Solymosi-Tari Emőke | zenetörténész

Életrajz

Életrajz
Díjak

Budapesten születtem. Édesapám magyar nyelv és irodalom tanárként, majd a Fővárosi Pedagógiai Intézet és a Fazekas Mihály Gimnázium közös könyvtárának vezetőjeként dolgozott, tőle kaptam a tudás szeretetét, az elmélyülés képességét, az állandó önképzés és a legmagasabb minőségre való törekvés igényét. Édesanyám gyógyszertári szakasszisztensként dolgozott, tőle többek között jó kommunikációs készséget és nagyfokú empátiát örököltem. Kőbányán egy kiváló ének-zene tagozatos általános iskolába jártam, ahol számos kiemelkedő színvonalú tanár tanított. Kitűnő tanuló voltam, többek között matematika versenyt és szavaló versenyeket nyertem, de igen szép emlék számomra az is, hogy osztályommal I. helyezést értünk el az Éneklő Rajok országos versenyén, nagyszerű énektanárunknak, Andrássy Erzsébetnek köszönhetően. Harmadik osztályos koromtól tanultam zongorázni a kerületi zeneiskolában, ahol Stojanovits Katalin készített fel a zeneművészeti szakközépiskolai felvételire. 1980-ban a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongora szakán érettségiztem, majd felvételt nyertem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetének zongora szakára. Itt kiemelkedő zongoratanáraim voltak: először Tusa Erzsébet, de mivel ő nem sokkal később a tokiói Musashino Akadémia professzora lett, Hambalkó Edithez kerültem. Tusa Erzsébetnek intellektuálisan is rengeteget köszönhetek (ő volt az, aki először mutatta meg nekem a különböző művészeti ágak közötti összefüggéseket), és nagyon hálás vagyok neki azért is, mert amikor lehetősége nyílt, hogy ajánljon egy növendéket francia kormányösztöndíjra, engem választott. Így jutottam el 1982-ben a Párizs melletti Saint-Germain-en-Laye-be, ahol Yvonne Lefébure zongora mesterkurzusán vehettem részt. Ez az út volt az első nyugati utam, és ez a 31 nap sok tekintetben életre szólóan meghatározónak bizonyult. A párizsi élmények hatására a világlátásom is megváltozott. A tanárképző intézeti éveknek köszönhetem életem talán legfontosabb szakmai találkozását is: három éven át járhattam a zseniálisan oktató Földes Imre zenetörténet óráira. Már korábban is érdekelt a zenetörténet, de Földes Imre hatására végleg elhatároztam, hogy tanulmányaimat a Zeneakadémia zenetudományi szakán fogom folytatni. Sziporkázóan érdekes előadásait hallgatva már akkor arra vágytam, hogy én is zenetörténetet taníthassak, mégpedig azon a színvonalon és azzal a hatással, ahogyan ezt ő tette.

1983-ban kaptam meg kitüntetéses zongoratanári diplomámat, majd felkészültem a zenetudományi felvételire. Hetven oldalas felvételi dolgozatot írtam Debussy Pelléas et Mélisande című operájáról. A budapesti Zeneakadémián számos kiváló tanárom volt: a tanszéket vezető Kroó György mellett Ujfalussy József, Somfai László, Dobszay László, Komlós Katalin, Kárpáti János, Kovács Sándor, Batta András, Szőllősy András, Rajeczky Benjamin, hogy csak néhányat említsek. 1989-ben kitüntetéses zeneirodalomismeret tanári diplomát szereztem, amit később, 2002-ben kiváló minősítésű muzikológusi diploma követett, amelynek megszerzése érdekében Lajtha László vígoperájáról, A kék kalapról írtam szakdolgozatot.

Szakújságírás, oktatás, előadástartás, doktori fokozatszerzés

Kedves tanárom, Kroó György felfigyelt íráskészségemre, így amikor az Esti Hírlapnál Fodor Lajos arra kérte, ajánljon neki egy tehetséges fiatalt, aki a lapnak zenekritikákat írna, engem ajánlott. Már 1987-ben, tehát diákként elkezdtem a kritikaírást, ami körülbelül négy évig tartott. A négy évnyi kritikaírás után újabb négy év következett a Népszabadságnál, ahol elsősorban interjúkat készítettem híres muzsikusokkal. A szakújságírói munkát nagy odaadással és nagyon sok sikert elérve végeztem; e tevékenység nagyban tágította a látókörömet és sok értékes kapcsolatot hozott, de közben egyre jobban vág ytam arra, hogy zenetörténetet taníthassak. Amikor megkezdtem a rendszeres tanári tevékenységet, a napilapos munkát abbahagytam, de továbbra is írtam cikkeket újságoknak, folyóiratoknak.

Amikor 1995-ben Záborszky Kálmán meghívott zeneirodalmat tanítani az általa igazgatott, nagyszerű eredményeket felmutató intézménybe, a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolába, nagy örömmel fogadtam el az új feladatot, és óriási lelkesedéssel vetettem bele magamat. Számomra csodálatos pillanat volt az is, amikor – valamikor 2001-ben – a már nyugdíjba készülő Földes Imre professzor közölte velem, hogy engem választ utódjának. Így kerültem tanárnak a Zeneakadémiára (először a Tanárképző Intézetbe, majd az Egyetemre). 2001 őszén kezdtem el felső fokon tanítani (párhuzamosan a szakközépiskolai tanítással), és fokozatosan átvettem Földes Imre csoportjait. 2004-ben főiskolai adjunktusnak neveztek ki. A zenetörténet mellett számos speciális kollégiumot is tartottam, például Mozart operáiról, de igen sikeres és eredményes volt a szakdolgozatírásra felkészítő kurzusom is. Amikor a Tanárképző Intézet beolvadt az Egyetembe, immár az Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytathattam az oktatást. 2013-ban – Lajtha színpadi műveiről írott disszertációmmal – megszereztem a doktori fokozatot (PhD), majd egyetemi adjunktusnak neveztek ki. Elsődleges hivatásomnak tekintem a tanítást, és igyekszem abban a szellemben és azzal az igényességgel végezni a munkámat, ahogyan Földes Imrétől és a zenetudományi szakon tanító professzoraimtól láttam. Arra törekszem, hogy zenetörténet előadásaimmal életre szóló élményt nyújtsak a diákjaimnak, és a szakmai ismeretek átadása mellett emberileg is gazdagítsam őket. A számtalan hálás levél, amit az évtizedek alatt kaptam a diákjaimtól, azt igazolja, hogy ezt sok esetben sikerült elérnem. A tanítást nemcsak a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban és a Zeneakadémián folytatom: Földes Imre ajánlására már diákkoromban is számos TIT- (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) előadást tartottam. 2011-ben Földes Imre felkért, hogy tartsunk közösen egy átfogó zenetörténet sorozatot a TIT József Attila Szabadegyetemen. Ez a hatéves sorozat – mely a zene történetét a fizikai és biológiai zenei jelenségektől a kortárs zenéig mutatja be – ismét számtalan gyönyörű szakmai élményt hozott (és hoz) számomra, és nagyban gazdagította metodikai eszköztáramat. Számos továbbképző kurzust tartottam zenetanároknak is, Budapesten és vidéken egyaránt. 2002-től kezdve előadóként vehettem részt európai és ázsiai művészetpedagógiai konferenciákon, a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület képviselőjeként. Az UNESCO művészeti nevelési világkonferenciáján is előadást tartottam 2006-ban, Lisszabonban.

Lajtha-kutatás, publikálás, kiállításrendezés

1988-ban egyik kedves tanárom, a zeneszerző Szőllősy András bemutatott Lajtha László zeneszerző özvegyének. Az akkor már 90-es éveiben lévő asszony családtagként fogadott, és sokat mesélt nekem férjéről, továbbá kisebb feladatokkal is megbízott. Nem sokkal később Lajtha László kutatója, Berlász Melinda zenetörténész is bevont a munkába, amikor a Lajtha-centenárium tiszteletére kiállítást rendezett. 1988-ban elkezdtem tehát a Lajtha-kutatást: Budapesten, Párizsban, Londonban és Exeterben közel harminc helyen végeztem kutatásokat e témában. Eredményeimről országos és nemzetközi zenetudományi konferenciákon számoltam be. Párizsban több francia nyelvű előadást tartottam. Tanulmányaim, cikkeim jelentek meg, és öt könyvem is született, melyeket részben önállóan, részben társszerzőként írtam, illetve szerkesztettem, közreadtam. Nagy élmény volt számomra, amikor részt vehettem annak a kutatócsoportnak a munkájában, amely a Nemzeti Zenede történetét dolgozta fel. Jómagam azt a 30 évet (1919–1949) foglaltam össze, amikor Lajtha az intézmény tanára, igazgatója, majd főigazgatója volt. Ezt a kötetet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézete adta ki 2005-ben. Megtisztelőnek tartottam, hogy – Lajtha vígoperájáról írt – muzikológusi szakdolgozatomat kiadta a Hagyományok Háza 2007-ben. Köteteim közül legfontosabbnak a Két világ közt – Beszélgetések Lajtha Lászlóról címűt tartom, mely 2010-ben jelent meg a Hagyományok Háza gondozásában, és amely 38 interjúalannyal tartalmaz – tudományosan jegyzetelt, ugyanakkor olvasmányosan megírt – beszélgetést Lajtha Lászlóról. E kötet megírásával számos, Lajthával kapcsolatos emléket, adatot sikerült megmentenem a feledéstől és gazdagítanom a Lajtha-kutatás forrásanyagát. Ezzel a könyvvel párhuzamosan dolgozhattam együtt Erdélyi Zsuzsannával, aki a naplójegyzetei kiadásának – melyeket Lajtha László népzenegyűjtőcsoportjának tagjaként írt – azt szabta feltételéül, hogy én legyek az, aki azokat sajtó alá rendezi, jegyzeteli és utószót ír hozzájuk. Az Erdélyi Zsuzsannával való, hosszú hónapokon át zajló intenzív munkát is életem egyik nagy ajándékának tekintem. Közös munkánk gyümölcsének címe: A kockás füzet – Úttalan utakon Lajtha Lászlóval, és szintén 2010-ben a Hagyományok Házánál jelent meg. Ötödik kötetem az Országos Széchényi Könyvtár és a Gondolat Kiadó közös kiadásában jelent meg 2014-ben, Ős és utód nélkül címmel, amelyben Fábián László Lajthával kapcsolatos írásait adtam közre. Összeállítottam Lajtha műveinek katalógusát, mely a Zeneműkiadónál jelent meg angolul és magyarul. A 2012/13-as Lajtha-évben a Művészetek Palotájában száz dokumentumból álló kiállítást rendeztem a zeneszerző-tudós munkásságáról. A kiállítás később hosszú időn át volt látható az MTA BTK Zenetudományi Intézetben. 2015. február 16-án nyílt meg újabb kiállításom a Hagyományok Házában, A „Nagy Mogul" – Lajtha László az I. világháborúban címmel. 2008-tól folyamatosan szerkesztem a Hagyományok Háza által fenntartott Lajtha-honlapot, amely mind az előadóművészek és szakemberek, mind az érdeklődő közönség fontos információforrása.

Koncertek, összművészeti előadások szerkesztése és vezetése, MMA-tagság, díjak

Az újságírás, a tanítás és a kutatás mellett igen fontosnak tartom a negyedik fő tevékenységemet is: a hangversenyek és összművészeti előadások szerkesztését és vezetését. Amikor kezdő tanár voltam, Záborszky Kálmán meghallgatta, hogyan vezetek egy diákok által adott zongora-hangversenyt. Megsejthetett bennem valamit, mert hamarosan felkért, szerkesszem és vezessem az általa kezdeményezett, akkor induló közönségnevelő sorozatot, amelynek magam adtam a Pastorale címet (ez eredetileg csak az első négy program összefoglaló címe lett volna, de a nagy siker miatt e „márkanevet" megtartottuk), és amelynek egészen egyedi arculatát is én alakítottam ki. Az első Pastorale-koncerteket 1997-ben tartottuk, tehát már koncertszerkesztői- és vezetői múltam is közel két évtizedes. Elmondhatatlanul sok élményt ad nekem ez a munka, amelyben nagyon sokféle képességem és tudásom nyilvánulhat meg. A Pastorale-sorozat a kezdetektől összművészeti volt: az élő zene mellett mindig jelen volt a film, a tánc, az ismeretterjesztés, a vetített képekkel történő illusztráció, a művészekkel, meghívott szakemberekkel folytatott élő beszélgetés. A Pastorale valóságos sikersorozat lett, 2014-ben elértük a 200. előadást. A Pastorale mellett 2011-ben életem egyik legszebb misszióját kezdhettem meg, szintén Záborszky Kálmán kezdeményezésére, de szinte teljesen szabadkezet kapva: a Zuglói Filharmónia szervezésében minden évben tartunk 36, igen magas színvonalú összművészeti előadást: 18-at az 5-től 10 éves, és 18-at a 10-től 18 éves zuglói diákoknak. Évente így általában 11 ezernél is több diákot látunk vendégül, megteremtve nekik azt a nagyszerű lehetőséget, hogy akkor is találkozhassanak a magas művészetekkel (az énekes és hangszeres zene különböző műfajaival, balettal, néptánccal, historikus tánccal, modern tánccal, filmmel, vetített formában festményekkel, szobrokkal, épületekkel stb.), ha a szüleik nem tudják ezt nekik megadni. A program – melynek ugyancsak állandó szerkesztője és műsorvezetője vagyok – rendkívül pozitív fogadtatásra lelt. Az egyik napilap „csodának", egy zenei szaklap pedig „igézetnek" nevezte. És valóban, ez is a cél: elvarázsolni a diákokat, bevezetni őket a művészetek csodavilágába, hogy amikor felnőnek, a művészetek mindennapi kenyerükké válhassanak, és gazdagíthassák a lelküket. A Felfedezőúton elnevezésű programsorozat egészen egyedülálló nemcsak Budapesten, hanem az egész országban, de nagy valószínűséggel Európában is csak kevés hasonló kezdeményezés akad.

Írás, tanítás, Lajtha-kutatás, koncertszerkesztés és -vezetés – ezek tehát az állandó tevékenységeim, melyek mellett 2014 júniusától még egy megtisztelő feladatnak tehetek eleget: vezetem a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatát. Mindemellett számos közéleti funkciót is betöltök, így például már harmadszor választottak meg újra a Magyar Zenei Tanács elnökségi tagjának. 2002-ben Lajtha László-díjat, 2005-ben Zugló Közművelődéséért Díjat, 2012-ben Szabolcsi Bence-díjat kaptam, 2013-ban állami kitüntetésben részesültem: a Magyar Érdemrend Lovagkeresztet (Polgári Tagozat) vehettem át.

Solymosi Tari Emőke, Budapest, 2016. december 4.

________________________________________________

Életrajzi adatok
Budapest, 1961. december 9.

Tanulmányok
1976–1980: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, zongora szak
1980–1983: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézet, zongora szak (főtárgy tanárok: Tusa Erzsébet, Hambalkó Edit), kitüntetéses zongoratanári diploma: 1983
1984–1989: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, zenetudományi szak (tanárok: Kroó György, Ujfalussy József, Somfai László, Dobszay László, Komlós Katalin, Kárpáti János, Kovács Sándor, Batta András, Szőllősy András, Rajeczky Benjamin stb.), kitüntetéses zeneirodalomismeret tanári diploma: 1989, kiváló minősítésű muzikológusi diploma: 2002
1996–1997: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, felsőfokú kulturális menedzserképző tanfolyam

Külföldi tanulmányutak és kutatóutak
1982: Párizs (Saint-Germain-en-Laye), zongora mesterkurzus, Yvonne Lefébure
1992: Párizs, Lajtha László zeneszerzői munkásságának kutatása
1998: Oxford és London, egyházzenei tanulmányút, Dobszay László vezetésével
2007: London, Lajtha László zeneszerzői munkásságának kutatása
2009, 2011: Párizs, Lajtha László zeneszerzői munkásságának kutatása

Tudományos fokozat: PhD (Budapest, védés: 2013, doktori oklevél átvétele: 2014)
Disszertáció címe: Lajtha László színpadi művei
http://docs.lfze.hu/netfolder/public/PublicNet/Doktori%20dolgozatok/solymosi_emoke/disszertacio.pdf

Munkahelyek
1983–1984: Interkoncert Zenei Versenyek és Fesztiválok Irodája, francia nyelvű zenei munkatárs

Oktatói tevékenység
1994–1995: Alternatív Közgazdasági Gimnázium, zenetörténet tanár
1995–1996: Erkel Ferenc Gimnázium, zenetörténet tanár
1995–: Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola (neve 2016-tól: Szakgimnázium), zenetörténet/zeneirodalom tanár
2001–: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, általános zenetörténet; 2004–: főiskolai adjunktus, 2015–: egyetemi adjunktus

Művészeti szervezeti tagságok
2014–: Magyar Művészeti Akadémia, 2014–2017: levelező tag, 2017–: rendes tag, 2014–: Művészetelméleti Tagozat, tagozatvezető
Magyar Zenei Tanács, elnökségi tag (2010. május óta)
Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság, alapító tag
Lajtha László Alapítvány, a Kuratórium tagja, művészeti igazgató
Zenetanárok Társasága, választmányi tag
Jeunesses Musicales Magyarországi Szervezete (korábban elnök, majd elnökségi tag)
Magyar Újságírók Országos Szövetsége (korábban a Zenei Tagozatban elnökségi tag)

Korábbi tagságok
Magyar UNESCO Bizottság, Oktatási Albizottság tagja
ISME (International Society for Music Education), egyéni tag
Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete

Solymosi Tari Emőke a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola diplomájával zenei újságíróként kezdte pályáját. Hosszabb időn át publikált a napisajtó élvonalában (Esti Hírlap, Népszabadság), de legfőbb területét a szaklapok, folyóiratok jelentették. Írt a Muzsika, a Zene Zene Tánc, az Operaélet, a Mai Magyar Kultúra, a Hangszer és Zene hasábjain, leggyakrabban pedig a Parlando zenepedagógiai folyóiratot gazdagította munkáival. A Gramofonnak is keresett szerzője lett, s számos írása látott napvilágot a magyar zenei életről idegen nyelven hírt adó Hungarian Music Quarterlyben is. Épp e fórumokon mérhető fel leginkább, hogy miközben Solymosi Tari Emőkét fő tudományos területe ismeretében Lajtha-kutatóként jegyzik, mennyi minden másra is kiterjedt sokszor nem is alkalminak nevezhető figyelme.

A periodikumokban megjelent interjúk reflektorfénybe állítanak nagy művészeket (Yehudi Menuhin, Vásáry Tamás, Sebők György, Lantos István, Szabadi Vilmos, Járdányi Gergely, Gulyás Dénes, Miller Lajos), zeneszerzőt (Durkó Zsolt), zenepedagógusokat (Rév Lívia, Tusa Erzsébet, Eckhardt Mária, Dobszay László, Nemes László, Záborszky Kálmán, Jelinek Gábor) – a sor korántsem teljes. Ugyanitt Solymosi Tari Emőke beszámol a nemzetközi zenepedagógia (EPTA) és a hazai zeneoktatás (Psalmus Humanus, Musica Futura) aktuális eseményeiről és eredményeiről.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán a magyar muzikológia legjelentősebb képviselőitől tanult: Kroó György, Ujfalussy József, Somfai László, Dobszay László, Komlós Katalin, Kárpáti János, Tallián Tibor, Kovács Sándor, Batta András és Szőllősy András iskolája a minőség garanciája. 1989-ben zeneirodalom-ismeret tanári, 2002-ben muzikológusi diplomáját veszi át.

Hamar megtalálta zenetörténészi munkásságának központi témáját: Lajtha László zeneszerzői munkásságát. Párizsi és londoni tanulmányutakkal egészítette ki az életmű kutatását. A tárgyban első könyvét 2007-ben publikálta …magam titkos szobája… címmel a Hagyományok Háza kiadásában. Lajtha A kék kalap című vígoperájának keletkezéstörténetét, majd a zeneszerző halála utáni hányattatásait, a mű esztétikáját, zenetörténeti kapcsolódásait, zenei kéziratát vizsgálja, ismerteti a komponista e legnagyobb szabású alkotását. A lektor, Ujfalussy József értékelése szerint: „Solymosi Tari Emőke tanulmánya egyenes és logikus. (…) Széles körű történeti áttekintésben tárja fel a végül is vígoperának nevezett és született mű több évszázados leszármazásának, műfaji rokonságának, karaktereinek terebélyes családi körét. Jól működő zenei érzékenység és filológiai-kutatói felkészültség segíti a benső összefüggések színpadi működésének bemutatásában."

A Két világ közt szomszédságában, ugyancsak a Hagyományok Háza gondozásában jelent meg Erdélyi Zsuzsanna Lajthához kapcsolódó naplója A kockás füzet címen. E kötet szöveggondozása, valamint jegyzetei és utószava Solymosi Tari Emőke munkája, megint csak szuverén szakértői feladat mind a zenetörténészi jártasság mind pedig a szerkesztői alaposság szempontjából. Erről a kiadványról a Magyar Zene fent idézett számában külön recenzióban így ír Berlász Melinda: „A kockás füzet a Lajtha-irodalom és a II. világháború utáni magyar népzenekutatás-történet megkerülhetetlen jelentőségű forráskiadványaként értékelhető. (…) A figyelmet keltő kiadvány megszületésében komoly érdeme volt a szöveget gondozó és szakjegyzetekkel ellátó Lajtha-kutatónak, Solymosi Tari Emőkének. Az ő kezdeményező szerepe, közreműködése és tudományos igényű 'beavatkozása' nélkül (jegyzetek, értelmezések, kiegészítések, Lajtha-művek mutatója) a kiadvány nem teljesíthetné a tudományos szintű közreadás követelményeit. Értékelő utószava fontos támpontul szolgál a kutatók és az érdeklődők számára."

A könyveket és tanulmányokat kiállítások rendezése tágítja a szélesebb közönség Lajtha-ismeretének gyarapításában. 2012-ben és 2013-ban a Művészetek Palotájában egy a zeneszerző Lajthára koncentráló, majd kibővített, átfogó tárlatot követően 2015-ben a Hagyományok Házában A „Nagy Mogul" címen a zeneszerző első világháborúbeli katonáskodását állította elénk értékes emléktárgyak és dokumentumok első ízben történő bemutatásával, Lajtha László, az ember portréját is felvázolva.

Az elsőként elkészített Lajtha-műjegyzék éppúgy Solymosi Tari Emőke műhelyéből került ki a zeneszerző centenáriuma évében, 1992-ben, majd ennek bővített verziója az Editio Musica Budapestnél 2008-ban, mint számos, Lajtha-műveket tartalmazó CD ismertető füzetének szövege mind a Hungaroton, mind a Naxos márkán.

Solymosi Tari Emőke elemző figyelme nemcsak Lajthára terjed ki: hangsúlyosan említhetjük Svájcban megjelent francia nyelvű tanulmányát a kortárs zene tárgyköréből: László Dubrovay : un novateur traditionaliste. Inspirations folkloriques dans les oeuvres de l'élève hongrois de Stockhausen (Dissonance – revue musicale suisse pour la recherche et la création, 129).

Solymosi Tari Emőke gimnáziumban kezdte a tanítást, ma a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban (korábbi nevén Szakközépiskolában) és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusaként fejti ki tevékenységét. Két évig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktoriskoláján tartott zenetörténeti előadásokat, a TIT József Attila Szabadegyetemén pedig immár megosztja vele sok évtizedes katedráját Földes Imre.

Ki kell emelnünk a Zuglói Filharmónia korszakalkotó, egyedi programjait, amelyek Solymosi Tari Emőke ötletei alapján és vezetésével zajlanak. A Pastorale koncertek 1997 óta hívják a Zuglói Zeneházba a családokat (főként a 7-től 14 éves gyerekeket és szüleiket, nagyszüleiket) akik a magas rendű élőzene, tánc, film és Solymosi Tari Emőke tisztán fogalmazott és érthetően elmondott ismertetője révén rabul esnek a művészi zenének. 2011 óta pedig – Felfedezőúton címmel – az egyik félévben az 5–10, a másikban a 10–18 éveseket hívja a Zuglói Filharmónia a tánccal, vetítéssel is látványosabbá tett, szórakoztatva oktató-nevelő programokra, melyeknek szerkesztője és műsorvezetője szintén Solymosi Tari Emőke.

Solymosi Tari Emőkét 2002-ben Lajtha László-díjjal, 2005-ben Zugló Közművelődéséért-díjjal, 2012-ben Szabolcsi Bence-díjjal, 2013-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. 2014 óta a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Művészetelméleti Tagozat vezetője. Tagja a Magyar Zenei Tanács elnökségének a Zenetanárok Társasága választmányának, a Lajtha László Alapítvány Kuratóriumának, alapító tagja a Zenetudományi és Zenekritikai Társaságnak. Egy ideig elnöke volt a Jeunesses Musicales Magyarországi Szervezetének és részt vett a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Zenekritikai Szakosztályának vezetésében is.

Hollós Máté, 2016

Hollós Máté: Solymosi Tari Emőke zenetörténész

A szaksajtó-beli írásainak egy része közvetve-közvetlenül a zenepedagógia tárgyát érintették. Ennek alapja az, hogy még zenetudományi tanulmányait megelőzően Solymosi Tari Emőke a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetének zongora szakán is diplomát szerzett. Ott Tusa Erzsébet és Hambalkó Edit vezetése alatt tanult, és ott találkozott Földes Imre zenetörténet óráin azzal a szakmához és nemcsak a szakmához szóló ismeretterjesztői karizmával, amelynek ideáljához később – mestere által is elismert módon – maga is csatlakozott.
A periodikumokban megjelent interjúk reflektorfénybe állítanak nagy művészeket (Yehudi Menuhin, Vásáry Tamás, Sebők György, Lantos István, Szabadi Vilmos, Járdányi Gergely, Gulyás Dénes, Miller Lajos), zeneszerzőt (Durkó Zsolt), zenepedagógusokat (Rév Lívia, Tusa Erzsébet, Eckhardt Mária, Dobszay László, Nemes László, Záborszky Kálmán, Jelinek Gábor) – a sor korántsem teljes. Ugyanitt Solymosi Tari Emőke beszámol a nemzetközi zenepedagógia (EPTA) és a hazai zeneoktatás (Psalmus Humanus, Musica Futura) aktuális eseményeiről és eredményeiről.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán a magyar muzikológia legjelentősebb képviselőitől tanult: Kroó György, Ujfalussy József, Somfai László, Dobszay László, Komlós Katalin, Kárpáti János, Tallián Tibor, Kovács Sándor, Batta András és Szőllősy András iskolája a minőség garanciája. 1989-ben zeneirodalom-ismeret tanári, 2002-ben muzikológusi diplomáját veszi át.

A Lajtha-emlékek folyamatos gyűjtése és rendszerezése érlelte meg a Két világ közt címen közreadott, Beszélgetések Lajtha Lászlóról alcímű, különleges értékű dokumentumkötetet. A családtagoktól a barátokon és munkatársakon, tanítványokon és előadóművészeken át a mester iránt elkötelezett utódokig feszül ki a korábban publikálatlan (és néhány esetben rádióműsorokban már hallott, de írásban eladdig nem rögzített) emlékezések portrérajzoló íve. A kötet jelentőségét így fogalmazza meg a Lajtha korára szakosodott zenetudós, Berlász Melinda: „A 20. századi magyar zeneszerzői memoárirodalom láncolatában, a Bartók-, Kodály, Weiner-gyűjtemények szerves folytatásaként közreadott Lajtha-memoárok zenetörténeti szempontból kiemelt jelentőségűek. Az interjúkötet a maga szűkebb viszonylatában – Lajtha László sokoldalú, szerteágazó életművének első szóbeli közléseken alapuló gyűjteményeként – új nézőponttal, új ismeretekkel gyarapítja a Lajtha-irodalmat. Tartalmában olyan széles merítésű, hogy a sokoldalú alkotó személyiség főbb működési területeit szinte teljes körben felöleli. (…) A memoárok gyűjtője és közreadója kellő tájékozottsággal választotta ki közlőit, és két évtizedes munkája eredményeként gazdag, részletjelenségekre is kiterjedő ismeretanyagot tett közzé. Nem lehet kellően értékelni a szerkesztő stilisztikai igényességét a szóbeli közlések irodalmi szintű szöveggé formálásának tekintetében." (Magyar Zene, 2011. május)
A Két világ közt szomszédságában, ugyancsak a Hagyományok Háza gondozásában jelent meg Erdélyi Zsuzsanna Lajthához kapcsolódó naplója A kockás füzet címen. E kötet szöveggondozása, valamint jegyzetei és utószava Solymosi Tari Emőke munkája, megint csak szuverén szakértői feladat mind a zenetörténészi jártasság mind pedig a szerkesztői alaposság szempontjából. Erről a kiadványról a Magyar Zene fent idézett számában külön recenzióban így ír Berlász Melinda: „A kockás füzet a Lajtha-irodalom és a II. világháború utáni magyar népzenekutatás-történet megkerülhetetlen jelentőségű forráskiadványaként értékelhető. (…) A figyelmet keltő kiadvány megszületésében komoly érdeme volt a szöveget gondozó és szakjegyzetekkel ellátó Lajtha-kutatónak, Solymosi Tari Emőkének. Az ő kezdeményező szerepe, közreműködése és tudományos igényű 'beavatkozása' nélkül (jegyzetek, értelmezések, kiegészítések, Lajtha-művek mutatója) a kiadvány nem teljesíthetné a tudományos szintű közreadás követelményeit. Értékelő utószava fontos támpontul szolgál a kutatók és az érdeklődők számára."

A Lajtha-kutatás „partvonalához" tartozik, de abba szervesen illeszkedik is a zeneszerző jó barátja, Fábián László Lajtháról szóló írásainak, valamint Fábián László és a Lajtha-házaspár levelezésének közreadása az Ős és utód nélkül című kötetben, amely 2014-ben a Gondolat Kiadó és az Országos Széchenyi Könyvtár közös gondozásában jelent meg.
A könyveket és tanulmányokat kiállítások rendezése tágítja a szélesebb közönség Lajtha-ismeretének gyarapításában. 2012-ben és 2013-ban a Művészetek Palotájában egy a zeneszerző Lajthára koncentráló, majd kibővített, átfogó tárlatot követően 2015-ben a Hagyományok Házában A „Nagy Mogul" címen a zeneszerző első világháborúbeli katonáskodását állította elénk értékes emléktárgyak és dokumentumok első ízben történő bemutatásával, Lajtha László, az ember portréját is felvázolva.
Az elsőként elkészített Lajtha-műjegyzék éppúgy Solymosi Tari Emőke műhelyéből került ki a zeneszerző centenáriuma évében, 1992-ben, majd ennek bővített verziója az Editio Musica Budapestnél 2008-ban, mint számos, Lajtha-műveket tartalmazó CD ismertető füzetének szövege mind a Hungaroton, mind a Naxos márkán.

Solymosi Tari Emőke számos Lajtha-tanulmánya közül emeljünk ki e helyen néhányat: „A Szeretet és Szépség szigete" Adalékok Lajtha László művészetének XVII–XVIII. századi inspirációjához (Magyar Zene 2003/3), „Bartók (…) mindig latinnak nevezett" – Bartók Béla hatása Lajtha László életútjára és esztétikájára (Parlando 206/6), Filmzeneírás – szabadon: Höllering és Lajtha (Magyar Zene 2010/1). Solymosi Tari Emőke elemző figyelme nemcsak Lajthára terjed ki: hangsúlyosan említhetjük Svájcban megjelent francia nyelvű tanulmányát a kortárs zene tárgyköréből: László Dubrovay : un novateur traditionaliste. Inspirations folkloriques dans les oeuvres de l'élève hongrois de Stockhausen (Dissonance – revue musicale suisse pour la recherche et la création, 129). Solymosi Tari Emőke gimnáziumban kezdte a tanítást, ma a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumban (korábbi nevén Szakközépiskolában) és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusaként fejti ki tevékenységét. Két évig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktoriskoláján tartott zenetörténeti előadásokat, a TIT József Attila Szabadegyetemén pedig immár megosztja vele sok évtizedes katedráját Földes Imre.

[2016]

Nem munkahelyhez kötött szakmai tevékenységek

Zenetörténeti kutatás, publikálás
• 1988 óta: Lajtha László zeneszerzői életművének kutatása (a publikációkat, előadásokat, kiállításokat stb. lásd lejjebb)

Koncertszerkesztői, műsorvezetői tevékenység
• 1995 óta: kortárs zenei koncertek, ifjúsági hangversenyek különböző helyszíneken (Művészetek Palotája, Zeneakadémia, Nádor terem, Bartók Béla Emlékház, Óbudai Társaskör, Nemzeti Táncszínház Refektóriuma stb.)
• 1997 óta: Pastorale komplex művészeti sorozat szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, majd 2016-tól a Pesti Vigadóban (évente 12, majd 8 koncert, a 200. koncert 2014 áprilisában volt)
o 1997/98 (helyszín a Zuglói Szent István Zeneház és a Zeneakadémia):
- A dongó. Madarak, rovarok zenében és filmen
- ZajArt Zörejbrigád. Hogyan készülnek a filmekhez a zörejek? Komponáljunk együtt filmzenét!
- Az állatok farsangja. Híres zeneművek az állatokról sok tánccal, pantomimmal
- Az évszakok. A négy évszak Vivaldi hegedűversenyeiben és Haydn oratóriumaiban. A Zeneakadémia orgonájának titkai
o 1999 (helyszín a Zuglói Szent István Zeneház:
- Hangszerek testközelből, avagy a „nagyítós koncert". A fafúvós és a vonós család. A hangszerkészítés titkai
- Hal-dal, avagy a „vizes koncert". Vízi állatok zenében, versben és filmen. Ünnepi vízizenék
- Tűz és fény, avagy a „káprázatos koncert". Napfelkelte és tűzijáték zenében, táncban, filmen
- Dél-Amerika, avagy az „állatkerti koncert". Egzotikus muzsika egzotikus környezetben
o 2000:
- A Zeneház ifjú „királynője". Ismerkedés az orgonával és az orgonakészítéssel
- „… születésemtől síromig szívemben és gondolataimban magyar maradjak". Epizódok Liszt Ferenc életéből
- Manók, tündérek, boszorkányok. Utazás Meseországba virtuóz zeneművekkel és bábjátékkal
- Állatkerti koncert: A varázslatos India. Ízelítő az indiai zene és tánc világából
o 2001:
- Bohócok és bűvészek – bábjátékban és muzsikában
- Így is lehet, úgy is lehet – zenei variációk
- „Trombitákkal és kürtzengéssel vigadozzatok…" – a rézfúvós hangszerek
- „Járom a kólót" – délszláv népzene és néptánc az Állatkertben. A Vujicsics Együttes programja a Taban Táncegyüttese közreműködésével
o 2002:
- „Vejnemöjnen muzsikál". Zenés barangolás Észak-Európában
- Körbe-körbe… Rondó-forma a zenében
- Két zongorán, négy kézzel. Vendégünk az Egri-Pertis Zongoraduó (Bécs)
- „Repülj madár, repülj". Sebestyén Márta énekművész, a Muzsikás Együttes, valamint Tóth Ildikó és Farkas Zoltán néptáncművészek magyar népzenei programja
o 2003:
- A fejedelem udvarában. Muzsika és tánc a magyar barokk korából. Vendégünk a Company Canario Historikus Táncegyüttes (koreográfus: Aranyos Ágota) és az Excanto Együttes (művészeti vezető: Kállay Gábor)
- A legnépesebb hangszercsalád. A Szent István Király Zeneiskola Ütőhangszeres Együttesének bemutatója
- Rendezzük együtt! Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló
- Thalassa. A Sirtos Együttes görög népzenei programja az Octopys Táncegyüttes közreműködésével
o 2004:
- „Hercegi gazdám minden munkámban kedvét lelte". Joseph Haydn, az Esterházyak zenemestere
- Magyar hangszerek. A tárogató és a cimbalom
- „Így víg, így öröm ez az élet". Vidám zenés színházi program. Cimarosa: A karmester – intermezzo, Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél – egyfelvonásos opera
- „Tündérzene". A Bran Együttes ír népzene- és néptáncprogramja
o 2005:
- „Arany hárfa". Hangszerbemutató koncert. Vendégünk Polónyi Ágnes hárfaművész
- „És visszhangozza muzsikád a lengyel lélek álmait" Arckép zenében: Fryderyk Chopin. Vendégünk Hegedűs Endre zongoraművész
- „A szultán udvarában". Indonézia kultúrája – zene, tánc, árnyjáték, film. Vendégünk a Topong Bang Együttes
- „Ugrós szilaj tánc s bőrduda". Skót zene és tánc. Vendégünk Kéri György, az első magyar skótdudás
o 2006:
- „Hogyha tán gróf uram vágyik a táncra…" Mozart: Figaro lakodalma – az opera rövidített változata Ionel Pantea rendezésében. Vendégünk a Magyar Állami Operaház OperaStúdiója és Ménesi Gergely
- „Nemzetemet soha semmi baj ne érje…" Bartók Béla – portrévázlat zenében, táncban, filmen. Vendégünk a Muzsikás Együttes, Ágoston Béla és a Magyar Táncművészeti Főiskola
- „Vonó nélkül, vonóval" Lantfélék: a gitár és a hegedűcsalád – hangszerbemutató koncert
- „Oj, javore…". Délszláv zene és tánc. Vendégünk a Söndörgő Együttes
o 2007:
- Menjünk bálba – Pest-Budára! A romantika korának magyar és európai báli táncai. Vendégünk a Company Canario Historikus Táncegyüttes. Koreográfus és művészeti vezető: Aranyos Ágota
- „Zene nélkül nincs teljes ember…" Kodály Zoltán, Lajtha László és európai kortársaik. Vendégeink a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei. Koreográfus és betanító mester: Brieber János
- „Soha téged el nem hagylak, mind a sírig hű leszek" Mozart: Così fan tutte (Mind így csinálják) – az opera rövidített változata. Vendégeink a Magyar Állami Operaház volt OperaStúdiójának művészei. Rendező és művészeti vezető: Ionel Pantea
- „Roupchenko pravo horo". Bolgár népzene és néptánc. Vendégünk a Pravo Zenekar és a Jantra Bolgár Néptáncegyüttes
o 2008:
- Velencei karnevál. Reneszánsz és barokk táncok. Vendégünk a Company Canario Historikus Táncegyüttes. Koreográfus és művészeti vezető: Aranyos Ágota
- „Az operák operája". Mozart: Don Giovanni – az opera rövidített változata
- Concerto. Egy zenei műfaj története a kezdetektől napjainkig
- „…egyik dombról a másikra". Hangszer-körút. Vendégünk Ágoston Béla és a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékei
o 2009:
- „Rondo all' Ongarese". Joseph Haydn és a magyar zenei hagyomány. A Jánosi Együttes műsora
- Figaro itt, Figaro ott…". Rossini: A sevillai borbély – az opera rövidített változata
- „A nagy fagott-show". A legmélyebb fafúvós hangszer kicsiben és nagyban, kicsikkel és nagyokkal. Vendégeink: Lakatos György fagottművész és tanítványai
- „Irány Amerika!" A XX. század első felének amerikai zenéje és táncai. Vendégünk a Company Canario Historikus Táncegyütes
o 2010:
- Várak és kolostorok. Zenés kalandozás a középkorban. Vendégeink: Kobzos Kiss Tamás és a Musica Historica Együttes (művészeti vezető: Csörsz Rumen István)
- „Egy ilyen feleség! Óh, örömünnep!" Donizetti: Don Pasquale – a vígopera rövidített változata
- Billentyűs hangszerek parádéja. Orgona, csembaló, fortepiano, zongora és társaik. Vendégünk: Spányi Miklós
- „Elment a madárka idegen országba". Moldvai és gyimesi csángómagyar zene és tánc. Vendégeink: Petrás Mária és a Tatros Együttes
o 2011:
- „Zenei háromszög". A klasszikus trió. Vendégeink: Stuller Gyula hegedűművész, Várdai István gordonkaművész, Fülei Balázs zongoraművész
- „Az, ki nőnemű a földön, holnap érted sóhajt mind". Donizetti: Szerelmi bájital – a vígopera rövidített változata
- „…én is ehhez a tősgyökeres, betörhetetlen nemzethez tartozom". 200 éve született Liszt Ferenc
- „Mert mibennünk zeng a lélek". Magyar tájak népzenéje és néptáncai. Vendégeink a 20 éves Óbudai Népzenei Iskola és a Csillagszemű Táncegyüttes
o 2012:
- Versenygyőztesek főszerepben. Énekes, hangszeres és balett-szólók. Vendégeink a Magyar Táncművészeti Főiskola ifjú balett-táncosai
- Tanuljunk hangszerelni! A szimfonikus zenekar felépítése és a hangszerelés titkai
- „Törökországban vagyunk, és itt más nóta járja!" Mozart: Szöktetés a szerájból. Az opera rövidített változata
- Irány Bihar! Magyarországi román népzene és néptánc. Vendégünk: a Békés Banda és a Lunga Tánccsoport
o 2013:
- „Elindultam Gyergyó felé". Bartók – egy kicsit másképp. Vendégünk: Berecz András Kossuth-díjas ének- és mesemondó, Berecz Mihály (zongora), Berecz István (néptánc), Dsupin Pál (furulya), Vizeli Balázs (hegedű), Balogh Kálmán (cimbalom) és Kádár Ignác (gardon)
- A Nap-király korától napjainkig. Zenés-táncos időutazás, avagy a balettművészet titkai. Vendégeink: a Magyar Táncművészeti Főiskola balett szakirányának növendékei és tanárai
- „Drága férjem! Drága nőm!" Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló; Donizetti: A csengő. A két vígopera rövidített változata
- „Szivárvány havasán". Bemutatkozik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene tanszéke. Közreműködik: Tóth Alma és Kovács Gábor (néptánc)
o 2014:
- Taljánok és magyarok. Sebestyén Márta és barátai zenés kalandozása
- A király meztelen! Ránki György: Pomádé király új ruhája
- Főszerepben a fuvola. Hangszerbemutató koncert (Főszerepben: Bíró Zsófia) (2014. április 6-án, vasárnap du. volt a 200. Pastorale-koncert)
- A Felvidék kincsei. A Parapács Zenekar koncertje
o 2015:
- Magyar fantázia. Liszt Ferenc és Johannes Brahms
- Marimba, vibrafon, timpani és társaik… Az ütőhangszerek világa (Főszerepben: Dzsanda Vitalij)
- Viva la mamma. Donizetti kétfelvonásos vígoperája
- Túl a Tiszán… A Dél-Alföld muzsikája és táncai. A Bokros Zenekar és a Rézágyú Zenekar koncertje
o 2016 (helyszín a Pesti Vigadó):
- A varázsfuvola. Mozart operájának keresztmetszete szcenírozott formában
- A zenekar tábornoka – avagy mire való a karmester? A karmesteri feladat, a vezénylés művészete
- Meglepetés-szimfónia – avagy humor és váratlan fordulat a zenében és a balettban.
- Járd ki lábam, járd ki most… Magyar és moldvai csángó népzene és néptánc. Vendégeink a Muzsikás Együttes, Petrás Mária és a Csillagszemű Táncegyüttes tagjai
o 2017 (helyszín a Pesti Vigadó):
- Pimpinone – avagy vidám emlékezés a barokk leghíresebb német zeneszerzőjére. 250 éve halt meg Georg Philipp Telemann. Főszerepben: Vecsey Gyula, bariton
- A menüettől a marosszéki táncokig – avagy barangolás a táncok birodalmában a barokktól a XX. századig. Vendégeink: a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói és növendékei
- Csellóportré – avagy egy hangszer és ifjú mestere. Főszerepben: Devich Gergely, cselló
- Apáról fiúra – avagy három generáció muzsikál. Délszláv népzene és néptánc. Vendégeink: a Vujicsics Együttes, a Söndörgő Együttes, a ViGaD Trió és a Taban Táncegyüttes

• 1998 Kék rapszódia ifjúsági sorozat a Zuglói Szent István Zeneházban
• 2001–2003: ifjúsági hangversenysorozatok a Pesti Vigadóban
• 2002-től: előadások tartása és részvétel nemzetközi zenepedagógiai konferenciákon
• 2011 őszétől: Felfedezőúton címmel összművészeti sorozat 10-18 éves zuglói diákoknak, illetve 5-10 éves zuglói gyerekeknek (2015 novemberében volt a 150. előadás, 2017 márciusában pedig a 200. előadás)
o 2011 ősz: „Liszt Ferenc és kora" címmel 17 komplex művészeti program szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, több mint ötezer általános és középiskolás diák számára
o 2012 tavasz: „Kossuth Lajos azt üzente…" címmel 18 komplex művészeti program szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, több mint ötezer óvodás és általános iskolás gyerek számára
o 2012 ősz: „Szilárdul állj, magyar" címmel 18 komplex művészeti program szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, több mint ötezer általános és középiskolás diák számára
o 2013 tavasz: „Talpra magyar" címmel 18 komplex művészeti program szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, több mint ötezer óvodás és általános iskolás gyerek számára
o 2013 ősz: „A magyar táncok bűvöletében. Haydn és Brahms magyaros muzsikája" címmel 18 komplex művészeti program szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, több mint ötezer általános és középiskolás diák számára
o 2014 tavasz: „A farsangi napokban legyünk mi is vígabban" címmel 18 komplex művészeti program szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, több mint ötezer óvodás és általános iskolás gyerek számára
o 2014 ősz: „»…akik engem szívükből kedvelnek…«. Beethoven és Magyarország" címmel 18 komplex művészeti program szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, több mint ötezer általános és középiskolás diák számára
o 2015 tavasz: „Süss fel, nap!" címmel 18 komplex művészeti program szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, több mint ötezer óvodás és általános iskolás gyerek számára
o 2015 ősz: „Menüett, valcer, polka és társaik. Táncok a zenetörténetben" címmel 18 komplex művészeti program szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, több mint ötezer általános és középiskolás diák számára
o 2016 tavasz: „Tündérek és boszorkányok – zenében és táncban" címmel 18 komplex művészeti program szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, több mint ötezer óvodás és általános iskolás gyerek számára
o 2016 ősz: „»Színház az egész világ…« Shakespeare zenében, táncban, filmen" címmel 19 komplex művészeti program szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, hatezer általános és középiskolás diák számára
o   2017 tavasz: „Menjünk cirkuszba! Bűvészek, zsonglőrök, artisták" címmel 18 komplex művészeti program szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, kb. hatezer óvodás és általános iskolás gyerek számára
o   2017 ősz: „»A rosszul őrzött lány« humor zenében, táncban" címmel 19 komplex művészeti program szerkesztése és vezetése a Zuglói Szent István Zeneházban, kb. hatezer óvodás és általános iskolás gyerek számára

Lajtha-hangversenyek vezetése
• 2008. április 14. Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
• 2012. június 30. Hagyományok Háza Színházterme
• 2012. december 5. Óbudai Társaskör
• 2015. június 30. Károlyi-kert és Petőfi Irodalmi Múzeum (az első Lajtha-portrészobor avatásának és az azt követő emlékkoncertnek a vezetése) Erről szóló képes beszámoló pl. itt: http://www.montazsmagazin.hu/egy-nepzenekutato-szoboravatoja-a-karolyi-kertben/
• 2017. november 7. MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók terem, Lajtha László kamarazenéje IV.: Hárfás kamarazene

Előadás nemzetközi konferencián, angol nyelven, Lajtha Lászlóról
Nemzetközi Bartók-konferencia ("Bartók's Orbit. The Context and Sphere of Influence of His Work") Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet, Bartók Archívum. Bartók always called me Latin. The Influence of Béla Bartók on László Lajtha's Life and Art. 2006. március 23. (Megjelent: Studia Musicologica, an International Journal of Musicology, Volume 48, 2007, 48/1–2, 215–223.)

Előadások hazai konferenciákon, Lajtha Lászlóról
Az MTA Zenetudományi Intézete által Lajtha László centenáriuma alkalmából rendezett tudományos konferencia, Budapest. A kék kalap. Az ötlettől az ősbemutatóig. 1992. október 29. (Megjelent: Magyar Zene XXXIV/1 /1993. márc./, 43–47.)
A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság II. tudományos konferenciája, Budapest. „A Szeretet és a Szépség szigete". Adalékok Lajtha László művészetének XVII-XVIII. századi inspirációjához. 2002. október 25. (Megjelent: Magyar Zene XLI/3 /2003. aug./, 327–336.)
Földvári Napok 2003, Zenetudományi Konferencia, Balatonföldvár. A párizsi Schola Cantorum követe. Lajtha László, a Nemzeti Zenede tanára. 2003. június 22. (Megjelent 2 részben: Parlando XLIX. évf. 2007/4, 35–44. és XLIX. évf. 2007/5, 16–23.)
A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság IV., a 90 éves Papp Géza és a 80 éves Sárosi Bálint tiszteletére rendezett tudományos konferenciája, Budapest. „Históriai hangversenyek" és „önképzés szép sikerrel". Zenetörténet-oktatás, zenetörténeti előadások és koncertek a Nemzeti Zenede történetének utolsó harminc évében. 2005. október 9. (Megjelent: Magyar Zene XLV/1. /2007. február/ 65-78.)
I. Európai Regionális Zenepedagógiai Konferencia Bartók Béla emlékére a ZETA rendezésében, Budapest, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. „Bartók engem mindig latinnak nevezett". Bartók Béla hatása Lajtha László életútjára és esztétikájára. 2006. május 27. (Megjelent: Parlando XLVIII. évf. 2006/6, 5–13.)
A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság V., a 75 éves Kárpáti János tiszteletére rendezett tudományos konferenciája, Budapest. Commedia dell'arte és bábjáték. Az „irrealitás-élmény" Lajtha Capriccio című balettjében. 2007. október 27. (Megjelent: Magyar Zene, XLVI/1. /2008. február/ 97–108.)
A Lajtha Alapítvány és a Hagyományok Háza által szervezett tudományos konferencia Lajtha László születésének 115. és halálának 45. évfordulója tiszteletére, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet. Lajtha és a menüett. 2008. február 16. (Megjelent a konferencia anyagából készített CD-ROM-on, Lajtha László Alapítvány, 2009)
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tudományos ülésszaka Kovács Sándor 60. születésnapjának tiszteletére, Budapest, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Filmzeneírás – szabadon: Höllering és Lajtha. 2009. november 29.
„Kiszolgáltatva, de senkitől sem védve" – a Budapestről kitelepítettek konferenciája, Budapest, Barabás-villa. Lajtha László a kitelepítettekért, avagy az 1951-ben kapott Kossuth-díj története. 2011. szeptember 21.
Kultúra – érték – változás a táncművészetben, a táncpedagógiában és a tánckutatásban. A Magyar Táncművészeti Főiskola III. Nemzetközi Tánctudományi Konferenciája. Magyar Táncművészeti Főiskola. „Az első pacifista balett." Lajtha László és Brada Rezső Lysistrata című táncjátékának bemutatása a budapesti Operaházban, 1937-ben. 2011. november 11.
Hit – Hűség – Haza; A protestáns graduáloktól a genfi zsoltárokig című konferencia, Kálmáncsai református templom. Két előadás a 120 éve született zeneszerzőről, népzenekutatóról, pedagógusról: Lajtha László, az ember; A harmadik nagy magyar. 2012. szeptember 22.
Konferencia az 50 éve elhunyt Lajtha László emlékére, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet. „…comme une fleur". Lajtha levelei Európa lelkiismeretéhez. 2013. február 16.
A zene és a nagy háború című konferencia az I. világháború kitörésének 100. évfordulójára, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, a „Lendület" 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport rendezésében. „…átlőtték a sipkám a fejemen." A négyéves frontszolgálat hatása Lajtha László oeuvre-jére. 2014. november 27.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata által szervezett Magyarok francia földön a XX. században című konferencia, Budapest, Pesti Vigadó, Makovecz terem. Lajtha László, „Franciaország szerelmese". 2016. május 13.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata által szervezett Jégtörő írók című emlékülés, Budapest, Pesti Vigadó, Makovecz terem. „Népdal-dráma" az 1950-es évekből – Tamási Áron és Lajtha László „Bujdosó lánya". 2016. szeptember 30.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete által rendezett Bartók és Járdányi a társművészetek tükrében című konferencia, Budapest, Pesti Vigadó, Makovecz terem. „…nem akartam Bartókos lenni" – Lajtha László Bartók-képe. 2016. október 11.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem által szervezett tudományos konferencia 1956 és a zenei élet. Előzmények, történések, következmények címmel. „…mint a szél a parazsat": Lajtha László és VII., „Forradalmi" szimfóniája. 2017. február 17.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata által szervezett Lajtha-nap keretében tartott konferencia, Budapest, Pesti Vigadó, Makovecz terem. „Hommage à Watteau" – Lajtha és a festészet. 2017. május 24.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet által szervezett Lajtha-emléknapon tartott konferencia, Budapest, MTA BTK ZTI Bartók terem. „…ma grande Amie". Lajtha László és Nadia Boulanger. 2017. szeptember 21.

Egyéb előadások Lajtha Lászlóról Magyarországon, Párizsban és Bécsben
Párizs, Magyar Intézet (franciául), 1992
Kőszeg, Lajtha László Zenei Tábor (magyarul és franciául), 1992
Kecskemét, Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet (magyarul és franciául), 1992
Budapest, Óbudai Társaskör, 1992
Budapest, Lajtha László Zeneiskola, 1992
Bécs, „Európa"-Club, 1996
Budapest, Bartók Béla Emlékház, 2002
Budapest, Lajtha László Zeneiskola, 2003
Budapest, Lajtha László Zeneiskola, 2005
Budapest, Hagyományok Háza, 2008 (két előadás a Kulturális Örökség Napjai alkalmából)
Budapest, Lajtha László Zeneiskola, 2008 (előadás a Lajtha-képavatás alkalmából)
Tatabánya, Erkel Ferenc Zeneiskola, 2010 (előadás az Őszi Kortársművészeti Napokon)
Budapest, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 2012 (három előadás a Zenei Gyűjteményben)
Párizs, Magyar Intézet (franciául), 2012
Budapest, Magyarság Háza, 2013 (előadás a Magyar Emlékekért A Világban Közhasznú Egyesület meghívására)
Budapest, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Kedd Délutáni Zenetudomány sorozat (sorozatszerkesztő: Péteri Lóránt), 2014. december 9. („Tevékenysége károsan hat népi demokráciánkra". Újabb adatok Lajtha László 1950-es és '60-as évekbeli francia kapcsolataihoz.)
Budapest, Magyar Művészeti Akadémia, székfoglaló előadás, 2015. május 8. („Én az embert éneklem." Az „új-humanista" Lajtha László.)
Nyíregyháza, Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár, 2017, június 12. (Előadás Lajtha Lászlóról születésének 125. és halálának 55. évfordulója tiszteletére)

Előadás Lajtha Lászlóról a Magyar Rádióban (egyenes adás)
2002. január 15. 110 éve született Lajtha László. 30 perces előadás a hangverseny és a 2002-es Lajtha-díjak átadása előtt.

Önálló rádióműsorok Lajtha Lászlóról
1992. november 10. 11.40 (Bartók adó) A magyar népzene és népköltészet hetei. Lajtha László gondolatai a népzenéről.
1993. január 2-tól (Bartók adó) „Az eltűnt szépség nyomában" Beszélgetések Lajtha Lászlóról és műveiről. (8 részes sorozat, egyenként 30 perc) A sorozatot (rövidített formában) megismételték a Bartók adón 2017. február 27-től.
2006. október 9. 11.30 (Bartók adó) A hét zeneműve – Lajtha: Három noktürn, Op. 34 (30 perc)
http://lajtha.hagyomanyokhaza.hu/index.php?page=1822
2007. június 30. 11.30 (Bartók adó) A hét zeneműve – Lajtha László: VI. szimfónia Op. 61 (1955) (30 perc)
http://lajtha.hagyomanyokhaza.hu/index.php?page=1823

Televízióműsorok Lajtha Lászlóról (válogatás)
1992    Száz éve született Lajtha László. Magyar Televízó, június 30. (49') (forgatókönyvírás, szakértői munka)
2003    Lajtha László 1892-1963. Duna Televízió, február 17. (40') (forgatókönyvírás, szakértői munka)
2006    Zenei 56. Duna Televízió (ismétlése: december 11. 22.30) (nyilatkozat Lajtháról)
2008    Beszélgetés Solymosi Tari Emőke „…magam titkos szobája" című kötetéről az Otthonunk, Zugló című műsorban, Zugló TV, február 7. 19.00 és húsz ismétlés, 6. heti adás, II. rész.
2008    Beszélgetés Lajtha Lászlóról a Körhinta című műsorban, Echo TV, 2008. április 13. vasárnap, 13.30. (30')
2008    Beszélgetés Lajtha László VII. szimfóniájáról a Különkiadás című műsorban, Hír TV,
2008. október 25. szombat 10.00 (ismétlés: október 27. hétfő)
2009    Beszélgetés Lajtha Lászlóról a Hárman Erdélyben című műsorban, Duna TV, 2009. augusztus 11. Szerkesztő: Selmeczi Borbála
2010    Beszélgetés Lajtha Lászlóról az 1956 – a hétköznapok forradalma című műsorban, Magyar Televízió, m1, 2010. október 23.

Internet
www.bmc.hu
Zeneszerzői adatbázis – Lajtha László opusz-számmal ellátott műveinek adattára angol nyelven (2002-től)
www.lajtha.hu
Honlapstruktúra, szerkesztés, több tanulmány, műjegyzék, diszkográfia stb. (2008-tól)

Egyéb, Lajtha Lászlóval kapcsolatos tevékenység
Közreműködés a centenáriumi Lajtha-emlékkiállítás megrendezésében (Néprajzi Múzeum, Berlász Melinda munkatársaként, 1992)
Forgatókönyvírás, zsűrizés, szakértői munka a „Lajtha László és kora" országos vetélkedőn (1992. november 23. – 1993. február 15., rendezte a Magyar Zenei Tanács)
A hagyaték rendezése, listakészítés, a Hagyományok Házának történő átadás előkészítése, 2001.
Zsűrielnökség az Országos Lajtha műveltségi vetélkedőn, 2004. április 22. Pesterzsébeti Lajtha László Zeneiskola
A Lajtha 115. születési évfordulója alkalmából tartott koszorúzáson emlékbeszéd tartása (Farkasréti Temető, 2007. július 2. hétfő, 11.00)
A Lajtha 115. születési és 45. halálévfordulója alkalmából megrendezett egésznapos tudományos konferencia (2008. február 16.) szervezése, szerkesztése
Zsűrielnökség az Országos Lajtha Műveltségi Vetélkedőn, 2009. április 30., Pesterzsébeti Lajtha László Zeneiskola
Megnyitó beszéd tartása „Az igaz hitben végig megmaradjunk" – Népének kutatás az 1950-es években című kiállítás megnyitóján, 2016. január 15., Magyarság Háza
Zsűrielnökség a IV. Országos Lajtha László Vetélkedőn, 2016. február 24., Pesterzsébeti Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola

Előadások nemzetközi konferenciákon, angol nyelven, a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület munkájáról
ISME (International Society for Music Education) 25. világkonferenciája, Bergen (Norvégia). Psalmus Humanus. Tradition and Innovation in Hungarian Music Education. 2002. augusztus 13.
17. Nemzetközi Kodály Szimpózium, Leicester (Nagy-Britannia) (Rendező: British Kodály Academy, védnök: International Kodály Society). Back to Kodály! Psalmus Humanus Arts Educational Programme – a New Means in Implementing Kodály's Vision. 2005. augusztus 18.
UNESCO Európai – Észak-Amerikai Regionális Előkészítő Konferencia a Művészeti Nevelésről ("Synergies between Arts and Education") Vilnius (Litvánia). Integrated Arts Education – a Pillar of Socioeconomic Development; the Psalmus Project as a Means of Implementing Kodály's Concepts in the 21st Century. 2005. szeptember 9.
UNESCO Világkonferencia a Művészeti Nevelésről ("Building Creative Capacities for the 21st Century") Lisszabon (Portugália). Psalmus Humanus Forum of the Visegrád Countries in Budapest. Czech – Hungarian – Polish – Slovak Arts Educational Project for Social Equality. 2006. március 8.

ISME (International Society for Music Education) 27. világkonferenciája, Kuala Lumpur (Malajzia). Cooperation between music and arts teachers of the Visegrád Countries. New approaches and methods based on Kodály's concepts. 2006. július 20.

Egyéb jelentősebb nemzetközi tapasztalatok
Jeunesses Musicales International – 58. éves közgyűlés, Limerick (Írország), 2003. július 23–27. (részvétel a magyarországi szervezet elnökeként)
Jeunesses Musicales International – Világkórus (World Youth Choir) bizottság ülése, Namur (Belgium), 2004. január (részvétel a Világkórus bizottság tagjaként)
ISME (International Society for Music Education) 26. világkonferenciája, Tenerife (Kanári-szigetek, Spanyolország), 2004. július 11–16. (részvétel az ISME egyéni tagjaként, a Magyar Zenei Tanács küldötteként)
Jeunesses Musicales International – 59. éves közgyűlés, Grožnjan (Horvátország), 2004. augusztus 17–21. (részvétel a magyarországi szervezet elnökeként)
Jeunesses Musicales International – ExTEND Audiences – Awareness Action – workshop, Bécs (Ausztria), 2004. október 8–10. (részvétel a magyarországi szervezet elnökeként)
Jeunesses Musicales International – Music For Europe, ExTEND Visions konferencia, Brüsszel (Belgium), 2004. december 3–5. (részvétel a magyarországi szervezet elnökeként)
ISME (International Society for Music Education) 28. világkonferenciája, Bologna (Olaszország), 2008. július 20–25. (részvétel az ISME egyéni tagjaként)
ISME (International Society for Music Education) 32. világkonferenciája, Glasgow (Skócia), 2016. július 24–29. (részvétel a Magyar Zenei Tanács elnökségi tagjaként)
Cantemus XI. Nemzetközi Kórusfesztivál – a minősítő verseny zsűrijének tagja, Nyíregyháza, 2016. augusztus 15–21.

Előadás magyarul, zene- és művészetpedagógiai témáról
Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar, Ének-zenei Tanszéke által szervezett „Mi ez a gyönyörű?" – zenehallgatóvá nevelés című zenepedagógiai konferencia, Budapest, ELTE Tanító- és Óvóképző Kar. Kotta – zene – élmény. 2011. január 27.
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata által szervezett Az élet kincsesháza című konferencia, Budapest, Pesti Vigadó Makovecz terem. Felfedezőúton. Művészeti előadások évente tízezer zuglói fiatalnak. 2015. szeptember 26.
Az ELTE Természettudományi Kar által szervezett 1. művészetpedagógiai konferencia. ELTE, 081. terem. Felfedezőúton – 200 művészeti előadás 60 ezer zuglói fiatalnak. 2017. június 23.

Egyéb tevékenység
• 1982-től néhány évig zenei ismeretterjesztő előadások tartása a TIT szervezésében
• 1987-től: újságírói tevékenység az írott és az elektronikus sajtóban: Több száz interjú (pl. Claudio Abbado, Yehudi Menuhin, Sebők György, Schiff András, Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Vásáry Tamás, stb.), kritika és publicisztika az Esti Hírlap, Népszabadság, Vasárnapi Hírek, Muzsika, Operaélet, Hangszer és Zene, Parlando, Metronóm, Iskolakultúra, Gramofon, Hungarian Music Quarterly, stb. című lapokban, magyar és angol nyelven, továbbá a rádióban (pl. Új Zenei Újság)
• 1989-tól: önálló műsorok a Magyar Rádióban
• 1988–89: a Ritmus c. zenei folyóirat komolyzenei rovatvezetője
• 1998 óta: tanártovábbképzések tartása Budapesten és vidéken
• 1999 óta: könyv- és kottabemutatók vezetése
• 2000 óta: zenei tárgyú kisfilmek szerkesztése és rendezése (pl. a Pastorale-sorozat számára)
• 2001–2010: az Óbudai Társaskör Mozart-klubjának vezetése (Varga Károllyal)
• 2006: a Kárpát-medencei Bartók-vetélkedő játékvezetése
• 2007: a Kárpát-medencei Kodály-vetélkedő játékvezetése
• 2012: előadástartás a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktoriskolájában, A zene „születése" címmel
• 2013: hatrészes zenetörténet előadássorozat a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktoriskolájában, Barokk a zenében címmel
• 2011–2017: hatéves zenetörténeti sorozat tartása a TIT József Attila Szabadegyetemen (Földes Imrével)

Tevékenység a Magyar Művészeti Akadémia nyilvános rendezvényein
• Székfoglaló előadás, Pesti Vigadó, Makovecz terem. „Én az embert éneklem". Az „új-humanista" Lajtha László. 2015. május 8.
• Előadás a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata által szervezett Az élet kincsesháza című konferencián, Budapest, Pesti Vigadó Makovecz terem. Felfedezőúton. Művészeti előadások évente tízezer zuglói fiatalnak. 2015. szeptember 26.
• Előadás a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata által szervezett Magyarok francia földön a XX. században című konferencián, Budapest, Pesti Vigadó, Makovecz terem. Lajtha László, „Franciaország szerelmese". 2016. május 13.
• Előadás a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata által szervezett Jégtörő írók című emlékülésen, Budapest, Pesti Vigadó, Makovecz terem. „Népdal-dráma" az 1950-es évekből – Tamási Áron és Lajtha László „Bujdosó lánya". 2016. szeptember 30.
• Előadás a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete által rendezett Bartók és Járdányi a társművészetek tükrében című konferencián, Budapest, Pesti Vigadó, Makovecz terem. „…nem akartam Bartókos lenni" – Lajtha László Bartók-képe. 2016. október 11.
• Előadás a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata által szervezett Lajtha-nap keretében megtartott konferencián, Budapest, Pesti Vigadó, Makovecz terem. „Hommage à Watteau" – Lajtha és a festészet. 2017. május 24.
• Pódiumbeszélgetés vezetése a Keddi kaleidoszkóp című sorozatban, Dubrovay László zeneszerzővel, Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpad, 2016. május 17. https://www.youtube.com/watch?v=JLnzrL556As
• Pódiumbeszélgetés vezetése a Keddi kaleidoszkóp című sorozatban, Szabó Dénes karnaggyal, Pesti Vigadó Makovecz terem, 2017. szeptember 26. http://www.mma-tv.hu/mma-tv/-/video/1694445/keddi-kaleidoszkop-%E2%80%93-szabo-denes-karnaggyal-solymosi-tari-emoke-beszelget
• Pódiumbeszélgetés vezetése a Mozi a Vigadóban – Akadémikusportrék című rendezvényen Záborszky Kálmán karmesterrel, Finta József építésszel, Petrovics Eszter és Kovács László filmrendezőkkel, Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpad, 2016. május 31. https://www.youtube.com/watch?v=dji6K4cQ0Tw
• Az MMA Művészetelméleti Tagozata kismonográfia-sorozatában megjelent legújabb kötetek (szerzők: Sas Péter, Tóth Péter Pál) bemutatójának vezetése, 2017. november 17.
• Az MMA Művészetelméleti Tagozata által rendezett Keddi kaleidoszkóp című pódiumbeszélgetés-sorozat számos programjának bevezetése 2015 őszétől folyamatosan
• Sajtótájékoztató a 2016-os Pastorale-sorozatról, Pesti Vigadó Makovecz terem, 2016. január
https://www.youtube.com/watch?v=JaRLXm-bGUghttps://www.youtube.com/watch?v=Z7FWcoE79Ao
• Sajtótájékoztató a 2017-es Pastorale-sorozatról, Pesti Vigadó, 2017. február 9.
• Sajtótájékoztató a 2018-as Pastorale-sorozatról, Pesti Vigadó, 2017. szeptember 26.
• Laudáció Záborszky Kálmán karmester akadémiai székfoglaló előadása előtt, 2014. január 17.
• Laudáció Botvay Károly gordonkaművész akadémiai székfoglaló előadása előtt, 2014. április 4. e
• Beszéd Dr. Erdélyi Zsuzsanna emléktáblaavatásán, Budapest, Váci u. 79., 2016. január 11. http://www.mma.hu/hirek/-/event/10180/emlektabla-avatas-erdelyi-zsuzsanna-lakohazanal;jsessionid=D3898BE994F970B0A21F785BCE6D9DAE
• Beszéd Kisgyőrben a Lajtha-emlékmű avatásán, 2017. június 30.
• „Tündérpalota a Duna partján" – Pesti Vigadó 150 című középiskolás verseny szakmai előkészítése és zsűrizés, döntő: 2015. december 4. (Tudósítás a versenyről: https://www.youtube.com/watch?v=iu3ty2qG7oo)
• Szereplés az m5 televízió Miért című műsorában (stúdióbeszélgetés a művészeti nevelésről Farkas Ádámmal és Takaró Mihállyal), 2017. szeptember 2. 23.50 (26 perc)
• Az MMA képviseletében részvétel a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége által rendezett II. edukációs konferencia kerekasztalbeszélgetésén a BMC-ben, 2017. november 14. (Erről összefoglaló: Mechler Anna: 2. edukációs konferencia a BMC-ben. Zenekar, 2017/06, 13-16.)
• Elnöklés akadémiai székfoglaló előadásokon
• Elnöklés az MMA által szervezett konferenciákon

Kiállításrendezés
• 2012. március 16 – július 8. Művészetek Palotája, Budapest, Fejezetek a zeneszerző Lajtha László életéből. Válogatta és a szöveget írta: Solymosi Tari Emőke (8 tablóból álló kiállítás). A kiállítás – románra fordított szöveggel – Bukarestben és még több városban (Székelyudvarhely, Kolozsvár, Segesvár) látható volt Romániában is.
• 2013. január 9 – február 3. Művészetek Palotája, Budapest, Fejezetek a zeneszerző Lajtha László életéből. Válogatta és a szöveget írta: Solymosi Tari Emőke (kibővített, 12 tablós kiállítás, összesen 100 dokumentumból) (A tablókiállítás ezt követően másfél éven át – 2013. február 16-tól 2014. augusztus 31-ig – az MTA BTK Zenetudományi Intézetben volt látható. Ugyanez a kiállítás látható volt 2017. május 24-én, az MMA Művészetelméleti Tagozata által rendezett Lajtha-napon, a Pesi Vigadó IV. emeletén.)
• 2015. február 16 – május 31. Hagyományok Háza, Budapest, A „Nagy Mogul" – Lajtha László az I. világháborúban. Válogatta és a szöveget írta: Solymosi Tari Emőke

Válogatott bibliográfia

Önálló könyvek
2007 „…magam titkos szobája". Lajtha László A kék kalap című vígoperájának keletkezéstörténete, esztétikai vonatkozásai, zenetörténeti kapcsolódásai. Budapest: Hagyományok Háza, 2007.
2010 Két világ közt. Beszélgetések Lajtha Lászlóról. Budapest: Hagyományok Háza, 2010.
2017 „»…nem akartam bartókos lenni…« Lajtha László Bartók-képe". In: Divertimento concertante – Tanulmányok Bartók Béláról és Járdányi Pálról. Szerkesztette: Fehér Anikó és Windhager Ákos. (Fundamenta profunda 7.) Budapest: Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2017, 23–31.

Könyv (társszerzőként)
2005 Tari Lujza – Iványi-Papp Mónika – Sz. Farkas Márta – Solymosi Tari Emőke – Gulyásné Somogyi Klára: A Nemzeti Zenede. Szerkesztette Tari Lujza és Sz. Farkas Márta. Budapest: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézete, 2005. („A Nemzeti Zenede története (1919–1949)", 177–257. )

Könyv (szerkesztőként, illetve közreadóként)
2010 Erdélyi Zsuzsanna: A kockás füzet. Úttalan utakon Lajtha Lászlóval. A szöveget gondozta, a jegyzeteket és az utószót írta: Solymosi Tari Emőke. Budapest: Hagyományok Háza, 2010.
2014 Ős és utód nélkül. Fábián László írásai Lajtha Lászlóról. A Lajtha-házaspár és Fábián László levelezése. Szerkesztette, közreadja és az előszót írta Solymosi Tari Emőke. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, Gondolat Kiadó, 2014.

Műjegyzék
1992 Lajtha László / László Lajtha 1892-1992. Budapest: Artisjus, 1992.
(Műjegyzék, ismertetés a színpadi művekről, magyarul, angolul és franciául.)
2008 László Lajtha 1892–1963. Budapest: Editio Musica, 2008.
(Teljes műjegyzék a művek legfontosabb adataival, diszkográfiával, angolul és magyarul.)

Tanterv
2003 A zenész szakképesítés központi tantárgyi programja a zeneművészeti szakközépiskolák számára. Zenetörténet (zeneirodalom). Oktatási Minisztérium, RO-LA Kft, 2003.

Közlések

Tanulmányok magyarul, angolul és románul zenetudományi és zenepedagógiai szakfolyóiratokban, illetve kötetben Lajtha Lászlóról

1993 „A kék kalap. Az ötlettől az ősbemutatóig." Magyar Zene 1993/1 (XXXIV. évf. 1. szám, 1993. március), 43–47.
2003 „»A Szeretet és a Szépség szigete«. Adalékok Lajtha László művészetének XVII-XVIII. századi inspirációjához." Magyar Zene 2003/3 (XLI. évf. 3. szám, 2003. augusztus), 327–336.
2004 „Lajtha László előadása Mozartról a Nemzeti Zenedében Mozart halálának 150. évfordulója alkalmából megtartott hangversenyen." Magyar Zene 2004/1 (XLII. évf. 1. szám, 2004. február), 79–86. (bevezető és közreadás)
2006 „»Bartók […] mindig latinnak nevezett.« Bartók Béla hatása Lajtha László életútjára és esztétikájára." Parlando XLVIII. évf. 2006/6, 5–13. http://www.parlando.hu/Solymosi-Lajtha1.html
2007 „A párizsi Schola Cantorum követe. Lajtha László, a Nemzeti Zenede tanára – I. rész." Parlando XLIX. évf. 2007/4, 35–44. http://www.parlando.hu/Solymosi-Lajtha2.pdf
2007 „A párizsi Schola Cantorum követe. Lajtha László, a Nemzeti Zenede tanára – II. rész." Parlando XLIX. évf. 2007/5, 16–23. http://www.parlando.hu/Solymosi-Lajtha2.html
2007 „»Históriai hangversenyek« és »önképzés igen szép sikerrel«. Zenetörténet-oktatás, zenetörténeti hangversenyek és zenetörténeti önképzőkör a Nemzeti Zenede utolsó 30 évében." Magyar Zene 2007/1 (XLV. évf. 1. szám, 2007. február), 65–78.
2007 „»Bartók always called me Latin«: The Influence of Béla Bartók on László Lajtha's Life and Art." Studia Musicologica 48/1–2, 2007, 215–223.
2008 „Commedia dell'arte és bábjáték. Az »irrealitás-élmény« Lajtha Capriccio című balettjében." Magyar Zene 2008/1 (XLVI. évf. 1. szám, 2008. február), 97–108.
2008 „»Csak a zene volt fontos«. Beszélgetés Kemény Endrével Lajtha Lászlóról, a Nemzeti Zenedéről, a kamarazenetanításról és sok másról." Parlando L. évf. 2008/1, 54–62. http://www.parlando.hu/Solymosi-Kemeny-teljes.htm
2008 „»Lajtha pedagógusi vénája legalább olyan erős volt, mint a zeneszerzői.« Beszélgetés Arányi Aschner György zeneszerzővel Lajtha László zeneszerzésóráiról, a »42-es cipőről«, és arról, hogy mitől lesz egy komponista sikeres…" Parlando L. évf. 2008/2, 47–53. http://www.parlando.hu/Lajtha-Solymosi-2008-2.htm
2008 „»Az elsődleges kívánsága a mély, benső átélés volt.« Adalékok Lajtha László tanári portréjához Antal Lívia énekművésznőtől." Parlando L. évf. 2008/3, 27–36. http://www.parlando.hu/Solymosi-Antal-Lajtha20083.htm
2009 „Lajtha és a menüett." Magyar Zene 2009/2 (XLVII. évf. 2. szám, 2009. május), 181–192. http://lajtha.hagyomanyokhaza.hu/files/00000515.pdf
2010 „Filmzeneírás – szabadon: Höllering és Lajtha." Magyar Zene 2010/1 (XLVIII. évf. 1. szám, 2010. február), 69–73.
2011 „László Lajtha, a composer in the time of the dictatorship." In: Zsuzsa Hantó: Banished families. Communist repression of „class enemies" in Hungary. Budapest: Magyar Ház, 2011, 239–245.
2011 „Lajtha, az ember. A közelgő kettős évforduló elé." Parlando 2011/5, 8–15. http://www.parlando.hu/2011/2011-5/03-Lajtha.htm
2012 „Motion picture as the »musical play of the future«. Lajtha, Höllering, and Eliot." Hungarian Review 3/3 (may 2012): 81–93. http://www.hungarianreview.com/article/motion_picture_as_the_musical
2013 „»Olyanok voltak, mint Castor és Pollux«. Lajtha László és Tamási Áron". Magyar Szemle 2013. augusztus (Új folyam XXII. évf. 7–8. szám), 39–51. http://www.magyarszemle.hu/cikk/olyanok_voltak_mint_castor_es_pollux_lajtha_laszlo_es_tamasi_aron
2013 „Lajtha László zenés színházi művei, avagy kedvcsináló a Lajtha-balettek leendő koreográfusainak I." Tánctudományi Közlemények 2013/1 (V. évf. 1. szám), 2–17.
2013 „»Arisztofaneszi arcfintor«, avagy »az első pacifista balett«. Lajtha első színpadi műve, a Lysistrata bemutatásának körülményei és sajtóvisszhangja." In: Tanulmánykötet Ujfalussy József emlékére. Tanulmányok, emlékírások, hommage-ok. Szerkesztette Berlász Melinda és Grabócz Márta. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, L'Harmattan Kiadó, 2013, 323–347.
2014 „»…mégis újra és újra fölszökken«. Lajtha László és Romain Rolland." Magyar Szemle 2014. április (Új folyam XXIII. évf. 3–4. szám), 83–92. http://www.magyarszemle.hu/cikk/_megis_ujra_es_ujra_folszokken_lajtha_laszlo_es_romain_rolland
2014 „»Kitörölhetetlen a lelkemből.« Lajtha László a fronton." Irodalmi Magazin II. évf. 2014/2. 44–47.
2016 „Lajtha László »Forradalmi« szimfóniája." Magyar Művészet 2016/4 (IV. évf. 4. szám), 97–106.
2017 „Népdal-dráma" az 1950-es évekből. Tamási Áron és Lajtha László Bujdosó lánya." In: Jégtörő írók. Tamási Áron- és Sütő András-emlékkonferencia 2016. szeptember 20. Budapest: Magyar Művészeti Akadémia, 2017., 41–58.

Egyéb cikkek Lajtha Lászlóról

1989 „Mise fríg hangnemben a gyötrődés napjaiból. Hagyatékrendezés 95 évesen." Ritmus II/3, 5.
1996 „Mozaikok Lajtha László életéből és munkásságából." Testvérkereső 1996 (az „Európa"-Club negyedik könyve), 83–95. (A Bécsben megtartott előadás szövege)
1997 „Lajthára emlékeztek Párizsban. Emlékplakett-átadás a Magyar Intézetben." Muzsika 40/3 (március), 18–19.
1998 „A harmincas évek Párizsának zenéje és muzsikusai. Konferencia és magyar hangverseny a Sorbonne-on." Muzsika 41/2 (február), 18–19. http://www.muzsikalendarium.hu/muzsika/index.php?area=article&id_article=1401
1998 „Egy felfedezendő zeneszerző: Lajtha László. Magyar anyagból, francia verettel..." Gramofon III/1, 12–14.
1998 „Lajtha vígoperája Kolozsvárott. Színpadi világpremier fél évszázados késéssel." Gramofon III/6, 12–13.
1998 „A kék kalap. Lajtha László vígoperájának színpadi világpremierje Kolozsvárott." Operaélet május-június, 7–16.
1999 „Lajtha-bemutató a londoni Wigmore Hallban. A Takács Zongorás Trió első CD-je."
Gramofon IV/5, 12–13.
1999 „Lajtha-premier Londonban. A Takács Zongorás Trió legújabb sikere." Népszabadság április 2. (LVII., 77. szám, Budapesti kiadás), 10.
2007 „Franciaország szerelmese. 115 éve született Lajtha László (1892-1963)." Zene-Zene-Tánc 2007/4, 17–18.
2008 „Bartók és Lajtha barátsága. Két mester – egy esten." MÜPA-magazin III. évf. 2. szám (március/április), 32–33. http://fidelio.hu/klasszikus/hirek/bartok_es_lajtha_baratsaga
2008 „Konferencia Lajtha László tiszteletére." A Magyar Kodály Társaság Hírei XXX. évf. 2008/1 (március), 49–51.
2010 „Félelmek hangján. Lajtha László 1950-ben írt miséje a Budapesti Tavaszi Fesztiválon." Magyar Nemzet (Hétvégi magazin), LXXIII. évf. 84. szám, budapesti kiadás, 2010. március 27. szombat, 40.

További cikkek és tanulmányok magyarul, angolul, franciául és románul (válogatás)

1990 „Változások a hazai Jeunesses Musicales életében. Új vezetőség, új szponzor, új lehetőségek." Parlando 1990. 1. szám 5–8.
1990 „Tisztaság, helyesség, pontosság. Beszélgetés Tusa Erzsébettel a tokiói Musashino Akadémiáról." Parlando 1990. 2. szám, 12–14.
1990 „A gömb története. Beszélgetés Durkó Zsolttal." Parlando 1990. 12. szám, 2–8.
1990 „Csoportosan, élményszerűen. Először kipróbálni, aztán tudatosítani. Beszélgetés Tusa Erzsébettel a Yamaha Zeneiskoláról." Parlando 1990. 12. szám, 12–13.
1991 „»…Ha szépnek találok valamit, szeretném, ha más is szépnek találná«. Beszélgetés Földes Imrével, a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetörténet és zeneelmélet tanárával." Parlando 1991. 2. szám, 9–13.
1991 „»Con-tact«. Az első magyarországi EPTA-konferencia tanulságairól. EPTA Hungary." Beszélgetés Győrffy Sándornéval, Ábrahám Mariannal és Gyimesi Lászlóval. Parlando 1991. 3. szám, 1–7.
1991 „Mestersége címere: 80 bariton-szerep. Miller Lajos." Operaélet 1991. október (bemutatószám), 18–26.
1992 „Music Management Agencies in Hungary '92." Hungarian Music Quarterly Vol. III, No. 2, 2–6.
1992 „The French Institute of Budapest." Hungarian Music Quarterly Vol. III, Nos. 3–4, 42–43.
1992 „Az a szó, hogy – rendületlenül... Gulyás Dénes." Operaélet 1992. május-június, 4–7.
1992 „Tükör, magnó, metronóm. Nyári szünet nélkül. Beszélgetés Szabadi Vilmossal." Parlando 1992. 3. szám, 22–28.
1992 „Út a természetes énekléshez. Megjelent az új hangképző módszertani tanulmány. Beszélgetés Jelinek Gáborral." Parlando 1992. 3. szám, 58–60.
1992 „Bottesini, a nagybőgő Paganinije. Beszélgetés Járdányi Gergellyel első CD lemezéről." Parlando 1992. 6. szám, 23–25.
1994 „A jó tanár olyan, mint a bábaasszony." Beszélgetés Rév Líviával. Parlando 1994. 1. szám, 15–19.
1994 „Öt kitüntetett. Sárosi Bálint, Fodor András, Ábrahám Mariann, Szabó László, Tarcai Zoltán." Parlando 1994. 2. szám, 15–18.
1994 „Kolumbusz tojása az óvodapedagógiában: nyelv, zene, mozgás – együtt. Beszélgetés Urbánné Vass Ágnessel a Főnix Zenei és Nyelvstúdió munkájáról." Parlando 1994. 3. szám, 37–41.
1994 „Nemzetközi Alternatív Zenepedagógiai Konferencia." Parlando 1994. 4. szám 1., 3–8., 26–41.
1994 „Tervek, remények, eredmények. A Fővárosi Önkormányzat és a zene." Muzsika 1994/37. évf. október, 3–5.
1994 „The Budapest City Council and Music." Hungarian Music Quarterly Vol. V, No. 2, 2-7.
1995 „Nyakunkon a hurok. Szomorú beszélgetés Lantos Istvánnal, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektorával." Magyar Kultúra 1995/2, 8–9.
1995 „»I have defence for tradition.« A Conversation with István Lantos." Hungarian Music Quarterly Vol. VI. Nos. 1–2, 44–47.
1995 „Egyéves a Liszt Ferenc Emlékmúzeum Franz Schubert köre. »Várjuk a zeneiskola-igazgatók, zenetanárok jelentkezését!« Beszélgetés Eckhardt Máriával, a Schubert Kör ügyvezető elnökével." Parlando 1995. 4. szám, 32–35.
1996 „Számítógép, szintetizátor, digitális eszközök a zeneoktatás szolgálatában. Beszámoló a balatonlellei MUSICA FUTURA országos továbbképzésről." Parlando 1996. 4. szám, 9–15.
1996 „Erkölcsöt csak példamutatással lehet tanítani. Budapesti beszélgetés Yehudi Menuhinnal." Parlando 1996. 5-6. szám, 1–5.
1997 „Koncert gyermekkezekre. Széljegyzetek egy millecentenáriumi antológiához." Parlando 1997. 3-4. szám, 22–30.
1997 „The Bartók Memorial House. A Conversation with Director Zsuzsa Nyujtó." Hungarian Music Quarterly Vol. VIII. Nos. 1–2, 24–27.
1997 „»Minden jó abból fakad, hogy másnak jót akarunk.« Vásáry Tamás." (A hónap interjúja) Gramofon II. évf. 10. szám, 2–4.
1998 „Beszélgetés Dobszay Lászlóval a Magyar Egyházzenei Társaság által rendezett oxfordi-londoni tanulmányút után. »Nincs titok. Énekelnek, énekelnek, énekelnek.«" Parlando 1998. 4. szám, 1–6. http://www.parlando.hu/Solymosi-Dobszay.html
1998 „Pierre Hantai. Egy magyar származású csembalista-sztár Párizsban." Gramofon III. évf. 4. szám, 12–13.
1998 „Titokfejtés Oxfordban és Londonban. 113 magyar tanulmányozta az angol kórusokat." Gramofon III. évf.. 9. szám, 5–7.
1998 „Hagyomány és tisztelet. Magyar muzsikusok oxfordi és londoni tanulmányúton." Magyar Egyházzene V (1997/98) 469–480.
1999 „A zongorázó láma. Budapesti beszélgetés Sebők Györggyel." (A hónap interjúja) Gramofon IV. évf. 1. szám, 4–6.
1999 „A közönség fojtsa vissza a lélegzetét, ne a zongorista." Budapesti beszélgetés Sebők Györggyel. Parlando 1999. 1–2. szám, 1–5.
1999 „»What is the key signature in F sharp minor?« (»Mi az előjegyzés fisz-mollban?«) Angol zenei szaknyelv oktatása a kecskeméti Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Fővárosi Pedagógiai Intézet tanártovábbképzésén. Beszélgetés Alföldyné Dobozi Eszterrel és Ittzésné Kövendi Katával." Parlando 1999. 6. szám 49–57.
2000 „In the Field of Culture Hungary is a Great Power. An Interview with György Odze and Katalin Bogyay in London." Hungarian Music Quarterly Vol. XI.Nos. 1–2, 30–34.
2000 „»To experience totality«. A conversation with pianist-conductor Tamás Vásáry." Hungarian Music Quarterly Vol. XI. Nos. 1–2, 43–48.
2000 „A festival of the piano in the East. Summer evening music in the French garden of the Andrássy Castle in Tiszadob." Hungarian Music Quarterly Vol. XI, Nos. 3–4, 44–47.
2000 „»I want harmony in and around me«. A conversation with Andrea Rost." Hungarian Music Quarterly Vol. XI, Nos. 3–4, 50–55.
2000 „Millenniumi tavasz: két művészetoktatási fesztivál Budapesten. Lenyűgöző eredmények – anyagi gondokkal. Beszélgetés Nemes Lászlóval, Záborszky Kálmánnal és Dr. Szűcsné Hobaj Tündével." Parlando 2000. 5. szám, 22–30.
2001 „»Csak azt tudjuk eljátszani, amit belül hallunk.« Beszélgetés Stuller Gyula hegedűművésszel budapesti kurzusa után." Parlando 2001. 5. szám, 24–32. http://www.parlando.hu/Stuller.htm
2001 „»Kizárólag a zeneműre összpontosítok.« Beszélgetés Perényi Miklóssal, Rohmann Imrével és Stuller Gyulával első közös hangversenyük alkalmából." Parlando 2001. 6. szám, 22–26. http://www.parlando.hu/Kizarolag.htm
2002 „Angol-magyar/magyar/angol zenei szakszótár. Avagy: mire számítson, aki Magyarországon zenei szakkönyvet akar írni?" Parlando 2002. 1. szám, 54–57.
http://www.parlando.hu/Solymosi2.htm
2002 „»Psalmus humanus«. Hagyomány és megújulás a magyar zenei nevelésben." Parlando 2002. 6. szám 14–23. http://www.parlando.hu/Solymosi1.htm
2002 „Hol vannak a magyarok? ISME-konferencia Bergenben." Zene Zene Tánc 2002/3 9. évfolyam, 35–36.
2003 „Azt tanítom, hogyan lehet élvezni a zenélést". Budapesti beszélgetés Havas Katóval. Parlando 2003. 3. szám, 2–9. http://www.parlando.hu/Solymosi4.htm
2004 „Zene vagy zörej." Hangszer és Zene II. évf. 1. szám, 2004, 10–11.
2004 „Iskolapélda. Rádiós kerekasztalbeszélgetés az ének-zenetanításnak a magyar közoktatásban betöltött szerepéről, a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesületről, és sok másról…" Parlando 2004. 4. szám, 8-15. http://www.parlando.hu/Solymosi6-Iskolapelda.htm
2004 „Hová lett Bach? Az ISME 26. konferenciája Tenerifén." Zene Zene Tánc 2004/3 11. évfolyam, 28–29.
2004 „Szociokulturális megközelítés és műhold. Két workshop az ISME 26. világkonferenciáján." Parlando 2004. 5. szám, 6–12. http://www.parlando.hu/Solymosi5-Tenerife.htm
2005 „Az 50 éves Hollós Máté köszöntése." Parlando 2005. 2. szám, 31–32. http://www.parlando.hu/Solymosi-Hollos.html
2005 „Szívvel-lélekkel, szeretettel. Interjú Szatmári Lászlóval és Szatmári Lászlóné Lechnitzky Erzsébettel" II/1. rész Parlando 2005. 3. szám, 18–25. oldal http://www.parlando.hu/Solymosi-Szatmari-1.html
2005 „Szívvel-lélekkel, szeretettel. Interjú Szatmári Lászlóval és Szatmári Lászlóné Lechnitzky Erzsébettel" II/2. rész Parlando 2005. 4. szám, 23–33. oldal http://www.parlando.hu/Solymosi-Szatmari-2.html
2005 „Két nemzetközi konferencia a zene- és művészetoktatásért. A Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület részvétele a Nemzetközi Kodály Szimpóziumon (Leicester), valamint az Európai és Észak-Amerikai Regionális Előkészítő UNESCO-konferencián (Vilnius)." Parlando 2005. 6. szám, 2–9. http://www.parlando.hu/Solymosi-Psalmus.html
2005 „»…nemcsak a zene kedvéért erőltetjük…«" Iskolakultúra XV. évf., 2005. április 107–110.
2007 „Ötéves a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület" Parlando 2007. 2. szám, 39–42. oldal http://www.parlando.hu/Solymosi-Psalmus-5.html
2007 „»Hangszervarázs«. Solymosi Tari Emőke lemezismertető beszélgetése Járdányi Gergely nagybőgőművésszel" Parlando 2007. 2. szám, 53–56.
http://www.parlando.hu/Solymosi-Jardanyi.html
2007 „Fábián Imre hagyatéka az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában. Új lendület az interpretációtörténeti kutatások számára." Parlando 2007. 4. szám, 63–65.
http://www.parlando.hu/Solymosi-Fabian.html
2007 „Európai színvonalú régizene hangversenyek – ajándékba. Csíkszeredai beszélgetés Dr. László Ferenc zenetörténész professzorral." Zene Zene Tánc 2007/3, 18–19.
2008 „Félszáz koncert – hat nap alatt. A Bolognában megrendezett XXVIII. ISME-konferencia hangversenyeiről." Parlando 2008. 5. szám, 16–20. http://www.parlando.hu/2008504.htm
2009 „»Kilencéves koromban már lakodalomban muzsikáltam« Utolsó beszélgetés Zerkula János énekes-prímással." Parlando 2009. 1. szám, 36–38. http://www.parlando.hu/2009111.htm
2009 „A 75 esztendős Földes Imre köszöntése." Parlando 2009. 3. szám, 30–33. http://www.parlando.hu/2009-3-08.htm
2010 „Mi fán terem a zeneiskolai zeneirodalom-oktatás?" Parlando 2010. 3. szám, 1–9. http://www.parlando.hu/2010-3-01-Solymosi.htm
2011 Kotta – zene – élmény. In: „Mi ez a gyönyörű?" (Kodály) – zenehallgatóvá nevelés – konferenciakötet 2011. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar, 2011, 23–30.
2015 „László Dubrovay : un novateur traditionaliste. Inspirations folkloriques dans les oeuvres de l'éleve hongrois de Stockhausen." Dissonance (revue musicale suisse pour la recherche et la création) 129 (03.2015),17–23.
http://www.dissonance.ch/upload/pdf/129_17_hb_est_dubrovay.pdf
2016 „Beszámoló a 32. ISME világkonferencián való részvételről." Parlando 2016/5. szám
http://www.parlando.hu/2016/2016-5/Solymosi-ISME.htm
2018 „Felfedezőúton – Élményközpontú interdiszciplináris művészetpedagógia a Zuglói Zeneházban". Magyar Tudomány, a Magyar Tudományos Akadémia folyóirata, 2018/6.
(Interneten is olvasható: https://mersz.hu/hivatkozas/matud_f7946#matud_f7946)
2018 „Prietenia dintre Bartók și Lajtha". Observator Cultural Supliment, nr. 950 (691) 6 decembrie - 12 decembrie 2018, II.
2018 „Lajtha László: cugetări despre muzică şi tradiţii". (Ed.) Observator Cultural Supliment, nr. 950 (691) 6 decembrie - 12 decembrie 2018, III–IV.
2018 „Simfonia »Revoluţionară« a lui Lajtha László" Observator Cultural Supliment, nr. 950 (691) 6 decembrie - 12 decembrie 2018, V–VII. (A teljes melléklet olvasható itt románul: http://lajtha.hagyomanyokhaza.hu/files/00000629.pdf)

Lajtha László műveiből készült CD-k kísérőfüzetei

Marco Polo 8.223473 - Piano Works. Des ecrits d'un musicien Op. 1, Contes Op. 2, Prélude, Six Piano Pieces Op. 14, Three Berceuses (Klára Körmendi)
Marco Polo 8.223667
Orchestral Works Vol. 1. Suite No. 3, Op. 56, Hortobágy Op.21, Symphony No. 7, „Revolution Symphony" Op. 63 (Pécs Symphony Orchestra, Nicolás Pasquet)
Marco Polo 8.223668
Orchestral Works Vol. 2. Capriccio, Suite de ballet Op. 39 (Pécs Symphony Orchestra, Nicolás Pasquet)
Marco Polo 8.223669
Orchestral Works Vol. 3. Symphony No. 2, Op. 27, Variations Op. 44 (Pécs Symphony Orchestra, Nicolás Pasquet)
Marco Polo 8.223670
Orchestral Works Vol. 4. Suite pour Orchestre, In Memoriam Op. 35, Symphony No. 1, Op. 24 (Pécs Symphony Orchestra, Nicolás Pasquet)
Marco Polo 8.223671
Orchestral Works Vol. 5. Symphony No. 4 "Spring" Op. 52, Suite No. 2, Op. 38, Symphony No. 3, Op. 45 (Pécs Symphony Orchestra, Nicolás Pasquet)
Marco Polo 8.223672
Orchestral Works Vol. 6. Symphony No. 6, Op. 61, Symphony No. 5, Op. 55, Lysistrata – Ballet Op. 19 (Pécs Symphony Orchestra, Nicolás Pasquet)
Marco Polo 8.223673
Orchestral Works Vol. 7 Symphony No. 8, Op. 66 Symphony No. 9, Op. 67 (Pécs Symphony Orchestra, Nicolás Pasquet)
Hungaroton 31776
Marionettes Op. 26, Trois Nocturnes Op. 34, 2ème Quintette Op. 46 (Iván ldikó, Matuz István, Rónaszéki Tamás, Sárosi Péter, Ludmány Emil, Vas Katalin, Szilvásy Júlia, vezényel Matuz Gergely)
Hungaroton 31815
Trio concertant Op. 10, Sonatine pour violon et piano Op. 13 (Takács Nagy Trió)
Hungaroton 31833
Missa in tono Phrygio „In diebus tribulationis 1950" Op. 50 (Szent István Király Oratóriumkórus és Szimfonikus Zenekar, vezényel Záborszky Kálmán)
Hungaroton 31933
Hungarian folksongs for voice and piano (Meláth Andrea, Virág Emese)
BMC CD189
Complete Works for String Orchestra - (Budapest Chamber Symphony /Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok/, Simone Fontanelli, Rohmann Imre, Csaba Péter)

Egyéb CD-kísérőfüzetek
Balassa Sándor: Pécsi concerto, Négy arckép, 301-es parcella, Hungaroton, HCD 32161
Balassa Sándor: Hunok völgye, Csaba királyfi, Mucsai táncok, Hungaroton, HCD 32212
Vásáry Tamás – „Retrospections" (Visszatekintés; Beethoven, Chopin, Liszt), Hungaroton Classic, HCD 31938
Csillagh Katalin zongora (Scarlatti, Haydn, Beethoven, Schumann), SW 2000 01
Járdányi Gergely – Devescovi Erzsébet nagybőgő–hárfa, „Hangszervarázs", BR 0329 (2006)
Maddalena Laura Lombardini Sirmen: Six Violin Concertos Op. III (Vitárius Piroska, Savaria Barokk Zenekar, Németh Pál), Hungaroton HCD 32499 500

Lajtha László művéből készült LP kísérőfüzete
Radioton SLPX 31388 - Missa in tono Phrygio „In diebus tribulationis 1950" Op. 50 (Szent István Király Oratóriumkórus és Szimfonikus Zenekar, vezényel Záborszky Kálmán)

Recepció

Berlász Melinda: I. Memoárkötet Lajtha Lászlóról. Solymosi Tari Emőke: Két világ közt. Beszélgetések Lajtha Lászlóról. Budapest: Hagyományok Háza, 2010; II. »Én és a zene«. Lajtha László utolsó vallomásai önmagáról, kompozícióiról (1960–1962). Erdélyi Zsuzsanna: A kockás füzet. Úttalan utakon Lajtha Lászlóval. Budapest: Hagyományok Háza, 2010. A szöveget gondozta, a jegyzeteket és az utószót írta: Solymosi Tari Emőke." Magyar Zene, 2011. május (XLIX. évf. 2. szám), 232–244.

Kiss Eszter Veronika: „Zenés felfedezőúton Shakespeare nyomában. Az összművészeti előadások az európai kultúra alapértékeit ismertetik és szerettetik meg a jövő generációival." Magyar Nemzet, 2016. november 22., 13.

Interjú

Portréműsor rádióban: Történet, hangszerelve. Dr. Solymosi-Tari Emőke zenetörténész. Szerkesztő-riporter: Csűrös Csilla, Kossuth Rádió, 2015. március 6. 15.10.
Nagyobb terjedelmű interjú szaklapban: Csengery Kristóf: „»Varázsolni akartunk…« Solymosi Tari Emőke zenei ismeretterjesztésről, a Zuglói Zeneház ifjúsági hangversenyeiről." Zenekar, 2014/6, 16–19.
http://www.aho.hu/datadir/content/file/zenekar_14_06_web.pdf
A Pastorale sorozatról és a Felfedezőúton című sorozatról szóló hosszabb interjú szaklapban és az interneten: Szekeres Nikoletta: „»A lényeg az elérhető legmagasabb minőség«". Zenekar, 2017/1, 25–28.
http://zene-kar.hu/wp-content/uploads/2017/10/zenekar_17_01__web-1.pdf
https://papageno.hu/featured/2017/03/a-lenyeg-az-elerheto-legmagasabb-minoseg/
A Felfedezőúton című sorozatról szóló legújabb hosszabb interjú rádióban: Katolikus Rádió, Meghívó című kulturális ajánlóműsor, riporter: Jálics Kinga, 2016. december 3. 9.04

A Youtube-on látható interjúk

Zugló TV, 2012:
A Szabolcsi-díj átvétele után (19'02")
https://www.youtube.com/watch?v=03EXfS2rKVU
Zugló TV, 2012:
A Kossuth Lajos azt üzente című, közel több mint 5000 óvodásnak és kisiskolásnak bemutatott összművészeti előadásokról (14'36")
https://www.youtube.com/watch?v=LkJEDscHkLI
Zugló TV, 2012:
A Pastorale-sorozatról (19'11")
https://www.youtube.com/watch?v=6K00AttkwPw
Nemzeti Filharmonikusok csatornája, 2013
Lajtha László A négy isten ligete című művéről (4'26")
https://www.youtube.com/watch?v=CDF8xCZa5oQ
Tatai Televízió Online, 2014:
A Tatai Barokk Fesztiválról tartott zenetörténeti előadásról (2'39")
https://www.youtube.com/watch?v=Rh_xsfs4oMg

Életrajz

Életrajz

Életrajz

Munkásság

Munkásság

Munkásság

Hollós Máté: Solymosi Tari Emőke zenetörténész

Nem munkahelyhez kötött szakmai tevékenységek

Bibliográfia

Bibliográfia

Válogatott bibliográfia

Kapcsolódó tartalmak