![English [Beta]](http://www.mmakademia.hu/mma-portal-theme/images/language/en_GB.png "English [Beta]")
Életrajz
Marton Éva zeneakadémiai tanulmányait követően (operaénekes és énektanári diploma) 1968-ban Rimszkij-Korszakov: Az Aranykakas c. operájában Shemaha királynő szerepében mutatkozott be a Magyar Állami Operaház színpadján, amelyet olyan jelentős szerepek követtek, mint többek között Tosca, Manon Lescaut, Rodelinda, Tatjana, Amelia Grimaldi és Freia. Utóbbi szerepében hallotta Christoph von Dohnanyi, aki 1972-ben leszerződtette a frankfurti operához, ahol szisztematikusan felépíthette széleskörű repertoárját. 1977-ben követte von Dohnanyit Hamburgba és 1980-tól már szabadúszó művészként folytatta karrierjét.
1972-ben Riccardo Muti vezényletével Rossini Tell Vilmos c. operájában Mathilde szerepét énekelte a firenzei Maggio Musicalen, partnere többek között Nicolai Gedda volt. Még ez év nyarán Verdi Attila c. operájában Odabellaként mutatkozott be, Lamberto Gardelli dirigált. A bécsi Staatsoper színpadján 1973-ban nagy sikerrel Toscaként debütált, amit rövidesen egy új Anyegin produkcióban Tatjana szerepe követett. 1974-ben a müncheni Bajor Állami Opera közönségét hódította meg Don Giovanni Donna Annájaként Ruggiero Raimondi, Peter Schreier oldalán, vezényelt Wolfgang Sawallisch. 1976-ban már A nürnbergi mesterdalnokok Évaként debütált a New York-i Metropolitan színpadján.
1977–1978-ban a bayreuth-i Ünnepi Játékokon a Tannhäuserben hatalmas sikerrel énekelte előadásoként mindkét szerepet, Vénuszt és Erzsébetet Sir Colin Davis vezényletével. A milanói Scalában 1978-ban A trubadúr Leonórájaként debütált kirobbanó sikerrel, az előadást Zubin Mehta vezényelte. Ezt követte novemberben Bartók A kékszakállú herceg vára c. operájának premierje, partnere Melis György, vezényelte Peskó Zoltán, rendezte Presszburger György. A kétszáz éves Scala történetében először énekeltek magyarul és nem utolsó sorban nagy sikerrel, felejthetetlen élmény volt a kritikusok és közönség számára.
Különböző emlékezetes előadások, többek között – Frankfurt/Main: A végzet hatalma (P. Domingo,1974); München: Tosca (P. Domingo, Sh. Milnes, 1976); Madrid: Aida (P. Domingo,1977); San Francisco: Aida (vez.: Gavazzeni, 1977); Madrid: Manon Lescaut (P. Domingo, 1978); Hamburg: Az árnyéknélküli asszony Császárnéja; (B. Nilsson, R. Kollo, vez. Ch. v. Dohnanyi,1977); Hamburg: Manon Lescaut (P. Domingo, rendezte Götz Friedrich, vezényelte Varviso, 1979 április), New York, Metropolitan: Elektra – Chrysothemis (vez.: Leinsdorf) – után 1979-ben óriási sikerrel debütált a Buenos Aires-i Teatro Colonban: Lohengrin Elsájaként, majd a Császárnéként Birgit Nilsson oldalán vezényelt Marek Janowski. 1979-ben többek között még egy emlékezetes sikere volt, Chicagóban debütált Giordano: André Chénier c. operájában Maddalena szerepében, Placido Domingo és Renato Bruson oldalán, rendezte Tito Gobbi, vezényelt Bruno Bartoletti. Ezt követte még decemberben egy kuriozitás: először énekeltek operát a Fülöp-szigeteken: a San Francisco-i opera vendégszereplésében a Toscát (Marton, Domingo, Diaz, vezényelt Kurt Adler), valamint A végzet hatalmát (Marton, Giacomini, Diaz, vezényelt Kurt Adler) játszották.
1980 februárjában debütál a genfi operában, mint Ariadne az Ariadne Naxos szigetén c. R.Strauss operában, partnere Edita Gruberova. A milanói Scalaban a Tosca sorozatban (premier 1980 március 15-én Luciano Pavarottival, vezényelte S. Ozawa ) nyújtott rendkívüli művészi és énekesi teljesítményéért az Ezüst Rózsa-díjjal tüntették ki. A müncheni fesztiválon Ariadnét énekel, Wolfgang Sawallisch vezényel, majd a római Caracallaban Aida-ként lép fel. Hamburgban vendégszerződését nem hosszabbítja meg, ezt követően szabadúszóként működik.
1981májusában, Japánban a Fidelio címszerepében debütál, Wolfgang Sawallisch vezényel, majd a Müncheni Fesztiválon énekli először Heléna szerepét R. Strauss: Az egyiptomi Helena c. operájában, szintén Sawallisch dirigál. Még ez év októberében a New York-i MET-ben óriási sikerrel énekeli a Császárné szerepét R. Strauss Az árnyéknélküli asszony c. operájában, partnere Birgit Nilsson, vezényel Eric Leinsdorf. Kiváló teljesítményéért a New York Times az év énekesnőjének választja.
1982 márciusában, Zürichben debütál, mint Fedora, Giordano: Fedora c. operájában, Nello Santi vezényelt. Májusban, a Falkland háború miatt, rendkívül nehéz körülmények között énekeli a Toscát Buenos Airesban a Teatro Colonban, partnere P. Domingo – a közönség hálája nem marad el, leírhatatlan sikerük van. Júliusban a Salzburgi Fesztiválon debütál, Fideliót énekli, partnere Rainer Goldberg, vezényel Lorin Maazel. Szeptemberben, a MET-ben a szezonnyitó előadáson Gioconda-ként debütál, partnere P. Domingo, vezényel G. Patane, ezt követően novemberben szintén a MET-ben Erzsébetet énekel Wagner Tannhäuser c. operájában, partnerei R.Cassily és Bernd Weikl, vezényel James Levine. Az operát filmre rögzítették. A két szerepben nyújtott teljesítményéért a New York Times az év művészének választotta.
1983 januárjában Bécsben Sony lemezfelvételén Mahler II. szimfóniában énekel Jessye Norman oldalán, Lorin Maazel vezényletével. Februárban elsöprő sikerrel debütált a barcelonai Teatro del Liceu-ban A végzet hatalma Leonoraként. Áprilisban a bécsi Staatsoper-ban mutatkozik be, mint Maddalena az André Chenier-ben. Június 12-én énekli először Turandot szerepét a bécsi Staatsoper-ban és ezzel a szerepével végleg befut Európában is. Turandot lett egyik kulcsszerepe. Partnerei Katia Riccarelli, Jose Carreras, vezényelt Lorin Maazel, rendezte Harald Prince. Az előadást a televízió egyenesben közvetítette, film, valamint live (élő) lemezfelvétel is készült. Még ez év októberében Hamburgban énekelte ezt a szerepet egy új rendezésben (Giancarlo del Monaco) partnere Franco Bonisolli és G. Patané dirigált. Két hamburgi előadás között október 22-én New Yorkban Turandot áriájával („In questa reggia") nyitotta meg a „100 éves a MET" nyolcórás gálakoncertjét. Novemberben már Bostonban énekeli ugyanezt a szerepet. Nyáron elkészíti a SEFEL gondozásában kiadott Wagner-árialemezét Joó Árpád vezényletével és ismét a Salzburgi Fesztiválon szerepel, Fideliót énekeli, partnere James King, ismét Lorin Maazel dirigál. Ugyan ezzel a szereppel fejezi be az évet a MET-ben, partnere ezúttal Jon Vickers, vezényel Klaus Tennstedt.
1984. április 12-én debütál a houstoni Grand Operában. Toscát énekeli, partnerei P. Domingo és I. Wixell, vezényel John de Main. Május 26.-án a San Franciscoi Nyári Fesztiválon óriási sikerrel énekli először a Siegfriedben Brünnhildét, partnere Rene Kollo, vezényel Edo de Waart, rendezte Nikolaus Lehnhoff. Júliusban a budapesti Mátyás-templomban énekeli és a Hungaroton gondozásában lemezre veszi Liszt Szent Erzsébet legendája c. oratóriumát.
Augusztusban lép fel először a Veronai Arénában, Toscát énekel, partnerei G. Aragall és I. Wixell, vezényel Daniel Oren. A produkciót filmre vették. Szeptember 24-én a MET évadnyitó Lohengrin előadásán énekeli élete első Ortrudjat és a MET történetében először az „Entweihte Götter…" után megszakad egy Wagner előadás, a közönség állva tombolt! Partnerei Anna Tomowa – Sintow, P. Domingo, Franz Ferdinand Nentwig, vezényelt James Levine, rendezte Prof. August Everding. Még ez évben Barcelonaban Giocondát énekel José Carreras oldalán. Énekesi és művészi teljesítményéért elnyeri az „Orpheus" német szaklap Große Lob-díjat.
1985 januárban és februárban a New York-i Avery Fischer Hall pódiumán négy koncerten Wagner A walkűr c. operájának I. felvonásában Sieglindét énekelte Peter Hofmann és Martti Talvela társaságában, Zubin Mehta vezényletével. A koncertszerű produkcióról a CBS lemezfelvételt készített. Februárban és márciusban Torontóban énekel R. Strauss-koncerten Andrew Davis vezényletével: a Salome zárójelenete és a Négy utolsó ének mellett ősbemutatóként elhangzik a Malven c. dal is. A teljes koncertről a CBS lemezfelvételt készített. Áprilisban Turandotot énekel a milanói Scalában, partnere Nicola Martinucci, vezényel Lorin Maazel. Június 8-án a San Franciscoi Nyári Fesztiválon debütál, mint Brünnhilde Az istenek alkonyában, vezényel Edo de Waart, rendezte Nikolaus Lehnhoff. Júliusban a Scalában Maddalenat énekel az André Chénierben, partnerei José Carreras, Piero Cappuccilli, vezényel Riccardo Chailly. A produkciót filmre rögzítik. Augusztusban a CBS lemezre rögzíti főszereplésével Giordano Fedora c. operáját Budapesten, partnere José Carreras, vezényel Giuseppe Patané.Október 16-án először lép fel Ausztráliában, Sydneyben Toscát énekel, vezényel Alberto Erede. Film készül az előadásról. Decemberben a CBS gondozásában elkészül Münchenben Puccini-árialemeze, Giuseppe Patané vezényletével. Még ez év december 20-án ezúttal Elsat énekel a MET Lohengrinben, partnerei Leonie Rysanek és Peter Hofmann, vezényel James Levine, rendezte Prof. August Everding. Film készül az előadásból.
1986 márciusában a Császárné szerepét énekeli a milanói Scalában R. Strauss Az árnyéknélküli asszony c. operában, vezényel Wolfgang Sawallisch, rendezte Jean Pierre Ponnelle. Május 24-én Giocondát énekli a bécsi Staatsoperban, partnere P. Domingo, vezényel Fischer Ádám. A produkciót egyenesben közvetíti a televízió, valamint film is készül belőle. Júniusban a firenzei Maggio Musicale fesztiválon Zubin Mehta vezényletével két produkcióban lép fel: Toscaként G. Giacomini oldalán, Jonathan Miller rendezésében és Schönberg Gurre-Liederjében, a narrátor szerepében Klaus Maria Brandauerrel. Augusztusban Budapesten a CBS André Chénier-lemezfelvételén vesz részt, partnerei J. Carreras és G. Zancanaro, vezényel Giuseppe Patané. Szeptemberben a bécsi Staatsoper évadnyitó előadásán P. Domingo oldalán alakítja az André Chénier Maddalenáját. Októberben és novemberben Toscát énekel a MET-ben, partnerei P. Domingo és Juan Pons, vezényel Garcia Navarro. Énekesi és művészeti teljesítményéért a New York Times Joan Sutherland mellett az év énekesének választja.
1987. januárban Budapesten a New York-i Hárfaegyüttessel elkészíti szóló albumot a Hungaroton kiadásában. Februárban a New York-i Carnegie Hall-ban Wagner Ring-tetralógiájának keresztmetszetében Brünnhildét énekli, Eve Qualer vezényletével.
Március 12-én a New York-i Metropolitan Opera premierjén Turandotot énekel, partnerei P. Domingo, Leona Mitchell, vezényel James Levine, rendezte Franco Zeffirelli. Az előadást filmre rögzítik. Május 11.-én szintén ezzel a szereppel debütál a londoni Covent Garden színpadján. Áprilisban a CBS elkészíti Bartók A Kékszakállú herceg vára c. operáját Budapesten, a partnere Samuel Ramey, vezényel Fischer Ádám. Május 29-én először énekeli a Salome címszerepét koncert szerűen a párizsi Theatre de le Chateletben, Marek Janowski dirigál. Júliusban és augusztusban a CBS lemezfelvételén Ponchielli Giocondájának címszerepét énekeli Budapesten, Budai Lívia, Giorgio Lamberti, Sherrill Milnes és Samuel Ramey társaságában, Giuseppe Patané vezényletével. Szeptember 8.-án szintén először énekeli a genfi operaházban, egy új produkcióban Brünnhilde szerepét Wagner A walkűr c. operában, vezényel Armin Jordan. Októberben és novemberben a New York-i Metropolitanben Christian Badea vezényletével, novemberben és decemberben a londoni Covent Gardenben Giuseppe Sinopoli vezényletével alakítja Toscát. Még ez évben a bécsi Staatsoperban a „Kammersängerin" címet nyeri el.
1988 januárban és februárban az EMI lemezfelvételén Münchenben A walkűr Brünnhildéjét énekeli, partnerei Cheryl Studer, Waltraud Meier, Reiner Goldberg, James Morris és Matti Salminen, vezényel Bernard Haitink. Áprilisban és májusban a houstoni Grand Operában ismét elénekeli egy este mindkét szerepet a Tannhäuserban: Vénuszt és Erzsébetet, vezényel Julius Rudel. Júliusban a SONY lemezfelvételén Boito Mefistofeléjének két női főszerepét, Margheritát és Elenát énekli P. Domingo és S. Ramey oldalán, G. Patané vezényletével.
A Veronai Arénába Turandottal tér vissza, vezényel Nello Santi. Pályafutásának 20. jubileumát Budapesten a Kongresszusi Központban ünnepli, a Julius Rudel vezényelte gálakoncert felvétele a Hungaroton kiadásában jelent meg. Szeptember 26.-án a MET nyitó előadásán Verdi A trubadúr c. operájában Leonoráját énekeli egy új produkcióban, partnerei Fiorenza Cossotto, Luciano Pavarotti, Sherrill Milnes, vezényel James Levine, rendezte Fabrizio Melano. Október 15.-én (Marton, Dolora Zajick, Pavarotti, Milnes; Levine) egyenes adásban világszerte (kivéve Magyarországot) közvetítette a televízió, valamint film is készült belőle. Még ez évben Giocondaként szerepel a San Francisco-i Operában. Decemberben a SONY Tosca-lemezfelvételén énekel Budapesten, partnerei J. Carreras és J. Pons, vezényel Michael Tilson Thomas.
1989 januárjában a New York-i Carnegie Hall-ban Fedorát énekel koncertszerű előadáson, vezényel Eve Qualer. Február 20-án egy új produkcióban debütál, mint Salome a New York-i Metropolitan Opera színpadján, partnere Bernd Weikl, vezényel Marek Janowski, rendezte Nikolaus Lehnhoff. Április 9-én a bécsi Staatsoper A végzet hatalma premierjén Leonorát énekel, partnerei Peter Dvorsky és Renato Bruson, dirigál Garcia Navarro, rendezte Giancarlo del Monaco. Június 10-én debütál, mint Elektra a Harry Kupfer rendezte új produkcióban a bécsi Staatsoperban, vezényelt Claudio Abbado. A premiert egyenesben közvetítette a rádió és televízió, valamint film is készült belőle. Nyáron, a Salzburgi Fesztiválon ezzel a produkcióval vendégszerepel a bécsi Staatsoper és ugyancsak ezzel a produkcióval nyitja a 1989/90-es szezonját. Októberben az RCA lemezfelvételén Münchenben Catalani La Wally c. operájának címszerepét énekeli, Francisco Araiza és Alan Titus társaságában, Pinchas Steinberg vezényletével. November 9.-én átveszi a Magyar Köztársaság „Csillag aranyban" érdemérmet, ezt követi 11-én egy Tosca-gálaelőadás a Magyar Állami Operaházban, majd másnap 12-én Elektra-premiert énekel a Stuttgarti Operában, vezényel Garcia Navarro.
1990 elején Münchenben az EMI Elektra-lemezfelvételt készít vele, kiváló szereposztásban, vezényel W. Sawallisch. A január 27-i premieren a barcelonai Teatro del Liceuban énekeli óriási sikerrel Elektrát, Uwe Mund dirigál, rendezte Núria Espert, Spanyolország vezető színésznője és rendezője. Ezt követte március 3-án egy elsöprő sikerű Elektra Prof. Götz Friedrich új produkciójában a londoni Covent Gardenban, Solti György vezényelt. „Double Hungarian Triumpf" – írja címoldalon a londoni Times. „Bécsi Staatsoper – Marton hetek": május 19. és június 30. között 11 alkalommal lép fel a bécsi Staatsoperban, mint Elektra, Tosca, Leonora A végzet hatalmában, valamint Turandot. Augusztusban a Hungaroton lemezfelvételén Respighi Semirama c. operájának címszerepét énekli Budapesten, Lamberto Gardelli vezényletével. Szeptemberben Salomeként mutatkozik be Tokyoban, dirigál Seijzi Ozawa, ugyanezt a szerepet pedig novemberben a Berlini Philharmonia koncerttermében énekeli a Berlini Philharmonikusokkal, Zubin Mehta dirigálásával, a fellépés ideje alatt a SONY megbízásából lemezfelvétel is készül. Ezt követi még egy Elektra sorozat Antwerpenben, vezényel Stefan Soltesz, novemberben az EMI Siegfried-lemezfelvétele Münchenben S. Jerusalem oldalán és Bernard Haitink vezényletével, majd decemberben Ariadne a bonni Operában.
1991 januárjában ismét Toscat énekel a houstoni Grand Operában, ezúttal Jonathan Miller rendezésében, aki ugyanezt már a firenzei Maggio Muscale fesztiválon színpadra állította (1986, dirigálta Zubin Mehta). Március 3-án óriási sikerrel énekeli Elektrát koncerten a New York-i Carnegie Hall-ban a Bécsi Philharmonikusokkal, vezényel Lorin Maazel. Májusban a New York-i Avery Fischer Hall-ban Schönberg Gurre-Lieder c. művében énekel Zubin Mehta vezényletével. A koncertről a SONY lemezfelvételt készített. Júniusban az RCA lemezfelvételén Puccini A nyugat lánya c. operának Minnie-jét énekeli, Leonard Slatkin vezényletével. Novemberben Wagner Az istenek alkonya c. zenedrámájának Brünnhildéjét énekli az EMI felvételén, Münchenben, M. Lipovšek, S. Jerusalem, T. Adam, T. Hampson és J. Tomlinson társaságában, Bernard Haitink vezényletével. Az év folyamán számos kitüntetéssel jutalmazzák művészi tevékenységét. Márciusban Budapesten megkapja a Bartók-Pásztory díjat. Különleges énekesi és művészi teljesítményéért, mint Elektra a londoni Covent Gardenban nominálják a Sir Laurence Oliver-díjra. A bécsi Staatsoper örökös tagjává választják. Olaszországban pedig Mario del Monaco-díjjal tüntetik ki.
1992 januárjában és februárjában David Hockney új produkciójában énekeli Turandotot a chicagói Lyric Operában. Márciusban a párizsi Sale Pleyer-ben a Ring-tetralógia Brünnhildéjét énekeli koncertszerűen, Marek Janowski vezényletével. Májusban az RCA lemezfelvételén Turandotot énekel Münchenben, Roberto Abbado vezényletével. Salzburgban a Húsvéti Fesztiválon énekli először R. Strauss Az árnyéknélküli asszony c. operájában a kelmefestő asszony szerepét, partnerei Marjana Lipovšek, Cheryl Studer, Robert Hale, Thomas Moser, dirigál Solti György, rendezte Prof. Götz Friedrich. A Salzburgi Nyári Fesztiválon a produkciót ugyan ebben a szereposztásban megismételik, a televízió egyenesben közvetíti, valamint film és készül belőle. A darabot, az ősbemutató kivételével, húzás nélkül most mutatták be először.
1993 Ortrudot énekel a Teatro del Liceuban Barcelonában, Ariadnét a houstoni Grand Operában, valamint Turandotot Washingtonban. Áprilisban óriási sikerrel énekeli Juditot Bartók A Kékszakállú herceg vára c. operájában a párizsi Theater de Chatelet színpadján. Partnere Airizer Csaba, vezényel Charles Dutoit, rendezte Stefan Braunschweig. Augusztusban a Budapesti Kongresszusi Központban a Ring-tetralógia keresztmetszetében Brünnhildeként lép fel, Fischer Ádám vezényletével. Szeptemberben ünnepelte 25 éves pályafutását, a Magyar Állami Operaházban először énekeli Gertrúd szerepet Erkel Bánk bánjában, partnere Molnár András, a duettet felveszi televízió, az operából pedig stúdióban lemezfelvétel készül. Ismét a híres festő, David Hockney Turandot produkciójában énekeli a főszerepet, ezúttal San Franciscoban, partnere Michael Sylvester, vezényel Donald C. Runnicles. Az operát filmre is rögzítik. Novemberben A walkűr Brünnhildejét énekeli a chicagói Lyric Opera új produkciójában, partnerei Siegfried Jerusalem, James Morris, Tina Kiberg, vezényel Zubin Mehta, rendezte Prof. August Everding. Énekesi és művészi munkájáért Chicagóban John W. Seabury-díjjal tüntetik ki.
1994 ismét óriási sikerrel énekeli Elektrát a londoni Covent Garden színpadján, ezúttal Christian Thielemann vezényel. Miután a barcelonai Teatro del Liceu teljesen leégett, a tervezett Turandot koncertszerűen kerül előadásra az olimpiai Sant Jordi sportcsarnokban 16000 néző előtt nagy sikerrel. Partnere G. Giacomini. Májusban Wagner Lohengrinjének Ortrudját énekeli az RCA lemezfelvételén Münchenben, Sir Colin Davis vezényletével.
A Turandottal folytatja sikersorozatát a buenos aires-i Teatro Colonban. A második előadás után hét emeletes álló ováció fogadta az előadását (a bennfentesek szerint hasonló siker ezt megelőzően a hét emeletes házban 10 éve volt egy Rigolettónál, ahol Pavarotti énekelt), ezt követte Mexico City, majd novemberben Sydneyben énekelte 40000 ember előtt egy futball stadionban. Még ez évben megkapja a Magyar Köztársaság Középkeresztje kitüntetését.
1995 A chicagói Lyric Opera új Ring-produkciója keretében Brünnhildet énekel a Siegfriedben, partnere Siegfried Jerusalem, vezényel Zubin Mehta, rendezte Prof. August Everding. Nagy sikerrel énekeli Turandotot a müncheni Saatsoperban. Velencében a La Feniceben debütál Schönberg Várakozás c. operájában, vezényel Isaac Karabtchevsky. Az est második részében pedig Bartók A Kékszakállú herceg várának Juditját énekli, partnere Airizer Csaba. Egy új Turandot-produkcióban tér vissza ismét a Veronai Arénába. Partnerei Katia Riccarelli és Nicola Martinucci, vezényel Daniel Oren rendezte Giuliano Montaldo. A berlini Deutsche Oper Ring-ciklusában Brünnhildét énekel, vezényel Jiri Kout, rendezte Prof. Götz Friedrich. A milanói Scalában koncerten énekeli A Kékszakállú herceg vára Juditját Riccardo Chailly vezényletével, majd szintén Juditot koncertszerűen a Drezdai Philharmonikusokkal, vezényel Michel Plasson, mindkét helyen partnere Polgár László. Drezdában filmre rögzítik a koncertet.
1996 Chicagói Lyric Opera Ring-produkciójában Az istenek alkonyában Brünnhildét énekeli, vezényel Zubin Mehta, rendezte Prof. August Everding, majd bezárólag két Ring-ciklus Brünnhildéjét énekeli. Santuzzaként debütál Budapesten, majd ezzel a szerepével bemutatkozik a bécsi Staatsoperban is, partnerei Luis Lima és Paolo Gavanelli, vezényel M. Viotti. San Pauloban Turandotot, valamint Juditot énekel a Kékszakállú herceg várában, vezényel Isaac Karabtchevsky. A Magyarország tiszteletére rendezett Millenniumi Gálakoncerten lép fel a washingtoni Kennedy Centerben. Ferencváros díszpolgárjává választják.
1997 márciusában a washingtoni Kennedy Centerben Elektrát énekel hatalmas sikerrel, vezényel Heinz Friecke, rendezte E. Moshinsky. Eddigi munkásságáért megkapja a Kossuth-díjat. Júniusban, Lyonban a szabadtéri színpadon, szintén Elektra szerepében lép fel, Kent Nagano dirigál. Szeptemberben elkészíti a HUNGAROTON a Schönberg–Wagner-szólólemez felvételét. Megkapja a Magyar Köztársaság „A Magyarság hírnevéért"-díjat és a velejáró harangot, mint egyedüli nő 14 férfi - többek között Nobel díjas matematikusok, kémikusok, fizikusok, valamint az aranycsapat tagjai - társaságában. Októberben A Kékszakállú herceg vára Juditját énekeli Rio de Janeiroban, partnere Airizer Csaba, vezényel Ötvös Gábor. Novemberben hosszabb szünet után Turandottal visszatér a MET-be, ahol telt ház előtt óriási sikerrel énekel. Az évet szintén Turandottal zárja a bécsi Staatsoperban.
1998 januárjában a hamburgi Staatsoper premierjén a Lohengrin Ortrudjat énekeli, partnerei Inga Nielsen és Thomas Moser, vezényel Ingo Metzmacher. A diákoknak öltöztetett szereplők, az iskolapadok között játszódó darab a rendező, Peter Konwitschny zseniális ötlete volt. A közönség kis részének kezdeti negatív reakcióját a darab elsöprő sikere váltotta fel, és 1998-ban az év darabjának választották Németországban. Áprilisban újabb siker-előadás születik Hamburgban. Janáček Jenůfája kerül színre, a templomos asszony szerepében debütál óriási sikerrel, partnere Karita Mattila, vezényel Peter Schneider, rendezte Olivier Tambosi. Júniusban Giocondát énekel a berlini Deutsche Oper-ben, M. Viotti vezényelt. Ugyancsak itt szeptemberben, új produkcióban ismét húzás nélkül énekeli a kelmefestő asszony szerepét R.Strauss Az árnyéknélküli asszony c. operájában, partnerei Deborah Voigt, Jane Henschel, Thomas Moser és Alan Titus, vezényel Christian Thielemann, rendezte Philippe Arlaud. Novemberben Elektra-premier a madridi Teatro Realban, vezényel Garcia Navarro, rendezte Henning Brockhaus. Az évet Barcelonában zárja, először énekeli a Parsifal Kundryját, koncert szerűen, a Palau de la Música-ban, partnerei Robert Dean Smith, Bernd Weikl, Hans Sotin és Nikolai Putilin, vezényelt Antoni Ros-Marbà.
1999 februárjában, márciusában, valamint április elején folytatódnak a Lohengrin és Jenůfa előadás sorozatok Hamburgban (14 előadás). Ezt követte A kékszakállú herceg vára Juditja koncertszerűen a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián, majd Amsterdamban a Concertgebouw-ban, partnere Kováts Kolos, a Fesztivál Zenekart Fischer Iván vezényelte. Április 16.-án már gálapremieren énekeli ugyanezt a szerepet a varsói Teatr Wielki-ben, partnere Kálmándi Mihály, vezényel Jacek Kaspszyk. Turandotot énekel még Hamburgban, ill. a Lohengrin Ortrudját és a kelmefestő asszonyt a berlini Deutsche Oper-ban. Ezt követi októberben az újjáépített barcelonai Teatro del Liceu megnyitása egy új Turandot-produkcióval, vezényel Bertrand de Billy, rendezte Núria Espert. Majd novemberben sikeres Tosca-sorozatot énekel a New York-i Metropolitan Operában.
2000 márciusban és áprilisban a hamburgi Lohengrin-produkciót (Ortrud) nagy sikerrel mutatják be a barcelonai Teatro del Liceu-ban is, ezúttal Peter Schneider vezényel. Majd a Jenůfa templomos asszony szerepét énekeli Hamburgban. Május végén ugyanitt debütál, mint Izolda Wagner Trisztán és Izolda c. zenedrámájában, egy felújított Ruth Berghaus-produkcióban, vezényelt Ingo Metzmacher. A sikeresnek induló sorozat második előadásának végén, a tapsnál egy színpadi baleset során Achilles-ínszakadást szenved és csak szeptember végén lép újra színpadra a berlini Deutsche Oper-ben, mint a kelmefestő asszony R. Strauss Az árnyéknélküli asszony c. operájában, vezényel Christian Thielemann. Novemberben, egy Andreas Homoki-produkcióban ismét a kelmefestő asszonyt énekeli a barcelonai Teatro del Liceu-ban, vezényel Peter Schneider. Decemberben A walkűr Brünnhildéjét alakítja Mannheimben, Fischer Ádám vezényletével.
2001 februárjában a lisszaboni San Carlo operában a Parsifal Kundryját énekeli, vezényel Ötvös Gábor. Márciusban Budapesten felveszik lemezre Erkel Bánk bán c. operáját, amiben Gertrúd szerepet énekeli, a felvétel ideje alatt koncert formában bemutatásra kerül az Erkel színházban, vezényel Pál Tamás. Ezt követően áprilisban és májusban Turandotot, Ortrudot énekel Hamburgban, valamint Ortrudot Münchenben. Júniusban elkészülnek a Bánk bán-operafilm felvételei, partnerei többek között, Rost Andrea és Kiss B. Atilla, rendezi Káel Csaba, operatőr az Oscar-dijas Zsigmond Vilmos. A szeptember 12.-re tervezett Los Angeles-i Lohengrin (Ortrud) premierjét a 11-i New York-i terrorakció miatt október 1-re tették át, az előadássorozat 15-én a tervezett második előadással kezdődött, rendezte Maximilian Schell, vezényelte Kent Nagano.
2002 áprilisban Elektrát énekel a berlini Deutsche Oper-ban, koncerteken énekel Madridban, Valenciában, majd a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon Puccini újdonságokat, dalokat vesz fel lemezre, valamint Puccini-operarészletekből Kiss B. Atillával koncertet ad, vezényel mindkét esetben Kovács László. A Fesztivál Művészeti Igazgatója lesz. A Ravelloi Fesztiválon Olaszországban koncerten énekel Fekete Gyula Római láz c. művében. Októberben az Athéni Fesztiválon a kelmefestő asszonyt énekeli R. Strauss Az árnyéknélküli asszony c. operájában. Turandotként lép fel a Paphosi és a Máltai Fesztiválokon, valamint a varsói Teatr Wielkiben.
2003 januárjában, mint vendégsztár Turandotot énekel a varsói Teatr Wielki Japán turnéján. Majd februárban ismét visszatér Tokyoba, ahol egy koncert sorozaton világhírű kollegákkal énekel együtt, többek között A walkűr I. felvonásában, Sebastian Weigle vezényletével.
Spanyolországi koncertek után Turandotot énekel Hamburgban, majd május, júniusban Isaac Albéniz Merlin c. opera ősbemutatóján Morgan le Fay szerepében működik közre Madridban. Júniusban a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon, ahol mint művészeti igazgató is működik, koncerten A Kékszakállú herceg várának Juditját énekeli, partnere Robert Hale, vezényel Kovács László. Augusztus 30.-án Frankfurtban a színház kívánságára nosztalgia gálaelőadáson Puccini Manon Lescaut c. operájának címszerepét énekeli el hatalmas sikerrel. Majd októberben a Prágai Nemzeti Opera Japán-turnéján Toscát énekel (Október 16, Hamamatsu: 225. Tosca előadás). Nagysikerű Elektra-előadásokkal lép fel Hamburgban, vezényel Stefan Soltesz. Augusztus 20.-án megkapja a Magyar Köztársaság "Közép kereszt csillaggal" érdemérmet, majd szeptember 15.-én a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tiszteletbeli professzorává választják.
2004 márciusában kerül Janáček Jenůfája eredeti nyelven bemutatásra a Magyar Állami Operaházban. A templomos asszony szerepét énekeli ezúttal is, partnerei, Bátor Éva, Kiss B. Atilla, Graham Sanders / Wendler Attila, rendezte Vidnyánszky Attila, vezényelte Kovács János. Az előadásnak elsöprő közönség sikere, valamint rendkívül pozitív hazai és nemzetközi sajtó visszhangja volt. Októberben ugyanabban a szereposztásban ismét óriási sikert arat a Jenůfa előadássorozat. Májusban Katharina Wagner, a Wagner-dédunoka rendezésében kerül bemutatásra Lohengrin (Ortrud) a budapesti Erkel Színházban. A modern felfogás sok vitára adott okot, de mindenesetre nem vált kárára a magyar operajátszásnak. Partnerei Sümegi Eszter, Kiss B. Atilla, Perencz Béla, vezényelte Jurij Szimonov.
2005 februárban, továbbá áprilisban dal és áriaesteket ad Spanyolországban, majd májusban a barcelonai Teatro del Liceuban a Jenůfában ismét a templomos asszonyt énekeli, partnere Nina Stemme, rendezte Olivier Tambosi, vezényel Peter Schneider. Az előadásnak hatalmas sikere van. Filmre is rögzítették. Ezt követően ismét a Miskolci Nemzetközi Operafesztiválon működik közre, mint a fesztivál művészeti vezetője. Számos nemzetközi és hazai mesterkurzust követően július közepén a Szegedi Fesztivál keretében szintén egy nemzetközi mesterkurzust tart. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének tanszékének vezetőjévé nevezik ki és ezzel pályafutásának egy új fejezete kezdődik. Augusztus 21.-én a Veszprémi Fesztivál keretében Balatonfüreden ad dal és ária estet, majd szeptember 18-án a Zeneakadémia javára adott jótékonysági koncerten lép fel. Novemberben a templomos asszony szerepét énekeli a Magyar Állami Operaház Jenůfa előadásán, majd Dortmundban Mahler "Egy vándorlegény dalai" művét tolmácsolja három koncerten, vezényel Arthur Fagen. December 31-én is a Zeneakadémián tálalható, közreműködik az Amadinda együttes immár hagyományos szilveszteri koncertjén.
2006 Egyetemi elfoglaltsága mellett március 5-én a Zeneakadémia javára ad jótékonysági koncertet, majd április végén Szegeden a Simándy Énekverseny zsűri elnöke. Júniusban ismét a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál művészeti vezetőjeként működik, és a Fesztivál keretében Giordano: Fedora c. operájának címszerepét énekeli koncertszerű előadáson, partnere G. Giacomini. Júliusban mesterkurzust tart Szegeden a Szegedi Nemzetközi Zenei Napok alkalmából, valamint a svájci Locarnoban. Augusztus 18 és 20-án Erkel: Bánk bán c. operájának Gertrúdjaként lép színpadra a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Szikora János rendezésében, Kesselyák Gergely vezényletével. Novemberben a Magyar Állami Operaházban énekeli a templomos asszony szerepét a Jenůfa c. operában, vezényel Török Géza, ugyanezzel a szereppel lép fel decemberben Hamburgban is, ahol pedig Győriványi Ráth György a karmestere. Még ez évben habilitál a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.
2007 Az egyetemi oktatás mellett tavasszal a zsűri elnökeként vesz részt a Spoletói Nemzetközi Énekversenyen, majd március 25-én Bartók Béla emlékére a Kékszakállú Juditját énekeli a Zeneakadémián, partnere Palerdi András, vezényel Kovács László. Júniusban, Hamburgban ismét templomos asszony a Jenůfában, és változatlanul a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál művészeti vezetőjeként működik. Júliusban ismét Szegeden ad mesterkurzust, majd augusztusban a Szent Pétervári Nemzetközi Énekverseny zsűrijének tagja.
Szeptember elején veszi át egyetemi tanári kinevezését Dr. Sólyom László államelnöktől. Ezt követően a templomos asszony szerepében lép fel a düsseldorfi Operában, majd a Kínai Magyar Napok keretében mesterkurzust ad Sanghajban. Egyetemi elfoglaltságára való tekintettel lemond a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál művészeti vezető posztjáról.
2008 Februárban a barcelonai Teatro del Liceuban még hét alkalommal - Chrysothemis és Elektra után - elénekeli Klytamnestrát is R. Strauss Elektrájában, Sebastian Weigle vezényletével. Március végén a New Yorki MET tiszteletbeli vendége Franco Zeffirelli 85. születésnapjára rendezett ünnepségeken. A meghívás alapja, hogy a mester két New York-i rendezésében is részt vett, mint Tosca és Turandot. Április végén az első Nemzetközi Simándy Énekverseny zsűri elnöke Szegeden. Május 9-én Miskolc város díszpolgárjává választják. Május 31-én Ludwigshafenban lép fel egy jótékonysági koncerten a "Hannelore Kohl Alapítvány" felkérésére.
2009 Januárjában az oktató munkában elért eredményeiért a Pro Cultura Hungariae Pázmány Péter díjat veheti át. Augusztus 30.-án Szentpéterváron, december 9.-én pedig a moszkvai Bolsojban Elena Obraztsova 70. születésnapja alkalmából rendezett gálakoncerteken lépett fel. Októberében a Barcelonai Teatro Liceu-ban hosszú évtizedeken átívelő kiváló szerepléséért az „Arany Medalion" kitüntetést kapja. Novemberében a Szegedi Tudomány Egyetem Díszdoktorává avatják.
2010 júliusban a Grazi Operaház ISO d'ORO 2010 életműdíjjal jutalmazta kiemelkedő operaénekesi pályafutásáért, valamint a nemzetközi és magyar énekes utánpótlás nevelésében kifejtett aktív tevékenységéért. Szeptember 12.-én Peter Dvorský meghívására a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház ünnepi gálakoncertjén énekeli nagy szerepeit, Tosca, Gioconda és Izolda áriáit. Novemberben Genfben az Elektra Klytamnestráját alakítja Stefan Soltesz vezényletével, Christof Nel rendezésében.
2011 szeptemberben Erkel Bánk bán c. operájának ősváltozatában Gertrudis szerepében búcsúzott el a Magyar Állami Operaházban. A szeptember 4-i premiert további két előadás követte szeptember 8-án és 11-én. November 11.-én a Magyar Állami Operaházban, a Zeneakadémia orgonájának felújítására rendezett Liszt-jótékonysági koncerten énekelt két Liszt-dalt Vígh Andrea hárfakíséretével.
2012 május 30.-án átveszi az egyik legrangosabb magyar kitüntetést, a Corvin-láncot. Szeptembertől a Magyar Állami Operaház főtanácsadója. December 15.-én a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja lett.
2013 január 31.-én a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozata a Tagozat vezetőjének választotta. Június 16-án 70. születésnapja alkalmából nagyszabású gálakoncertet rendezett tiszteletére a Magyar Állami Operaház. Az esten Grace Bumbry és Jonas Kaufmann köszöntötték Marton Évát, aki a befejező számként Tosca imáját is elénekelte. Felléptek a tanítványok, Rácz Rita, Vörös Szilvia, Pataky P. Dániel és Orendt Gyula, vezényelt Ondrej Lenárd, rendezte Káel Csaba, a házigazdák Dr. Batta András és Ókovács Szilveszter voltak. A koncertet az MTV élőben közvetítette és a Szent István Bazilika előtt kivetítőn is láthatták az érdeklődők. Szeptembertől tanszékvezetői posztjáról lemondva a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Magánének- és Opera Tanszékén professor emeritaként tanít tovább. November 9-én megkapja a Hazám-díjat. Decemberben a Zeneakadémia Solti György Kamaratermében színre kerülő Mozart A varázsfuvola c. operájának művészeti vezetője.
2013 Prima Primissima díjat kap zeneművészet kategóriában.
2014. szeptember 15. és 21. között kerül sor az I. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyre a Zeneakadémián és a Magyar Állami Operaházban. A verseny fővédnöke Dr. Áder János köztársasági elnök. 2014 novemberében megkapta a Nemzet művésze címet. „Kapcsolatom Richard Strauss zenéjével az "Elektra" tükrében" 2014. április 11-én megtartja a Magyar Művészeti Akadémián székfoglaló előadását és még ebben az évben az MMA elnökségi tagja lesz.
2015 júniusában Budapest díszpolgárja kitüntetést veheti át. 2015. augusztus 15-én az ősbemutató 150 éves évfordulójára, szervezésében a Művészeti Akadémia támogatásával, a Pesti Vigadóban eredeti magyar nyelven bemutatják Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendáját.
2016 augusztus 20-án megkapja a legmagasabb hazai kitüntetést, A Magyar Szent István Rendet. Szeptember 19 és 25 között sikeresen lezajlik a II. Marton Éva Nemzetközi Énekverseny.
2017 márciusában a VIII. kerület, Józsefváros díszpolgárjává választják.
Forrás: http://www.martoneva.hu/eletrajz
Munkásság
Péter Zsolt: „A művészetnek és a szerelemnek éltem…" – Magyarország zenei nagykövete
Aki látta és hallotta Marton Évát zeneakadémiai vizsgaelőadásán, Manon, Tosca, és Tatjana áriáit énekelni, jogosan feltételezhette, hogy fényes karrierje „borítékolva" volt. A friss diplomás énekesnőt, mint „istenadta tehetséget" harangozta be Rajk András a Népszabadság jeles zenekritikusa. A szerződtetés mégsem zajlott teljesen zökkenőmentesen, és bármennyire furcsán hangzik, korunk egyik legnagyobb drámai szopránja operaházi működését prózai szerepben kezdte. Két margitszigeti epizódalakítás után 1968. október 19-én debütált a Magyar Állami Operaház színpadján a Színészkirályné szerepében Szokolay Sándor Hamlet című zenedrámájában. Egy hónappal később az első komoly feladatát annak köszönhette, hogy kolléganője visszaadta Rimszkij-Korszakov Az aranykakas című meseoperájának női főszerepét, így a második szereposztásban ő alakíthatta Semaha királynőjét az Erkel Színházban.[1] „Marton Éva igazi meglepetést kelt hangjának szépségével, énekének lendületével és alakításnak vonzó bensőségességével" – méltatta alakítást Lózsy János a Népszabadságban.[2] Nemcsak a kritika és a közönség, de az operaház vezetősége is felfigyelt képességeire, munkabírására.
1970 tavaszán Händel Rodelindáját tűzte műsorára az Operaház, amely nem kis feladatot rótt az énekesekre. A barokk muzsika feszessége, a ritmus, az áriák díszítettsége, intonálási nehézsége óriási koncentrációt és fegyelmet követelt. Marton Éva Rodelinda címszerepében nem egyszerűen megbirkózott a szereppel, hanem „lefegyverző líraisággal, kifejező éneklésével emelkedett társai fölé".[3]
A Puccini-hősnők sorát a Manon Lescaut címszerepében kezdte, amelyben 1969. április 30-án láthatta először a közönség az Operaházban. Jelentős feladat egy pályakezdő énekes számára, kiváltképp olyan elődök árnyékában, mint Házy Erzsébet, aki legnagyobb sikereit ebben a szerepben aratta. Minimális próbával, szinte a színpadon kellett megalkotnia a karaktert, amely felvonásoként más-más hangi és színészi ábrázolást kívánt. Marton Éva később számos rendezésben énekelte a szerepet, de az újabb feladatok lassan kiszorították Manont a Puccini-repertoárból. 1970. november 3-án mutatkozhatott be pályájának egyik emblematikus szerepében, a Toscában. A próbákkal párhuzamosan zajlott az Erkel-énekverseny, amely az országos népszerűséget jelenthette volna. Mégsem volt kérdéses a választás. Marton Évának a Tosca kellett. „Első pillanattól kezdve jól éreztem magam a szerepben, úgy éreztem, mintha Puccini nekem komponálta volna. Rögtön tudtam, hogy Tosca életem egyik fontos kísérője lesz – nyilatkozta Batta Andrásnak életrajzi könyvében.[4] 1973-ban a Wiener Staatsoper színpadján is ebben a szerepben láthatta először a bécsi közönség. A Tosca-széria egyik legemlékezetesebb vendégjátéka azonban Götz Friedrich konvenciókkal szakító, a darabot újra értelmező rendezéséhez kötődött 1976-ban a müncheni Bayerische Staatsoper színpadján. Kirobbanó sikerének titkát a Münchener Merkur kritikája kiválóan érzékeltette. „Eva Marton már külsőleg is ideális Tosca. Magas, tekintélyt parancsoló jelenség, első megjelenésekor a templomban igazi primadonna. […] Egy megborzadás, amit a megkínzott Cavaradossi látványa idéz elő benne, egy rémült gesztus, amikor Angelotti rejtekhelyét elárulja, egy csüggedt, lehorgasztott fej, amikor Scarpiának értésére adja, hogy beadta a derekát a férfi követelésének – felejthetetlen. Eva Marton hangi adottságát nem lehet eléggé dicsérni. Minden regiszterben tökéletesen kiegyenlített drámai szoprán, telt mélységgel és gömbölyű pianókkal. A hang a magasban ragyogó fényt áraszt, és bámulatos, átütő ereje van. Még a II. felvonás vad, drámai kitörései is bőven belül vannak ereje és képessége határain. A bérletes közönség megérezte, hogy itt valami rendkívüli történt: egy szinte ismeretlen énekesnő, aki a megszokott csúcsformában éneklő világsztárok, Plàcido Domingo és Sherrill Milness ragyogását is elhomályosította."[5] 1980-ban a milánói Scalaban, – a Toscában – egy szerencsés véletlen folytán lépett elő premier-szereplővé Luciano Pavarotti és Ingvar Wixel oldalán. A színlapokon beharangozott Raina Kabaivanska ugyanis néhány nappal a bemutató előtt lemondta az előadást. Alakítását, a közönség mellett a kritikusok is szuperlatívuszokban ünnepelték, s megkapta a Scala Ezüst Rózsa Díját. Legnagyobb „hibakén" csak azt tudták felróni, hogy Marton Éva nem olasznak született. 1970 és 2003 között harminchat városban, közöttük a világ legrangosabb operaházaiban lépett fel a Toscával.
Giacomo Puccini másik méltán népszerű hősnőjét, a Turandotot ugyancsak Marton Éva neve fémjelezte hosszú éveken át a nemzetközi operaéletben, hiszen ahogy ő fogalmazott ez az a szerep, amellyel „falakat lehet ledönteni és újabbakat felépíteni".[6] Az első Turandot-alakításra 1983-ban, Bécsben került sor, amelyet Lorin Maazel vezényelt. Ekkorra már Marton Éva minden falat „ledöntött", de a hosszú diadalutat még meg kellett tennie. Ugyanebben az évben Hamburgban és Bostonban is bemutatkozott, valamint a MET nagyszabású centenáriumi ünnepségét (1983. október 22.) nyitotta meg a kínai hercegnő nagy áriájával, az In questa reggia-val. A milánói Scala hiába próbált meg bevetni mindent, hogy legalább az 1983-as szezonnyitó Turandot-előadásra megnyerje „a magas C királynőjét", a MET még diplomáciai nyomás hatására sem adta ki énekesnőjét, aki éppen Beethoven Fideliójának bemutatójára készült New Yorkban.
A Scalabeli Turandot bemutatkozásra csak két évvel később 1985. április 6-án kerülhetett sor Franco Zeffirelli rendezésében, Lorin Maazel vezényletével. Ugyancsak Zeffirelli álmodta színpadra a MET 1987. március 12-i premierjét, ahol „Marton Éva, mint kegyetlen, jeges hercegnő vulkánként lövellte hangját az In questa reggia alatt".[7] Az évszázad egyik legszebb kiállítású előadásában Plácido Domingo, mint Kalaf és Leona Mitchel mint Liu lépett színpadra James Levine vezényletével.
Hangjának terhelhetősége folytán elsősorban Puccini, Wagner és Richard Strauss nő alakjai határozták meg Marton Éva pályáját, azonban repertoárján a Verdi-hősnők éppúgy megtalálhatóak. Amint azt Batta Andrásnak kifejtette, ez korántsem azt jelenti, hogy Verdinél könnyebb dolga lenne az énekeseknek. Amíg „Verdinél valamennyi regiszternek egyformán zengeni kell, nem lehet törés az énekszólamban", „különösen fontos a tisztaság, a vonalvezetés, a frázisok íve", addig „Wagner esetében leginkább a ritmustalanságból derül ki, hogy baj van az énekessel". „Verdi képes magával húzni, kifeszíteni az énekest, míg a wagneri hangok tömörebben szólalnak meg. Verdinél nagy hangterjedelemben kell mozogni, jobban igényli a hang rugalmasságát."[8]
1972. július 7-én kapta meg Odabella szerepét Giuseppe Verdi Attila című operájában a Margitszigeten. Amíg a korábbi Verdi-szerepek: a Mennyei hang (Don Carlos), Amélia Grimaldi (Simon Boccanegra) és Alice Ford (Falstaff) a pályakezdő énekes egy-egy lépcsőfokát, addig az equileai királylány hangot és embert próbáló alakja hazai bemutatóinak csúcsát jelentette. Alakítása olyan partnerek mellett érdemelte ki a „világklasszis" jelzőt, mint Gregor József (Attila), Kónya Sándor (Ezio) vagy Lamberto Gardelli karmester. Rajk András Népszavában összegezte Marton Éva teljesítményét. „Évtizedek óta alighanem a legkomplettebb operaművész, aki feltűnt »hazánk egén«. Mai ének- és játékkultúrájával, kidolgozott, fesztelen színpadi mozgásával, magatartásával és adott szépségéhez az egész nemes alakításában még megszépülő lényével Verona vagy Salzburg színpadján éppúgy helyén volna, mint a Margitszigeten."[9] A kritikus minden bizonnyal a jövőbe látott: Salzburgban, 1982-ben Beethoven Fideliójában debütált, a veronai arénában pedig 1984-ben a Tosca címszerepét alakította. A Don Carlos női főszerepét, Erzsébetet 1974-ben, Brüsszelben alakította először, majd később Bécsben, Frankfurtban, Münchenben, Hamburgban és egy alkalommal Budapesten is elénekelte. Ugyancsak 1974-ben debütált A végzet hatalma Leonorájaként a Frankfurt Oper színpadján, amelynek érdekessége, hogy néhány héttel a bemutatót követően, 1974. november 20-án lépett fel először a Don Alvarót alakító Plácido Domingóval. Amint azt a Frankfurter Allgemeine Zeitung kritikája bizonyítja, az akkor már világsztárnak számító énekes mégsem egyedül sütkérezett a sikerben. „A zajos ünneplést joggal kellett megosztania Eva Martonnal, aki pompásan és lenyűgöző intenzitással keltette életre Leonora szerepét."[10]
A barcelonai Gran Teatre del Liceu színpadán ugyancsak ebben a zeneműben ismerte meg a katalán közönség 1983. február 20-án. Különleges kötelék szövődött a nézők és a vendégművész között, amelyről a helyi kritika a következőképpen számolt be: „Amikor elcsendesült a taps, mely a kiváló szoprán, Eva Marton egyik briliáns alakítását követte, egy rajongó felkiáltott »így kell Verdit énekelni!«".[11] Valóban, Eva Marton példát mutatott, hogyan kell Verdit előadni, és milyen lírai megközelítésből kell megformálni Leonorának, e nagy dráma tragikus sorsú főszereplőjének figuráját. Eva Marton magabiztosan, telt hanggal, kifejezően, és a megjelenített szereplő figurájának mély átélésével, szó szerint példaértékű alakítást nyújtott. Művészetének tökéletességével különleges drámai érzék párosul, mely közvetlen utat talál a közönséghez. Az idézett felkiáltás helyénvaló volt. „így kell Verdit énekelni."[12]
Amíg Az álarcosbál Ameliáját 1976-ban mindössze három alkalommal énekelte a Frankfurt Operben, addig az Aida – az 1977-es brüsszeli Théâtre Royal, de la Monnaie bemutatóját követően – öt évig szerepelt műsorán. A San Franciscó-i War Memorial Opera House Aidáját ugyanaz a Gianandrea Gavazzini dirigálta, aki évekkel korábban a budapesti Don Carlos előadást, amelyben a Mennyei hang Marton Éva volt. Nem kevésbé számított emlékezetesnek a római Terme di Caracalla, ahol az 1980. július 5-i bemutatóra a természet adta lehetőségeket kihasználva a díszleteket szinte beleépítették a történelmi környezetbe. 1977. június 18-án, tartották az Otello premierjét, amely a Frankfurt Opernél töltött évek utolsó bemutatója volt, és amelyet maga az intendáns, Christoph von Dohnányi vezényelt. Marton Éva tehát születésnapján Desdemona szerepével búcsúzott a frankfurti közönségtől. További Otelló-előadásait, összesen tizenegyet már Hamburgban énekelte el.
A legnagyobb sikersorozatot a Verdi-repertoárban A végzet hatalma mellett A trubadúr Leonórájaként könyvelhette el. 1978. június 17-én, a Teatro alla Scala felújításán kapott lehetőséget a bemutatkozásra, mégpedig anélkül, hogy előtte bárhol másutt énekelte volna szerepet. Kollégáit a legjobbak közül válogatták ki: Ermanno Mauro (Manrico), Fiorenza Cossotto (Azucena), Vincente Sardinero (Luna gróf) és Luigi Roni (Ferrando). Az előadást Luchino Visconti rendezte és Zubin Mehta vezényelte. „Az este sztárja kétségtelenül Eva Marton volt, Leonóra szerepében. Hangja mindkét nagyjelenetében pompásan, telten ragyogott, alakítása hihetően hatott, akkor is, amikor nadrágszerepben volt. Nem csoda, ha a lelkes közönség őt különösen ünnepelte" – tudósított sikeréről a Frankfurter Allgemeine Zeitung.[13] Ennek a bravúros bemutatkozásnak egy magyar premier lett a jutalma, 1978. november 11-én ugyanis Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának Juditját alakította, a Scala kétszáz éves fennállásának történetében magyarul nyelven először. A trubadúr utolsó előadásai a nem kevésbé rangos MET-hez kötődnek. 1988-ban ő és Luciano Pavarotti a szezonnyitó előadás két sztárja. „Annak ellenére, hogy a Brünnhildék, Turandot- vagy Ortrud-alakításai miatt évek óta nem énekelt Verdi-¬szerepet, megmutatta, hogy ebben a szerepben is uralja napjaink operaszínpadjait. […] Hogy éppen napjaink ünnepelt drámai szopránja az egyetlen énekesnő a világon, aki nemcsak megtölti a házat, hanem hihetetlen tempóban megszólaltatott koloratúráival az is sikerül neki, ami nagyra becsült szerep elődjeinek, mint Maria Callas vagy Leontyne Price, akikhez ez a szerep a híres fel¬vételek alapján még közelebb állt, arra világít rá fájdalmas erővel, hogy milyen ritka jelenség ma az igazi Verdi-szoprán" – lelkendezett az Opernglas kritikusa.[14] A Verdi-szerepektől A végzet hatalma Leonórájával búcsúzott 1992. június 20-án a Wiener Staatsoperben.
Némi hezitálás után 1974-ben Marton Éva igent mondott az első Richard Strauss-szerep megformálására, amelyben nem kevés szerepe volt Gérard Mortiernek, a Frankfurt Oper művészeti igazgatójának és a feladat nagyságának. Az árnyék nélkül asszony Császárnéja „rögös utat jár be a gazellából lett természeti lénytől a szerelem és a részvét következtében árnyékot vető asszonyig." „A kezdeti idegenkedés után a tanuláskor nyugalmat és valamiféle bizalmas, intim kapcsolatot éreztem a szereppel, pedig a Császárné hatalmas szerep, és egyben hatalmas kihívás is mind az énekes, mind a színész számára. Emberfeletti lénye emberfeletti hangi adottságot követel, a szellemek és a sziklák zord birodalmának megfelelően. […] Az ilyen, csaknem megoldhatatlan feladatok egy zenedráma életre keltőjének legnagyobb kihívásai" – idézte fel emlékeit Batta Andrásnak.[15] A frankfurti bemutatkozást követően 1977 októberében a hamburgi Staatsoper látványos produkciójában olyan partnerekkel lépett színpadra, mint: Birgit Nilsson (Kelmefestőné), Ruth Hesse (A dajka), René Kollo (A császár) és Donald McIntyre (Barak). A világklasszisokat felvonultató előadást ¬– Christoph von Dohnányi hamburgi igazgatói ciklusának első bemutatóját ¬– Kurt Horres rendezte. Összesen kilenc nagy operaházban ünnepelhette a közönség, az említetteken kívül: Genfben, Buenos Aires-ben, San Francisco-ban, Chicagóban, Milánóban, Bécsben, valamint a New York-i MET-ben. Mind közül az utóbbit tartotta a legemlékezetesebbnek. „New Yorkban, a MET-ben 1981 októberében Nathaniel Merrill produkciójában ala¬kítottam a Császárnét. A Kelmefestőnét Birgit Nilsson, a Dajkát Mig¬non Dunn, a Császárt Gerd Brenneis, Barakot pedig Franz-Ferdinand Nentwig keltette életre. A karmester, Erich Leinsdorf úgy vigyázott rám, mintha a lánya lennék. Igen sok bátorság és acélidegzet kellett ahhoz, hogy New Yorkban a közönség kedvence, Leonie Rysanek után énekeljek. A nyomasztó légkör és az igen magas elvárások ellenére az¬nap este, 1981 októberében a MET-ben a Császárné az életem egyik kulcsszerepe lett. Letettem a névjegyem. Ehhez persze tudni kell, hogy a tervezett Rysanek helyett Birgit kérésére én énekeltem a Császárnét, Rysanek pedig helyettem Chicagóban Ariadnét. […] Az előadást követően Bir¬git Nilsson és én a függöny előtt álltunk, szemben a tomboló közönség¬gel. Birgit észrevétlenül a függöny mögé lépett és egyedül hagyott a kö¬zönséggel szemben, mintegy átadva a stafétabotot. Sohasem felejtem őt: rendkívüli művész és rendkívüli ember volt."[16]
Marton Éva azok közé a kivételes előadók közé sorolható, akinek az opera egy másik „pokolian nehéz" figurájával a Kelmefestőnével is sikerült babérokat szerezni. 1992-ben a húsvéti fesztivál keretében a salzburgi Großes Festspielhaus színpadján, majd a nyári Salzburgi Ünnepi Játékokon debütált Götz Friedrich rendezésében. Berlin, Barcelona és Athén után 2003-ban, Frankfurtban alakította utoljára a szerepet, ahol először lépett színpadra a Császárné szerepében.
A statisztikákat összegezve a legnépszerűbb Strauss-alakítás az Elektra volt, és ha hozzávesszük az a tényt, hogy a krétai királylány mellett az opera másik két nőalakját, Krüzothemiszt és Klütaimnesztrát is életre keltette igazi operatörténeti kuriózumról beszélhetünk. Krüzothemiszként a MET-ben 1978-ban, Elektraként Bécsben, 1989-ben, Klütaimnésztraként Barcelonában, 2008-ban debütált. A többségében lírai karakterű hősnők után habozás nélkül fogadta el a Wiener Staatsoper ajánlatát egy kemény és kérlelhetetlen drámai Elektra megformálásra. Harry Kupfer koncepciója, az anyagyűlölő, „sebeket osztó vadállat" figurájának ábrázolása komoly kihívást jelentett számára, mígnem sikerült megérteni a karakterének lényegét. „Ekkor eszembe jutott az, amit egy száműzetésbe kényszerített ellenzéki vallási vezetőről hallottam. Volt egy fényképe arról, akit szenvedélyesen gyűlölt. Nem volt egyebe, csak egy ágy, egy szék, egy asztal és ez a kép. Felakasztotta az ágyával szemközt, hogy láthassa. Így mindig emlékezett arra, milyen hevesen gyűlöli. Tőlem távol áll ez az érzés. Ha az ember gyűlöl valakit, minden energiája arra megy el. Ez óriási veszteség! Elektrát a gyűlölet élteti. És amint meghal gyűlölete tárgya – az anyja –, az ő élete is céltalanná válik, elpusztul ő is" – nyilatkozta Batta Andrásnak.[17] Bécsben, Salzburgban, Stuttgartban, Barcelonában, New York-ban, Chicagóban, Washingtonban, egyaránt ünnepelték alakítását, amelyet egy elsőrangú lemezfelvétel is megörökített Wolfgang Sawallisch vezényletével az EMI müncheni stúdiójában, 1990-ben. A sikerszéria csúcsára azonban a londoni Covent Garden produkciójával ért fel, amelyben nem csekély része volt másik két „nagyágyúnak" Solti Györgynek, a nagynevű magyar karmesternek, és Götz Friedrich világhírű rendezőnek. Az 1990. március 3-án megtartott bemutatóról Double Hungarian Triunph! (Kettős magyar diadal) címmel közölte méltatását a londoni The Times. „Ha az est alapvetően Marton és Solti kettős magyar diadala volt is, a sikerhez Götz Friedrich hiteles rendezői koncepciója is hozzájárult." Természetesen méltánylandó, hogy Eva Marton figyelemre méltó színpadi mozgással rendelkezik és már akkor magára vonta a figyelmet, amikor a nyitójelenetben még némán kuporodott össze a padlón. De még ennél is fontosabb, hogy hihetetlen hangi formában énekelt. És nincs itt semmi az Elektrák esetében megszokott keménységből: olyan nő áll előttünk, aki még viszonylag fiatal, bizonyos értelemben ártatlan, és valóban a meggyalázott ártatlanságról énekel, koncentráltan, tisztán, hitelesen, maró és szúrós szépséggel, még akkor is, amikor tajtékzik a sértő kifejezések áradatától. Semmi kétség, magával ragadó a színpadi játék, mégis Marton Éva énekesi teljesítménye a döntő: énekbeszéd-technikája és hangszínárnyalatainak változatossága egyaránt mutatják, mennyire intelligens módon bánik a hangi erőforrásaival, s ez éppúgy lenyűgöző, mint állóképessége."[18] 1989 és 2007 között húsz különböző városban, összesen hetvennégy alkalommal énekelte Elektra szerepét bravúros színészi teljesítménnyel, amelyet 1991-ben még Laurence Olivier-díjra is fölterjesztettek.
A Salome címszerepében 1987-ben a párizsi Théâtre des Champs-Élysées színpadján debütált egy koncertelőadáson frenetikus sikerrel, amelyet két évvel később 1989-ben a MET-ben követett a színpadi premier Nikolaus Lehnhoff rendezésében. A rendező értelmezése, amely szerint Salome egy „dekadens és hisztérikus" áldozat, mintsem egy gonosz nőalak, megosztotta a kritikusokat, de abban mindenki egyetértett, hogy koncepció ide vagy oda, Marton Éva olyan csodálatosan énekelt, hogy akár a Marson meg lehetett volna rendezni az előadást. A szereptől a barcelonai Grand Tetro Liceu 1991/92 évadnyitó előadásán búcsúzott, amelyet Jochen Ulrich rendezett és Antoni Ros-Marbà vezényelt.
Az Ariadne Naxos szigetén genfi bemutatóját 1980-ban tartották. A darab két meglehetősen különböző műfajt ötvöz játékosan: a tragikus operát és a romantikus farce-ot; igazi opera ínyenceknek való csemege. 1980 és 1990 között több feldolgozásban, Kölnben, Hamburgban, a milánói Scalában és Bonnban alakította Ariedne–Primadonna kettős szerepét. Az egyiptomi Heléna címszerepét, amely hangilag a legnehezebb Strauss-szerep, mindössze két alkalommal énekelte a München-i Staatsoper színpadán az 1981-es Müncheni Fesztiválon. A Strauss-dalokat viszont folyamatosan koncertpódiumok műsorán szerepeltette. A Négy utolsó ének mellett, amely kezdetektől része volt repertoárjának, Richard Strauss egyik utolsó szerzeménye a Malven című dal ősbemutatója is Marton Éva nevéhez kötődik. Ez utóbbit a CBS kiadó 1985-ben, az énekesnő torontói koncertjén rögzített.
Egy évvel Az árnyék nélküli asszony zajos sikere után a MET 1982/83-as évadjának szezonnyitó előadásán – a verizmus egyik gyöngyszemében – ismét igazi diadal született. Marton „élő karaktert" kölcsönzött Amilcare Ponchielli Giocondájának, és „szenvedéllyel vonta be a közönséget e súlyos dráma forgatagába" – írta Peter G. Davies zenekritikus.[19] Az Opera News ugyancsak elragadtatással tudósított az előadás sztárjáról: „Bőkezűen szórta érzelmi és vokális kincseit, és felemelte Ponchielli velencei utcai énekesnőjét a magányos hősnő tragikus szférájába. Átgondolva építkezett. Szerepének csúcsára a IV. felvonás „Suicidio"-áriájában érkezett fel, lenyűgözött nagyságával, hömpölygő hangjával, a szereppel való tökéletes azonosulásával. Eva Marton, ez a magas termetű, szépasszony hatalmas hanggal rendelkezik, amely a kifejezés valamennyi árnyalatára és a regiszterek megannyi dinamikájára képes ¬– tudósított az Opera News.[20] 1986 májusában a bécsiek ugyancsak felfokozott hangulatban, mint Jeritza Mária örökösét üdvözölték a Giocondában, amelyet kétségtelenül a művészi életút legnagyobb alakításai között tart számon az operatörténet.
A Bolygó Hollandi Sentáján kívül nincs olyan jelentős Wagner-hősnő, amelyet ne énekelt volna el. Tulajdonképpen külföldi karrierjét is az első Wagner-szerepnek köszönhette. 1969. február 16-án mutatta be az Operaház A Rajna kincsét amelyben Freiát, az örök ifjúságot és szépséget testesítette meg a kellő hangfekvésben. Ebben a szerepben látta meg Peter Mario Katona, Christoph von Dohnányi asszisztense, felhívta a Maestro, azaz a Frankfurt Oper igazgatójának figyelmét a kivételes hangú tehetségre. A sikeres próbaéneklést követően 1971-ben Mozart Figaro házasságában mutatkozhatott be A grófné szerepében Dohnányi színházában. A kiutazási engedély megszerzése után az 1972/73-as évadott már Frankfurtban kezdhette. Itt elsőként Évát kapta meg a Wagner-szerepek közül A nürnbergi mesterdalnokokban. A korrepetitorok nemcsak a szólamok beállításában és a helyes kiejtésben segédkeztek, de a német kultúra rejtelmeibe is bevezették a frissen szerződött, idegen ajkú kolléganőt. Első rangú iskola volt ez, amelyre Marton Éva így emlékezett: „Nagy fegyelem volt: negyedórával a próba kezdete előtt már meg kellett jelenni, persze alaposan felkészülve. Rendszeresek voltak az ún. Összeéneklési próbák, még a színpadi próbák előtt – ez a szokás manapság már csaknem kiveszett az operaházak életéből –; próbaruhát, próbacipőt kaptunk, nem utcai ruhában próbáltunk – ez is egyfajta tartást adott a munkának, amit mindannyian szívesen, jó légkörben végeztünk. […] Mindazt, amit Budapesten nem volt módomban megtanulni, itt sajátítottam el. Közben nagyszerű előadások születtek."[21] Maximális felkészültséggel képességeinek legjavát adhatta, amikor először lépett a New York-i Metropolitan színpadjára A nürnbergi mesterdalnokokban 1976. november 3-án. „Talán a legizgalmasabb bemutatkozást Marton Éva, a magyar szoprán nyújtotta fényes, terjedelmes hangjával, amelyet teljes biztonsággal uralt. Éva szerepét joggal örökölheti, annak egykori birtokosától Birgit Nilssontól…" – tudósított a The Operaphile.[22] Még ugyanebben az évben az Opéra de Marseille színpadján elvállalta Sieglindét a Walkürben, amelyet Jacques Karpo állított színpadra. A nyolcvanas években pedig már Az istenek alkonya és Siegfried Brünnhildéi között folyt a „harc" a Ringben. A Wagner-birodalom fellegvárába Bayreuthban 1977. augusztus 1-én debütálhatott egy előadáson belül egyszerre két szerepben – ami még Bayreuth történetében is ritkán fordult elő –, ő volt Vénusz és Erzsébet a Tannhäuserben. Az előadást Götz Friedrich rendezte. A kettős siker a következő nyáron megismétlődött, majd tíz évvel később a Houston Grand Opera színpadján. Az említetteken kívül többségben az Erzsébet-alakítások domináltak pályáján. Természetesen a legendás Wagner-szerepek közé tartozott a Lohengrin két ellentétes figurája: Elza és Ortrud. Elzaként Frankfurtban debütált 1976-ban, a Buenos Aires-i Teatro Colónban pedig elnyerte a legjobb debütálónak járó kitűntetést 1979-ben, majd újabb bemutatók hosszú sora következett: Chicago, Hamburg, Zürich, Avignon majd a New York-i MET, ahol 1986-ben hagyta el a szerepet és közben váltott a Lohengrin egy izgalmasabb figurájára Ortrudra, amelynek egyik legnagyobb színházi sikerét köszönhette. A MET 1984. október 2-i előadásáról a Frankfurter Allgemeine Zeitung a következőket írta: „Az est legnagyobb szenzációja mégis Eva Marton Ortrudja volt. Az őrjöngő ünneplés a megszentségtelenített istenek felé tett esküje után a II. felvonásban jó öt percig tartott. Ez volt az első alkalom a MET történetében, hogy egy Wagner-opera előadását meg kellett szakítani. Eva Marton eredetileg nem akarta ezt a szerepet, mivel korábban nem is énekelte. »Én a tiszta Elza vagyok« – mondta. De James Levine olyan Ortrudot akart, aki az opera végén a szerep veszélyes és fontos magas hangjait is könnyedén ki tudja énekelni. Ez volt az előzménye ennek az emlékezetes debütálásnak. Eva Martont az előadás után olyan lelkesedéssel fogadta a közönség, amely Birgit Nilsson nagy, diadalittas napjaira emlékeztetett, és nyilvánvalóan arra utalt, hogy eme sztárpozíciónak, amely a 65 esztendős svéd énekesnő távoztával megüresedett, immár komoly új pályázója van."[23]Ez a rövid kirándulásnak ígérkező Wagner-szerep maradt leghosszabb ideig repertoárján, egészen a 2004-es Erkel Színházbeli premierig, amelyet „kiábrándítóan maira formált" a rendező Katherina Wagner – a zeneszerző dédunokája. A Wagner-szerepek sorát Izolda és Kundry zárják. A Trisztán és Izoldában meglehetősen későn léphetett fel, és mindössze két alkalommal; 2000 májusában állt be Ruth Berghaus futó rendezésébe a hamburgi Staatsoperben. Kundry, az opera címszereplőjéhez, Parsifalhoz hasonlóan alakuló, fejlődő karakter. A Megváltó tekintetét feledni nem tudó, és az egy életen át vezeklő nőhöz bensőséges viszony fűzte: „A Parsifal a non plus ultra számomra. […] Nagyon mélyen hatott rám, és emberként is formált."[24] A lisszaboni Teatro San Carlóban, 2001-ben mutatkozott be Kundryként, akinek szavai: „nur dienen, dienen" („csak szolgálni, szolgálni") új távlatokat nyitottak Marton Éva számára, ezúttal a magyar komolyzenei életben.
2003-ban tartotta első mesterkurzusát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, és alig két évvel később. 2005-ben immáron tanszékvezetőként az új hazai énekes generáció felnevelésének szolgálatába állt. „Azért tértem vissza hazámba, Magyarországra, mert úgy éreztem, át kell adnom mindazt, amit tudok. Pályámra mindig úgy tekintettem, mint egy hosszú gyűjtőútra. Van egy nagy hátizsákom, amit az évek során jól megpakoltam élményekkel, tapasztalattal, tudással, és ezt mind szeretném szétosztani. Arra vágyom, hogy amikor meg kell válnom az élettől, addigra ez a hátizsák üres legyen. Ma már tudom, hogy az odaadó szolgálat az igazi győzelem."[25]
[2017]
________________________________________
[1] Bemutató: 1968. november 15
[2] Lózsy János: Az aranykakas – Rimszkij-Korszakov operája az Erkel Színházban, Népszabadság, 1968. december 10., 7. p
[3] Feuer Mária: A jóságos zsarnok, Élet és Irodalom, 1970. május 9.
[4]Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 73. p
[5] Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 78¬–79. p
[6] Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 82. p
[7] Robert Kimball: 'Turandot' – Hail oppulence! New York Post. 1987. március [?].
[8] Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 158–159. p
[9] Rajk András: Nyári színházak 1972 – Attila – Verdi bemutató a Margitszigeten, Népszava, 1972. július 12.
[10] Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 166. p
[11] Manuel Valis, El Pais 1983. február 22.
[12] Manuel Valis, El Pais 1983. február 22.
[13] N. N.: Azért volt egy első az egyenlők között, Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1976. március 23.
[14]Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 174–175. p
[15]Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 104. p
[16]Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 107. p
[17]Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 116. p
[18]Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 180. p
[19]Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 119. p
[20]Opera News, Opera News, 1982. december. Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 119. p
[21] Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 52. p
[22] Review of Anthony Coggi on The Operaphile. 1976. november http://archives.metoperafamily.org/archives/scripts/cgiip.exe/WService=BibSpeed/fullcit.w?xCID=247250&limit=500&xBranch=ALL&xsdate=&xedate=&theterm=&x=0&xhomepath=&xhome=
[23]Hans Heinsheimer, Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1984. október 11. Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 144. p
[24]Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 151–152. p
[25]Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, 2013. 215. p
Operaszerepeinek kivonata
Pylades; Offenbach, Jacques: Szép Heléna, Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1968. július 6. K: Bródy Tamás, R: Mikó András
Kate Pinkerton; Puccini, Giacomo: Pillangókisasszony, Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1968. július 27. K: Komor Vilmos, R: Vámos László
Színészkirályné; Szokolay Sándor: Hamlet, Magyar Állami Operaház, 1968. október 20. K: Pál Tamás, R: Mikó András
Semaha királynője; Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas, Erkel Színház, 1968. november 16. K: Kerekes János, R: Békés András
Freia; Wagner, Richard: A Rajna kincse, Magyar Állami Operaház, 1969. február 16. K: Lukács Miklós, R: Békés András
Mennyei hang; Verdi, Giuseppe: Don Carlos, Erkel Színház, 1969. március 25. K: Gianandrea Gavazzeni, R: Mikó András
Manon Lescaut; Puccini, Giacomo: Manon Lescaut, Magyar Állami Operaház, 1969. április 30. K: Oberfrank Géza, R: Mikó András
Mária Lujza; Kodály Zoltán: Háry János, Szegedi Szabadtéri Játékok, 1969.július 19. K: Lukács Miklós, R: Szinetár Miklós
Koldusasszony; Petrovics Emil: Bűn / bűnhődés, Magyar Állami Operaház, 1969. október 29. K: Lukács Ervin, R: Mikó András
A grófné; Mozart, Wolfgang Amadeus: Figaro házassága, Magyar Állami Operaház, 1969. november 28. K: Koródi András, R: Békés András
Gerthilde; Wagner, Richard: A walkür, Magyar Állami Operaház, 1970. január 15. K: Lukács Miklós, R: Békés András
Rodelinda; Händel, Georg Friedrich: Rodelinda, Magyar Állami Operaház, 1970. április 25. K: Lukács Ervin, R: Békés András
Mária Lujza: Kodály Zoltán: Háry János, Szegedi Szabadtéri Játékok, 1970. július 18. K: Lukács Miklós, R: Szinetár Miklós
Floria Tosca; Puccini, Giacomo: Tosca, Erkel Színház, 1970. október 3. K: Pál Tamás, R: Békés András
Szaffi; Strauss, Johann: A cigánybáró, Erkel Színház, 1970. november 22. K: Bolberitz Tamás, R: Makai Péter
Amélia Grimaldi; Verdi, Giuseppe: Simon Boccanegra, Erkel Színház, 1971. március 7. K: Kerekes János, R: Oláh Gusztáv
A grófné; Mozart, Wolfgang Amadeus: Figaro házassága, OperaFrankfurt, 1971. április 30. K: Sandner, Alexander, R: Lindtberg, Leopold
Virtus; Monteverdi, Claudio: Poppea megkoronázása, Magyar Állami Operaház, 1971. június 10. K: Erdélyi Miklós, R: Mikó András
Tatjana; Csajkovszkij, Pjotr Iljics: Anyegin, Magyar Állami Operaház, 1971. november 16. K: Koródi András, R: Dombrovszkij, Nicolai
Alice Ford; Verdi, Giuseppe: Falstaff, OperaFrankfurt, 1972. január 26. K: Christoph von Dohnanyi,R: Steinboeck, Rudolf
Mathilde; Rossini, Gioachino: Tell Vilmos, Maggio Musicale–Teatro Comunale, Firenze, 1972. május 16. K: Riccardo Muti, R: Sequi, Sandro
Odabella; Verdi, Giuseppe: Attila, Margitszigeti Szabadtéri Színpad, 1972. Július 7. K: Gardelli, Lamberto, R: Del Monaco, Giancarlo
Tatjana; Csajkovszkij, Pjotr Iljics: Anyegin, Opera Frankfurt, 1972. szeptember 18. K: Schrottner, Peter
Donna Anna; Mozart, Wolfgang Amadeus: Don Giovanni, Opera Frankfurt, 1973. március 10. K: Wand, Günter, R: Müllner, Wolfgang
Floria Tosca; Puccini, Giacomo: Tosca, Wiener Staatsoper, 1973. április 9. K: Klobucar, Berislav, R: Wallmann, Margarethe
Donna Anna; Mozart, Wolfgang Amadeus: Don Giovanni, Wiener Staatsoper, 1973. szeptember 7. K: Swarowsky, Hans, R: Zeffirelli, Franco,
Tatjana; Csajkovszkij, Pjotr Iljics–Puskin: Anyegin, Wiener Staatsoper, 1973. november 10 K: Schrottner, Peter, R: Kelch, Werner
Erzsébet; Verdi, Giuseppe: Don Carlos, Théâtre Royal de La Monnaie, Brüsszel, 1974. január 19. K: Boncompagni, Elio, R: Sequi, Sandro / Tessitore, Ugo,
Erzsébet; Verdi, Giuseppe: Don Carlos, Wiener Staatsoper, 1974. február 28. K: Swarowsky, Hans, R: Schenk, Otto
Erzsébet; Verdi, Giuseppe: Don Carlos, Frankfurt Oper, 1974. március 17. K: Petersen, Reinhardt, R: Kasliks, Vaclav
A császárné; Strauss, Richard: Az árnyék nélküli asszony, OperaFrankfurt, 1974. augusztus 25. K: Halász László, R: Schuch, Fritz
Leonora; Verdi, Giuseppe: A végzet hatalma, Frankfurt Oper, 1974. október 12. K: Seibel, Klauspeter, R: Igesz, Bodo
Donna Anna; Mozart, Wolfgang Amadeus: Don Giovanni, Bayerische Staatsoper, München, 1974. december 2. K: Sawallisch, Wolfgang, R: Rennert, Günther
Donna Anna; Mozart, Wolfgang Amadeus: Don Giovanni, Théâtre Royal de la Monnaie, Brüsszel, 1974. december 31. K: Boncompagni, Elio, R: Landier, Jean-Marc
Donna Anna; Mozart, Wolfgang Amadeus: Don Giovanni, Deutsche Oper Berlin, 1975. január 18. K: Hollreiser, Heinrich, R: Noche, Rudolf
Leonora; Verdi, Giuseppe: A végzet hatalma, Wiener Staatsoper, 1975. április 7. K: Kulka, János, R: Squarzina, Luigi
Rosalinda; Strauss Johann: A denevér, Frankfurt Oper, 1975. május 25. K: Schrottner, Peter, R: Kunz, Erich
Eva Pogner, Wagner, Richard: A Nürnbergi mesterdalnokok, Frankfurt Oper, 1976. január 18. K: Mandl, Alexander, R: Sanjust, Filippo
Sieglinde; Richard Wagner: A walkür, Opéra de Marseille, 1976. május 2. K: Masson, Diego, R: Karpo, Jacques
Tosca; Puccini, Giacomo: Tosca, Bayerische Staatsoper, München, 1976. május 17. K: López-Cobos, Jesús, R: Friedrich, Götz
Eva Pogner, Wagner, Richard: A Nürnbergi mesterdalnokok, Metropolitan Opera House, New York, 1976. november 3. K: Ehrling, Síxten, R: Merrill, Nathaniel
Amelia; Verdi, Giuseppe: Az álarcosbál, Frankfurt Oper, 1976. december 23. K: Mund, Uwe, R: Schuch, Oskar-Fritz
Aida; Verdi, Giuseppe: Aida, Théâtre Royal de la Monnaie, Brüsszel, 1977. január 30. K: Boncompagni, Elio, R: Lindberg, Leopold
Aida; Verdi, Giuseppe: Aida, Teatro de la Zarzuela, Madrid, 1977. május 1. K:Gatto, Armando, R: Frusca, Renzo
Desdemona; Verdi, Giuseppe: Otello, Frankfurt Oper, 1977. június 18. K: von Dohnanyi, Cristoph, R: Puecher, Virginio
Erzsébet/Vénusz; Richard Wagner: Tannhäuser; Bayreuth Festspielhaus, 1977. augusztus 1. K: Sir Davis, Collin, R: Friedrich, Götz
A császárné; Strauss, Richard: Az árnyék nélküli asszony, Hamburgische Staatsoper, 1977. október 2. K: von Dohnanyi, Cristoph, R: Horres, Kurt
Aida; Verdi, Giuseppe: Aida, War Memorial Opera House, San Francisco, 1977. november 18. K: Gavazzeni, Gianandrea, R: Frisell, Sonja
Manon Lescaut; Puccini, Giacomo: Manon Lescaut, Teatro de la Zarzuela, Madrid, 1978. április 21. K: Ros-Marba, Antoní, R: Faggioni, Piero
Leonora; Verdi, Giuseppe: A trubadúr, Teatro alla Scala, Milánó, 1978. szeptember 14. K: Mehta, Zubin, R: Visconti, Luchino
Judit; Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, Teatro alla Scala, Milánó, 1978. november 11. K: Peskó, Zoltán, R: Presszburger György
Khrüszothémisz; Strauss, Richard: Elektra, Metropolitan Opera House, New York, 1978. december 22. K: Leinsdorf, Erich, R: Weber, Wolfgang
Desdemona; Verdi, Giuseppe: Otello, Hamburgische Staatsoper, 1979. február 1. K: Santi. Nello
Erzsébet; Richard Wagner: Tannhäuser; Wiener Staatsoper, 1979. március 28. K: Prick, Christof, R: von Karajan, Herbert
Elsa; Wagner, Richard: Lohengrin, Teatro Colón, Buenos Aires, 1979. szeptember 16. K: Maag, Peter, R: Oswald, Roberto
A császárné; Strauss, Richard: Az árnyék nélküli asszony, Teatro Colón, Buenos Aires, 1979. október 6. K: Janowski, Marek, R: Reinhardt, Georg
Magdalena de Coigny; Giordano, Umberto: André Chénier, Lyric Opera of Chicago, 1979. november 23. K: Bartoletti, Bruno, R: Gobbi, Tit
Primadonna/Ariadne; Strauss, Richard: Ariadne Naxos szigetén, Grand Théâtre de Genève, 1980. február 16. K: Sir Pritchard, John, R: Pscherer, Kurt
Floria Tosca; Puccini, Giacomo: Tosca, Teatro alla Scala, Milánó, 1980. március 15. K: Ozawa, Seiji, R: Faggioni, Piero
Primadonna/Ariadne; Strauss, Richard–Hofmannsthal, Hugo von: Ariadne Naxos szigetén, Hamburgische Staatsoper, 1980. április 27. K: Hollreiser, Heinrich, R: Schenk,
Otto
Aida; Verdi, Giuseppe: Aida, Terme di Caracalla, Róma, 1980. július 5. K: Franci, Carlo, R: Barbieri, Luciano
Elsa; Wagner, Richard: Lohengrin, Lyric Opera of Chicago, 1980. október 10. K: Janowski, Marek, R: Oswald, Roberto
Floria Tosca; Puccini, Giacomo: Tosca, Teatro di San Carlo, Nápoly, 1981. február 8. K: Patané, Giuseppe, R: Crivelli, Filippo,
Judit; Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, Kungliga Operan, Stockholm, 1981. február 25. Koncertelőadás K: Doráti Antal
Elvira; Verdi, Giuseppe: Ernani, Hamburgische Staatsoper, 1981. március 19. Koncertelőadás, K: Santi, Nello
Judit; Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, Staatsoper Hannover, 1981. március 25. K: Albrecht, Alexander, R: Kreuzer, Dieter
Floria Tosca; Puccini, Giacomo: Tosca, Teatro de la Zarzuela, Madrid, 1981. április 25. K: Navarro, Garcia, R: Nieva, Francisco
Heléna; Strauss, Richard: Az egyiptomi Heléna,Staatsoper München, 1980. június 29. K: Sawallisch, Wolfgang, R: Herz, Joachim
A császárné; Strauss, Richard: Az árnyék nélküli asszony, Metropolitan Opera House, New York, 1981. október 12. K: Leinsdorf, Erich, R: Merrill, Nathaniel / Donnell, Bruce
Leonora; Beethoven, Ludwig von: Fidelio, Lyric Opera of Chicago, 1981. november 20. K: Kuhn, Gustav, R: Hotter, Hans
Fedora; Giordano, Umberto: Fedora, Opernhaus Zürich, 1982. március 20. K: Santi, Nello, R: Azagaroff, Grischa
Floria Tosca; Puccini, Giacomo: Tosca, Teatro Colón, Buenos Aires, 1982. május 2. K: Perusso, Mario, R: Faggioni, Piero
Leonora; Beethoven, Ludwig von: Fidelio, Großes Festspielhaus, Salzburg, 1982. július 26. K: Maazel, Lorin, R: Lindtberg, Leopold
Gioconda; Ponchielli, Amilcare: Gioconda, Metropolitan Opera House, New York, 1982. szeptember 25. K: Patané, Giuseppe, R: Donnell, Bruce
Elisabeth; Wagner, Richard: Tannhäuser, Metropolitan Opera House, New York, 1982. november 25. K: Levine, James, R: Schenk, Otto / Berkowitz, Phebe
Leonora; Verdi, Giuseppe: A végzet hatalma, Gran Teatre del Liceu de Barcelona, 1983. február 20. K: Rescigno, Nicola, R: Serebinsky, Tito
Magdalena de Coigny; Giordano, Umberto: André Chénier, Wiener Staatsoper, 1983. április 14. K: Chailly, Riccardo, R: Schenk, Otto
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Wiener Staatsoper, 1983. június 12. K: Maazel, Lorin, R: Pince, Harold
Leonora; Beethoven, Ludwig von: Fidelio, Metropolitan Opera House, New York, 1983. december 14. K: Tennstedt, Klaus, R: Schenk, Otto / Donnell, Bruce
Brünnhilde; Richard Wagner: Siegfried, War Memorial Opera House, San Francisco, 1984. május 26. K: de Waart, Edo, R: Lehnhoff, Nikolaus
Floria Tosca; Puccini, Giacomo: Tosca, Arena di Verona, 1984. augusztus 10. K: Oren, Daniel, R: Bussotti, Sylvano
Ortrud; Wagner, Richard: Lohengrin, Metropolitan Opera House, New York, 1984. szeptember 24. K: Levine, James, R: Everding, August
Gioconda; Ponchielli, Amilcare: Gioconda, Gran Teatro del Liceu, Barcelona, 1984. december 23. K: Gandolfi, Romano, R: de Tomasi, Guiseppe
Floria Tosca; Puccini, Giacomo: Tosca, Gran Teatro del Liceu, Barcelona, 1985. január 5. K: Gandolfi, Romano, R: Faggioni, Piero
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Teatro alla Scala, Milánó, 1985. április 6. K: Maazel, Lorin, R: Zeffirelli, Franco
Brünnhilde; Richard Wagner: Siegfried, War Memorial Opera House, San Francisco, 1985. június 5. K: de Waart, Edo, R: Lehnhoff, Nikolaus
Brünnhilde; Richard Wagner: Az istenek alkonya, War Memorial Opera House, San Francisco, 1985. június 8. K: de Waart, Edo, R: Lehnhoff, Nikolaus
Magdalena de Coigny; Giordano, Umberto: André Chénier, Teatro alla Scala, Milánó, 1985. július 6. K: Chailly, Riccardo, R: Puggelli, Lamberto
Floria Tosca; Puccini, Giacomo: Tosca, Sydney Opera House, 1985. október 16. K: Erede, Alberto, R: Copley, John
Magdalena de Coigny; Giordano, Umberto: Chénier, Gran Teatro del Liceu, Barcelona, 1985. november 22. K: Gandolfi, Romano, R: de Ana, Hugo
Elsa; Wagner, Richard: Lohengrin, Metropolitan Opera House, New York, 1985. december 20. K: Levine, James, R: Everding, August
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Boston Opera House, 1986. február 20. K: Caldwell, Sarah, R: Caldwell, Sarah
A császárné; Strauss, Richard: Az árnyék nélküli asszony, Teatro alla Scala, Milánó, 1986. március 6. K: Sawallisch, Wolfgang, R: Ponnelle, Jean-Pierre
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Erkel Színház, 1986. április 3. K: Lukács, Ervin, R: Nádasdy Kálmán / Mikó András
Floria Tosca; Puccini, Giacomo: Tosca, Maggio Musicale–Teatro Comunale, Firenze, 1986. június 21. K: Mehta, Zubin, R: Miller, Jonathan
Gioconda; Ponchielli, Amilcare: Gioconda, Wiener Staatsoper, 1986. május 24. K: Fischer, Ádám, R: Sanjust, Filippo
Floria Tosca; Puccini, Giacomo: Tosca, Metropolitan Opera House, New York, 1986. október 20. K: Navarro, Garcia, R: Zeffirelli, Franco / Kneuss, David
Floria Tosca; Puccini, Giacomo–Sardou, Victorien–Illica, Luigi–Giacosa Giuseppe: Tosca, Opern Bonn, 1986. december 21. K: Navarro, Garcia, R: Monaco, Giancarlo del
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Metropolitan Opera House, New York, 1987. március 12. K: Levine, James, R: Zeffirelli, Franco
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Covent Garden, London, 1987. május 11. K: Delacote, Jacques, R: Serban, Andrej
Salome; Strauss, Richard: Salome, Théâtre des Champs-Élysées, Párizs, 1987. május 29. Koncertelőadás, K: Janowski, Marek
Brünnhilde; Richard Wagner: A walkür, Grand Théâtre de Genève, 1987. szeptember 8. K: Jordan, Armin, R: Winge, Stein
Floria Tosca; Puccini, Giacomo: Tosca, Opera Philadelphia, 1987. október 6. K: Siciliani, Alessandro, R: Terleczkyj, Roman
Floria Tosca; Puccini, Giacomo: Tosca, Covent Garden, London, 1987. november 26. K: Sinopoli, Giuseppe, R: Zefirelli, Franco / Judd, Wilfre
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Teatro La Fenice, Velence, 1987. december 19. K: Mártinez, Míguel Gómez, R: Ponnelle, Jean-Pierre
Erzsébet/Vénusz; Richard Wagner: Tannhäuser; Houston Grand Opera, 1988. április 28. K: Rudel, Julius, R: Schenk, Otto / Sell, David
Leonora; Verdi, Giuseppe: A trubadúr, Metropolitan Opera House, New York, 1988. szeptember 26. K: Levine, James, R: Melano, Fabrizio
Gioconda; Verdi, Giuseppe: Gioconda, War Memorial Opera House, San Francisco, 1988. november 20, K: Kord, Kazimierz, R: Ewers, Anne
Fedora; Giordano, Umberto: Fedora, Carnegie Hall, New York, 1989. január 29, Koncertszerű előadás, K: Queler, Eve
Salome; Strauss, Richard: Salome, Metropolitan Opera House, New York, 1989. február 20. K: Janowski, Marek, R: Lehnhoff, Nikolaus
Leonora; Verdi, Giuseppe: A végzet hatalma, Bécs, Staatsoper, 1989. április 9. K: Navarro, Garcia, R: del Monaco, Giancarlo
Elektra; Strauss, Richard: Elektra, Wiener Staatsoper, 1989. június 10. K: Abbado, Claudio R: Kupfer, Harry
Elektra; Strauss, Richard: Elektra, Großes Festspielhaus, Salzburg, 1989. augusztus 14. K: Abbado, Claudio R: Kupfer, Harry
Elektra; Strauss, Richard: Elektra, Gran Teatro del Liceu, Barcelona, 1990. január 27. K:Mund, Uwe, R: Espert, Nuria
Elektra; Strauss, Richard: Elektra, Covent Garden, London, 1990. március 3. K. Sir Solti, Georg, R: Friedrich, Götz
Erzsébet; Wagner, Richard: Tannhäuser; Magyar Állami Operaház, 1990. április 29. K: Medveczky Ádám, R: Szinetár Miklós
Elektra; Strauss, Richard: Elektra, Vlaamse Opera, Antwerpen, 1990. október 9. K: Soltész, Stefan, R: Espert, Nuria
Elektra; Strauss, Richard: Elektra, Carnegie Hall, New York, 1991. március 3. Koncertszerű előadás, K: Maazel, Lorin
Leonora; Verdi, Giuseppe: A végzet hatalma, Erkel Színház, 1991. március 16. K: Oberfrank, Géza, R: Mikó András
Salome; Strauss, Richard: Salome, Wiener Staatsoper, 1991. április 21. K: Janowski, Marek R: Barlog, Boleslaw
Salome; Strauss, Richard: Salome, Gran Teatro del Liceu, Barcelona, 1991. október 12. K: Ros-Marba, Antoní, R: Ulrich, Jochen
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Wembley Arena, London, 1992. január 2. K: Sir Downes, Edward, R: Serban, Andrej
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Lyric Opera, Chicago, 1992. január 11, K: Bartoletti Bruno, R: Farlow, William / Hockney David
A kelmefestőné; Strauss, Richard: Az árnyék nélküli asszony, Großes Festspielhaus, Salzburg, 1992. április 11. K: Sir Solti, Georg, R: Friedrich, Götz
Brünnhilde; Wagner,Richard: A walkür, Oper Bonn, 1992. június 7. K: Russell-Davies, Dennis, R: Riber, Jean-Claude
Elektra; Strauss, Richard: Elektra, Lyric Opera, Chicago, 1992. szeptember, 29, K: Slatkin, Leonard, R: Friedrich, Götz
Elektra; Strauss, Richard: Elektra, Opéra Bastille, Párizs, 1992. október 26. K: Kout, Jiri, R: Pountney, David
Ortrud; Wagner, Richard: Lohengrin, Gran Teatre del Liceu, Barcelona, 1992. december 14. K: Uwe Mund, R: Friedrich, Götz
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Washington National Opera, 1993. február 20. K: Mercurio, Steven, R: Mansouri, Lofti
Judit; Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, Théâtre du Châtelet, Párizs, 1993. április 23. K: Dutoit, Charles, R: Braunschweig, Stéphanie
Gertrúd; Erkel Ferenc: Bánk bán, Magyar Állami Operaház,1993. szeptember 11. K: Nagy, Ferenc, R: Kerényi Imre
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, War Memorial Opera House, San Francisco, 1993. október 7, K: Runnicles, Donald, R: Hockney, David
Brünnhilde; Wagner, Richard: A walkür, Lyric Opera, Chicago, 1993. november 23, K: Mehta, Zubin, R: Everding, August
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Grand Opera, Houston, 1994 április 21, K: DeMain, John, R: McClintock, Peter / Hockney, David
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Teatro Colón, Buenos Aires, 1994. június 17. K: Rudel, Julius, R: Oswald, Roberto
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Palacio de Bellas Artes, Mexico City, 1994. július 3. K: Silipigni, Alfredo, R: Uzan, Bernard
Brünnhilde; Wagner, Richard: Siegfried, Lyric Opera, Chicago, 1995. január 24, K: Mehta, Zubin, R: Everding, August
Asszony; Schoenberg, Arnold: Várakozás, + Judit: Bartók, Béla: A kékszakállú herceg vára, Teatro La Fenice, Velence, 1995 május 23, K: Karabtchevsky, Isaac, R:
Marini, Giorgio
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Arena di Verona, Verona, 1995. július 28, K: Oren, Daniel, R: Montaldo, Giuliano
Elektra; Strauss, Richard: Elektra, Palau, de la Música, Valencia, 1995. december 16. Koncertelőadás, K: Galduf, Richard
Brünnhilde; Richard Wagner: Az istenek alkonya, Lyric Opera of Chicago, 1996. február 17. K: Mehta, Zubin, R: Everding, August
Brünnhilde; Richard Wagner: A walkür, Lyric Opera of Chicago, 1996. március 12. K: Mehta, Zubin, R: Everding, August
Brünnhilde; Richard Wagner: Siegfried, Lyric Opera of Chicago, 1996. március 14. K: Mehta, Zuben, R: Everding, August
Santuzza; Mascagni, Pietro: Parasztbecsület, Erkel Színház, 1996. május 9. K: Medveczky Ádám, R: Galgóczy Judit
Santuzza; Mascagni, Pietro: Parasztbecsület, Wiener Staatsoper, 1996. június 11. K: Luisi, Fabio, R: Ponnelle, Jean-Pierre
Turandot; Puccini, Giacomo: Turandot, Theatro Municipal, São Paulo, 1996. október 1. K: Malheiro, Luiz Fernando, R:Oswald, Roberto
Elektra; Strauss, Richard: Elektra, National Opera, Washington 1997. március 1. K: Fricke, Heinz, R: Moshinsky, Elijah
Gioconda; Ponchielli, Amilcare: Gioconda, Magyar Állami Operaház, 1997. május 9. K: Medveczky, Ádám, R: Mikó András
Elektra; Strauss, Richard: Elektra, Théâtre Antique de Fourvière, Lyon, 1997. június 14. K: Nagano, Kent, R: Kokkos Yannis
Ortrud; Wagner, Richard: Lohengrin, Hamburgische Staatsoper, 1998. január 18, K: Metzmacher, Ingo, R: Konwitschny, Peter
Sekrestyésné; Janáček, Leoš: Jenufa, Hamburgische Staatsoper, 1998. április 5. K: Schneider, Peter, R: Rendezte: Tambosi, Olivier
Gioconda; Ponchielli, Amilcare–Hugo, Victor–Boito, Arrigo: Gioconda, Deutche Oper Berlin, 1998. június 27, R: Sanjust, Filippo
A kelmefestőné; Strauss, Richard: Az árnyék nélküli asszony, Deutche Oper Berlin, 1998. szeptember 26. K: Thielemann, Christian, R: Arlaud, Philippe
Elektra; Strauss, Richard: Elektra, Teatro Real, Madrid, 1998. november 3. K: Navarro, Garcia, R: Brockhaus, Henning
Kundry; Wagner, Richard: Parsifal, Palau de la Música Catalana, Barcelona, 1998. december 27. Koncertelőadás, K: Ros-Marbá, Antoní
Judit; Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, Teatr Wielki-Opera Narodowa, Varsó, 1999. április 16. K: Kaspszyk, Jacek, R: Kijowski, Janusz
Ortrud; Wagner, Richard: Lohengrin, Gran Teatro del Liceu, Barcelona, 2000. március 18. K: Schneider, Peter, R: Konwitschny, Peter
Izolda; Richard Wagner: Trisztan / Izolda, Hamburgische Staatsoper, 2000. május 20. K: Metzmacher, Ingo, R: Berghaus, Ruth
Ortrud; Wagner, Richard: Lohengrin, Los Angeles Opera, 2001. szeptember 15. K: Nagano, Kent, R: Schell, Maximillian
A kelmefestőné; Strauss, Richard: Az árnyék nélküli asszony, Megaron, Athén, 2002. szeptember 6. K: Schoenwandt, Michael, R: Hampe, Michael
Morgan le Fey; Albéniz, Isaac: Merlin, Teatro Real, Madrid, 2003. május 28. K: de Eusebio, John, R: Dew, John
Manon Lescaut; Puccini, Giacomo: Manon Lescaut, Frankfurt Oper, 2003. augusztus 30. K: Barbacini, Maurizio, R: Kirschner, Alfred
Sekrestyésné; Janáček, Leoš: Jenufa, Magyar Állami Operaház, 2004. március 13. K: Kovács, János, R: Vidnyánszky, Attila
Ortrud; Wagner, Richard: Lohengrin, Erkel Színház, 2004. május 2. K: Simonov, Yuri, R: Wagner, Katharina
Elektra; Strauss, Richard: Elektra, Deutsche Oper am Rhein, Duisburg, 2004. december 4. K: Fiore, John, R: Winge, Stein
Gertrúd; Erkel Ferenc: Bánk bán, Szegedi Szabadtéri Játékok,2006. augusztus 18. K: Kesselyák, Gergely, R: Szikora, János
Sekrestyésné; Janáček, Leoš: Jenufa, Deutsche Oper am Rhein, Düsseldorf, 2007. szeptember 26. K: Fiore, John, R: Rendezte: Winge, Stein
Klütaimnesztra; Strauss, Richard: Elektra, Gran Teatro del Liceu, Barcelona, 2008. február 9. K: Weigle, Sebastian, R: Joosten, Guy
Klütaimnesztra; Strauss, Richard: Elektra, Grand Théátre de Genéve, 2010. szeptember, 10, K: Soltész, Stefan, R: Nel, Christof
Gertrúd; Erkel Ferenc: Bánk bán, Magyar Állami Operaház, 2011. szeptember 4, K: Héja Domonkos, R: Káel, Csaba.
Discography & Filmography
I. Solo Recordings
1./ Éva Marton – The 1971-77 Recordings
HUNGAROTON HCD 12651-2
Márta Szirmay, Kolos Kováts, Conductors: András Kórodi, György Lehel, Ervin Lukács
2./ Éva Marton – R. Wagner: Operatic Arias and Scenes (1983)
SEFEL SEF-CD 5024
Éva Marton, Philharmonia Orchestra of London, Conductor: Árpád Joó
3./ Éva Marton – R. Strauss
Concert in Toronto, Roy Thompson Hall, 1985.
CD CBS 42019 Live.
Éva Marton, Toronto Symphony Orchestra, Conductor / Piano: Andrew Davis
4./ Éva Marton – G. Puccini Arias (1985)
CD CBS 42167
Éva Marton, Münchner Rundfunkorchester, Conductor: Giuseppe Patanè
5./ Éva Marton with the New York Harp Ensemble (1987)
HUNGAROTON HCD 12939
Éva Marton, New York Harp Ensemble, Artistic Director: Aristid von Würtzler
6./ Éva Marton in Concert
20. Anniversary Gala Concert - 3. IX. 1988. Budapest, Congress Center
HUNGAROTON HCD 31546 Live.
Éva Marton, Hungarian State Symphony Orchestra, Conductor: Julius Rudel
7./ Christmas with Éva Marton
13. XII. 1994. Budapest, Matthias Church – Christmas Concert
HUNGAROTON CLASSIC HCD 31672 Live.
Éva Marton, István Ella – organ, Hungarian Radio and Television Children's Choir
Conductor: János Reményi / Gabriella Thész
8./ Éva Marton – A. Schönberg: Erwartung; R.Wagner: Wesendonck-lieder, Tristan und Isolde – Vorspiel und Isoldes Liebestod (1997)
HUNGAROTON HCD 3174
Éva Marton, Symphony Orchestra of the Hungarian Radio and Television
Conductor: John Carewe (Schoenberg) / János Kovács (Wagner)
9./ Éva Marton – A. v. Zemlinsky, A. Schönberg, F. Schreker, E.W. Korngold (1999)
HUGAROTON HCD 31932
Éva Marton, Hungarian Radio and Televison Symphony Orchestra, Conductor: John Carewe
10./ Éva Marton – G. Puccini Romanzas & Arias (2002)
HUNGAROTON HCD 32240, CD OPERAMI OP 02
Éva Marton, Miskolc Chamber Orchestra, Miskolc Symphony Orchestra, Conductor / Piano / Organ: László Kovács
11./ Miklós Varga: Europe (1998, Budapest, XVII. European Championships in Athletics)
SZABAD TÉR CD 19801
Éva Marton, Miklós Varga
II. Opera, Oratorio, Symphonic Music, Operetta and Chamber Music Recordings
1./ Eugen d'Albert: Tiefland – Marta (1982-83)
CD ACANTA 43481
Éva Marton, Carmen Anhorn, René Kollo, Bernd Weikl, Bodo Brinkmann, Kurt Moll
Münchner Rundfunkorchester, Chor des Bayerischen Rundfunks, Musikalische Leitung: Marek Janowski
2./ Béla Bartók: A kékszakállú herceg vára (Duke Bluebeard's Castle) – Judit (1987)
CD CBS 44523
Éva Marton, Samuel Ramey
Hungarian State Symphony Orchestra, Conductor: Adam Fischer
3./ Ludwig van Beethoven: 4. Sinfonie in B-Dur, Op. 60.; Ah, perfido! Op. 65. (1982)
CD CBS 37209
Beethoven: 4. Sinfonie in B-Dur, Op. 60.; Ah, perfido! Op. 65.
Éva Marton, English Chamber Orchestra, Conductor: Michael Tilson Thomas
4./ Ludwig van Beethoven: Fidelio – Leonore (1983. 08. 05. Salzburger Festspiele)
CD ORFEO 908 152 Live
Éva Marton, James King, Tom Krause, Theo Adam, Aage Haugland, Lilian Watson, Thomas Moser, Chor der Wiener Staastsoper, Wiener Philharminiker, Lorin Maazel.
5./ Arrigo Boito: Mefistofele – Margherita / Elena (1988)
CD SONY 44983
Éva Marton, Plácido Domingo, Samuel Ramey
Hungarian State Symphony Orchestra, Hungarian Opera Chorus, Conductor: Giuseppe Patanè
6./ Giovanni Bottesini: Vorks for Double Bass Vol Vol 3. (2003)
HUGAROTON HCD 31968
Éva Marton, Gergely Járdányi – double bass, István Lantos
7./ Alfredo Catalani: La Wally – Wally (1989)
RCA Recording: CD BMG / Eurodisc 69073
Éva Marton, Francisco Araiza, Alan Titus, Francesco Ellero d'Artegna
Münchner Rundfunkorchester, Chor des Bayerichen Rundfunks
Conductor: Pinchas Steinberg
8./ Erkel Ferenc: Bánk bán – Gertrudis (1993)
CD ALPHA LINE RECORDS 005-07
Éva Marton, Ingrid Kertesi, András Molnár, Tamás Daróczy, István Gáti, Michele Kálmándi, János Gurbán, Csaba Airizer
Budapest Symphonists, Hungarian Festival Chorus, Conductor: Géza Oberfrank
9./ Erkel Ferenc: Bánk bán – Gertrudis (2001)
CD - Warner Music Hungary 0927 44606
Éva Marton, Andrea Rost, Atilla Kiss B., Dénes Gulyás, Lajos Miller, Sándor Sólyom-Nagy, Attila Réti, Kolos Kováts,
Orchestra for Hungarian Millennium, Hungarian National Chorus, Honvéd Male Chorus
Conductor: Tamás Pál
10./ Umberto Giordano: Andrea Chénier - Maddalena (1979, Chicago, Lyric Opera)
CD GALA 100.562 Live
Éva Marton, Plácido Domingo, Renato Bruson, Conductor: Bruno Bartoletti
11./ Umberto Giordano: Andrea Chénier – Maddalena (1986)
CD CBS 42369
Éva Marton, José Carreras, Giorgio Zancanaro, Klára Takács, József Gregor
Hungarian State Symphony Orchestra, Hungarian Radio and Television Chorus
Conductor: Giuseppe Patanè
12./ Umberto Giordano: Fedora – Fedora (1985)
CD CBS 42181
Éva Marton, José Carreras, Veronika Kincses, Janos Martin, József Gregor, Kolos Kováts
Symphony Orchestra of the Hungarian Radio and Television, Conductor: Giuseppe Patanè
13./ Michael Haydn: Church Music (1973)
HUNGAROTON HCD 11678-2
Michael Haydn: Missa Sancti Aloysii, Offertorium pro festo SS. Innocentium, Offertorium pro festo cuiuscunque S'tae Virginis et Martyris
Éva Marton; Imre Sulyok & János Sebestyén – organ, Győr Philharmonic Orchestra, Győr Girl's Choir, Conductor: Miklós Szabó
14./ Kálmán Imre - Operettas (1998)
CD CAPRICCIO 10849
Éva Marton, Jyrki Niskanen
WDR Radio Orchertra Köln, Musikalische Leitung: Michail Jurowski
15./ Erich Wolfgang Korngold: Violanta - Violanta (1979)
CD CBS 79229
Éva Marton, Ruth Hesse, Siegfried Jerusalem, Horst R. Laubenthal, Walter Berry
Münchner Rundfunkorchester, Chor des Bayerichen Rundfunks
Musikalische Leitung: Marek Janowski
16./ Franz Liszt: Die Legende von der Heiligen Elisabeth – Elisabeth (1984)
HUNGAROTON HCD 12694-96
Éva Marton, Sándor Sólyom-Nagy, István Gáti, Kolos Kováts, József Gregor
Hungarian State Symphony Orchestra, Budapest Chorus
Male Chorus of the Hungarian People's Army
Conductor: Árpád Joó
17./ Franz Liszt: Via Crucis (1971)
HUNGAROTON HCD 11678
Éva Marton, Éva Andor, Adrienne Csengery, Erzsébet Komlóssy, Zsuzsa Németh, Attila Fülöp, Sándor Sólyom-Nagy, Ferenc Begányi
Gábor Lehotka – organ, Budapest Chorus, Conductor: Miklós Szabó
18./ Gustav Mahler: 2. Sinfonie in c-Moll, „Auferstehung" (1983)
CD SONY 38667
Éva Marton, Jessye Norman
Wiener Philharmoniker, Wiener Staatsopernchor, Musikalische Leitung: Lorin Maazel
19./ Wolfgang Amadeus Mozart: Die Zauberflöte – I. Dáma(1971)
Hungarian Radio
József Réti, Éva Andor, József Gregor, Éva Lehoczky, Zsolt Bende, György Melis, Éva Marton, Eszter Kovács, Zsuzsa Divéky
Symphony Orchestra of the Hungarian Radio and Television, Conductor: Miklós Erdélyi
20./ Amilcare Ponchielli: La Gioconda – Gioconda (1987)
CD CBS 44556
Éva Marton, Lívia Budai, Anne Gjevang, Giorgio Lamberti, Sherrill Milnes, Samuel Ramey
Hungarian State Symphony Orchestra, Hungaroton Opera Chorus
Conductor: Giuseppe Patanè
21./ Giacomo Puccini: La fanciulla del West – Minnie (1991)
CD RCA 09026 60597 2
Éva Marton, Dennis O'Neill, Alain Fondary, Jan-Hendrik Rootering, Franz Hawlata
Münchner Rundfunkorchester, Chor des Bayerischen Rundfunks
Musikalische Leitung: Leonard Slatkin
22./ Giacomo Puccini: Tosca – Tosca (1977, Wien, Staatsoper)
CD MYTO 014.249
Éva Marton, Giacomo Aragall, Kostas Paskalis, Dimiter Uzunov
Dirigent: Alberto Erede
23./ Giacomo Puccini: Tosca – Tosca (1988)
CD SONY 45847
Éva Marton, José Carreras, Juan Pons, István Gáti, Italo Tajo, József Gregor
Hungarian State Symphony Orchestra, Hungarian Radio and Television Choir
Conductor: Michael Tilson Thomas
24./ Giacomo Puccini: Turandot – Turandot (1983, Wien, Staatsoper)
CD CBS 42181 Live.
Éva Marton, Katia Ricciarelli, José Carreras, Waldemar Kmentt, Helmut Wildhaber, Heinz Zednik, Robert Kerns, John-Paul Bogart, Kurt Rydl
Musikalische Leitung: Lorin Maazel
25./ Giacomo Puccini: Turandot – Turandot (1992)
CD RCA 09026 60898 2
Éva Marton, Margaret Price, Ben Heppner, Jan-Hendrik Rootering
Münchner Rundfunkorchester, Chor des Bayerichen Rundfunks
Musikalische Leitung: Roberto Abbado
26./ Ottorino Respighi: Semirama – Semirama (1990)
HUNGAROTON HCD 31197-98
Éva Marton, Veronika Kincses, Lando Bartolini, Lajos Miller, László Polgár
Hungarian State Symphony Orchestra, Hungarian Radio and Television Choir
Conductor: Lamberto Gardelli
27./ Gioachino Rossini: Guglielmo Tell – Mathilde (1972, Firenze, Maggio Musicale)
CD GOLDEN AGE OF OPERA - BONGIOVANNI 197 / 199 Live.
Éva Marton, Nicolai Gedda, Norman Mittelmann, Vittorio Terranova, Agostino Ferrin, Mario Rinaudo, Luigi Roni
Direttore d'orchestra: Riccardo Muti
28./ Schönberg: Gurre-Lieder – Tove (1991. New York, Avery Fischer Hall)
CD SONY 48077 Live.
Éva Marton, Florence Quivar, Gary Lakes, Jon Garrison, John Cheek, Hans Hotter
New York Philharmonic Orchestra, New York Choral Artists, Conductor: Zubin Mehta
29./ Richard Strauss: Elektra – Elektra (1990)
CD EMI 7 54067 2
Éva Marton, Cheryl Studer, Marjana Lipovšek, Hermann Winkler, Bernd Weikl, Kurt Moll
Symphonie-Orchester und Chor des Bayerischen Rundfunks
Musikalische Leitung: Wolfgang Sawallisch
30./ Richard Strauss: Salome – Salome (1990)
CD SONY 46717
Éva Marton, Brigitte Fassbaender, Heinz Zednik, Keith Lewis, Bernd Weikl
Berliner Philharmoniker, Musikalische Leitung: Zubin Mehta
31./ Giuseppe Verdi: La forza del destino – Leonora (Highlights)
HUNGAROTON LPX 11609, HUNGAROTON HCD 12651-2
Éva Marton, Kolos Kováts, Béla Karizs, Lajos Miller, Margit Ercse, György Bordás
Budapest Philharmonic Orchestra, Hungarian Radio and Television Chorus
Conductor: András Kórodi
32./ Giuseppe Verdi - duett – Éva Marton & György Melis
Hungarian Radio, CD: Verdi: Il trovatore – duet, In: Great Hungarian Voices – György Melis – HUNGAROTON HCD 32151
Éva Marton, György Melis
Symphony Orchestra of the Hungarian Radio and Television, Conductor: Tamás Pál
33./ Richard Wagner: Die Walküre – Brünnhilde (1988)
CD EMI 7 49534 2
Éva Marton, Cheryl Studer, Waltraud Meier, Reiner Goldberg, James Morris, Matti Salminen
Sinfonieorchester des Bayerischen Rundfunks,Conductor: Bernard Haitink
34./ Richard Wagner: Siegfried – Brünnhilde (1990)
CD EMI 7 54290 2
Éva Marton, Kiri Te Kanawa, Jadwiga Rappé, Siegfried Jerusalem, Peter Haage, James Morris, Theo Adam, Kurt Rydl
Sinfonie-Orchester des Bayerischen Rundfunks, Musikalische Leitung: Bernard Haitink
35./ Richard Wagner: Götterdämmerung – Brünnhilde (1991)
CD EMI 7 54485 2
Éva Marton, Jane Eaglen, Marjana Lipovšek, Anne Sofie von Otter, Jard van Nes, Siegfried Jerusalem, Thomas Hampson, Theo Adam, John Tomlinson,
Sinfonie-Orchester und Chor des Bayerischen Rundfunks, Conductor: Bernard Haitink
36./ Richard Wagner: Die Walküre – Akt I. – Sieglinde (1985. New York, Avery Fischer Hall)
CD CBS 39745 Live.
Éva Marton, Peter Hofmann, Martti Talvela
New York Philharmonic Orchestra, Conductor: Zubin Mehta
37./ Richard Wagner: Lohengrin – Ortrud (1994)
CD RCA 09026 62646 2
Éva Marton, Sharon Sweet, Ben Heppner, Sergei Leiferkus, Bryn Terfel, Jan-Hendrik Rootering
Symphonieorchester des Bayerischer Rundfunks, Chor des Bayerischen Rundfunks
Musikalische Leitung: Colin Davis
III. Official Opera Gala and Concert Recordings
1./ José Carreras e le grandi voci festeggiano l'Arena – La grande notte a Verona (8. VIII. 1988. Arena di Verona)
CD POLYPHON 836 447 Live.
José Carreras & Éva Marton, Montserrat Caballé, Ghena Dimitrova, Ileana Cotrubas, Aprile Millo, Mara Zampieri, Natalia Troitskaya, Daniela Dessi, Sonja Ghazarian, Elena Obraztsova, Paola Scalera, Plácido Domingo, Giacomo Aragall, Peter Dvorsky, René Kollo, Vincenzo La Scola, Luca Canonici, Antonio Ordóñez, Leo Nucci, Juan Pons, Silvano Carroli, Bonaldo Giaiotti, Ferruccio Furlanetto, Ruggero Raimondi, Samuel Ramey, Francesco Ellero d'Artegna
Orquesta Sinfonica di Madrid, Direttore d'orchestra: José Collado, Carlo Franci
2./ Le donne di Puccini – Puccini-Gala (12. XI. 1994. München)
CD: NIGHTINGALE CLASSICS 7063197 Live.
Éva Marton, Gabriela Beňačková, Edita Gruberova, Gwyneth Jones
Münchner Rundfunkorchester, Dirigent: García Navarro
3./ Let's Save the Liszt Academy!
HUNGAROTON HCD 31841 Live.
(Concerts in Budapest / Hungarian State Opera, Franz Liszt Academy of Music/, 1995, 1997, 1998)
Éva Marton, Éva Pánczél, Bartók String Quartet, Conductor: Ervin Lukács, János Kovács
IV. Opera Videography and DVD
1./ Isaac Albéniz: Merlin – Morgan le Fay (2003. Madrid, Teatro Real – Live World Premier)
VHS and DVD BBC / Opus Arte B0001RVRX6 Live.
Éva Marton, Carol Vaness, Stuart Skelton, David Wilson-Johnson
Director d'orquestra: José de Eusebio, Director d'escena: John Dew
2./ Erkel: Bánk bán – Gertrudis (2001, Movie Film)
FHS and DVD - Warner Music Hungary 0927 44606
Andrea Rost, Éva Marton, Atilla Kiss B., Dénes Gulyás, Lajos Miller, Sándor Sólyom-Nagy, Attila Réti, Kolos Kováts
Orchestra for Hungarian Millennium, Hungarian National Chorus, Honvéd Male Chorus
Conductor: Tamás Pál, Directior: Csaba Káel, Cinematographer: Vilmos Zsigmond
3./ Umberto Giordano: Andrea Chénier – Maddaléna (1985. Milano, Teatro alla Scala)
VHS and DVD: Warner Vision NVC Arts 3984 26655-2 Live.
Éva Marton, José Carreras, Piero Cappuccilli
Direttore d'orchestra: Riccardo Chailly, Regista: Lamberto Puggelli
4./ Almicare Ponchielli: La Gioconda – Gioconda (1986, Wien, Staatsoper)
VHS ARTHAUS 100 232 (PAL), DVD ARTHAUS 100 233 Live.
Éva Marton, Plácido Domingo, Ludmilla Semtschuk, Matteo Manuguerra, Margarita Lilowa, Kurt Rydl
Dirigent: Adam Fischer, Inszenierung / Bühnenbild / Kostüme: Filippo Sanjust
5./ Giacomo Puccini: Tosca – Tosca (1984, Arena di Verona)
VHS and DVD: NVC Arts 4509 99219-2 Live.
Éva Marton, Giacomo Aragall, Ingvar Wixell
Direttore d'orchestra: Daniel Oren, Regista: Sylvano Bussotti
6./ Giacomo Puccini: Tosca – Tosca (1985, Sydney, Opera House)
VHS and DVD: KULTUR VIEDEO 1213 (NTSC) Live.
Éva Marton, Lamberto Furlan, John Shaw
Conductor: Alberto Erede, Production: John Copley
7./ Giacomo Puccini: Turandot - Turandot (1983, Wien, Staatsoper)
VHS and DVD: Arthaus Musik 107319 Live.
Éva Marton, José Carreras, Katia Ricciarelli
Musikalische Leitung: Lorin Maazel, Inszenierung: Harold Prince
8./ Giacomo Puccini: Turandot - Turandot (1987, New York, Metropolitan Opera House)
VHS and DVD: DG UCBG 1007; DG 073 058-9 Live.
Éva Marton, Plácido Domingo, Leona Mitchell, Paul Plishka
Conductor: James Levine, Production / Set designer: Franco Zeffirelli
9./ Giacomo Puccini: Turandot - Turandot (1993, San Francisco, War Memorial Opera House)
VHS and DVD: ARTHAUS 100 088 (PAL) Live.
Éva Marton, Lucia Mazzaria, Michael Sylvester, Kevin J. Langan
Conductor: Donald Runnicles, Production and Design: David Hockney, Stage Director: Peter McClintock
10./ Richard Strauss: Elektra - Elektra (1989, Wien, Staatsoper)
VHS and DVD ARTHAUS 100 016; ARTHAUS 100 049 Live.
Eva Marton, Cheryl Studer, Brigitte Fassbaender, James King, Franz Grundheber
Musikalische Leitung: Claudio Abbado, Inszenierung: Harry Kupfer
11./ Richard Strauss: Die Frau ohne Schatten – Färberin (1992, Salzburger Festspiele)
VHS and DVD: DECCA 071 425-9 Live.
Cheryl Studer, Éva Marton, Andrea Rost, Elizabeth Norberg Schulz, Marjana Lipovšek, Thomas Moser, Herbert Lippert, Robert Hale, Bryn Terfel
Musikalische Leitung: Sir Georg Solti, Inszenierung: Götz Friedrich
12./ Giuseppe Verdi: Il trovatore - Leonora (1988, New York, Metropolitan Opera House)
VHS and DVD DG 073 002-9 (NTSC) Live.
Éva Marton, Dolora Zajick, Luciano Pavarotti, Sherrill Milnes, Jeffrey Wells
Conductor: James Levine, Production: Fabrizio Melano
13./ Richard Wagner: Lohengrin - Elsa (1986, New York, Metropolitan Opera House)
VHS and DVD: DG 073 4176; DG 6727 Live.
Éva Marton, Leonie Rysanek, Peter Hofmann, Leif Roar, Anthony Raffell, John Macurdy Conductor: James Levine, Production: August Everding
14./ Richard Wagner: Tannhäuser – Elisabeth (1982, New York, Metropolitan Opera House)
VHS and DVD: DG 073 4171; DG B 0006580-09 Live.
Richard Cassilly, Eva Marton, Bernd Weikl, Tatiana Troyanos, John Macurdy
Conductor: James Levine, Production: Otto Schenk
V. Opera Gala Videography and DVD
1./New York, Metropolitan Opera House – Centennial Gala 1983. 10. 22.)
VHS and DVD: DG 001326309 Live.
Éva Marton: G. Puccini: Turandot – Turandot „In questa reggia…" Cond.: James Levine
2./ José Carreras e le grandi voci festeggiano l'Arena – La grande notte a Verona (1988. 08. 08., Arena di Verona)
VHS and DVD: Arthaus Music 101403 Live.
Éva Marton: G. Puccini: Manon Lescaut – Manon áriája a IV. felvonásban.
Bibliográfia
Bibliográfia
Válogatott bibliográfia
AV-dokumentumok
CD-felvételek
Bartók Béla: A Kékszakállú herceg vára
Judit (Samuel Ramey / Fischer Ádám), Magyar Állami Hangversenyzenekar. CBS
Beethoven: „Ah, Perfido!"
Michael Tilson Thomas, English Chamber Orchestra. CBS
Beethoven: Fidelio
Leonore (Lilian Watson, James King, Theo Adam / Lorin Maazel), Wiener Philharmoniker. ORFEO
Boito: Mefistofele
Margherita / Elena (Samuel Ramey, Plácido Domingo/ Giuseppe Patané), Magyar Állami Hangversenyzenekar. Sony
Bottesini: Works for Double Bass, Vol 3
Járdányi Gergely, Lantos István. Hungaroton
Catalani: La Wally
Wally (Francisco Araiza, Alan Titus, Julie Kaufmann / Pinchas Steinberg), Münchner Rundfunkorchester. BMG / Eurodisc
D'Albert: Tiefland
Marta (Rene Kollo, Bernd Weikl, Kurt Moll, Carmen Anhorn / Marek Janowski), Münchner Rundfunkorchester. Acanta
Erkel Ferenc: Bánk bán
Gertrúd (Molnár András, Gurbán János, Daróczy Tamás, Gáti István, Kertesi Ingrid / Oberfrank Géza), Budapesti Szimfonikusok. Alpha Line Records
Erkel Ferenc: Bánk bán
Gertrúd (Kiss B. Attila, Rost Andrea, Kováts Kolos, Gulyás Dénes, Miller Lajos, Sólyom-Nagy Sándor / Pál Tamás), A Magyar Millennium Zenekara. Warner Music
Giordano: Andréa Chénier
Maddalena (José Carreras, Giorgio Zancanaro / Giuseppe Patané), Magyar Állami Hangversenyzenekar. CBS
Giordano: Andréa Chénier
Maddalena (Plácido Domingo, Renato Bruson / Bruno Bartoletti), Lyric Opera of Chicago. Gala
Giordano: Fedora
Fedora (José Carreras, Martin János, Gregor József, Kincses Veronika/ Giuseppe Patané), Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara. CBS
Haydn: Church Music: Missa Sancti Aloisii. Hungaroton
Kálmán Imre: Operetta (M. Jurowski), WDR Radio Orchestra. Capriccio
Korngold: Violanta
Violanta (Siegfried Jerusalem, Walter Berry, Horst R. Laubenthal, Ruth Hesse / Marek Janowski), Münchner Rundfunkorchester. CBS
Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legendája
Erzsébet (Kováts Kolos, Sólyom-Nagy Sándor, Gregor József, Gáti István, Farkas Éva/ Joó Árpád), Magyar Állami Hangversenyzenekar. Hungaroton
Liszt Ferenc: Via Crucis. Hungaroton
Mahler: Symphony No. 2 (Jessye Norman/ Lorin Maazel), Wiener Philharmoniker. Sony
Marton Éva: Összeállítások 1971–77. Hungaroton
Eva Marton in Concert (J. Rudel), Magyar Állami Hangversenyzenekar. Hungaroton
Marton Éva és a New York Hárfa Együttes (von Würtzler), New York Harp Ensemble. Hungaroton
Marton Éva karácsonyi lemeze. Hungaroton
Marton Éva: „A Vén Európa" – Atlétikai Európabajnokság (Varga Miklós), Szabad Tér Produkció
Ponchielli: La Gioconda
Gioconda (Giorgio Lamberti, Sherrill Milnes, Samuel Ramey, Budai Lívia, Anne Gjevang/ Giuseppe Patané), Magyar Állami Hangversenyzenekar. CBS
Puccini: Románcok és áriák (Kovács László), Miskolci Szimfonikus Zenekar. Hungaroton
Puccini: Áriák (G. Patané), Münchener Rundfunkorchester. CBS
Puccini: Tosca
Tosca (José Carreras, Juan Pons/ Michael Tilson Thomas), Magyar Állami Hangversenyzenekar. Sony
Puccini: Tosca
Tosca (Giacomo Aragall, Kostas Paskalis / Alberto Erede), Wiener Staatsoper. MYTO
Puccini: La Fanciulla del West (Nyugat lánya)
Minnie (Dennis O'Neill, Alain Fondary/ Leonard Slatkin), Münchner Rundfunkorchester. RCA
Puccini: Turandot
Turandot (José Carreras, Katia Ricciarelli / Lorin Maazel), Orchester der Wiener Staatsoper. CBS
Puccini: Turandot
Turandot (Ben Heppner, Margaret Price / Roberto Abbado), Münchner Rundfunkorchester. RCA
Respighi: Semirama
Semirama (Lando Bartolini, Miller Lajos, Polgár László, Kincses Veronika / Lamberto Gardelli), Magyar Állami Hangversenyzenekar. Hungaroton
Rossini: Guglielmo Tell (Tell Vilmos)
Matilde (Nicolai Gedda, Norman Mittelmann / Riccardo Muti), Orchestra del Maggio Musicale Fiorentino. Bongiovanni
Schönberg: Erwartung / Wagner: Wesendonck Lieder / Tristan und Isolde: Liebestod (John Carewe, Kovács János), Budapest Symphony Orchestra. Hungaroton
Schönberg: Gurre-Lieder (Gurre-dalok)
Gary Lakes / Zubin Mehta, New York Philharmonic. Sony
Strauss: Salome
Salome (Bernd Weikl, Heinz Zednik, Brigitte Fassbaender / Zubin Mehta), Berliner Philharmoniker. Sony
Strauss: Salome zárórész, Négy utolsó ének (Malven)
Salome (Andrew Davis), Toronto Syphony, CBS
Strauss: Elektra
Elektra (Marjana Lipovsek, Cheryl Studer, Bernd Weikl, Hermann Winkler / Wolfgang Sawallisch), Symphonie-Orchester des Bayerischen Rundfunks. EMI
Wagner: A walkür
Brünnhilde (James Morris, Reiner Goldberg, Matti Salminen, Cheryl Studer, Waltraud Meier/ Bernard Haitink), Symphonie-Orchester des Bayerischen Rundfunks. EMI
Wagner: Siegfried
Brünnhilde (Siegfried Jerusalem, James Morris, Peter Haage, Theo Adam, Kurt Rydl, Jadwiga Rappe, Kiri Te Kanawa / Bernard Haitink), Symphonie-Orchester des Bayerischen Rundfunks. EMI
Wagner: Götterdämmerung (Istenek alkonya)
Brünnhilde (Siegfried Jerusalem, John Tomlinson, Thomas Hampson, Theo Adam, Marjana Lipovsek, Bundschuh / Bernard Haitink), Symphonie-Orchester des Bayerischen Rundfunks. EMI
Wagner: Lohengrin
Ortrud (Ben Heppner, Sergei Leiferkus, Bryn Terfel, Jan-Hendrik Rootering, Sharon Sweet/ Sir Colin Davis), Symphonie-Orchester des Bayerischen Rundfunks. RCA
Wagner: Die Walküre, Act I (Sieglinde)
(Zubin Mehta), New York Philharmonic. CBS
Zemlinsky / Schönberg / Schreker / Korngold: Gesange / John Carewe, Budapest Symphony Orchestra. Hungaroton
DVD felvételek
Albéniz: Merlin
Morgan le Fay (David Wilson-Johnson, Stuart Skelton, Carol Vaness/ José d' Eusebio), Orchestra of the Teatro Real, Madrid.BBC
Giordano: Andréa Chénier
Maddalena (José Carreras, Piero Capucilli/ Richard Chailly), Milánoi Scala. Warner
Erkel Ferenc: Bánk bán
Gertrúd (Kiss B. Atilla, Rost Andrea, Kováts Kolos, Gulyás Dénes, Miller Lajos, Sólyom-Nagy Sándor / Pál Tamás), A Magyar Millennium Zenekara. Budapest Film
Janacek: Jenufa
Templomosasszony (Nina Stemme,/ Sebastian Weigle), Barcelona Teatro Liceo. BBC
Ponchielli: La Gioconda
Gioconda (Plácido Domingo, Matteo Manuguerra, Ludmilla Semtschuk, Kurt Rydl/ Fischer Ádám), Wiener Staatsoper. Arthaus
Puccini: Tosca
Tosca (Giacomo Aragall, Ingvar Wixell/ Daniel Oren), Orchester Arena di Verona. Kultur Video
Puccini: Tosca
Tosca (Lamberto Furlan, John Shaw/ Alberto Erede), Australian Opera Sydney. Kultur Video
Puccini: Turandot
Turandot (Carreras, Katia Richarelli / Lorin Mazel), Wiener Staatsoper.ORF
Puccini: Turandot
Turandot (Placido Domingo, Leona Mitchell / Jamens Levine), Metropolitan Opera. DG
Puccini: Turandot
Turandot (David Hockney, Michael Sylvester, Lucia Mazzaria / Donald Runnicles), San Francisco Opera. Arthaus
Strauss: Elektra
Elektra (Brigitte Fassbaender, Cheryl Studer, Franz Grundheber / Claudio Abbado), Wiener Staatsoper. Arthaus
Strauss: Die Frau ohne Schatten (Az árnyék nélküli asszony)
Barak felesége, a kelmefestőné (Cheryl Studer, Marjana Lipovsek, Thomas Moser, Robert Hale / Sir George Solti), Salzburgi Ünnepi Játékok. DECCA
Verdi: A trubadúr
Leonora (Luciano Pavarotti, Sherill Milnes, Dolora Zajick / James Levine), Metropolitan Opera New York. DG
Wagner: Lohengrin
Elsa (Peter Hofmann, Leif Roar, John Macurdy, Leonie Rysanek / James Levine, Metroplitan Opera New York. Pioneer
Wagner: Tannhäuser
Elisabeth (Richard Cassilly, Bernd Weikl, John Macurdy, Tatiana Troyanos / James Levine), Metropolitan Opera New York. Pioneer
Összeállította: Péter Zsolt [2016]
Recepció
Recepció (válogatott)
Lózsy János: Az aranykakas – Rimszkij-Korszakov operája az Erkel Színházban, Népszabadság, 1968. december 10., 7. p
Feuer Mária: A jóságos zsarnok, Élet és Irodalom, 1970. május 9.
Rajk András: Nyári színházak 1972 – Attila – Verdi bemutató a Margitszigeten, Népszava, 1972. július 12.
N. N.: Azért volt egy első az egyenlők között, Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1976. március 23.
Review of Anthony Coggi on The Operaphile. 1976. november
Opera News, Opera News, 1982. december.
Thomas P. Lanier: Having It All, Opera News, 1983. február, 8–11.
Manuel Valis, El Pais 1983. február 22.
R. Szántó Judit: Huszonhat szereppel a világ körül – Marton Éva Budapesten, Magyar Nemzet, 1984. július 24.
Hans Heinsheimer, Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1984. október 11.
Robert Kimball: 'Turandot' – Hail oppulence! New York Post. 1987. március [?].
Viola György: Címszerep – Hangóriás, Magyarország, 1988/35. 26. 9.
Alan Blyth: Eva Marton, Opera, 1990. március, 276–282.
Reviczky Katalin: Búcsú Vénusztól, Színházi Élet, 1990. május 20. 1–3.
Szenkovits Péter: Marton Éva Szombathelyen – „Ha valaki a szerencsére vár, sohasem ér el semmit", Vas Népe, 1991. augusztus 3.
Nancy Malitz: A Turandot for All Time – Eva Marton, The Washington Opera, 1992. május, 15–18.
Torda István: Májusi vendégünk – Marton Éva, Pesti Riport, 1996. május 21. 4.
Ralf Tiedemann: Eva Marton, Das Opernglas, 1998. október, 36–41.
Szenkovits Péter: Semmit nem adnak ingyen. In Szenkovits Péter: Meg tudod csinálni, Harasztfalu, 2001.
Fáy Miklós: Nem félünk a Martontól, Népszabadság, 2003. július 8. 13. p
Metz Katalin: Művészközpontú opera kellene, Magyar Nemzet, 2004. április 5. 15.
Őszy-Tóth Gábriel: Marton Éva – „Képtelen vagyok gyűlölni". In Őszy-Tóth Gábriel: Operacsillagok függöny mögött, Helikon Kiadó, 2004.
Kovács Géza: Szél bejárjon, Nap besüssön, Könyvjelző, 2007. január, 11–14.
Devich Márton: A tanítás minden napja ünnep. Vallomások Istenadta tehetségről és felelősségről, Heti Válasz Kiadó, Bp., 2011.
Réfi Zsuzsanna: „Az ajtónk mindig nyitva áll" – Marton Éva hét évtizede – Az arcok tükrében, 2013. [?] 8. szám, 4–7.
Batta András: Marton Éva – A mennyei hang, Helikon Kiadó, Bp., 2013.
Marton Éva honlapja:www.martoneva.hu
[2016]
© Magyar Művészeti Akadémia, 2017