Zalaváry Lajos Bemutatkozás Nagykanizsán, a Halis István Városi Könyvtárban

A mai könyvtárlátogatáson Halis István emléke előtt is tisztelgünk, aki az első világháború előtt, mint helytörténeti könyvtáros, múzeumot és könyvtárat rendezett be a Sugár úti gimnáziumban. A könyvtárat szinte a napokban vette birtokába a város lakossága, átérezve, hogy a városnak majdnem százéves álma teljesült a könyvtár megépültével. Én, mint az objektum építésze, elégedetten szemlélem, hogy a könyvtár lelkes alkalmazottai a rövid idő alatt át tudtak költözködni a volt ferences kolostorból és be tudtak rendezkedni az új falak között, megteremtve az új szemléletű "szabad könyvtár"-at. A "szabad könyvtár" gondolata évtizedekig érlelődött bennem. Ennek a folyamatnak az állomásait kísérelem meg felvázolni néhány példa bemutatásával. Egyetemi éveim óta éreztem vonzalmat kulturális épületek tervezéséhez. Első sikerem 1947-ben - mint egyetemi hallgatónak - egy vidéki kultúrházra kiírt pályázat első díja volt. Diplomamunkámban egy szobrászati múzeum épületét kellett megterveznem. 1948 óta, mint egy állami tervezővállalat alkalmazottja lehetőségem volt a vidéki Magyarország kulturális gondjaival kapcsolatba kerülni. A háború előtti múlt mulasztásaival és a háború pusztító nyomaival találtam szemben magamat úton-útfélen. Tanyasi olvasóházakat, kistelepülések kultúr-közösségi házait, városi környezetbe illeszkedő, iparilag sorozatban gyártható könyvtárakat, illetve azok sematikus irányelveit dolgoztam ki. A magam eszközeivel így szerettem volna megteremteni a művelődés lehetőségét vidéki honfitársaim számára. Időközben állami megbízást is kaptam egy vidéki kisváros több célú kulturális épületének megtervezésére. A tervezés időszaka az építészek sorsfordító (1951. októberi) kongresszusa utáni időre esett, így az objektum tervének nem csak a városi környezethez kellett igazodnia, hanem a kulturális (miniszteriális) hatalom rostáján is át kellett jutnia. Sokat utaztam a vidéki Magyarországon. Utazás közben ihletően hatottak rám a vidéken fellelhető paraszti építészet emlékei. Különben is a levegőben volt, hogy Magyarországon sajátos (magyar) építészetet teremtsünk. A fürdőépület tervezésekor tisztelegni szerettem volna az alföldi tanyák fehérfalú, nádtetős világa előtt. Időközben úgy éreztem - többed magammal -, hogy az iskolaépítés terén is van még sok teendő és megújítanivaló. Ezért kísérletet tettem arra, hogy a vidéki kisiskola és a lakótelepi iskola új típusát körvonalazzam. Munkámhoz az akkori oktatási minisztériumtól is megkaptam az elvárható támogatást. A vidéki négy tantermes iskola ajánlati (típus) tervét ugyancsak állami megbízásra, Nagy Imre miniszterelnöksége alatt terveztem meg. A tantermek abban az időben újszerű, kétoldali megvilágításúak voltak. Az iskolához tanítói lakás és saját kertrész is tartozott. Egy ilyen iskola vidéken megépült. A lakótelepi iskolánál meg tudtam szüntetni az addig szokásos szűk folyosó-közlekedő rendszert és létre tudtam hozni egy széles zsibongót - egykarú lépcsővel -, ahol a diákok a szabadidőt tágas, levegős, világos térben tölthetik el. A Csepel Csillagtelepi 24 tantermes iskola ezt a mintát követi. Különös vonzalmat éreztem a hátrányos helyzetű gyermekek iránt, de iskolát és otthont csak a nagyothalló gyerekek számára volt alkalmam tervezni és építeni. A dr. Török Béla Szakiskolába sokszor visszajárok, és jó érzéssel tölt el a tudat, hogy az objektum belső elrendezése ma, harminc év után is alkalmat ad a lelkes pedagógus- és nevelőgárdának a korszerű pedagógiai, szakszolgálati, nevelési feladatok ellátásához. A veszprémi úttörő (ifjúsági) ház tervezésére a megbízatást tervpályázat nyerteseként kaptam meg. Az épület rendeltetése kultúrházhoz volt hasonlatos, ahol az iskolából kiszabaduló tanulók kulturális továbbképzésére színházterem színpaddal, könyvtár olvasóval, foglalkoztató helyiségek és műhelyek barkácsoláshoz állt rendelkezésre. Annakidején Francois Mitterand - aspirálva a halhatatlanságra - pályázatot íratott ki a Champs Elysées tengelyében megvalósítandó világ-média központ tervezésére. Munkatársaimmal ezzel a pályázattal kívántunk kitörni a ránk nehezedő elzártságból. Párizsban, a Bastille-téren, a Bastille lerombolásának 200 éves évfordulójára a francia kormány operaházat kívánt építeni. Munkatársaimmal - ha nem is nagy reményekkel - , de nagy szeretettel indultunk el a pályázaton, és egy "Kristálypalota-emlékű" épületarculattal (vas-üveg) kíséreltük meg az épületnek a városképbe való beillesztését elérni. Az egyiptomi kormányzat tervbe vette egy múzeum megépítését, ahol az egyiptomi kultúra jelentősebb darabjait kívánta bemutatni. A kisebb tárgyak a fedett múzeumi termekben, a nagy méretű ideszállított eredeti objektumok a szabadban lettek volna felállítva. Algéria olimpiát kívánt rendezni. Erre az alkalomra terveztem meg az olimpiai központ egy szegmensét. A tervből a stadion Azbej Sándor tervei szerint meg is épült.       A Roosevelt téren a lebontott Lloyd-palota helyén épült szálloda annyiban tekinthető kulturális központnak, hogy a magyar írók, költők, színészek, filmesek, muzsikusok legkiválóbbjai vendégei az étteremben helyet adó terasznak. Az átriumot körülölelő galériákban neves festőművészek sikeresen állították ki alkotásaikat.   Az Astoriával szemben, minekutána meggyőződtünk arról, hogy a tervezett programmal a Nemzeti Színház épülete a rendelkezésre álló telken nem fér el, a svéd SKANSKA-cég megbízására egy többcélú házat terveztünk. A telken annakidején a Zitterbarth által tervezett és megépített, majd Skalnitzky által bővített Nemzeti Színház állott. Az épület központja egy üvegezett átrium, mely köré a földszinten üzletek, bankok, az emeleten irodahelyiségek csoportosulnak. Az átrium kulturális rendezvények és kiállítások megrendezésére is alkalmas. A Biotechnológiai Kutató Központ megépítésével lehetőség nyílt a molekuláris biológia és biotechnika korszerű módszereinek elterjedésére a mezőgazdasági kutató-fejlesztő munkában. A kutatóközpontban nagyméretű könyvtár áll a tudósok rendelkezésére, ahol a kutatás témájával kapcsolatos tudományos könyvek és folyóiratok nagy számban fellelhetők. A nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár megépültével kísérletet tettünk a (majdnem) totál-könyvtár megfogalmazására. E törekvés újszerűsége abban foglalható össze, hogy az olvasótér minden szolgáltatása egy légtérben van (nincs szobákra osztva), válaszfal nélküli egységet képez. Itt a látogatók egy elegáns bevásárlóközpont (plaza) szabad, jól áttekinthető teréhez hasonló belsővel találkoznak, ahol az életkortól függetlenül szabadon mozogva válogathatnak a gazdag kínálatból. Az épület külsejének megfogalmazásakor figyelemmel voltam szomszédaimra a Vécsey Barnabás által a harmincas években tervezett és épült református templomra, valamint a húszas években Medgyaszay István által tervezett és megépült színházépületre. Úgy érzem, hogy az épület A-B-A ablakritmusú, sima homlokzatával, a tömegek egyszerű megformálásával sikerült a harmonikus városképet megteremteni. A színházépület és a Károlyi Kert rekonstrukciója tervbe van véve, ha a rekonstrukciót befejezik, a város jelentős látnivalóval lesz gazdagabb.   Nagykanizsa, 2001. november 8. 2001. november 8. Zalaváry Lajosról részletesen még ITT olvashat