Cserny József portréfilmjéről

Amikor a szemműtétem volt, megijedtek és próbálták összevágni egy órára ezt a filmet. De nagyon nehezen ment, mert itt a közélettől kezdve a saját archív anyagon át mindenféle van, és fölvettek a végére egy záró részt a szemműtétem után. Hát így sikeredett. Ami érdekesebb, az inkább az eleje, a család és a kollégák, a másik pedig, hogy én magam vagyon a konstruktőr is. Vannak benne olyan járművek, melyekről, aki nem ismeri a szakmát, azt mondhatja: hogy kerül ez ide? Azok a kis szerkezetek. Mert ha járművel foglalkozom, egy tolókocsival vagy bármilyen villanyautóval, akkor a rajzok előtt összeszerkesztek egy úgynevezett drótmodellt, azért, hogy azon minden probléma kijöjjön. Én soha nem dolgoztam konstruktőrrel.   Kő Pál: Ez olyan tudjátok, mint amikor a színész kaszkadőrt használ. Ő nem használ. Mindig ő a kaszkadőr. Igen. Annak csak hátránya van. De itt, ha egy - egy gyártmány sikerül, akad előnye is. Három olyan szövetkezetben dolgoztam folyamatosan évtizedekig, amelyek ezekből a gyártmányokból éltek. Az egyik szárazföldi járműveket, lakókocsikat, speciális járműveket gyártott, a másik pedig hajókat. Éppen az a tragikus a filmben, hogy akik a hajógyártással foglalkoztak az elmúlt harminc évben, mind elrákosodtak, mert a poliészternek a katalizátoranyaga rákot okozott. Ötödikén lesz az utolsó vegyész temetése. Meghalt a mintakészítőm is, aki a Kő Paliék kenesei szomszédja volt. És lassan elvesztettem az egész üzemet. Ez úgy történt, hogy Amerikából meg Németországból vette meg Magyarország a licencet, és itt gyártották. Jó és nagy exportlehetőség volt. És az egészségvédelemre nem gondoltunk. Ez azért izgalmas, mert a század végén mindenkinek, tehát írónak, zenésznek, bárkinek, aki a szabad művészetek területén működik, egyre inkább központi problémája a környezetvédelem, és a Földnek az effektív fizikai megtartása. Mezei Gábor: A filmnek a fele nekrológ. Ami abszurdum. Nem abszurdum, mert Győrffy professzor azt mondta, hogy van két hónapom. Mert ha kiveszik a szemem, akkor is áttételek vannak. Kő Pál: Néhány évtizeddel ezzel még lehetett volna várni. Miért nem a munkáját mutatja a film? Több mint kétszáz járművem készült. A filmet én is csak a tévében láttam. Kő Pál: Egy csomó olyan munkát csinált a Jóska, amit ha bemutatnak, legalább az átlagnéző, aki nézi a tévét, azt mondja, jé, hát ezt is ő készítette! Ezt a buszt is, meg a hajót is. Mezei Gábor: Ami a formatervezést illeti, nincs nem átlagnéző. Mi, akik azért közel állunk ehhez, mi sem tudjuk. Hát látsz egy autót az utcán, tudod, hogy ki tervezte? Persze hogy nem. Mezei Gábor: Ez abszolúte olyan terület, ami nem közismert. Hihetetlen, hogy egy ilyen sanszot elszalasztottak. Mert ha azt mondták volna, hogy szegény Cserny nagyon beteg és csináljunk róla egy tízperces lírai filmet... Fölvettek harminc órát. Mezei Gábor: De az nem igaz, hogy a harminc órából ezt kellett összevágni. Érzelmi alap ragadt rá, mert olyan volt a rendező. Mezei Gábor: Sokkal érdekesebb lehetett volna, ha tárgyszerűbb. Nem ilyen lírai. És ahol inkább elméleti, ott is konkrétabb lehetett volna. Volt egy fordulat, amit filmre vettek, de kivágták. Az, hogy a Bauhaust egy Junkers nevű cég pénzelte Dessauban. Itt van az anyaga. Repülőgépgyártó volt és acélcsöveket gyártott. A fémrepülőgépet a Junkers professzor találta ki, s erre egy óriási nagy gyárat és várost épített. Ennek a licencét megvették a Szovjetunióban és Moszkvában is épült egy Junkers gyár. A Junkers gépeket ugyanúgy készítették Moszkvában, tehát ugyanaz volt a technológia és ennek a Tupoljev volt a mestere. Tupoljevnek is volt egy ugyanolyan formatervező műhelye, mint a Bauhaus, ez az Agos és a Vautemasz nevű avantgárd csapat, aminek az utódja a Rozenblum, Jevgenyij Abramovics. Erről szól ez a füzet, érdemes megnézni, belelapozni. Amikor kikerültem Moszkvába ezt a kongresszust szervezni, akkor jött haza Tupoljev Asztrahánból, mert oda volt kitelepítve. És ez a Rozenblum volt a titkára, a formatervezője, aki már akkor az organikus designe problémájával foglalkozott, azzal, amivel ti, Makoveczék foglalkoztok. Nekem rettenetesen megtetszett ez a dolog és próbáltam az egészet összehozni. Ők nem hagyhatták el az Uniót és ezért volt a zsennyei műhely egy ilyen akció, hogy ki lehessen őket hozni. Zsennyén negyven év után találkoztak a német bauhausosok és az oroszok. Fantasztikus nagy dolog volt. Valószínűleg azért vágták ki, mert nagyon sok zsidó származású is volt köztük. Az egri szimpozion, ami most indul, itt vannak a katalógusai, ennek a folytatása. A Kepes alapítvány a Kepes emlékére van, de Kepes még él. Egerben lesz ez a fény szimpozion, és tudni kell, hogy a Kepes gyűjtemény a Vitkovits házban van, Vitkovits Mihály pedig Kazinczy Ferenc barátja, és egy fantasztikus nemzetközi szervezet volt egész Európában. Köztudott, hogy Kazinczy Angelo Szolimánnal, Lessinggel, Voltaire-rel levelezett, és 1795-ben, amikor a jakobinus mozgalmat megszüntetik kivégzésekkel, akkor vége ennek a fejezetnek. A szimpozionra nagy izgalommal készültünk, és sajnálom, hogy a portréfilmből kivágták. Mezei Gábor: Egészségedre vonatkozóan három helyen különböző utalások vannak. Nem lehet belőle semmit megtudni. Ha egyszer azt mondod, mivel műanyaggal dolgoztam ennyi és ennyi éven át és az ilyen meg ilyen problémát okoz, ez és ez történt, de szerencsére megvagyok, köszönöm, akkor az egy világos beszéd. De hogy egyszer azt mondod, hogy megvagy, máskor azt mondod, hogy halálodon vagy, közben meg dolgozol. Igen, mert ez egy folyamatban volt. Kiderült, hogy rákos vagyok, elkezdték a filmet, akkor utána szemműtétek voltak, erre beijedtek, hogy a daganat szóródik, utána folytatódott, de már akkor késő volt. Ez a melanoma. Ideghártya. Ez hat éven keresztül ment. Először leszakadt a retina, akkor egy amerikai professzor megműtött úgy, hogy kivette a szemem, beépített egy kobaltot az ideghártyába és visszarakták. Két hét múlva kivették. Utána a daganat megszűnt, újból kezdtem látni. Egy évig láttam, akkor volt ez a halottaskocsi programom, mert elkezdtem halottaskocsigyárat csinálni. Utána elszakadt egy ér, bevérzett és elfajult. Akkor megtámadta a másik szemem is. Olyan gyorsan kezdtem vakulni a mostani szememre, hogy ki kellett venni a másikat. Azóta sokmindent csinálok, de igazad van. Ez ment a felvételek közben, és ez egy idegbeteg rendező, állandóan elsiratott és újból és újból megkerestek. Ezzel együtt az történt, hogy vidékről rengetegen írtak meg telefonáltak, rokkantak és nagyon érdekes emberek, úgy látszik, nagy réteg ember él így. Beindultak olyan szimpozion hozzájárulások, hogy azóta vagy tíz régió szimpozionokat rendez és meghívnak. Indult Kaposváron, Egerben, Nagyszakácsiban, Gyermelyen. A nádasladányi dologban az a nagy öröm, hogy mostantól kezdve 500 millió forintot adtak arra, hogy a Nádasdi kastély megépüljön. Működnek a dolgok. Ha én egy egészséges paliként ugrálnék ebben a filmben, akkor nincs olyan nagy hatása. Fordítva sült el, hidd el. Mezei Gábor: Csak az a problémám ezzel, hogy a munkáidról jóval kevesebb információ van benne, mint amennyi kellene. Sokkal kevesebb. És ami van, hát az a néhány villogó kép, nincs hozzá információ. Látszanak a vázlataid, van egy makett, de hogy hogyan csinálják, mekkora, hogy működik, az nincs. Annyit tudtunk meg belőle, hogy száz kenunak a méreteit megnéztétek és akkor az ember arra gondolt, hogy csináltok egy százegyediket. Az a helyzet, hogy minden kenutípusból készült egy, tehát végül is negyven darab van, egy-egy fajtából egy-egy típus. A probléma az a jelen pillanatban, hogy az üzemet privatizálta egy nyugatnémet cég és leállt az üzem most egy éve. A másik két jármű is leállt, annyira, hogy odaadták egy német cégnek és a melósok a gépeket kapták végkielégítésnek, és elvitték a MÉH-be. Úgyhogy ebben a pillanatban mind a három üzememnek vége. Kenesén 420 millió volt a vagyon, aminek még mindig részvényese vagyok és úgy jöttek be a vezetésbe, hogy megszavaztatták a munkásokkal magukat elnöknek. S mint elnök, leállította az üzemet. Két hónapig nem dolgozott az üzem, a munkások 10 százalékért eladták a részvényüket, tehát az összes részvényt felvásárolta ez az ipse, és most eladta a kikötőknek a felét 40 millióért a Balatonparton és megtartotta a belső üzemet, az óriási nagy szereldéket. Harminc évig építettük ezeket az üzemeket. Először egy udvaron kezdtem, majd szereldék voltak nagy gépekkel. Az összes szerszám az én tulajdonom most is. Elég zűrös ügy ez. Más vonalon viszont akad öröm is. Szervezzük a soproni designe iskolát, ami a selmeci bányaakadémiának a jogutódja, ott van a selmeci nagy reformkori könyvtár, tehát visszataláltam a múltamba a soproni munkámmal. Tehát valami olyasmivel foglalkozom most, ami izgalomban tart. Iskolaszervezés. A világ első technikai iskolájának a megújítása. Azért mondom, hogy a világ első iskolája, mert a selmeci volt a világ első technikai iskolája, ugyanis amikor a Francia Convent összeült, akkor a franciák azt mondták, hogyha lesz francia technikai iskola, akkor a selmecit fogják utánozni. Ez azért történhetett így annak idején, mert Lotharingiai Ferenc alkimista volt és szabadkőműves, a Három Ágyú Páholy elnöke és Mária Terézia is figyeltette, tehát a saját felesége. Lotharingiai Ferenc alkímiai kísérleteket folytatott a vadászkastélyában. S Mária Terézia letartóztatta saját férjét. S akkor, a per során elhatározta, hogy csinál egy olyan kutatóintézetet a Monarchiában, ahol véget vet ennek az alkimista technológiának. Tehát konkrét adatokat és konkrét dolgokat akar látni, nem csak kísérleteket. S tudományos alapra helyezik ezt az egészet. Akkor futott föl Selmec. Akkor még németül tanultak vagy tanítottak ott, és a fél világ oda járt iskolába. Az volt a csodálatos, hogy egy év filozófiai előkészítő volt, tehát ott tanították a hét szabad művészeteket, Arisztotelészt, Platont, satöbbi, és utána pedig csillagászat, navigáció, trigonometria, geometria, ásványtan, kémia, kohászat, bányászat, erdészet. Ez volt a rendszer. Egy nagy piramis. Selmecen két líceum dolgozott be a Bányaakadémiába, s az egyik zenetagozatos volt. El is hoztam egy levelet, amit az 1813-ban született, utolsó zenész ősöm, Czerny Alajos. Aztán a többiek bányamérnökök lettek. Azért érdekes, mert ebben a líceumban tanult egy évig Petőfi Sándor 1838-39-ben, két előadást is tartott az önképzőkörben, ami erősen szabadkőműves beállítottságú volt. Ez viszont azért érdekes, mert Telekiéknél volt nászúton, Teleki szabadkőműves nagymester volt, s például a János vitéz egy szabadkőműves mese. Erre most bukkantam rá, mert az élet vize és a rózsa. És az sem lehet véletlen, hogy János vitéz nevet adott, mert a johannitákat hívták Magyarországon jánosvitézeknek. A család őse Czerny Wenczel volt. Úgy buktak le, hogy amikor Csehország levált Szlovákiáról, visszakerült a térképre egy falu, úgy hívják, hogy Hořin. Ez azért érdekes, mert a zenetörténet úgy tudja, hogy a Lobkovitz szerzőket Raudnitz száműzette. Kiderült, hogy Hořinban van a sírja. Ez a Raudnitz buktatta le a családot, ugyanis a József ősöm Hořinon született, de Wenczel volt a papa és Károly annak a testvére. A lexikonban így van. Nagyon izgalmas, és most tudtam meg egy éve, hogy szabadkőművesek voltak. És a csoda az, hogy az egyik Lobkovitz szerző a selmeci akadémián tanított. Az ásványtantanár Selmecen Born Ignácz volt. Ő találta ki a foncsorozási eljárást és Mozarttal jó barátságban volt. Mozart a Varázsfuvola Sarastroját róla mintázta. Illetve a Born Ignácz kitüntetésére írta a Vidám kőműves dalát. Ezeket az anyagokat most összeszedtem. Az is izgalmas, hogy ennek a Lobkovitz hercegnek, akinek az édesanyja Czerny lány volt, ennek ajánlotta Beethoven három szimfóniáját. A III.-at, az V.-et és a VI.-at. S így bukkantam rá arra, hogy Lessing és Angelo Solimán - néger ember volt és az utolsó Lobkovitz herceg titkára - levelezésben állt Kazinczyval, és Kazinczy őt meg is látogatta. Ilyen dolgokat találtam ezen a véletlen hořini látogatáson. Farkas Ferenc: Ne haragudj, nem tudtam mindent pontosan követni. A Czerny az a bizonyos, aki azt a híres zongoratanulmányi sorozatot írta? Igen. Farkas Ferenc: Abból tanultunk mi. Szendi Árpád dolgozta át ezeket a Czerny etűdöket. Ebből tanultam én. Az ő gyerekei lettek aztán bányamérnökök Selmecen. De én nem tudtam soha, hogy mitől lett a bányászból zenész? Kiderült, hogy ez a szabadkőműves kapcsolatnak köszönhető. S ezért volt Selmecen zeneiskola is. Éppen a szabadkőművesség vezetett oda, hogy a Peter Czerny - a mentőszolgálat -, az is rokon. De én ezt eddig nem is sejtettem. Ő tudta ezt a dolgot és felújította a kapcsolatot. Lehet, hogy rosszul sikerül egy ilyen film, de mégis megmutat valamit. Aztán rábukkantam arra, hogy Lobkovitz Wenczel Lipót főminisztere volt, tehát az ős és Wallenstein volt a legjobb barátja. Lobkovitz vezette a Nádasdy pert, ami a Nádasdyék lefejeztetésével végződött. Selmecbányán, 1875-ben betiltották a szabadkőműveseket, de azt mondták: a könyvtárban megtaláljuk az 1838-as szabadkőműves anyagokat és újra szervezzük a páholyt. De rájött a selmeci bányagróf és följelentette őket az udvarnál. Az udvarnál pont egy Lobkivtz herceg a bányaügyeletes, s az egész dolgot elsimította. Persze, mert ő volt a fő szabadkőműves. A másik dolog: csináltam egy térképet. Döbbenetes, hogy most a Magyarok Világszövetsége is trianonoz. Én úgy érzem magam, mint aki össze-vissza vándorolt itt Európában és ha megnézzük, Petrozsényban volt legmesszebb a család. Tehát Bécs, Budapest, Eger, Miskolc, valójában egy nagyon kis távolságon belül hányódott csak a család, de ebben volt vagy négy világégés, ugye a napóleoni háborúk iszonyatos dúlásaitól kezdve...Találtam dokumentumokat. Magyar anyagok nincsenek Lobkovitz szabadkőművességére, de angolul találtam hivatkozást, s itt derült ki Lessing és Angelo Soliman is. Angelo Soliman halálára írt egy levelet Kazinczy Ferenc, s ennek az az érdekessége, hogy Angelo Solimant halála után kitömték és ráültették egy elefántra a bécsi Természeti Múzeumban, ebből óriási nagy fölháborodás lett, s akkor leszedték. Ezeket az anyagokat most találtam meg. A reformkor azért volt csodálatos, mert ezek az emberek 50-52 éves korukban már mind halottak voltak, s mégis ki tudtak építeni egy nemzetközi kapcsolatot. Ez itt Lobkovitz herceg mauzóleuma. Ekörül fekszenek a hercegek, ez a család sírboltja. Ez a három oszlop azt jelzi, hogy szabadkőművesek. De érdekes, hogy a háttérben van egy rózsakereszt is. A magyar Ki kicsodában benne van az utolsó Lobkovitz gyerek. Már üzentem neki, mert az európai rektori konferencián részt vett. Most a Kazinczy gyűjtéssel kapcsolatban raktam össze anyagot. Ez azért érdekes, mert a ráknak, meg minden egyéb szerencsétlenségnek, ami velem történt, van jó oldala is. Ez a film azért sikerült ilyen nekrológosra, mert valami olyasmire találtam rá, ami a hátralévő életemnek értelmet ad. Az úgynevezett organikus designe problémája ebben a selmeci tanulmányban gyökerezik. Erről jó lenne majd szimpoziont rendezni, mert ennek az a lényege, hogy az anyag és az eszme között organikus kapcsolat van, és annak idején, olyan 30-40 évvel ezelőtt Ettore Sottsass, olasz designe teoretikus rájött már erre és megindultak ezen az úton. Tehát az olasz Domus csoport megcsinálta a Memphist, és az Alchimiát, tehát vannak ilyen stílustörekvéseik. Ezek mind ebben az úgynevezett szabadkőműves analitikus elméletben gyökereznek. - Félix Mendelssohn volt Viktória királynő mellett az udvari zeneszerző. Annak idején Goethe-vel nagyon jóban volt, s amikor Berlinben lezsidózták, dührohamában elmenekült Londonba és Viktória királynő befogadta. Hangversenyeket szervezett. Liszt Ferenc többször volt Londonban. Az volt az érdekes ebben a tengelyben, hogy a szegedi nagyárvíz után Szeged újjáépítésére egy egész frontot alapítottak, nagy nemzetközi összefogást szerveztek a zenészek és sok pénzt, segítséget szereztek Szegednek. Munkácsy, Széchenyi Ferenc is segített. Ebben nagyon sok pozitív dolog van. Érdekes, de apám az egészről nem tud semmit, nagyapám az tudhatott, mert Petrozsényból jöttek át, ahol a bányászkönyvtárat a szabadkőművesek alapították és a petrozsényi széntelepet Born Ignácz találta meg annak idején. Ez egy harminc méteres szénfal, még mindig a leggazdagabb szénkincs. Ez azért érdekes, mert 52 éves korában halt meg Born Ignácz és olyan energiája volt, hogy ő alapította meg a cseh tudóstársaságot. A cseh Tudományos Akadémiának végül is egy magyar alapítója van. És Born Ignácznak volt páholya Ausztriában is. II. József idején leszűkítették három páholyra, s az egyik páholyban mutatták be Kazinczy Ferencet is Born Ignácznak 1788-ban. Az én generációm ugye nem utazhatott, és el sem tudjuk képzelni, hogy ezek a régiek hogyan jártak-keltek Európában. Pedig nem volt vonat, semmi. De nagyon aktívak voltak és ha korábbra visszamegyünk és megnézzük a bencés, ciszter időket, 1200-1300-as éveket, akkor meg Párizstól Kínáig járkáltak. Gyalog. És hatékonyak voltak. Lessing szerepe azért érdekes, mert ő találta meg Lipcsében a Schedula nevű vegyészeti könyvet, amit még a bencések jegyeztek le és ez aztán különböző könyvtárakban kallódott. Három könyvből áll, Velencétől Londonig levelezve megtalálták a különböző feljegyzéseket és Lessing ki tudta egészíteni a töredékekből. A harmadik könyv bevezetője a szabadkőműves beavató szöveg. Ezt nagyon kevesen tudják. Ennek a dolognak még az is érdekessége, hogy először nagyon sok rózsakeresztes volt. Ez a mozgalom úgy alakult ki, hogy a bencések szervezték a templomos lovagokat és a templomos lovagok 1313-ban vagy 1314-ben Szép Fülöp mószerolására vád alá kerültek és az inkvizíció föllépett ellenük. Fölszámolták őket. Nagyon sok templomos lovag elmenekült Angliába, Skóciába, és ott megalapították a Rózsakeresztes Rendet. A másik része Máltára menekült, ők a mai napig aktívak. A csodája ennek az, hogy az örményeknek volt egy keresztes vára a Földközi tenger sarkán. Rábukkantak arra, hogy Magyarországon találkoztak az örmények és az írek, meg a skótok. Sokszor nem értjük azt, hogy mitől van annyi menekült Magyarországon. Valószínű, hogy ez a templomos, rebellis lélek minket megbízhatónak állított eléjük és ezért van ez a vonzódás. A másik pedig a magyar ötvösség. A honfoglalás óta fantasztikus ötvösművészetünk van, és pont ez a bencés Schedula könyv írja le, hogy sok bóraxot használnak az ötvösök, mert azzal tudják az aranyat, ezüstöt összeforrasztani, összehegeszteni, és ez a bórax sehol nem fordul elő a világon, csak Tibetben. Tehát Tibetből folyamatosan jött a bórax, a selyemúton. A designének ez az eszköztörténeti része izgat, és ha az ember a művészettörténetet nézi, akkor ott másképp gondoljuk ez a kapcsolatot, mert azt mondjuk, hogy perzsa vagy kínai hatások vannak. Azok korábban jöttek Európába. De az anyagok! Tehát ha a selyemút programját vagy az eszközöknek a csereprogramját látjuk, akkor ez a folyamat gyorsabb és nyilvánvalóbb. Ez lehet, hogy csak a határokig jött és ott átvette egy másik kereskedő, tehát nem kellett azért elmenni Tibetbe, csak a másik ország határáig, de mégis nagyon izgalmas ez a technológiai világkapcsolat. Ugyanígy nagy izgalomban tart az is, hogy állítólag a templomosok annyira elsüllyesztették a titoktartás miatt az összes irataikat, hogy alig lehet megtalálni, és állítólag Kolombusz Kristóf ilyen templomos irat alapján jött arra rá, hogy el tud jutni Indiába nyugati irányba és ott rengeteg ezüstöt találhat. El is ment, el is hozta az ezüstöt, de nem tudta, hogy feltalált egy új földrészt, a király ezt támogatta s volt egy titkos kikötője a templomosoknak Nyugat-Franciaországban és ez a rengeteg ezüst oda érkezett. Sehol a Közép-keleten, ahova jártak a keresztesek, olyan nagy mennyiségű ezüst nincs. Tehát feltételezhető, hogy a templomosok korábban eljártak ebbe a bizonyos bányába, amit Kolombusz is megtalált és onnan hoztak nagy mennyiségű ezüstöt. Most ennek megy a kutatgatása. Mert egyszerűen máshol nem bányásztak annyi ezüstöt, mint amivel a templomosok rendelkeztek. És a kikötők megvannak. Csak egy nagy baj van, hogy St. Michele volt az egyik központ a tengeren, s ezt elpusztították az angolok, és sok levéltárat a svédek égettek föl. A prágai levéltárban nagyon sok dokumentum meg mindenféle régi anyag van. Azért izgalmas, mert mindegyikből elkerült egy-egy másolat a selmeci bányászkönyvtárba. A selmeci bányászkönyvtár Trianon után ide menekült Sopronba, de a Rákosi idő alatt szétszedték a könyvtárat s csak az erdészet maradt Sopronban, a bányászat, kémia és a kohászat elment Miskolcra. Most mind a két könyvtár páncélteremben van. Nagy kihívás, hogy most mind a két könyvtárat át kell újból néznem s meg kell kutatni, mert olyan technikai és technológiai anyagokat tartalmaz, amikből meggazdagodhatna az ország. Vagy legalábbis gazdagodhatna kulturálisan. Most ezzel foglalkozom. Ezt csinálom. Mezei Gábor: Jóska, mondj valakit, aki nem volt szabadkőműves! Melyik korban? Mert a magyar polgárosodás időszakában, 1795-ig elég kevés, de aktív elszegényedett nemes lépett be. Ezek a páholyok működtek és az 1848-as szabadságharc ennek a jegyében tört ki, mert II. József szobránál kezdődött a szabadságharc, és majdnem minden vezetője szabadkőműves volt. Mondjuk Klapka, Türr, Kossuth csak Cincinattiban lépett be, de egész idő alatt közreműködött. Bem apó és Petőfi kapcsolata megváltoztatja ezt a kérdést. Ugye, tudjuk, hogy az egész északi Magyarországot a lengyel szabadkőművesek szervezték újjá. Ez a lengyel-magyar kapcsolatoknak egy nagyon érdekes része. A nagy ellentmondás most az, mert hallom, hogy újra alakultak a páholyok, hogy valójában ezt csak polgárság alakíthatná meg. És polgár az nincs Magyarországon. Farkas Ferenc: Közismert Mozart szabadkőműves kantátája, de miért volt ez tilos? Nem volt tilos, mert lehetett róla beszélni. Farkas Ferenc: Hallatlan érdekes nemzetközi kapcsolatok voltak, fantasztikusan segítették egymást. A bencés hagyományban rejlik a titkossága. Ugyanis annak idején úgy történt a dolog, hogy az alexandriai könyvtárat és egy csomó görög anyagot Monte Casinóba mentettek. Szent Bernáth szervezte a templomos és a johannita lovagrendet. Úgy írja le a történetet, hogy Szűzmária három csepp tejet csöppentett az ajkára és Szent Bernáth megvilágosodott. Rájött arra, hogy létre kell hozni egy olyan szervezetet, ami a gazdaságot és a pénzforgalmat irányítja, de ezek erkölcsileg az egyházhoz tartoznának. Ez az úgynevezett két kard doktrínája, ebben születik meg a lovagrendi elképzelés. Tehát hogy kell egy erkölcsileg fedhetetlen ember, aki lovag, aki Istenben hisz. Ez lett később az alapja a rózsakeresztességnek és a szabadkőművességnek is. Azt mondják, hogy mióta írás van a Földön, tehát 2000 plusz 4000 év a kezdete, abból indulnak ki, hogy az első nagy emberi alkotásoktól - Salamon templomára esküsznek meg ilyen nagy alkotásokra - indul az emberi civilizáció és kultúra újra, mert valami katasztrófa rejtette el az előzményeket. Hiszen arról semmi írásos emlékünk nincs. Ez teszi az egészet olyan misztikussá, meg vannak ilyen beavatási szertartások, hogy koporsóba fektetik a felvételre szánt egyént, bekötik a szemét azért, ez azt jelképezi, hogy minden meghal, ami az ő múltja volt és innentől új életet kezd. Ez azért érdekes, mert már a bencések, a templomosok beavatásában is vannak ilyen dolgok, ugyanis a gregoriánt a bencések találják ki, és a bencés romantika után jön a román és a gótika, tehát valójában a templomosok csinálják a gótikát. Fantasztikus mennyiségű pénzt használtak fel és olyan kolostorokat működtettek, ahol kohászat, faipari üzemek, malmok voltak. 98 év alatt a gótika óriási nagyot produkált. A bencéseknek is kötelező volt egy héten háromszor éjjel kettőkor részt venni a beavatottak közös éneklésen. Ide mindig kiraktak egy királyfejet aranyból. Ilyen a Szent László hermája. De vannak más dolgok is. Ezt kirakták az oltárra és énekeltek. Aki belesett az ablakon, az nem értette az egész dolgot és azt mondta, hogy ezek bálványimádók. A másik ilyen érdekes dolog az inkvizíciós jegyzőkönyvekből derül ki. Az inkvizíció a templomosok ellen irányult, erről jegyzőkönyvek vannak, ilyenek, hogy miért köpted le a keresztet? Most kiderült, hogy a bencések a kolostoraikba nagyon sok arabot és zsidót fogadtak be, azért, hogy a különböző iratokat meg tudják fejteni, és közben történt egy olyan egyezség, ami létrehozta a három teológiát, a keresztény, az iszlám és a zsidó teológiát. 1996 augusztus 29. Cserny Józsefről még itt olvashat részletesen