Magyar Művészeti Akadémia
  • Akadémikusok
    Tagozatok
  • Könyvtár
  • mma.hu
  • mma-tv.hu
  • Súgó
  • Impresszum
  • Adatvédelem
  • Szerzői jogok
  • Hírlevél
  • Kapcsolat
  • magyar English [Beta]
Magyar Művészeti Akadémia
  • Akadémikusok
  • Könyvtár
  • mma.hu
  • mma-tv.hu
  • Súgó
  • magyar English [Beta]

format.option.empty_header
27499
MMA37048

 
Galéria >
 

Életrajz

Életrajz

Oberfrank Pál
Jászai Mari-díjas színművész
Budapest, 1964. május 3.
Az MMA rendes tagja (2013–)
Színházművészeti Tagozat
Tovább...

Életrajz

  • Életrajz
  • Díjak

Oberfrank Pál 1964. május 3-án született Budapesten. A Piarista Gimnáziumban tanult, ahol a diákszínjátszókör előadásainak rendszeres szereplője volt. Édesapja példáját követve érettségi után a Külkereskedelmi Főiskolán folytatta tanulmányait. 1986-ban diplomázott áruforgalmi szakon. A főiskolás évek alatt kiválóan megtanult angolul és franciául. Ekkor ébredt rá, hogy ő tulajdonképp színész szeretne lenni. Ezért egy évig a Nemzeti Színház Stúdiójában tanult, hogy elsajátítsa a színjátszás alapjait. 1987-ben sikeresen felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Marton László osztályába került. 1991-ben a diploma megszerzése után a Vígszínházhoz szerződött, melynek tizenhét évig volt a tagja. 2008-ban hagyta el a Vígszínházat, mert úgy gondolta, hogy nem kap olyan feladatokat, amelyek kielégítenék ambícióit, ezért szabadfoglalkozású színművész lett. A színjátszás mellett hasznosította kereskedelmi ismereteit is, a Piarista Tartományfőnökséggel szerződésben két volt diáktársával beindította a Rendház épületében a Pilinszky János Irodalmi Kávéházat. A vállalkozás bár komoly kulturális értékeket tudott felmutatni, végül anyagilag ellehetetlenült. Ekkor, 2010-ben Eperjes Károly hívására ment Veszprémbe. Megpályázta az igazgatói posztot, amelyet el is nyert, így 2010. január 28. óta vezeti a Petőfi Színházat. Műsorpolitikájában igyekszik ötvözni a népszerűt és a klasszikust, hogy a közönség minden rétegét meg tudja szólítani. Nemcsak színművész, színiigazgató, hanem rendezéssel is foglalkozik. Elsősorban a zenés darabok színpadra állítása érdekli. A Nagykovácsi Alkotóművészek Egyesületének alapító tagja. A helyi értékek megőrzéséért folytatott munkájáért 2012-ben Nagykovácsi díszpolgárává választották.
2014 óta a Kaposvári Egyetem Színművészeti Intézetének keretei közt tanít, az intézmény adjunktusa.
Nagybátyja a 2015-ben elhunyt Oberfrank Géza karmester, aki a Szegedi Nemzeti Színház, majd a Magyar Állami Operaház fő-zeneigazgatója volt. Három testvére közül Oberfrank Péter karmester, zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem opera tanszakának zenei vezetője.
Felesége Juhász Róza színművész, rendező. Közös irodalmi és sanzonestjeikkel (Párizs nem ereszt el, Csak egy éjszakára) járják az országot.
A Könnyű Esti Sértés színészzenekar és a magyar színészválogatott tagja.

Az életrajzot összeállította: Lakatosné Ircsik Teréz [2016]
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

Életrajzi adatok
Budapest, 1964. május 3.

Tanulmányok
1978–1982: Piarista Gimnázium, Budapest 
1982–1986: Külkereskedelmi Főiskola, áruforgalmi szak 
1986–1987: Nemzeti Színház Stúdiója
1987–1991: Színház- és Filmművészeti Főiskola 

Társulati tagság
1991–2008: Vígszinház
2008–: szabadúszó színész

2010–: Veszprémi Petőfi Színház, igazgató

Oktatói tevékenység
2014–2016: Kaposvári Egyetem Színházi Intézet, adjunktus

Művészeti szervezeti tagság
Nagykovácsi Alkotóművészek Egyesülete
2013–: A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának tagja
2015–: Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke

 

 

Munkásság

Munkásság

A szeretet, az érzelmek meg- és átélése mind a színpadon, mind a civil életben nagyon fontos a számára. Akkor tud a leghitelesebben játszani, ha harmóniával, szeretettel fordul az általa eljátszott figurához, még ha negatív is az a szerep.;
Tovább...

Munkásság

  • Pályakép
  • Szerepei
  • Rendezések

Lakatosné Ircsik Teréz: Oberfrank Pál színművész pályaképe


Miért érdemes színházat csinálni?


„Takáts Ervin, osztályfőnököm Piarista Színpadán éltem át először azt a furcsa titkot, hogy beléptem a színpadra, és István királlyá, Pázmány Péterré váltam. Beleremegtem az élménybe máig hatóan, és később is reszketve néztem a színházba érkező, még civil ruhás színészeket, amint a művészbejárón a színházba léptek, és nem értettem, csak csodáltam a változást, amikor a színpadon kosztümben megpillantottam őket. Ezért féltem a színháztól, a főiskolától, és csak akkor mentem el felvételizni, amikor már nem volt más választásom." (Oberfrank Pál: „Lehet-e az ember csak színész ma Magyarországon?" – Önvallomás Nagypénteken. Akadémiai székfoglaló előadás, 2014. április 19.)
A főiskola elvégzése után egyenes útja vezetett a Vígszínházba, ahol osztályfőnöke, Marton László jóvoltából gyakorlatát is töltötte. Hamar átvette a „vígszínházi stílust". Azt a fajta természetes társalgási játékstílust, amely ugyan nagyon könnyednek látszik, valójában azonban nagyon precíz munkát, viselkedés- és mozgáskultúrát igényel. Még főiskolásként Ádámot alakította Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című színművében, majd Valvert vicomte-ot Edmond Rostand: Cyrano de Bergeracjában. Első igazi főszerepét 1992-ben kapta: Tony volt Leonard Bernstein: West Side Story című musicaljében. Ebben a szerepben más oldaláról ismerhette meg a közönség. Kiderült, hogy nem áll távol tőle a líraiság, ami a szerelemes fiú figurájának ábrázolásához szükséges. Ebben a szerepében megmutathatta remek hangi és táncos adottságait. A kritika is nagyon pozitívan értékelte alakítását. Maga így nyilatkozott sikeréről: „…a színházban nem csak elöl, a színpadon játszódik a történet, hanem hátul, a színfalak mögött is. Hogy a bútoros Bubu ott áll a takarásban és drukkol érted. Meg a többiek is. A  műszakiak, a színészkollégák egy-egy mondattal vagy gesztussal éreztetik, hogy melletted állnak. És ettől a rád áradó szeretettől a sokszorosát tudod kihozni magadból, mint amire egyébként képes lennél." (Kiss Péter: Ober-frankó, Program Magazin, 1995. január 19–25.)
A szeretet, az érzelmek meg- és átélése mind a színpadon, mind a civil életben nagyon fontos a számára. Akkor tud a leghitelesebben játszani, ha harmóniával, szeretettel fordul az általa eljátszott figurához, még ha negatív is az a szerep.
Következő fontosabb feladata 1996-ban Julien, a megcsalt férj alakja volt Jean Anouilh: Colombe című darabjában, amelyet Alföldi Róbert rendezett a Pesti Színházban. Hihetetlen intenzitással alakította a férfit, aki rádöbben, hogy asszonya már nem az, akit elvett, és hitvesi esküjükből már semmi nem igaz. A különben kacagtató vígjátéknak ez volt az egyetlen igazán drámai pillanata, és Oberfrank Pál alakításában ez a momentum felejthetetlenné vált.
2000-ben egy nagy és fontos szerepet játszhatott el Korognai Károly rendezésében Szegeden. Ebben az évben a Szabadtéri Játékok egyik kiemelkedő produkciója Madách Imre: Az ember tragédiája című műve volt. Oberfrank Pál Szabó Gabi Évája és Szalma Tamás Luciferje mellett Ádámot alakította. Játékára az aprólékos, elemző játékmód volt a jellemző, amellyel árnyalta a figura ábrázolását. Az előadás, nyári produkció lévén, viszonylag keveset volt látható, de minden alkalommal nagy sikert aratott, elsősorban a főszereplők remek alakításai miatt.
A színpadi szerepek mellett filmes feladatok is megtalálták. Így került sor például 2001-ben arra, hogy eljátszhatta Géza király szerepét a Koltay Gábor rendezte Sacra Corona című filmben. A király személyiségével való azonosulást megkönnyítette számára, hogy mint nyilatkozta, sok közös vonást fedezett fel az uralkodóval. Ilyen volt a szigorúan vallásos világnézet, a befelé fordulás, az elmélyülésre való hajlam, a túlzott érzékenység és önemésztés. Ezek a lelki hasonlóságok és a rendező, Koltay Gábor instrukciói segítségével tudta hitelessé tenni alakítását. A forgatás alatt balesetet szenvedett: a lóról leesett és eltörött a kulcscsontja. Művészi alázatát, elhivatottságát jelzi, hogy ennek ellenére, sérülten is tovább játszotta vígszínházi szerepét a Szent István körút 14. című darabban.
Nyelvtudása lehetővé tette, hogy több külföldi filmben is szerepeljen, de meg se fordult a fejében, hogy ne magyar színész legyen. Azonban a 2000-es évek második felében a színházában nem igazán találták meg a megfelelő, őt megillető feladatok. Úgy érezte, hogy nagyobb kihívást igénylő szerepeket is kaphatna. Ezért szívesen elfogadott más színházakba szóló felkéréseket. Vendégszerepelt az Ódry Színpadon, a Karinthy Színházban. Energiájából futotta arra is, hogy lakhelyén, Nagykovácsiban létrehozzon egy lokálpatrióta egyesületet. A Nagykovácsi Alkotóművészek Egyesülete minden évben programokat, színházi előadásokat szervez. A befolyó összegből helyi ügyeket támogatnak, például a falu templomainak felújítását finanszírozzák.
2008-ban úgy döntött, hogy megválik a Vígszínháztól, szabadfoglalkozású művész lett. 2009 őszén elhunyt Bujtor István, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója. A színház művészeti vezetője, Eperjes Károly megkereste Oberfrank Pált, hogy vállalná-e az igazgatást mellette. Némi gondolkodás után igent mondott, és ezzel pályája új szakasza kezdődött el. Igazgatói koncepciójában azt jelölte ki célul, hogy minőségi, bíztató és lélekemelő előadásokkal a közönség széles rétegeihez tudjon szólni a színház. Igazgatóként is magával hozta a vígszínházi örökséget, Várkonyi Zoltán igényes, ám szórakoztató színházi elképzeléseit. Olyan népszínházat szeretett volna megvalósítani, amelyben a művészi igényesség az elsődleges szempont, így ennek jegyében igyekezett összeállítani a Veszprémi Petőfi Színház műsorát. Klasszikus és kortárs, magyar és külföldi, prózai és zenés darab egyaránt színpadra került az elmúlt években. Olyan sikeres előadásokat játszottak a nagyszínpadon, mint William Shakespeare: Szenitvánéji álom című vígjátéka Szergej Maszlobojscsikov vendégrendezésében vagy Bertolt Brecht Koldusoperája Szinetár Miklós irányításával. Musicalt és operettet is gyakran előadtak: Lionel Bart: Oliver!, Fred Ebb – Bob Fosse – John Kander: Chicago, Lehár Ferenc: A víg özvegy, Johann Strauss: Bécsi vér, hogy csak néhányat említsünk. Az időközben Latinovits–Bujtor Játékszínnek elnevezett kamaraszínházba a kisebb érdeklődésre számot tartó, intellektuálisabb előadások kerültek. Itt játszották Jean Anouilh: Jeanne d'Arc című darabját, Örkény István: Sötét galamb című művét vagy Miroslav Krleža: Agónia című színjátékát.
Zenei tanulmányait felhasználva rendezőként is kipróbálhatta már magát. 2011-ben Szilágyi László – Zerkovitz Béla: Csókos asszony című zenés játékát rendezte Veszprémben; 2014-ben pedig Georges Bizet: Carmenjét állította színre nyáron a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, majd ősszel az Erkel Színházban. Mindkét előadást precíz rendezői munka, erős színészvezetés jellemezte, méltán aratva sikert a nagyközönség előtt.
Igazgatói teendői mellett természetesen kevesebbet léphetett színpadra, azonban talán éppen ezért jobban megválogathatta a szerepeit. Nagyobb, és ha lehet, még érettebb alakítások jellemzik az utóbbi évek színészi teljesítményét. 2011-ben a Gyulai Várszínházban Dante szerepét játszotta Maróti Lajos: A számkivetett című monodrámájában, amelyet Juhász Róza rendezett. Oberfrank Pál végig uralta a szöveget, teljes intenzitással alakította a reneszánsz írót, aki a politika és a művészet között hányódik. A színpadi jelenléte olyan magával ragadó volt, hogy szinte egy pillanatig sem engedte el a közönség figyelmét.
2012-ben vendégként szerepelt Pécsett Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból című kamaradarabjában, melyet Esztergályos Károly rendezett. Mariannét Darabont Mikold játszotta, a férjét, Johant pedig Oberfrank Pál. Elmondásuk szerint egyiküket sem befolyásolta a darab szerzője által rendezett, 1973-as svéd minisorozat, így teljesen magukból építkezve tudták bemutatni egy hétköznapi házasság válságát. Ebben a szinte teljesen a gesztusokra, a kommunikációra épülő kamaradarabban nagyon jól érvényesült Oberfrank Pál kifinomult beszédstílusa, magasszintű mozgáskultúrája.
Az utóbbi évek szerepei közül kiemelkedik Von Walter alakítása Friedrich Schiller: Ármány és szerelem című színművében, amelyet Eperjes Károly állított színpadra. A kancellár figuráját a hatalomtól eltelt, önfejű, tetteinek következményeit felmérni képtelen embernek ábrázolja, aki még akkor sem tud másképp viselkedni, ha saját gyermekéről van szó. Súlyos és mélyen átgondolt alakítása az érett művészt jelzi.
Zárásképp álljon itt művészi ars poéticája, amelynek jegyében ma is alkot: „Színházigazgatóként is azt gondolom, lehet, hogy nem fog bejönni az, amit szeretnék, de meg kell próbálni a legemberibb hangon és a legnagyobb szeretettel dolgozni, mert a színház nem egy gyár, hanem egy templom. Ebben a világban, amiben élünk, eléggé meztelen a király, sok hazudozásra már nincs lehetőség, sem idő, sem kedv, úgyhogy a legjobb, ha megpróbálunk minél őszintébben, minél vallomásosabban színházat csinálni. Nem pedig azért, hogy másokat beledöngöljünk a földbe, vagy azt mutassuk, milyen rohadt az élet. Mégiscsak arról érdemes beszélni, ami a kínjaink és fájdalmaink ellenére felemel, emberivé tesz, reményt ad." (http://szinhaz.hu/interjuk/43642-veget-kell-vetni-az-iszapbirkozasnak-oberfrank-pal-meselt)

[2016]

Válogatott szerepei

Rádiós (2008-tól); Presser Gábor-Horváth Péter: A padlás, Vígszínház, 1988. január 29.; R.: Marton László
Ciring; Molnár Ferenc. Egy, kettő, három, Ódry Színpad, 1988. október. 21.; R.: Békés András
Dorset márki; Shakespeare, William: Harmadik Richárd, Vígszínház, 1990. október 28., R.: Marton László
Pálfi Tibor; Szomory Dezső: Hermelin, Ódry Színpad, 1990. december 15., R.: Gothár Péter
Dr. Oskar Bernhardi; Schnitzler, Arthur: A Bernhardi-ügy, Vígszínház, 1991. február 8., R.: Babarczy László m.v.
Ádám; Molnár Ferenc: Játék a kastélyban, Vígszínház, 1991. március 28., R.: Szinetár Miklós m.v.
Asztrov Mihail Lvovics, orvos; Csehov, Anton Pavlovics: Ványa bácsi, Ódry Színpad, 1991. április 12.
Rudi, bonviván, Sóvári barátja; Frenkó Zsolt: Jobb, mint otthon, Székesfehérvári Nyári Színház - Pelikán Udvar, 1991. június 28., R.: Iglódi István
Amiens; Shakespeare, William: Ahogy tetszik, Vígszínház – Pesti Színház, 1991. október 5., R.: Valló Péter m.v.
Pap; Akutagava Rjúnoszuke-Müller Péter: A vihar kapujában, Merlin Színház, 1992. október 22., R.: Hegedűs D. Géza
Tony; Bernstein, Leonard-Laurents, Arthur: West Side Story, Vígszínház, 1992. október 23., R.: Eszenyi Enikő
Tybalt, Capuletné unokaöccse; Shakespeare, William: Romeo és Júlia, Vígszínház –Pesti Színház, 1992. december 19., R.: Valló Péter
Bartlet, közkatona; Rigby, Ray-Kapás Dezső: A domb, Vígszínház – Pesti Színház, 1993. március 19., R.: Kapás Dezső
Miklós, Jankovits János fia; Békeffy István: A régi nyár, Székesfehérvári Nyári Színház – Pelikán Udvar, 1993. július 2., R.: Iglódi István
Havlitsek; Horváth, Ödön von: Mesél a bécsi erdő, Vígszínház – Pesti Színház, 1994. április 15., R.: Telihay Péter
Valvert Vicomte; Rostand, Edmond: Cyrano, Vígszínház, 1995. január 8., R.: Verebes István
D'Estivet; Shaw, George Bernard: Szent Johanna, Vígszínház, 1995. április 16., R.: Taub János
Récsey Mixi gróf; Szirmai Albert-Bakonyi Károly-Mágnás Miska, Vígszínház, 1996. április 4., R.: Mohácsi János m.v.
Julien, Alexandra egyik fia; Anouilh, Jean: Colombe, Vígszínház – Pesti Színház, 1996. december 1., R.: Alföldi Róbert
Dorante; Marivaux, Pierre Carlet de Chamblain de: Véletlen és szerelem játéka, Ódry Színpad, 1997. január 17., R.: Almási-Tóth András
Antonio; Shakespeare, William: A vihar, Vígszínház, 1999. március 5., R.: Alföldi Róbert
Don John, a herceg törvénytelen öccse; Shakespeare, William: Sok hűhó semmiért, Vígszínház, 1999. szeptember 26., R.: Eszenyi Enikő
Lancelot; Polgár 3.; Chapman, Graham-Cleese, John-Gilliam, Terry-Idle, Eric-Jones, Terry-Palin, Michael: Gyalog galopp, Vígszínház – Pesti Színház, 2000. április 9., R.: Méhes László
Don José; Bizet, Georges-Merimée, Prosper-Meilhac, Henri-Halévy, Ludovic-Almási-Tóth András: Carmen, Móricz Zsigmond Színház - Thália Színház, 2000. május 20., R.: Almási-Tóth András
Ádám; Madách Imre: Az ember tragédiája, Szegedi Szabadtéri Játékok - Dóm tér, 2000. augusztus 12., R.: Korognai Károly
Első isten; Brecht, Bertolt: A szecsuáni jólélek, Vígszínház, 2001. október 6., R.: Zsótér Sándor
Burgund fejedelem; Shakespeare, William: Lear király, Vígszínház, 2001. december 21., R.: Tompa Gábor
Buckingham herceg; Dumas, Alexandre-Tasnádi István: A három testőr, Vígszínház, 2005. október 9., R.: Méhes László
Mr. Darling; Charlap, Mark-Styne, Jule-Barrie, James Matthew: Pán Péter, Vígszínház, 2006. október 14., R.: Méhes László
Ravaszy; Holberg, Ludvig-Pállya IstvánRavaszy és Szerencsés, Nagykovácsi Nemzeti Színház - Nagykovácsi Római Katolikus Templom, Plébánia kert, 2007. június 22., R.: Juhász Róza
Jacques Durand; Achard, Marcel: Dominó, Karinthy Színház, 2008. január 9., R.:Karinthy Márton
Bakk Lukács; Tamási Áron: Énekes madár, Klebelsberg Kultúrkúria, 2008. június 23., R.: Juhász Róza
Ariste, Chrysale öccse; Molière: Tudós nők, Karinthy Színház, 2009. október 2., R.: Kéri Kitty
Fitzwilliam Darcy, fiatal arisztokrata; Austen, Jane-Deres Péter: Büszkeség és balítélet, Karinthy Színház, 2009. november 27., R.: Karinthy Márton
Tompor; Shakespeare, William: Szentivánéji álom, Veszprémi Petőfi Színház, 2010. november 26., R.: Maszlobojscsikov, Szergej
Dante; Maróti Lajos: A számkivetett, Gyulai Várszínház - Ladics-ház, 2011. augusztus 2., R.: Juhász Róza
Edward Ferrars; Jane Austen: Értelem és érzelem, Veszprémi Petőfi Színház, 2011. október 21., R.: Valló Péter
Johan; Bergman, Ingmar: Jelenetek egy házasságból, Pécsi Nemzeti Színház, 2012. március 2., R.: Esztergályos Károly
Emberfi, Bódogék albérlője; Szakonyi Károly: Adáshiba, Veszprémi Petőfi Színház, 2012.december 14., R.: Tordy Géza
Iván; Zilahy Lajos-Esztergályos Károly: Halálos tavasz, Pécsi Nemzet Színház – Kamaraszínház, 2013. február 8., R.: Esztergályos Károly
Nemes Dr. Ivan Krizovec; Krleža, Miroslav: Agónia, Veszprémi Petőfi Színház - Latinovits-Bujtor Játékszín, 2013. szeptember 21., R.: Dömölky János
Báró; Gorkij, Makszim: Éjjeli menedékhely, Veszprémi Petőfi Színház, 2013. november 29., R.: Eperjes Károly
Valmont vikomt; Choderlos de Laclos, Pierre-Hampton, Christopher: Veszedelmes viszonyok, Veszprémi Petőfi Színház, 2014. február 7., R.: Guelmino Sándor
Johann-Wilhelm Möbius, páciens; Dürrenmatt, Friedrich: A fizikusok, Veszprémi Petőfi Színház, 2015. január 23., R.: Dömölky János
Fóris; Örkény István: Kulcskeresők, Veszprémi Petőfi Színház, 2015. március 3., R.: Kéri Kitty

[2016]

Rendezései

Zerkovitz Béla-Szilágyi László: Csókos asszony, Veszprémi Petőfi Színház, 2011. január 14.
Bizet, Georges-Merimée, Prosper-Meilhac, Henri-Halévy, Ludovic: Carmen, Magyar Állami Operaház – Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 2014. július 4.
Bizet, Georges-Merimée, Prosper-Meilhac, Henri-Halévy, Ludovic: Carmen, Magyar Állami Operaház – Erkel Színház, 2014. október 31.

Bibliográfia

Bibliográfia

Tovább...

Válogatott bibliográfia

  • MMA könyvtári állomány
  • Recepció

Recepció

V.A.: Rudi, a bonviván, Népszava, 1991. július 2.
Kiss Péter: Asztrov a Vígbe szerződött, Pesti Műsor, 1991. augusztus 16.
Kiss Péter: Ober-frankó, Program Magazin, 1995. január. 19.
(kemény): Oberfrank, a kaméleon, Pesti Riport, 1996. augusztus 8.
Szilágyi Ágnes: Kis sziget a kőrengetegben, Mai Nap, 1997. március 23.
Karácsony Ágnes: Tétben és időben, Kurír, 1997. április 27.
Gábor Szilvia: Születésnapi randevú, Képes Európa, 1998. május 27.
Kerékgyártó György: Bátrabban játszhatunk, Népszava, 2003. március 11.
Borbély László: Júdás titokzatos személyisége, Börtön Újság, 2006. július 14.
Beller Ágnes: Zárkózott bohémek, Elle, 2006. július
Csontos János: Színház a plébániakertben – Oberfrank Pál nagykovácsi lokálpatrióta a művésztalálkozóról, Magyar Nemzet, 2007. június 22.
Pósa Zoltán: Szakrális küldetés – Oberfrank Pál színművész  hitről, művészetekről és a Pilinszky Caféról, Magyar Nemzet, 2008. december 24.
Szalkai Tamás: „Dolgozni kell" – Interjú Oberfrank Pállal, a Veszprémi Petőfi Sándor Színház igazgatójával, Pepita Magazin, 2010. 5. szám
http://szinhaz.hu/interjuk/43642-veget-kell-vetni-az-iszapbirkozasnak-oberfrank-pal-meselt, 2011. december 26.
http://szinhaz.hu/interjuk/44566-probalunk-emelni-a-teteken-oberfrank-pal-pecsett-probal, 2012. február 19.
Szilléry Éva: Ki kell keverni végre a zöldet, Magyar Hírlap, 2012. június 20.
http://szinhaz.hu/szinhazi-hirek/55491-eperjes-es-oberfrank-indit-osztalyt-a-kaposvari-egyetemen; 2014. február 20.


[2016]


Kapcsolódó tartalmak

  • hírek
  • események
  • videók
További események >
További hírek >
További videók >
  • © Magyar Művészeti Akadémia, 2017

  • facebook
  • Hírlevél
  • Szakértők
  • Impresszum
  • Adatvédelem
  • Szerzői jogok
  • Kapcsolat