozatok
  • Könyvtár
  • mma.hu
  • mma-tv.hu
  • Súgó
  • Impresszum
  • Adatvédelem
  • Szerzői jogok
  • Hírlevél
  • Kapcsolat
  • magyar English [Beta]
Magyar Művészeti Akadémia
  • Akadémikusok
  • Könyvtár
  • mma.hu
  • mma-tv.hu
  • Súgó
  • magyar English [Beta]

format.option.empty_header
13231
MMA6433

 
Galéria >
 

Életrajz

Életrajz

Aknay János
Kossuth-díjas festőművész
Nyíregyháza, 1949. február 28.
Az MMA rendes tagja (2011–)
Képzőművészeti Tagozat


Tovább...

Életrajz

  • Életrajz
  • Díjak

Aknay János 1949. február 28-án született Nyíregyházán. Édesapja Aknay János (1913–1986) MNB felügyelő, közgazdász, édesanyja Bíró Anna (1917–2007) háztartásbeli. Művészeti tanulmányait a Debreceni Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körben 1959 és 1963 között kezdte meg, ahol Veress Géza, Nagy Ferenc, Menyhárt József, Félegyházi László, Berky Nándor és Bíró Lajos irányításával dolgozott. 1962 és 1967 között Budapesten, a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult, ahol mestere Sebestény Ferenc volt. 1953-ig Nyíregyházán, 1953-tól 1963-ig Debrecenben, 1963-tól 1971-ig Budapesten élt. 1971-ben költözött Szentendrére, ahol azóta is él és dolgozik.

1972-ben alapító tagja volt a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak (1994-től Vajda Lajos Stúdió Kulturális Egyesület), amelynek 2004 és 2008 között elnöke is volt. 1976-tól a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjaként jelentkezett, majd számos művészeti szervezet és társaság tagja, később tisztségviselője, vezetője lett (Művészeti Alap – MAOE, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Magyar Festők Társasága, Magyar Művészeti Akadémia, stb.). Művészi tevékenységét számos díj fémjelzi, amelyek sorában az első elismerést 1958-ban kapta, majd megannyi kiállítási fellépést honoráló díj mellett 2002-ben Munkácsy-díjjal, 2010-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát.

Első önálló kiállításait az 1970-es évek első felében rendezte, és azóta is jelen van újabb és újabb önálló kollekcióival a hazai és külföldi kiállítótermekben, és állandó szereplője a csoportos tárlatoknak, az országos művészeti seregszemléknek is.

Munkássága eggyé fonódott a szentendrei avantgárd 1970-es években kibontakozó, a Vajda Lajos Stúdióba tömörült fiatal művésznemzedék (fe Lugossy László, ef Zámbó István, Wahorn András, Bereznai Péter, Matyófalvi Gábor, Holdas György, Vincze Ottó stb.) törekvéseivel. Ez a napjainkban is fennálló és aktívan munkálkodó csoport, amely számos művészeti irányzatot, megannyi művészeti ágazatot, művészeti kifejezésformát, műformát és műfajt integrált tevékenységébe – képzőművészet, zene, színház, irodalom, fotó, videó, akcióművészet, performansz, happening –, tudatosan vállalta a Szentendre 20. századi művészetében a Vajda Lajos életműve által képviselt szellemi és esztétikai tradíciót és továbbvitelét.

Aknay János munkássága a szentendrei konstruktív-geometrikus művészeti hagyományhoz – így a Barcsay Jenő, Balogh László, Deim Pál művészetével jellemezhető áramlathoz – erős szálakkal kapcsolódva, a hagyományos táblaképfestészet és grafika műforma- és műfaji keretein belül bontakozott ki. Az elvont, geometrikus alakzatokra szervezett, jellegzetesen szentendrei építészeti motívumokat idéző kompozícióiban egyes korszakokban hangsúlyosan jelentek meg az archaikus rovásírás-jelek, majd képeinek központi jelentőségű kifejezőelemévé vált az angyal-motívum, amely hol naturális, hol elvonatkoztatásba hajló megjelenítéssel illeszkedett képi világába.

Aknay János művészi alkotómunkája mellett a kezdetektől rendkívül aktív és hallatlan széleskörű művészeti szervezőtevékenységet is kifejtett és kifejt: kezdetben Szentendre művészeti életében, majd az ezredfordulót követően az országos művészeti fórumokon is számos szervezetben, társaságban, testületben, kuratóriumban is (MKISZ, MAOE, NKA stb.) vezető szerepet vállalt és vállal, tevékenykedett és tevékenykedik.

Az életrajzot összeállította: Wehner Tibor [2016]

___________________________

Életrajzi adatok
Nyíregyháza, 1949. február 28.

Tanulmányok
1959–1963: a Debreceni Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körben tanul (tanára mások mellett Veress Géza)
1963–1967: Képző- és Iparművészeti Gimnázium, Budapest. (mestere: Sebestény Ferenc)

Munkahelyek
1992–: szentendrei Régi Művésztelep
1985–1993: zebegényi Szőnyi István Képzőművészeti Szabadiskola, tanár
1987–1993: a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Pest megyei művészeti titkára
2000–2005: sárospataki Nyári Képzőművészeti Szabadiskola, tanár

Művészeti szervezeti tagság
1972–: Vajda Lajos Stúdió, Szentendre
1983–: MKISZ, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja, majd a MAOE (1977-től) tagja, 2011–: elnök
1976–1984: Fiatal Képzőművészek Stúdiója
1980–: Szentendrei Grafikai Műhely
1984–: Patak-csoport
1986–1998: szentendrei Art'éria Galéria, alapító tag
1992–1993: Pentaton csoport
1992–: Szentendrei Régi Művésztelep Egyesület
1994–2004: Mythen alkotócsoport (Zella-Mehlis, Németország)
1995–: Magyar Festők Társasága
1997–: Horváth&Lukács Galéria, Nagycenk
2000–: Patak Képzőművészeti Egyesület
2010–: Caffart Képzőművészeti Egyesület
2004–: Képzőművészek Batthyány Köre
2004–: a HUNGART Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társaság Egyesület, kuratóriumi tag
2004–2008: Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) Képzőművészeti Kollégiuma, kuratóriumi tag
2008–: Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Közalapítvány, kuratóriumi tag
2009–2011: az MMA társadalmi szervezet tagja
2011–: Új Nyolcak csoport
2011–: Magyar Művészeti Akadémia, rendes tag
 

Munkásság

Munkásság

Aknay János festőművész művészete szervesen kapcsolódik a 20. századi szentendrei festészet konstruktív, konstruktív-szürrealista, a Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre, Barcsay Jenő és Deim Pál nevével és művészetével fémjelzett áramlatához illetve stilisztikai köréhez.;
Tovább...

Munkásság

  • Pályakép
  • Művek
  • Kiállítások

Wehner Tibor: Aknay János angyalai

Aknay János festőművész művészete szervesen kapcsolódik a 20. századi szentendrei festészet konstruktív, konstruktív-szürrealista, a Vajda Lajos, Korniss Dezső, Bálint Endre, Barcsay Jenő és Deim Pál nevével és művészetével fémjelzett áramlatához illetve stilisztikai köréhez. E művész geometrikus, majd oldottabb, a színfoltok konstrukcióját hangsúlyozó, olajjal és akrillal farostra, fatáblára és vászonra, valamint merített papírra festett képeket, valamint tusrajzokat és szitanyomatokat alkot, és e műveivel a szentendrei progresszív neoavantgárd művészeti csoportosulás, a szervezetten 1972 óta működő Vajda Lajos Stúdió egyik emblematikus reprezentánsává vált. A tradicionális eszközöket alkalmazó, a klasszikus képformát megtartó kompozícióit a hetvenes években a szentendrei építészet jellegzetes részleteiből, stilizált elemeiből építette fel, majd a nyolcvanas évektől a konkrétságok és elvontságok határvonalán egyensúlyozó, jelszerűen tömörített, szimbolikus töltetű, visszatérőn szereplő motívumok váltak hangsúlyossá művészetében: a ház, az ablak, a kereszt, a bábu és kiemelten az angyal, az angyalszárny. A nyolcvanas évek második, a kilencvenes évek első felében a magyar rovásírás-jelek megjelenítésével komponálta meg műveit, majd az ékszerű formák, a háromszögek váltak dominánssá festészetében, amelyeknek éles egyenesekkel keretelt nagy formái később meghajló, átfogó ívekkel határolt foltokká, foltkompozíciókká alakultak. A kis, a közép- és a nagyméretű önálló képek mellett gyakran fest nagyméretű diptichonokat és triptichonokat. A festészeti és grafikai munkássága mellett rapszodikusan kifejtett szobrászati tevékenységének eklatáns alkotása a Szentendre városában 1995-ben felállított, a festői világával formailag együtthangzó, műgyantából kivitelezett monumentális elvont kompozíció.

Jóllehet az alapvetően elvont, konstruktív-szürreális orientációjú, a tárgynélküli világ festészeteként épülő oeuvre-ben fel-felbukkannak Szentendréhez kötődő valóságelemek, építészeti motívumok, tárgyi rekvizitumok is, és hangsúlyos képépítő elemekként szerepelnek a szimbolikus jelentőségű latin betűk és rovásírás-jelek, de az Aknay-piktúra lényege az absztrakció: az illuzionisztikus terekbe szervezett elvont formák és foltok, nonfiguratív alakzatok és színmezők öntörvényű rendszerének kidolgozása és megjelenítése, kifejezéseinek, hatásvilágának kibontakoztatása. Ebben az elvonatkoztatásra alapozott festészeti világban nemcsak tematikailag, hanem formailag is különálló egységet képeznek az angyal-képek: bár az angyal már-már végletesen átírt stilizált és absztrakt formavariánsként is feltűnik egy-egy kompozíción (mint az 1994-es Angyalikon-on), a művek túlnyomó részében a figurativitás szellemében kidolgozott, az emberi (angyali) alakot a természetelvű (ideálelvű?) ábrázolás szabályai szerint megjelenített formában rögzítette a művész. Már a pálya korai szakaszában, 1972-ben megjelent a Szentendrén dolgozó művész festészetében az angyali üdvözlet-motívum, és aztán az angyal-alak-megidézés végigvonult a múlt század hetvenes, nyolcvanas majd kilencvenes évtizedének termésén, és jelen van az ezredfordulót követő évek alkotásain is. A művész az akrillal és olajjal farostra, vászonra és papírra festett, pasztellal és színes ceruzával papírra rögzített műveivel, illetve a technikákat vegyesen, keverve alkalmazó, jobbára közép- és kisméretű alkotásaival és grafikai munkáival – elsősorban szitanyomataival – rendszeresen vissza-visszatért a szárnyas-glóriás transzcendens lény megjelenítéséhez, amelynek egyre intenzívebb, központi jelentőségű festészeti jelenléte az ezredfordulót követő években figyelhető meg.

Analizálva Aknay János angyal-képsorozatának műveit, a formai aspektusokat mérlegelve az regisztrálható, hogy a művész angyal-portrékat, mellképeket, félalakokat, valamint stilizált városképek elemei előtt vagy fölött megjelenő, függőleges testhelyzetben lebegő vagy repülő szárnyas lényeket szembesít műveinek szemlélőivel. A „szembesítés" fogalmának használata azért indokolt, mert a portrék hol bábuszerű arctalansággal, hol jelzésszerű részletekkel jellemzetten, hol maszk mögé rejtett, hol valószerűen kidolgozott arccal az egységes, monokróm vagy több színnel jelzett, élesen metszett vonalakkal határolt foltokból komponált háttér előtt, a kompozíciót szemlélővel szembeforduló, a kép teréből kitekintő testhelyzetben, frontálisan megfestettek. A sorozat csaknem minden képén megjelenik a fejet övező dicsfény és fontos ismétlődő motívumok a szárnyak lendületesen ívelő körvonalakkal közrefogott, kiterülő síkjai. A viszonylagos kompozicionális egyneműséget oldja a színhasználat üde változatossága: az égő vörösek, az élénk okkerek és narancsok, a kékek és zöldek érzékeny árnyalatainak expresszív, a forma-kereteket feszegető rögzítése, s mindemellett a koloritot egy-egy műben az arany alkalmazásával gazdagítja a művész.

Csak a dicsfény és a szárny utal a képszereplők angyal-mivoltára: a keresztény ikonográfiában megjelenő attribútumokat (kard, pálmaág, lángpallos, zászló, mérleg, harsona stb.) Aknay nem szerepelteti, s ugyanígy az angyalok a több évszázados képi hagyomány által meghatározott szentjeikhez (Szent Mátéhoz, Szent Józsefhez, Szent Cecíliához stb.) sem kapcsolódnak. Az Aknay János által megjelenített angyal minden kompozíción egyedül van (csupán egyetlen képen, a 2001-es Angyal született című alkotáson jelenik meg két alak), vagyis új, a középkori és barokk ábrázolásokon hordozott hagyományos jelentésköröktől Aknay portrészerűen megjelenített angyalai elszakadnak. E piktúra angyalai az új képi összefüggések, illetve autonómiájuk megteremtése miatt alkalmatlanok az ember és az Isten között közvetítő szárnyas lények tradicionális rendje egyedeinek, az embertől az Istenhez való felemelkedés fokozatait jelképező „égi hierarchia" szereplőinek beazonosítására: nincsenek rangjelző-jegyek, nem jelennek meg kerubok és szeráfok, nem fedezhetők fel arkangyalok, s így feltételezhető, hogy a művész által megidézett dicsfény-glóriás szárnyas alakok személyes, választott, gyermeket óvó őrangyalok. (És ezt igazolja az angyal-képek műtárgylistája is, amelyen a címek között gyakran szerepel a művész Őrangyal-megjelölése. Ennek eredője a festő személyes sorsa; leánygyermekének tragikus, korai halála.) Az őrangyal-voltra utal a szelídséget és nyugalmat sugárzó lágy alakformálás és a kissé félrebillentett, meditatív, figyelő fejtartás is, amely jegyeket a kolorit éles kontrasztjai ellenpontozzák.

Az Aknay János festészetét elemző feldolgozások kivétel nélkül megemlékeznek arról, hogy e művész törekvései szervesen illeszkednek azoknak a 20. századi mestereknek a munkásságához, akik Szentendre és a modern magyar művészet történetében meghatározó jelentőségű életművet teremtettek. Az angyal-képeket szemlélve meghatározó előképek gyanánt Vajda Lajos portréi, önarcképei idézhetők fel, mint az 1935-ös Álarcos önarckép, az 1936-os Leányfej, Gyertyás lány, Fekete ikon, Ikonos önarckép, valamint az 1938-as Bohócos. A sárga-fekete színhasználat kapcsolja össze Vajda Lajos 1935 körüli Fekete önarckép-ét és Aknay János 1996-ban festett A rejtőzködő angyal-át, de a vajdai művészet képépítésének tanulságainak kamatoztatása konstatálható a kereszt- és az építészeti motívumokat felvonultató angyalos kompozíciók, és a maszkos angyalábrázolások esetében is.

Egy 1999-es beszélgetésben így jellemezte angyal-médiumát a festő:

„Volt egy kislányunk, Sárika, aki nyolcévesen meghalt leukémiában. Ebben az időben kezdtem el festeni az angyalt, amely több mint angyal, átlényegült gyermek és olyan szellem, amely őriz, véd, figyel. Ahol az angyal megjelenik, nagyobb baj nem lehet. Része életemnek, de része a mindenségnek is: közkinccsé tudtam tenni, ezáltal mindenkié lett, illetve lehet. Ötvöződik régi angyalaimmal. A városvédő angyalt 1976-ban festettem, védőn terjeszti szárnyát a templom, a házak fölé. A mostani, esztergomi kiállítás fő darabja a Szent család. A Madonna fölött ott is megjelenik az angyal. Alakja visszavezethető Barcsay-Deim-Balogh bábuira. Zámbó és Matyófalvi is megteremtette a magáét, az enyém ilyen lett, mondhatom, igazi Aknay-bábu. Az angyal mint motívum végtelen lehetőségeket nyitott meg számomra, ki tudom vele fejezni, amit szeretnék."

Az angyal Aknay János művészetében a köznapitól, az evilágitól való eltávolodás esélyét, a lelki szférákba, a transzcendens tartományokba való átlépés lehetőségét teremtette meg. Ez a túlvilági alak Aknay interpretációjában sohasem bukott angyal, sohasem a halál angyala, hanem olyan médium, amellyel szembenézve a művész erőt meríthet, s amely számára a védelmezés, a tragédiáktól való megóvás, a tragédiákon való felülemelkedés, a megnyugvás, a megbékélés reményét hordozza. Az Aknay János festészetében művek hosszú során megjelenített dicsfény övezte szárnyas alak a szellemiségek birodalmában létező, de emberarcú, az Istenhez elvezető, de e piktúra révén mégis konkretizált, valószerűvé avatott lény.

Az ezredfordulót követő években az angyal-képekkel párhuzamosan Aknay János festészetében egyre jelentősebb szerepet kap a szakralitás: ennek a folyamatnak egyik csúcspontjaként a balatonboglári Evangélikus templom számára 2011-ben A Megváltó címmel festett oltárképet, majd Kiskőrösön a Római katolikus plébánia oldalkápolnájába kerül kompozíciója, és fontos mozzanat az is, hogy műveivel alapozzák meg a Székesfehérvári Egyházmegye Kortárs Művészeti Gyűjteményének kollekcióját is. 2010 és 2013 között új műegyüttes született műtermében Korpuszok címmel, majd fontos állomás annak a tizenkét képből álló sorozatnak a megfestése, amelynek kompozíciói Jézus Krisztus földi életéből vett történeteket dolgoz fel, s amelyeket Nagy Márta 2014-ben megjelent könyvében Csend-történetek címen elemzett: e kompozíciókon Jézus és a bibliai szereplők hol naturálisan, hol stilizáltan megfestett alakokként jelennek meg. Nagy Márta elemzése szerint:

„Csend-történeteiben a művész nem csak az angyalok által, és nem is csak a síkba kiterített színes, architekturális díszletekkel emeli ki a nézőt a jelen világból. Ezeken az alkotásokon a síkarchitektúrát fölhasználva, a jelen világon túli világnak egyik fő alakjához, magához az istenfiúhoz merészkedik el. Korábbi transzcendens-ábrázolásaihoz képest ez újabb, részben könnyebb és részben nehezebb vonulata lesz oeuvre-jének. Az istenfiú ugyanis kettős természetéből adódóan önmaga is megtestesíti a két világot. A feladatot nehezíti az is, hogy a festő a két világ közül az egyikben kívánja a mindkettőhöz tartozó Jézus Krisztust ábrázolni … A kétféle transzcendens-ábrázolás a jelen ciklusában ér össze, vagyis ezeken alkalmazza a síképítményeket és a figurális motívumokat együtt, ezáltal gondolatiságában tovább is lép."

A bibliai műegyüttessel párhuzamosan tovább bővül a színek kifejezőerejét kiaknázó építészeti motívumokra, a szentendrei konstruktív hagyományra alapozott, leginkább nagyméretű képek együttese is. E munkák stilizált, hol valóságos formákat megidéző, hol geometrikus alakzatokká redukált építészeti alapelemekből építkeznek: a falsíkokra, tornyokra, kapukra és ablakokra, tömbökre hivatkozó foltok konstrukcióit az illuzionisztikus terek és síkok talányos átmenetei, ütköztetései avatják feszes formarendbe foglalt kompozíciókká. Az újabb munkákat áttekintő, Az emlék jelene című, 2015-ben megjelent könyv bevezető tanulmányában P. Szabó Ernő művészettörténész e műcsoport alkotásairól állapította meg, hogy „nagy, egyszínű, egymással éles, nyílegyenes határvonalakkal illeszkedő, illetve egymásba belemetsző színmezőkből épülnek, amelyek a szentendrei kapuk, falak, tornyok, homlokzatok alapformáira már csak igen távolról emlékeztetnek. A képi tér nem tekinthető valóságos terek leképezésének, hiszen egy-egy esetben megjelenik a reneszánsz enyészpontos perspektívára utaló megoldás, de ez csak a kép egy-egy elemének térbeliségét jelzi, más elemek elhelyezése másféle nézőpontot sejtet, illetve a síkok egymás elé helyezésének köszönhetőn jön létre a mű sajátos térbeli hatása. Egyszerre jeleneik meg e műveken a felszabadultság, a belső derű, a harmónia, s velük szemben a dráma, a feszültség, ami annak számára, aki a kortárs magyar művészet állapotait, ezen belül Aknay pályáját, emberi sorsát, művészi-művészetszervezői küzdelmeit figyelemmel követte, nem kis dolognak számít. Akár a zenében, olykor igazi 'örömzenének' érzünk egy-egy produkciót, annak minden szépségével és a szabad, önfeledt rögtönzésből következően tünékeny elemeivel együtt. Más műveken aztán újra súlyosabbá, drámaiabbá válik a hang, aligha véletlenül, hiszen azok a változások, amelyek a magyar valóságban bekövetkeztek, sem emberként, sem művészként nem, hagyhatták érintetlenül." E kompozíciók megjelenítésében a motívumok mellett, és azokkal szerves összhangban továbbra is kiemelt szerepe van az érzékeny koloritnak, amelyről a festő – a bibliai témájú képei kapcsán – így fogalmazta meg alkotóelveit: „Festészetem lényegi elemének tekintem a színt. A szín az élet, ahogyan Goethe is mondotta, a színek eredője a fény. Ezért alkalmasak arra, hogy velük a látható valóságon túlra mutassak."

[2016]

Közösségi megbízásra és magán megrendelésre készített művek

1995 Szentendre, Posta előtti tér, Angyal – fa, fém, festett műgyanta, aranyfüst
2011 Balatonboglár, Evangélikus templom, oltárkép

Művek közgyűjteményekben

Budapest, Magyar Nemzeti Galéria
Dunaszerdahely, Kortárs Magyar Galéria
Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum
Kecskemét, Kecskeméti Képtár
Székesfehérvár, Székesfehérvári Egyházmegye Kortárs Művészeti Gyűjtemény
Szentendre, Ferenczy Múzeum
Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum 

Egyéni kiállítások

1972 Szentendre, József Attila Művelődési Központ (Holdas Györggyel, Matyófalvi Gáborral, ef Zámbó Istvánnal)
1976 Szentendre, Vajda Lajos Stúdió Pinceműhely (Holdas Györggyel)
1977 Örkény, Művelődési Ház
1977 Táborfalva, Művelődési Ház
1977 Hernád, Művelődési Ház
1977 Veszprém, Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ
1978 Salgótarján, Ifjúsági Művelődési Ház
1979 Szentendre, Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, Világfa Galéria
1979 Budapest, Stúdió Galéria
1981 Szentendre, Lakótelepi Klub
1981 Budapest, Bástya Galéria
1982 Szentendre, Művésztelepi Galéria
1983 Szentendre, Műhely Galéria (Bereznai Péterrel)
1984 Nyíregyháza, Megyei és Városi Művelődési Központ
1984 Csongrád, Csongrádi Galéria
1987 Békéscsaba, Gyopár Klub
1987 Szentendre, Művésztelepi Galéria (Bereznai Péterrel és Gubis Mihállyal)
1989 Szentendre, Szentendrei Képtár
1989 Vác, Madách Galéria
1989 Békés, Jantyik Mátyás Múzeum Vihar Galéria
1990 Szolnok, Megyei Művelődési Központ
1991 Ráckeve, Ács Károly Művelődési Központ
1991 Székesfehérvár, Püski Könyvesbolt és Galéria
1991 Érd, P'Art Galéria
1991 Zebegény, Könyvtár, Átmeneti Galéria
1993 Nagycenk, Horváth&Lukács Galéria
1993 Szentendre, Art'éria Galéria
1994 Dunaharaszti, Baktay Ervin Gimnázium és Vízügyi Szakközépiskola (Gubis Mihállyal és Vincze Ottóval)
1994 Budapest, Csepel Galéria
1994 Karlsruhe, Rösch Galerie
1995 Diptichonok-Triptichonok, Szentendre, Barcsay Iskola Galéria
1995 Mythen II., Zella-Mehlis, Bürgerhaus (Vincze Ottóval)
1995 Szentendre, Vincze László Papírmerítő Műhelye
1996 Salzburg, Künstlerhaus
1996 Iszkaszentgyörgy, Pappenheim-kastély
1996 Kaposvár, Kaposfüredi Galéria
1997 Marosvásárhely, Kultúrpalota
1997 Bukarest, Magyar Intézet
1997 Hajdúszoboszló, Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár
1997 Budapest, Vigadó Galéria
1998 Szentendre, Provincia Szálloda Galéria
1998 Ráckeve, Keve Galéria
1998 Nagycenk, Horváth&Lukács Galéria (Puha Ferenccel és Somogyi Györggyel)
1999 Szentendre, Vajda Lajos Stúdió Pinceműhelye
1999 Nagycenk, Horváth&Lukács Galéria (Stefanie Nickellel és Wolfgang Nickellel)
1999 Esztergom, Vármúzeum
2000 Válogatás 20 év szitanyomataiból, Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Könyvtára
2000 Budapest, Szent Mihály-kápolna
2001 Komárom, Monostori Erőd (ef Zámbó Istvánnal)
2001 Pécs, Horvát Színház, Csoport-Horda Galéria
2002 Tatabánya, Kortárs Galéria
2002 Ráckeve, Árpád Múzeum (Bereznai Péterrel és Borgó György Csabával)
2002 Plein Air, Csongrád, Városi Galéria (Popovics Lőrinccel)
2002 Sárospatak, Sárospataki Képtár
2002 Pomáz, Testvérmúzsák Galéria
2003 Budapest, Karda Galéria
2003 Válogatás a nagycenki Horváth & Lukács Galéria anyagából, Győr, Bartók Béla Megyei Művelődési
         Központ
2003 Budakalász, Faluház
2003 Kunst im Gesspräch, Emsdetten (Wolfgang Nickellel)
2003 Csurgó, Városi Múzeum
2003 Angyalok a Szamárhegyen, Szentendre, Ipszilon Galéria
2004 Hajdúböszörmény, Parafa Galéria
2004 Térbe fénybe öltözötten, Dobogókő, Manréza Spirituális és Kulturális Központ
2004 Kapcsolat, Budapest, Magyarországi Volksbank Galéria
2004 Pécs, Pécsi Galéria
2004 Szentendrei művészportrék 8., Szentendre, Szentendrei Képtár
2005 Mindszent, Tisza Művelődési Ház
2005 Budapest, Batthyány Strattmann László Gimnázium Suli Galéria
2006 Budapest, Abigél Galéria
2006 Sárospatak, Múzsák temploma
2006 Dunaszerdahely, Kortárs Magyar Galéria
2006 Debrecen, Debreceni Művelődési Központ, Belvárosi Galéria
2007 Ráckeve, Keve Galéria
2007 Budapest, Újlipótvárosi Klub-Galéria
2007 Szombathely, Bercsényi Galéria
2007 Zalaegerszeg, Gönczi Galéria
2008 Vecsés, Vecsési Galéria
2008 Iszkaszentgyörgy, Pappenheim-kastély
2008 Festőangyalok, Veszprém, Mestermű Galéria
2009 Élő múzsa – szentendrei színtér, Szentendre, MűvészetMalom
2010 Debrecen, MODEM
2010 Őrangyalok, festőangyalok, Pécs, Cella Septichora Látogató Központ
2010 Őrangyalok és hírvivők, Balatonboglár, Evangélikus templom
2010 Festőangyalok, őrangyalok, Kecskemét, Kecskeméti Képtár
2011 Leányfalu, Leányfalu-Ház
2011 Békéscsaba, Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria
2011 Budapest, Budapest-Fasori Evangélikus Egyházközség gyülekezeti terme
2011 Székesfehérvár, Szent István Művelődési Ház
2011 Nagycenk, Horváth&Cukács Galéria
2012 Budapest, Semmelweis Szalon
2012 Debrecen, Sesztina Galéria
2012 Budapest, Cafe Dorottya

Szimpozionok, művésztelepek

1977 Kísérleti Műhely, Tiszai Vegyi Kombinát, Leninváros
1977 Csongrádi Művésztelep, Csongrád
1994-2003 Mythen alkotócsoport művésztelepe, Zella Mehlis (Németország)
1995 Fony-Kertalja Művésztelep, Fony
2000-2008 Patak csoport művésztelepe, Sárospatak
2003, 2004 XL., XLI. Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep, Hajdúböszörmény. 

Bibliográfia

Bibliográfia

Tovább...

Válogatott bibliográfia

  • MMA könyvtári állomány
  • Recepció

Recepció

1969 MÉG: Katonaként a főiskolára. Hazáért 1969. október 15.  
1972 Kovács Gyula: Szentendrei amatőrök. Művészet 1972(4)19-20.
1973 Vajda Lajos Amatőr Stúdió Szentendre. Szentendre, József Attila Művelődési Központ. (Katalógus. bev. Tóth Antal)
1976 Losonci Miklós: Vác és Szentendre hívja a látogatókat. ~ és Holdas György szentendrei tárlata. Pest Megyei Hírlap 1976. október 2.
1977 V. Stúdió Kísérleti Műhely. Leninváros. (Katalógus)
1977 Losonci Miklós: A Műcsarnok kiállítása. ~ festményei Örkényben. Pest Megyei Hírlap 1977. január 26.  
1977 Losonci Miklós: ~ törekvései. Napló 1977. december 10.
1978 Képzőművészeti Kísérleteink Műanyagokkal. Budapest, Dorottya utcai Kiállítóterem. (Katalógus)
1978 Hann Ferenc: ~ festőművész kiállítása a salgótarjáni Ifjúsági Művelődési Házban. Nógrád 1978. március 24.  
1979 Hann Ferenc: Bevezető. ~ festőművész kiállítása. Szentendre, Pest Megyei Művelődési  Központ, Világfa Galéria. (Katalógus)
1979 Hann Ferenc: Bevezető. ~ festőművész kiállítása. Budapest, Stúdió Galéria. (Katalógus)
1979 Losonci Miklós: A festészet mikroszkópján át. A Világfa Galéria vendége. Pest Megyei Hírlap 1979. január 30.
1979 Hann Ferenc: ~ kiállítása. Szentendrei Műsor 1979(2)
1979 P. Szabó Ernő: ~ festményei. Stúdió Galéria. Új Tükör 1979. szeptember 23.
1982 Hann Ferenc: Bevezető. ~ festőművész kiállítása. Szentendre, Művésztelepi Galéria. (Katalógus)
1982 M. Zs.: Jelzések. ~ tárlata. Pest Megyei Hírlap 1982. szeptember 25.  
1982 Hann Ferenc: ~ képei. Szentendre, Művésztelepi Galéria. Új Tükör 1982.  szeptember 26.
1982 Blafield, Antti: Todellisuus Heijastuu Väreissä, Unkarilainen taiteilijan ~. Suomen  Kivalehti 1982(10)1.
1983 P. Szabó Ernő: ~ kiállítása. (Szentendre, Művésztelepi Galéria, 1982. szeptember 17- október 3.) Művészet 1983(1)57-58.  
1984 Tilless Béla: ~ ablakai. Pedagógiai Műhely 1984(2)
1984 K. L.: Tudják, hogy mit akarnak. Nem férnek a skatulyába. Pest Megyei Hírlap 1984. október 18.  
1985 Művész életrajzok. Kortárs magyar képzőművészek. Budapest, Képcsarnok. 25.  
1986 Új Vegyes kiállítás. Szentendre, Szentendrei Képtár. (Katalógus, bev. Hann Ferenc)
1986 P. Szabó Ernő: Geometrikus törekvések a hetvenes években. Művészet 1986(6)6-11.
1987 ~, Bereznai Péter, Gubis Mihály kiállítása. Szentendre, Művésztelepi Galéria. (Katalógus, bev. Novotny Tihamér)
1987 Novotny Tihamér: Bemutatkozik a Szentendrei Grafikai Műhely. Művészet 1987(2)27-31.
1987 Novotny Tihamér: A konstruktivizmustól a rovásírásig. ~ művészetéről. Művészet 1987(10)22-27.
1988 „SZAFT". A Vajda Lajos Stúdió és meghívott barátaik közös kiállítása. Budapest, Ernst Múzeum; Győr, Győri Műcsarnok; Dunaújváros, Uitz Terem. (Katalógus, bev. Novotny
 Tihamér.)
1989 Hann Ferenc, Van Dam, Johan, Prakfalvi Endre: Bevezető. ~ festőművész kiállítása.  Szentendre, Szentendrei Képtár. (Katalógus)
1989 Hann Ferenc: ~. Beszélgetés a festővel. Szentendre, Ferenczy Múzeum.1989 Hann Ferenc: Angyal suhant át a szobán. ~ festészetéről. Alföld 1989(3)93-95.
1989 Cs. T. J.: ~ képei a Vihar Galériában. Békés Megyei Népújság 1989. március 30.  
1989 P. Szabó Ernő: ~ kiállítása. Szentendrei Képtár. Új Tükör 1989. július 16.  
1989 Losonci Miklós: Értelmes absztrakció. Pest Megyei Hírlap 1989. július 26.
1989 Aba Judit: ~ világa. Pesti Műsor 1989. augusztus 2-9.  
1990 Lóska Lajos (szerk.): Művészettörténeti tanulmányok Pest megyéből. Studia  
 Comitatensia XX. Szentendre, Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága. 31, 74, 78, 79, 154, 158, 160, 162, 173, 177, 178, 179, 185, 187,198, 203, 204, 207.  
1990 Losonci Miklós: Szentendrei motívumok. ~ két kiállítása. (Szentendrei Képtár, váci  Görög Templom.) Művészet 1990(2)4.  
1990 Chikán Bálint: ~. Magyar Hírlap 1990. december 15.
1991 ~, Gubis Mihály, Kéri Mihály és Somogyi György festőművészek kiállítása. Szigetszentmiklós, Érd, Ráckeve, Ócsa. (Katalógus, bev. Hann Ferenc)
1991 Unicornis. A Szentendrei Vajda Lajos Stúdió (VLS) és a Marosvásárhelyi Műhely  (MAMŰ) kiállítása. Budapest, Vigadó Galéria; Miskolc, Miskolci Galéria; Gödöllő, Gödöllői Galéria. (Katalógus, szerk. Novotny Tihamér, bev. Chikán Bálint, Novotny Tihamér.)
1991 Wehner Tibor: Metszésben, vibrálásban. ~ művészetéről. Árgus 1991(4)65-66.
1991 Besze Imre: ~ rovásballadái. Százoldalas Szabad Föld 1991. szeptember 16.  
1992 Pentaton 1. kiállítás. Szentendre, Szentendrei Képtár. (Katalógus, bev. Hann Ferenc)
1992 Hann Ferenc: A Pentaton kiállítás. Dunakanyar 1992(3)42.  
1992 Hajdu István: Hit, halál, szerkezet. A Pentaton csoport kiállítása a Szentendrei Képtárban. Beszélő 1992.június 6.  
1992 (bágyoni): Alkotóközösségek (II.) – A pentaton sorban nincs félhang. Pest Megyei Hírlap 1992. június 22.  
1993 Nádudvari Anna: Az angyal hozhat békét, harcot is. ~ kiállítása a szentendrei Art'ériában. Pest Megyei Hírlap 1993. június 28.
1993 (b. kiss): ~ stációi. Fejér Megyei Hírlap 1993. július 6.  
1993 Tarr Erika: „Letisztultak bennem a dolgok.' Egy kiállítás ürügyén. Szentendre és Vidéke 1993. július 15.  
1994 Novotny Tihamér: A szentendrei Vajda Lajos Stúdió. In. A modern poszt-jai. (Szerk. Keserü Katalin.) Budapest, ELTE Bölcsészettudományi Kar. 43-75.
1994 Paczkowski, J.: Bevezető. ~ festőművész kiállítása. Karlsruhe, Galerie Rösch. (Katalógus)
1995 Cs. Tóth János: Konstruktív lebegés. Művészeti Metszetek.  
1995 Balogh Ilona: Közébük angyal érkezett. Ősi műformák ~ festményein. Pest Megyei Hírlap 1995. február 1.  
1995 Wehner Tibor: Képek a négyzeten, képek a köbön. Élet és Irodalom 1995. február 3.
1995 (b. k. l.): Portré helyett torzó. Fejér Megyei Hírlap 1995. február 21.  
1995 Losonci Miklós: Angyal született. Új Ember 1995. február 26.  
1995 Besze Imre: Gazdagítják Szentendrét. ~ sötét képei. Szabad Föld 1995. augusztus 1.
1995 Besze Imre: Mi újság, ~? Szentendre és Vidéke 1995. augusztus 15.  
1996 Wehner Tibor: Mert ez műanyag. Élet és Irodalom 1996. január 12.  
1996 Zakar Ádám: Válaszoltak a művészek. Szentendre és Vidéke 1996. január 15.  
1996 B. Kiss László: Engedjétek magatokhoz a képeket! ~ tárlata az iszkaszentgyörgyi kastélyban. Fejér Megyei Hírlap 1996. április 27.  
1997 Lóska Lajos: Bevezető. ~ festőművész kiállítása. Marosvásárhely, Kultúrpalota. (Katalógus)
1997 Kéri Mihály: A lélek geometriája. ~ Marosvásárhelyre készül. Új Pest Megyei Hírlap 1997. március 1.  
1997 (nk): ~ tárlata elé. Múzsa Népújság-melléklet 1997. április 25.  
1997 (Kopasz): ~-kiállítás Marosvásárhelyen és Bukarestben. Szentendre és Vidéke 1997. május 9.
1997 Markó Béla: A betört ablak. Múzsa Népújság-melléklet 1997. május 16.  
1997 Máté György: ~ kiállítása Marosvásárhelyen és Bukarestben. Szentendrei festő sikere Romániában. Új Pest Megyei Hírlap 1997. június 2.  
1998 Novotny Tihamér: Vérrel keveredő sár. ~ szomorú képei elé. In. Pontos időrendben. Sorsfürkésző írott azonosulási kísérletek a képzőművészet világából. (Válogatás.) Szentendre. 113-114.  
1998 Novotny Tihamér: Angyalváró ablakok. ~ szomorú képei elé. In. Pontos időrendben. Sorsfürkésző írott azonosulási kísérletek a képzőművészet világából. (Válogatás.) Szentendre. 118-119.  
1998 Ortswechsel 1998: Mercedes Werke. Zella-Mehlis. (Katalógus, bev. Ueli O. Kräuchi)  
1998 L. M.: ~-festmények a Vigadó Galériában. A szüntelen külső-belső utazás élményei. Új Pest Megyei Hírlap 1988. január 7.  
1998 P. Szabó Ernő: Szellem, Barokk, Melankólia. Napi Magyarország 1998. január 7.
1998 B. Kiss László: Angyalok Budapesten. Tárlat az iszkaszentgyörgyi Pappenheim-kastély után a pesti Vigadóban. Fejér Megyei Hírlap 1998. január 4.
1998 Nemesházi B.: Egy kiállítás margójára. Beszélgetés ~-al. Szentendre Castrum 1998. február 26.  
1998 Szabó Lilla: Kapcsolatok. ~ képeiről. Magyar Napló 1998(5)
1999 Kortárs Magyar Művészeti Lexikon. I. kötet. A-G. Budapest, Enciklopédia Kiadó. 46-48.
1999 Válogatás II. a szentendrei művészek második generációjának alkotásaiból (a Vajda Lajos Stúdió I.) Szentendre, Barcsay Iskola Galéria. (Katalógus)
1999 Novotny Tihamér: A patak földrajzilag bárhol felbukkanhat. Árgus 1999(1)
1999 Szerényi Gábor: Kétely és remény. ~ képei. Népszava 1999. március 13.
1999 B. K. L.: Születésnap zsíros kenyérrel. Fejér Megyei Hírlap 1999. március 20.
1999 B. Kiss László: A katalógus megelevenedik. Német, magyar és svájci képzőművészek kiállítása Iszkaszentgyörgyön. Fejér Megyei Hírlap 1999. április 24.  
1999 Jámbor: Ablakok és angyalok. Szentendre és Vidéke 1999. május 14.  
1999 Novotny Tihamér: ~ munkái elé. Élet és Irodalom 1999. szeptember 3.
1999 B. I.: ~ és az angyalok. Szentendre és Vidéke 1999. szeptember 10.  
2000 Novotny Tihamér (szerk.): ~. Szentendre, VLS Kulturális Egyesület.
2000 Novotny Tihamér-Wehner Tibor (szerk.): A Szentendrei Vajda Lajos Stúdió. (Antológia.) Szentendre,Vajda Lajos Stúdiót Támogató Alapítvány. 13, 17, 26, 27, 28, 32, 33, 34, 31, 42, 43, 44, 45, 56, 57, 61, 69, 71, 72, 74, 78, 79, 84, 86, 94, 95, 99, 115, 131, 169, 173, 180, 181, 182, 183-189, 184, 185, 186, 187, 188, 189, 195, 197, 201, 202, 203, 205, 206, 207, 215, 228, 241, 320, 347, 351, 394, 396, 397, 398, 399, 434, 435, 436, 437, 438, 439, 440, 441, 442, 443, 444, 445, 446, 447, 448, 450, 451, 452, 453, 545, 456.
2000 Szentendrei arcképcsarnok I. Szentendre.  
2000 A Mythen csoport kiállítása. Szentendre, MűvészetMalom. (Katalógus, bev. Novotny Tihamér.)
2000 Patak Csoport. (Katalógus, bev. Hann Ferenc.)  
2000 Kéri Mihály: Egy művészeti társaság anatómiája: a Patak-csoport. Duna-Part 2000(1)
2000 Szakolczay Lajos: A jel, mint jelképiség. ~ szitanyomatai. Szentendre és Vidéke 2000. március 10.  
2000 B. Kiss László: Művészek, politikusok vendégeskedtek a faluban. Fejér Megyei Hírlap 2000. május 2.  
2000 Wehner Tibor: A 70 éves szentendrei régi művésztelep a millennium évében. Szentendrei Tükör 2000. május-június.  
2000 Szakolczay Lajos: Léglökéses angyalszárnyak. ~ festményeiről. Kortárs 2000(6)117-119.
2000 R. V.: Hetvenéves művésztelep. Népszabadság 2000. június 10.  
2000 Szuromi Pál: Kékfestők tábora. Élet és Irodalom 2000. augusztus 11.  
2000 ÖZI: Jövőnk homályos tükör. Szentendre és Vidéke 2000. augusztus 18.  
2000 Jakab: Művészsorsok, Patak-sodrásban. Krónika 2000. augusztus 28.  
2000 Jámbor: Színekkel dolgozom, hangulatokat festek. Szentendrei Tükör 2000. szeptember.  
2000 Rappai Zsuzsa: Tisztelet a művésznek, tisztelet a barátnak. Szentendre és Vidéke 2000. november 24.  
2001 3 Sziget. Sárospatak, Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. (Katalógus)
2001 Ismerős képek az ~-albumban. Fejér Megyei Hírlap 2001. január 4.  
2001 Kéri Mihály: 3 kiló VLS. Duna-Part 2001(1)
2001 B. K. L.: Bátor vállalkozás részesei lehettek az elmúlt években a helyiek. Fejér Megyei Hírlap 2001. január 11.
2001 Lóska Lajos: A félig sikerült Dialógus. Élet és Irodalom 2001. január 19.  
2001 E. V.: Péter Pál utcai gerillák. – Antológia jelenik meg a szentendrei Vajda Lajos Stúdióról. Népszabadság 2001. február 5.
2001 Hollósi Zsolt: „Minél kevesebb eszközzel szeretném elmondani a lényeget." – Beszélgetés Aranyi Sándor festőművésszel. Tiszatáj 2001(3)
2001 B. K. L.: Angyalok a vásznon,. Népszava 2001. március 10.  
2001 B. K. L.: Ez az album a cáfolat. Fejér Megyei Hírlap 2001. március 17.  
2001 Szakolczay Lajos: Síkos hal – vízben, ősbozótban. (A szentendrei Vajda Lajos Stúdió antológiája.) Kortárs 2001(4)  
2001 Szakolczay Lajos: Az akadémikus rajztól az átszellemült táblaképig. (~ életműalbuma.) Hitel 2001(4)33.  
2001 B. K. L.: Kalapács alá kerül a szentendrei festő képe is. Fejér Megyei Hírlap 2001. május 17.  
2001 P. Szabnó Ernő: Vajda Lajos Stúdió. Magyar Nemzet 2001. június 9.  
2001 Feledy Balázs: ~ színei. Magyar Demokrata 2001(8)
2001 Kerékgyártó György: Harmincéves a szentendrei Vajda Lajos Stúdió. Heti Válasz 2001. augusztus 3.  
2001 B. K. L.: A megyehatárokon túlról is hívtak meg alkotókat. – Másodízben rendezik meg a Karsai Művésztelepet. Fejér Megyei Hírlap 2001. szeptember 3.  
2001 Wágner István: Párhuzamok és ellentétek. – Csoportos tárlat eladással. Pesti Műsor 2001. szeptember 6-12.
2001 S. Z.: Tíz magyar festő képei. Népszabadság 2001. szeptember 10.
2001 B. K. L.: Művésztelep a Balaton partján. Fejér Megyei Hírlap 2001. szeptember 20.  
2001 Meggyes Lászlóné: Karsai Művésztelep 2001. Karsai Híradó 2001. december.
2001 Novotny Tihamér: Utószó helyett az Öntematika rajzban című kiállítás ürügyén. Szentendre és Vidéke 2001. december 21.  
2002 Angyal Mária: Bevezető. ~ festőművész kiállítása. Tatabánya, Kortárs Galéria. (Katalógus.)
2002 Vámosi Katalin: Bevezető. ~ festőművész kiállítása. Sárospatak, Sárospataki Képtár. (Katalógus)
2002 Novotny Tihamér (szerk.): A Szentendrei Vajda Lajos Stúdió: 1972-2002. (Dokumentum- és szöveggyűjtemény.) Szentendre, Vajda Lajos Stúdió Kulturális Egyesület.
2002 B. K. L.: A tájképpel a négyzet felesel. Fejér Megyei Hírlap 2002. január 15.
2002 Feledy Balázs: Vajdás atmoszféra. Magyar Demokrata 2002. február 21.  
2002 Dallos István: ~ kiállítása a tatabányai Kortárs Galériában. Hírlap 2002. március 11.  
2002 Jámbor: Korpusz és angyalok. Szentendrei Tükör 2002. március.  
2002 Zakar: Új Munkácsy-díjas szentendrei művészek. Szentendre és Vidéke 2002. március 14.  
2002 Szakolczay Lajos: Az akadémiai rajztól az átszellemült táblaképig. (~ életműalbuma.) Hitel 2002(4)
2002 Feledy Balázs: Egy élet ajándéka. Magyar Demokrata 2002(16)
2002 B. Gy. Gy.: Európa nem jelszó, hanem kapcsolat. Csongrádi varázslók. Délmagyarország 2002. július 29.
2002 ~ festőművész kiállítása a Sárospataki Képtárban. Sárospataki Hírlap 2002. augusztus.  
2002 „Angyal született." – Gondolatok ~ kiállításának megnyitására. Zempléni Múzsa 2002. augusztus 17.  
2002 P. Szabó Ernő: Alkotó energiából egyelőre vannak tartalékok. Magyar Nemzet 2002. augusztus 27.  
2002 Novotny Tihamér: A VLS jubileumi kiállítása Műcsarnokban. Szentendre és Vidéke 2002. augusztus 30.  
2002 R. V.: Vegyes színvonalon – Pest megyei alkotók kiállítása a MűvészetMalomban. Pestvidék 2002. szeptember 2.  
2002 P. Szabó Ernő: Művek és alkotók a szabadságról. Magyar Nemzet 2002. szeptember 4.
2002 Andrási Gábor: Vajda Lajos Stúdió: volt, van, lesz? Beszélgetés a műcsarnoki kiállításról és az antológiáról. Műértő 2002(10)
2002 Antal István: Szentendrei Vajda Lajos Stúdió 1972-2002. Jubileumi kiállítás a Műcsarnokban. 2002. szeptember 4 – október 6. Balkon 2002(10)12-22.
2002 P. Szűcs Julianna: Pártszerűen. A Vajda Lajos Stúdió jubileumi kiállítása a Műcsarnokban. Népszabadság 2002. október 3.
2002 Kárpáti Zoltán: Underground a Kunsthalléban. Harmincéves a szentendrei Vajda Lajos Stúdió. Új Művészet 2002(11)21-23.  
2002 Angyali konstruktivizmus. Budapesti Nap 2002. november 18.
2002 Keserü Katalin: A VLS és a magyar művészettörténet. Elmaradt megnyitóbeszéd a Műcsarnokban. Új Művészet 2002(12)9-11.
2002 Perneczky Géza: Mi van a folklór alatt? Szabálytalan jegyzet a Vajda Lajos Stúdió margójára. Új Művészet 2002(12)4-8.  
2003 Kopátsy Sándor-~: Aforizmák, festményreprodukciók. Szentendre, Vincze László és Fiai  Papírmerítő Műhely. (Bibliofil kiadvány)  
2003 Kötődések. A vidéki Magyarország emlékezete. Szentendre, Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. (Katalógus)
2003 XX. századi magyar művészet – Szentendréről nézve. (Válogatás a Ferenczy Múzeum gyűjteményéből.) Szentendre, Pest megyei Múzeumok Igazgatósága. (Katalógus, bev. Mazányi Judit, Bodonyi Emőke.)
2003 A Szentendrei Régi Művésztelep hetvenöt éve. Szentendre, Szentendrei Régi Művésztelep Kulturális Egyesület. (Katalógus)
2003 IV. Országos Színesnyomat Grafikai Kiállítás. Szekszárd, Művészetek Háza.  
 (Katalógus)
2003 A MKISZ Festő Szakosztályának kiállítása. Kecskemét, Kecskeméti Képtár. (Katalógus)
2003 Vámosi Katalin: „Angyal született". Gondolatok ~ kiállításának megnyitójára. A Vizuális Kommunikáció Magazinja 2003. január.  
2003 A Vajda Lajos Stúdió jubileumi kiállítása a Műcsarnokban – belső szemmel. Napút 2003(1)
2003 L. Simon László: „Nem akarok pitbull lenni." Magyar Műhely 2003(1)
2003 Vincze Barbara: Nyitottság és hagyományok. Budapesti Nap 2003. január 13.  
2003 Aknai Katalin: Szentendre a művészet felől nézve. Műértő 2003(2)
2003 Beszélgetések a képzőművészetről. Minden megy tovább. Szépirodalmi Figyelő 2003(2)
2003 Lélekarcú ikonok, vérző Corpusok és kitárt szárnyú angyalok. Szeszélyes merengések és emlékezések ~ művészetéről. Zempléni Múzsa 2003(2)
2003 Pogány Gábor: Díjazottak pasztell-tára. Esztergom, 1999. Art Limes 2003(2)
2003 Sobor Antal: Történelmietlen látképek. Pasztell Biennálé Esztergomban. Art Limes 2003(2) 2003 Szabó Zsuzsanna: Kötődések. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum és a kortárs képzőművészet. Téka 2003(2)
2003 Novotny Tihamér: Néhány gondolat a képzőművészeti csoportosulásokról… Duna-Part 2003(3)
2003 P. Szabó Ernő: Magyar művészet Szentendréről nézve. Magyar Nemzet 2003. március 19.
2003 Szakolczay Lajos: Kikötő. Jegyzetek éjfél után. Duna-Part 2003(4)
2003 Feledy Balázs: Tévés képzőművészet. Magyar Demokrata 2003(15)  
2003 N. Kósa Judit: Látványtárral bővül a skanzen. Népszabadság 2003. augusztus 2.  
2003 Török Katalin. Nincs megállás. Látványtár, konferenciaközpont, galéria a Skanzenban. Szentendre és Vidéke 2003. augusztus 22.  
2003 Szuromi Pál: Telített hullámhosszon. Élet és Irodalom 2003. augusztus 23.  
2003 Török Katalin: Jubilál a Régi Művésztelep. Szentendre és Vidéke 2003. augusztus 29.
2003 áron: 75 éves a Szentendrei Régi Művésztelep. Szentendrei Tükör 2003. szeptember.  
2003 Angyal a patakparton. Budapesti Nap 2003. október 13.
2003 Szakolczay Lajos: ~ angyalai. Festmények a budakalászi Faluházban. Szentendre és Vidéke 2003. október 24.  
2003 Török Katalin: Két kiállítás, két helyszín: Bécs és Szentendre. Szentendre és Vidéke 2003. november 14.  
2003 P. Szabó Ernő: Találtunk utakat a szabadság felé. ~~ festőművész a konstruktív művészetről, a „szentendreiségről", a VLS Stúdióról. Magyar Nemzet 2003. november 25.  
2003 Török Katalin: Eredeti elrendezés, kiváló művek, elragadó múzsa. Megnyílt a „Szentendre mint múzsa" kiállítás. Szentendre és Vidéke 2003. november 28.
2003 P. Szabó Ernő: Színes világ szitanyomatokban. Országos grafikai kiállítás a szekszárdi Művészetek Házában. ARTforum 2003. december.
2003 Sárkány István: A minőség művészete. A Patak csoport kiállítása a Csepel Galériában. Csepel 2003. december 5.  
2003 Tarczy Péter: Érvényes harmóniák erejével. Mérték 2003. december 10.
2003 Novotny Tihamér: ~ gyűjteményes tárlata az Ipszilon Galériában. Szentendre és Vidéke
 2003. december 12.  
2003 Varga Andrea: Ünnepet hoznak az angyalok. Somogyi Hírlap 2003. december 19.  
2004 ~: Angyalos könyv. (Szerk. Novotny Tihamér.) Szentendre, VLS Kulturális Egyesület.
2004 Chikán Bálint: Pókerparti Aphroditéval. Válogatott művészeti írások. Budapest, Arcus Kiadó. 207, 208, 209, 330, 373.
2004 Novotny Tihamér: Szétguruló üveggolyókban. Szentendre, Vajda Lajos Kulturális Egyesület. 65, 69, 85, 102, 107, 108, 117, 120-125, 134, 139-143, 179, 181, 184, 263, 270, 276, 280, 281, 282, 287, 291, 296, 299, 302, 303, 311, 316, 332, 333, 357, 367, 373, 376, 380, 381, 383, 385, 394, 398, 402, 407, 413, 423, 424, 430, 436-438, 440, 447, 448, 449, 460, 465, 466, 467, 468, 469, 470, 472, 476, 478-483, 484, 485, 488, 490, 493, 506, 574, 576, 600.  
2004 Vámosi Katalin: Bevezető. ~ festőművész kiállítása. Pécs, Pécsi Galéria. (Katalógus)
2004 Márványi Luca: Barcsay Iskola Galéria 1994-2004. Szentendre, Barcsay Alapítvány.  
2004 Kertész József: 2004 küszöbén. Visszatekintés-előretekintés. Szentendrei Tükör 2004. január.
2004 Molnár Bertalan: ~ festőművész kiállítása az Ipszilon Galériában. Szentendrei Hírlap 2004. január 10.
2004 Török Katalin: A big BIG. Szentendre és Vidéke 2004. január 16.  
2004 N. B.: Ünnep a Barcsayban. Szentendre és Vidéke 2004. január 23.  
2004 Leisten, Georg: Ungarische Worpswede an der Donau. 2004 Stuttgarter Zeitung. január 30.
2004 Stuttgartban is bemutatkozott a Régi Művésztelep. Szentendre és Vidéke 2004. január 30.
2004 áron: A siker Stuttgartban sem maradhatott el. Szentendrei Tükör 2004. február.  
2004 B. B.: Három évtized vibráló motívumvilága. ~ Munkácsy-díjas festőművésznek nyílt kiállítása a Parafa Galériában. Hajdú-Bihari Napló 2004. február 11.  
2004 Hulej Emese: Angyal a város felett. ~ festőművésszel Szentendrén. Nők Lapja 2004. február 25.  
2004 Komiszár János: ~ a hangulat rögzítésének nagymestere. Körkép 2004. február 27.
2004 Szakolczay Lajos: Tizenhárom szentendrei művész. A Barcsay Iskola Galéria jubileumi  kiállítása. Duna-Part 2004(2)  
2004 Török Katalin: Térbe, fénybe öltözötten. Szentendre és Vidéke 2004. március 12.  
2004 Tarczy Péter: ~. A hét arca. Szabadhajdú 2004. március 15.  
2004 Bakonyvári M. Ágnes: A feltámadás angyalai. Új Ember 2004. március 21.  
2004 T. K.: A Szentendrei Régi Művésztelep kiállítása Kassán. Szentendre és Vidéke 2004. május 14.  
2004 Török Katalin: Hol az a pont, amikor egy kép késznek mondható? Szentendrei Művészportrék 5. Margit Szabolcs képzőművész. Szentendre és Vidéke 2004. június 11.  
2004 Áron: Művészek és művek Szentendréről – Egerben. Szentendre lés Vidéke 2004. június 25.  
2005 Novotny Tihamér: Bevezető. ~ a Szepessy László-gyűjteményben. (Katalógus)
2005 Párkány László: Angyalöltő. ~ festőművész albumáról. Magyar Nemzet 2005. január 21.  
2005 P. Szabó Ernő: Festő az Angyalkapu előtt. ~ művészete egy kiállítás és egy könyv tükrében. Új Művészet 2005(4)22-23.
2006 Novotny Tihamér: Bevezető. ~ festőművész kiállítása. Debrecen, Debreceni Művelődési Központ, Városi Galéria. (Katalógus)
2007 Novotny Tihamér: Mint szakrális felhőből szakadó jóleső jeleső... Lírába oltott elmélkedés ~, a mindig megújuló (poszt)modern szentendrei festő művészetéről. Pannon Tükör 2007(6)51.  
2008 Völgyi kortárs gyűjtemény. (Bev. Spengler Katalin, Bretus Imre, Ébli Gábor, Oltai Kata, Kozák Gábor, Völgyi Miklós.) Budapest.
2008 B. Kiss László: Modern angyalok a régi kastélyban. Fejér Megyei Hírlap 2008. április 26.  
2008 (kgy): Szentendrei angyalikonok. ~ festményeiből nyílt kiállítás. Napló          2008. november 10.  
2009 Novotny Tihamér: ~. Szentendre, Közművelődési, Kulturális és Városmarketing Kht; Debrecen, MODEM.  
2009 ~. Szentendre, MűvészetMalom. (Katalógus, bev. Török Katalin.)  
2009 Halász Zsuzsa: Kemény volt a hatalom, de mi lazán fogtuk fel. Nagyítás 2009(2)
2009 Sergő András: A művész mindenkinek alkot – Beszélgetés ~ festőművésszel, Szentendre díszpolgárával. Szentendrei Tükör 2009(4)16.  
2009 Muzsay András: ~ a művészről és a művészetről. Pilis-Dunakanyari Hírmondó 2009. augusztus.
2009 Horváth Judit: Csöndes beszélgetés ~ festőművésszel, Szentendre díszpolgárával.
 Szentendre és Vidéke 2009. augusztus 28.  
2009 Szük Norbert: Az örökfiatal művész – Szemtől szemben ~. Szentendrei Kurír 2009(9)12-13.
2009 -mvitti-: Angyalok, ikonok, városképek. Exit 2009. szeptember 2-9.  
2009 Cs. O.: Élő múzsa – Szentendrei színtér – ~ 60 éves. Magazin Pesti Műsor 2009. szeptember 3-16.  
2009 Merhán Orsolya: Archaikus és modern. MűvészetMalom. Szentendre. Műértő 2009(10)7.
2009 Rockenbauer Zoltán: Angyalok a Malomban. ~ életműve Szentendrén. Heti Válasz 2009. október 1.  
2009 Feledy Balázs: ~ – 60! Magyar Demokrata 2009. október 7. 56-57.
2009 (bkl) Félezer festmény a falon – ~ valamennyi képe helyet kapott az új albumban. Fejér Megyei Hírlap 2009. október 14.  
2009 P. Szabó Ernő: Kisvárosi angyalok. ~ életműtárlata a MűvészetMalomban. Magyar Nemzet 2009. október 17.
2009 Kopin Katalin: Égi seregszemle. ~ kiállítása. MűvészetMalom, Szentendre, 2009. IX. 6 – X. 18. Új Művészet 2009(11)48-49.
2009 Halász Zsuzsa: Kemény volt a hatalom, de mi lazán fogtuk fel. Két összegző kiállítás között – beszélgetés a hatvanéves ~ festőművésszel. Nagyítás 2009. december 23.  
2010 Siklósi Szalon. Siklós. (Katalógus, bev. Angyal Mária.)
2010 Szentendrei múzsa – debreceni színtér. ~ gyűjteményes kiállítása, MODEM, 2010. január 30 – március 15. Új Művészet 2010(1)3.  
2010 P. Szabó Ernő: Az angyalok Debrecen felé szállnak. ~ a szentendrei múzsa útjáról a VLS-től a MűvészetMalomig – születésnap a Modemben. Magyar Nemzet 2010. január 30.
2010 Otthonról hazaérkezett ~. Hajdú-Bihari Napló 2010. január 31.  
2010 Egy darabka Szentendre. Hajdú-Bihari Napló 2010. február 1.
2010 Szentei Anna: Angyali festő. Magyar Demokrata 2010. február 10.  
2010 Vitéz Ferenc: Angyalok az emeleten. Debrecen 2010. február 10.
2010 Balogh Mária: Angyalok világa. Szabad Föld 2010. február 12.  
2010 Ménes Márta: Angyalok, ikonok, emlékek. Magyar Hírlap 2010. február 17.  
2010 Raczko Tímea: „Ez egy közösség díja is" – Beszélgetés az immár Kossuth-díjas ~-sal. Dunakanyar Ma 2010(2)7.
2010 Vitéz Ferenc: ~ János kiséletmű-kiállítása a Modemben. Néző-Pont 2010. február-március. 48-49.
2010 Szakolczay Lajos: Angyalok – ~ portréfilmje elé. Szentendre és Vidéke  2010. március 19.  
2010 Novotny Tihamér: Európa'ér Érden. Két képzőművészeti tárlat. Duna-part 2010(4)103-107.  
2010 Szakolczay Lajos: A lélek geometriájának mérnöke. Novotny Tihamér: ~. Art Limes 2010(4)181-185.  
2010 Muzsay A.: ~ folyamatos „pörgésben". Pilis-Dunakanyari Hírmondó 2010. április.
2010 Török Katalin: A Kossuth-díjas ~ és díjazott festő elődei. Szentendre és Vidéke 2010. április 9.  
2010 Horváth Gusztáv: ~ művészetéről. Új Szentendrei Hírlap 2010. április 9.  
2010 Vitéz Ferenc: Holló László ünnepség Debrecenben – ~ festőművész Holló László-díjat kapott. Néző-Pont 2010. április-május. 135-136.
2010 ~ angyalai Balatonbogláron. Magyar Hírlap 2010. július 24.  
2010 Balázs Sándor: Hagyni a képet lélegezni. Új KönyvPiac 2010. július-augusztus.
2010 Podmaniczky Szilárd: Ahány ember, annyi őrangyal – ~-kiállítás Bogláron. Evangélikus Élet 2010. augusztus 15.  
2010 Zalka Katalin: Találkozás ~ festőművésszel. Képmás 2010. szeptember 1.
2010 B. Kiss László: A független festő. Fejér Megyei Hírlap 2010. október 20.  
2011 Kiss Zsuzsa (szerk.): Művészeti ki kicsoda. Dunakanyari-Pilisi Kistérség. (Bev. Dietz
 Ferenc, Török Katalin.) Szentendre, Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása. 140.
2011 Érdi Művésztelep 2009-2010. (Katalógus, bev. Kéri Mihály.)
2011 Kopin Katalin: Fényből és színből szőtt égi lények. Szentendre és Vidéke 2011. január 28.  
2011 P. Szabó Ernő: Festő angyalok között. ~ kiállítása a békéscsabai Jankay Galériában. Bárka 2011(3)82-86.  
2011 P. Szabó Ernő: Köztünk van s az égben lakozik. ~ oltárképe a balatonboglári evangélikus templomban. Új Művészet 2011(4)42-43.  
2011 P. Szabó Ernő: Árkádiából a XX. századba. Festő az angyalok között. ~ kiállítása a békéscsabai Jankay Galériában. Magyar Nemzet 2011. április 4.  
2012 P. Szabó Ernő: A meggyötört test és az isteni erő. ~ festőművész az oltárképről, a hit megtartóerejéről és a magyar művészet feltámadásáról. Magyar Nemzet 2012. április 7.  
2011 Hann Ferenc: ~ oltárképéről (Balatonboglár, evangélikus templom), Balatonboglár, 2010. november 28. Szentendre és Vidéke 2011. április 22. .  
2011 Galambos Ádám: ~-oltárkép Balatonbogláron. Evangélikus Élet 2011. május 1.  
2011 Kellár F. János Immánuel: Beszélgetés ~ Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművésszel. Szentendrei Kurír 2011. június. 10.
2011 Németh Erika: Szentendrei művész a MAOE élén. Szentendre és Vidéke 2011. június. 2012 Tóth Antal: Őstémák Szentendrén – A képpé formált város. Budapest, Faur Zsófi Galéria és Könyvkiadó. 126.
2012 P. Szabó Ernő: Nyári tárlatok Györökön. Párhuzamok a festők városa és a Balaton-felvidék szépsége között. Magyar Nemzet 2012. augusztus 7.  
2013 Hann Ferenc: A Sajna de Mahorkai vacsora. Válogatott művészeti írások és versek. Budapest, Napkút Kiadó. 23, 27, 35, 36, 37, 39, 44, 45, 50-52, 53-55, 59, 72, 75, 80, 126, 170, 185, 195, 197, 212, 214-215, 221, 222, 225, 286, 312, 322, 325, 334, 383, 384, 385, 387, 388, 390, 393, 394.  
2013 Nagy Márta: ~ és az ikon. Budapest, Balassi Kiadó.  
2013 Wehner Tibor: Tapló. Kíméletlen Művészeti Napló 1996-2006. Budapest, Enciklopédia Kiadó. 71, 114, 125, 264, 295, 315, 336, 436, 450, 481, 517.
2013 Marton Éva: Felkiáltójelek – Ámos Imre és mai olvasata. HVG 2013. január 12.  
2013 Novotny Tihamér: Ars Sacra. Három kiállítás kapcsán. Kortárs 2013(1)
2013 Németh Andrea: ~ festőművész. Kláris 2013(2)41.
2013 Vitéz Ferenc: ~ és az ikon. Néző-Pont 2013. február. 36-40.
2013 Térantropológia. ~ és Kalmár János tárlata. Városi Galéria, Érd, 2013. április 26 – június 24. Új Művészet 2013(4)2.
2013 Bálint Edit: Alkotások, amelyek elnémítják a külvilág zaját – ~ és Kalmár János közös kiállítása az Érdi Városi Galériában. Érdi Újság 2013. május 2.  
2013 Péntek Imre: III. Ars Pannonica a Savaria Múzeumban. Pannon Tükör 2013(5)88-91.
2013 P. Szabó Ernő: Párhuzamok és ellentétek. Magyar Nemzet 2013. június 7.
2013 Szommer Móni: ~ kiállítása. Hétdombi Hírek 2013(8)8.  
2013 Vitéz Ferenc: Térantropológia – ~ festőművész és Kalmár János szobrászművész tárlata az Érdi Városi Galériában. Néző-Pont 2013. augusztus-szeptember. 354-358.
2013 ~ és az ikon. Az Ars Sacra rendezvénysorozat kiállítása. Új Művészet 2013(9)2.  
2013 ~ és az ikonok. Szentendre és Vidéke 2013. szeptember 9.  
2013 Zalka Katalin: A múlttal játszom – Találkozás ~ festőművésszel. Képmás Családmagazin 2010. szeptember. 50-51.
2013 Rappai Zs.: ~ és az ikon. Szentendre és Vidéke 2013. október 7.  
2013 Horányi Anna: ~-sal. Vigília 2013(11)854-863.
2013 P. Szabó Ernő: A cél: lehetőségeket teremteni – ~ és Sárkány Győző a Magyar  Alkotóművészek Országos Egyesülete kiállításairól, terveiről. Magyar Nemzet 2013. november 11.  
2013 P. Szabó Ernő: ~ képei és az ikonok világa. Magyar Nemzet 2013. december 23.  
2014 Novotny Tihamér: A látható és a láthatatlan – Művészeti írások 2004–2013. Budapest. 27-30, 87-90, 124-126, 140-149, 150-154, 155-157, 329-330, 333-335, 349-352.  
2014 Adeline Galéria 2013–2014. Budapest, Rákospalotai Múzeum.
2014 Balatongyöröki Nyári Tárlatok 2003–2014.  
2014 Novotny Tihamér: ~ kiállítása elé. In. A látható és a láthatatlan. Művészeti írások 2004-2013. Budapest, 349-352.  
2014 Vitéz Ferenc: Angyali kommunikáció. Párbeszéd a festőangyallal – ~ művészetéről. In.: Angyalkapuk és szövegjáratok. Miskolc, Felsőmagyarország Kiadó. 231-236.  
2014 Sz. N.: Programsorozat a 10 éves P' Art moziban. Szentendre és Vidéke  2014. január 26.  
2014 Novotny Tihamér: ~ 65. Élet és Irodalom 2014. február 28.
2014 Feledy Balázs: Szakrális művészet: Túl az érzékeken? Magyar Művészet 2014(2)48-55.
2014 Ivanič, Branka: ~ művészi útkeresése a képektől az ikonig. Könyvismertető: Nagy Márta: ~ és az ikon, Budapest, 2013. Glasnik 2014. március. 126-128.  
2014 Nagy Márta: Az ikon a keleti és a nyugati keresztény kultúrkör határvonalán. Magyar Művészet 2014(3-4)71-79.
2014 Vendégségben. ~ és Kalmár János kiállítása. Vajda Lajos Stúdió, Szentendre, 2014. május 25 – június 15.Új Művészet 2014(6)2.  
2014 Festmények és szobrok a VLS-ben [~-Kalmár kiállítás]. Szentendre és Vidéke 2014. június 2.  
2014 P. SzabóErnő: Malom labirintusházzal – Hatszáztízen az útkeresésről. A MAOE tematikus kiállítása Szentendrén. Magyar Nemzet 2014. szeptember 8.
2014 Emlék. ~ kiállítása. Csokonai Művelődési Központ Palota Galéria, Rákospalota, 2014.  október 10 – 31.Új Művészet 2014(10)2.  
2014 Muzsay András: ~-képek a lakástárlaton – ~ izgul a kiállítások előtt. Pilis-Dunakanyari Hírmondó 2014. december.
2014 PZs: Karácsonyi tárlat a Vízivárosi Galériában. Budai Polgár 2014. december 8. 2015 ~. Az emlék jelene.  
2015 Nagy Márta: ~ Csend-történetei. Budapest, Balassi Kiadó-Innoart Galéria.  
2015 Szakolczay Lajos: Nagybányától Picassóig. Válogatott művészeti írások. Budapest,  Cédrus Művészeti Alapítvány – Napkút Kiadó. 215, 244, 245, 267, 273, 288, 289, 296, 315, 476, 479-482, 483-486, 487-488, 489-493, 693-695, 736, 893, 927, 935, 945.
2015 Tóth Attila-Ujszászi Róbert: Képzőművészet Csongrádon. Alkotók, alkotások, alkotóház. Csongrád. 55, 65, 232.
2015 ~ kiállítása a Párbeszéd Házában. Magyar Kurír 2015. január 15.  
2015 Baán László: Mindenre magamnak kellett rájönnöm. Bohus Zoltán és ~ kiállítása a Pesterzsébeti Múzeumban. Magyar Krónika 2015(2)
2015 Wehner Tibor: A szentendrei poliészter szobrok parkja – 1995 óta. Magyar Műhely 2015(2)36-40.
2015 P. Szabó Ernő: ~. Az emlék jelene. (Bev. Balog Zoltán.)
2015 P. Szabó Ernő: Emléktöredékek, segítő angyalok. ~ kiállítása. M21 Galéria, Pécs, 2015. III. 13 – V. 10. Új Művészet 2015(3)14-17.  
2015 P. Szabó Ernő: Az emlékről, jelen időben. Összegzés és folytatás. ~ Kossuth-díjas festő
 képeiből nyílt kiállítás a pécsi M21 Galériában. Magyar Nemzet 2015. március 16.  
2015 Losonczy István: Észrevételek ~ kiállítása kapcsán. M21 Galéria, Pécs. Műértő 2015(5)4.
2015 Szín-tér-szerkezet. ~ kiállítása. Balassi Intézet, Zágrábi Magyar Intézet 2015. november 4 – 24. Új Művészet 2015(11)2.  
2016 Novotny Tihamér: Bevezető. ~ festőművész kiállítása. Csíkszereda, Új Kriterion Galéria. (Katalógus)
2016 Novotny Tihamér: ~ szakrális képarchitektúrája. Élet és Irodalom 2016. január 15.  

Filmek

1986 Kuczka Judit-Sós Árpád: Parti party. Magyar Televízió.
1988 Kernács Gabriella-B. Farkas Tamás: Írisz. Magyar Televízió.
1995 Szerényi Gábor-Tomcsányi Vilmos: Picasso-k kalandjai. Lírai geometria. Magyar Televízió.
1995 Szemadám György-Nádorfi Lajos: (H)arcképek. Magyar Televízió.
1996 Schranz Edit-Ágoston Gábor: Nézőpont. Magyar Televízió.  
1998 Novotny Tihamér-B. Farkas Tamás: Donátor. Fészekrakók „szigete". Magyar Televízió.
1998 Fekete Mária-Mácsadi László: A Patak csoport kiállítása. H-H Soproni TV.
1999 Novotny Tihamér-Nemescsói Tamás: Donátor. A szentendrei Barcsay Iskola Galéria. Magyar Televízió.  
2002 Ézsiás Anikó: Angyal született I-II. Magyar Televízió.  
2003 Szabó Lilla-Sipos Tamás: ~ műhelyében. Duna Televízió.  
2004 Halper János: ~ – „A teljesség felé."
2004 Weszelits András-Vedres Csaba: ~ – „Angyalok a Szamárhegyen".  
2006 Erős Péter: Szentendre mint múzsa. ~-portréfilm. BTTV Bt.
2008 Csáky Zoltán: Arcélek. Duna Televízió.
2010 Két világ közt. Portré ~-ról. Duna Televízió 2010. október 18. 55'  

A bibliográfiát összeállította: Wehner Tibor [2015]


Kapcsolódó tartalmak

  • hírek
  • események
  • videók
További események >
További hírek >
További videók >
  • © Magyar Művészeti Akadémia, 2017

  • facebook
  • Hírlevél
  • Szakértők
  • Impresszum
  • Adatvédelem
  • Szerzői jogok
  • Kapcsolat